Az andragógia színterei A felnőttoktatás intézményrendszere 1. témakör Dr. Juhász Erika ISCED International Standard Classification of Education Oktatás Nemzetközi Standard Osztályozási Rendszere UNESCO minta (United Nations Educational, Scintific and Cultural Organisation) ISCED A képzési szint meghatározásának módja Kritériumok Elsődleges kritérium Másodlagos kritérium Az oktatási/képzési szint megnevezése ISCED szint kódszáma Oktatás jellegű tevékenység Iskola, vagy iskola jellegű intézmény Alsó és felső korhatár Tanszemélyzet képzettsége Iskola előtti (óvodai) oktatás 0 Írás-olvasás és matematika oktatás módszeres megkezdése Belépés az alapfokú oktatásra kijelölt intézményekbe, a tankötelezettség kezdete Alapfokú oktatás, az alapképzés első szintje/fokozata 1 Az alapkészségek teljes körű elsajátítása Belépés mintegy 4-6-8 esztendős időtartamú alapfokú oktatás befejezését követően Tankötelezettség befejeződése Több pedagógus képesítésének megfelelően tanít ugyanabban az osztályban A középfokú oktatás alsó szintje 2
Kritériumok Elsődleges kritérium Másodlagos kritérium Az oktatási/képzési szint megnevezése ISCED szint kódszáma Jellegzetes felvételi követelmények, minimális felvételi követelmény Középfokú oktatás (felső szintje) 3 Felvételi követelmény Tartalom Életkor Időtartam Poszt-szekundér, nem felsőoktatás 4 Felvétel minimum A megszerzett diploma jellege Időtartama A felsőoktatás első, szintje (nem vezet közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez) 5 Kutatás-orientált képzés Tartalom Értekezés, vagy disszertáció készítése A képzésben résztvevőket tudományos kutatói és egyetemi, főiskolai pályára készíti fel A felsőoktatás második szintje (haladó tudományos minősítés megszerzését eredményezi) 6
Az intézményrendszer felosztása Formális és nem formális Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli Különböző fenntartók általi Állami, közszolgálati (pl. felnőttképzést is folytató középiskola, művelődési ház stb.) Piaci, profitorientált (pl. felnőttképzési vállalkozások: bt., kft., rt. stb.) Civil (pl. felnőttképzési célú egyesületek, alapítványok) A hazai felnőttképzés fő intézményi színterei 5 lábon álló intézményrendszer Állami felnőttképzési szervezetek: TKKI, TISZK, Kamara Felnőttképzési vállalkozások Felnőttképzési célú civil szervezetek Felnőttképzés a közoktatásban Felnőttképzés a felsőoktatásban Felnőttképzés a közszolgálati és egyéb intézményekben (Munkaügyi Központ) Iskolarendszerű intézményi színterek - elsősorban Alapfokú iskolák Középfokú iskolák Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) Főiskolák Egyetemek Iskolarendszerű intézményi színterek - másodsorban távoktatási központok egyházak hitéleti oktatási szervezetei területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok külföldi oktatási intézmények hazai tagozatai
Iskolarendszeren kívüli legfőbb intézményi színterek - elsősorban regionális képző központok oktatási vállalatok (egyéni vállalkozás, bt., kkt., kft., rt.) nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei oktatási célú egyesületek és alapítványok népfőiskolák ismeretterjesztő társulatok (pl. TIT) művelődési házak, művelődési otthonok, általános művelődési központok (ÁMK), ifjúsági házak, teleházak oktatási rendszer más szintjei (alapfokú, középfokú, főiskolai, egyetemi) Iskolarendszeren kívüli további intézményi színterek - másodsorban távoktatási központok minisztériumok, önkormányzatok szakági továbbképző intézetei politikai pártok oktatási intézményei szakszervezetek képző intézményei egyházak hitéleti oktatási szervezetei területi-önkormányzati integrált felnőttoktatási központok külföldi oktatási intézmények hazai tagozatai könyvkiadók, folyóiratok szerkesztőségei múzeumok, képtárak rádió, televízió szerkesztőségek stb.
Hasonlóságok és különbségek az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli intézményekben folyó képzéseknél Iskolarendszerű Iskolarendszeren kívüli Személyesség Személytelen Személyes Részvétel a folyamatban Hallgató/Tanuló Résztvevő Motiváció Végzettség Tudás Időbeosztás Merev Rugalmas Tartalom Tananyag Kompetencia Értékelés Érdemjegy Szöveges értékelés
Az andragógiai intézményrendszer nyilvántartása A felnőttképzés intézményrendszere 2. témakör Dr. Juhász Erika Az intézmények felmérése Kezdetben: egymástól elszigetelt részkutatások (népfőiskola, egyetemek és főiskolák, munkaügyi szervezetek stb.) Felnőttoktatási atlasz kutatás (1997-2001.) 1. fázis: megyeszékhelyek felmérése 2. fázis: Hajdú-Bihar megye összes települése felmérése 3. fázis: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye városainak felmérése 2001. után: felnőttképzési nyilvántartás a 2001. évi CI. törvény alapján tartalmi elemeket kevésbé mutat Felügyeleti szerve: kezdetben Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont majd a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium utána a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium Végzi: kezdetben a munkaügyi kirendeltségek majd a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, 2007-től a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet utána a regionális munkaügyi központok Jelenleg a kormányhivatalok és megyei munkaügyi központok Tartalma: Intézmény adatai (neve, címe, vezetője stb.) Képzési tartalmak (általános képzés, nyelvi képzés, szakmai képzés) pontos beazonosítása Felnőttképzési szolgáltatások (szintfelmérés, pályaorientáció stb.) felsorolása
A hazai intézményrendszer adatbázisa Nyilvántartott felnőttképzési intézmények finy.munka.hu Akkreditált felnőttképzési programok intézmények www.nive.hu Akkreditáció Tovább Akkreditált intézmények: 1495 db Akkreditált programok: 7465 db, ebből kb. harmada más törvény által akkreditált Felnőttképzési intézmények száma régiónként 2010. 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 487 659 597 2610 549 424 488 OSAP statisztikák Elérhetőség: http://osap.nive.hu/sp Lekérdezési listák 1995-től folyamatosan
Az iskolarendszerű felnőttoktatás A felnőttoktatás intézményrendszere 3. témakör dr. Juhász Erika A témával foglalkozó főbb kutatók: Mayer József, Singer Péter, Durkó Mátyás, Maróti Andor, Felkai László Fogalmak: Felnőttoktatás (iskolarendszerű programok) Felnőttképzés, felnőttnevelés (iskolarendszeren belül és kívül, speciális szakmai oktatás és képzés) A népesség iskolázottsága, 1930, 1960, 1970, 1980, 1990, 2001 és 2005 (%) (Mayer 2002)
Az iskolázottság várható alakulása (Mayer 2002) 40 35 30 25 20 15 10 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya 8 osztályt végzettek aránya középfokú végzettséggel rendelkezők aránya felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 5 0 2001 2006 2011 2016 Hogyan értékelhetjük az iskolai végzettséget? Abszolút alacsony (meghatározott minimumot sem érték el) Relatíve alacsony (jelenleg: az érettségi nélküliek /szakiskola, szakmunkásképző/) Nemzetközi mércével mérve alacsony (ami itthon elég, az kevés lehet a nemzetközi piacon) A folyamatosan változó feltételek miatt elvben tehát mindenkinek tanulni kellene! Az iskolarendszerű felnőttoktatás jellemzői: Célja: pótló végzettség nyújtása felnőttek számára Feladata: elhelyezkedési esélyek növelése Irányultsága szerint: általános vagy szakképzés A képzés munkarendje szerint: esti, levelező tagozat A hazai felnőttoktatás történeti előzményei: II. vh előtt: cél az alacsony iskolai végzettség pótlása 1940-es évektől: analfabetizmus csökkentése, 1945-től dolgozók iskolái, esti és levelező tagozat, tömegoktatás megjelenése.
1980-as évek közepe: kettősség (mennyiségi szemlélet, a didaktikai és minőségi követelmények figyelmen kívül hagyása) Rendszerváltás után: nehéz helyzet (szocialista nagyipar összeomlása, a pártok oktatáspolitikája nem foglalkozik a felnőttoktatás kérdéseivel, NAT viták) Változások: - új gazdasági-társadalmi körülmények - állami szerepvállalás csökkenése - globális kihívások - versenyhelyzet megjelenése 1990-es évek: - magas munkanélküliség, képzetlenek - külföldi vállalatok, új igények, OKJ - önálló kerettanterv az iskolarendszerű felnőttképzésben - hiányzó finanszírozási átalakítás A felnőttoktatás három szintje: 1-4. évfolyam (alapkészségek elsajátítása) 5-8. évfolyam (hiányos általános iskolai végzettség pótlása) Középfokú oktatás (érettségit ad, egységes tartalmi koncepció) Az alapfokú felnőttoktatás: Jelentős létszámcsökkenés az alapfokú oktatásban és a szakképzésben Megváltozott tanulói összetétel (a dolgozók általános iskolája a hátrányos helyzetűek iskolája) Második esély iskolái Az iskolarendszerű felnőttoktatás főbb célcsoportjai Alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek Pályakezdő munkanélküliek Tartós munkanélküliek (Hátrányos helyzetű térségben vagy településen élők vagy depressziós ipari övezetben élők) Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek 45 éven felüliek A gyermekgondozási ellátásban részesülők (gyes, gyed, gyet) Munkaképes korú, de nyugdíjban részesülő felnőttek
Néhány horizontális szempont: Romák Állami gondozottak Börtönből szabadultak Társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők (drogfüggők, szenvedélybetegek, depresszióstünetekkel rendelkezők, szociopátiás személyek) A dolgozók általános iskolájába járók létszáma: 1960 99.315 fő 1980 21.974 fő 1990 12.293 fő 1995 5205 fő 2003 2785 fő A dolgozók általános iskoláinak száma: 1965 1652 intézmény 1970 451 intézmény 1990 161 intézmény 1995 82 intézmény 2003 51 intézmény Szakmunkásvizsgát tettek száma: Szakmunkástanulók felnőtt dolgozók 1950 29.100 fő 50.019 fő 1970 65.822 fő 14.819 fő 1980 46.586 fő 20.549 fő 1991 55.412 fő 5787 fő 1994 55.617 fő 6273 fő Középiskolai esti-levelező tagozaton tanulók száma: 1980 130.332 fő 1990 68.162 fő 1993 76.335 fő 1994 81.204 fő 2003 93.172 fő
A középfokú felnőttoktatás: tömeges igény az 1990-es évektől, cél az érettségi A felnőttoktatás hármas célkitűzése: - lehetőség a felsőfokú továbbtanulásra - esély a munkaerő piaci pozíciószerzésre - esély az állás megtartására Változások: Már nem az iskolázásban elmaradtak képzése az elsődleges cél, hanem a pályamódosítás. Új képzési típusok. Egyre fiatalabbak jelentkezése az iskolarendszerű felnőttképzésbe. A nők aránya meghaladja a férfiakét. Az iskolák térbeli elhelyezkedése: - elsősorban városi intézmények (finanszírozási problémák miatt) - az elérhetőség gondot okoz Fenntartók és iskoláik: - helyi önkormányzatok - magánszféra (elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzés) - főként esti, levelező tagozat - távoktatás nem elterjedt Középfokú továbbtanulási arányok iskolakategóriák és településkategóriák szerint, 2005 (%)
A felnőttkori tanulás alapfeltételei: Idő, elérhetőség Finanszírozás Az életkornak megfelelő, sajátos módszertan Család szerepe: a nők számára nehéz (gyermeknevelés), korábbi iskolai kudarcok hatása Kitartás: sokan idő előtt abbahagyják, nagy a lemorzsolódás Életmód: bele kell tudni illeszteni, különben lemaradás a munkahelyért folytatott versenyben Az iskolarendszerű felnőttoktatás a második esély. Iskolák, HEFOP, TÁMOP, EQUAL projektek.
Felnőttképzési vállalkozások A felnőttoktatás intézményrendszere 4. témakör dr. Juhász Erika Vállalkozások típusai Vállalkozások csoportosítása egyéni vállalkozók gazdasági társaságok és szövetkezetek nem profitorientált szervezetek (pl: kht, kísérleti tangazdaság, nonprofit kft.) Vállalkozások típusai: 1. egyéni vállalkozás 2. társas vállalkozás vagy gazdasági társaságok Közkereseti társaság Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Régiók Régiósorrend a gazdasági fejlettséget tekintve (GDP) 1. Közép-Magyarország 2. Nyugat-Dunántúl 3. Közép-Dunántúl 4. Dél-Dunántúl 5. Dél- Alföld 6. Észak-Magyarország 7. Észak-Alföld Régió Régiósorrend az akkreditált felnőttképzési szervezeteket tekintve 1. Közép-Magyarország 2. Észak- Alföld 3. Dél- Alföld
4. Közép-Dunántúl 5. Észak-Magyarország 6. Nyugat-Dunántúl 7. Dél-Dunántúl Felnőttképzési vállalkozások Felnőttképzést folytató nyilvántartott intézmények 8144 (ebből 3844 Közép-Magyarország régió) Akkreditált intézmények száma (A 2010. szeptember 1-i FAT ülés döntéseinek alapján) 1493
Képzési kínálat kategóriái nyelvi, informatikai (alapvetően számítástechnikai, számítógép-kezelői), gépjárművezetői, egészségügyi, műszaki-ipari, kereskedelmi-vendéglátóipari, közgazdasági, jogi, szolgáltatatási (ami a többi szolgáltatás jellegű formába nem fér kosárfonó stb.) agrár, valamint egyéb képzések be, pl. bébiszitter,
Képzési kínálat Szervezeti formák Képzési kínálat legfőbb jellemzői Betéti társaság Korlátolt felelősségű társaság Jelentős nyelvi, informatikai és gépjárművezetői képzők jelentős nyelvi, informatikai és közgazdasági-jogi képzők Részvénytársaság Állami-önkormányzati szervezetek informatikai és közgazdasági-jogi képzések dominanciája gépjárművezetés kivételével teljes kínálati spektrum, jelentős műszaki-ipari súllyal Közhasznú társaságok agrárképzésben és műszaki-ipari képzésben a legjelentősebb részarány Egyesületek, egyéb non-profit szervezetek egyéb képzésekben jelentős szerep Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége 1992-ben 42 tagszervezet részvételével alakult Napjainkban kb. 198 vállalkozás Küldetés: felnőttképzés szakmai színvonalának emelése, minőségbiztosítás és fogyasztóvédelmi törekvések támogatása Célkitűzés: a hazai felnőttképzés hosszú távú politikájának és középtávú feltételrendszerének alakításában való részvétel Érdekek feltárása és integrálása Fő tevékenységek: Érdekképviselet Szakmai munka segítése Tájékoztatók megszervezése
Felnőttképzési intézmények segítése Országos Felnőttképzés Konferencia Negyedévente Szakmai napok Kapcsolatrendszer: Országgyűlési bizottságok Minisztériumok Önkormányzatok Munkaügyi Központok Kamarák Szakmai Szövetségek Pályáztatók Tagjaik számára az alábbiakat biztosítja: Érdekképviselet Önköltséges minősítés Etikai Bizottság Szakmai adatbázis Jogszabály és pályázat figyelés Külföldi kapcsolatok támogatása Hírlevél Szakmai konferenciák FVSZ Online Portál szolgáltatások Kedvezményes Microsoft licenc- és vírusölő rendszervásárlás
Munkahelyi képzések (Workplace Learning) Felnőttoktatás intézményrendszere 5. témakör Dr. Juhász Erika A munkahelyi képzés fő jellemzői A legtöbb országban az állam támogatja, mint a felnőttképzés egyik legfontosabb összetevőjét. Hazai viszonylatban alig van átfogó adat, mégis jelentős részvételi arányra lehet következtetni. Jellemző képzések: Közigazgatásban dolgozók; Közszolgálati szférában dolgozók (közművelődés, múzeum, könyvtár stb.) Pedagógusok, orvosok, katonák; Biztosító és pénzintézetek; Egyes nagyvállalatok, pl. MÁV, Magyar Posta; Gazdasági és kereskedelmi kamarák képzési, továbbképzési rendszere. A munkahelyi képzések főbb céljai Szocializáció a vállalati kultúrához Csapatépítés Innováció (folyamatos fejlődés) Új ismeretek szerzése Új módszerek, technológiák elsajátítása Személyzetfejlesztés (a munkaköri követelmények és a munkakört betöltő közötti egyensúly) Munkahelyek képzési politikája Nemzetközi vizsgálatok: A munkahelyek humán erőforrás politikájában meghatározó szerepet játszik a képzés, és átképzés Növelték a képzésre fordított kiadásokat A fejlett országok adatai alapján a képzés szerepének növekedése figyelhető meg
Hazai tapasztalatok: Nem figyelhető meg a képzésre fordított kiadások növekedése A munkahelyek nem ismerik kellően a jogszabályokat, nem használják fel kellően a szakképzési hozzájárulás saját dolgozóra felhasználható részét (főként a kisebb szervezetekre jellemző) A saját dolgozók képzése vonatkozó szándék esetén nincs ágazatbeli különbség A részben vagy egészben külföldi tulajdonú szervezetek tartják fontosabbnak a munkahelyi képzéseket. Szervezeti méret növekedésével párhuzamosan viszont nő a vállalati oktatáspolitika formalizáltsága, egyre inkább rendelnek a feladat ellátására külön oktatásszervezőt A közszféra képzési lehetőségei a legbővebbek Hazai szervezetek oktatáspolitikája I. A munkahelyi képzés tényezői Külső képzés: munkáltatói magatartás Főként magas követelményű (pl. diploma) vagy speciális képzés esetén jellemző TTT= Tilt Tűr Támogat elv Tilt: nem akarja a dolgozók túlképzését, jellemző átlagos vagy alacsony képzettségű vezetőkre Tűr: hagyja a dolgozót részt venni, de támogatást nem ad hozzá semmilyen módon, esetenként nehezíti a munkáját Támogat különböző formákkal, mert érdeke a dolgozó továbbképzése: Tandíj finanszírozása: részben vagy teljesen Előléptetés (ígérete) Tanulmányi szabadság Tankönyvtámogatás, esetenként útiköltség/szállásdíj Mindezek bármilyen kombinációja Hazai szervezetek oktatáspolitikája II. A munkahelyi képzés tényezői Belső: Alkalmi /rendszeres Képzés résztvevői: Alkalmazottak 48%, Alsó- és középvezetők 41%, Közép- és felsővezetők 11%
Típusai: Képzés: alkalmazottak és alsóvezetők számára Fejlesztés: közép- és felsővezetők számára Képzési cél: Felsővezetők: általános vezetői ismeretek (közepes vállalati méretig); problémamegoldás és változásmenedzselés fejlesztése (közepes vállalati méretnél nagyobb vállalatoknál) Középvezetők: betöltött munkakörhöz kapcsolódó ismeretek (kisvállalatok esetében); idegen nyelvi képzés, motivációs cél növelése (nagyobb vállalatoknál) Alkalmazottak: betöltött munkakörhöz való megfelelés, új technológiák elsajátítása; ugyanakkor motivációs cél és idegen nyelv elsajátítása is fontos Hazai szervezetek oktatáspolitikája III. A finanszírozás Állam Munkaadó Résztvevő Egyéb (pályázati forrás, pl. TÁMOP) Az összes résztvevő ráfordítása a GDP arányában: az összes ráfordítás valamivel többet tesz ki, mint 1% Költségek megoszlás: - állam 14,2% - egyén 27,5% - munkaadó 58,4% Kiadások képzési forma szerinti megoszlása: - iskolarendszerű képzési részvétel - >50% - munkahelyi képzés - >30% Hazai szervezetek oktatáspolitikája IV. Néhány további jellemző Végzettség jellemzője: Speciális végzettségről tanúsítvány kiállítása Nem jellemző az akkreditáció Hátrány:
Belterjesség (Többségében) csak vállalaton belül ismerik el a végzettséget Előny: Munkahelyhez igazodik: Idő, Tartalom, Célrendszer tekintetében. Többletcélokat is megvalósít, pl.: Szocializáció Csapatépítés Kooperáció Európai kitekintés I. Képzési ráfordítások: Kevesebb, mint 2%-ot költenek oktatásra a szervezetek (kivéve Franciaországot) Problémás számukra a képzési költségek pontos összegyűjtése Franciaország: tudatosan kezeli az oktatásra fordított kiadásokat; törvényi szabályozás: a munkaadóknak kötelező az éves bér- és fizetésállomány 1,2%-át képzésekre és oktatásra fordítani Európai kitekintés II. Képzésre fordított idő: A szervezeteknek csak az egytizede biztosít 10 vagy többnapos tréningeket éves szinten, legyen szó bármelyik alkalmazotti csoportról (az adott ország gazdasági helyzetével összefügg) Képzési igények: Az igények felmérése nem egyformán jellemzi országokon belül az egyes szervezeteket. Képzések értékelése: A legtöbb országban a szervezetek többsége értékeli a képzéseket (kivéve Dánia)