Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok 2. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak

12. t: Zuzmók - Lichenophyta (Lichenes) telepes felépítéső, szimbionta lények, alaki és élettani egységek a zuzmók alakját és védelmét a gombák adják a gonídiumok alkotói egysejtő vagy fonalas kék- ill. zöld moszatok a gombapartner túlnyomó részben tömlısgomba, a többi gomba altagozat csak elvétve fordul elı kéregtelepő leveles bokros

a zuzmók felépítése: felsı kéreg gonídiumok (moszatsejtek) gombafonalak (hifák) = bél alsó kéreg

Térképzuzmó Rhizocarpon lindsayanum

Sárga kéreg(v. fali)zuzmó Xanthoria parietina

Rénszarvaszuzmó Cladonia rangiferina

Szakállzuzmó Usnea hirta

13. t: Mohák - Bryophyta mohák életciklusa

Mohok Bryophyta Májmohák Lombosmohák Telepes májmohák Leveles májmohák Valódi lombosmohák Tızegmohák

o.: Hepaticopsida májmohák Telepes májmohák Leveles májmohák

egy leveles májmoha

Csillagos májmoha Marchantia polymorpha

o.: Bryopsida lombosmohák ao.: Sphagnidae - tızegmohák Tızegmohák Sphagnum sp. speciális felépítés tömött, óraüvegszerően kidudorodó párnák speciális élıhely

Tızegmoha Sphagnum sp.

Bryidae valódi lombosmohák száracskával, apró levelekkel rendelkezı növénykék párnákban fordulnak elı oldalttermık és csúcsontermık lehetnek

Katalinmoha Atrichum undulatum (syn. Catharinea undulata)

Erdei szırmoha Polytrichum attenuatum (syn. P. formosum)

Háztetımoha Tortula (Syntrichia) ruralis

Ciprusmoha Hypnum cupressiforme

Harasztok - Pteridophyta

14. t: Harasztok - Pteridophyta A harasztok általános jellemzése kétszakaszos életfázis (nemzedékváltakozás) a növény teste a sporofiton (diploid) életfázist képviseli

a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli

az ısharasztok 400 millió évvel ezelıtt jelentek meg A B Két ısharaszt A: Rhynia major; B: Psilophyton princeps

életciklusuk: spóra (haploid) elıtelep (prothallium) antheridium + archegónium zigóta harasztnövény sporofiton Korpafüvek életciklusa

Zsurlók életciklusa

Páfrányok életciklusa

Páfrányelıtelep fejlıdése Páfrányelıtelep fonáka archegóniumokkal, antheridiumokkal és rhizoidokkal

a spórák spóratartókban (sporangiumokban) főzıdnek le Sporangium

spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlı értékő) egylaki elıtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különbözı értékő) kétlaki elıtelep - heterospóra (eltérı nagyságú, de különbözı értékő) 1. mikrospóra mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra makroprothallium + archegónium többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat a trópusokon fatermetőek is élnek, nálunk csak lágyszárúak találhatók a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él

1. o: Korpafüvek - Lycopsida

száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum), többnyire spirálisan állnak izo- (vagy hetero-) spórásak visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él a sporangiumok spóratermı főzérbe tömörülnek a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron) és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdıkben éltek mai kıszéntelepek hazánkban 7 fajuk él

Kapcsos korpafő Lycopodium clavatum

2. o: Zsurlók - Equisetopsida (Sphenopsida)

a ma élı fajok lágyszárúak, kihalt ıseik fatermetőek voltak homoio- (vagy izo-) spórásak földben kúszó rhizómájuk van Zsurlófa Mezei zsurló rhizómája

száraik ízeltek, interkaláris növekedésőek, a nóduszokon apró, összenıtt, pikkelyszerő levelek és örvösen elhelyezkedı oldalágak találhatók

fejlıdéstörténetileg a kambiumgyőrő elıször itt jön létre a sporangiumokat tartalmazó sporofillumuk tömött füzérkét alkotnak kovasavtartalmuk jelentıs súrolás

meddı- és termıhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre hazánkban 8 zsurlófaj (Equisetum spp.) él A B Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlıdı meddı- illetve termıhajtása

Mezei zsurló Equisetum arvense

3. o: Páfrányok - Pteropsida (Filicopsida)

a spórák általában a levelek fonákán csoportosan, szóruszokban álló sporangiumokban fejlıdnek Szórusz fénymikroszkópos metszete

a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemzı a nemzetségekre izo- vagy heterospórásak A B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai

leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermıké a trópusokon élı fajok nagy része epifiton, nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek

1. ao: Kígyónyelvpáfrányok - Ophioglossidae egyetlen levelük meddı- és termıkaréjra különül elıtelepük a földben fejlıdik nálunk a kígyónyelv (Ophioglossum) (A) és holdruta (Botrychium) (B) nemzetség képviseli ıket A B

2. ao: Valódi páfrányok - Polypodiidae a sporangiumok a levél fonákán, szélén vagy fıerén szóruszokban állnak a szóruszokat gyakran fátyolka (induzium) borítja

Szórusz metszete

izospórásak a fejletlen állapotban lévı levelek pásztorbot módjára becsavarodnak

3. ao: Vízi páfrányok - Hydropteridae heterospórásak vízi és mocsári fajok jellegzetes hazai fajuk a rucaöröm (Salvinia natans)

2. ao: Valódi páfrányok - Polypodiidae Saspáfrány Pteridium aquilinum

Saspáfrány Pteridium aquilinum

Tızegpáfrány Thelypteris palustris

Aranyos fodorka Asplenium trichomanes

Hölgypáfrány Athyrium filix-femina

Erdei pajzsika Dryopteris filix-mas

Édesgyökerőpáfrány Polypodium vulgare