TANKÖNYVKATALÓGUS Középiskolák részére

Átírás

1 TANKÖNYVKATALÓGUS Középiskolák részére 2012

2 TANKÖNYVKATALÓGUS El szó A Maxim Könyvkiadó kiadványai megbízható segítséget nyújtanak tanulóknak és tanáraiknak egyaránt. Tankönyveinket a kerettantervi és az érettségi követelményrendszer figyelembevételével készítettük. A szakmailag igényes kötetek széleskör módszertani eszköztárral rendelkeznek, ezáltal kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek. Digitális kiegészít ink nem csupán a szakmai követelményeknek, de a modern didaktikai kihívásoknak (interaktív táblán való használhatóság, animációk, videók, segítség a feladatmegoldásokhoz) is megfelelnek. Feladatgy jteményeink eredményes felkészülést biztosítanak az érettségire, a felvételire és a nyelvvizsgákra. Szerz ink, lektoraink gyakorló szaktanárként, illetve vizsgáztatóként jól ismerik a különböz vizsgatípusokat és azok különböz szintjeit, így a köteteinkben kínált feladatsorok, tételsorok valós képet nyújtanak a majdani vizsgáról. Katalógusunk segítségével ismerje meg tankönyveink, segédtankönyveink és nyelvkönyveink folyamatosan b vül kínálatát! Minden kedves Olvasónknak hasznos id töltést, eredményes felkészülést kívánunk! SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

3 KÖZÉPISKOLÁK RÉSZÉRE Tartalom DIGITÁLIS TANANYAGOK...4. OLDAL KEDVEZMÉNYES TANKÖNYVCSOMAGOK...6. OLDAL ÁTTEKINT TÁBLÁZAT TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK...8. OLDAL BIOLÓGIA OLDAL FIZIKA OLDAL FÖLDRAJZ OLDAL KÉMIA OLDAL INFORMATIKA OLDAL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM OLDAL KÖZGAZDASÁGTAN OLDAL MATEMATIKA OLDAL TÖRTÉNELEM OLDAL ÁTTEKINT TÁBLÁZAT NÉMET NYELV OLDAL NÉMET NYELV OLDAL ÁTTEKINT TÁBLÁZAT ANGOL NYELV OLDAL ANGOL NYELV OLDAL EGYÉB NYELV OLDAL HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 3

4 DIGITÁLIS TANANYAGOK Digitális kiegészít tananyagok és tanári kézikönyv Könnyen kezelhet, egyszer menü: Átjárhatóság az oldalpárok részletei és a képek között. Visszanavigál az adott oldalpárra. Visszanavigál a Tartalomjegyzékbe. Interaktív feladat behívása. Videók lejátszása. Motiváló, megértést segít animációk, videók Az interaktív feladatok képekkel, ábrákkal segítik az ismeretek elmélyítését. Számos interaktív feladat GeoGebra-fájlok (a Matematika CD-n) A tankönyv teljes anyaga kivetíthet ; nagyítható oldalpárok A tananyaghoz szemléletes animációk és in ter aktív feladatok is kapcsolódnak SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

5 Digitális tananyagaink az Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Biológia, Fizika, Földrajz, Kémia, Magyar nyelv, Matematika) és a studio d német nyelvi tankönyvcsalád kiegészít elemei. Segítségükkel szemléletesebbé tehet az órai munka és növekszik a tanulók órai aktivitása is, emellett hasznos segítségül szol gál a szaktaná roknak az órára történ felkészülés során. Egyszer kísérletek videón és hozzá tartozó interaktív feladat, pl. mon dat kie gé szítés. Átjárhatóság az egyes tankönyvi feladatok, képek és interaktív feladatok között Tanmenetek Megoldások studio d A1 Témazáró feladatsorok A tankönyv egyes feladataihoz interaktív feladatok, animációk kapcsolódnak. HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 5

6 TANKÖNYVCSOMAGOK Kedvezményes tankönyvcsomagok Tankönyvkiadónk egyes kiadványait kedvezményes tankönyvcsomag formájában is biztosítjuk az iskoláknak. Az Út a tudáshoz és a studio d tankönyvcsalád kötetei a következ kedvezményekkel rendelhet k: MX-467 Fizika 9. osztályos tankönyvcsomag (8% kedvezménnyel): 4010 Ft Út a tudáshoz: Fizika 9. (MX-225) és Tematikus feladatgy jtemény fizikából CD-vel (MX-365) MX-456 Matematika 9. osztályos tankönyvcsomag (12% kedvezménnyel): 2960 Ft Út a tudáshoz: Matematika 9. (MX-226) és Érettségi feladatgy jtemény matematikából (MX-249) MX-457 Matematika 11. osztályos (középszint) tankönyvcsomag (8% kedvezménnyel): 3180 Ft Út a tudáshoz: Matematika 11. középszint (MX-267) és Érettségi feladatgy jtemény matematikából (MX-250) SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

7 MX-458 Matematika osztályos (emelt szint) tankönyvcsomag (8% kedvezménnyel): 4360 Ft Út a tudáshoz: Matematika emelt szint (MX-350) és Érettségi feladatgy jtemény matematikából (MX-250) MX-468 studio d A1 tankönyvcsomag (7% kedvezménnyel): 4610 Ft studio d A1 Kurs- und Übungsbuch (MX-157) és studio d A1 Sprachtraining (MX-453) MX-469 studio d A2 tankönyvcsomag (7% kedvezménnyel): 4610 Ft studio d A2 Kurs- und Übungsbuch (MX-173) és studio d A2 Sprachtraining (MX-454) MX-470 studio d B1 tankönyvcsomag (7% kedvezménnyel): 4610 Ft studio d B1 Kurs- und Übungsbuch (MX-199) és studio d B1 Sprachtraining (MX-455) HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 7

8 TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK Tantárgy Út a tudáshoz középiskolai tankönyvcsalád Út a tudáshoz: Digitális kiegészít tananyagok és tanári kézikönyv Érettségire felkészít kötetek: irásbeli Biológia Biológia 10. Biológia 11. Biológia 12. (2012. augusztus) Biológia 10. DVD Biológia 11. DVD ( negyedév) Biológia 12. DVD ( negyedév) 8 próbaérettségi biológiából (középszint) 8 próbaérettségi biológiából (emelt szint) Fizika Fizika 9. Fizika 10. Fizika 11. Tematikus feladatgy jtemény fizikából Fizika 9. DVD Fizika 10. DVD Fizika 11. DVD 8 próbaérettségi fizikából (középszint) 12 próbaérettségi fizikából (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok fizikából (középszint) Földrajz Földrajz 9. Földrajz 10. ( negyedév) Földrajz 9. DVD ( negyedév) Földrajz 10. DVD ( negyedév) 12 próbaérettségi földrajzból (középszint) Színes érettségi feladatsorok földrajzból (középszint) Kémia Kémia 9. Kémia 10. Kémia 9. DVD Kémia 10. DVD ( negyedév) 12 próbaérettségi kémiából (középszint) 12 próbaérettségi kémiából (emelt szint) Informatika 10 próbaérettségi informatikából (középszint) 10 próbaérettségi informatikából (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok informatikából (középszint) SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

9 Tantárgy Érettségire felkészít Feladatgy jtemények Elméleti összefoglaló kötetek: kötetek szóbeli Biológia Színes érettségi tételek biológiából (középszint) 130 tétel biológiából (emelt szint) Kiegészít fejezetek a biológia érettségihez (közép- és emelt szint) Fizika Földrajz 77 tétel földrajzból (középszint) Kémia Informatika 60 tétel informatikából (középszint) ECDL próbavizsgafeladatsorok informatikából HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK 9

10 TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK Tantárgy Út a tudáshoz középiskolai tankönyvcsalád Út a tudáshoz: Digitális kiegészít tananyagok és tanári kézikönyv Érettségire felkészít kötetek: írásbeli Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 9. Magyar nyelv 10. Magyar nyelv 11. ( negyedév) Magyar nyelv 12. ( negyedév) Magyar nyelv 9. DVD Magyar nyelv 10. DVD ( negyedév) Magyar nyelv 11. DVD ( negyedév) Magyar nyelv 12. DVD ( negyedév) 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból (középszint) Plusz 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból (középszint) 15 próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok magyar nyelv és irodalomból (középszint) Közgazdaságtan 15 próbaérettségi közgazdaságtanból (középszint) Matematika Matematika 9. Matematika 10. Matematika 11. középszint Matematika 12. középszint Matematika emelt szint Matematika 9. CD Matematika 10. CD Matematika 11. CD középszint Matematika 12. CD középszint ( negyedév) Matematika CD emelt szint 15 próbaérettségi matematikából (középszint) Plusz 15 próbaérettségi matematikából (középszint) 15 próbaérettségi matematikából (emelt szint) Színes érettségi feladatsorok matematikából (középszint) Történelem 12 próbaérettségi történelemb l (középszint) 10 próbaérettségi történelemb l (emelt szint) SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

11 Tantárgy Érettségire felkészít Feladatgy jtemények Elméleti összefoglaló kötetek: kötetek szóbeli Magyar nyelv és irodalom 120 tétel magyar nyelv és irodalomból (középszint) 100 tétel magyar nyelv és irodalomból (emelt szint) Színes érettségi tételek magyar nyelv és irodalomból (középszint) Kisérettségi feladatsorok magyar nyelv és irodalomból 30 szövegértés magyar nyelv és irodalomból (középszint) 30 nyelvi-irodalmi m veltségi feladatsor (emelt szint) 77 szövegalkotási feladat magyar nyelv és irodalomból Készüljünk a kompetenciamérésre! 10. évfolyam (Szövegértés és matematika) Van fogalmad? Fogalomgy jtemény magyar nyelv és irodalomból Érettségi adattár irodalomból Mindentudás zsebkönyvek: Magyar szólások és közmondások Magyar helyesírás Közgazdaságtan 68 tétel közgazdaságtanból (közép- és emelt szint) Matematika Érettségi feladatgy jtemény matematikából Érettségi feladatgy jtemény matematikából Kisérettségi feladatsorok matematikából Készüljünk a kompetenciamérésre! 10. évfolyam (Szövegértés és matematika) Alapösszefüggések matematikából (középszint) Alapösszefüggések matematikából (emelt szint) Történelem 88 tétel történelemb l (középszint) 44 tétel történelemb l (emelt szint) Színes érettségi tételek történelemb l (középszint) Érettségi teszt- és esszégy jtemény történelemb l 9. Érettségi teszt- és esszégy jtemény történelemb l 10. Érettségi teszt- és esszégy jtemény történelemb l 11. Érettségi teszt- és esszégy jtemény történelemb l 12. Érettségi témakörök vázlata történelemb l (középszint) Érettségi adattár történelemb l Van fogalmad? Fogalomgy jtemény történelemb l HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK 11

12 BIOLÓGIA augusztus ÚT A TUDÁSHOZ Biológia tankönyvcsalád középiskolásoknak Bán Sándor, Csigér István, Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrien Az Út a tudáshoz biológia tankönyvcsalád kötetei a NAT szellemében, a kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján, az érettségi vizsgák tapasztalatainak figyelembevételével készülnek. A szakmailag igényes, könnyed stílusú, tartalmukban és formájukban is színes kötetek minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek. Köteteink mindennapi tapasztalatokra és a modern evolúciós elméletekre építve a természettudományok iránt kevésbé érdekl d fiatalokat is végigvezetik az él világ fejl désének útján. A biológiát magasabb szinten tanulni szándékozó diákok is megkapnak e könyvekb l minden, a további fejl désükhöz szükséges lehet séget és inspirációt. Tankönyveink képanyaga gazdag és igényes. Rengeteg gyakorlati példát és érettségi típusú feladatot tartalmaznak. Kísérletcentrikus felépítésük lehet vé teszi, hogy széles körben alkalmazzák a biológia tanítására, tanulására a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A Digitális kiegészít tananyagokat és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthet, nagyítható, szerkeszthet változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok is tartoznak. Biológia 10. osztály (MX-272) B/5, 240 oldal 1480 Ft Digitális tananyag, 10. osztály (MX-333) 100 interaktív elem 5280 Ft/ * ingyenes Biológia 11. osztály (MX-273) B/5, 260 oldal 1580 Ft Digitális tananyag, 11. osztály (MX-334) ( negyedév) 5280 Ft/ * ingyenes Biológia 12. osztály (MX-274) (2012. augusztus) 1580 Ft Digitális tananyag, 12. osztály (MX-335) ( negyedév) 5280 Ft/ * ingyenes * Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a weboldalról tölthet le SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

13 Rendszerezés, evolúció Emelt szint tananyag Karbonkori pikkelyfa Ne csak nézd! Mit jelöl a piros nyíl? Mit jelentenek a keresztben álló kis vonalak? Ne csak nézd! A kapcsos korpaf védett növény, eszmei értéke Ft. Mit jelent ez? Kapcsos korpaf Lenyomatokból ismerjük az els, egyszer felépítés harasztnövényeket. Ezek alig haladták meg a ma ismert mohák méreteit. A harasztok levelei kezdetben spirálisan álltak a száron és csak kisméret ek, pikkelyszer ekk voltak. Kés bb a hatékonyabb vízszállítás lehet vé tette a nagy felület levelek megjelenését is. Az si harasztok spó- ratartói a növény csúcsán fejl dtek és nagyszámú spórát hoztak létre. Száruk villás elágazású volt. Ez az elágazástípus úgy jön létre, hogy az elágazási pontban két egyenrangú hajtásrészlet fejl dik ki. Az si harasztok b rszövete hatékonyan védte meg ket a kiszáradástól. A vizet a talajból vették fel, és szállítószöveteik biztosították a hajtás vízellátását. Így lehet vé vált, hogy végül igen nagy méret fotoszintetizáló él lények jöjjenek létre a szárazföldön. Ez jelent s tápanyagmennyiséget biztosított a szárazföldi állatok számára is, ami alapul szolgált az összetett szárazföldi életközösségek létrejöttéhez. A harasztok törzse a bel lük kés bb kifejl dött nyitvaterm k törzsével és az ezekb l kifejl d zárvaterm k törzsével együtt alkotják a szövetes növények törzscsoportját. Az els szövetes növények csak gyökérrel és hajtással rendelkeztek, ezért e három törzset közös néven hajtásos növényeknek is nevezzük. Ezek szállítószövetei edénynya- lábokba rendez dtek, ezért e csoportot edényes növényeknek is szokás nevezni (12.2. ábra). ma perm karbon devon szilur mohák harasztok si zö ld moszatok szövetes, hajtásos, edényes növények si ha rasztok A szövetes növények törzsfejl dése nyitvaterm k si ny itvaterm k zárvaterm k Egy folyóiratban olvastam, hogy a földtörténet korábbi korszakaiban a harasztok között fatermet ek is voltak. A földtörténet során az els fatermet él lényeket a korpafüvekk osztá- lyába soroljuk. Felépítésüket kövületekb l és lenyomatokból ismerjük, mára kihaltak. A pikkelyfák k (12.3. ábra) és pecsétfák elágazásmentes törzse akár húszméteresre is megn tt. A ma él harasztok közül hazánkban is el fordulnak a korpafüvek osztályának képvisel i. A csos korpaf (12.4. ábra) és a részeg korpaf (12.5. ábra) egyaránt savas kémhatású talajt kedvel védett fajok. kap- Ismétl d ábra, melynek mindig más-más részle tét emeljük ki. A zsurlók hajtására az örvös elágazás jellemz. Ez azt jelenti, hogy a szár elágazási pontjain egyszerre több (4-8) egyenrangú hajtás indul ki. Szárukon hosszanti lefutású bordákat találunk. A bordák sok szilícium-dioxidot tartalmaznak, ezért a zsurlók érdes tapintásúak. Ruhák, illetve edények súrolására használták régebben. A zsurlók osztályába is tartoztak fatermet fajok. A mára szintén kihalt zsurlófák magassága a 30 métert is elérte. Elterjedésük a karbonid szakban volt a legnagyobb mérték. A karbonid szakk a nevét éppen arról kapta, hogy az ekkor élt fatermet harasztok szolgáltatják a mai földi szénkészlet nagy részét. Az elpusztult növények szerves anyaga ugyanis nagy nyomáson évmilliók alatt k szénné alakult (a szén neve latinul carbo). A hazai zsurlófajok közül a legismertebb a mezei zsurló (12.6. ábra). Ez tavasszal barna szín (nem fotoszintetizáló), spóraképz hajtást hoz létre. Nyáron pedig kialakul a zöld, fotoszintézisre képes hajtás. A harasztokra jellemz, hogy a fotoszintézis során el állított szerves anyag egy részét föld alatti módosult szárukban, a gyöktörzsben raktározzák. Így válik lehet vé, hogy ugyanaz a növény a következ évben is hajtást fejlesszen. a) b) c) d) a) Mezei zsurló tavaszi hajtása; b) mezei zsurló nyári hajtása; c) mezei zsurló szára közelr l; d) mezei zsurló spóráinak térbeli elektronmikroszkópos felvételen A harasztok ma legnagyobb fajszámú csoportja a páfrányok osz- tálya. A páfrányok levelei igen sokféle alakúak, de általában jellemz rájuk a fotoszintézis szempontjából lényeges nagy felszín és a tagoltság. Hazai páfrányaink közül a legismertebb a hegységeinkben él erdei pajzsika (12.8. a) és b) ábra). Hasonló testfelépítés a struccpáfrány és a hölgypáfrány is. Sziklagyepeink lakói a kis level, törékeny felépítés fodorkafajok. A kövi fodorka mészk alapk zeten, míg az aranyos fodorka (12.9. d) ábra) inkább vulkanikus eredet hegységeinkben gyakori. A kígyónyelv (12.9. b) ábra) és a kis holdruta (12.9. a) ábra) egyaránt sajátos kinézet levelekkel rendelkezik. A gímpáfrány (12.7. ábra) levele tagolatlan. A kis holdrutára, a struccpáfrányra és a legnagyobb hazai páfrányra, a királyharasztra (12.9. c) ábra) egyaránt jellemz, hogy spóratartóik a fotoszintetizáló hajtásoktól elkülönült hajtásokon fejl dnek. Lebeg hínártársulásaink páfrányfajai a rucaöröm (12.8. c) ábra) és a mételyf Részeg korpaf Ne csak nézd! Mi a gímpáfrány levelének jellegzetessége a többi páfrányhoz képest? Gímpáfrány 141 Rendszerezés, evolúció Ne csak nézd! Mit jelenthet az, hogy ez a levél kétszeresen szárnyas öszszetétel? a) b) Ne csak nézd! Mik lehetnek a barna szín részek? c) d) a) Kis holdruta; b) kígyónyelv; c) királyharaszt; d) aranyos fodorka a) b) c) a) Erdei pajzsika hajtása; b) erdei pajzsika levele; c) rucaöröm páfrány egy édesvízi hínártásulásban Ezek szerint a harasztok is spórákkal szaporodnak. Vannak ebben a folyamatban különbségek a mohák szaporodásához képest? A harasztok is spórákkal szaporodnak ( ábra). A spórából lemezes felépítés, fotoszintézisre képes el telep fejl dik, amely a páfrányoknál gyakran szív alakú. Az el telep fonákján találjuk a harasztok ivarszerveit, amelyekben a hímivarsejtek és a petesejtek fejl dnek. A megtermékenyítéshez e növények esetében is víz szükséges, hiszen csillós hímivarsejtjeik csak folyékony közegben képesek mozogni. A hímivarsejtek ebben az esetben is pozitív kemotaxissal találják meg a petesejtet. A megtermékenyítés során létrejött zigótából osztódással alakul ki a harasztnövény. A harasztnövények hajtásán fejl dnek a spóratartók, amelyekben kialakulnak a spórák. A páfrányok többségének spórtartói leveleik fonákján találhatók meg ( ábra). kifejlett harasztnövény levelek fonák oldala A páfrányok szaporodása spórák petesejt fejl d harasztnövény az el telep fonák oldala zigóta hímivarsejt Hogyan alakul a harasztok esetében az ivaros és ivartalan szakasz megoszlása? A mohákhoz hasonlóan a harasztoknál is az ivaros szakaszhoz tartozik a kifejlett növény? A harasztok kétszakaszos egyedfejl dése több tekintetben is eltér a mohákétól. Haploid spóráik számtartó osztódások sorozatával hozzák létre az el telepet. A harasztok ivarszervei és ivarsejtjei az el telepen fejl dnek. Az ivaros szakasz az ivarsejtek kifejl déséig tart. Ekkor a növény tömegének nagy részét az el telep teszi ki. A diploid zigóta számtartó osztódások sorozatával hozza létre a harasztnövényt, amelynek sejtjei ei így diploidok. A kifejlett növény a harasztok esetében tehát az zivartalan, spóraképz nemzedékhez tartozik. A spóratartókban számfelez osztódással jönnek létre a diploid spóranyasejtekb l a haploid spórák. spór óra (n) ivaros szakasz el t elep ep (n) hí miva var- se jt (n) petesejt (n) A harasztok szaporodásmenetének vázlata ivartalan szakasz zi góta (2 n) hara rasz sztn tnöv övé én y (2 n) A harasztok a mohákkal párhuzamosan alakultak ki a szilur korszak kezdetén. A harasztok a nyitvaterm kkel és a zárvaterm kkel együtt alkotják a szövetes, hajtásos, illetve edényes növények csoportját. Az si harasztok kis termet ek voltak. Jellegzetesen part menti szárazföldön éltek. A karbonkorszakban élt si, fás szárú korpafüvek és zsurlók anyagaiból jött létre mai szénkészletünk nagy része. A korpafüvek spirális levélállású, villás elágazású, si kialakulású harasztok. Spóratartóik a hajtás csúcsán helyezkednek el. Egyik hazai képvisel jük a kapcsos korpaf. A zsurlók bordázott szára örvös elágazású. Legismertebb hazai faj a mezei zsurló, amely tavaszszal barna spóraképz hajtásokat, majd nyáron zöld szín, fotoszintetizáló hajtásokat hoz. A páfrányok tagolt levelei a föld alatti gyöktörzsb l n nek ki tavasszal. Általában a levelek fonákján fejl dnek spóratartóik. Hazai fajok az erdei pajzsika, az aranyos fodorka, a kígyónyelv, a kis holdruta, illetve a vízben lebeg rucaöröm. A harasztok spórákkal szaporodnak. Ebb l alakul ki lemezes el telepük. Ennek fonákján képz dnek az ivarsejtek, amelyek egyesülése révén jön létre a zigóta. A zigótából fejl dik a harasztnövény. A harasztok szaporodása vízhez kötött Spóratartók egy páfrány levelén El ne felejtsd! Rövid összefoglalás. Ne csaknézd! Milyen folyamatokat jelölnek a kék szín nyilak? Melyik szakaszt jelöli a piros és a zöld nyíl? 142 Megértést segít folyamatábra. 143 HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 13

14 BIOLÓGIA 8 próbaérettségi biológiából Középszint, emelt szint írásbeli Bán Sándor, Barta Ágnes Sorozatunk az írásbeli érettségire való felkészülésben nyújt segítséget emelt és középszinten nemcsak a leend vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal tökéletesen modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel, ahogy az érettségi napján fog. Az eddigi érettségi vizsgák tapasztalatait felhasználva, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan ismer gyakorló középiskolai tanárok, multiplikátorok állították össze a feladatlapokat és tételsorokat. A kötetekben szóbeli vizsgafeladatok is találhatóak. Kiadványaink módszertani bevezet ket tartalmaznak, amelyek bemutatják az érettségi vizsga feladattípusait, és ötleteket, tippeket adnak a felkészüléshez. A kötetek végén található megoldókulcs lehet vé teszi az önálló gyakorlást. Színes érettségi tételek biológiából Középszint szóbeli Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrien Kötetünk annak a Színes érettségi sorozatnak a része, amelynek tagjai a középszint szóbeli érettségire való felkészülésben nyújtanak segítséget a pedagógusoknak, a vizsgázóknak és az alsóbb évfolyamok diákjainak egyaránt. A szerz k, akik tapasztalt gyakorló pedagógusok, a mintatételek összeállításánál ügyeltek arra, hogy az érettségi követelményrendszerben meghatározott tartalmak mindegyike el forduljon a 60 A, illetve 60 B tétel valamelyikében. Minden tétel kidolgozása megtalálható a könyvben. A módszertani bevezet ben a lehetséges projektmunkákhoz is ajánlunk témákat, s t két kidolgozott projektmunka is található a kötetben értékeléssel együtt. A kötetet gyakorláshoz és önálló felkészüléshez is ajánljuk. Középszint írásbeli (MX-155) B/5, 128 oldal 1680 Ft Középszint szóbeli (MX-221) B/5, 204 oldal 2280 Ft Emelt szint írásbeli (MX-154) B/5, 152 oldal 1880 Ft SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

15 130 tétel biológiából Emelt szint szóbeli Juhász Katalin, Vargáné Lengyel Adrien A kötetet a szóbeli érettségi vizsgára való felkészüléshez ajánljuk. A központi érettségi követelmények témakörei és lehetséges tételei, feladatai alapján gyakorló középiskolai tanárok állították össze a könyvet, amelyben a feleletek lehetséges tartalmi elemei is megtalálhatóak, ezáltal lehet vé teszi akár az egyéni gyakorlást is. A kiadvány elején található módszertani bevezet ötleteket, tippeket ad a felkészüléshez. Kiegészítô fejezetek a biológia érettségihez Közép- és emelt szint Bán Sándor Kötetünk els sorban olyan témákat mutat be, amelyek a kétszint érettségi követelményrendszerében jelen vannak, a forgalomban lév tankönyvek azonban nem tárgyalják megfelel részletességgel. A könyv újszer ségét az adja, hogy valódi átmenetet képez a jelenlegi középiskolai oktatás és a fels oktatás belép követelményei között. A korszer szemléletmód nemcsak az érettségin jelent segítséget, hanem lehet séget ad a bevezet egyetemi, f iskolai kurzusok követelményeinek eredményes teljesítésére is. Emelt szint szóbeli (MX-222) B/5, 256 oldal 1980 Ft Közép- és emelt szint (MX-293) B/5, 172 oldal 2280 Ft HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 15

16 FIZIKA Hundidac 2009 ARANY - DÍJ ÚT A TUDÁSHOZ Fizika tankönyvcsalád középiskolásoknak dr. Farkas Zsuzsanna, dr. Mez Tamás, dr. Molnár Miklós, dr. Nagy Anett Az Út a tudáshoz fizika tankönyvcsaládunk a kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján, az érettségi vizsgák tapasztalatainak figyelembevételével készült. A kötetek szakmailag igényesek, de könnyed stílusúak, tartalmukban és formájukban is színesek. Minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, kreatív gondolkodásra, aktív tanulásra késztetnek. A fizika iránt érdekl d diákok megkapnak e könyvekben minden, a további fejl désükhöz szükséges lehet séget és inspirációt. Gazdag, igényes képanyaggal, rengeteg gyakorlati példával, kísérletcentrikus felépítéssel rendelkeznek, ezáltal alkalmasak arra, hogy a fizika iránt kevésbé érdekl d tanulókhoz is közelebb hozzák ezt a szép, de nehéz tudományt. Tankönyvcsaládunk alkalmazását ezért ajánljuk a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A Digitális kiegészít tananyag ok at és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, mérési gyakorlatok, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthet, nagyítható, szerkeszthet változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív felada- tok is tartoznak. A Fizika 9. tankönyv 2009-ben elnyerte a HunDidac Szövetség Arany-díját. A Tematikus feladatgy jtemény fizikából cím kötetünk kreativitást, kognitív gondolkodást fejleszt, gyakorlatias megközelítés 1000 szöveges és 300 tesztfeladata els sorban a tankönyvi ismeretek meger sítését szolgálja, de a kétszint érettségire való felkészülést is segíti. A feladatok mintegy felének részletes megoldását, valamint a tesztek végeredményét a kötethez tartozó CD-melléklet tartalmazza. Fizika 9. osztály (MX-225) B/5, 212 oldal 1380 Ft Digitális tananyag, 9. osztály (MX-229) 100 interaktív elem 5280 Ft/ * ingyenes Fizika 10. osztály (MX-230) B/5, 252 oldal 1480 Ft Digitális tananyag, 10. osztály (MX-231) 100 interaktív elem 5280 Ft/ * ingyenes Fizika 11. osztály (MX-232) B/5, 280 oldal 1580 Ft Digitális tananyag, 11. osztály (MX-233) 100 interaktív elem 5280 Ft/ * ingyenes Tematikus feladatgy jtemény fizikából, CD-melléklettel (MX-365) B/5, 308 oldal 2980 Ft * Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a weboldalról tölthet le SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

17 A költ is munkára nevel 1.1. A munka az emberi lét, a jogos önbecsülés alapja 1.2. Energiaközlési módok Mindennapjaink munkafo galmait foglal juk össze ráhangoló jelleg családi beszélgetés keretében. Amunkaszótsokszorhasználjuk sokszor használjuk, sokfélejelentésevan van. Mi is lehet ezeknek az egymástól nagyon különböz dolgoknak a közös lényege? És mi köze ezeknek a fizikához? Sokféle munka van: például szellemi munka a tanulás, a levélírás, meg a többi, amiben nem a karunk, lábunk a testünk fárad el, hanem az agyunk. Fizikai munka az, amit l akár izomlázat is kaphatunk, mint én a múltkor a lapátolástól. Igazad van, mindenféle munkavégzés közben elfáradhatunk. Ez azt jelenti, hogy a szellemi, testi energiáink igénybevételével alkotunk valamit, miközben dolgozunk. A munka szót ilyen értelemben használjuk a minden napok ban. A fizika tudománya is ehhez hasonlóan, de mégis egy kicsit másképpen határozza meg a munka fogalmát. A fizikában akkor beszélhetü nk munkavégzésr l, ha egy test er hatására elmozdul. A munkavégzés hatására mindig változik valaminek az energiája. Ha munkát végzünk, elfáradunk, fogy az energiánk! Még jó, hogy fel tudunk tölt dni. Tehát a munkavégzés az energiaváltoztatásnak egy fajtája. (Másik fajtája a melegítés vagy h közlés. A kett között lényeges kü lönbség van. Melegítéskor a testek minden kicsi részecskéjé ének élénkebbé válik a rendezetlen mindenfé le irányú mozgása. Munkavégzéskor pedig rendezetten, csak bizonyos irányokban változik meg a testben lev összes részecske sebessége, állapota. Err lb vebben a h tanban tanulhatsz.) A munkavégzés* mennyiségi jellemz je, mértéke a munka*. A munka el jeles skalár mennyiség. (Tehát iránya nincs, de pozitív és negatív is lehet, el jelér l még ejtünk szót ebben a leckében ) A munka jele az angol work szóból származik: W. Az elmozdulással párhuzamos állandó er munkáját a hatóer nek és a test elmozdulásának a szorzatával határozhatjuk meg. Fontos megjegyzés: a munka számolásánál az elmozdulást a kialakult szokás szerint s bet vel jelöljük! W F s. Mértékegysége: [ W ] [ F ] [ [ s ] = N m= J. Egy kis fi zikatör ténet. A munka, illetve az energia mértékegységének a neve a nagy angol fizikus tiszteletére joule. James Prescott Joule ( ) h tannal, elektromosságtannal, mechanikával foglalkozott. Különösen izgatták az energiával kapcsolatos kérdések. Huszonegy évesen alkotta meg az elektromos áram h hatását leíró törvényét. Huszonöt sem volt, amikor a mechanikai munka és a h közötti egyenérték séget felismerte. Sokat tett az energia fogalmának, átalakulásainak, megmaradásának vizsgálatában, az erre vonatkozó törvények megfogalmazásában. F állását tekintve, egy sörgyárat vezetett, ennek a laboratóriumában végezte világraszóló kísérleteit Egyenletesen húzd a f részt! Ha az er és az elmozdulás egymással nem párhuzamos, akkor két lehet ség van a munka kiszámolására. Vagy az er nekkell az elmozdulással párhuzamos vetü letét (komponensét) szorozni az elmozdulással, vagy az elmozdulást kell komponenseire bontanunk, és az elmozdulásnak az er vel párhuzamos komponensét megszoroznunk az er vel. Természetesen az eredmény ugyanaz lesz! Kés bb matematikából tanulsz majd két vektor skaláris szorzatáról. Ez a két vektor nagyságának és az általuk bezárt szög koszinuszának a szorzata. Ezzel a m velettel elegánsan és általánosan megadható az állandó er munkája. Az er - és az elmozdulásvektor skaláris szorzata a munka. W F s F s cos. Mindig éppen a két vektor egymással párhuzamos vetületeinek a szorzataként kapjuk a munkát A szánkóhúzás is munka Ne csak nézd! A f részt egyszer az egyik, aztán a másik favágó húzza 30 N-os er vel 1 m hosszan. Mennyi munkát végeznek 20 teljes periódus alatt? 1.3. James Prescott Joule ( ) F s F párhuzamos F s párhuzamos s F s 1.6. Az elmozdulással nem párhuzamos er munkája Egymás segítésére is nevelünk. Afizika munkafogalmának kialakítása. A munka meg fo gal ma zása a matematika nyelvén. A munka nagysága megje le nít het az er -elmozdulás gra fi konon is Elfárad. Munkát mégsem végez? F 1.8. Az elmozdulásra mer leges er munkája nulla 1.9. Kutyasétáltatás közben negatív munkát végzünk s Ezek szerint, ha az er irányában nem tesz meg utat a test, nem is történik munkavégzés? Ha Anya vízszintes úton cipeli haza a boltból a szatyrokat, nem végez munkát?! Fizikai értelemben nem, hiszen nincs az általa kifejtett er nek az elmozdulással párhuzamos komponense. Biológiailag természetesen komoly izommunkát végez, tehát elfárad, ezután is bátran segíthetsz neki! A munka el jeles skalár mennyiség. Ez A azt jelenti, hogy iránya nincsen, de pozitív és negatív is lehet. Akkor negatív a munka, ha az er nében mozdul el a elle- test. Ha engem elhúz a kutya, amikor sétáltatom, nem pontosan ellentétes irányú az er m az mozgásával, de érzem, hogy az én er m ellenére mozdul el a haszontalan! Milyen jel lesz a el munkám? F F párhuzamos Többen meglep dhetnek azon, hogy a munka nagysága az er és az elmozdulás egymáshoz vi szonyított irá nyától is függ. Persze, hogy negatív, mert elég az er nek az elmozdulással párhuzamos vetületét vizsgálni. Ez az er komponens pedig ebben az esetben ellentétes irányú az elmozdulással. s Ne csak nézd! Mekkora a kislány munkája, ha 5 méteres úton el re haladva 20 N er vel húzza visszafelé a kutyát? Az er és az elmozdulás egymással 150 fokos szöget zár be Az elmozdulással tompaszöget bezáró er munkája Vizsgáljuk meg a munkának egy szemléletes kiszámítási módját! Ha ábrázoljuk az állandó er t (az úttal párhuzamos vetületét) az elmozdulás függvényében, a grafikonon a függvénygörbe és az úttengely között (a görbe alatt) megjelenik egy téglalap (1.11. ábra). Ennek a téglalapnak a területe éppen a munka számértékét adja. Természetesen egy síkidom területe mindig pozitív, a munka pedig el jeles mennyiség. Ha a munkát a görbe alatti területb l határozzuk meg, minden esetben külön meg kell vizsgálni az el jelét! Eddig minden esetben állandó er munkáját próbáltuk meghatározni. Nyilvánvaló, hogy egy test mozgatása közben legtöbbször nem marad állandó az er! Hogyan kaphatjuk meg ilyen esetben a munkát? Ha az er nem állandó, akkor a munkáját magasabb matematikai ismeretek nélkül nehéz lenne számolni. Hívjuk segítségül az állandó er esetén már kipróbált er elmozdulás grafikont! Így egyszer lesz minden! Változó er munkáját úgy határozhatjuk meg, hogy ábrázoljuk ennek a változó er nek az elmozdulással párhuzamos komponensét az elmozdulás (egyenes vonalú, egyirányú mozgás esetén az út) függvényében. A grafikon görbéje alatti terület ebben az esetben is éppen a munka számértékét fogja adni. A függvénygörbét ugyanis tetsz leges pontossággal közelíthetjük olyan rövid, egyenes szakaszokkal, amelyek vagy az er -, vagy az elmozdulástengellyel párhuzamosak. (Gondolj a számítógépen megjelen görbékre vagy a már tanult, változó sebesség mozgások útjára!) Ha ezt tesszük, akkor a folyamatot sok olyan kicsi szakaszra bontottuk, amelyeken belül az er állandónak tekinthet. Ezeken a kis részfolyamatokon belül a munka ugyanúgy számolható, mint állandó er esetén. A sok kis téglalapegyüttes területe adja egyrészt a teljes görbe alatti területet, másrészt az egész változó er munkájának a számértékét. Ez a terület az elmozdulás függvényében egyenletesen változó er esetén könnyen számolható: egy háromszög vagy trapéz területe lesz. A munka el jelét itt is külön kell megvizsgálni! Ne csak nézd! Hány szakaszra kellene bontani a folyamatot, hogy a közelítésünk pontos legyen? W W W 1 W össz n Változó er munkája a kis részfolyamatok munkáinak az összege Ne csak nézd! Mekkora a munka, ha F 1 = 3 N, F 2 = 5 N és s = 2 m? (Hogyan is számoljuk a trapéz területét?) Mekkora lenne a munka, ha F 1 = 3 N, F 2 = 0 és s = 2 m lenne? HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 17 W = F s Ne csak nézd! Számold ki a munkát, ha F = 5 N és s = 3 m (az er arra mutat, amerre a test halad)! Hogyan számolnál, ha az elmozdulással ellentétes irányú lenne az er? Az er elmozdulás grafikonon megjelenik a munka számértéke Ne csak nézd! Állandó-e a hatalmas gumikötél által kifejtett fékez er? A leszálló vadászgépeket a repül gép-anyahajó rövid kifutópályáján egy rugalmas hevederrel fékezik le W 1.14.Az elmozdulás függvényében egyenletesen változó er munkája Lásd a válto zó er munkájának a nagy ságát!

18 FIZIKA 8 próbaérettségi fizikából Középszint írásbeli Csiszár Imre, dr. Hilbert Margit 12 próbaérettségi fizikából Emelt szint írásbeli Csiszár Imre, Gy ri István, dr. Hilbert Margit Sorozatunk az írásbeli érettségire való felkészülésben nyújt segítséget emelt és középszinten nemcsak a leend vizsgázóknak, hanem a pedagógusoknak is. A gyakorlósorokkal tökéletesen modellezni lehet az érettségi vizsgát, mivel azokban minden pontosan úgy szerepel, ahogy az érettségi napján fog. Az eddigi érettségi vizsgák tapasztalatait felhasználva, az érettségi rendszerét és követelményeit pontosan ismer gyakorló középiskolai tanárok, multiplikátorok állították össze a feladatlapokat és tételsorokat. A kötetekben szóbeli vizsgafeladatok is találhatóak. Kiadványaink módszertani bevezet ket tartalmaznak, amelyek bemutatják az érettségi vizsga feladattípusait, és ötleteket, tippeket adnak a felkészüléshez. A kötetek végén található megoldókulcs lehet vé teszi az önálló gyakorlást. Színes érettségi feladatsorok fizikából Középszint írásbeli Csiszár Imre, Gy ri István A feladatsorokkal modellezhet az érettségi vizsgahelyzet, mivel szerz ink gyakorló szaktanárként minden, az érettségi vizsgán el forduló feladattípust bemutatnak. A könyv mégsem követi szigorúan a hagyományos formát, mert igényes kivitelezésével, gazdag illusztrációival vidámabbá teszi a felkészülés fárasztó perceit. A kötet elején részletes módszertani útmutató található, a megoldókulcs magyarázatokkal b vített. A kiadó weboldaláról letölthet Függelékben a középszint vizsga részletesen kifejtett és kib vített követelményei találhatóak meg. Középszint írásbeli (MX-284) B/5, 188 oldal 2280 Ft Középszint írásbeli (MX-127) B/5, 96 oldal Emelt szint írásbeli (MX-132) B/5, 184 oldal 1480 Ft 1880 Ft SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

19 A feladatsor felépítése, szer kezete megegyezik a hivatalos érettségi feladatsorokéval. Az alábbi kérdésekre adott válaszlehet ségek közül pontosan egy jó. Helyes válasszal kérdésenként 2-2 pont szerezhet. Sorszám Megoldás Sorszám Megoldás Hányszorosára változik egy autó fékútja, ha a 30 km - h s zónában a megengedett maximális sebesség helyett 50 km sebességgel halad? h A) Kicsit több, mint másfélszeresére. B) Kb. duplájára. C) Közel háromszorosára. Melyik állítás helyes, ha a közegellenállástól eltekintünk? A) Ha egy testet kétszer akkora kezd sebességgel dobunk fel függ legesen, akkor az kétszer olyan magasra emelkedik. B) Ha egy testet kétszer akkora kezd sebességgel dobunk fel függ legesen, akkor az kétszer annyi ideig mozog. C) Ha egy testet kétszer akkora kezd sebességgel dobunk fel függ legesen, akkor az 2 -ször olyan magasra emelkedik. Hányszor akkora egy szabadon es test átlagsebessége mozgása második 3 másodpercére számítva, mint az els három másodpercre vonatkoztatva? A) 3-szor. B) 3-szor. 9 C) 2 -szer. Szemléltet fotók és humoros illusztrációk. Mennyi munkát végez a nehézségi er azon a 20 dkg tömeg fahasábon, amelyik vízszintes asztalon csúszva 2 m kezd sebességr l 1 m úton lefékez dve megáll? s A) Nem végez munkát. B) 0,4 J. C) 0,4 J. Egy gumikötélen állóhullámokat keltünk. Mekkora az els felharmonikus és az alaprezgés frekvenciájának aránya? A) 3 2. B) 2. C) 5 2. Hogyan változik egy fém csavaralátét furatának átmér je, ha az alátét h mérsékletét megnöveljük? A) Csökken. B) Nem változik. C) Növekszik. Az alábbi grafikonok állandó tömeg ideális gáz nyomásának és térfogatának szorzatát ábrázolják a gáz abszolút h mérsékletének függvényében. Válassza ki, hogy melyik mutathatja helyesen a gáz állapotváltozását! A) p V B) p V (1) (2) (1) (2) T T A színes szakábrák eredményesebbé teszik a felkészülést. A végeredmények összegy jtésével gyorsabb az ellen rzés. Sorszám Megoldás Sorszám Megoldás Fejezzük ki a sebességtörvényb l a megálláshoz szükséges id t! v0 0 v0 a t t a. Helyettesítsük ezt be a négyzetes úttörvénybe! a v a v v s v t t v a 0 a a Látható, hogy a megálláshoz szükséges út a sebesség négyzetével arányos. Mivel ,, azaz a fékút közel háromszorosára növekszik. 30 A szabadon es test által a második 3 másodpercben megtett utat úgy célszer kiszámítani, hogy a 6 s alatt megtett útjából kivonjuk az els 3 s alatt megtett utat: g g s s s 135 m. Ezt elosztva 3 s-mal kapjuk a test átlagsebességét, amely 45 m s. Mivel az m g er és az elmozdulás egymásra mer legesek, ezért az m g er nem végez munkát. Az L hosszúságú gumikötélen keltett állóhullámok közül az alaprezgés egy orsót tartalmaz, azaz a hullámhossza 0 2 L. Az alaprezgés frekvenciája v v f0. Az els felharmonikus 2 orsót tartalmaz, azaz 0 2 L a hullámhossza 1 L. Az els felharmonikus frekvenciája v v f1 2 f0. 1 L λ L = 0 2 L = λ 1 λ L = L = 2λ 3 A szilárd testekben lév üregek méretei a h mérséklet növekedésével ugyanúgy változnak, mintha anyaggal lennének kitöltve. A sebességtörvény szerint az egyenletesen változó (lassuló) mozgást végz test esetén a mozgás ideje egyenesen arányos a test kezd sebességével: 0 v0 g t, azaz a B) válasz a helyes. Megjegyezzük, hogy az A) és C) válaszok azért nem helyesek, mert a mechanikai energiamegmaradás törvénye szerint az emelkedési magasság a kezd sebesség négyzetével arányos. Ha a gravitációs helyzeti energia nullszintjét a feldobás magasságában jelöljük ki, akkor képletszer en az alábbi módon számítható ki az emelkedési magasság: 2 m g v h 1 m 2 v h g Számítsuk ki a szabadon es test által az els három másodpercben megtett utat! g s s 45 m. Az átlagsebességét úgy kapjuk, hogy ezt elosztjuk 3 s-mal, azaz v 15 m s. Az egyesített gáztörvény szerint adott tömeg ideális gáz egyensúlyi állapotaiban a nyomás és a térfogat szorzata egyenesen arányos az abszolút h mérséklettel. A gáz bels energiájának megváltozásának számítása: 3 E p V p V p V Adott tömeg 0 C-os víz megolvasztásához kb. ugyanannyi h kell J kg m, mint ugyanazt a vizet 0 C-ról 80 C-ra melegíteni J J C m m. kg C kg Az elektrosztatikus tér konzervatív er tér, azaz a töltésen végzett munka csak a kiindulási és a végponttól függ, de független az úttól. Minden feladat megoldását magyarázat egészíti ki. HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 19

20 FÖLDRAJZ negyedév 9 10 ÚT A TUDÁSHOZ Földrajz tankönyvcsalád középiskolásoknak Sáriné dr. Gál Erzsébet Az Út a tudáshoz földrajz tankönyvcsalád kötetei a kerettanterv és az érettségi követelményrendszer alapján, az érettségi vizsgák tapasztalatának figyelembevételével készülnek. A természetföldrajz számos természettudomány eredményét integrálja, így komplex áttekintést ad a természeti folyamatokról és jelenségekr l, amelyek közvetve magyarázzák az egyes kontinenseken, országokban, régiókban végbemen társadalmi, gazdasági folyamatokat. Köteteink minden lényeges tényanyagot tartalmaznak, illetve számos tudománytörténeti érdekességet kínálnak, környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat vetnek fel. Az egyes leckék végén található feladatok megoldása és a kérdések megválaszolása segít a tananyag önálló feldolgozásában és az önellen rzésben. A szakmailag igényes, tartalmukban és formájukban színes könyvek a földrajz iránt kevésbé érdekl d diákok számára is közelebb hozzák ezt a szerteágazó ismereteket nyújtó, szép és érdekes tantárgyat. A Digitális kiegészít tananyagokat és tanári kézikönyvet tartalmazó DVD-n a tanári kézikönyv hagyományos elemei (tanmenetek, óravázlatok, táblavázlatok, módszertani segédletek, témazáró feladatlapok, valamint a tankönyvi feladatok részletes megoldásai) mellett megtalálható a tankönyv digitális táblán kivetíthet, nagyítható, szerkeszthet változata, valamint számtalan videó, animáció és ábra, amelyekhez interaktív feladatok is tartoznak. Földrajz 9. osztály (MX-299) B/5, 216 oldal 1380 Ft Digitális tananyag, 9. osztály (MX-337) ( negyedév) 5280 Ft/ * ingyenes Földrajz 10. osztály (MX-300) ( negyedév) 1480 Ft Digitális tananyag, 10. osztály (MX-338) ( negyedév) 5280 Ft/ * ingyenes * Osztálynyi tankönyvrendelés esetén ingyenes. További mintaoldalak és a sorozatot bemutató katalógus a weboldalról tölthet le SZEGED, KOLLÉGIUMI ÚT 11/H TEL.: (62) INFO@MAXIM.CO.HU

21 Földrajzi övezetesség 1.1. Karácsony Sydneyben (Ausztrália) Ne csak nézd! Figyeld meg az árnyékokat! Hogyan határozható meg segítségükkel a napsugarak hajlásszöge? Nagyon érdekes hírcsokorra figyeltem fel a télen. Láttam képsorokat a kánikulai id ben zajló Australian Open nemzetközi tenisztorna eseményeir l és a riói karneválról. Ugyanakkor a Jeges-tengeren jégtör hajók biztosították a hajózási útvonalat. Mi erre a magyarázat? Az északi és a déli félgömbön egymással ellentétesek az évszakok (1.1. ábra), másrészt Rio de Janeiro trópusi, Melbourne mérsékelt, a Jeges-tenger pedig a hideg övezetben fekszik. Az éghajlati különbségeket a Föld gömb alakja, az Egyenlít t l való távolság és csillagászati okok határozzák meg. Földünk egyes területeinek éghajlatát dönt módon a Napból érkez energiamennyiség határozza meg. A leveg felmelegedésének mértéke leginkább a napsugarak hajlásszögét l függ (1.2. ábra). A gömb alakú Földet a napsugarak eltér hajlásszögben érik, így a különböz földrajzi szélességeken fekv területek felmelegedése eltér. A Föld az ekliptika síkjában keringve egy év alatt kerüli meg a Napot. A Föld tengelyferdesége miatt az év folyamán ugyanazon a földrajzi szélességen is változik a napsugarak hajlásszöge, és így a felmelegedés mértéke. Kijelölhet k azok a szélességi körök, amelyek a napsugarak hajlásszöge szempontjából különleges sajátosságot mutatnak; ezeket nevezetes szélességi köröknek nevezzük (1.3. ábra). Mérsékelt Hideg Mérsékelt Forró Hideg III. 21. VI. 22. IX. 23. XII. 22. III Az Egyenlít n egy évben kétszer delel mer legesen a Nap nem nyugszik le a Nap Északi sark nem kel fel Északi sarkkör nem nyugszik le nem kel fel Északi sarkkör É Ráktérítõ 90 -ban delel Ráktérítô 66,5 Egyenlítõ 90 -ban delel 90 -ban delel 90 -ban delel Egyenlítô 23,5 Baktérítõ 90 -ban delel Baktérítô 0 Déli sarkkör nem kel fel nem nyugszik le Déli sarkkör 23,5 nem kel fel Déli sark 66,5 D nem nyugszik le A képek 1.4. A egy szoláris éghajlati részéhez övezetek 1.3. A nevezetes szélességi körök kijelölésének csillagászati alapja 154 közvetlenül is kapcsolódnak kérdések, feladatok. A leckék egy ráhangoló, családi beszélgetéssel kezd dnek. A tananyag tagolása megkönnyíti a tanulást. A napsugárzás alapján adhatók meg a szoláris éghajlati övezetek, melyek határát a nevezetes szélességi körök jelölik ki (1.4. és 1.5. ábra). Szoláris forró (trópusi övezet): a Ráktérít és a Baktérít közötti területen vándorol a Nap 90 -os delelési magassága, így ez a terület kapja a Napból a legnagyobb h mennyiséget. A mer leges delelés a térít kön évente egy-egy napon, a térít k között évente kétszer következik be. Szoláris hideg övezet: a sarkkörök és a sarkok közötti területen a legkisebb a napsugarak hajlásszöge, itt lesz a leggyengébb a felmelegedés. A 24 órás nappal és éjszaka a sarkkörökön egy-egy napig, míg a sarkokon hat hónapig tart (1.6. ábra). Szoláris mérsékelt övezet: a térít körök és a sarkkörök között mindkét féltekén átmeneti területek helyezkednek el. E területek több h mennyiségben részesülnek, mint a hideg, de kevesebben, mint a forró övezet. A Nap minden nap felkel és lenyugszik, de soha nem delel mer legesen. Az éghajlati övezetek kialakulásának és az évszakok váltakozásának okai tehát: a Föld gömb alakja; a Föld Nap körüli keringése; a földtengely (gyakorlatilag állandó) ferdesége. A Föld éghajlata térképlapon azt látom, hogy az éghajlati övezetek határai nem ennyire szabályosak. Például Norvégiában az Északi-sarkkörön túl a mérsékelt övezetbe tartozó óceáni éghajlat, a Labrador-félszigeten pedig a sarkkört l délre hideg övezeti tundra éghajlat alakult ki (1.7. ábra). Az éghajlati övezetek határait csak akkor jelölnék ki pontosan a nevezetes szélességi körök, ha a Föld felszíne egynem anyagból állna, teljesen sima lenne a felülete, és nem venné körül légkör. Norvégiában az Észak-atlanti meleg, a Labrador-félszigeten a Labrador hideg tengeráramlás hatása is érz dik az éghajlati övezetek határainak eltolódásában. A valós éghajlati övezetek határai nem esnek egybe a nevezetes szélességi körökkel: A Föld felszínén egyenl tlenül helyezkednek el az eltér fajh j szárazföldek és a tengerek, így felmelegedésük és leh lésük is más. A felmelegedés a felszínt l is függ (domborzata, anyaga, borítottsága, tengerszint feletti magassága, égtáji kitettsége) (1.8. ábra). Az általános légkörzés szelei és az általuk mozgatott tengeráramlások jelent s mennyiség h t hordoznak az övezetek között. Északi hideg övezet 5% Északi mérsékelt övezet 25% Forró övezet 40% Déli mérsékelt övezet 25% Déli hideg övezet 5% 1.5. A szoláris éghajlati övezetek részesedése a Föld összterületéb l 1.6. Éjféli nap Norvégiában (Lofoten-szigetek) 1.7. Észak-Norvégiában, a sarkkörön túl még feny erd k is találhatók 1.8. A tengerszint feletti magasság növekedésével is változik az éghajlat és a növényzet (francia Alpok) 155 A Föld és kozmikus környezete Nagypapa hitelesen meséli a tudománytörténeti érdekességeket. naptávol napközel földközel A Hold forog a tengelye körül és ellipszis alakú pályán kering a Föld körül. A Hold a Földdel együtt kering a Nap körül és az egész rendszer holdpálya földtávol Saját tengelye körül ugyanannyi id alatt fordul meg, mint a Tejútrendszer központja körül (5.4. ábra). földpálya amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz (27,3 nap), ennek következménye, hogy mindig ugyanazt a félgömbjét mutatja a Föld 5.4. A Nap Föld Hold-rendszer felé. Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés. A Holdat négy hétig figyelve azt tapasztaljuk, hogy megjelenése az napsugarak égbolton folyamatosan változik. Ennek oka, hogy mozgása során más és más a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete. A Nap mindig a Hold felé forduló félgömbjét világítja meg, de a Földr l újhold ennek különböz nagyságú és alakú részét látjuk. A jelenséget a Hold fényváltozásainak vagy holdfázisoknak nevezzük (5.5. ábra). nappal Amikor a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, újhold van, elsô nap- nap- utolsó mert a sötét oldalát mutatja felénk. Keringése során nyugta kelte ekkor nem látjuk, negyed negyed éjszaka folyamatosan növekszik ( dagad ) és kb. két hét múlva már a tel- jes megvilágított oldalát láthatjuk: ekkor van telihold (holdtölte). Ezt A feladatok megoldásával mélyíthet a tudás. tól, a Földr l csak fél korongja látható. Ha ez a növekv Hold esetén 5.5. Holdfázisok következik be, akkor els negyedr l, ha fogyó Holdnál, akkor utolsó követ en kb. két héten keresztül a Hold megvilágított oldalából telihold egyre kevesebbet látunk ( csökken ). Amikor a Hold 90 -ra áll a Nap- negyedr l beszélünk. Egy teljes ciklus hossza 29,5 nap. Ne csak nézd! Miért hosszabb két ugyanolyan holdfázis közötti id tartam, mint a Hold Föld körüli keringési ideje? 5.6. A Hold fényváltozásainak id tartama 29,5 nap Nap holdpálya H teljes árnyék kúpja 5.7. Napfogyatkozás félárnyék földpálya F Ezt nem teljesen értem. Hogy tudja megvilágítani a Nap a Holdat telihold idején, ha közöttük helyezkedik el a Föld? Újhold és telihold idején általában nincs teljesen egy egyenesben a három égitest. Mivel a Hold pályasíkja az ekliptikával 5 -os szöget zár be, telihold idején a Föld árnyékkúpja a Hold alatt vagy felett mozdul el el, így a napsugarak eljutnak a Holdra. Újholdkor pedig a Hold árnyéka mozdul el általában a Föld alatt vagy felett, tehát a Földr l nézve a Hold nem takarja el a Napot. Ha a három égitest teljesen egy egyenesbe esik, és a Föld vagy a Hold egymás árnyékába kerül, akkor beszélünk fogyatkozási jelenségr l. Napfogyatkozás újhold idején jöhet létre. Ha a Hold árnyéka a Földre vet dik, mi azt látjuk, hogy a Hold teljesen vagy részlegesen eltakarja a Napot. A Hold árnyékkúpjának sávjában teljes, a félárnyékban pedig részleges napfogyatkozás figyelhet meg. Az a véletlen, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanakkora átmér j nek látszik az égen, a jelenséget () különösen érdekessé teszi (5.7. és 5.8. ábra). Holdfogyatkozás teliholdkor figyelhet meg. Lehet teljes vagy részleges, attól függ en, hogy a Hold teljesen vagy csak részben halad át a Föld árnyékkúpjában (5.9. és ábra). A Hold teljes holdfogyatkozáskor sem sötétedik el teljesen, vörös fényben dereng. A Földön évente 2-5 napfogyatkozás jön létre, közülük átlagban csak egy a teljes. Különösen a teljes napfogyatkozás bekövetkeztét kíséri óriási szenzáció, mert csak keskeny földfelszíni sávból figyelhet meg (a Hold árnyékkúpjának átmér je kisebb, mint 250 km), és a földfelszín adott pontján több évtizedet is kell várni rá. A totalitás id tartama ritkán tart pár percnél tovább (maximum 7,5 percig). Ez a természet egyik legcsodálatosabb jelensége! A Földre vetül holdárnyék területén besötétedik az ég, a Nap fényes korongját felváltja a Hold fekete korongja, láthatóvá válik a napkorona és néhány fényesebb csillag. A teljes holdfogyatkozás jelensége évente legfeljebb kétszer alakul ki. Id tartama 2,5 óra is lehet, és a Föld éjszakai oldalán mindenki láthatja, hacsak nem felh s az ég. A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, tilos szabad szemmel megfigyelni vagy olyan távcsövet használni, amelyet megfelel sz r vel nem láttak el. A megfigyeléshez használjunk különböz kereskedelemben kapható speciálisan napfogyatkozáshoz való szemüvegeket, optikai sz r ket. A házi készítés eszközök (kormozott üveg, CD) nem védenek meg a káros sugárzásoktól, s t a pupilla kitágulása révén még a szabad szemes megfigyelésnél is nagyobb károkat okozhatnak! 5.8. A teljes napfogyatkozás folyamata félárnyék teljes árnyék Nap F H földpálya holdpálya 5.9. Holdfogyatkozás Ne csak nézd! Miért látszik ilyenkor a Hold sötétvörös szín nek? A teljes holdfogyatkozás folyamata A bels Naprendszer bolygói holdakban szegények, Földünknek egy holdja van. A Hold tengely körüli forgásának és Föld körüli keringésének ideje megegyezik, ezért a Földr l mindig ugyanazt az oldalát látjuk. A Hold fényváltozásait a Nap, a Föld és a Hold kölcsönös helyzetének változásai okozzák. Napfogyatkozás újholdkor, holdfogyatkozás teliholdkor (holdtöltekor) jöhet létre. 1. Mikor láthattunk hazánk területér l teljes napfogyatkozást és mikor következik be újra? 2. Milyen körülmények között következik be gy r s napfogyatkozás? 3. Mit tapasztalnánk a Hold Föld fel li oldalán állva teljes holdfogyatkozás idején? 30 A fontos fogalmakat vastag bet vel emeljük ki. A lényegkiemel összefoglalás segíti a rendszerezést. 31 HÍREK ÚJDONSÁGOK MINTAOLDALAK OLVAS.HU 21