Növényrendszertan. 6. előadás. Dr. Bartha Dénes február 13.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Növényrendszertan. 6. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. február 13."

András Tamás
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Növényrendszertan 6. előadás Dr. Bartha Dénes február 13.

2 Zuzmók - Lichenes

3 A zuzmók általános jellemzése két különböző típusú élőlény: moszat (fotobionta) (a) + gomba (mikobionta) (b) együttélése révén létrejövő új szervezetek a zuzmók

4 telepes felépítésű, szimbionta lények, alaki és élettani egységek a zuzmók alakját és védelmét a gombák adják, energiaszükségletét a moszatok biztosítják

5 a zuzmók testfelépítése: felső kéreg + [gonídiumok (moszatsejtek) + gombafonalak (hifák)] = bél + alsó kéreg

6 a gombák az algasejtek által előállított szerves vegyületekkel táplálkoznak, az algasejtek a gombák által felvett vizet és ásványi anyagokat hasznosítják az alsó kéregből gyökérszerű hifafonalak (rhizina) eredhetnek rögzítés Rhizina hosszmetszet Rhizina típusok

ásványi anyagokat hasznosítják az alsó kéregből gyökérszerű

7 a gonídiumok alkotói egysejtű vagy fonalas kék- ill. zöld moszatok A hazai zuzmókban előforduló leggyakoribb algafajok 1. Trebouxia; 2. Myrmecia; 3. Pleurococcus; 4. Coccomyxa; 5. Pseudochlorella; 6. Trentepohlia; 7. Phycopeltis; 8. Gloeocapsa; 9. Nostoc; 10. Scytonema.

Trebouxia; 2. Myrmecia; 3. Pleurococcus; 4. Coccomyxa; 5.

8 a gombapartner túlnyomó részben tömlősgomba, a többi gomba tagozat csak elvétve fordul elő meghatározott gombafajok meghatározott moszatokkal alkotnak zuzmót

9 a moszatok önállóan is megélnek, a gombafajok viszont elvesztették már önállóságukat szaporodásuk moszat-, gomba- és zuzmómódon történik a moszatok kettéosztódással és zoospórákkal szaporodnak, ivarosan nem a gombák termőtestet (pl. apotécium, peritécium) fejleszthetnek, a spóra csak akkor hajt ki, ha gonídiumokkal összekerül, egyébként elpusztul Apotécium hosszmetszet Peritécium hosszmetszet

10 Lecanora (1) és Lecidea (2) típusú apotécium (et: epitécium; ht: hipotécium; hm: himénium; pt: paratécium; at: amfitécium)

11 a zuzmószaporodás vegetatív úton négyféle lehet: 1. teleprészekkel (teleptöredékkel) 2. szorediumokkal (osztódó moszatok + körülvevő hifák a telep belsejében) lisztszerű képződmények

12 Szoredium típusok

13 3. izidiumokkal (a telep felületén található kéreggel borított kinövések) Izidium hosszmetszet Különféle alakú izidiumok

14 4. piknidiumokkal (a telepbe besüllyedő gömb vagy körte alakú képletek apró piknospórák) Piknidium hosszmetszet Piknidiumok zuzmótelepen

15 szerte a Földön elterjedtek, szélsőségesen termőhelyeken (pl. sziklák, sivatagok, tundrák) különösen sikeresek lassan növekvő, hosszú életű szervezetek ellenállnak a kiszáradásnak (poikilohidrikusak), elsősorban fényigényesek a zuzmók speciális terméke a zuzmósav, mely a legellenállóbb szubsztrátot is kimarja

szervezetek ellenállnak a kiszáradásnak (poikilohidrikusak), elsősorban

16 a zuzmók életterei: epifita fajok - kéreglakók (kortikol)

17 - áglakók (ramikol)

18 - levéllakók (foliikol = epifill)

19 szárazföldi fajok - sziklalakók (szaxikol)

20 - talajlakók (terrikol)

21 elterjedésüket elsősorban az aljzat és a klimatikus tényezők szabják meg olyan helyeken tudnak megtelepedni, ahol nincs konkurencia más élőlény részéről rendszerezésükben a gombák szaporító szerveit, a telep felépítését, alakját veszik figyelembe négy osztályba sorozhatók a gombák alapján (Phycolichenes, Ascolichenes, Basidiolichenes, Deuterolichenes) 18 ezer fajukból hazánkban 700 faj él a zuzmókkal foglalkozó tudományág a lichenológia

22 A zuzmók mesterséges csoportosítása (a telep külső megjelenési formái) 1. Kéregtelepű zuzmók telepük egész felületével tapadnak az aljzathoz, leválaszthatatlanok

23 az aljzat (szubsztrátum) lehet: kőzet, fakéreg, antropogén aljzat bizonyos fajok a kőzet vagy fakéreg belsejében élnek a telep lehet összefüggő, repedezett (mezőcskés), szemcsés, szemölcsös, szegélyezett, stb. Repedezett (mezőcskés) telep Szemölcsös telep

24 2. Leveles (lombos) zuzmók telepük az aljzatra lazán ráfekvő, könnyen leválasztható a telep levélszerű, lapos, dorziventrális, szélein ± felemelkedő az aljzat lehet: kőzet, fakéreg, talaj

25 3. Bokros zuzmók telepük apró bokrokhoz hasonló, amely nem mindig rögzül az aljzathoz a telep sallangos, szalag alakú vagy fonalas, illetve elágazó vagy egyszerű, ill. felegyenesedő vagy lelógó

26 többnyire radiális vagy izolaterális szerveződésűek az aljzat többnyire talaj, ritkábban fakéreg egyes fajok a telep fölé felálló teleprészt (podetium) emelnek

27 a zuzmósav antibakteriális hatású a lakmusz is zuzmókból készül A zuzmók ökológiai jelentősége

28 pionír szervezetek (humuszképzés, talajkötés, kőzetmállasztás) állati takarmányok (pl. rénszarvas)

29 indikátorok légszennyeződés (zuzmósivatagok) termesztett növényeken közvetve okoznak kárt (élőhelyek más kór- és károkozók számára)

30 műtárgyakat (pl. beton, vakolat, tégla) közvetlenül károsíthatnak egykoron bizonyos fajok emberi táplálékként is szolgáltak (mannazuzmók) nehézfémeket képesek megkötni

31 Szárazföldi növények

32 a szárazföld jellemző növényei kloroplasztiszokat tartalmazó vízi szervezetekből alakultak ki mintegy 400 millió évvel ezelőtt spórákkal szaporodó képviselőik a mohák és a harasztok, magvakkal szaporodnak a nyitva- és zárvatermők

33 A. Spórás növények Szaporodásuk haploid spórákkal történik, mely redukciós sejtosztódás (R! = redukció) során keletkezik A spórából haploid előtelep fejlődik Az ivarsejtek (gaméták) egyesülése (F! = fekundáció) után alakul ki a diploid növényi rész A haploid és diploid, ill. sporofiton és gametofiton életfázisok ( nemzedékek ) váltakozása egy életcikluson belül feltűnő Jellemző csoportjaik a mohák és a harasztok

34 Mohák - Bryobionta

35 A mohák általános jellemzése a legkorábban kialakult, egyszerű felépítésű, valódi szárazföldi növények Leveles májmoha Lombosmoha spóratartó nyél

36 életciklusuk: spóra (haploid) fonál- vagy lemezszerű protonéma mohanövényke archegónium + antheridium (kétostoros spermatozoida) F! zigóta sporogónium (toknyél + spóratartó tok) R! spóra

37 életciklus-váltakozás = nemzedékváltakozás : gametofiton F! sporofiton R! Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz; R: redukciós osztódás

38 gyökereik nincsenek, helyettük csak rhizoidok vannak

39 testük vagy telepszerű (májmohák), vagy szár- és levélszerű képletekre (lombosmohák) tagolódik

40 gyakori a vegetatív szaporodás (feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) is a mohanövénykék rendszerint sűrűn, párnaszerűen tömörülnek mintegy 23 ezer fajukból 600 él hazánkban a mohákkal foglalkozó tudomány a bryológia

41 1. t: Májmohák - Hepatophyta

42 dorziventrális telepű növények a protonemából egy növény fejlődik a test lehet leveles vagy telepes (leveles és telepes májmohák)

43 Leveles májmohák típusai A: Ptilidium ciliare; B: Calypogeia neesiana; C: Bazzania trilobata; D: Gackstroemia magellanica; E: Jungermannia cordifolia; F: Marsupella emarginata; G: Lophocolea heterophylla

44 Telepes májmohák típusai A: Metzgeria sp.; B: Riccardia chamaedryfolia; C: R. prehensilis; D: Fossombronia pusilla; E: Riella helicophylla

45 a spórák között higroszkópikusan mozgó spóraszóró fonalak vannak

46 a levélkéknek (leveles májmohák) nincs középere a rhizoidok egysejtűek, nem ágaznak el

47 2. t: Lombosmohák - Bryophyta

48 a gazdagon elágazó protonemán sűrűn egymás mellett állnak a mohanövénykék a növénykék mindig levelesek, radiális szimmetriájúak spóraszóró fonalak nincsenek a levélkének általában van középere a rhizoidok többsejtűek, elágaznak

49 1. o: Tőzegmohák - Sphagnopsida száruk dúsan elágazik, sápadt zöld színűek, víztartó sejtjeik vannak

50 Levél mikroszkópos képe Levél keresztmetszet

51 korlátlan hossznövekedésűek, a spóratartó tok nyeletlen rhizoidok nincsenek, alsó részük fokozatosan elhal

52 lápos helyeken nőnek tőzeget képeznek hazánkban 20 fajuk él, védettek

53 2. o: Valódi lombos mohák - Bryopsida élénk- vagy sötétzöld növények, elfekvő (oldalt termő) vagy felálló (csúcson termő) száracskákkal

54 az ivarszervek és sporangiumok a növényke csúcsán (csúcson termők - Acrocarpi) vagy az oldalhajtások végén (oldalt termők - Pleurocarpi) vannak

55 a sporogónium részei: talp, nyél, spóratok (tokfedő + fogacskák), süveg

56 Lombosmohák ivaros megoszlása A: egylaki szinöcikus; B: egylaki paröcikus; C: egylaki autöcikus; D: kétlaki

57 Egylaki lombosmoha (Bryum bimum) ivarszervei a szár csúcsán a: antheridium; b: archegónium; c: meddő támasztófonal (paraphysis)

58 A mohák ökológiai jelentősége többnyire határozott termőhelyi igényük van, ragaszkodnak az aljzathoz epifita mohák szárazföldi mohák kéreglakók (kortikol) talajlakók (terrikol) áglakók (ramikol) humuszlakók (humikol) levéllakók (foliikol = epifill) sziklalakók (szaxikol) vízi mohák tőzeglakók (turfikol)

59 sejtfaluk általában hemicellulózból épül fel könnyű vízátjárhatóság levélkéik többnyire egyetlen sejtsorból épülnek fel poikilohidratúrás növények (gyors vízfelvétel - gyors vízleadás) latens állapotba kerülhetnek szélsőséges termőhelyeken (pl. sziklák, futóhomok, magashegységek, sarkvidékek) pionír szerepet töltenek be a zuzmókkal együtt mohapárna jól védi a talajt a kiszáradástól, a párolgás ellen szárazanyagtömegük 2-15-szörösére is megduzzadhatnak

60 a hirtelen leeső csapadékot gyorsan elraktározzák az erdők mohaszintje fontos víztároló elterjedési területük rendszerint nagy sok a kozmopolita faj talaj- és klímajelzők = bioindikátorok (pl. kortikol fajok pusztulása a légszennyeződést jelzi) tőzegképzők (Sphagnum fajok) állati táplálékok (pl. rénszarvasok) egyes fajok nehézfémeket (pl. rezet) jeleznek

61 Csak egy vállalat van, ami négy milliárd éve működik ez a természet. Frederic Vester

Hasonló dokumentumok

Zuzmók - Lichenophyta (Lichenes)

Zuzmók - Lichenophyta (Lichenes) A zuzmók általános jellemzése két különböző típusú élőlény: moszat (fotobionta) (a) + gomba (mikobionta) (b) együttélése révén létrejövő új szervezetek a zuzmók A Földön