Nemzetközi Versenyképesség Dr. Dombi Ákos dombi@finance.bme.hu A versenyképesség fogalma és szintjei Versenyképesség piramisa világrégió ország régió (országon belül) vállalat termék / szolgáltatás Nemzetközi Versenyképesség A nemzetközi versenyképesség célja Az országban élők jólétének fenntartható módon történő növelése Kedvezőbb világgazdasági pozíció, a világgazdasági részesedés növelése Dinamikus gazdasági szektorok kifejlesztése Külső fejlődési erőforrások megszerzése Transznacionális vállalatok becsalogatása, illetve kifejlesztése A versenyképesség pillérei. Nemzetgazdasági keretrendszer Makrogazdasági stabilitás Politikai stabilitás Infrastruktúra Humán erőforrás (oktatás, egészségügy). Intézményrendszer Gazdasági intézményrendszer / Üzleti környezet Politikai intézményrendszer (demokrácia, korrupció stb.). Technológiai fejlettség Innováció Imitáció Piaci hatékonyság (árupiac, munkaerőpiac)
Global Competitiveness Index (GCI) (Globális versenyképességi mutató) Szervezet: World Economic Forum / Világgazdasági Fórum A Világgazdasági Fórum az üzleti szektor és az államok együttműködésének a nemzetközi fóruma, amelynek célja a globális fejlődés előmozdítása. A fórum a társadalom elsőszámú politikai, üzleti és egyéb vezetőit öleli fel azon célból, hogy előmozdítsa a globális, regionális és gazdasági ügyek megoldását. (http://www.weforum.org/) A WEF versenyképesség definíciója: Olyan intézmények, politikák és tényezők összessége, melyek meghatározzák egy ország esetében a termelékenység szintjét és növekedési potenciálját. Global Competitiveness Report (GCR, 99/006 - ) GCI:. A versenyképesség kompozit/szintetikus mérőszáma. -es fokozatú skála (: legkevésbé versenyképes, : leginkább versenyk.). részindex, versenyképességi pillér, >00 indikátor GCR 0-06: 0 ország, indikátor GCI 0-6 Forrás: Global Competitiveness Report 0-06, World Economic Forum,.o. Forrás: Global Competitiveness Report 0-06, WEF, 6.o.
A GCI pillérei még egyszer I. Alapkövetelmények részindex. Intézmények (/)*. Infrastruktúra (6/9). Makrogazdasági környezet (0/). Egészségi állapot, alapfokú oktatás (/0) II. Hatékonysági részindex. Felsőbb szintű oktatás és szakképzés (6/8) 6. Árupiaci hatékonyság (/6). Munkaerő-piaci hatékonyság (8/0) 8. Pénzügyi piacok fejlettsége (8/8) 9. Technológiai felkészültség (/) 0. Piacméret (0/) III. Innováció részindex. Üzleti szofisztikáció (9/9). Innováció (6/) Szumma gyenge mutató (/összes indikátor): 8/ Tényező-vezérelt növekedés Hatékonyság-vezérelt növekedés Innováció-vezérelt növekedés * (gyenge mutatók száma / összes mutató az adott pillérben ) Az első pillér Magyarország esetében A vállalatvezetőknek feltett kérdések:.0 Az országában milyen mértékű a magántulajdon védelme, beleértve a pénzügyi eszközöket is? [ = nagyon gyenge, = nagyon erős] Állam Magánszektor vagy. Az országában milyen könnyű a vállalatát érintő kormányzati politikában, szabályozásban bekövetkező változásokról információhoz jutni. [= nagyon nehéz, = nagyon könnyű] Forrás: GCR 0-06, 9.o.. Intézmények Egy nem teljes lista. Infrastruktúra: közúthálózat/vasút/repülőterek/kikötők minősége stb.. Makrogazdasági környezet: ÁH egyenleg, ÁH adósság, infláció stb.. Egészségi állapot, alapfokú oktatás: gyermekhalandóság, várható élettartam, beiskolázási ráta stb.. Felsőbb szintű oktatás és szakképzés: internet hozzáférés az iskolákban, beiskolázási ráta (középfokú ill. felsőfokú okt.), a matematika és a természettudományi képzés minősége stb. 6. Árupiaci hatékonyság: verseny intenzitása, piaci erőfölény/koncentráció, versenyszabályozás hatékonysága, külföldi tulajdon részaránya stb.. Munkaerő-piaci hatékonyság: elbocsátás költségei, bérmeghatározás rugalmassága, munkáltatók-munkavállalók kooperációja stb. 8. Pénzügyi piacok fejlettsége: hitelhez jutás könnyűsége, kockázati tőke elérhetősége, pénzügyi szolgáltatások elérhetősége és megfizethetősége stb. 9. Technológiai felkészültség: internet elterjedtsége, vállalatok technológia abszorpciója stb. 0. Piacméret: belföldi ill. külföldi piac méretének indexe. Üzleti szofisztikáció: helyi beszállítók mennyisége és minősége, klaszterek fejlettsége stb.. Innováció: vállalati K+F kiadások, egyetem-vállalat K+F kapcsolatok, innovációs kapacitás stb.
Aggregálás & Minta tisztítás Aggregálás Kemény mutatók átskálázása (max-min transzformáció) mért érték min érték mért érték minérték 6 + vagy: 6 + max érték min érték max érték min érték Súlyozott számtani átlag: Pilléreken és részindexeken belül fix súlyok GCI: változó súlyok Kiugró értékek (outlier-ek) szűrése A gyenge mutatók esetén (Excutive Opinion Survey) Szubjektivitás, kulturális torzítás (cultural bias) Outlier-ek szűrése több szinten. Egyének szűrése: sablon válaszadás, többváltozós statisztikai módszerek (Mahalanobis-távolság). Egyedi válaszok szűrése: egyváltozós statisztikai módszerek (z-érték). Időpontok szűrése: Interkvartilis teszt (IQR teszt). Simítás: Kétéves mozgóátlag GCI = a részindex súlyozott átlaga Forrás: GCR 0-06, 8.o.
Mennyire jó proxy a GCI a versenyképesség mérésére? Forrás: www.weforum.org Magyarország versenyképessége a GCR 0-06 alapján Forrás: GCR 0-06, 96.o. Magyarország legsúlyosabb versenyképességi problémái
GCI helyezés 80 0 60 0 0 0 006 008 00 0 0 Czech Republic Hungary Poland Slovak Republic 6 6 Magyarország. Üzleti szofisztikáció 0. Piacméret. Innováció 9. Technológiai felk. 0 006. Intézmények 6. Infrastuktúra. Makrogazd. körny.. Egészség, Alapfokú okt.. Felsőbb szintű okt., 8. Pénzügyi 6. Árupiaci hat. piacok fejl.. Munkaerő-piaci hat. 006. Intézmények.. Innováció 6 Infrastuktúra. Üzleti. szofisztikáció Makrogazdas. Egészség, 0. Piacméret Alapfokú okt. 0. Innováció. Üzleti szofisztikáció 0. Piacméret. Intézmények 6. Infrastuktúra. Makrogazd. körny.. Egészség, Alapfokú okt. 9. Technológiai. Felsőbb felk. szintű okt., 8. Pénzügyi 6. Árupiaci hat. piacok fejl.. Munkaerőpiaci hat. Czech Republic Hungary 9. Technológiai. Felsőbb felk. szintű okt., 8. Pénzügyi 6. Árupiaci hat. piacok fejl.. Munkaerő-piaci Czech Republic hat. Hungary Minden előny előny? És minden hátrány, hátrány?...* Versenyhátrány (helyezés > 00, n=). Tulajdonjog védelme 0 Közpénzek felhasználásának tisztasága 9 Bizalom a politikusok iránt 0 Kormányzati szabályozás terhe (bürok.) 8 Kormányzati döntéshozatal transzpar. 9 Üzleti etika a váll.-i szektorban 6. Államadósság / GDP 6. Munkahelyi képzés 6. Adórendszer hatása a beruházásokra 0. Adórendszer hatása a munkavállalásra Vállalatvezetés minősége 0 Tehetségek megtartása 8. Hitelhez jutás Kockázati tőke elérhetősége 0. Innovációs kapacitás * Szelektív látlelet. Versenyelőny (helyezés< 0). Elektromos hálózat minősége 9. Bruttó nemzeti megtakarítás (GDP %). Középiskolai beiskolázási ráta 6. Váll. indításhoz szükséges napok száma 8 Nem-tarifális kereskedelmi korlátok (?) 6 Kereskedelmi vámok (?) Külföldi tulajdonú vállalatok részaránya (?) 6 Vámeljárások hatékonysága. Munkaerő bérlés/elbocsátás rugalmassága(?) 8. Hitelező/Adós jogainak védelme 8 9. Internet használók aránya Technológia transzfer FDI-on kresztül Exportpiac mérete. Tudományos kutatóműhelyek minősége 8 Kompozit mutatók A versenyképesség egyéb mutatói Worldwide Governance Indicators (996, egész világ ) (Világbank, www.govindicators.org) IMD Competitiveness Index (989, 6 fejlett ország) (IMD World Competitiveness Center, https://worldcompetitiveness.imd.org/) A kompozit versenyképességi mutatók kritikus pontjai - Az indikátorok kiválasztása - A kérdőíves felmérésen alapuló (gyenge/ survey ) mutatók erős szubjektivitása - Az aggregálás módszere (átskálázás/standardizálás, súlyozás, átlagolás) - Az indikátorok közötti esetleges erőteljes korreláció (redundancia) Egyedi gyenge mutatók Korrupció érzékelési index (99-) (Transparency International, http://www.transparency.org/research/cpi/overview) 6
A versenyképesség egy kemény mutatója: A reálárfolyam Bilaterális reálárfolyam: áralapú: e real, P P = P e ULC-alapú: ahol e a nominális deviza-árfolyam (direkt jegyzés), P az árszínvonal, * a külföld e real, ULC ULC = ULC e Fajlagos munkaerőköltség (unit labour cost): W L W ULC = = VA VA / L ahol W az átlagos munkabér, L foglalkoztatottak száma, VA hozzáadott érték Multilaterális (effektív) reálárfolyam: n eff real = i real, i i= e g e ahol i az ország-index, g i az i országgal lebonyolított külkereskedelmi volumen (export+import) részaránya: g i =(ex i +im i )/ (ex+im) és g i =. 0 0 0 0 00 90 80 ULC-alapú effektív reálárfolyam-index (00=00) 0 000 00 00 00 00 00 006 00 008 009 00 0 0 0 0 Czech Republic Hungary Poland Slovakia Forrás: Eurostat Megjegyzés: Real Effective Exchange Rate (deflator: unit labour costs in the total economy - trading partners)