Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Modern piacelmélet Mi is az a piacelmélet? ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
A Modern piacelmélet tárgya A piacelmélet a vállalatokat és a piacokat tanulmányozza Elsősorban a vállalatok magatartását nem tökéletesen versenyző piacokon, a köztük zajló stratégiai interakciókat (Továbbá lesznek utalások a versenyszabályozásra is, de az egy külön tantárgy)
Célkitűzések A kurzus végére értsük meg az oligopol jellegű modellek elméletét, Azt, hogy milyen eszközökkel, illetve milyen körülményeknek köszönhetően tudnak a vállalatok piaci erőre szert tenni, Ismerjük fel ezeket a fogalmakat és tényezőket a valós piaci helyzetekben
A piacelmélet fontos? A piacok központi szerepet játszanak a javak/erőforrások elosztásában, a termelési döntésekben A piacelméletekhez kapcsolódó témák szerteágazóak A vállalatok ezernyi stratégiai döntést hoznak Egymásra vagy bizonyos piaci körülményekre reagálva Ezzel hatással vannak minden érintett jólétére Magatartásuk jobb megértése tehát hasznos és érdekes
Néhány példa a sajtóból Horizontális vállalategyesülés Termékdifferenciálás Árazási stratégiák
A piacok sokfélék, érdemes őket rendszerezni Vevők és eladók között koordinálnak, pénzbeli tranzakciókon keresztül Mi elsősorban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol kisszámú eladó dönt árakról, mennyiségekről, minőségről és még sok másról stratégiai szempontok alapján Nagyszámú vevő reagál nem stratégiai módon a kínálati fejleményekre
A piaci erő központi elem lesz A tökéletes versenyzői esetben a piac mindkét oldala árelfogadó Olyan iparágakban ad jó közelítést, ahol sok kisvállalat van, és alacsonyak a belépési korlátok Mi azonban olyan piacokkal foglalkozunk, ahol a vállalatoknak van piaci ereje: Egy kismértékű áremelés miatt a vállalat még nem veszíti el összes vevőjét A piaci erő forrása lesz a Modern piacelmélet tantárgy központi kérdése
A vállalatok száma egy iparágon belül Természetes oligopóliumok Olyanok a kínálati és keresleti viszonyok, hogy csak korlátozott számú vállalatnak lehet pozitív profitja A pozitív profitok nem tűnnek el teljesen a versenyben Kormányzat által fenntartott oligopóliumok A versenyszabályozás arra törekszik, hogy elkerülje a monopolhelyzetet A kormányzat néha mégis korlátozza a piacra való belépést. Miért? Igyekszik elkerülni egyes beruházások társadalmi szempontból fölösleges többszörözését Lásd például szabályozott monopóliumok Frekvenciahasználati jog árverése a mobiltelefon piacán Szabadalmak védelme az innováció serkentése érdekében Nemzeti nagyvállalatok létrehozása
Példa Nemzeti olajtársaságok Kelet-Európában Állami tulajdonú örökség a szocialista rendszerből, majd privatizáció Nemzetgazdaságok működéséhez kulcsfontosságú termék ( stratégiai jelentőségű ) Gazdaságpolitikai (sőt, akár szociálpolitikai) eszköz az üzemanyagár Jelentős adótétel, jelentős foglalkoztatás A piac méretéhez képest nagy üzemméret Az olajfinomítás csak viszonylag nagy méretekben gazdaságos A szállítási infrastruktúra kiépítése költséges Jelentős belépési korlátok
Mi is a piac? Filctoll, golyóstoll, ceruza Egy piac? Ha írószerekről van szó, akkor igen Akkor viszont a kréta is ide tartozik? Ha jegyzeteléshez szükséges eszközökről van szó, akkor nem De a laptop viszont idetartozik? Azzal is lehet jegyzetelni. Ha (radírozható) műszaki rajzhoz kell Mivel helyettesíthető? Töltőceruzával? A piacmeghatározás egyik (legnépszerűbb) módszere alapján ez a kulcskérdés: mik a kellően közeli helyettesítők? Ezek mind egy piacot alkotnak Csakhogy különböző vizsgálati célokra más-más piacokat határoznánk meg, de ezzel nincs semmi gond
Mi az, hogy stratégia? Döntéselmélet és játékelmélet Döntéselmélet egymástól független választások pl. monopólium esetén Játékelmélet stratégiai interakció pl. oligopólium esetén Nash egyensúly fogalma Segít előrejelezni a piaci kimenetelt olyan helyzetekben, amikor a vállalatok egymás döntéseire reagálnak (stratégiai interakcióban vannak) Fontos fogalmak: Legjobb válasz függvény Tiszta és kevert stratégiás Nash-egyensúly
Modern piacelmélet Vállalatelmélet, költségfüggvények A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével
Mi a vállalat? A vállalatok számunkra profitmaximalizáló fekete dobozok Profit = Bevétel - Költségek A bevétel függ a fogyasztói preferenciáktól......és a piacon zajló vállalati interakciók jellegétől A költségek a vállalat által használt technológiától függnek (nem csak műszaki, hanem tágabban vett technológia) A vállalaton belüli struktúra, a fekete doboz felnyitása a Vállalatelmélet tárgya Piacelméletben: Költség struktúrát, profitmaximalizálást vizsgálunk
Költségfogalmak Gazdasági költségek: lehetőség költségek (szemben a számviteli költségekkel) Költségfüggvény: C(q) Minimalizáljuk a költséget, amivel q mennyiségű terméket tudunk előállítani, adott input árak és termelési technológia mellett Méretgazdaságosság: az átlagköltség q-ban csökken Koncentráltabb iparági szerkezethez vezet (lásd nemzeti olajtársaságok Kelet- Európában Határköltség: C (q) Gyakran konstansnak tekintjük Fix költségek + konstans határköltség méretgazdaságosság Választékgazdaságosság: egy adott termék átlagköltsége csökken, ha a termékskála bővül
Fix és elsüllyedt költségek Fix (állandó) költségek Független a termelési mennyiségtől Csak a profit szintjét érinti, de az árazási döntéseket pl. nem Elsüllyedt költségek A fix költségek azon része, amit már nem lehet visszakapni Gyakran exogén a vállalat számára, de gyakran befolyásolják a már piacon lévő vállalatok döntései A nem tökéletesen versenyzői piacok kialakulásában, fennmaradásában jelentős szerepe lehet
Átlagos költség Átlagos költség: egy termelési egységre jutó költség AC(q) = C(q)/q Határköltség: az a költségnövekmény, amelyet a termelés marginális növelése idéz elő MC(q) = dc(q)/dq
A határköltség és az átlagköltség p viszonya MC AC A határköltséggörbe az átlagköltséggörbét annak minimumában metszi Q
Technológia és piacméret p D 1 MC D 2 AC Q A technológia, azaz a költségfüggvény meghatározó jelentőségű abban, hogy hány vállalat számára van hely a piacon
p Méretgazdaságosság AC q < 0 AC MC Méretgazdaságosság létezik, ha MC < AC Mérőszáma: s AC = MC Q > 1 p MC Q AC
Profitmaximalizáló feltevés Feltevés: A vállalatok profitot maximalizálnak Egytermékes vállalat profitfüggvénye: π(q) = qp(q) C(q) P(q): a vállalat egyéni (reziduális) keresleti függvénye C(q): a vállalat (gazdasági) költségfüggvénye Ebben a formájában csak a vállalat saját termelési szintjétől függ, és nem vesz figyelembe olyan további tényezőket, mint például: reklám kiadások, kutatás-fejlesztés más vállalatok mennyiségi, reklámozási, kutatás-fejlesztési döntései A vállalat profitmaximalizására vonatkozó feltevés A tulajdonos szempontjából magától értetődő Viszont a legtöbb vállalatot nem a tulajdonosok irányítják Ezért érdemes kinyitni a fekete dobozt
A vállalat határai Hogy olcsóbb: vállalaton belül előállítani valamit, vagy kívülről beszerezni? Ez a kérdés határozza meg a vállalatok határait Tudunk-e a vállalaton belül költségeket hozzárendelni a különböző tevékenységekhez? Ha igen, hatékonyan oszthatók el az erőforrások Ha nem, könnyen válik belőle pazarlás Vannak-e a külső beszerzéshez transzparens piaci árak? Ha nincsenek, nehéz összehasonlítani a belső előállítást és a külső beszerzést Lehet, hogy külső beszerzéshez bonyolult szerződéseket kell kötni és kikényszeríteni, átverhet az üzlettárs
Többtermékes vállalatok A legtöbb vállalat többtermékes. Miért? Választékgazdaságosság Ár és nem ár jellegű stratégiák Kulcsfontosságú termelési eszköz használata Miért nem még több termékes egy adott vállalat? Korlátozott vállalatvezetői kapacitás, figyelem, idő, hozzáértés Az intézményi költségek gyorsan nőnek a vállalat bővülésével Gyakran a vállalaton belül kifejlődő üzletágat kiszervezik önálló vállalatba
Kéttermékes vállalat költsége Teljes költség: C(q 1, q 2 ) Határköltség:
Átlagköltség két termék esetén Bár a teljes költség egyértelmű, az átlagköltség kiszámításához ezt el kell osztani valamivel, ami nem egyértelmű, hogy mi legyen: q 1 vagy q 2 vagy q 1 + q 2? Definiáljuk a sugármenti átlagköltséget: Legyen q 1 = λ 1 q, q 2 = λ 2 q, ahol q az össztermelés (λ 1 + λ 2 = 1) Ekkor a sugármenti átlagköltség a következő: C( λ q, 2q) RAC( q) 1 λ = q Ekkor a méretgazdaságosság mérőszáma: s = C( q) q MC + q MC 1 1 2 2
Választékgazdaságosság A közös termelésből eredő költségmegtakarítás Egyes vállalatok azért termelnek egyszerre több terméket, mert olcsóbb együtt termelni őket, mint külön-külön Választékgazdaságosság forrása: közös inputok, szaktudás használata Egyes termelési eszközök oszthatatlansága Továbbá több termék együttes termelése méretgazdaságossághoz is vezethet
Választékgazdaságosság mérése Azt akarjuk megmérni, hogy mennyivel kerülne többe külön-külön termelni a két terméket, mint együtt: SC = C(q, 0 ) + C(,q2 ) C(q C(q,q ) 1 0 1 2 1,q 2 )
Teljes költség: Kéttermékes példa C(q 1, q 2 ) = 100 + q 1 + 2q 2 Határköltség: MC MC 1 2 = = d d C ( q1 d q C(, q qq 2 d 1, q 1 2 2 ) ) = 1 = 2
Példa: sugármenti átlagköltség C ( 0,5q,0,5q ) = 100 + 1,5q 100 + 1,5q 100 RAC = = + 1,5 q q A méretgazdaságosság mérőszáma: s = q 1 C C q ( q,q ) 1 2 2 1 100 + 2q 1 2 = + + q C q q 2 1
Példa: választékgazdaságosság Ha a q 1 -et külön termelnénk, akkor a költség a következő lenne: C(q 1, 0) = 100 + q 1 Ha pedig a q 2 -t termelnénk külön, akkor: C(0, q 2 ) = 100 + 2q 2 q 1 és q 2 külön-külön való előállításának költsége tehát: C(q 1, 0) + C(0, q 2 ) = 200 + q 1 + 2q 2
Példa: a választékgazdaságosság mértéke SC = = C ( q ) ( ) ( ) 1, 0 + C 0, q2 C q1,q2 C( q,q ) 100 100 + q + 1 2q 2 1 2 > 0 =
Fogyasztói magatartás A fogyasztókról feltesszük, hogy racionálisak Azt választják, ami számukra a legjobb Bár időnként hibázhatnak is, vagy lehet, hogy kevés információ alapján kell dönteniük, de ezek modellezhetők Előretekintők A jövőre vonatkozóan vannak várakozásaik A várakozások kialakítása függ a piaci körülményektől Bizonytalanság esetén a várható hasznosságot maximalizálják Lehetnek stratégiai elemei a magatartásuknak Például hálózati javak fogyasztásakor
Jóléti vizsgálat A piaci kimeneteleket jóléti szempontból vizsgáljuk Parciális egyensúly: csak az adott piacon belül vizsgálódunk Jóléti mérőszámok: Vállalatok: az összes vállalat termelői többletének összege Fogyasztók: a fogyasztói többlet Egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásának lehetőségéből eredő nettó haszon A fizetési határhajlandóság és a kifizetett ár különbsége Felmerülő nehézségek Jövedelemhatások Fogyasztók közötti összehasonlíthatóság Termékek közötti összehasonlíthatóság Példa: víz iránti kereslet