Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és fejlesztés Szentgyörgyi Szilárd Pannon Egyetem Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 1
Témakörök: Az MFAB intézményakkreditációs útmutató minőségértékelési szempontjai (2007.10.16.) Az intézményi akkreditációs beszámoló fejezeteinek részletes bemutatása Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 2
1. Az MFAB intézményakkreditációs útmutató minőségértékelési szempontjai Minőségbiztosítási Iroda Az intézményi önértékelésben és a külső értékelésben az európai miniszterek által 2005-ben aláírt, s itthon is hozzáférhető bergeni dokumentum kiindulópont és meghatározó legyen ( Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area Alapelvek és Útmutatások az Európai Felsőoktatási Térségben, a továbbiakban ESG vagy bergeni dokumentum). (MFAB intézményakkreditációs útmutató, 15. old.) Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 3
Vizsgálandó és értékelendő területek az ESG szerint: Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására, Képzési programok indítása, követése, rendszeres belső értékelés A hallgatói teljesítmények értékelése Az oktatói minőség biztosítása Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Belső információs rendszer Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 4
Mindenhol bemutatandó a minőségfejlesztő tevékenység tudatossága, teljes ciklusának jelenléte a működésben. Minőségbiztosítási Iroda célok kitűzése, mérési pontok és mutatók meghatározása; tevékenység a cél elérése érdekében; mérés és értékelés; visszacsatolás; célok, mérési pontok, mutatók felülvizsgálata Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 5
2.Az intézményi akkreditációs beszámoló fejezeteinek részletes bemutatása 3.1 fejezet: Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására a Pannon Egyetemen A Pannon Egyetem - érdekeltjei igényeihez igazodóan - átfogó minőségpolitikával [3.1a] és ehhez kapcsolódó eljárásokkal [3.1b] rendelkezik, melyek a képzés, a kutatás és a kiadott diplomák minőségét garantálja. (Minőségpolitikai Nyilatkozat; Minőségügyi rendszerterv, SzMSz 44. melléklet) A fentieken alapuló minőségcélok megfogalmazása az intézményi stratégiában (IFT 2003, IFT 2007) Az oktatásra, kutatásra és a támogató folyamatokra kidolgozott eljárások (részletesen az 1. és a 2. fejezetben; HEFOP 3.3.1 A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja konzorcium). Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 6
A minőségbiztosítási tevékenységet két bizottság is támogatja: Minőségbiztosítási Bizottság (MBB) és Minőségellenőrző és Értékelő Bizottság (MÉB), felelősség-, és hatáskörük szabályozott (Bizottságok ügyrendje). A minőségbiztosítás támogatására 2001-ben létrejött a Minőségbiztosítási Iroda is (MBI ügyrendje). Az MBB és a MÉB éves beszámolót készít, a MBI éves értékelése a rektor által. Évente Minőségbiztosítási Nap (a Pannon Egyetem Napja), amelyet kifejezetten a minőségkultúra terjesztésére hivatott pl. legjobb gyakorlat eljárásainak megismertetése. Délután kari fórumok. Hallgatók bevonása: OHV + a Szenátus és a Kari Tanácsok bizottságaiban való részvétel Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 7
3.2 A Pannon Egyetem Képzési programjainak indítása, követése, rendszeres belső értékelése Oktatási stratégiánk megvalósítása: a képzési programok indításának és követésének rendszere, valamint azok rendszeres belső értékelése; A szakalapítások és szakindítások előkészítését végző szakmai konzorciumok munkájában országosan elismert vezető oktatóink vesznek részt. A szakok alapításánál/indításánál elsősorban a tágabb régió munkaerő-piaci igényeit, a munkaadók javaslatait, elvárásait és a nemzetközi trendeket vesszük figyelembe; a szakok a hagyományos egyetemi szakok bázisán, a társadalmi igényeket és az Egyetem erőforrásait figyelembe véve jöttek létre. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 8
A tantervek kidolgozása az IFT-ben rögzített ütemterv szerint: szakterületi bizottságok >> a kari tanácsok bizottságai >> kari tanácsok >> egyetemi Oktatási Bizottság >> Szenátushoz >> a Rektor beterjeszti a MABhoz (Kari tanácsok, kari bizottságok, OB és Szenátus emlékeztetői). A tantervi programok megvalósulásáért az oktatási egységek vezetői, a képzés minőségéért a szakvezetők felelnek. A feltárt problémák megvitatásra kerülnek (kari minőségbiztosítási bizottságok, kari oktatási bizottságok, szakterületi bizottságok). A szükséges intézkedések megtétele a szakvezető feladata. A karokon belüli oktatás összehangolása céljából a szakvezetők rendszeres egyeztetést folytatnak. Ennek eredményeke: az oktatói kapacitás és az erőforrások racionalizálása (alapozó tárgyak egységes oktatása adott képzési területen, illetve képzési ágban). Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 9
3.2.1. A Pannon Egyetem felhasználói partnereinek véleménye az intézményről és teljesítményéről A végzett hallgatók elégedettsége (N=696) Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 10
3.2.2. Hallgatói elégedettség mérése a Pannon Egyetemen A Pannon Egyetem hallgatói elégedettség mérésének eredményei Mennyire találja jónak általában az egyetemi légkört? Mennyire tartja megfelelőnek az intézmény színvonalát? Igazságos a szociális alapú támogatások rendszere? Milyen a hallgatói önkormányzat tevékenysége összességében? Milyenek az intézményen belüli étkezési lehetőségek? Milyen az egyetem épületeinek állapota? Milyen a kollégium(ok) színvonala? Az oktatók figyelembe veszik a hallgatók észrevételeit? A hallgatott tárgyak hasznosak a szakmájára való felkészülésben? Az oktatók rámutatnak a tárgyak közötti összefüggésekre? Milyen a gyakorlatok/szemináriumok és az előadások összhangja? 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 11
3.3 A hallgatói teljesítmények értékelése a Pannon Egyetemen A hallgatók tanulmányi előrehaladásának, teljesítményének értékelése egységesen, az intézményi TVSZ szerint történik. (TVSz) Az Egyetem összes meghirdetett kurzusára vonatkozóan közzé tesszük (és a Hallgatói Önkormányzatnak írásban is megküldjük) az egyes tárgyakra vonatkozó aláírási és vizsgakövetelményeket. Ezek kidolgozásánál alapvető szempont volt, hogy a vizsgák a programokban kitűzött célok és kimeneti eredmények elérését mérjék, másrészt a TVSZ előírásainak maradéktalanul feleljenek meg. (TVSz) A szakokra vonatkozó minőségügyi beszámolókat, értékeléseket a kari beszámolók tartalmazzák. A záróvizsgák, diplomavédések olyan független bizottságok előtt történnek, amelyekben az előírásoknak megfelelően külső szakemberek is részt vesznek. A bizottságok jelentéseit a karok rendszeresen értékelik, s szükség esetén intézkedést kezdeményeznek (tantervmódosítások, szűrőszintek, új követelmények bevezetése). (Éves kari beszámolók) Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 12
3.4 A Pannon Egyetem oktatóinak minőségbiztosítása Minőségbiztosítási Iroda Az oktatói teljesítménymérés és -értékelés rendszerét a Pannon Egyetem Humánpolitikai szabályzata tartalmazza. Minden oktató oktatási, kutatási és forrásteremtő tevékenységét éves gyakorisággal értékelik és dokumentálják. Ezek egyrészt önértékelések, másrészt hallgatói értékelések, harmadrészt pedig a közvetlen munkahelyi vezető értékelései. A karriertervezés kialakításában az induló lépést a 2000. évben elindított oktatói önértékelés jelentette. Az első 3 év tapasztalatai alapján jött létre az oktatók vezetői értékelésének rendszere. A 2004-ben bevezetett rendszer alapján az egységvezetők értékelték beosztottjaikat. Az egységvezetőket és a dékán-helyetteseket a dékán értékelte, a dékánokat pedig a rektor. A beosztottak karrierterveinek értékelése és kidolgozása a vezetői értékelés részét képezi. Az egyéni karrierterveket ezen értékelési szempontokra építve fogalmazták meg a kollegák. Minden munkatárs rendelkezik karriertervvel, amelyet az egységvezetővel évente felülvizsgálnak és frissítenek. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 13
A Pannon Egyetem oktatói elégedettségmérésének eredményei (2007) 1. 2. 3. 4. 5. 6. A hatalmi pozícióban lévő emberek igyekeznek csökkenteni társadalmi távolságukat a kevesebb hatalommal bírókkal szemben. A vezetők törekednek saját személyes teljesítményük javítására, például továbbképzés útján. A vezetők meghallgatják mások ötleteit és segítik azok megvalósulását. A vezetés mindent elkövet, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki az oktatókkal és munkatársakkal. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor tárgyalásos kompromisszumokra törekszenek. A vezetők biztosítják az ön és/vagy szervezeti egysége számára azt a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 14
7. 8. 9. 10. 11. 12. A stratégiai akciók, illetve a napi feladatok időbeli kapcsolata koherens és átlátható. A folyamatos fejlődés melletti elkötelezettség és az ez irányú teljesítmény összhangban áll azerkölcsianyagi elismeréssel. A vezetés meghatározza a szervezetekkel és a személyekkel szembeni kompetenciakövetelményeket. A vezetés meghatározza a szervezetekkel és személyekkel szembeni teljesítményelvárásokat. A vezetés rendszeresen elemzi emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen. Az ön szervezeténél érvényesülnek az érdekeltségi, ösztönzési rendszer működtetésénél a teljesítményértékelés eredményei. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 15
3.5 Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások; Kollégiumi elhelyezés; Felnőttképzés; Nyelvoktatás; Sport- és szabadidő tevékenységek; Közművelődés Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 16
3.5.1 Könyvtári szolgáltatások a Pannon Egyetemen Központi Könyvtár és Levéltár 2006. szeptember 1. óta 1.5 milliárd Ft-os beruházással felújított MÁFKI épületben, 5 szinten, közel 5000 m2-en PE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Könyvtára, a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet és a Pedagógiai Kutatóközpont Könyvtára (Pápa) és a Várfok Olvasóterem Az Eötvös Károly Megyei Könyvtárral kialakított együttműködés révén a régió szakirodalmi információs igényeit is kielégíti. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 17
3.5.3 Felnőttképzési Intézet Minőségbiztosítási Iroda Az Intézet 2002-től az ISO 9001/2000 szabvány szerint kialakított, s az SGS által auditált minőségirányítási rendszer alapján végzi tevékenységét évenkénti felülvizsgálati audittal. A minőségirányítási rendszer kiterjed a székhelyen kívüli szakképzésre (42 középiskolával van együttműködési megállapodás), a felnőttképzési kurzusokra és a szaktanácsadásra is Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 18
3.6 Belső információs rendszer Minőségbiztosítási Iroda Rendszeresen gyűjtjük, rendszerezzük és elemezzük az oktatással, a kutatással és a gazdálkodással kapcsolatos információkat. Az elemzésekhez a NEPTUN.ETR és az EGR rendszerek adatait, az oktatói teljesítménymérés és külső források (pl. www.felvi.hu) adatsorait használjuk. A szisztematikusan gyűjtött adatokból a karok értékelik saját teljesítményüket, s kiszámítják kulcsfontosságú mutatóikat. A kari portálokon megtalálhatók a szakok ismertetői, a tantervek sajátosságai, a specializációs lehetőségek és a munkaerő-piaci kilátások. Az aktuális információk minél szélesebb körben való terjesztésének legegyszerűbb módja a belső számítógépes hálózat alkalmazása. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 19
3.7 Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása A nyomtatott információk egy része (brossurák, szórólapok, plakátok) a beiskolázási körutakon, nyílt napokon, egyéb rendezvényeken jutnak el az érdeklődőkhöz. A nyomtatott sajtóban heti gyakorisággal megjelenő közlemények a nyilvánosság fontos részét képezik. E mellett a Veszprémi Városi Televízió heti rendszerességgel sugározza az egyetemi televízió (ETV) adásait, mely Veszprémben és vonzáskörzetében minden kábeltévével felszerelt lakásba elér. Az Egyetem 2007-ben átalakított honlapja a nyilvánosság egyik legfontosabb eszköze. Ezen keresztül érhetők el a közérdekű alapdokumentumok, az éves költségvetési beszámolók, a nagyobb összegű szerződések. E mellett közvetlen hozzáférés valósítható meg a az Egyetemi Könyvtár és Levéltár adataihoz, az on-line katalógusokhoz és az intézményi rendezvénynaptár információihoz. Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 20
A kari portálok a felvételizőket tájékoztatják a szakok, képzési formák fontosabb adatairól, a tantervekről és az elhelyezkedési lehetőségekről. Itt lehet hozzáférni az elektronikus tananyagokhoz, az oktatók adataihoz, s a nemzetközi ösztöndíj lehetőségekhez is. Szervezési tevékenységek: oktatási, tudományos tevékenységhez kapcsolódó rendezvények (tanévnyitó, Tudomány Napja, Magyar Műszaki Értelmiség Napja, diploma átadó, Pannon Tudományos Műhely sorozat, szakmai konferenciák, stb.) hagyományőrző rendezvények (újévi fogadás, Regatta, pedagógusnap, sárgulás, karácsonyi fogadás, stb.) kulturális rendezvények (belső, külső) beiskolázási programok megszervezése és lebonyolítása (nyílt napok, beiskolázási körutak, kiállítások) egyéb rendezvények (Educatio, pályaválasztási kiállítások, állásbörzék, kulturális rendezvények (a Közművelődési Titkársággal együttműködve) Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 21
Médiatermékek: az Egyetemet bemutató kiadványok (2003-tól évente az egyetemet, a karokat, szakokat bemutató magyar és angol nyelvű szórólapok, kiadványok) egyetemi újságok ( Egyetemünk -évente 10 szám; Georgikon -évente 4 szám) internetes megjelenés (honlap karbantartása, kapcsolattartás más internetes újságokkal (www.index.hu www.educatio.hu) elektronikus média (az egyetemi televízió ETV- és műsorainak megjelenítése fő-műsoridőben a Veszprémi Városi televízióban) egyetemi arculat építése (a PE Arculati kézikönyve alapján emblémás tárgyak készítése és árusítása) hirdetési tevékenység (a Reklámértékesítési Szabályzat alapján, helyi, regionális és országos médiákban) média kapcsolatok (sajtótájékoztatók, sajtóanyagok eljuttatása a médiák képviselőihez, együttműködési megállapodások (PLT, Népszabadság, VTV)) külső és belső kapcsolatok építése, fenntartása (a város, megye, régió közéleti, politikai, társadalmi, szakmai szervezeteivel, intézményeivel, gazdasági társaságokkal) Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 22
Köszönöm a figyelmüket! Szentgyörgyi Szilárd: Az intézményi akkreditációs jelentés fejezetei: minőségbiztosítás és -fejlesztés 23