Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009

Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 A KSH információstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének részeként kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg velünk véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 című kiadványról. >>>kérdőív Tartalom Bevezetés...2 1. Információs és kommunikációs technológiák használata...2 1.1 Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei...3 1.2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának jellegzetességei a vállalkozások mérete szerint...5 1.3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának területi jellemzői...6 1.4. Az IKT-technológiák használói...6 2. Internethasználat...8 2.1. Az internetkapcsolat típusa...8 2.1.1. Az internetkapcsolat jellege...9 2.1.2. Az internetkapcsolat típusának jellegzetességei a vállalkozás mérete szerint...10 2.2 Az internet igénybevételének célja...11 2.3 A vállalkozások honlapján kínált szolgáltatások...14 3. Elektronikus kereskedelem...15 4. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében...16 5. Főbb megállapítások...26 Függelék...28 Módszertan...49 Fogalmak...52 További adatok, linkek Elérhetőségek

www.ksh.hu Bevezetés A kiadvány a vállalkozások 2009. évi IKT-eszköz-használati jellemzőit tekinti át az ágazati jellegzetességek, a vállalkozás mérete, valamint regionális elhelyezkedése szerint. Az előző évekhez képest több módszertani változás is történt a vállalkozások IKT-eszközhasználatára vonatkozó felmérésben, illetve az adatközlésben. (Erről bővebben lásd a módszertani részt!) A változások oka, hogy a kiadványban megjelenő hazai adatok teljes mértékben megfeleljenek az Eurostat által közölt hasonló adatoknak, így a felmérés csak az EU által is vizsgált szakágazatokra terjed ki, továbbá az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazza a pénzügyi, biztosítási nemzetgazdasági ág tevékenységét. Ez utóbbira a nemzetgazdasági jellegzetességek elemzésénél térünk ki. 1. Információs és kommunikációs technológiák használata Az információs és kommunikációs eszközök és technológiák közül a személyi számítógép, a munkaállomás, a mobiltelefon, a vezetékes lokális hálózat (LAN), a vezeték nélküli lokális hálózat (WLAN), az intranet, az extranet, a nagytávolságú hálózat (WAN), az elektronikus levél, az internet, az internetalapú EDI és a nem internetalapú EDI minősülnek a legfontosabbnak. Elterjedtségük egyik fontos mutatója, hogy a működő vállalkozások hány százaléka alkalmazza ezeket. 1. ábra Az információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya, 2009* Személyi számítógép Internet 87 89 Vezetékes lokális hálózat 51 Vezeték nélküli lokális hálózat 22 Intranet 18 Extranet 9 Komplex mutató, Magyarország 46 Komplex mutató, EU-27 57 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % * A komplex mutató a személyi számítógép, az internet, az intranet, az extranet, a vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat használati arányainak átlaga. Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. Az üzleti szférában a korábbi évekhez hasonlóan a vizsgált információs és kommunikációs technológiák közül leginkább a személyi számítógépet és munkaállomást, a mobiltelefont, valamint az internetet és az elektronikus levelet használják. Az első helyen a személyi számítógép áll (89%), megelőzve a korábban tartósan az első helyen álló mobiltelefont; azonban a személyi számító- 2

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban gép esetében sem fi gyelhető meg számottevő eltérés az elmúlt két évhez képest: használati aránya stagnál 2007-hez mérten. Az internet, valamint az elektronikus levelezés terén sem volt lényeges változás az előző évhez viszonyítva. Előbbi használata kiegyensúlyozott növekedést mutat, 2 százalékponttal emelkedett évente a 2007 és 2009 közötti időszakban, 2009-ben a vállalkozások 87%-a élt vele. Az elektronikus levelezést alkalmazók aránya 2007-hez képest közel 4 százalékponttal nőtt, itt is kiegyensúlyozott a növekedési ütem. Az egyéb hálózatok közül a vezetékes lokális (LAN-) hálózatok használata volt a legelterjedtebb, a gazdasági szervezetek több mint fele alkalmazta. Az előző évekhez hasonlóan sokkal kevesebben használnak vezeték nélküli lokális és nagytávolságú (WAN-) hálózatokat, a kettő alkalmazási aránya azonban lényegében kiegyenlítődött: míg 2008-ban a vállalkozások 17%-a használta az előbbit, addig az utóbbit minden ötödik gazdasági szervezet. 2009-re mindkét technológiát a vállalkozások 22 23%-a használta. Az intranet, az extranet, az internetalapú és a nem internetalapú EDI elterjedtsége is alacsony. Az intranetet használó vállalkozások aránya 2009-re közel 2 százalékponttal nőtt, a 2007-es állapothoz viszonyítva azonban 3 százalékpontos a visszaesés. Ezzel az alkalmazott információs és kommunikációs technológiák sorrendjében a nyolcadik helyen áll, ahová 2008-ban csúszott vissza. Az intranet használatának visszaszorulása, illetve a WAN alkalmazásának egyidejű előretörése azt mutatja, hogy az 50 fő fölötti vállalkozások inkább a nagytávolságú hálózatokat használják a belső kommunikációra. Az extranet használatának aránya a 2008-ban bekövetkezett nagymértékű növekedését követően továbbra is a tizedik helyen áll az alkalmazott infokommunikációs technológiák ranglistáján, elmaradva az internetalapú EDI használatától (14%), melynek használatában nem történt változás az előző évhez képest. Az internet használatának terjedésével összefüggésben a nem internetalapú EDI használata 2009-ben gyakorlatilag változatlan maradt (5%). Az internet- és a nem internetalapú EDI elterjedtségének különbsége 8 százalékpontos volt az előbbi javára. A fentiekből látszik, hogy az egyes információs és kommunikációs technológiák használata tekintetében nagyon változatos a kép. Az áttekinthetőség érdekében a korábban bemutatott eszközök közül összevontuk a legalapvetőbb infokommunikációs eszközöket (személyi számítógép, internet, intranet, extranet, vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat). Az így képzett átlag a pontosság igénye nélkül a vállalkozások infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát kívánja egy mutatóba sűríteni: eszerint közepes mértékű (46%) az említett eszközök használata, aránya mindössze 2 százalékponttal magasabb, mint a 2008-as érték. A komplex mutató is jól kifejezi az EU-átlagtól való jelentős lemaradásunkat: 2009-ben 10 százalékpont. 1.1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati jellegzetességei Az IKT-eszközök használatának aránya a pénzügyi vállalkozások körében messze átlag feletti. Az információs eszközök ágazatok szerinti elterjedtségének vizsgálata során megállapítható, hogy jellemzően a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágakban a legmagasabb, és többnyire a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a legalacsonyabb. Mindez összefügg a vállalatmérettel: az utóbbi ágban a kevesebb mint 50 főt foglalkoztató vállalkozások részaránya igen jelentős. Az egy vállalkozásra jutó számítógépek száma alapján az élen a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, az utolsó helyen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ágak vállalkozásai állnak. A személyi számítógépet, mobiltelefont és internetet használó vállalkozások aránya a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint az információ, kommunikáció ágakban a legmagasabb. A nemzetgazdasági átlag alatti arányban alkalmaznak számítógépet az építőipar, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglá- 3

www.ksh.hu tás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban. Az internetet használó vállalkozások aránya az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágak kivételével valamennyi ágban meghaladja a 85%-ot. A számítógépet használó vállalkozások aránya a vizsgált ágak felénél több mint 90%, az internetet alkalmazóké egy ág kivételével átlépi a 80%-ot. Az egyéb hálózatok, valamint az internetalapú EDI használatának differenciái az információ és kommunikáció, és kisebb mértékben a pénzügyi tevékenység többi ágazattal szembeni fölényét mutatják. A vezetékes lokális hálózatot (LAN) pénzügyi és biztosítási tevékenység után az információ és kommunikáció ágban alkalmazzák a legtöbben (87%). A vezeték nélküli lokális hálózatot a pénzügyi vállalkozásoknál is nagyobb mértékben használják az említett nemzetgazdasági ág vállalkozásai (54%). A nagytávolságú hálózat, az intranet, az extranet, illetve az internetalapú elektronikus adatcsere alkalmazása terén az információ és kommunikáció ág vállalkozásai a pénzügyi vállalkozások kivételével az összes nemzetgazdasági ágat megelőzik. A vezetékes és vezeték nélküli lokális hálózat, a nagytávolságú hálózat, az intranet, valamint a nem internetalapú EDI esetében az építőipar, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban rendre alacsonyabb az alkalmazók aránya, mint a nemzetgazdaság egészében. Az intranetet és az extranetet az említett ágakon túl a feldolgozóipar, illetve a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágakban, a vezeték nélküli lokális hálózatot pedig a feldolgozóiparban használják a nemzetgazdasági átlag alatt. Az internetalapú EDI használatában az építőipar, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység marad el a nemzetgazdasági átlagtól. A nemzetgazdasági átlagnak megfelelően a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység kivételével az egyes nemzetgazdasági ágak szintjén is jobban elterjedt a nagytávolságú hálózatok használata a vezeték nélküli lokális hálózatokénál. Az eltérés több ágazatban is elhanyagolható, ugyanakkor a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, továbbá a pénzügyi és biztosítási tevékenység esetében nagymértékben meghaladja a nagytávolságú hálózatok használata a vezeték nélküli lokális hálózatokét. Fontos megjegyezni, hogy a hálózatok közötti választást behatárolja az adott településen elérhető hálózat típusa. A komplex mutató alakulása néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2009. 2. ábra Pénzügyi, biztosítási tevékenység 70 Információ, kommunikáció 70 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, szennyeződésmentesítés 62 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 34 Összesen 46 0 10 20 30 40 50 60 70 80 % 4

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban A könnyebb áttekinthetőség érdekében, az információs és kommunikációs technológiák használatának ágazati elemzése során az IKT-eszközök használati arányainak átlagát is összehasonlítottuk. Ez alapján jól látszik, hogy a mutatókat összevontan kezelve is hasonló eredményt kapunk: a pénzügyi és biztosítási tevékenyég, az információ és kommunikáció, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, szennyeződésmentesítés ágakban alkalmazzák leginkább az infokommunikációs eszközöket, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás vállalkozásai használják legkevésbé. 1.2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának jellegzetességei a vállalkozások mérete szerint Az információs és kommunikációs eszközök használatának vállalkozásméret szerinti alakulásáról elmondható, hogy minél nagyobb létszámú a gazdasági szervezet, annál magasabb az elterjedtség. Minden esetben meghaladta a nemzetgazdasági átlagot az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a több mint 49 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, az annál kisebbekben azonban elmaradt attól. Az információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya a vállalkozás mérete szerint, 2009* 3. ábra % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 96 99 94 97 95 98 95 88 88 85 80 45 61 62 38 30 18 15 8 13 22 Személyi számítógép, munkaállomás Mobiltelefon Internet/WWW Vezetékes lokális hálózat (LAN) Vezeték nélküli lokális hálózat Intranet Extranet 10 49 fő között 50 249 fő között 250 fő és afölött Összesen *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. A vállalkozásmérettel nemcsak a vizsgált információs és kommunikációs technológiák használatának mértéke változott, hanem az egyes technológiák használatának sorrendje is. A nemzetgazdaság egészét tekintve a vállalkozások leginkább a számítógépet használják, az 50 fő alatti vállalkozásoknál pedig egyforma mértékű a számítógép és a mobiltelefon használata. A több mint 249 főt alkalmazó vállalkozások pl. közel 100%-ban használnak számítógépet, mobiltelefont és internetet, de az 50 249 fő közöttieknél is 95% körüli az említett eszközök használatának aránya. Az ágazatihoz hasonlóan a vállalkozásmérettel összefüggő jelentős eltérést az egyéb hálózatok, valamint az internet- és nem internetalapú EDI használatában találunk, jól mutatva, hogy az említett technológiák az IKT használatának magasabb szintjét jelzik. 5

www.ksh.hu 1.3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának területi jellemzői Az Európai Unióhoz csatlakozva Magyarország valamennyi régiója jogosulttá vált arra, hogy pályázzon a strukturális alapok programjaira. 2007-től Közép-Magyarország kikerült az ún. konvergenciarégiók köréből, az ország többi területe viszont továbbra is kaphat uniós pénzügyi támogatást a strukturális különbségek kiigazítására. A vállalkozási szférában az infokommunikációs eszközök használatának elterjedtsége regionálisan csaknem egyforma a mégis kimutatható különbség sem abból adódik, hogy az adott terület konvergenciarégió-e, vagy sem. A területi különbségek mögött az áll, hogy az adott vállalkozás Budapesten vagy vidéken működik-e. Nem meglepő, hogy Közép-Magyarország régióban a vizsgálatba bevont valamennyi információs és kommunikációs technológiát az országos átlagnál nagyobb mértékben veszik igénybe. A régión belüli differenciák azonban továbbra is komolyak: a Pest megyében működő vállalkozások IKT-használata a többi megyéhez hasonlóan rendre elmarad Budapestétől. Az egyes mutatók megyék szerinti különbségei nem túlságosan nagyok, így az ezek alapján defi niált fejlettségi szintek közel esnek egymáshoz. Az információs eszközök terjedése szempontjából a számítógépet, illetve internetet használó és/vagy honlappal rendelkező vállalkozások aránya a fejlettség egyes fokozataiként is felfogható, ahol a számítógép-használat az alap-, a továbbiak pedig az egyre magasabb szinteket képviselik. A számítógép-használat területi elterjedtségének arányai rendkívül kiegyenlítettek, a konvergenciarégiók közül a leginkább ellátott Nyugat-Dunántúl és a legkevésbé ellátott Dél-Alföld közötti különbség 1 százalékpont alatt volt. Csökkent a konvergenciarégiók közötti, valamint a Budapest és a konvergenciarégiók közti különbség. Az internethasználat az egyszerű számítógéphasználatnál magasabb fejlettségi szintként értelmezhető; elterjedtségének mértéke a számítógépénél valamivel alacsonyabb és kiegyenlített. Elterjedtsége minden régióban nőtt, 85 86% körül szóródik. A legmagasabb, illetve legalacsonyabb használati arányt felmutató Észak-Magyarország, illetve Észak-Alföld közötti különbség mindössze 1,4 százalékpont. Az ágazatihoz hasonlóan a területi differenciák is az egyéb hálózatok tekintetében (vezetékes és vezeték nélküli lokális, valamint nagytávolságú hálózat, intranet, extranet) a legnagyobbak, a relatív szórás pedig az extranet esetében a legjelentősebb, de az intranet, a nagytávolságú és a vezeték nélküli lokális hálózat esetében is magas. A számítógép, az internet és a mobiltelefon használatában továbbra is kicsi a különbség az egyes régiók és megyék között. 2009-ben a vezetékes lokális hálózat és az elektronikus levél használata az Észak-Alföldön, az intranet, a vezeték nélküli lokális valamint a nagytávolságú hálózat (WAN) a Dél-Alföld, az extranet pedig Dél-Alföldön kívül Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország vállalkozásai körében a legkevésbé elterjedt. A nem internetalapú EDI alkalmazásának aránya Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb. 1.4. Az IKT-technológiák használói A számítógépet használóknak az alkalmazottak számához viszonyított aránya az információ és kommunikáció (94%), a pénzügyi és biztosítási tevékenység (89%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (78%) ágakban a legmagasabb. Míg a legtöbb alkalmazott a feldolgozóiparban dolgozik (39%), addig az összes számítógépet használó alkalmazottnak már csak 28%-át foglalkoztatja. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának magasabb szintjét mutatja, hogy milyen mértékben használják az internetet az alkalmazottak munkavégzésük során. A legnagyobb arányban az információ és kommunikáció (89%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (72%), és a pénzügyi és biztosítási tevékenység (62%) ágakban használják. (Az említett nemzetgazdasági ágakban az összes alkalmazásban álló aránya mindössze 3-4%.) Az internetet használó összes alkalmazott 26%-a a feldolgozóiparban, 21%-a a kereskedelem, gépjárműjavítás ágakban dolgozik 6

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban 4. ábra A számítógépet használó alkalmazottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Pénzügyi, biztosítási tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Szállítás, raktározás Feldolgozóipar Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Összesen 26 31 29 23 25 38 37 41 47 66 78 89 94 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% A számítógépet és internetet használó alkalmazottak arányát a vállalkozás ágazatbeli hovatartozása és a vállalkozás mérete is befolyásolja, utóbbi kevésbé. A nem pénzügyi vállalkozások esetében a számítógépet használó alkalmazottak aránya 35 40% között ingadozik, a vállalkozás méretétől függően. Az összes alkalmazotthoz viszonyítva az 50 fő alatti vállalkozásokban használnak a leginkább internetet a munkavállalók (29%), a 250 fő fölötti vállalkozásoknál ez az arány 24%. 5. ábra Az internetet használó alkalmazottak aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Pénzügyi, biztosítási tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Szállítás, raktározás Feldolgozóipar Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Összesen 35 32 23 20 20 19 18 17 27 47 62 72 89 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% Eltérő képet mutatnak a pénzügyi és biztosítási tevékenységet folytató vállalkozások. Az itt alkalmazottak számához viszonyítva a legtöbb számítógépet használó munkavállaló az 50 és 249 fő közötti vállalkozásoknál érte el a legmagasabb szintet (95%), a legalacsonyabb a 250 fő 7

www.ksh.hu fölöttieknél volt (88%). Az internethasználók esetében a vállalkozás méretével összhangban alakult az internetet használóknak az alkalmazottak számához viszonyított aránya. A több mint 250 főt alkalmazó vállalkozásoknál az alkalmazottak 64%-a használ internetet, az ágazat jellemző vállalatméretéből adódóan ez az összes pénzügyi területen alkalmazott munkavállaló 75%-át jelenti. 2.1. Az internetkapcsolat típusa 2. Internethasználat Az üzleti szféra internethasználatának minőségét meghatározó kapcsolat típusától függ a kapcsolat sebessége: ha az nagyobb, növekszik az internethasználat hatékonysága, élvezhetősége, ami elősegíti terjedését, hatásainak érvényesülését, illetve tágítja az igénybevétel lehetőségeit. A kapcsolati sebesség szintje a géppark minőségével együtt az internet terjedésének infrastrukturális feltétele. A vállalkozások közel háromnegyedének van széles sávú internetkapcsolata, ez az internet-előfi zetők 85%-át jelenti. (A pénzügyi vállalkozások körében ez az arány megközelíti a 97%-ot.) Az internet-hozzáférési pontok száma minden kapcsolattípus esetében bővült az előző évhez képest. Még mindig az xdsl-vonali kapcsolatoknak van a legnagyobb, ugyanakkor csökkenő részesedése. Ezt követi a mobilkapcsolatok száma, mely az összes internet-hozzáférési ponton belül a leginkább nőtt, és az összes internet-hozzáférési pont 19%-át teszi ki. Tovább csökkent a hagyományos internetkapcsolati pontok részesedése az összes internet-hozzáférési pont között, és 2009-re a harmadik helyre szorult vissza. A bérelt vonali, valamint az egyéb helyhez kötött kapcsolatok aránya kismértékben növekedett. A vizsgált vállalkozások továbbra is a kábeltelevíziós internetkapcsolatot használják legkevésbé, ennek az internet-hozzáférési pontokhoz viszonyított aránya az előző évhez képest nem változott, ugyanakkor a kábeltelevíziós internetkapcsolatok száma 8%-kal nőtt. Az internet-hozzáférési pontok megoszlása, 2009* 6. ábra Mobilkapcsolat 19% Modemes és ISDN kapcsolat 17% Egyéb helyhez kötött 8% Bérelt vonal 8% Kábeltelevízió 6% A szélessávú kapcsolaton belül az xdsl-kapcsolat aránya a legnagyobb: az internetkapcsolattal rendelkezők 68%-a, a vizsgált vállalkozások internet-hozzáférési pontjainak 42%-a. A leginkább a mobilkapcsolatot alkalmazók száma emelkedett: az internetet használó vállalkozások között a moxdsl 42% *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. 8

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban bilkapcsolattal rendelkezők aránya megkétszereződött 2008 és 2009 között, a 2007-es állapothoz képest pedig háromszorosára nőtt. Az internetet használó vállalkozások között 3 százalékponttal bővült a szélessávú internetkapcsolattal (xdsl, kábel, bérelt, egyéb helyhez kötött) rendelkezők aránya. Az internet-előfi zetők között 22%-kal bővült a kábel, 23%-kal a bérelt vonali hozzáférés, az egyéb helyhez kötött kapcsolatok száma 46%-os bővülést mutat. Az xdsl-vonali kapcsolattal rendelkezők aránya mindössze 3 százalékponttal emelkedett az internetet használókon belül. 7. ábra A szélessávú internetkapcsolat megoszlása a kapcsolat típusa szerint, 2009* Egyéb helyhez kötött 13% Bérelt vonal 13% Kábeltelevízió 9% xdsl 65% *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. 2.1.1. Az internetkapcsolat jellege A vállalkozások internetkapcsolatának nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálatából kiderül, hogy nemzetgazdasági ágtól függetlenül a széles sávú internetkapcsolat használata a legelterjedtebb. Az információs és kommunikációs technológia használatában élenjáró pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban a cégek 95%-a, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén a vállalkozások 93%-a rendelkezik széles sávú internetkapcsolattal, de az információ, kommunikáció ágban is meghaladja a 90%-ot ez az arány. Főként a szállítás, raktározás, a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek és az építőipar ágakban tevékenykedő cégek kapcsolódnak a világhálóra hagyományos (ISDN, modem) módon. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció, és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén a legalacsonyabb az említett internetkapcsolat típus aránya. Az üzleti szféra valamennyi nemzetgazdasági ágban az xdsl-vonali kapcsolatot használja a legnagyobb arányban. Az információ és kommunikáció ágban használják a legnagyobb mértékben a kábeltelevíziós, az egyéb helyhez kötött, valamint a mobilkapcsolatot. A mobilkapcsolatok súlya a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágban is kiemelkedő (53%). A bérelt vonal használatában a pénzügyi, biztosítási tevékenység (59%) jár az élen. 9

www.ksh.hu Az internetkapcsolat típusa nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 8. ábra Feldolgozóipar 20 43 8 4 6 19 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 17 36 3 12 16 16 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 9 32 4 28 6 21 Építőipar 11 26 4 23 10 25 Kereskedelem, gépjárműjavítás 19 43 4 6 8 20 Szállítás, raktározás 18 42 6 8 8 19 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 19 44 5 8 8 17 Információ, kommunikáció 9 40 6 13 8 24 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 19 39 7 7 7 21 Ingatlanügyletek 21 50 5 4 8 13 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 8 28 7 20 12 26 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 13 41 5 6 12 23 Összesen 17 42 6 8 8 19 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % Modem és ISDN xdsl Kábeltelevízió Bérelt vonal Egyéb Mobilkapcsolat 2.1.2. Az internetkapcsolat típusának jellegzetességei a vállalkozás mérete szerint Egy vállalkozás internetkapcsolatának típusát a nemzetgazdasági ág szerinti hovatartozáson túl a vállalkozásméret is meghatározza. A vállalkozásmérettel a hagyományos típusú internetkapcsolatot használó cégek aránya csökken, a tendencia az internet-hozzáférési pontok arányában is megfi gyelhető. A gazdasági szervezeteknél jellemző, hogy a vállalkozás méretétől függetlenül a legnagyobb mértékben a szélessávú internetet használják, azon belül is leginkább az egyéb helyhez kötött internetkapcsolatot. A mobilkapcsolattal rendelkezők aránya a több mint 249 főt foglalkoztató vállalkozások között közel 60%, az 50 fő alattiaknál ez az arány 23%. 10

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban Az internetkapcsolat típusának megoszlása a vállalkozás mérete szerint* 9. ábra 250 fő és afölött 9 29 35 27 50 249 fő 14 38 24 23 10 49 fő 19 45 18 18 Összesen 17 42 22 19 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % Modemes és ISDN-kapcsolat xdsl Kábeles, bérelt, egyéb helyhez kötött kapcsolat Mobilkapcsolat *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. 2.2 Az internet igénybevételének célja Az internethasználati preferenciákat vizsgálva elmondható, hogy a jelentősnek ítélt célok sorrendje 2008-hoz képest kismértékben változott. Az internetet használó vállalkozások leginkább banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevételére használják az internetet (85%), ez 2007-hez képest 9 százalékpontos bővülést mutat. A korábbi években is legkevésbé oktatási és képzési célra vették igénybe az internetet, ennek aránya a 2007-es állapothoz képest stagnál. 10. ábra Az internet igénybevételének célja az internetet használó vállalkozások százalékában* % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76 69 80 18 17 19 2007 2008 2009 Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz) Közigazgatási ügyek intézése 76 85 *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. 11

www.ksh.hu A banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevételének aránya az információ és kommunikáció ágban a legmagasabb (93%), az összes vizsgált nemzetgazdasági ágban meghaladja a 70%- ot, viszont meglepő módon a pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében a legalacsonyabb. Az internet oktatási, képzési céllal történő igénybevételének aránya szintén az információ és kommunikáció ágban a legmagasabb (40%), ez az arány a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágakban nagyobb mint 30%. A pénzügyi vállalkozások 29%-a használja az internetet az említett célból, ami egyben 5 százalékpontos csökkenést jelent 2007-hez képest. 11. ábra Az internet-igénybevétel céljának megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 71 29 Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Ingatlanügyletek Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Építőipar Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Információ, kommunikáció Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Összesen 82 82 73 84 70 86 84 82 82 79 72 85 18 18 27 16 30 14 16 18 18 21 28 15 0% 20% 40% 60% 80% 100% Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Oktatás/képzés 12. ábra Az internet igénybevétele közigazgatási célra az internetet használó vállalkozások százalékában % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 63 69 2006 2007 2008 Közigazgatási ügyek intézése 76 12

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban Egyre fontosabb kérdés, hogy a kormányzat mennyiben képes az információs és kommunikációs technológia igénybevételére, elektronikus szolgáltatások nyújtására. A probléma másik fele, hogy kereslet oldaláról nézve mennyire veszik igénybe az internetet a vállalkozások közigazgatási ügyek intézésére. A 2009-es felmérés alapján ez az arány az internetet használó vállalkozások körében 76% volt. A közigazgatási ügyek intézése során a vállalkozások legtöbbször információkat szereztek be az internetről (74%), űrlapokat is közel háromnegyedük (73%) töltött le, azokat azonban már csak 64%-uk küldte vissza elektronikusan. A közigazgatási eljárás teljes mértékű elektronikus lebonyolítására már csak a cégek 37%-a vállalkozott. Elektronikus pályáztatási rendszerben mindössze 13%-uk nyújtott be ajánlatot. Az internet igénybevétele közigazgatási ügyek intézésére nemzetgazdasági ágak szerint, 2009 13. ábra Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Összesen 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% Ajánlat benyújtása elektronikus pályáztatási rendszerben Közigazgatási eljárás elektronikus, pótlólagos papírmunka nélküli kezelése, a kifizetést is beleérve, amennyiben volt Kitöltött űrlapok visszaküldése Űrlapok letöltése Információk megszerzése Igénybe vette-e az internetet közigazgatási ügyeinek intézésére A vizsgált nemzetgazdasági ágak közül leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenység (95%), a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (89%), a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (88%), valamint az információ és kommunikáció (86%) ágakban használták az internetet közigazgatási ügyeik intézésére. Az említett nemzetgazdasági ágakban szerezték be legtöbbször az információkat, illetve töltötték le és küldték vissza az űrlapokat elektronikusan. A közigazgatási eljárás teljes mértékű elektronikus lebonyolításában a pénzügyi, biztosítási tevékenység (63%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (49%), az információ és kommunikáció (47%), az ingatlanügyletek (44%), valamint a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (44%) ágak vállalkozásai jártak 13

www.ksh.hu az élen. Az elektronikus pályáztatási rendszerben a legtöbb ajánlatot benyújtó cég az információ és kommunikáció ágból került ki, azonban így is csak minden ötödik internetező használta ezt a lehetőséget. A nemzetgazdasági átlag alatt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (74%) és az építőipar (60%) területén működő cégek vették igénybe az internetet közigazgatási ügyek intézésére 2.3 A vállalkozások honlapján kínált szolgáltatások Az internet üzleti használatának ugyancsak fontos mutatója a honlapok elterjedtsége és tartalmi fejlettsége. A vállalkozások 51%-ának, az internetkapcsolattal rendelkezők közül 59%-nak volt 2009-ben honlapja. A honlap alkalmazása az internethasználat fejlettebb szintjeként értelmezhető. Az ezzel rendelkező vállalkozások aránya tehát fontos minőségi mutató. Ezen a területen a nemzetgazdasági ágak közötti különbség jelentős. Arányaiban a legtöbb, honlappal rendelkező vállalkozás a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkondicionálás ágakban tevékenykedik. A honlapot leginkább és legkevésbé használó pénzügyi közvetítés, illetve építőipar között 48 százalékpont az eltérés. A fővároshoz képest az egyes konvergenciarégiók lemaradása jelentős. A fővárosban a vizsgált körben a honlappal rendelkező cégek aránya meghaladja a 60%-ot. A honlappal rendelkező vállalkozások aránya a főváros után Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb. A konvergenciarégiók közül a legjobban, illetve a legkevésbé ellátott Közép-Dunántúl és Észak-Alföld közti mindössze 3 százalékpontos különbség nagyobb, mint a számítógépet és az internetet leginkább és legkevésbé használó régiók között. A konvergenciarégiók közötti különbség jóval elmarad a legtöbb honlappal rendelkező konvergenciarégió és Közép-Magyarország közötti 17 százalékpontos különbségtől. A vállalkozások honlapján nyújtott potenciális szolgáltatások között szerepel a termékek megrendelhetősége. Az elektronikus kereskedelem terjedésének technikai korlátjára utal, hogy a honlappal rendelkező vállalkozások mindössze 26%-a, az összes internetkapcsolattal rendelkezőknek pedig 15%-a teszi lehetővé az online vásárlást. 14. ábra A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások, 2009* Termék-, szolgáltatásinformációk 87 Online megrendelés 26 A termék testreszabásának lehetősége 23 Álláshirdetések, online jelentkezési lehetőség 22 Titoktartási nyilatkozat 14 A megrendelések online követhetősége 13 A weboldal személyre szabásának lehetősége 11 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. 2009-ben a vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások aránya megváltozott, illetve új szolgáltatásokkal bővült a megfi gyelés. Első helyen a termék- és szolgáltatásinformációk nyúj- 14

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban tása maradt (87%), ezt követi, de arányában nagyon elmarad az előző évhez képest növekvő tendenciát mutató termékek honlapon való megrendelhetősége (26%). Továbbra is a harmadik helyen áll a termékek testreszabásának lehetősége (23%) a vállalkozások honlapján leginkább elérhető szolgáltatások sorrendjében. Ezt követik az álláshirdetésekhez való hozzáférés (22%), a titoktartási nyilatkozat biztosításának lehetősége (14%), a megrendelések online követhetősége (13%), és végül a weboldal testreszabásának lehetősége (11%). A honlapon igénybe vehető szolgáltatások sorrendje lassan formálódó jogi kereteket, és a bizalomhiányból eredő és csak fokozatosan oldódó terjedési korlátokat jelez. Az előállított termékek és a nyújtott szolgáltatások a leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenység (98%), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (93%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (90%) ágakban tevékenykedő vállalkozások honlapjain ismerhetők meg. A termékek megrendelhetősége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (63%) ágban volt elsősorban jellemző.titoktartási nyilatkozatot a legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység (41%) ágban tevékenykedő vállalkozások biztosítanak honlapjukon. 3. Elektronikus kereskedelem Az e-kereskedelem hazai szintje illeszkedik a nemzetközileg megfi gyelhető tendenciába, azaz a kereskedelmi összforgalomhoz viszonyított részaránya alacsony, de már nem marad el az EUátlagtól: a weboldalon, az interneten és az egyéb számítógépes hálózaton keresztül történő értékesítésből realizált nettó árbevétel aránya az összes értékesítésből realizált nettó árbevételnek alig több mint 14%-át éri el. Az elektronikus úton történő értékesítés értéke azonban vállalkozásonként nagyon vegyes képet mutat. A vállalkozások közel 6%-ában eléri a teljes árbevétel legalább 1%-át, míg legalább felét mindössze 1%-uk esetében teszi ki. Ugyanakkor a forgalom növekedése nemzetgazdasági szinten (bár alacsony bázisszinthez képest) jelentősen gyorsul. Értéke folyó áron az elmúlt két évben több mint négyszeresére, 1937 milliárd forintról 8520 milliárd forintra emelkedett; az összes nettó árbevételen belüli hányad is közel megnégyszereződött. A nemzetgazdaság egészét vizsgálva a weboldalon keresztül realizált forgalom az összes forgalom közel 3%-át, az automatikus adatcserén keresztüli 12%-át teszi ki, ez utóbbin belül interneten keresztül az árbevétel közel 4%-a, míg egyéb számítógépes hálózaton keresztül 8%-a realizálódik. A számítógépes hálózaton keresztül realizált nettó árbevétel, 2009* 15. ábra Nem számítógépes hálózat Számítógépes hálózat Egyéb számítógépes hálózat Interneten keresztül Weboldal *Az adatok az EU adatközlésének megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységet. 15

www.ksh.hu Az automatikus adatcserén keresztül realizált nettó árbevétel értéke, illetve az összforgalmon belüli aránya ugyancsak nőtt az elmúlt évhez képest. A weboldalon keresztül realizált nettó árbevétel értéke nőtt ugyan, de aránya az összes, illetve a számítógépes hálózatokon keresztül realizált árbevételen belül csökkent. Az elektronikus értékesítés irányát tekintve elmondható, hogy a hazai vállalkozások legnagyobb értékben EU-tagországokba értékesítették termékeiket, szolgáltatásaikat, ez megközelítette a teljes árbevétel 9%-át. Az országon belüli kereskedelemből az értékesítés 33%-a származott, ami a teljes árbevétel 5%-át jelentette. Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem alig 8%-át tette ki az elektronikus értékesítésnek, és mindössze 1%-át a teljes árbevételnek. Az elektronikus forgalmat lebonyolító vállalatok az egyes IKT-eszközöket célonként eltérő arányban használták. A vállalkozások 25%-a vásárolt számítógépes hálózaton keresztül, illetve a megkérdezett cégek 7%-a értékesítette termékeit elektronikusan. Az üzleti szektor beszerzéseinek 13%-át intézi számítógépes hálózaton, a háztartások vásárlásait is tartalmazó értékesítéseinek 14%-a történik számítógépes hálózaton keresztül. Figyelembe véve, hogy több mint háromszor annyi vállalkozás vásárolt számítógépes hálózaton, mint amennyi értékesített, továbbá azt, hogy a vállalkozások számítógépes hálózaton keresztül közel másfélszer akkora értékben értékesítettek, mint vásároltak, elmondható, hogy elektronikusan a cégek átlagosan kisebb értékben vásároltak, mint értékesítettek. Az elektronikus úton beszerző vállalkozások közel 43%-át kitevő vállalkozások mintegy 11%-ában az elektronikus beszerzés értéke nem érte el a teljes beszerzés értékének 1%-át. A vállalkozások alig 3%-ánál ami a számítógépes hálózaton keresztül beszerző vállalkozások 11%-át jelenti az elektronikus beszerzés értéke a teljes beszerzés értékének legalább háromnegyede. A beszerzés iránya szerint a hazai vállalkozások 23%-a ami az elektronikusan beszerző vállalkozások 92%-a magyarországi cégektől vásárolja meg a termékeket és szolgáltatásokat; 8%-uk, illetve az elektronikus úton beszerző vállalkozások 32%-a az Európai Unió tagországaiból vásárol; és mindössze 3% a számítógépes hálózaton keresztül beszerző cégek 11%-a szerzi be a termékeket, szolgáltatásokat az Európai Unión kívüli országokból. A vállalkozások biztonságos tranzakciók terén megnyilvánuló felkészületlenségét jelzi, hogy az elektronikus megrendelések fogadásakor a megkérdezett hazai vállalkozások 2%-a használt biztonsági protokollokat. Ez az internettel rendelkezők alig 3%-át jelenti. Az elküldött üzenet épségének, hitelességének biztosítása érdekében digitális aláírást az internetet alkalmazó vállalkozások 18%-a használt. 4. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében Reális képet akkor kaphatunk arról, hogy a magyarországi vállalkozások miként alkalmazzák az IKT-eszközöket, ha nemzetközi viszonylatban is megvizsgáljuk az elterjedtség egyes mutatóit. A vizsgált mutatók tekintetében hazánk jelentős mértékben elmarad az EU-átlagtól. Az 1. táblázatban kiemelt infokommunikációs technológiák használatát összevontan tekintve is csak Romániát előzzük meg. 16

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban 1. tábla Az információs és kommunikációs technológiákat használó vállalkozások aránya, 2009 Megnevezés EU-átlag, % a) Magyarország, % Magyarország helye az EUtagországok rangsorában a) Személyi számítógép, munkaállomás 96 89 24 Vezetékes lokális hálózat 72 51 25 Vezeték nélküli lokális hálózat 31 22 24 Intranet 30 18 26 Extranet 18 9 23 Internet 93 87 23 b) Komplex mutató 57 46 25 a) Belgium nem küldött adatokat, így az EU-átlag és a rangsor 26 tagországra vonatkozik. b) A 23. helyen Lettországgal osztozunk. Számítógépet használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 16. ábra Románia Bulgária Magyarország Ciprus Görögország Egyesült Királyság Lettország Lengyelország Írország Portugália Svédország Olaszország Málta Luxemburg Észtország Litvánia Csehország Szlovénia Spanyolország Németország Franciaország Szlovákia Dánia Ausztria Hollandia Finnország 80 88 89 91 92 93 93 93 93 95 96 96 96 96 96 97 97 98 98 98 98 99 99 99 100 100 EU-átlag=96% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % A számítógéppel való ellátottság terén a magyar vállalkozásokat tekintve az arány 7 százalékponttal kisebb az EU átlagánál. Ezzel az értékkel csupán Romániát (80%) és Bulgáriát (88%) előzzük meg, utóbbi esetében egy év alatt 3 százalékponttal csökkent a számítógéppel való ellátottság aránya. A hazánkkal egy időben csatlakozott országok közül Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Litvánia, Málta és Észtország éri el vagy haladja meg az EU-átlagot. A többi, szintén 2004-ben 17

www.ksh.hu csatlakozott ország (Lengyelország, Lettország, Ciprus) is mindössze 3 5 százalékponttal marad el attól. A vezetékes lokális hálózat tekintetében már 21 százalékpontos a lemaradásunk az EU-átlaghoz képest, csupán Romániát előzzük meg. A hazánkkal egyidőben csatlakozott országok közül Máltán (82%), Szlovéniában (79%), Cipruson (77%) és Szlovákiában (73%) a vezetékes lokális hálózat használata meghaladja az EU-átlagot. 17. ábra A vezetékes lokális hálózatot használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Románia Magyarország Bulgária Lengyelország Portugália Litvánia Írország Lettország Észtország Csehország Olaszország Görögország Szlovákia Franciaország Egyesült Királyság Ciprus Szlovénia Németország Svédország Spanyolország Málta Ausztria Hollandia Finnország Dánia Luxemburg 44 51 52 56 57 57 59 64 65 69 70 70 73 74 75 77 79 79 82 82 82 83 85 85 87 96 EU-átlag=72% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % Hasonló a helyzet a vezeték nélküli lokális hálózatok használata tekintetében: 9 százalékpontos a lemaradásunk az EU-átlaghoz képest. Bulgáriával és Lettországgal azonos mértékben (a vállalkozások alig több, mint egyötödében) használjuk, a vezeték nélküli lokális hálózatokat ennél csak román vállalkozások használják kisebb mértékben (14%). A 2004-ben uniós taggá vált országok közül Máltán (41%), Észtországban (38%), Csehországban (34%), és Szlovákiában (33%) a vezetékes lokális hálózat használata meghaladja az EU-átlagot. 18

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban A vezeték nélküli lokális hálózatot használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 18. ábra Románia Magyarország Lettország Bulgária Litvánia Ciprus Görögország Lengyelország Olaszország Franciaország Írország Szlovénia Portugália Szlovákia Spanyolország Németország Csehország Hollandia Ausztria Egyesült Királyság Svédország Észtország Dánia Luxemburg Málta Finnország 14 22 22 22 23 23 24 25 26 28 29 30 31 33 34 34 34 36 36 37 37 38 39 40 41 44 EU-átlag=31% 0 10 20 30 40 50 % Az intranetet használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 19. ábra Magyarország Ciprus Csehország Románia Olaszország Egyesült Királyság Spanyolország Görögország Észtország Portugália Szlovénia Lengyelország Málta Ausztria Litvánia Hollandia Lettország Dánia Bulgária Luxemburg Németország Írország Franciaország Finnország Svédország Szlovákia 18 18 20 21 21 23 23 25 25 26 28 28 29 29 31 32 35 39 39 40 40 41 41 42 43 54 EU-átlag=30% 0 10 20 30 40 50 60 19

www.ksh.hu Hazánk helyzete az infokommunikációs technológiák használata terén az intranet esetében sem mutat kedvezőbb képet. Ciprus és Magyarország használja legkevésbé az intranetet (18%), ami 12 százalékpontos lemaradást jelent az EU-átlagtól. A hazánkkal egyidőben csatlakozott országok közül Szlovákiában (54%), Lettországban (35%) és Litvániában (31%) az EU-átlag fölötti mértékben használnak intranetet. Meglepő módon a tagországok közül a szlovák vállalkozások használják legnagyobb mértékben megelőzve Svédországot és Finnországot is. Ennek hátterében a vezetékes, illetve vezeték nélküli lokális hálózatok használatának az előbbieknél kisebb szlovákiai elterjedtsége áll. Az extranetet használó vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 20. ábra Ciprus Románia Lettország Magyarország Lengyelország Litvánia Szlovénia Egyesült Királyság Spanyolország Csehország Olaszország Bulgária Görögország Észtország Ausztria Hollandia Írország Portugália Németország Dánia Szlovákia Svédország Málta Franciaország Finnország Luxemburg 7 8 8 9 10 12 13 14 14 14 15 15 16 17 17 18 18 20 22 22 24 29 30 32 32 33 EU-átlag=18% 0 5 10 15 20 25 30 35 % Az extranet használatát illetően a hazánkkal együtt csatlakozott országok közül Málta és Szlovákia haladja meg az EU átlagát. Magyarország az uniós átlag felét éri el, alig megelőzve ezzel Lettországot (8%), Romániát (8%) és Ciprust (7%). 20

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban 21. ábra Internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 Románia Bulgária Lettország Magyarország Ciprus Görögország Lengyelország Írország Egyesült Királyság Portugália Málta Csehország Spanyolország Litvánia Svédország Franciaország Hollandia Szlovákia Ausztria 72 83 87 87 88 89 90 91 91 93 94 95 95 95 95 96 96 98 98 EU-átlag=93% 0 20 40 60 80 100 % Az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások arányát vizsgálva szintén lemaradást tapasztalunk. Magyarországon a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek 87%-a rendelkezik internetkapcsolattal, 6 százalékponttal kevesebb, mint az EU egészében. A 2004-ben csatlakozott tíz tagország közül az utolsó helyet foglaljuk el, egyedül az utánunk csatlakozott Romániát és Bulgáriát előzzük meg, illetve Lettországgal állunk egy szinten. A hazánkkal egy időben csatlakozott másik kilenc tagország közül csak Ciprus és Lengyelország marad el az EU-átlagtól, míg a többi országban eléri, illetve meghaladja az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások száma az EU-átlagot. 21

www.ksh.hu Szélessávú internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 22. ábra Dánia Svédország Németország Írország Hollandia Finnország Ausztria Egyesült Királyság Luxemburg Olaszország Csehország Szlovénia Franciaország Magyarország Litvánia Ciprus Portugália Észtország Spanyolország Szlovákia Málta Lettország Görögország Lengyelország Bulgária Románia EU átlag 64 23 62 22 59 3 44 19 41 26 41 17 37 10 34 15 33 10 32 18 29 15 27 11 26 13 25 7 25 20 24 6 23 18 21 11 20 11 19 6 19 12 16 5 15 6 12 5 7 3 5 0 32 13 0 10 20 30 40 50 60 70 % Értékesítés Beszerzés A legnagyobb lemaradást továbbra is a weboldallal rendelkező vállalkozások esetén fi gyelhetjük meg. A Magyarországon mért 51%-os arány az EU-átlagnál 13 százalékponttal alacsonyabb, Romániát (28%), Bulgáriát (34%), Lettországot (42%) és Portugáliát (47%) és Ciprust (49%) előzzük meg. A hazánkkal egy időben csatlakozott tagországok közül Csehország (73%), Szlovákia (70%), Szlovénia (69%), Észtország (68%) és Málta (65%) mutatója magasabb, mint az EU-átlag. 22

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban Honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU tagországaiban, 2009 23. ábra Románia Bulgária Lettország Portugália Ciprus Magyarország Franciaország Spanyolország Lengyelország Litvánia Görögország Írország Málta Szlovákia Csehország Egyesült Királyság Ausztria Hollandia Svédország 28 34 42 47 49 51 54 56 57 61 62 62 65 70 73 75 80 84 86 EU-átlag=64% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 % Az elektronikus kereskedelem gazdasági hatásait tekintve az IKT egyik legfontosabb alkalmazási formája, kiemelt helyen szerepel az EU fejlesztési célkitűzései között. 2009-es felmérés alapján számított aránya az információs és kommunikációs technológia terén élenjáró, fejlett országok kereskedelmi forgalmában eléri a 15 18%-ot, egyedül Írország ért el 26%-os, kiugró értéket. Az EU-tagállamokban ez az arány átlagosan 12%, amit hazánkban is sikerült meghaladni. 23

www.ksh.hu Elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya 24. ábra Bulgária Ciprus Románia Lettország Lengyelország Spanyolország Litvánia Szlovákia Málta Ausztria Szlovénia Hollandia Portugália Franciaország Magyarország Csehország Németország Egyesült Királyság Svédország Finnország Írország 1 1 2 5 7 9 9 11 11 11 12 12 12 13 14 15 15 15 18 18 26 EU-átlag=12% 0 5 10 15 20 25 30 % A számítógépes hálózatokon a 27 EU-tagállamban átlagosan a vállalkozások 13%-a értékesít, átlagosan 32%-uk vásárol elektronikusan. Hazánkban ez az arány 7, illetve 25%. 24

Infokommunikációs (IKT-) eszközök a vállalati (üzleti) szektorban 25. ábra Számítógépes hálózaton keresztüli megrendelések aránya az EU tagországaiban, 2009 Dánia Svédország Németország Írország Hollandia Finnország Ausztria Egyesült Királyság Luxemburg Olaszország Csehország Szlovénia Franciaország Magyarország Litvánia Ciprus Portugália Észtország Spanyolország Szlovákia Málta Lettország Görögország Lengyelország Bulgária Románia EU-átlag 64 23 62 22 59 3 44 19 41 26 41 17 37 10 34 15 33 10 32 18 29 15 27 11 26 13 25 7 25 20 24 6 23 18 21 11 20 11 19 6 19 12 16 5 15 6 12 5 7 3 5 0 32 13 0 10 20 30 40 50 60 70 % Értékesítés Beszerzés Az EU-tagországokra jellemző, hogy az elektronikus értékesítésből származó árbevétel elsősorban országon belülre irányuló értékesítésből származott. Kivételt hazánk, Ciprus, Szlovákia, Írország és Málta képez. Az EU-átlag szerint az elektronikus értékesítésből származó árbevétel mindössze egyötöde származik az EU-tagországokkal folytatott kereskedelemből, s mindössze 8% az Európai Unión kívüli államokból. Az EU-átlagnál nagyobb mértékben folytat elektronikus kereskedelmi tevékenységet az unión kívüli országokkal Málta, Szlovákia, Írország, Ciprus, Románia, Svédország és Litvánia. 25