SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: 10. hé: A Pigou-éelen alapuló környezei szabályozás: gazdasági öszönzők alapelvei és ípusai 1.A ulajdonjogok (a szennyezési jogosulság) allokálása 2.Felelősségi szabályok (káréríés) 3.Közvelen előírások 4.Gazdasági öszönzők 5.Morális készeés 162 163 Gazdasági öszönzők jellemzői A környezehasznála beárazása : a kibocsáo szennyezésér vagy a kiermel erőforrásér fizeni kell Az állam jogszabályban haározza meg a környezehasznála díjá, a fizeés módjá Nem mindig az államnak kell a díja megfizeni, a ranszfer örénhe piaci szereplők közö is 164 GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic insrumens) ípusai Normál üzemelés Kibocsáási díjak Termékdíjak Igénybevéeli járulék Beédíjak (leéi-visszaéríéses) Havaria eseére Leéi díjak (beédíj) Környezei (felelősség)bizosíások Egyéb megoldások Szolgálaási díjak haósági megállapíása Környezei adók Léező (nem környezei) adók differenciálása Támogaások 165 Kibocsáási (környezeerhelési) díj A fizeendő díj alapja a környezebe juao szennyező anyagényleges kibocsáo mennysége (, m 3, mg/m 3 ) Fizeendő díj = mennyiség x díjalap Pigou éelén alapszik Teljes mérékben megfelel a szennyező fize elvnek, mélányos A kibocsáo szennyező mennyiségé udni kell megmérni vagy kiszámíani Levegőerhelési díj Vízerhelési díj Talajerhelési díj Környezeerhelési díjak - Első kibocsáási egységől kezdve fizeni kell! 166 167 1
Levegőerhelési díj A levegőerhelési díj méréke: LTD (F/év) = Mi [kg/év] x Pi [F/kg] Mi: azado(i-edik) levegőerhelőanyag kibocsáo évesmennyisége Pi: az ado(i-edik) levegőerhelőanyagra érvényes SO2 50 F/kg NOx 120 F/kg Szilárd anyag (nem oxikus) 30 F/kg Talajerhelési díj A alajerhelési díj méréke TTD = E x A x T TTD: a fizeendő éves alajerhelési díj, E: az egységdíj (F/m3), A: a díjfizeési alap (m3), T: a elepülés közigazgaási erüleére vonakozó, a felszín alai víz állapoa szemponjából megállapío erüleérzékenységi szorzó (1-5-ig erjedhe) A alajerhelési díj egységdíjának méréke: 1 200 F/m3 168 169 Termékdíj Termékdíj I. A fizeendő díj alapja annak a erméknek a mennyisége, amelynek előállíása vagy használaa során a szennyezés bekövekeze A Pigou-éel eredei formában örénő kivielezésé jeleni Előnye: a ermék mennyiségé sokszor egyszerűbb nyilvánarani, ellenőrizni, min a kibocsáo szennyezések mennyiségé Háránya: sokszor nem mélányos, mer ugyanaz a erméke öbbféle úon, így más-más szennyezéssel lehe előállíani 62. (1) A környezee vagy annak valamely elemé a felhasználása során vagy az köveően különösen erhelő, illeőleg veszélyezeő egyes ermékek előállíásá, behozaalá, forgalmazásá, egyszeri ermékdíj fizeési köelezeség erheli. (Kv.) Termékdíj-köeles ermékek: a) az akkumuláor; b) a csomagolás; c) az egyéb kőolajermék; d) az elekromos és elekronikai berendezés; e) a gumiabroncs; f) a reklámhordozó papír. 170 171 Termékdíj II. A ermékdíja a 2011. évi LXXXV. örvény a környezevédelmi ermékdíjról (Kd.) szabályozza A Tv. Mellékleében meghaározza a díjéeleke, a közponi kezelési e, illeve a fajlagos exernális eke. Műanyag (bevásárló-reklám) áska (kereskedelmi csomagolás) Termékdíjéel: 1300 F/kg Fajlagos rendszerirányíási alap :180 F/kg Fajlagos exernális alap: 1100 F/kg Gumiabroncs Termékdíjéel: 32 F/kg Fajlagos rendszerirányíási alap : 10 F/kg Fajlagos exernális alap: 30 F/kg Kibocsáási díj vagy ermékdíj? Mérlegelni kell: a) mélányosság: az ado ermékhez kapcsolódó különböző echnológiák szennyezési képessége mennyire ér el egymásól, mennyire érvényesül a szennyező fize elv? b) ranzakciós ek: milyen ekkel mérheő és ellenőrizheő a díjalap? 172 173 2
Igénybevéeli járulék Környezehasználai díj(ermészei őke igénybevéele alapján, az igénybe ve mennyiséggel arányosan) pl. bányajáradék: a kiermel ásványi nyersanyag és geoermikus energia uán az államo részesedés, bányajáradék illei meg. Beédíjak/leéi-visszaéríéses díjak Poenciálisan szennyező ermékekre veik ki. Visszaéríik, amikor a erméke visszaviszik a árolóba, kezelőhelyre. Beédíj: ialok csomagolóanyagai (üveg, doboz, zacskó) Leéi-visszaéríéses díjak: nagyobb ömegű ermékek (auók, hűőszekrények) 174 175 Leéi díjak Akkor alkalmazhaó, ha a szennyezés nem a normál üzemelés, hanem balese, a normál echnológia megsérése vagy előre nem láhaó esemény okoza (pl. nukleáris reakor üzemzavara) A evékenység megkezdésekor az üzemeleő egy, az állam álal meghaározo leéi díja fize egy elkülöníe számlára -ha nem örén szennyezés, a evékenység befejezésekor az visszakapja; -ha szennyezés örén, a leéi díjból fedezheő a kárelháríás vagy a káréríés Környezei felelősség bizosíás Ugyanazokban az eseekben használhaó, min a leéi díj. Az állam meghaározza, mely evékenységek végzőinek köelességük ilyen bizosíás köni (de nem kell meghaároznia a díj nagyságá). A bizosíó(k) érékeli(k) a kár bekövekezének valószínűségé és az eseleges kár nagyságá. Ezek alapján állapíják meg a bizosíási díja. Kár eseén a bizosíó fedezi a kárelháríás vagy a káréríés összegé. Köelező vagy önkénes 176 177 Szolgálaási díjak differenciálása Szolgálaási díj: egy, a környeze védelmé, a környezeerhelés nagyságá csökkenő echnológia üzemeleéséér, az ezzel kapcsolaos szolgálaásokér fizeendő díj (ez önmagában még nem szabályzó eszköz) Mivel sok eseben a díj megállapíásának joga az államé vagy az önkormányzaoké, a díjba beépíheők egyes exernális ek fedezee is vagy valamilyen öszönző elem (pl. a szelekív gyűjés ingyenes, a válogaalan, maradék hulladék elszállíásáér fizeni kell) Környezei adók A fizeési köelezeség nincs arányban a ényleges környezeerheléssel (a díj alapja az adóalannyal kapcsolaos egyéb ulajdonság, pl. jövedelem) Az adó kiveésének célja, hogy fedezee eremsen állami vagy önkormányzai környezevédelmi feladaok elláására 178 179 3
Léező (nem környezei) adók Támogaások differenciálása Ebben az eseben nem a szennyező fize, hanem a A szabályozás nem hoz lére új, környezei szabályozó fize a valamilyen környezei javulás produkáló szennyezőnek (pl. az állam részben szabályzóeszköz, hanem egy már léező (nem finanszíroz egy füsgázmosó berendezés elepíés környezei célú) eszköz módosí valamilyen egy erőműben) környezei szemponból Second-bes megoldás, mer Példák: a ámogaások vonzóvá ehenek a beruházók egyes környezevédelmi szemponból előnyös elő egy szennyező iparága ermékek alacsonyabb áfa-kulcs alá sorolása a ámogaások odaíélése nem eljesen objekív egyes környezevédelmi beruházások éréké le összességében nem -haékony (magas lehe írni a ársasági adó alapjából haárű megoldásoka is ámogahanak) 180 181 Környezevédelmi ámogaások, alapok Poziív öszönzők Újraeloszó (rediszribúciós) haás érvényesíése, melynek alapjá a környezevédelmi alapok adják. Környezevédelmi Alap Célfelada (KAC) (korábban Közponi Környezevédelmi Alap KKA) Az opimális kibocsáás elérése ámogaással s-ámogaás, pigoui ámogaás Kölség/ haszon MNPB+s MEC MNPB = neó magán haárhaszon MEC = külsı haár MNPB s Q (TERMÉK) 182 Q0 Q op 183 Az öszönzők szinjének megállapíása Uniformiás Minden eseben ugyanaz a díj opimális? Nem, ha pl. különböző földrajzi régiókban elérő a kár nagysága A differenciál adóka/díjaka nehéz bevezeni MAC Ez a szabályozás nem haékony, mer adó e0 kibocsáásra veze, az opimum azonban e* MAC MEC(u) (ax) MEC MEC(r) e 0 e* e 1 emisszió 184 e(u) e(r) e 185 4
Kölség-haékonyság Érvényesül-e a szennyezők elérő csökkenési leheősége (e)? Igen, mer minden kibocsáó addig mérsékli szennyezésé, amíg a MAC(i)= feléel nem eljesül. MAC 2 MAC 1 Az innováció haása szennyezéscsökkenő echnológia fejleszése a vállala számára olcsóbb lesz az elıírások bearása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés ovábbi csökkenésére MAC1 Haárérék Nem csak a vállala számára lesz olcsóbb a szennyezéscsökkenés, de a eljes kibocsáás is csökkenni fog Q 1 -rıl Q 2 -re MAC1 MAC2 Kibocsáási díj () MAC2 e 2 e 1 e 186 Q 1 Q 0 Q Q 2 Q1 Q0 187 Q Szempon Közvelen előírás Gazdasági öszönző Coase elmélee alapján Pigouelmélee alapján Szennyezéscsökkenésre veze Bevéeleremő képesség A szennyezéscsökkenés össze Az innovációk hasznosulása Bizonyalanság a kibocsáás opimális szinje ekineében csak az előírás mérékéig álalában nincs (csak a bírság) nagyobb Az elháríás olcsóbb a szennyezőnél Meredek MEC görbe eseén ideális a kibocsáás eljes arományában van (de nem minden eseben) kisebb Az elháríás olcsóbb a szennyezőnél + csökken a szennyezés méréke is Lapos MEC görbe eseén ideális Ki alálja meg az opimumo? Mi a kormányza feladaa? Mi akadályozza a szabályozás? Jogallokálással Káréríéssel Közvelen előírással vagy gazdasági öszönzővel A szennyezők és károsulak együműködése, alkuja Az együműködés, az alku elősegíése megfelelő jogi környeze kialakíásával Ha a ranzakciós ek nem csökkenheőek A bíróság A polgári jog szabályainak előzees rögzíése (jogalkoás) Ha úl magas az inézményi (a bíróság nem juha a dönéshez szükséges információk birokába) A kormányza vagy önkormányza számíja ki Az opimum kiszámíása, ennek megfelelő szabályozóeszköz bevezeése és annak bearásának kikényszeríése Ha az opimum nem kiszámíhaó, vagy az erre alapozo szabályozóeszköz nem haékony 188 Forrás: Barus-Szalai, 2012 189 5