Tartalomjegyzék A legfontosabb változások összefoglalása röviden 2 1. Személyi jövedelemadó 5 2. Társasági adó 11 3. Társadalombiztosítás 13 4. Az egyszerősített vállalkozói adó 15 5. A szociális hozzájárulási adó 15 6. Egészségügyi hozzájárulás 17 7. Rehabilitációs hozzájárulás 18 8. Innovációs járulék 18 9. Szakképzési hozzájárulás 18 10. Helyi adók 19 11. Illetékek 20 12. Általános forgalmi adó 21 13. Vám 23 14. Jövedéki adó 23 15. Környezetvédelmi termékdíj 24 16. Regisztrációs adó 25 17. Cégautóadó 26 18. Népegészségügyi termékadó 26 19. Baleseti adó 26 20. Ágazati különadó 27 21. Kulturális adó 27 22. Adózás rendje 27 23. Számvitel 36 24. A gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása 37 Könyvelıi Praktikum 1
A legfontosabb változások összefoglalása röviden: Az ÁFA általános kulcsa 25-rıl 27 százalékra emelkedik, Elektronikus számla esetén a számlabefogadónak elızetesen bele kell egyeznie abba, hogy számára elektronikus számla kerüljön kiállításra. 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerősített vállalkozói adó (eva) kulcsa. Az adónem választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nı. Az adójóváírás kivezetése és a szuperbruttó részleges megtartása miatt a munkavállalók nettó keresete béremelés nélkül csökkenhet. Amelyik cég nem teljesíti a 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megırzését, azt két évre kizárhatják a közbeszerzésekbıl, és nem kaphat állami támogatást. A munkabérek nettó értékének megırzéséhez a munkáltató a szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény formájában bérkompenzációt igényelhet, de ennek feltétele, hogy a munkáltató megvalósítsa a kormány által elvárt béremelést. A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövıre 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap kiegészítésnek hívja. A lakását bérbeadó személy a kapott lakbérbıl levonhatja, a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést. A reprezentáció és üzleti ajándék teljes összege adókötelessé vált, az összes adóteher 51 százalék lesz. A biztosítottat terhelı egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik, A munkaadó által fizetendı tb-járulék 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik. Lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a személygépkocsik átírási illetékét. A bírósági eljárási illetékek is drágulnak. A népegészségügyi termékadó (NETA vagy chips-adó) törvénybıl kikerülnek azok a termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak. Fontos változás a baleseti adó. Ezt a biztosítók fizetik a kötelezı gépjármő felelısségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt. Az adózás rendjérıl szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege, hogy az adószám kiadása elıtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévıkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Könyvelıi Praktikum 2
A másik új szabálycsoport az adózás rendjérıl szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Emelkedik a cégautóadó az adótábla differenciálásával. Jelentısen átalakul a kifizetınél adózó béren kívüli juttatások, és egyes meghatározott juttatások köre. A változások érintik az un. cafeteria szabályozást, a Széchenyi Pihenı kártya alkalmazását és az étkezési támogatásokat. A béren kívüli juttatások után 10 százalékos mértékő ehó-t kell fizetni. Bıvülnek a SZÉP kártya keretében adható juttatási lehetıségek. Új cafeteria elem a munkahelyi étkeztetés lehetısége havi 12 500 forint összegben. Új lehetıség az Erzsébet utalvány (hideg, meleg étkeztetésre) juttatási lehetıség a munkahelyi étkeztetés mellett havi 5000 forint értékben, Alapjaiban megváltozik a veszteségelhatárolás rendszere, az elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt vesztség nélkül számított adólap 50 százalékáig lesz érvényesíthetı. Az építményadóban és a telekadóban az önkormányzatok adóztatási mozgásterének bıvítése. Újra lesz kulturális adó. A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágok kedvezményesen adóznak a társasági adóban. Módosult a bejelentett részesedés fogalma. Megváltozott az alultıkésítettség számítási módja. Pontosították a kedvezményezett átalakulás fogalmát, a kapcsolódó szabályozási ellentmondásokat feloldották. Egységesítették a K+F fogalmi meghatározásokat a vonatkozó törvényekben. Egyszerősítették az ingyenes juttatások szabályozását. Bevezették a tartós feltételes adómegállapítás lehetıségét. Lehetıvé tették a bizonytalan adójogi helyzet bejelentését. Kibıvítették az önellenırzési kötelezettséget nem eredményezı számlahelyesbítési események körét. Még több társaság választhatja a naptári évtıl eltérı üzleti évet. Könyvelıi Praktikum 3
Bıvítették a devizában való könyvvezetés lehetıségét. Csökkentették a bizonylat-megırzési kötelezettség idıtartamát. Lehetıvé tették a bizonylatok elektronikus úton történı megırzését. Bevezették az adóregisztrációs eljárás jogintézményét a fiktív cégalapítások visszaszorítása érdekében. Bizonyos esetekben megemelték az adóbírság és a mulasztási bírság mértékét. Új teher a dokumentációs kötelezettség elıírása az ellenırzött külföldi (offshore) társaságokkal szembeni elszámolások adminisztratív korlátozása érdekében. Jelentısen átalakul a szakképzési hozzájárulás és a szakképzés támogatásának rendszere, szőkítve a munkáltatók mozgásterét. Könyvelıi Praktikum 4
1. Személyi jövedelemadó 1.1. Alkalmazotti kedvezmény, adózás, önálló tevékenység adóelılege 2012-tıl az alkalmazotti kedvezmény intézménye megszőnik. Évi 2.424.000 forint összevonandó jövedelemig az adó alapja nem változik (nincs bruttósítás), az e feletti részre 27 %-al növelt összeggel kell az adóalapot megállapítani. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a. Ha nem egyéni vállalkozó, nem ıstermelı (családi gazdálkodó) részére történik kifizetés, abban az esetben is meg kell állapítani az adóelıleget, ha a magánszemély számlát bocsátott ki. A magánszemély nyilatkozhat, hogy a bevétellel szemben milyen mértékő költséget fog elszámolni, de nyilatkozni maximum a bevétel 50 %-át meg nem haladó mértékrıl lehet. Önálló tevékenység esetében nyilatkozat hiányában a bevétel 90 %-a a jövedelem (10 %-os költséghányad). 1.2. Mezıgazdasági ıstermelı A mezıgazdasági ıstermelı státusz igazolására 2012.01.01-tıl nem elegendı a regisztrációs szám, szükséges az adott évre érvényesített értékesítési betétlap bemutatása. Az érvényesített betétlap hiányában a kifizetı adóelıleg levonására kötelezett. Fontos lehet ez a módosítás az éttermek esetében, hiszen itt már az év elsı napjaiban is történhet felvásárlás. A családi gazdálkodó a jogállását igazoló okirat bemutatására kötelezett ahhoz, hogy adóelıleg levonására ne kerüljön sor. Változott az elhatárolt veszteség kezelése. A veszteség elhatárolásának szabályai nem változtak, de az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított ıstermelésbıl származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthetı. A tárgyévi elhatárolt veszteség visszamenılegesen is az adóévet megelızı két adóév egyikére, vagy mindkettı adóévre önellenırzéssel figyelembe vehetı, de adóévenként legfeljebb az elhatárolt veszteség 30 %-val. 1.3. Egyéni vállalkozó Kifizetéskor nem kell adóelıleget megállapítani az egyéni vállalkozói bevételbıl, ha az egyéni vállalkozó az e bevételérıl kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát. Változott az elhatárolt veszteség kezelése. A veszteség elhatárolásának szabályai nem változtak, de az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthetı. 1.4. Üzleti ajándék, reprezentáció Az üzleti ajándék juttatásának nincs sem egyedi, sem éves korlátja (2011-ben a minimálbér 25 %-át meg nem haladó egyedi érték tartozott ide), de már nincs adómentesen adható része. Nincs a reprezentációs kiadásnak sem adómentesen adható része. A társadalmi szervezeteknél, köztestületeknél, az egyháznál, az alapítványnál megmaradt az értékhatár. Részletesen az egyes meghatározott juttatások címszó alatt található további magyarázat. 1.5. Csoportos személyszállítás Továbbra is adómentes a csoportos személyszállítási szolgáltatás. Változott viszont a csoportos személyszállítás definíciója. Csoportos személyszállítás, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a Könyvelıi Praktikum 5
tulajdonában (üzemeltetésében) lévı jármővel, vagy kifizetıtıl igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján azzal, hogy egyidejőleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minısülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. 1.6. Gazdasági tevékenység Új definíció jelent meg a törvényben, a gazdasági tevékenység. A gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerő, illetıleg tartós vagy rendszeres jelleggel történı folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. 1.7 Ingó értékesítés Nem kell bevallani az ingó értékesítésébıl származó bevételt (nem kell tehát az értékesítés jövedelmét meghatározni), ha annak éves összege nem haladja meg a 600 eft-ot, vagy ha az összes jövedelem nem haladja meg a 200 eft-ot. Ha a szerzési érték nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25 %-a. Ha az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. Eltérı szabály vonatkozik a fémkereskedelemre. Ha a magánszemély kifizetınek (hivatalos felvásárlónak) - nem egyéni vállalkozóként - fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot értékesít, a bevételébıl 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizetı állapítja meg és vonja le. Itt nincs adómentes értékhatár. Ha az ingó vagyontárgy átruházása a szokásos ismert piaci érték feletti áron történik, az ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni. Ha pl. egy képzımővészeti alkotást értékesít a magánszemély, melynek piaci értéke ismert (legyen 300 eft), de az értékesítés magasabb áron (legyen 800 eft) történik, akkor 300 eft értékesítési ár a 600 eft-os szabályra tekintettel nem adózik, a piaci árat meghaladó 500 eft pedig egyéb jövedelem (Szja és Eho fizetés terheli). 1.8. Ingatlan értékesítés Ha az ingatlan átruházása gazdasági tevékenység keretében nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül. 2012-tıl külön szabályozza a törvény azt az esetet, amikor a magánszemély a termıföldjébıl átminısített ingatlanát lényegesen magasabb áron értékesíti, kivéve azt az esetet, amikor az átminısítést követı ötödik év után történik az átruházás, illetve akkor, ha a magánszemély a termıföldbıl átminısített ingatlant öröklés útján szerezte. Ebben az esetben elıször a hozamot, majd a szokásos hozamot (új definíciók) kell meghatározni az alábbi példa szerint: Az átminısített ingatlan eladási ára 10.000 eft. Szerzési költsége 2.000 eft volt. Értéknövelı beruházás 500 eft. Ekkor a hozam 10.000 (2.000 + 500) = 7.500 eft a hozam. A szokásos hozam függ az ingatlan tulajdonban tartása napjainak számától, legyen ez 650 nap. A szokásos hozam a levonható költség és a tulajdonban tartás napjainak szorzatának 0,3 %-a. Tehát 2.500 x 650 x 0,003 = 4.875 eft. A hozam meghaladja a szokásos hozamot, vagyis 7.500 4.875 = 2.625 eft. Adózása a következık szerint alakul: Szokásos hozam 4.875 eft, a szokásos hozamot meghaladó rész 2.625 eft, ennek háromszorosa 3 x 2.625 = 7.875 eft. Az adó alapja a szokásos hozam és az azt meghaladó Könyvelıi Praktikum 6
rész háromszorosa, vagyis 4.875 + 7.875 = 12.750 eft. Ez az összeg adózik az ingatlan értékesítés szabályai szerint. Ha a magánszemély olyan társaságban lévı üzletrészét értékesíti, mely társaság termıföldbıl átminısített ingatlant értékesített, az üzletrész értékesítésének adóalapját is hasonló módon kell meghatározni feltéve, hogy az értékesítés az ingatlan átminısítését követı ötödik éven belül történt. Nyílt végő ingatlanügylet-lízing esetében (a futamidı végén nem automatikusan, hanem vételi jog gyakorlása révén száll át a tulajdonjog) szerzési idıpontnak az ügyleti szerzıdés megkötését kell tekinteni. Megszerzésre fordított kiadásnak kell tekinteni a lízingelt ingatlan futamidı letelte elıtti megvásárlása esetén fizetett elıtörlesztési díjat. Megszerzésre fordított összeg továbbá a lízingbe vevı által a futamidı végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbe vevı által megfizetett lízingdíjak tıkerészének az a része, amely nem haladja meg ingatlannak az ügyleti szerzıdés megkötésének idıpontjára megállapított szokásos piaci értékébıl a vételi jog gyakorlásakor fizetett összeget, a lízingbe vevıi pozíció átvételéért fizetett összeg. 1.9. Lakás bérbeadás Új költség elszámolási lehetıséggel bıvült a lakásbérletnél elszámolható költségek köre. Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételébıl levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel idıtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységébıl származó bevételével szemben (vállalkozási tevékenységéhez irodának bérli) költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg (pl. munkáltató térítése). 1.10. Támogatás elszámolása Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra elıre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidıig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minısül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidı lejár, ilyen határidı hiányában a folyósítás évét követı negyedik adóév utolsó napján. 1.11. Béren kívüli juttatások és adózása A 2011. évi szabályoktól való eltérést ismertetjük csak. Béren kívüli juttatásnak minısül ha a munkáltató a munkavállalónak munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén mőködı étkezıhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában biztosít étkezési lehetıséget. A juttatott értékbıl havi 12.500 forintot meg nem haladó rész számít béren kívüli juttatásnak. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a munkáltató, vagy az étkezıhelyet üzemeltetı ilyen értékben bocsát ki utalványt (akár elektronikus formában is), és az kizárólag a munkáltató telephelyén üzemelı étkezdében használható fel. fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalványt ad a munkavállalójának az adóéven belül utólagosan adva is a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden Könyvelıi Praktikum 7
megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. 2012.12.31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható. A két juttatás együtt is adható (17.500 Ft), illetve több munkáltató esetén mindegyik munkáltató adhatja. Nagyon fontos kitétel, hogy a 12.500 Ft-os juttatást csak a munkáltató telephelyén mőködı étkezdében lehet igénybe venni. Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. Széchenyi Pihenı Kártya juttatás 2012-tıl a SZÉP Kártya három alszámlára került bontásra, így 1. szálláshely alszámlájára, ide évi legfeljebb 225 ezer forint támogatás utalható, mely szálláshely-szolgáltatásra használható fel 2. vendéglátás alszámlájára, ide évi legfeljebb 150 ezer forint támogatás utalható, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra használható fel 3. szabadidı alszámlájára, ide évi legfeljebb 75 ezer forint támogatás utalható, a szabadidı-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegırzést szolgáló szolgáltatásra használható fel A közölt értékek éves szinten és személyenként értendık, tehát több munkáltató által adott juttatás sem haladhatja meg a kedvezményes mértéket. A béren kívüli juttatás maximális összege évi 500 ezer forint lehet. Ha a juttatásban részesülı magánszemély jogviszonya nem áll fenn teljes évben, úgy a keretösszeg idıarányos része adózik kedvezményesen. A béren kívüli juttatásnál a juttatott érték 1,19-szerese után a juttatónak 16 % Szja-t és 2012. évtıl ezen adóalap után 10 % Eho-t kell fizetnie. Megszőnt 2012-tıl az ingyenes internethasználat juttatási lehetıség. 1.12. Egyes meghatározott juttatások és adózása 2012-tıl visszakerült az a korábban ismert juttatási forma, amikor a munkáltató munkavállalójának, közeli hozzátartozójának, szakképzı iskolai tanulójának, nyugdíjasának azonos feltételekkel, azonos feltételek melletti választási lehetıséggel, azonos módon ingyenesen, vagy kedvezményesen adtat át terméket, nyújthat szolgáltatást. A juttatás formáját, a jogosultak körét belsı szabályzatban kell rögzíteni. A juttatásra jogosultak körét nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idı, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytıl nem függı - közös ismérv alapján lehet meghatározni. A törvény nem ad egyedi korlátot a juttatás mértékére. Az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény elıírásai szerint adómentes juttatásokat. Ha a kifizetı társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelı egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott Könyvelıi Praktikum 8
összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás juttatása, amelynek igénybevételére egyidejőleg több magánszemély jogosult, és a kifizetı - jóhiszemő eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet Az egyidejőleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeibıl megítélhetıen döntı részben vendéglátásra, szabadidıprogramra irányul) a kifizetı által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevıknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). Az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthetı üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezésérıl szóló törvény hatálya alá (megszőnt az 1 %-os korlát), azzal, hogy a kifizetı rosszhiszemő vagy jogszerőtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. Egyes meghatározott juttatásnak minısül az a juttatás, amely megfelel e törvény rendelkezése szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minısül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az egyes meghatározott juttatásoknál a juttatott érték 1,19-szerese után a juttató 16 % Szja-t és ezen adóalap után 27 % Eho-t kell fizetnie. Könyvelıi Praktikum 9
Könyvelıi Praktikum 10
1.13. Devizahitelesek támogatása Nem keletkezik kamatjövedelem, ha a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsönt, feltéve, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét. A munkáltató adómentesen nyújthat pénzügyi segítséget munkavállalója számára. A feltételek szerint a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez adott vissza nem térítendı támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része adómentes juttatásként adható. A mentesség feltétele, hogy a munkáltató a támogatást közvetlenül a hitelt nyújtó pénzintézetnek utalja át. Ez a juttatás akkor is adómentes, ha a munkavállaló már teljesítette a végtörlesztést Ha a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelızıen teljesítette és a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevı végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlıen igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, akkor a támogatás utalása közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet. A törvény ezen módosításának hatályba lépése 2011. szeptember 29-e, és a 2012. február 28-ig teljesített támogatásra lehet alkalmazni. 1.14. Egyéb módosítások 2012.01.01-tıl külföldi kiküldetés esetén igazolás nélkül elszámolható költség nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetıként és árukísérıként foglalkoztatott személynél napi 40 EUR. Egyéb esetben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb 15 EUR. 2. Társasági adó Megmarad az a szabály, amely szerint 500 millió forint adóalapig 10 százalék és afölött 19 százalék a társasági adó kulcsa. 2.1. Veszteségelhatárolás A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége csak az adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás elıtti eredmény csökkentéseként, és a mezıgazdasági ágazatba sorolt adózók elhatárolt veszteségének korábbi adóévekre való felhasználását is korlátozzák. Szigorodnak az átalakulásnál és cégfelvásárlásnál az átvételre kerülı elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó szabályok is. 2.2. K+F kedvezmények A kutatás-fejlesztés fogalmai a különbözı törvényekben egységessé válnak, a K+F adólapcsökkentés meghatározásához külön fogalmi meghatározást tartalmaz a Tao. törvény. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minısül, és így az adóalapcsökkentéshez felhasználható: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival Könyvelıi Praktikum 11
más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, közvetlen költségének minısül a kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatásfejlesztés tevékenység közvetlen költsége is. Nem minısül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az nem kapcsolódik az adózó a vállalkozási bevételszerzı tevékenységéhez. További pontosítások és kisebb változások is találhatóak a K+F területére vonatkozó jogszabályokban. A K+F bérköltséghez, szoftverfejlesztık bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény 2012. évtıl megszőnik, de az átmeneti rendelkezés 2014-ig még lehetıvé teszi a 2011. december 31- éig elszámolt bérköltség után az adókedvezmény érvényesítését. 2.3. Bejelentett részesedés A már bejelentett részesedés esetében a további részesedésszerzés bejelentése csak akkor szükséges, ha a meglévı részesedés százalékos értéke nı. A bejelentésre rendelkezésre álló határidı 30 napról 60 napra nı, és a szerzés idıpontja cégbírósági bejegyzés hiányában a jogügylet hatályosulásának napja. Az üzletvezetés helyének Magyarországra történı helyezése esetén lehetıvé válik azon részesedések bejelentése, amelyeket az adózó a belföldi illetıség megszerzése elıtt szerzett. 2.4. Bejelentett immateriális jószág, immateriális jószág értékesítése A bejelentett részesedésszerzés szabályához hasonlóan lehetıvé válik jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékő jog) szerzésének bejelentése az adóhatósághoz a szerzést követı 60 napon belül. Bejelentett immateriális jószág egy éven túli értékesítése (kivezetése) esetén az értékesítés nyeresége adóalapot csökkentı tétel, a veszteség az adóalapot növeli. A nem bejelentett immateriális jószág értékesítésébıl származó nyereség adólapcsökkentı tétel (nem keletkezik adófizetési kötelezettség) bizonyos feltételek mellett, ha e nyereséget az adózó újabb jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésére fordítja négy adóéven belül. 2.5. Alultıkésítési szabály A kötelezettségeket nettó módon kell számítani, vagyis a kötelezettségeknek csak az a része számít alultıkésítésnél, ami bizonyos követelések összegét meghaladja. Az alultıkésítési szabályok kiterjednek a kamatmentes kötelezettségekre is akkor, ha azokra a piaci kamat összegében transzferár módosítást alkalmaztak, azaz nemcsak a számvitelileg elszámolt kamatráfordításokat, hanem a transzferár-levonásokat is figyelembe kell venni az alultıkésítésre vonatkozó adóalap-növelés meghatározásakor. 2.6. Egyéb módosítások A transzferár szabályok alkalmazásának kizárása olyan esetekre, ha a társasági adó alapja nem piaci ár alkalmazása esetén sem változna (belföldi illetıségő adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletekre). Szigorú, megkülönböztetett szabályok vonatkoznak a termıföldbıl átminısített ingatlannal összefüggésben keletkezı jövedelem adózására. Szigorodnak az ellenırzött külföldi társaságokkal kapcsolatos költség-elszámolási szabályok. Változnak az adományozáshoz kapcsolódó szabályok, az ilyen címen adott támogatás teljes mértékben a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minısül. Könyvelıi Praktikum 12
Kiegészülnek a kedvezményezett átalakuláshoz, részesedéscseréhez kapcsolódó szabályok. A fejlesztési adókedvezményt érintı engedélyezési szabályok változnak, módosulnak az igénybevétel szabályai is. 2012-tıl a számvitelben a társasági adónak megfelelı külföldi adókat nem az adózás elıtti eredmény terhére kell elszámolni, hanem a társasági adó elszámolásának megfelelıen. Továbbá, a visszavásárolt saját részvénnyel, üzletrésszel kapcsolatos elszámolások nem az adózás elıtti eredményt, hanem a saját tıkét érintik. Ezzel a két kapcsolódó társasági adóalap korrekciós tétel feleslegessé válik, azok hatályon kívül helyezıdnek. A törvény külön nevesíti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegő egyéb kifizetésként elszámolt juttatás ismét a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minısül. Átmeneti szabály alapján a társasági adó alapját csökkenti a 2007-tıl 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követı elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést elengedett külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy a tag az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e. Ezzel összefüggésben a fogalmi meghatározások kiegészülnek az osztalék fogalmával. A munkavállalók számára épített bérlakások után gyorsított, 5 százalék kulcsú értékcsökkenési leírás érvényesíthetı. Nevesíti a törvény, hogy az adózó választhat a törvény mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat is, azonban az így érvényesített értékcsökkenési leírás nem lehet kevesebb, mint a számvitelrıl szóló törvény szerinti értékcsökkenés. 3. Társadalombiztosítás 3.1. Társas vállalkozónak számít A betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelısségő társaság természetes személy tagja, ha a tevékenységben tagként nem mőködik közre, és az ügyvezetést nem munkaszerzıdés alapján látja el. Tehát 2012.01.01-tıl nem mőködik az a konstrukció, hogy az ügyvezetést megbízás keretében, biztosítási kötelezettség keletkezése nélkül lehessen ellátni. 3.2. Segítı családtag Ez a jogviszony 2012.01.01-tıl megszőnt. 3.3. A társadalombiztosítási járulék Ez a fogalom 2012.01.01-el megszőnt, helyette bevezetésre került a szociális foglalkoztatási adó, melynek mértéke 27 %. (Ezzel a témával külön részben foglalkozunk). 3.4. A biztosított által fizetett járulékok (18,5 %) nyugdíjjárulék 10 % egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék 8,5 %, ebbıl 1. természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 % Könyvelıi Praktikum 13
2. pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 % 3. munkaerı-piaci járulék 1,5 % Mindez biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is akkor is, ha ezek közül valamelyik a heti 36 órát meghaladja. 3.5. Egészségügyi szolgáltatási járulék 6.390 Ft/hó, 213 Ft/nap 3.6. Társas vállalkozó, egyéni vállalkozó járulékfizetése 3.6.1. Fıfoglalkozású vállalkozók A személyes közremőködésre tekintettel megszerzett járulékalap, a jövedelem kivét, de legalább a rá irányadó minimálbér (Tbj. szerinti fogalom) után fizet 10 % mértékő nyugdíjjárulékot, és legalább a minimálbér másfélszerese után fizeti meg 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulékot. A tevékenységet kezdı egyéni vállalkozóra vonatkozó eltérı szabály 2012.01.01-tıl nem érvényes. Az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó a jövedelme, de legalább a rá irányadó minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti ugyanezen terheket. Az átalányadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti a járulékot. 3.6.2. Többes jogviszony Ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. Ebben az esetben a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja a jövedelem kivét, elszámolt jövedelem után fizeti a járulékot. Az Eva szerint adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti a járulékot. Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem után fizeti a járulékot. 3.6.3. Kiegészítı tevékenységő vállalkozók Figyelni kell arra, hogy az elırehozott öregségi nyugdíjas, a rokkant nyugdíjas a 2012-es szabályok szerint is nyugdíjas maradt-e. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja a jövedelem kivét, illetve az elszámolt jövedelem alapján fizeti a 10 %-os nyugdíjjárulékot. Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem után fizeti a 10 %- os nyugdíjjárulékot. Az Eva szerint adózó egyéni vállalkozó Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti a 10 %-os nyugdíjjárulékot. 3.7. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj A járulékalap 10 %-a, melyet a kifizetı levon, és magán-nyugdíj pénztáranként befizeti és bevallja. Könyvelıi Praktikum 14