kelly Global workforce index KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS TECHNOLÓGIA

kelly Global workforce index KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS TECHNOLÓGIA 120,000 people release: NOV 2013 31 countries

A TOBORZÁS, MINT KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY A közösségi média megjelenése a toborzásban jelentős változásokat hozott az álláskeresés és a munkával kapcsolatos kommunikáció terén. Fokozódó térhódítása új kapcsolatok egész sorát nyitja meg, amelyek révén az emberek könnyen és szívesen cserélnek információt és véleményt, bátorítják egymást, sőt felhívják egymás figyelmét a szóba jöhető álláslehetőségekre. A TOBORZÁSI HÁLÓ POLARIZÁLT VILÁGUNK A közösségi média, mint álláskeresési eszköz Thaiföldön, Indonéziában, Malajziában és Indiában számít a leginkább elfogadottnak. A skála másik végén találjuk az európai országokat, ahol a dolgozók hagyományosabb módon szeretnek értesülni a foglalkoztatással, munkavállalással kapcsolatos hírekről. Kivételt képez Hollandia és Lengyelország, ahol a többség (58% illetve 52%) hajlamosabb a közösségi oldalakon kutatni új állás után. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÁLLÁSKERESÉSI CÉLÚ HASZNÁLATA ORSZÁGONKÉNT 53% egyetért azzal, hogy a közösségi média ideális módja az álláslehetőségek, ajánlások megosztásának barátok/ kollégák között 44% azok aránya, akiket már kerestek meg közösségi oldalon/hálón keresztül potenciális állással kapcsolatban 39% használ valamilyen közösségi oldalt/hálót munkavállalással kapcsolatos döntései meghozatala során 16% azok aránya, akik új állásukra valamilyen közösségi oldal/ háló segítségével találtak rá az elmúlt 12 hónapban 20%+ 30%+ 40%+ 50%+ 60%+ 70%+ 2

TARTALOM 1. rész: 4 Közösségi jelenlét új dimenziók az álláskeresésben 5 A közösségi média használata a megcélzott állás meghatározásában (régiók szerint) 6 A közösségi média használata a megcélzott állás meghatározásában (generációk szerint) 7 A közösségi média használata a megcélzott állás meghatározásában (szakterületek szerint) 8 A közösségi média értéke az álláscélú ajánlások terén (régiók szerint) 9 A közösségi média segítségével megszerzett állások (régiók szerint) 10 A közösségi média segítségével megszerzett állások (generációk szerint) 2. rész: 11 A közösségi média erejének kiaknázása 12 A közösségi média felhasználása karrierdöntések során (régiók szerint) 13 A közösségi média felhasználása az álláskeresésben (régiók szerint) 14 A közösségi média felhasználása az álláskeresésben (országok szerint) 3. rész: 15 Okos eszközök a munkahelyen hol húzzuk meg a határt? 16 Saját okos eszközök munkahelyi használata (régiók szerint) 17 Az okos eszközök munkahelyi használatának mérlegelése (régiók szerint) 18 Az okos eszközök szerepe az állásválasztásban (régiók szerint) 19 Következtetés: Folyamatos evolúció A KELLY GLOBAL WORKFORCE INDEX 2013-AS FELMÉRÉSÉRŐL A 2013-as Kelly Global Workforce Index a munkával illetve a munkahellyel kapcsolatos nézeteket vizsgálja 31 ország több mint 120.000 dolgozójának válaszai alapján. Az amerikai kontinensre, az ún. EMEA régió (Európa, Közel- Kelet és Afrika) országaira, valamint az ún. APAC államokra (Ázsia, a csendes-óceáni térség, Ausztrália és Kína) kiterjedő éves felmérés a napjaink munkahelyeit érintő legfontosabb kérdésekről alkotott vélemények széles körét mutatja be, különös tekintettel a különböző generációkhoz tartozó, más-más iparágban illetve foglalkozási területen dolgozó, különféle végzettséggel, szaktudással rendelkező munkavállalók adott esetben eltérő nézőpontjaira. A 2013-as KGWI felmérés többek között a következő témákat öleli fel: Karrierfejlesztés és tudásbővítés Munkahelyi teljesítmény Munkavállalói elkötelezettség és a dolgozók megtartása Közösségi média és technológia A felmérés negyedik, a Közösségi média és technológia témakörével foglalkozó része azt vizsgálja, milyen hatást gyakorol a közösségi média az állásválasztásra, a karrierdöntésekre, illetve a toborzásra úgy általában. A közösségi média mindörökre megváltoztatta az emberek, csoportok közötti kommunikáció természetét, és ugyanígy bontja le a munkahelyi határokat, korlátokat is. A munkavállalók intenzívebb közösségi életet élnek, aktív online kapcsolatok sokaságát tartják fenn, és hozzá akarnak férni mindazokhoz a technológiákhoz és felületekhez, amelyek révén szélesebb közönséggel is megoszthatják munkahelyi életüket. 3

1. RÉSZ KÖZÖSSÉGI JELENLÉT ÚJ DIMENZIÓK AZ ÁLLÁSKERESÉSBEN Mindannyian egyre közösségibb életet élünk, egyre több online kapcsolatot építünk, ez pedig érzékelhetően kitágítja a munkahellyel, állásokkal kapcsolatos eszmecserék kereteit. A közösségi média révén ma már könnyen és egyszerűen továbbíthatók a munkalehetőségekre vonatkozó információk, vélemények. Ismerőseink közösségi hálójának felhasználásával jelentősen kibővíthető a potenciális jelöltek köre, az álláskeresés pedig egyszemélyes küldetésből egyfajta megosztott élménnyé válik. Ezen átalakulás ereje és sebessége számottevő hatást gyakorol a toborzási technikákra, ám néha mégis elkerüli a (cég)vezetők és munkáltatók figyelmét. 4

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HASZNÁLATA A MEGCÉLZOTT ÁLLÁS MEGHATÁROZÁSÁBAN (RÉGIÓK SZERINT) A közösségi média, mint álláskeresési eszköz az érettség új szintjére jutott. Nemzetközi összesítésben a válaszadók 44%- a számolt be arról, hogy az utóbbi 12 hónapban kapott álláslehetőséggel kapcsolatos megkeresést a közösségi médián keresztül. Az APAC államok válaszadóinak több mint felét (56%) keresték már meg munkalehetőséggel valamilyen közösségi médiafelületen keresztül, míg az amerikai kontinensen az arány 41%, az EMEA régióban pedig 38%. Az utóbbi egy évben keresték meg álláslehetőséggel közösségi oldalon/hálón keresztül? (az igen válaszok aránya régiónként) Amerikai kontinens EMEA APAC Összesen 41% 38% 56% 44% 5

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HASZNÁLATA A MEGCÉLZOTT ÁLLÁS MEGHATÁROZÁSÁBAN (GENERÁCIÓK SZERINT) A munkaerő-állományt alkotó különböző generációk meglehetősen egységes képet mutatnak a közösségi médián keresztül érkező, állással kapcsolatos megkeresések terén. A jelenség nem korlátozódik a fiatalabb korosztályokra, valamennyi csoportot érinti, különösen az X generációt, akiknek 47%-a kapott állással összefüggő megkeresést az elmúlt egy évben. Talán meglepő, de az Y generáció és a baby boomer korosztály szinte ugyanúgy áll ezen a területen: mindkét csoportban 42% a közösségi hálón keresztül állásinformációkhoz jutók aránya. Az utóbbi egy évben keresték meg álláslehetőséggel közösségi oldalon/hálón keresztül? (az igen válaszok aránya generációnként) Y generáció X generáció Baby boomer generáció 42% 47% 42% 6

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA HASZNÁLATA A MEGCÉLZOTT ÁLLÁS MEGHATÁROZÁSÁBAN (SZAKTERÜLETEK SZERINT) Egyes szakterületeken nagyobb arányban találunk olyan munkavállalókat, akik már kaptak állással kapcsolatos megkeresést a közösségi médián keresztül. Az arány a speciális szakismeretekkel és/ vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek körében a legmagasabb. A marketing, a mérnökiműszaki terület, az informatika, az értékesítés valamint a pénzügy / számvitel képviselőinek legalább 50%-át keresték meg valamilyen állással összefüggésben a közösségi médián keresztül az elmúlt egy évben. A jelenség legkevésbé az olyan területeken jellemző, mint a könnyűipar (34%), az adminisztráció / irodai ügyintézés (36%), az oktatás (38%) valamint a call center / ügyfélszolgálat (40%). Use of Az Social utóbbi Mediafor egy évben Job Targeting keresték by meg industry álláslehetőséggel közösségi oldalon/hálón keresztül? (az igen válaszok aránya szakterületenként) 57% 54% 54% 52% 50% 48% 46% 46% 42% 41% 40% 38% 36% 34% Marketing Mérnöki- Engineering műszaki terület Informatika IT Értékesítés Sales Financial/ Pénzügy / Accounting Számvitel Jog Law Matematika Math Biztonsági Security ellenőrzés Clearance Tudomány Science Egészségügy Healthcare Call Center/ Call center / Customer Service Ügyfélszolgálat Education Oktatás Adminisztráció Admin/Clerical / Irodai ügyintézés Light Könnyűipar Industrial 7

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉRTÉKE AZ ÁLLÁSCÉLÚ AJÁNLÁSOK TERÉN (RÉGIÓK SZERINT) A munkavállalók szívesen csatlakoznak egy olyan hálózathoz, ahol munkavállalással kapcsolatos információkat oszthatnak meg egymással, és láthatóan egyetértenek abban, hogy ez hasznos célt szolgál. Nemzetközi összesítésben a válaszadók több mint fele (53%) egyetért, vagy határozottan egyetért azzal az állítással, hogy a közösségi média jó megoldás, ha fel akarjuk hívni barátaink és kollégáink figyelmét egy álláslehetőségre vagy be akarjuk ajánlani őket egy céghez. A KGWI adataiból úgy tűnik, online állásszerzés szempontjából az APAC államok járnak az élen itt a válaszadók 61%-a jelezte, hogy a kapcsolatépítésre szolgáló illetve közösségi oldalak segítségével könnyebben hívhatják fel mások figyelmét egy álláslehetőségre vagy ajánlhatják be őket egy céghez. Az amerikai kontinensen az arány alacsonyabb, 55%, az EMEA régióban pedig mindössze 44%. Egyetért azzal, hogy a kapcsolatépítésre szolgáló illetve közösségi oldalak jól használhatók arra, hogy felhívjuk barátaink/kollégáink figyelmét egy álláslehetőségre vagy beajánljuk őket egy céghez? (4-es vagy 5-ös válaszok aránya egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = Határozottan nem értek egyet, 5 = Határozottan egyetértek) Amerikai kontinens EMEA APAC Összesen 55% 47% 61% 53% 8

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SEGÍTSÉGÉVEL MEGSZERZETT ÁLLÁSOK (RÉGIÓK SZERINT) Úgy tűnik, határozottan teret kezd nyerni a közösségi média, mint az eredményes állásvadászat eszköze. Nemzetközi összesítésben a válaszadók 16%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben sikerült olyan állást elnyernie, amelyről a közösségi média révén értesült. Az utóbbi egy évben sikerült olyan állást megszereznie, amelyről közösségi oldalon/hálón keresztül szerzett tudomást? (az igen válaszok aránya régiónként) Amerikai kontinens EMEA APAC Összesen Földrajzi bontásban vizsgálva, az APAC államok a maguk 25%-os eredményével fölényesen maguk mögé utasították mind az amerikai kontinenst (14%), mind pedig az EMEA régiót (11%). 14% 11% 25% 16% 9

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SEGÍTSÉGÉVEL MEGSZERZETT ÁLLÁSOK (GENERÁCIÓK SZERINT) A közösségi média álláscélú használatának terjedéséből valamennyi generáció profitál. Az Y generáció jár az élen: itt a válaszadók 18%-a tulajdonította az elmúlt egy évben megszerzett új állását a közösségi médiának, valamivel többen, mint az X generáció (15%) és a baby boomer generáció (12%) körében. Az utóbbi egy évben sikerült olyan állást megszereznie, amelyről közösségi oldalon/hálón keresztül szerzett tudomást? (az igen válaszok aránya generációnként) Y generáció X generáció Baby boomer generáció 18% 15% 12% 10

2. RÉSZ A KÖZÖSSÉGI MÉDIA EREJÉNEK KIAKNÁZÁSA Az egy-egy ember számára nyitva álló álláslehetőségek száma egykor azon múlt, hány munkáltatót tudtak fizikailag elérni, hány telefonhívást tudtak lebonyolítani, és hány álláshirdetés jelent meg éppen az újságban. Az online toborzás és a közösségi média alapjaiban változtatták meg a toborzás világát, és sokszorosára növelték a munkával összefüggésben gazdát cserélő információk mennyiségét. Az emberek nem csupán állás keresnek az Interneten, de emellett beszélgetésbe is elegyednek egymással és megosztják a különféle munkalehetőségekről, karrierekről és potenciális munkaadókról szóló információikat. Az információk e hatalmas tengerének kiaknázása komoly kihívás a HR vezetők és a munkavállalók számára egyaránt. 11

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELHASZNÁLÁSA KARRIERDÖNTÉSEK SORÁN (RÉGIÓK SZERINT) A közösségi média kapcsolatok elképesztő sokaságát kínálja a munkavállalók számára, hogy megosszák egymással a potenciális munkalehetőségekkel összefüggő információikat és nézeteiket, támogatást nyújtsanak egymásnak vagy éppen figyelmeztessék egymást valamire. Nemzetközi összesítésben a megkérdezettek jóval több mint egyharmada (39%) állítja, hogy felhasználja a közösségi médiában kialakított kapcsolatrendszerét munkavállalással, karrierrel kapcsolatos döntései során. Ez azt jelenti, hogy a munkával összefüggő döntéseiket az emberek nem egyedül hozzák meg, hanem megosztják azokat megbízható barátaikkal és kollégáikkal ez pedig jóval többféle, szélesebb körű befolyás érvényesülésével jár. Munkavállalással, karrierrel kapcsolatos döntéseihez felhasználja a közösségi médiában kialakított kapcsolatrendszerét? (az igen válaszok aránya régiónként) Amerikai kontinens 32% EMEA 36% APAC 51% Összesen 39% Kapcsolati hálójukra az APAC államok válaszadói építenek a leginkább: 51%-uk kér karriertanácsot a közösségi médián keresztül, ami jóval magasabb arány, mint akár az EMEA régióban (36%), akár az amerikai kontinensen (32%). 12

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELHASZNÁLÁSA AZ ÁLLÁSKERESÉSBEN (RÉGIÓK SZERINT) A közösségi médiának a toborzásban megfigyelhető térnyerése jó példa az ún. diszruptív vagy más néven Szívesebben keresne állást a közösségi médián keresztül, mint hagyományos módszerek (újsághirdetések, állásportálok vagy személyzeti tanácsadók) segítségével? (az igen válaszok aránya régiónként) romboló innovációra, mivel alapjaiban változtatta meg az álláskeresés módját. Sehol sem olyan egyértelmű ez, mint az EMEA álláshirdetések terén valamikor szinte egyeduralkodónak számító újságoknál. Globálisan a válaszadók 40%-a számolt be arról, hogy szívesebben keres állást a közösségi médián keresztül, mint Amerikai kontinens 39% 32% Összesen 40% hagyományos módszerek többek között újsághirdetések, állásportálok vagy személyzeti tanácsadók segítségével. APAC 56% A közösségi médiára előtérbe kerülése az APAC államokban a legszembetűnőbb, ahol a megkérdezettek 56%-a részesíti előnyben a toborzás hagyományos módszereivel szemben ennél jóval alacsonyabb az arány az amerikai kontinensen (39%) és az EMEA régióban (32%). 13

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELHASZNÁLÁSA AZ ÁLLÁSKERESÉSBEN (ORSZÁGOK SZERINT) Nemzetközi összehasonlításban a közösségi média toborzási célú felhasználása terén egyértelmű polarizálódást figyelhetünk meg. Egyik oldalon az ázsiai térség kifejezetten elfogadta a közösségi médiát, mint az álláskeresés eszközét, Európa ugyanakkor a másik végletet képviseli, ahol az emberek továbbra is kitartanak az állásinformációk megszerzésének hagyományosabb módjai mellett. Szívesebben keresne állást a közösségi médián keresztül, mint hagyományos módszerek (újsághirdetések, állásportálok vagy személyzeti Use of tanácsadók) Social Media segítségével? for Job Search (az by country igen válaszok aránya országonként) 79% 70% 67% 64% 58% 56% 54% 52% 47% 44% 44% 43% 42% 41% 36% 36% 35% 34% 34% 34% 34% 32% 30% 29% 29% 27% 27% 27% EMEA APAC Americ A lista élén Thaiföld, Indonézia, Malajzia és India áll itt a legmagasabb mértékű a közösségi média használata az álláskeresés során a hagyományos módszerekkel szemben. Európa nemzetei között Hollandia és Lengyelország számít kivételnek, e két ország ugyanis ebből a szempontból inkább a trendet vezető ázsiai térséggel mutat hasonlóságot. Az európai államok többsége, így különösen Portugália, Németország, Oroszország, Norvégia és Franciaország a másik végletet képviseli a közösségi média ilyen célú elfogadottsága terén. Thaiföld Thailand Indonézia Indonesia Malajzia Malaysia India Netherlands Hollandia Szingapúr Singapore China Kína Lengyelország Poland Hongkong Kong Kanada Canada Brazília Brazil Írország Ireland New Új-Zéland Zealand Mexikó Mexico Egyesült Államok US Ausztrália Australia Denmark Dánia Olaszország Italy Svédország Sweden Switzerland Svájc Egyesült Királyság UK Magyarország Hungary Franciaország France Norvégia Norway Oroszország Russia Németország Germany Luxemburg Luxembourg Portugália Portugal 14

3. RÉSZ OKOS ESZKÖZÖK A MUNKAHELYEN HOL HÚZZUK MEG A HATÁRT? Ahogy a munkavállalók körében csakúgy mint a társadalom egészében egyre inkább elterjed a folyamatos és rugalmas online kapcsolattartás, az online közösségek kialakulása, újult erővel lángol fel az elektronikus eszközök (laptopok, táblagépek és okostelefonok) munkahelyi használatáról szóló vita. Nézőponttól függően az okos készülékeket tekinthetjük az időpocsékolás eszközének vagy a kapcsolatépítés kulcsfontosságú kellékének. A kérdés azonban vélhetően összetettebb ennél. A jelen felmérés résztvevői úgy látják, hogy az elektronikus eszközök használatának van bizonyos indokolt szerepe a munkahelyen, és hogy az úgyszólván folyamatos online kapcsolattartás korában a dolgozók valójában ezt a szempontot is figyelembe veszik a munkavállalási lehetőségek mérlegelésénél. 15

SAJÁT OKOS ESZKÖZÖK MUNKAHELYI HASZNÁLATA (RÉGIÓK SZERINT) A közösségi csevegéssel, szakmai és magánjellegű eszmecserékkel körülvett, a folyamatos online kapcsolattartást szükségesnek érző válaszadók támogatják a saját tulajdonú elektronikus eszközök munkahelyi használatát. A felmérésben résztvevők több mint egyharmada (38%) számára az ilyen saját tulajdonú eszközök okostelefonok, laptopok és táblagépek munkahelyi használata fontos vagy nagyon fontos kérdés. Mennyire fontos Önnek, hogy saját tulajdonú elektronikus eszközeit, mint pl. számítógép/laptop, táblagép vagy okostelefon, a munkahelyen illetve munkavégzés közben is használhassa? (4-es vagy 5-ös válaszok aránya egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = Egyáltalán nem fontos, 5 = Nagyon fontos) Amerikai kontinens EMEA APAC Összesen Az APAC államokban (52%) a válaszadók láthatóan fontosabbnak tartják a saját személyes eszközök használatát, mint az amerikai kontinensen (35%) vagy az EMEA régióban (32%) dolgozó kollégáik. 35% 32% 52% 38% 16

AZ OKOS ESZKÖZÖK MUNKAHELYI HASZNÁLATÁNAK MÉRLEGELÉSE (RÉGIÓK SZERINT) Munkaszerződés alapján vagy a kompenzációs csomag részeként a munkáltatók sokszor bocsátanak dolgozóik rendelkezésére különféle elektronikus eszközöket. Gyakran nem egyértelmű, hogy vajon ezek a munkáltató által biztosított elektronikus eszközök a munkahelyen kívül illetve a munkával nem összefüggő célra is használhatók-e. Mennyire fontos Önnek, hogy a munkáltatója által biztosított elektronikus eszközöket, mint pl. számítógép/laptop, táblagép vagy okostelefon, munkára és személyes célra is használhassa? (4-es vagy 5-ös válaszok aránya egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = Egyáltalán nem fontos, 5 = Nagyon fontos) Amerikai kontinens EMEA APAC Összesen A válaszadók körében elég határozottnak tűnik az a nézet, hogy a munkáltató által biztosított okos eszközöket személyes célra is lehessen használni. Nemzetközi összesítésben a megkérdezettek 61%-a támogatja a személyes célú használatot. Az APAC államokban az arány 70%, szemben az amerikai kontinensen és az EMEA régióban mért 57%-kal. 57% 57% 70% 61% 17

AZ OKOS ESZKÖZÖK SZEREPE AZ ÁLLÁSVÁLASZTÁSBAN (RÉGIÓK SZERINT) A munkavállalók nemcsak hogy értékelik a munkáltató által biztosított okos eszközök nem munkahelyi célú használatának lehetőségét, de tekintetbe is veszik ezt a szempontot a különböző álláslehetőségek mérlegelésekor. Nemzetközi összesítésben a válaszadók több mint egyharmada (37%) nyilatkozta, hogy munkahely-választási döntését befolyásolná, vagy nagymértékben befolyásolná az a lehetőség, hogy a munkáltató által biztosított eszközt munkára és személyes célra is használhatja. Ez a tényező láthatóan sokkal nagyobb súllyal esik a latba az APAC államokban (51%), mint akár az amerikai kontinensen (39%), akár az EMEA régióban (29%). Azt, hogy egy felkínált új állást/pozíciót elfogad-e, milyen mértékben befolyásolná az a lehetőség, hogy a munkáltatója által biztosított elektronikus eszközöket (mint pl. számítógép/laptop, táblagép vagy okostelefon) munkára és személyes célra is használhatja? (4-es vagy 5-ös válaszok aránya egy 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = Egyáltalán nem befolyásolná a döntésemet, 5 = Nagymértékben befolyásolná a döntésemet) Amerikai kontinens EMEA APAC Összesen 39% 29% 51% 37% 18

KÖVETKEZTETÉS FOLYAMATOS EVOLÚCIÓ A közösségi média és ahhoz kapcsolódó technológia alapjaiban változtatja meg a személyes és csoportos kommunikáció jellegét. Nem meglepő, hogy ezzel egyidejűleg jelentős átalakulást hoz a munkahelyi kapcsolatokban és kommunikációban is. A közösségi média megteremtette a folyamatosan aktív online jelenléttel rendelkező munkavállalót, akinek jól felépített kapcsolati hálózatában a tagok személyes, szakmai és életmóddal kapcsolatos információk tömkelegét osztják meg egymással. A jelenség munkahelyi kezelése olyan feladat, amelynek megoldásával egyelőre még számos munkáltató küszködik. Emellett okoz némi súrlódást az elektronikus eszközök munkahelyi használata is, és hogy pontosan milyen mértékben vehetők igénybe személyes célokra. Általában véve a közösségi média toborzási eszközként való felhasználása egyre elterjedtebbé és elfogadottabbá válik, és sok munkavállaló nyitott az így elérhető lehetőségekre. A közösségi média evolúciója a szemünk előtt zajlik, és mind a toborzási módszerekre, megoldásokra, mind pedig az állások megtartásával kapcsolatos felfogásra számottevő hatást gyakorol. 19

A kelly global workforce index A Kelly Global Workforce Index (KGWI) egy évente készülő globális felmérés, ami a munkával és a munkahellyel kapcsolatos elképzeléseket, véleményeket vizsgálja. A felmérésben több mint 122.000 munkavállaló vett részt az amerikai kontinensről, az ún. APAC régióból (Ázsia, a csendes-óceáni térség, Ausztrália és Kína), valamint az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) országaiból. A felmérést a Kelly Services megbízásából az RDA Group végezte az Interneten keresztül. A Kelly services A Kelly Services, Inc. (NASDAQ: KELYA, KELYB) vezető szerepet játszik a munkaerő-piaci megoldások területén. Ügyfelei számára teljes körű kiszervezési és tanácsadási szolgáltatásokat, továbbá világszínvonalú munkaerő-kölcsönzési és közvetítési konstrukciókat kínál. Globális jelenlétének köszönhetően több mint 560.000 álláskeresőnek biztosít munkát évente. A társaság árbevétele 2012-ben elérte az 5,5 milliárd dollárt. Látogasson el honlapunkra a www.kellyservices.com címen, vagy lépjen velünk kapcsolatba a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter oldalain Már letölthető a The Talent Project, a Kelly Services ingyenes ipad alkalmazása! A Kelly Services az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó munkáltató. 2013 Kelly Services kellyservices.com EXIT 20