* Készítette: Szikora Gáborné
*I. Fogalmak pontosítása, módosulása *Hatály: 2014.január 01. Adomány - kikerül a fogalomból az Szja törvényre hivatkozás - egy nyújtott támogatás az egyéb változatlan előírásokra figyelemmel azzal a feltétellel lehet adomány, hogy az adományozó társaság a Tao törvényben meghatározottakon túl más vagyoni előnyben nem részesül
*Bejelentett részesedés *Hatály: 2014. január 01. -Módosul a nemzetközi gyakorlatot követve a minimális részesedés szerzés mértéke, 30%-ról 10%-ra -Módosul a részesedés szerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő 60 napról 75 napra Jelentősége: az ilyen részesedés könyvekből történő kikerüléséhez társasági adóalap módosulás kapcsolódik
*Építkezés befejezésének napja *Hatály: 2014.január 01. A használatba vételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja, alvállalkozó esetében a az általa végzett tevékenység befejezésének a napja Kivéve: 312/2012/XI.8/Kormányrendelet 39. (1) bekezdése
*Ingatlannal rendelkező társaság *Hatály: 2014.január 01. A beszámolóban kimutatott eszközök figyelembeveendő értékéből az eszközök mérleg fordulónapi piaci értéke helyett a mérleg fordulónapi könyv szerinti értéket kell alapul venni Beszámoló alatt a naptári év május 31-én rendelkezésre álló beszámolót kell érteni
*Termőföldből átminősített ingatlan *Hatály: 2014. január 01. Nem tartozik e fogalom körébe a belterületi ingatlan A módosítás a Tao törvény által 2014.01.01-től a termőföldre adott fogalmi meghatározással függ össze (2013. évi CXXII. Törvényben meghatározott mező,-erdőgazdasági hasznosítású föld, amely lehet külterületi vagy belterületi ingatlan egyaránt)
*Telephely fogalma Hatály:2014.január 01 Egyértelműsödik a szabályozás, miszerint a külföldi személyt magyarországi telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan értékesítése esetén is (ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása illetve ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása mellett)
*II. Elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezet *Hatály:2014.január 01. A közhasznú szervezetek nem alkalmazhatják a rájuk vonatkozó kedvezményes szabályokat -abban az adóévben amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törlésre kerülnek
- abban az adóévben, amelyben az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (civil tv.) szerint elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősülnek
*Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység: Ha a szervezet éves összes bevételének a 60 %-át eléri vagy meghaladja a gazdasági vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele A civil törvény szerinti alapelv: A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, de civil szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységre nem alapítható
*Szankciók -Civil törvény szerint amennyiben a civil szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi eljárást kezdeményez a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnél. Eredmény -Civil szervezet helyreállítja a törvényes működést, vagy -Bíróság a szervezet megszüntetéséről határoz
*Társasági adó törvény szerint A civil szervezet ebben az esetben úgy köteles megállapítani a társasági adó alapját, mint egy gazdasági társaság, alkalmaznia kell a társasági adóalap módosító tételeket, valamennyi adata vállalkozási célú adatként kezelendő -Közhasznú alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület nem alkalmazhatja a vállalkozási tevékenység kedvezményezett mértékére vonatkozó előírásokat (15%) -nem illeti meg az ún. célzott kedvezmény sem (adózás előtti nyereség 20 %-a)
*Nem közhasznú civil szervezet -nem alkalmazhatja az adómentességre vonatkozó előírásokat (10 %, maximum 10 millió Ft) Közhasznú nonprofit gazdasági társaság növelnie kell az adózás előtti eredményét az ún. nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével (saját tőke változása x adóévi kedvezményezett bevétel/összes bevétel
*1. példa Határozzuk meg a közhasznú alapítvány által fizetendő társasági adó összegét, ha az adóalapja megállapítására A, közhasznú civil szervezetekre irányadó szabályok szerint jogosult lenne és az adóév végén önkormányzati illetve állami adóhatóságnál tartozása nincs B, gazdasági társaságokra irányadó szabályok szerint kötelezett,mert az adóévben elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül
*Korrekciós tételei: -Kapott támogatás 100 ezer Ft -Tárgyi eszköz 1.200 ezer Ft, amely mind az alap mind a vállalkozási tevékenységet szolgálja -Számviteli törvény szerinti écs 50% (2 éves leírás), Tao szerinti écs 33,3 % (3 éves leírás) -Adókedvezményre nem jogosult.
Megnevezés Civil szervezetre vonatkozó szab. Elsődlegesen gazd-váll tev. szervezet Közhasznú tevékenység bev. Ebből adomány 500 100 500 Ebből támogatás 100 Közhasznú tevékenység ktg 400 400 Vállalk. tevékenység bev. 1500 1500 Vállalk.tevékenység ktg. 200 200 Adózás előtti eredmény Váll.tev 1500-200 Együttes tev:1400 Összes bevétel 2000 2000 Kedvezményezett mérték 2000x15 % = 300 és 1500>300 Túllépés aránya 1500-300/1500=80 % - Korrekciós tételek 80 + 450 300 = 230 600 400 = 200 Végleges adóalap (1300 + 230 260)x80% = 1016 - * 1400+600-400=1600 Fizetendő társ.adó 1016 x 10% = 101,6 1600 x 10% = 160
*2. példa Határozzuk meg egy nem közhasznú alapítvány társasági adó fizetési kötelezettségét, ha minden adat azonos az előző példában szereplővel
Megnevezés Alaptev. bev. Ebből kapott tám. Civil szervezetre vonatkozó szab. 500 100 Elsődlegesen gazd-váll tev. szervezet 500 Ebből támogatás 100 Alaptevékenység költsége Vállalk. tevékenység bev. 400 400 1500 1500 Vállalk.tev. ktg. 200 200 Adózás előtti eredmény Váll.tev 1500-200= 1300 Összes bevétel 2000 2000 Adómentes mérték 2000x10 % = 200 és 1500>200 Együttes tev: 2000-600=1400 Korrekciós tételek 450 300 = 150 600 400 = 200 Végleges adóalap 1300 + 150 = 1450 1400+200=1600 Fizetendő társ.adó 1450 x 10% = 145 1600 x 10% = 160 -
*III. Bejelentett immateriális jószág kivezetésén realizált nyereség *Hatály: 2014. január 01. -Bejelentést továbbra is a szerzést, előállítást követő 60 napon belül kell megtenni -A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében keletkező nyereséggel csökkentheti a társasági adó alapját
- ha 1 éves tartási idő megvan - ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben ugyanazon immateriális jószág kivezetéséből, értékesítéséből származó eredménynek az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett és az év utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeggel nem csökkentette a társasági adó alapját
*Példa 2014-ben A immateriális jószágot értékesítették 120 egységért, amelyet 2013-ban vásároltak 100 egységért és határidőben bejelentették A társasági adó alapja az alábbi feltételek mellett csökkenthető a 20 egység nyereséggel
*Ha 2012-ben ( a bejelentés adóévét megelőző adóévben) -ugyanezen eszközt nem értékesítette, vagy -ugyanezen eszköz értékesítéséből nem származott nyeresége, vagy -Ugyanezen eszköz értékesítéséből származó nyereséggel nem csökkentette a társasági adó alapját. Vagyis 2013-ban nem ugyanezen eszköz értékesítéséből származó eredménynek az eredménytartalékból lekötött tartalékba átvezetett összegéből vásárolta vissza ugyanazt az eszközt
*IV. K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztása 2014-től az adózó választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a Tao hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás fejlesztés tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított összeggel, az előírt feltételek teljesítése esetén
*Feltételek -A végzett kutatás fejlesztés kapcsolódjon mindkét fél bevételszerző tevékenységéhez -Az adóbevallás benyújtásakor adózó rendelkezzen a kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, mely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségét, valamint az adózók által érvényesíthető összeget. (ezen adatokról adatszolgáltatásra is kötelezettek az adóbevallásban
*További feltétel, hogy a felek a nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért egyetemlegesen felelnek *Példa A,B,C vállalkozások kapcsolt felek 2014-ben B társaságnál saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költsége 1000 e Ft
*1. Először B társaság van döntési helyzetben. Eldöntheti, hogy az 1000 e Ft-tal csökkenti-e a társasági adó alapját a 7. (1) bekezdés t. pontja szerint -Ha igen, akkor a bevallásban szerepelteti és nincs más teendője -Ha nem, vagy csak egy részét érvényesíti, akkor a nyilatkozat útján az általa nem érvényesített részt átadhatja A vagy/és C vállalkozásnak
*2. B társaság átad A társaságnak 200 ezer Ft, C társaságnak 300 ezer Ft érvényesíthető adóalap csökkentő tételt, 500 ezer Ft-ot megtart magának A és C társaság eldöntheti, hogy elfogadja-e a kedvezmény átvételének a lehetőségét - Ha nem fogadják el, akkor sem a 7. (1) bekezdés w pontja szerint nem érvényesíthetnek kedvezményt, illetve a t, pont szerint sem, hacsak nekik nincs saját K+F tevékenységük
*Ha elfogadják, akkor a kedvezmények megosztása a következő -A társaság 200 ezer Ft-tal csökkentheti az adóalapját a 7. (1) bekezdés w, pontja szerint -C társaság 300 ezer Ft-tal csökkentheti az adóalapját szintén a w, pont alapján -B társaság 500 ezer Ft-tal csökkentheti az adóalapját a t, pont alapján
*V. KKV beruházási adóalap-csökkentő kedvezmény *Hatály: 2014.január 01. A társasági adóról szóló törvény 7. (1) bekezdés zs, pontja az alábbiakkal egészül ki: Csökkenti az adózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis-és középvállalkozásnál ha igénybe kívánja venni a kedvezményt a korábban még használatba nem vett szoftvertermék felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra
*Ennek megfelelően módosul a (11) bekezdés, amely nem teszi lehetővé a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott szellemi termék bekerülési értékére a csökkentő tétel alkalmazását, ha a cserére visszaadott szellemi termékre, szoftvertermékek használati jogára az adózó élt az adóalap csökkentés lehetőségével.
*VI. Nem jelentős összegű hiba *Hatály: 2014.január 01. A nem jelentős hiba eredményre gyakorolt hatását az eredmény kimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. -Nem kell alkalmazni az adóalap növelő tételt és önellenőrzésre vonatkozó rendelkezést, ha az érintett évben adózó javára mutatkozik a különbözet, és a feltétel teljesül
*Feltétel: A nem jelentős összegű hibával érintett adóév adóalapja meghaladja a nem jelentős hiba összegét. Példa 1 Adózó feltárja 2014-ben, hogy egy bejövő költségszámla lekönyvelését 2011 évben elmulasztotta
-Ha ez nem jelentős hibának minősül,továbbá -Az el nem számolt ráfordítás összegét is figyelembe véve a 2011 évi társasági adó alapja nem lenne 0 vagy negatív, Nem szükséges a 2011 év társasági adó alapját önellenőrzéssel csökkenteni, a 2014 év társasági adó alapját pedig nem szükséges korrigálni (növelni)
*Példa 2 Le nem könyvelt kimenő számla nem jelentős összegű hibának minősülő hatása esetén -A feltárás évében csökkenthető az adóalap -A hibát az eredeti időszak bevallásának önellenőrzésével kell rendezni
*VII. Beolvadás adóévében keletkezett veszteség leírása a jogutódnál Hatály: választás szerint az adózó már a 2013 évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazhatja az új szabályt Beolvadás esetén a jogutód első alkalommal már a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával
*Példa Az A Kft 2013. november 01-vel beolvad B Kft-be. B üzleti éve megegyezik a naptári évvel, a beolvadás nála nem töri meg az üzleti évet. A B Kft 2013 évi bevallásában csökkentheti a társasági adó alapját A Kft 2013 évet megelőző időszakról áthozott veszteségével, valamint a 2013.01.01-2013.11.01 között keletkezett negatív adóalap összegével is
*VIII. Szokásos piaci ár apportnál *Hatály: 2014.január 01. Ha az adott társaságnál úgy valósul meg az alapítás, tőkeemelés, hogy nem csak a jegyzett tőke, hanem a tőketartalék javára is történik eszköz átadás apport címen, akkor ugyanúgy felmerül a szokásos piaci ár vizsgálata, és szükség esetén korrekciós tétel alkalmazása, valamint a transzferár nyilvántartási kötelezettség, mintha az apportként átadott eszközöket jegyzett tőkeként bocsátanák a tagok rendelkezésre.
*IX. Beruházási hitelkamat adókedvezménye *Hatály: 2014.január 01. Kis-és közép vállalkozások 2014-től megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált kölcsön kamatának 60 %-áig vehető igénybe adókedvezmény Növelt összegű kedvezmény vehető igénybe a korábban felvett beruházási hitel visszafizetésére 2013.december 31.után felvett hitel kamata után
*X. Látvány-csapatsport támogatás *Hatály: 2013.november 30-át követően nyújtott támogatásra alkalmazni kell -Adókedvezmény igénybevétele támogatás adóévét követő évek, legutoljára a hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe
*Példa: Adózó amennyiben 2013.12.06-án átutalja a támogatást egy kosárlabda egyesületnek, akkor utoljára legfeljebb 2019. adóévi adójából érvényesíthet adókedvezményt Eltérő üzleti év esetén ha a mérleg fordulónap október 31.,akkor a 2013.11.01-2014.10.31 közötti adóévben nyújtott támogatás után a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló, azaz 2018.11.01-2019.10.31 közötti adóévekben veheti igénybe utoljára az adókedvezményt
*Példa 2 Amennyiben az előző példában szereplő eltérő üzleti éves adózó 2014.01.18-án utalja át a támogatást, akkor a 2013.11.01-2014.10.31 közötti adóévnek a 2014. naptári évre eső részében nyújtott támogatása után utoljára 2019.11.01-2020.10.31 közötti adóévekben vehet igénybe kedvezményt
*Támogatási igazolás Jóváhagyott sportfejlesztési program alapján sportigazgatási szerv (jelenleg nemzeti Sportintézet) vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki Köztartozása sem a támogatónak sem a támogatottnak nem lehet a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor
*Kiegészítő sportfejlesztési támogatás - A támogatási igazolásban szereplő összeg 10%-os, vagy 19%-os adókulccsal számított értéke legalább 75%-át köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetni az adózó kiegészítő sportfejlesztési támogatásként - A 10 %-os társasági adókulcs szerinti mértékkel akkor állapíthatja meg, ha a támogatás adóévében a 19 %-os társasági adókulcs alkalmazására nem köteles
*Pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás -Ha a pozitív adóalap meghaladja az 500 millió Ft-ot, de az adózó 10%-os kulccsal határozta meg a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét, köteles a támogatás legalább 7 %-át a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani Első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.
Alaptám ogatás (millió Ft) Várható adóalap (millió Ft) 75 %-os kiegészítő támogatás (millió Ft) Tényleges adóalap (millió Ft) 7 % kiegészítő támogatás (millió Ft) Összesen fizetendő kieg.támog atás (millió Ft) 40 1500 40x0,19x0, 75 = 5,7 40 750 40x0,19x0, 75 = 5,7 40 480 40x0,10x0, 75 = 3 40 250 40x0,10x0, 75 = 3 1300-5,7 450-5,7 520 40x0,07 = 2,8 450-3 5,8
*2014. január 01-től az adózó választhat, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a támogatásban részesülő látvány-csapatsport országos sportszövetsége részére vagy a megfelelő sportágban működő sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány részére utalja át A támogatást és a kiegészítő támogatást is átutalással kell teljesíteni az igazolás kézhezvételét követően
*XI. Éttermi szolgáltatás elszámolása számla nélkül *Hatály: 2014.január 01. Elismert költségnek minősül az éttermi szolgáltatás igénybevétele akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevője csak az ellenérték bankkártyával, hitelkártyával történő kiegyenlítése kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik
*Feltétel: -Szolgáltatás igénybevétele reprezentációs célt szolgáljon -Körülmények valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme ne legyen megállapítható
*Adóalapnál elszámolható értékcsökkenési leírás *Hatály: 2014.január 01. Pontosítás az 1.sz. melléklet 12.pontjánál: az adózó az egyezséggel záruló felszámolási eljárás befejezését követő naptól (az adóév első napjától) más esetben pedig a fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezésének a napjától a teljes bekerülési értékre vetített kulccsal számítva folytathatja az elszámoltnak tekintendő rész feletti értékcsökkenési leírást.
*
*Árfolyamveszteség megosztás három évre 2000. Évi C. törvény 2013.11.30-án beiktatott 177. (38) bekezdése - Lehetővé válik a korábban elhatárolt árfolyamveszteség azonnali elszámolása helyett a három évre elnyújtott fokozatos megszűntetés abban az esetben, ha a vállalkozó a külföldi pénzértékre szolgáló tartozását lejárat előtt egy összegben visszafizeti
*E lehetőséggel a vállalkozó saját döntése alapján élhet a 2013.évi üzleti évben, illetve legkésőbb a 2014.december 31-ig visszafizetett tartozásokra vonatkozóan. *A fenti lehetőség bármilyen forrásból történő visszafizetés esetén választható, forinthitellel történő kiváltásra is. *Amennyiben adózó nem kíván élni a lehetőséggel, a korábbi rendelkezések alapján kell eljárnia
*Behajtási költségátalány *Hatály: 2014.január 01 *40 eurónak megfelelő összeg, amely minden esetben jár, ha a kötelezett késedelembe esik (MNB késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerinti Ft összeg) *Számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatéval
*Konszolidált beszámoló készítése alóli mentesség *Hatály:2014.január 01 *Anyavállalatnak nem kell az üzleti évről konszolidált éves beszámolót készíteni, ha az üzleti évet megelőző, két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapon az alábbi három mutatóértékből kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:
*Mérlegfőösszeg 5400 millió Ft *Éves nettó árbevétel 8000 millió Ft *Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 főt.
*Transzferár különbözet számviteli elszámolása *Távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításról szóló 2013. évi CIII. Tv 2013.június 30-tól léptette hatályba, 2013 évi beszámolóra is lehet alkalmazni *Számviteli törvény 47. -át, 73. -át és 78. -át érinti.
*Új rendelkezés szerint *Az értékesítés nettó árbevételét, az eszköz bekerülési értékét, az elszámolt költséget és ráfordítást módosítja az a kapcsolt felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték közötti különbözet, amellyel a Tao törvény 18. -a alapján a társasági adó alapját módosítani kellene.
*Számviteli elszámolás *Társasági adóalap korrekció helyett a transzferár különbözetet a könyvviteli elszámolásokban rögzítik, ugyanazt a számviteli tételt illetően, ahová az eredeti ellenértéket rögzítették. *A Tao alap módosítás és a könyvviteli elszámolás között a vállalkozók szabadon választhatnak
*Amennyiben a számviteli elszámolást választják, akkor a tárgyévi transzferár különbözetet legkésőbb a tárgyév mérleg fordulónapjára vonatkozó könyveléssel a főkönyvi nyilvántartásban szerepeltetniük kell, amelyet így a tárgyévi beszámoló is tartalmazni fog. *Ez a módszer feltételezi a felek közötti szimmetrikus elszámolást.
*A korrekció a Tao törvény 18. -ban meghatározott módszerek bármelyikével meghatározható. *A korrekciót a felek egymás között a korrekcióról kiállított bizonylat alapján pénzügyi rendezéssel,kompenzációval, vagy egyéb kölcsönösen elfogadott módon rendezik
*Bizonylatolás *Mivel transzferár különbözetet kiváltó elszámolás, bizonylatként elfogadható minden olyan bizonylat, amely megfelel a számviteli törvény előírásainak. *Mivel nem az eredeti ügyletek egyedi ellenértéke módosul, nem szükséges az Áfa törvény szerinti számlával egy tekintet alá eső bizonylatot kiállítani, az elszámolást az áfa hatályán kívül kell kezelni
*Saját tőke évközi megállapítása *Hatály: Kihirdetését követő naptól *Az üzleti év során bármely eszköz vagy forráscsoporthoz kapcsolódó információigény hivatalos dokumentálására közbenső mérleget kell készíteni.
*Beszámoló pénznemének bővítése *A hazai vállalkozások versenyképességének javítása miatt a jövőben az euro mellett USA dollárban is lehetőség lesz könyvvezetésre és beszámoló készítésre *Feltétel: *Ha ezt a számviteli politikában is rögzítette az üzleti év első napját megelőzően és a létesítő okirata szerinti devizaként ezt a pénznemet jelölte meg.
*Választott árfolyam *A számviteli törvény 60. (4) bekezdése értelmében a vállalkozások használhatják az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot a külföldi pénzértékre szóló eszköz illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor
*Természetbeni osztalék *Ha a társaság osztalékfizetési kötelezettségét pénzeszköztől eltérő eszköz átadásával teljesíti, akkor az ebből a célból kivezetett eszköz számviteli elszámolására az értékesítés szabályait kell alkalmazni *Juttatás érdekében kivezetett eszköz könyv szerinti értéke ráfordítás, az osztalék teljesítésekor figyelembe vett értéke pedig bevétel
*Vagyonkiadás tagsági jogviszony megszűnésekor *Az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni a gazdasági társaságnál a tagsági jogviszony megszűnése időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része jegyzett tőke, tőketartalék és eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét.
*Könyvvizsgálati kötelezettség *2014-től nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió Ft-ot és az átlagosan foglalkoztatott létszám az 50 főt.
*Értékhatártól függetlenül viszont kötelező a könyvvizsgálat, ha egy cégnél a tárgyévi üzleti év mérleg fordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó 60 napon túli lejárt az Art szerinti köztartozása van *A könyvvizsgálat a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező
*Online pénztárgépekkel kapcsolatos elszámolás *A pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatás fejlesztési célra kapott támogatásnak minősül, amelyet az üzemeltető kap. *Az üzemeltető a támogatással csökkentett összeget fizeti meg az eladónak. *Az üzemeltető a beszerzést beruházásként könyveli (nem csökkentve a támogatással) A számla áfa tartalma levonható, tehát előzetesen felszámított áfa-ként könyveli. *A kapott támogatás rendkívüli bevétel, amit időbelileg el kell határolni.
*Példa: Egy online pénztárgépet forgalmazó kettős könyvvitelt vezető vállalkozás értékesít 2 db pénztárgépet 100.000 Ft /db nettó áron. A pénztárgépeladást terhelő áfa mértéke 27 %. A pénztárgépet megvásárló üzemeltetőt megilleti a pénztárgép beszerzéséhez az 50.000 Ft/db összegű támogatás. Az üzemeltető az eladó felé fennmaradó tartozását átutalással rendezi.
*A számla alapján elszámolja beszerzésként a 254.000 Ft-ot, de a szállítóval szembeni kötelezettsége csak 154.000 Ft. Elszámolja rendkívüli bevételként a számlán szereplő támogatást, majd elhatárolja. Aktiválja a beruházást. A támogatás összegében fennálló követelést átengedi az eladónak, egyéb ráfordításként számolja el. Ezután az engedményezett követelés engedményes által elismert ellenértéke egyéb bevétel. Egyéb bevétel és egyéb ráfordítás egyenlege 0 Ft. Követelés összegének beszámítása a tartozásba, majd a fennmaradó szállítói tartozás (154.000 Ft) rendezése
*Az eladó a teljes árról áfás számlát állít ki. A nettó árbevételt értékesítés nettó árbevételeként könyveli, a fizetendő áfát fizetendő áfaként. Az üzemeltető a támogatás összegében fennálló állammal szembeni követelését engedményezi az eladóra, ezt az eladó beszámítja az üzemeltetővel szembeni követelésbe.
*Eladó *Elszámolja az értékesítésből származó árbevételt. A vevőkövetelés ténylegesen 254.000 Ft lenne, de a vevő csak 154.000 Ft-ot fog fizetni. A jogszabály szerint az eladóra engedményezett támogatás összegét elszámolja követelésként és kötelezettségként. Ez lesz az engedményezett követelés. A kötelezettséget beszámítja a vevő követelésbe, így a vevőszámla valójában 154.000 Ft-ot mutat. A vevő követelések számlán mutatkozó 100.000 Ft-tal az eladó elszámol a NAV-val
*