AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA. Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, október 5.

Átírás

1 AZ ÚJ CIVIL TÖRVÉNY ÉS AZ ADÓIGAZGATÁS KAPCSOLATA Előadó: Dr. Ondi Sándor Nyíregyháza, október 5.

2 Új jogszabályok: évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv.); évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Cet.); 342/2011 (XII.29.) Korm.r. a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról; 350/2011 (XII.30.) Korm.r. a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés, és a közhasznúság egyes kérdéseiről.

3 Az Ectv. alapvető újdonságai: 1. Új, részletesebb fogalmi meghatározások (kiemelendő, hogy definiálásra került a civil szervezet, mint gyűjtőfogalom); 2. Közhasznú minősítés rendszere egyfokozatúvá vált; 3. Könyvvezetési és beszámolási szabályok; 4. Csőd-, felszámolási, végelszámolási szabályok civil szervezetekre való alkalmazása; 5. Civil szervezetek szakmai támogatásának intézményesítése.

4 A civil szervezetet a törvényszék veszi nyilvántartásba. (Ectv. 13. ) Az adószámot jelenleg még a nyilvántartásba vételt követően a NAVtól kell kérnie a szervezetnek. Egyablakos rendszer kiépítésének terve: NAV-nál pozitív tapasztalatok a már működö rendszereket illetően; Kitűzött céldátum: június 30. nem volt tartható; Új céldátum: január 1.; Mit is jelent az egyablakos rendszer?

5 Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele 60 %-át eléri vagy meghaladja gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele. (Ectv ) Ha valamely évre megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

6 Az Ectv. nem tartalmazza a cél szerinti tevékenység fogalmát. Definíció hiányában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú mellékletének A) pontját használhatják a civil szervezetek annak meghatározásához, hogy az általuk végzett tevékenység cél szerinti, avagy gazdasági-vállalkozási.

7 Közhasznú minősítés: A minősítés egyfokozatúvá vált. Oka: a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a fokozatok közötti tartalmi eltérés minimális lett. A törvény célja, hogy tényleges tartalommal töltse meg a közhasznúság fogalmát. A szervezeti kör átalakításával, a többfokozatúság megszűntetésével, illetve kívánja elérni. a tényleges tevékenység alapú minősítéssel

8 Az Ectv. meghatározza a közhasznú tevékenység céljának fogalmát, valamint a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges feltételeket. Feltételek: 1. Magyarországon nyilvántartásba vétel, 2. közhasznú tevékenységet végző szervezet, 3. megfelelő erőforrás léte, 4. megfelelő társadalmi támogatottság; 5. létesítő okirat kötelező tartalmi elemei az Ectv a alapján. Fontos: az Ectv. hatálybalépését megelőzően közhasznú jogállást elnyerő szervezeteket május 31. napjáig megilletik az ezzel kapcsolatos kedvezmények (feltéve, hogy a beszámolójukat letétbe helyezték /2011, évre is/), ám ettől az időponttól már meg kell felelniük az Ectv. feltételeinek, és kezdeményeznie kell a közhasznúsági nyilvántartásba vételt.

9 A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (Ectv. 28. ) A civil szervezet beszámolója tartalmazza: 1. mérleget, 2. eredménykimutatást, 3. kiegészítő mellékletet ( kettős könyvvitel esetében). A civil szervezet köteles a beszámolóval egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. (nem csupán a közhasznú szervezet!!!)

10 A civil szervezet köteles a beszámolóját, illetve közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni a Cet. rendelkezései szerint. Amennyiben a civil szervezet a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. (Ectv. 30. ) Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a fenti kötelezettségeit határidőre nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti. Közhasznú szervezet közhasznú jogállását a bíróság pedig megszünteti, amennyiben a letétbe helyezés alkalmával azt állapítja meg, hogy a közhasznú szervezetté minősítés feltételei nem állnak fenn.

11 Fontos hangsúlyozni: a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettség az Ectv., nem pedig a számviteli törvény rendelkezésein alapul. Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 174/A -a alapján a számvteli törvény rendelkezései szerint beszámoló letétbehelyezésére, illetve közzétételre kötelezett adózót e kötelezettségének elmulasztása esetén a NAV kétszer szólítja fel mulasztási bírság kiszabása mellett. Amennyiben az adózó ennek ellenére sem pótolja a mulasztását, akkor az adózó adószámát az adóhatóság adószám felfüggesztés mellőzésével törli. Könyvvezetés: Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

12 Átmeneti rendelkezések között kerültek elhelyezésre az alábbiak: január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást amely a 30. szerint letétbe helyezte beszámolóját. Ám vannak kivételek: 1. jogszabályban meghatározott feladat ellátását célzó; 2. normatív támogatás, 1%; 3. EU strukturális alapjaiból, Kohéziós Alapból támogatott tevékenység fedezetéül szolgáló pénzeszköz. Következmény: a civil szervezet köteles a évi beszámolóját is letétbe helyezni, amennyiben 2012-ben költségvetési támogatásra kíván pályázni.

13 Lényeges ponton módosult a közérdekű önkéntes törvény az Ectv. hatására, nevezetesen, január 1-jétől nemcsak a közhasznú, hanem minden civil szervezet foglalkoztathat a közérdekű önkéntes törvény hatálya alá tartozó módon önkéntest. Miért van ennek jelentősége? Azért, mert a közhasznúsági jogállás egyik feltétele a társadalmi támogatottság mutatói között tíz önkéntes tartós foglalkoztatása a nevezett törvény szerint.

14 A civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása A cégnyilvánosságról, a bírsági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseit az Ectv-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni Január 1. napja óta megyei szinten 4 szervezet került kényszervégelszámolási eljárás, 1 szervezet pedig felszámolási eljárás hatálya alá.

15 Adománygyűjtés: december 31. napjáig csak a közhasznú szervezetekről szóló törvény szabályozta január 1. napjától az Ectv,, illetve a 350/2011.(XII.30.) kormányrendelet szabályozza, oly módon, hogy most már minden civil szervezetre érvényesítik a korábbi szabályokat. Az szja 1% gyűjtésére vonatkozó tevékenységre is az adománygyűjtés szabályait kell alkalmazni.

16 Szja 1%-os felajánlás számviteli elszámolása A tárgyévben megkapott, előző évi szja terhére felajánlott 1%-os támogatást a kiutalás időpontjától kettős könyvvezetés esetében halasztott bevételként; egyszeres könyvvezetésnél kötelezettségként kell kimutatni január 1. napjától e támogatást 50%-ban működésre, 50%-ban cél szerinti feladatokra lehet felhasználni (korábban az arány 30-70% volt). A felhasználás során az elszámolt dokumentumokon a felhasználás tényét rögzíteni kell, a felajánlás évének és az elszámolt összegnek a feltüntetésével.

17

18 Kedvezmények, mentességek az adózás terén A hatályon kívül helyezett közhasznú szervezetekről szóló törvény még maga mondta ki a közhasznú szervezetekhez kapcsolódó mentességikedvezményi szabályokat. Az Ectv. nem nevesíti a mentességi-kedvezményi szabályokat, azokat mindig az anyagi jogi jogszabály rendelkezései alapján alkalmazhatjuk.

19 Társasági adó I, Szervezetet megillető kedvezmény 1,/ Közhasznú szervezet kedvezménye 2,/ Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet kedvezménye II, Támogatót megillető kedvezmény 1,/ Adományozó kedvezménye 2,/ Adományozónak nem minősülő támogató kedvezménye

20 I, Szervezetet megillető kedvezmény 1,/ Közhasznú szervezet kedvezménye: o nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át; o mérték meghaladása esetén arányosan számított adóalap után adó; o vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének növelése

21 2,/ Közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet kedvezménye o nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió Ft, DE nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének a 10%-át; o vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének növelése

22 II, Támogatót megillető kedvezmény 1,/ Adományozó kedvezménye o nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét feltétel: igazolás; o csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az Ectv szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének 20%-a közhasznú szervezet támogatása; további 20% tartós adományozási szerződés feltétel: igazolás! esetén, DE: együttesen is legfeljebb az adózás előtti eredmény összege

23 2,/ Adományozónak nem minősülő támogató kedvezménye o akkor nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni, a nem adomány céljából nyújtott támogatás ráfordításként elszámolt összegével, ha a juttatás nem külföldi személy részére történik, ÉS az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával (eredmény nem negatív a juttatás adóévében), Kiv: közhasznú szervezet a támogató!

24 Közhasznú jogállású szervezet által cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatás igénybe vevője a kapott szolgáltatás után szja-mentességet élvez. A támogató természetbeni adományozását az Áfa törvény mentesíti az adófizetési kötelezettség alól. A közcélú adomány, illetve adományozás az áfa tv. szabályai alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak.

25 Bevallási kötelezettség A civil szervezet a tárgyévet követő év május 31. napjáig társasági adó bevallás benyújtására kötelezett. DE: a társasági adó bevallás helyett az adóévet követő év február 25-ig bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a 01-es bevalláson, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.

26 Személyi jövedelemadó Adomány jogcímen az Szja tv. szerint már nincs lehetőség sem az adóalap, sem az adó csökkentésére. Magánszemély a pénzbeli, illetve a természetbeni adakozásai után semmilyen kedvezményt sem élvezhet, önálló tevékenységei keretében sem. Adómentes juttatások körét és az adómentesség feltételeit továbbra is az Szja tv.. 1. sz. melléklet 3. pontja határozza meg.

27 Helyi adókról szóló törvény A civil szervezeteket feltételhez kötött mentesség illeti meg abban az adóévben mentesek a helyi adó alól, amelyben a megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelmük után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettségük nem keletkezett. A feltételek meglétéről írásban kell nyilatkoznia. Illeték: teljes személyes mentesség, amennyiben a megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adó fizetési kötelezettsége nem keletkezett. (írásban nyilatkozni köteles)

28 Köszönöm a figyelmet!