Dr.Hosszú Károly ügyvéd. Összefoglaló az Új Civil Törvényről

Átírás

1 Összefoglaló az Új Civil Törvényről -Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Vonatkozó jogszabályok - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Civil tv.) - A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (Civil R.) - A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény (Nytv.) - A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II.16.) KIM rendelet - A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény - A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény - A számvitelről szóló évi C. törvény - A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet - Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet - A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény - A személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PM-SZMM együttes rendelet - A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény - Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény - Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény

2 - Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény A közhasznúság Megszűnik a közhasznú minősítés két fokozata, azaz nem lesznek kiemelten közhasznú szervezetek május 31-ig minden a korábbi szabály alapján közhasznú illetve kiemelten közhasznú szervezet közhasznú jogállású marad, amennyiben minden évben eleget tesz a letétbe helyezési kötelezettségének. A 2011-es üzleti év beszámolóját a évre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A korábbi szabályozás alapján közhasznú szervezeteknek is kezdeményezniük kell a közhasznúsági nyilvántartásba vételt május 31-ig. A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek két egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a Civil tv ában foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a közhasznúságra vonatkozó feltételeket. Ha feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. Tehát a 2012-es és a 2013-as üzleti év beszámolóinak már teljesítenie kell a Civil tv ában megfogalmazott feltételeket ahhoz, hogy a szervezet május 31. után is közhasznú maradhasson. A létesítő okiratnak a 2012-es beszámoló letétbe helyezésekor (2013 elején) már meg kell felelnie a törvény új előírásainak. A közhasznúság feltételei (Civil tv. 32. ): - Magyarországon nyilvántartásba vett szervezet - létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló, közhasznú tevékenységet végez - hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez - megfelelő erőforrásokkal rendelkezik - megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható - civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi Az új Civil törvény nem korlátozza az ellátható közfeladatok körét, nem preferál tevékenységeket, így a közhasznú tevékenységek nincsenek felsorolva. Az alapító okiratban meg kell fogalmazni, hogy milyen jogszabályban meghatározott közfeladatot lát el az adott szervezet, és erre jogszabállyal hivatkozni is kell. Továbbá a civil szervezet által végzendő tevékenységeket az alapító okiratban rögzíteni kell.

3 (Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását.) A közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben az előző évről szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. A közhasznú szervezeteknek megfelelő erőforrással, azaz a működéshez elegendő tőkével kell rendelkeznie. Ehhez az alábbi három feltétel közül legalább az egyiknek teljesülnie kell: - éves bevétele az előző két lezárt üzleti év átlagában meghaladja az 1 millió forintot - az előző két lezárt üzleti évének egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív - a személyi jellegű kiadások értéke eléri az összes ráfordítás egynegyedét A megfelelő társadalmi támogatottság igazolásához az alábbi három kritériumból legalább egyet teljesíteni kell: - SZJA 1% bevétel eléri az államháztartási alrendszerekből származó támogatások nélkül számított összes bevétel 2%-át - a közhasznú tevékenység érdekében felmerült ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét két év átlagában - legalább 10 fő közérdekű önkéntes segíti közhasznú tevékenységét két év átlagában A közhasznú jogállású szervezeteknek kettős könyvvitelt kell vezetniük. A korábban egyszeres könyvvitelt vezető szervezet az üzleti év kezdőnapjával (január 1-jével) térhet át kettős könyvvitelre. A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozó szabályokat: - ülések Az ülésezés gyakorisága, az ülések összehívásának rendje, a napirend közlésének módja, az ülések nyilvánossága, határozatképessége és a határozathozatal módja. A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései főszabály szerint nyilvánosak. - a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlensége - felügyelő szerv létrehozása, hatásköre és működése Amennyiben a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, akkor a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet kell létrehozni. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Tevékenysége során jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv köteles a vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során jogszabálysértés vagy mulasztás történt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. - a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásának módja.

4 (A közhasznúsági kalkulátor segítségével ellenőrizni lehet, hogy az adott szervezet jogosult-e a közhasznú jogállás megszerzésére. A beszámoló letétbe helyezésének kötelezettsége A jövőben a civil szervezeteknek is letétbe kell helyezniük számviteli beszámolójukat a nyilvántartást vezető bíróságnál az üzleti évet követő év május 31-ig és a beszámolót saját honlapjukon is közzé kell tenniük. A letétbe helyezés ugyanúgy elektronikus úton történik majd, mint a gazdasági társaságoknál, viszont idén még papír alapon kell benyújtani. A közhiteles nyilvántartást vezető szerv a letétbe helyezett beszámolót a nyilvántartáshoz kapcsolt módon közzéteszi, és lehetővé teszi adatainak lekérdezését a Civil Információs Portálon. Letétbehelyezés az Országos Bírósági Hivatalnál. (1363 Budapest Pf.: 24.) A letétbe helyezés tényét az ajánlott küldemény postai feladóvevényével, személyes leadás esetén pedig a bíróságon kapott nyugtával lehet igazolni. Amennyiben a szervezet nem tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és ezt egy éven belül sem pótolja, a közhiteles nyilvántartást vezető szerv törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A jövőben csak az a civil szervezet kaphat majd költségvetési támogatást, amely eleget tett a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének évben csak az a szervezet részesülhet költségvetési támogatásban, amely letétbe helyezte évről szóló beszámolóját. A civil szervezetek számviteli beszámolójának kötelező részei: - mérleg (egyszerűsített mérleg egyszeres könyvvitel esetén) - eredménykimutatás (eredménylevezetés egyszeres könyvvitel esetén) - közhasznúsági melléklet - nincs már külön közhasznúsági jelentés! - kettős könyvvitel esetén kiegészítő melléklet A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszámolt összegeket támogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásában. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat is. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét is. Civil Információs Portál A nyilvántartásban szereplő adatok országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők lesznek. A portál a civil szervezetekkel

5 kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából jön létre. Nemcsak a bejegyzett adatok lesznek nyilvánosak, hanem a benyújtott iratok, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is. Azokat bárki megtekintheti, és feljegyzést készíthet. Nem lesz nyilvános viszont az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása. A Civil Információs Portál hivatalos honlapja: (hatályba lépés: június 30.) Civil Információs Centrumok A Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek, amelyek segítséget nyújtanak az adminisztratív kötelezettségek teljesítésében, illetve szakmai tanácsadást végeznek közhasznúsági és pénzügyi területen, illetve pályázati kérdésekben. A hálózat célja a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, valamint az államháztartási támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése. Nemzeti Együttműködési Alap Új támogatási rendszer, célja: - a civil szervezetek működésének támogatása - civil szférával kapcsolatos szakmai tevékenységek támogatása - határon túli magyar szervezetekkel való együttműködés támogatása - a bevallott adományok után 5%-os kiegészítés - az NCA-nál tisztább, átláthatóbb pályázati feltételek biztosítása kisebb adminisztrációs teherrel Az első pályázati kiírások március hónapban várhatóak.