ELŐADÁSVÁZLAT március 26. MADÁSZSZ Regionális fórum a Civil törvényről, a 2012-es jogszabályi változásokról Oprics Judit (NIOK Alapítvány)

Átírás

1 ELŐADÁSVÁZLAT március 26. MADÁSZSZ Regionális fórum a Civil törvényről, a 2012-es jogszabályi változásokról Oprics Judit (NIOK Alapítvány) ÉVI CLXXV. TÖRVÉNY az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról ELŐZMÉNYEK 2010 júliusában az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős államtitkár, Szászfalvi László nyílt felhívás keretében szólította meg a civilszervezetek képviselőit, munkatársait. Lehetőségük volt arra, hogy véleményük megküldésével, tapasztalataik megosztásával hozzájáruljanak a jogszabályok átalakításához. Közreadtak egy listát a felülvizsgálandó civileket érintő jogszabályokról. Több száz vélemény érkezett. KEHI és ÁSZ vizsgálat egészítette ezt ki (2011 első félév) Eredmény: Problémák felmérése Döntéshozók és szakértők dolgoztak a törvény koncepcióján június 22. első nyilvános törvénytervezet szöveg július: 360 civilszervezet együttesen tiltakozik a törvényszöveg ellen. Fő cél: hosszabbítsák meg az egyeztetési időszakot november 15. Parlament elé kerülés december 5. Parlament elfogadja, számos módosító indítvánnyal december 14. Kihirdetés ÚJ JOGSZABÁLYOK Civil törvény (ECTV.) -A évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról Civil kormányrendelet - 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről A civil törvényben felhatalmazást kapott a Kormány, hogy a civilszervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg. Nytv. - A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény NEA rendelet - A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II.16.) KIM rendelet (NEAr) A civil törvényben felhatalmazást kapott a miniszter, hogy az Alap kezelő szervének kijelölését, az Alap kezelésének, az Alap működésére fordítható forrás mértékének, a visszatérítendő támogatás és az Alap felhasználásának a részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. Továbbá a NEA Tanács és a kollégium létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes eljárási szabályokat. Továbbá a NEA 1

2 testületeinek tevékenységével és az Alap működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét. Továbbá a NEA Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és a költségtérítése elszámolásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza. CIC szabályozás - A civil törvényben felhatalmazást kapott a miniszter, hogy a Civil Információs Portál, a Civil Információs Centrumok hálózata, illetve a támogatások összehangolását szolgáló monitoringrendszer működtetésének és az e törvényben meghatározott adatok honlapon történő közzétételének részletes szabályait februárjában volt egyeztetés alatt a tervezete: Előterjesztés a civil szervezetek információs rendszeréről szóló./2012. ( ) KIM rendelet. Ptk. - A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény március 5-én megkezdődött a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény tervezetének közigazgatási egyeztetése. A társadalmi egyeztetés keretében az észrevételek március 31-ig juttathatók el döntéshozóhoz. FŐBB TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉGEK A törvényszövegek letölthetőek a kormány jogszabálykeresőjéről: A civilszervezeteket érintő fontosabb kérdésekben a honlapon lehet tájékozódni, a Civil törvénnyel külön rovat foglalkozik a címlapon. A Civil törvény alkalmazásával, a fontosabb változásokkal két kormány által üzemeltetett honlap is foglalkozik, ezek: A törvény egyeztetésével kapcsolatban minden fontos információ megtalálható a honlapon. A gazdálkodást, működést érintő legfontosabb változásokról a könyvelők tudnak tájékoztatást adni. CIVIL TÖRVÉNY Kerettörvény Mi volt a célja az új szabályozásnak, és mi volt a legfőbb oka, hogy most sor került erre? Szükség volt egy olyan egységes kerettörvényre, amely figyelembe veszi az elmúlt 20 év társadalmi változásait, illetve amelyben minden releváns szabály egységes szerkezetben megtalálható a civilszervezetek munkájával kapcsolatban. 1 Fontosabb fogalmak: Adomány: a civil szervezetnek - létesítő okiratban rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás. Adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre. Civilszervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdaságivállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. 1 Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 2

3 Gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet. Közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében végzett tevékenység. Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. CIVILSZERVEZETI FORMÁK Mit jelent a civilszervezet, mint új jogi forma? Az eddig is létező szervezeti formák (egyesület, alapítvány) mellett a törvény létrehoz egy új szervezeti kategóriát, a civil társaságot. 2 Egyesület - Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. 3 Az egyesület különös formái: szövetség, párt, szakszervezet, és egyén külön szabályozott egyesületek. A különös formában működő egyesületekre a törvény az egyesületektől eltérő szabályozást állapíthat meg. A szövetségnek legalább két szervezet vagy jogi személy tagja van. Alapítvány - Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. 4 Civil társaság - Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság). 5 Az alapítvány és az egyesület működhetnek tovább, mint eddig! januártól működhet-e a civilszervezet (egyesületként) tovább, hol és kinél kell, illetve szükséges-e bejelenteni működésünket? Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kötelezettségük? A bíróságon nyilvántartásba vett egyesület és alapítvány gyakorlatilag változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését. Fontos 2 Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 3 Ptk. 61. (1), 4 Ptk. 74/A. (1), 5 Ptk. 578/J. (1), 3

4 ugyanakkor áttekinteni, hogy a civilszervezet létesítő okirata és más szabályzatai megfelelnek-e az új törvényi rendelkezéseknek. 6 NYILVÁNTARTÁS, NYILVÁNOSSÁG A civilszervezetet - a civilszervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva a törvényszék veszi nyilvántartásba. (Törvényszék a megyei bíróságok új neve.) Az elektronikus nyilvántartásba vételről szóló rendelkezés június 30-án lép hatályba: Ha a civilszervezet elektronikus úton benyújtott, nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez külön jogszabály szerinti létesítő okirat minta alapján készült létesítő okiratot csatolnak, a bíróság a kérelmet az érkezését követő tizenöt napon belül elbírálja. 7 A közhiteles adatbázisról szóló rendelkezés is június 30-án lép hatályba: A civilszervezet nyilvántartásban szereplő adatai országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők. 8 Civil Információs Portál A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a civilszervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet. 9 A honlapnak közhiteles adatbázissá válásra kötelezés június 30-án lép hatályba: A közhiteles nyilvántartást működtető szerv biztosítja annak lehetőségét, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai közötti keresést a Civil Információs Portálon keresztül is lehessen kezdeményezni, továbbá a keresési eredmény adatait megjeleníteni. 10 A nyilvántartáshoz való hozzáférés A civilszervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak. Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a következőkben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Kivételek: Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános. A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult. 11 Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 7 Civil tv Civil tv Civil tv Civil tv Civil tv Civil tv

5 ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS június 30-tól Bíróságon Intézhető: Nyilvántartásba vétel, változás-bejelentés Beszámoló készítés Nyilvántartásból való lekérdezés Addig a közhasznúsági beszámolók érkeztetése az Országos Bírósági Hivatalba (OBH) május 31-ig. MEGSZŰNÉS, TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS A civilszervezetekre is vonatkozik a csőd és végelszámolási törvény. A civilszervezet fizetésképtelenség miatti megszűnését illetve végelszámolását rendezi a jogszabály. Eddig ezek a törvények nem vonatkoztak a civilszervezetekre. Az eljárást a bíróság előtt nem peres eljárásként kell megindítani. 13 A civilszervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. GAZDÁLKODÁS A civilszervezet alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az összes bevétel 60%-át. A befektetési tevékenység gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül. Az önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a minimálbér 160-ad részét kell figyelembe venni. Melyek a legfontosabb azonnali teendői a civilszervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak? Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni - a régi szabályok szerint elkészített - számviteli beszámolót január 1-jétől: minden civilszervezet mérlegforduló napja december 31., valamint minden közhasznú szervezetnek kettős könyvvitelt kell vezetnie Orosz Ágnes: Változások 2012, 2012 januárjában az ügyfeleknek készült leírás a fontosabb változásokról. 14 Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 5

6 ADOMÁNYGYŰJTÉS A nagy változás idén, hogy szabályozva van az adományozás. A civil rendelet részletesen szabályozza az adománygyűjtést. Az adományozás önkéntes, gyűjtése nem járhat mások zavarásával. Az adományozottnak be kell számolnia az adomány felhasználásáról. Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek. A civilszervezet évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatást adni működéséről az általa használt tájékoztatási eszközön, de a kötelező beszámolókon túlmutatóan. 1% gyűjtése is adománygyűjtés, vonatkoznak rá ezek a szabályok. A rendelet szabályozza a gyűjtőládák használatát, továbbá a magáningatlanban vagy telefonon történő adománygyűjtést. Mi számít tartós adományozásnak? 15 A civilszervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. KÖNYVVEZETÉS, BESZÁMOLÁS Könyvvezetés: Minden szervezetnek december 31-i fordulónappal a számviteli törvény szerinti éves beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját a civilszervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Közhasznú szervezet csak kettős könyvvitelt vezethet. Akinek nem ilyen a könyvvezetése, 2012-től köteles erre áttérni. Minden esetben! Törvény átmeneti rendelkezései 2012 januárjától, először a 2012-es évre kell alkalmazni a civilszervezetek könyvvezetésére és beszámolási rendjére vonatkozó szabályokat. 16 Mérlegforduló: december 31. Beszámolási határidő: május 31. Beszámoló A civil szervezet beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő (közhasznú) mellékletet. 15 Civil tv pont és Civil tv Civil tv. 75., vonatkozik:

7 Letétbehelyezés: 2012-ben csak az a szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját. A civilszervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az e törvény hatálybalépését megelőző két üzleti év számviteli beszámolója és közhasznúsági jelentése letétbe helyezhető. 17 Hogyan igazolom, hogy a évről szóló beszámolót letétbe helyezte szervezetünk? A postai feladóvevény hitelesített másolatával lehet a letétbe helyezést igazolni. 18 KÖZHASZNÚSÁG A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. LÉTESÍTŐ OKIRATÁBAN MEGJELÖLT KÖZFELADAT TELJESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ A közhasznú minősítés elnyerésének egyik feltétele, hogy a szervezet közvetlenül vagy közvetve valamilyen, jogszabályban meghatározott közfeladatot lásson el. Az új Civil törvény nem korlátozza az ellátható közfeladatok körét, nem preferál tevékenységeket, így a közhasznú tevékenységek nincsenek felsorolva. 19 Hol járhat utána egy szervezet annak, hogy mik a közfeladatok? A közfeladatok meghatározásához elegendő a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni és nyomon követni. 20 Minek és hogyan kell szerepelnie a létesítő okiratban a közfeladat vállalására vonatkozóan? Szó szerint kell a megfelelő törvényből idézni, vagy elég utalni arra, hogy a közfeladat elvégzésében közvetlenül vagy közvetve részt kíván venni a civilszervezet? A létesítő okiratban szükséges: 17 Civil tv. 75., vonatkozik: Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 7

8 jogszabályi hivatkozás, amely tartalmazza a közfeladatot, a közfeladat pontos megjelölése, továbbá annak leírása, hogy az adott közfeladat ellátásában közvetlenül vagy közvetve, konkrétan milyen módon működik közre. A közhasznúsági mellékletből kiderül, hogy a szervezet hogyan végzi el a közfeladatot. 21 A közfeladat közvetve való elősegítése mit jelent? Közvetve történő elősegítés minden olyan tevékenység, ami segíti a közfeladatok hatékony megvalósulását. 22 MEGFELELŐ ERŐFORRÁSOK Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. MEGFELELŐ TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁG Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az államháztartásból érkező bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti. KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS Most közhasznú szervezetek A kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett. A Civil törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállást elnyert szervezetek januártól közhasznúak, május 31. napjáig megilletik az ezzel kapcsolatos kedvezmények azzal, hogy januártól a Civil törvény szerinti feltételeknek kell megfelelniük, hogy megőrizzék közhasznú jogállásukat. A közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás mást jelent: az előbbit végezheti bármely civil szervezet, viszont az utóbbi kedvezmények igénybe vételére is jogosító jogállást csak a törvényszék (korábbi megyei bíróságok) határozata alapján nyeri el a szervezet Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 22 Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 23 Civil törvénnyel kapcsolatos általános kérdések, 8

9 A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. 24 Nyilvántartásba vétel Törvényszék (megyei bíróság) A szervezet közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (ez a közhasznúsági nyilvántartásba vétel). 25 Közszolgáltatási szerződés Civilszervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést kizárólag akkor köthet, ha a civilszervezet közhasznú jogállású. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek a feladat finanszírozását szolgáló támogatás. Közhasznú működés felügyelete A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUMOK Civil információs centrumok feladata: civilszervezetek működésének szakmai támogatása, civil és önkormányzati, továbbá üzleti szféra együttműködésének támogatása, szakmai tanácsadás (jogi, közhasznúsági, pénzügyi, könyvelési, adózási, pályáztatási, számítástechnikai területen), információszolgáltatás a Civil törvény végrehajtásával kapcsolatban, hálózatban működnek. Kiválasztásuk: nyilvános pályázat útján. A civil információs rendszerről szóló KIM rendelet tervezetét 26 társadalmi egyeztetésre. 27 február 22-én bocsátották 24 Civil tv Civil tv A rendelettervezet szövege elérhető: %C3%A1rsadalmi_egy.pdf#!DocumentBrowse 27 inform%c3%a1ci%c3%b3s-rendszer%c3%a9r%c5%91l-sz%c3%b3l%c3%b3-%e2%80%a %E2%80%A6-%E2%80%A6-kim-rendeletr%C5%91l 9

10 NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP A Nemzeti Együttműködési Alap (Alap) a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civilszervezetek szakmai tevékenységét támogató központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja. Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás a) 60% a civilszervezetek működését célzó, b) 30% támogatási döntések útján, c) 10% a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján történhet költségvetési támogatásokra kötelezettségvállalás. 28 Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási források legalább a) 10% visszatérítendő támogatásra b) 70% vissza nem térítendő támogatásra nyilvános pályázatot kell kiírni. Bevételei és a kedvezményezettek hasonlóak az NCA-hoz. SZERVEZETE Szervezete is hasonló felépítésű, de csökken a civil képviselet a Tanácsban és a Kollégiumokban, előtérbe kerülnek a stratégiai partnerek (lásd részvételi törvény). A Tanács és a kollégiumok is 9 főből állnak: a) három tagját civil elektorok közvetlenül választják meg, b) három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki, c) három tagját stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel. Elektori választások már lezajlottak, a múlt héten voltak a szavazások, az eredmények megtekinthetőek a Civil információs honlapon. Március 21. szimpátiaszavazás Március 23. elektor választás A Tanács és a Kollégiumok civil delegáltjait és a póttagok kiválasztásra kerültek. Kollégiumok: Nemzeti összetartozás Új nemzedékek jövőjéért Mobilitás és alkalmazkodás Közösségi környezet Társadalmi felelősségvállalás Wekerle Sándor a kijelölt alapkezelő. 28 Civil tv