GONDOLKODÁS ÉS NYELV
GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti
Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból áll Fogalmak dolgok egy teljes osztályát képviselik azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk Kategorizáció tárgyak fogalomhoz való rendelése
Fogalmak funkciói Kognitív ökonómia (kezelhető egységek) Előrejelzés (nem észlelt információk) Típusai: Prototípus és mag Körülírt és életlen fogalmak; Prototipikus tulajdonságok jellegzetesség; kategorizáció
Fogalmi hierarchiák Fogalmak tulajdonságai és a köztük levő viszonyok Legtöbb megkülönböztető értékű tulajdonság preferált osztályozási szint
Fogalomelsajátítás 1. Prototípus és mag tanulása Oktatás Személyes tapasztalat Példánystratégia - hasonlítás Hipotézis ellenőrzés - elvonatkoztatás 2. Tanulás tapasztalatokból: példánystratégia, hipotézisellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák
Következtetés Propozicionális gondolatmenet szerveződése (emlékezeti asszociációk mellett) Érvelés premisszák és következmény 1. Deduktív 2. Induktív
Deduktív következtetés Egy érvelés következménye nem lehet hamis, ha a premisszák igazak A tartalom hatásai: Pragmatikus szabályok, pl. Engedélyszabály: egy bizonyos cselekvés megtételéhez bizonyos előfeltételeket ki kell elégíteni Mentális modellek
Tartalom hatása Wason szelekciós feladat (1966) Ha a kártya egyik oldalán magánhangzó van akkor a másik oldalán páros szám van. p nem-p q nem-q
Tartalom hatása Ha valaki alkoholt iszik, akkor biztos, hogy már elmúlt 18 éves. Absztrakt szabályok helyett pragmatikus szabályok mentális modellek
Induktív következtetés Valószínűtlen, hogy a következtetés hamis, ha a premisszái igazak
Valószínűségi gondolkodás Valószínűségi szabályok: Gyakorisági szabály - Egy osztályhoz tartozás valószínűsége az osztály tagságával arányosan nő Konjunkciós szabály Egy kijelentés valószínűsége nem lehet kisebb, mint ugyanezen kijelentés egy másik kijelentéssel vett együttes valószínűsége
Torzítások a valószínűség tulajdonításban Tversky és Kahnemann (1980): az alapszint figyelmen kívül hagyása taxitársaságok balesetek - szemtanú gyakorisági szabály megsértése személyiségleírások (ügyvéd/mérnök) konjunkciós szabály megsértése személyleírás tulajdonság1 és tulajdonság2
Heurisztikák Hasonlósági vagy reprezentativitási a valószínűségbecslés a példányok tipikusságán, a sztereotípiákhoz való hasonlóságán (galamb, strucc és csontok) Hozzáférhetőségi a valószínűségbecslés (a) a példányok hozzáférhetőségén, (b) előfordulási (tapasztalati) gyakoriságán avagy relatív szembetűnőségén, (c) a keresés(i rendszer) hatékonyságán (r betűs szavak) Oksági a valószínűségbecslés az oksági kapcsolatok erősségén (árvíz és földrengés)
Képzeleti gondolkodás Hasonló az észleléshez (mentális rotáció kísérletek) Képzeleti műveletek: mentális forgatás, elrendezés elemeinek letapogatása Vizuális kreativitás
Problémamegoldás A gondolkodás cselekvő működése Alcélokra való felbontás problémamegoldási stratégiák (Newell és Simon) a. Pillanatnyi állapot és célállapot közti különbség csökkentése b. Cél-eszköz elemzés c. Céltó visszafele haladás
Problémamegoldás Problémamegoldási stratégiák Algoritmus: módszer vagy szabály, mely biztos megoldás nyújt nem tudásfüggő ellenőrizz minden állapotot Heurisztika: eszköz és energiatakarékos, de bizonytalan gyakorlatias szabály tapasztalati, tudásfüggő hideg-meleg hegymászás eszköz-cél elemzés: kiinduló állapot, célállapot, alcélok kijelölése, operátor kiválasztás
Problémamegoldás A sikerességet befolyásoló tényezők A probléma leképezése Vizuális tényezők analógiák Funkcionális rögződés Szakértők és kezdők (gyenge és területspecifikus módszerek) Fizika, sakk Több leképezés Eltérő reprezentáció Felszíni és mélyszerkezeti elemek Megoldási stratégiák
NYELV és KOMMUNIKÁCIÓ Kijelentések közlése Nyelvi szintek és köztük való mozgás Produkció és megértés Produktivitás Kontextus hatása
A nyelv fejlődése 1. Tanulás: utánzás, kondicionálás, hipotézisellenőrzés (Slobin: alapelvek) 2. Veleszületett tényezők: tudás gazdagsága, kritikus periódusok, egyedülállóság