Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Prof. Dr. Péter Ákos Biacs: New tasks in food and nutrition sciences (In Hungarian language) Official webpage: www.innocropfood.hu
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR ESZTERHÁZY ZY KÁROLY K FŐISKOLA, F ÉLELMISZERTUDOMÁNYI INTÉZET Új feladatok az élelmiszer-és táplálkozás-tudományban Dr Biacs Péter P Ákos Professzor Emeritus
-Napi táplálékunk összeállítása rendkívül sok tényező függvénye, melyek kisebb-nagyobb mértékben meghatározzák az élelemhez hozzájutást, a fogyasztást és a hasznosítás, a táplálkozás mértékét. - Az élelmezés biztonságát jelenti, ha környezetünkben van elegendő étel és ital, nem éhezünk, táplálékunk tartalmazza mindazon összetevőket, melyek az élet, az egészség, a munkaképesség) fenntartásához szükségesek.
-Ha van elegendő élelem, úgy válogathatunk közöttük, melyet a piaci versenyképesség szempontjából elsősorban az élelmiszerek minősége és biztonsága befolyásol. - Ehhez azonban tanulmányozni szükséges az élelmiszergazdaság minden lépcsőjét, mert a termelés, feldolgozás és forgalmazás egymástól eltérő szempontokat vesz figyelembe az élelmiszer alkalmasságának megítélésekor., bár a higiénia mindenütt alapvető fontosságú.
- A piacképes élelmiszer minőségét első sorban a fogyasztó igényének teljesítése határozza meg (tápérték, élvezeti érték, egészségvédő érték). -A minőség értékfogalom és a termék árában mérhető, hogy sokat vagy keveset kell fizetnünk érte, a kereslet és kínálat függvényében.
- A vásárlás során gyakran változtatunk eredeti szándékunkon, de a keresett élelmiszer megkívánt tápértékéből csak átmenetileg engedhetünk, mert életünk fenntartása megköveteli bizonyos tápanyagok rendszeres fogyasztását (test-építés és energiaszolgáltatás). - A jó táplálkozás legyen sokoldalú és kiegyensúlyozott, akár a makro-összevetőkről (szénhidrátok, fehérjék, zsírok), akár a mikro-tápanyagokról (vitaminok, ásványi anyagok) van szó, melyek a funkcionális élelmiszerek fontos alkotói.
- Életkori sajátságok, egészségi állapot vagy bizonyos célok elérése (testsúly szabályozás, kényelmi szempontok) érdekében más és más motivációkkal találkozhatunk, ezek szubjektív elemekkel gazdagíthatják élelmiszer-vásárlásunkat, majd fogyasztásunkat. - A piacképes élelmiszer biztonsága a környezet függvénye: a termőtalaj szennyezettsége és fertőzöttsége a növények (köztük a takarmány) termesztésénél játszik szerepet, míg a tenyésztés higiénikus feltételei az állatok egészségét befolyásolják: ezek objektív tényezők.
-A feldolgozás és forgalmazás körülményei is jelentősen hozzájárulnak a termék eltarthatóságához, de a kiindulási alapanyagok szennyezettsége és fertőzöttsége jelenti a legnagyobb kockázatot, szabja meg a fogyaszthatóság határértékét. - A vásárlók többsége gondosan tanulmányozza az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjét, mert fontosnak tartja a termék eredetét, a gyártás biztonságát megismerni (nyomon követhetőség), hogy a döntését meghozza.
- Ha a kínált élelmiszer egészségére, munkaképességére vagy életvitelére veszélyt jelentene, úgy minden bizonnyal nem vállalja a fogyasztás kockázatát és nem vásárolja meg a terméket. - A vásárlók és fogyasztók kockázat felismerése ismereteik függvénye: korábban szerzett tapasztalataik és a médiák által közölt információk játszanak fontos szerepet a döntésben.
- A tudományos ismeretek azonban nem jutnak el minden élelmiszer-vásárlóhoz illetve fogyasztóhoz, ezért a kockázat-felismerés ismeretanyagának hatékony bővítésére, rendszeres megerősítésére van szükség, melyben az elektronikus információátadás fontos szerephez jutott. - Az egészséges táplálkozás marketingje akkor tesz nagy szolgálatot az élelmi lánc résztvevőinek, ha valós és nem túlzott vagy éppen félrevezető információkat adnak tovább egymásnak és a lánc végén álló fogyasztónak.
Ebben a munkában minden elméleti és gyakorlati szakember közreműködésére szükség van, hogy élelmiszereink sikerrel vegyék a piaci akadályokat és védjék a fogyasztók egészségét.
Köszönöm m a figyelmet!