SAJÁT TŐKE MŰVELETEINEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA 1
Saját tőke összetevői eredetük szerint Saját tőke a tulajdonosok által a vállalkozás részére idő megkötöttség nélkül rendelkezésre bocsátott, szabadon felhasználható saját forrás, ideértve az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyott összeget is. A saját tőkerészeként kell kimutatni a befektetett eszközök piaci értékeléséből származó értékelési tartalékot, valamint a valós értékelés kapcsán elszámolt értékelési tartalékot, továbbá a fel nem használható saját tőkéből elkülönített lekötött tartalékot is. 2
A saját tőkeösszetevői eredetük szerint Külső forrásokból származó elemek Átértékeléssel kapcsolatos elemek A saját tőke belső átcsoportosításából származik A vállalkozás saját teljesítményéből származik Jegyzett tőke Tőketartalék Értékelési tartalék 1.Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka Lekötött tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény 2016-tól adózott eredmény 3
JEGYZETT TŐKE A számviteli beszámolóban jegyzett tőkeként kell kimutatni. Cégalapításkor, és ha a vállalkozás cégbírósági bejegyzése kötelező: alapításkor, tőkeemeléskor, leszállításkor, létesítő okirat módosításakor a tagok, (részvényesek) által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás, amelyet a bejegyzés időpontjában kell a vállalkozás könyvviteli nyilvántartásába rögzíteni. 4
2016. Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal,továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni 5
Jegyzett tőke adott gazdálkodási formának megfelelő elnevezései: Gazdálkodási forma Részvény társaság KFT Szövetkezet Egyéb vállalkozás Jegyzett tőke Részvény tőke Törzstőke Részjegy-tőke és üzletrésztőke Ténylegesen átvett alapítói vagyon (vagyoni hozzájárulás, vagyoni betét vagy más megfelelő elnevezéssel) A részvénytársaság, a kft bizonyos feltételek mellett visszavásárolhatja a saját részvényét, saját üzletrészét. 6
Az éves beszámoló mérlege a következő szerkezetben tartalmazza a jegyzett tőkére vonatkozó információkat. I. Jegyzett tőke Ebből. Visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértékben II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) 7
A jegyzett tőke főkönyvi elszámolása 411. Jegyzett tőke Csökkenések 1.Jegyzett tőke leszállítása Tőkekivonás, Visszavásárolt saját részvény bevonása Kivált tag üzletrészének bevonása Veszteség miatti leszállítás Növekedések 1.Alapítás 2. Tőkeemelés tőkebevonással Új részvények jegyzésével Dolgozói részvény kibocsátásával Átváltoztatható, átváltozó kötvényből 3. Tőkeemelés az alaptőkén felüli saját vagyonból 8
Az alapítással, tőkeemeléssel kapcsolatos eszközmozgások könyvelése: A működés megindításához a tagok az eszközöket legalább részben már a cégbejegyzés előtt a vállalkozás rendelkezésére bocsájtják. A jegyzett tőkére csak a cégbejegyzés megtörténte után lehet könyvelni. Ez valamennyi számviteli lépésre érvényes. 9
Bejegyzett cégalapítás, vagyoni hozzájárulással megvalósított tőkeemelés könyvelése A cégjegyzés előtt átvett pénzeszközök T 3. Pénzeszközök K 3 Jegyzet, de még be nem fizetett tőke az alapítóktól a cégjegyzésig átvett eszközök létesítő okiratban, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értékének nyilvántartásba vétele T 1,2,3 Eszközök K 3 Jegyzet, de még be nem fizetett tőke. (áthárított levonható áfa nélküli összeg) Ha ezek a tételek a mérlegbe kerülnek, akkor a forrás oldalra át kell rendezni. 10
a jegyzett tőke állományba vétele a cégjegyzés napjával. T 3 Jegyzet, de még be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke 412 Tőketartalék Jegyzet, de még be nem fizetett tőke Tartalma a még be nem fizetett tőke tartalma a tagokkal (részvényesekkel) szembeni, az alapításkor, tőkeemeléskor jegyzett, de a cégjegyzésig még nem teljesített összeg rendelkezésre bocsátására vonatkozó könyvelés 11
3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Növekedés A cégjegyzést kővetően teljesíthető vagyoni hozzájárulás Csökkenés Teljesített vagyoni hozzájárulások tőkeleszállításkor elengedett összeg a tagsági (részvényesi) viszony megszűnésekor behajthatatlanná vált összeg 12
A jegyzett, de még be nem fizetett tőke állományváltozásának könyvelése. A jegyzett, de még be nem fizetett összeg állományba vétele (a bejegyzés napjával) T 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke 412 Tőketartalék A vagyon hozzájárulások átvétele T 1,2,3, Eszközök K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőkeleszállításkor elengedett összeg T 8 Rendkívüli ráfordítások K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke. 13
A behajthatatlan követelés leírása T 8 Egyéb ráfordítások (2016-ban is) K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke A jegyzett, de még be nem fizetett tőkét könyv szerinti értéken kell kimutatni. A mérleg kiemelten kéri a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követeléseket ebből a tételből is. 14
A jegyzett tőke alapítás utáni állományváltozásai. Tőkeemelés Célja lehet: A vállalkozás működési feltételeinek javítása pótlólagos tőkebevonással. Törvény, vagy rendelet kötelezi a tulajdonosokat a tőkeemelésre. Tőkeemelés pótlólagos tőkebevonással csak akkor lehet, ha a tagok már teljesítették valamennyi korábban jegyzett vagyoni hozzájárulásukat. A saját tőke más elemeinek terhére, pedig csak akkor lehet, ha annak fedezete rendelkezésre áll és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. 15
Példa tőkeemelés saját tőke más elemeiből. Egy vállalkozás 4.000.000 Ft összegű jegyzett tőkéjét 5.000.000 Ft-tal emelni kívánja. A társaság saját tőkéje mérlegkészítéskor: Jegyzettőke 4.000.000 Tőketartalék 1.000.000 Értékelési tartalék 500 000 Eredménytartalék 2.000.000 Lekötött tartalék 9.500.000 Adózott eredmény 3.000.000 Feladat: állapítsa meg, hogy a tőkeemelés végrehajtható-e! 16
Jegyzett tőke Tőkeemelés Tőketartalék Értékelés tartalék Eredménytartalék Lekötött Tartalék Adózott eredmény Tőkeeme lés előtt Évnyitás Tőke- Emelés után 4.000.000 4.000.000 +5.000.000 9.000.000 1.000.000 1.000.000 1.000.000 500.000 500.000 500.000 2.000.000 5.000.000-5.000.000 9.500.000 9.500.000 9.500.000 3.000.000 Saját tőke 20.000.000 20.000.000 20.000.000 17
Megoldás: 1. Meg kell állapítani a tőkeemelés fedezetét: Adózott eredmény 3.000.000 Szabad tőketartalék 1.000.000 Szabad eredménytartalék 2.000.000 Tőkeemelésre fordítható 6.000.000 Tervezett tőkeemelés 5.000.000 A társasság a tőkeemelést, a jegyzett tőkén felüli tőkeelemekből, végre tudja hajtani. 18
2. Ki kell számítani, hogy megemelt tőke összege nem haladja-e meg a saját tőkének a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett összegét. Saját tőke 20.000.000 -(lekötött tartalék+ értékelési tartalék) 10.000.000 Korrigált saját tőke 10.000.000 Jegyzett tőke maximális összege a lehetséges emeléssel 10.000.000 A jegyzettőke emelés végrehajtható 19
Tőkeleszállítás Célja: Tőkekivonás A tulajdonosi kör módosítása A visszavásárolt tőkerész bevonása Saját döntés vagy törvényi kötelezettség alapján. Tőkekivonáskor nemcsak a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás értékét kell kiadni, hanem a jegyzett tőkén felüli vagyonból a tulajdonos befektetésének a jegyzett tőkéhez viszonyított arányában számított részt is. A forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni 20
PÉLDA TŐKEKIVONÁSRA Egy kft. 40%-os tulajdoni hányaddal rendelkező beltagja az üzleti év első napjával kiválik a társaságból. Alapításkor a tag vagyoni hozzájárulásából még 200 E Ft tőketartalékba került. A társaság saját tőkéjének adati. Jegyzett tőke 3000 E Ft, Jegyzett, de be nem fizetett tőke 100 E Ft (teljes egészében a kilépő tagtartozása). Tőketartalék 500 E Ft (kizárólag vagyoni hozzájárulásból)eredménytartalék -1200 E Ft, Lekötött tartalék 600 E Ft (eredménytartalékból), Értékelési tartalék 300 e Ft, Adózott eredmény 400 E Ft. Feladat.: állapítsa meg a kilépőtagot illető összeget, és a saját tőkét a kilépés után. 21
Megoldás: 1. A tagot megillető összeg. Vagyoni hozzájárulása 3000x40%+200-100=1300 A tőketartalék a társaság többi tagjától származik, ezért ebből a kilépő tag ne részesül. Felhalmozott veszteség +mérlegszerinti eredmény -1200+400=-800 ennek 40%-a -320 Lekötött tartalék +értékelési tartalék 600+300=900 ennek 40%-a=360 A tag a következő összegre számíthat: 1300-320+360=1340 E Ft. Az adóalapja 40 E Ft. (1340-1300) 22
2. Saját tőke elemeinek változása Jegyzett tőke feltételes leszállítása (3000-1200)=1800 E Ft Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-100+100)=0 Tőketartalék (500-200)= 300 Eredménytartalék (-1200+400+320-240-120)=-840 Lekötött tartalék és értékelési tartalék változatlan, az eredménytartalékból vontuk le a tagot megillető részt. 23
Saját tőkeinstrumentum bevonása A visszavásárlással az adott tőkére foglalt jogok és kötelezettségek megszűnnek, így azok névértékével a vállalkozás jegyzett tőkéjét is le kell szállítani. Könyvelése: T 88 Rendkívüli ráfordítások (könyv szerinti értéken) 2016-tól egyéb ráfordítás K 37 Értékpapírok T 411 Jegyzett tőke K 98 Rendkívüli bevétel (névérték)2016-tól egyéb bevétel 24
Tőkeleszállítás a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék javára. Elsősorban veszteségrendezés, átalakuláskor jön szóba, de lehet jogszabályi előírás is. T 411 Jegyzett tőke K 412 Tőketartalék 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék (kizárólag veszteségrendezés miatt) 25
A jegyzett tőke kapcsolata a kiegészítő melléklettel Be kell mutatni a jegyzett tőke változásait, valamint ezzel kapcsolatban a kapcsolt vállalkozások befektetéseinek alakulását a jegyzett tőkében A kapcsolat vállalkozások adatait is kell tartalmazni a kiegészítő mellékletnek. 26
TŐKETARTALÉK A saját tőkének az az eleme, amelyet véglegesen bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére, de a cégbíróságon a jegyzett tőke részeként nem jegyeztetik be. Nem kapcsolódnak hozzá tulajdonosi jogok. Könyv szerinti értéken kell értékelni, nem lehet negatív. 27
412. Tőketartalék Csökkenések Növekedések 1. Jegyzett tőke emelése 1. Jegyzett tőke 2. Veszteség miatt a negatív eredménytartalék ellentételezése 3. A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó (arányos) tőketartalék kivonás összege 4. Tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összeg 5. Jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben átadott eszközök értéke. leszállításából 2. Alapítóktól alapításkor, illetve tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen kapott eszközök értéke, és az ázsió 3. Tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján. 4. Átvett eszközök jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett értéke. 28
A tőketartalék dokumentálása, könyvelése Amennyiben a tőketartalék állományának változása a jegyzett tőke változásához kapcsolódik, a tőketartalék is csak a tőkeváltozás bejegyzésének napjával könyvelhető. A jegyzett tőkét nem befolyásoló, a saját tőke elemei közötti átcsoportosítás az erről szóló döntés időpontjával, a hozott határozat alapján könyvelendő. 29
Könyvelési tételek. Pénzbefizetés a tőketartalék javára T 3 Pénzeszközök K 412 Tőketartalék Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás részeként: T 1,2,3, Eszközök T 466 Előzetesen felszámított áfa (ha áthárították) K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (az áthárított áfa nélkül) T 4. Rövid lejáratú kötelezettségek K 412 Tőketartalék (a jegyzett tőke változásának bejegyzésével egyidejűleg) 30
Jogszabály alapján átvett eszközök T 1,2,3 Eszközök K 412 Tőketartalék Jogszabály alapján átadott, illetve tőkekivonás alkalmával kiadatott eszközök T 412 Tőketartalék T 8 Ráfordítások T 3 Követelések K 3 Pénzeszközök 4. Rövid lejáratú kötelezettségek ( nem pénzeszköz átadása) K 1,2,3 Eszközök (kivéve pénz) K 9 Bevételek és 467 Fizetendő ÁFA T 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (479) K 3 Követelések (479) 31
Saját tőkén belüli, a tőketartalékot növelő, illetve csökkentő átcsoportosítás. T 411 Jegyzett tőke 414. Lekötött tartalék K 412 Tőketartalék illetve T 412 Tőketartalék K 411 Jegyzett tőke 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék. 32
A tőketartalék értékelése és analitikus nyilvántartása. Könyv szerinti értéken kell értékelni, amely a ténylegesen forintban jóváírt összegnek felel meg. Devizában történő befizetés esetén a pénzügyi teljesítés napján érvényes, a számviteli politikában előírt árfolyamon kell forintra átszámítani. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tőketartalék változásának jogcímeit (növekedések és csökkenések szerinti bontásban) a változások összegét évek szerint. 33
EREDMÉNYTARTALÉK Az eredménytartaléka vállalkozásnak a beszámolási időszakot megelőző üzleti években keletkezett adózott eredményéből felhalmozott, a mérlegforulónapon könyv szerinti értéken rendelkezésre álló vagyonát (pozitív egyenleg) vagy annak elszenvedett hiányát (negatív egyenleg) mutatja. 34
Az eredménytartalék adott időpontú egyenlegében tehát összegeződik: a vállalkozás működése valamennyi üzleti évében elért mérleg szerinti eredmény azon döntések hatása, amelyek az eredménytartalék felhasználására vonatkoznak (ideértve a saját tőke más elemeibe való átcsoportosításokat is) és A beszámolóval már lezárt időszak könyvelésében feltárt jelentős hibák mérleg szerinti eredményre gyakorolt hatása. 35
Az eredménytartalék állományváltozása 413.Eredménytartalék Csökkenések Növekedések Átcsoportosítás a saját tőke más elemeibe: az előző üzleti év adózott eredménye korábbi időszakok helyesbítéséből származó mérleg szerinti veszteség jegyzett tőke emelésére lekötött tartalékba Osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybevett összeg Átcsoportosítás a saját tőke más elemeiből: az előző üzleti év adózott eredménye korábbi időszakok helyesbítéséből származó mérleg szerinti nyeresége a jegyzett tőke leszállításából a veszteség pótlása tőketartalékból A lekötés feloldásakor visszavezetés a lekötött tartalékból 36
Csökkenések 413. Eredménytartalék Eszközkiáramlás forrásaként tőkekivonás a jegyzett tőke leszállításával arányosan jogszabály alapján az eredménytartalék terhére pénz és más eszközök átadása Korrekciós tétel: könyvvezetés pénznemének megváltoztatásakor az áttérési nyitómérlegben (átszámítási különbözetek negatív, a tőketartalékból nem fedezett összege) átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor (ha a saját tőke összege a végleges vagyonmérlegben kevesebb a vagyonmérleg-tervezetben szereplőnél és a csökkenést a tőketartalék nem fedezik) Növekedések Eszközbeáramlás forrásaként Jogszabály alapján az eredménytartalék javára pénz és más eszközök átvétele 37
Az eredménytartalék állományváltozásainak dokumentálása Az eredménytartalék Változásának jogcíme A jegyzett tőkével szembeni átcsoportosítások Tőkekivonáskor kiadott a jegyzett tőke leszállításával azonos érték Adózott eredmény osztalék célú kifizetése Bizonylat Létesítő okirat, ill. annak módosítása vagy közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat A beszámolót jóváhagyó testület határozata Könyvelés időpontja A jegyzett tőke változásának könyvelésével összhangban A tárgyévet követő évben 38
Az eredménytartalék változásának jogcíme Helyesbítések jelentő eredményhatása Jogszabály alapján az eredménytartalék javára, terhére teljesített eszközmozgások A veszteség pótlása tőketartalékból Átcsoportosítás a lekötött tartalékba, illetve onnan Bizonylat Ellenőrzés megállapításai, helyesbített elszámolásai jogszabály A tőketartalék felhasználását jóváhagyó határozat Könyvelés időpontja A hiba feltárásának évében A pénz és más eszközök átadásával, átvételével egyidejűleg A határozat kelte szerint, de legkésőbb a mérleg készítés időszakában A lekötés jogcíme szerint Legkésőbb a mérlegkészítés időpontjában 39
Az eredménytartalék állományváltozásainak könyvelése: Eszközök átvétele T 1,2,3 Eszközök K 413 Eredménytartalék Eszközök átadása T 413 Eredménytartalék K 3 Pénzeszközök 4. Rövid lejáratú kötelezettségek (nem pénzeszköz esetén) 40
T 8. Ráfordítások K 1,2,3 Eszközök (kivéve pénz) T 3 Követelések K 9 Bevételek +467 Fizetendő áfa T 4 Rövid lejárató kötelezettségek (479) K 3 Követelések (479) A saját tőkén belüli, az eredménytartalékot növelő átcsoportosítások. T 411 Jegyzett tőke 412 Tőketartalék 414 Lekötött tartalék 419 Adózott eredmény eredmény (nyereség) K 413 Eredménytartalék 41
Saját tőkén belüli az eredménytartalékot csökkentő átcsoportosítások T 413 Eredménytartalék K 411 Jegyzett tőke 412 Tőketartalék 414 Lekötött tartalék 419 Mérleg szerinti eredmény (veszteség) 42
Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások Az elszámolás megváltozását és az ezzel kapcsolatos példákat a Számviteli törvény átfogó változása 206 című előadás tartalmazza. 43
Eredménytartalék értékelése analitikus nyilvántartása Könyv szerinti értéken kell értékelni. Devizában rendelkezésre bocsájtott eszközöket a teljesítés napján érvényes árfolyamon kell átszámítani. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell: az előző évek mérleg szerinti eredményének összegeit az ellenőrzés, önellenőrzés előző évek mérleg szerinti eredményét módosító tételeit (éves bontásban) eredménytartalék jegyzett tőke leszállításával, vagy növelésével kapcsolatos változásait, A veszteség miatti eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalék összegét Jogszabály alapján átvett eszközök, pénzeszközök értékét. 44
LEKÖTÖTT TARTALÉK A lekötött tartalék a saját tőke más elemeiből, meghatározott célokra történő elkülönítés (nem része a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezetnek). A lekötött tartalékba kell helyezni azokat a tőkejuttatásokat is, amelyeknél a visszafizetés kötelezettsége bekövetkezhet (veszteségpótláshoz már nem szükséges pótbefizetés) A lekötött tartalékot könyv szerinti értéken kell értékelni. 45
A lekötött tartalék állományának változásai 414. Lekötött tartalék Csökkenések Átcsoportosítás a lekötési jogcím megszűnésekor: Jogszabály alapján a jegyzett tőkébe A tőketartalékba Az eredménytartalékba Eszközkiáramlás Kapott és a veszteségrendezéshez nem szükséges pótbefizetés visszafizetése Jogszabály alapján közvetlen eszközkiadás Növekedések Átcsoportosítás a lekötési jogcím keletkezésekor Jogszabály alapján a jegyzett tőkéből A tőketartalékból Az eredménytartalékból Eszközbeáramlás Kapott pótbefizetés veszteségrendezésre Jogszabály alapján közvetlen eszközátvétel 46
A jegyzett tőke leszállításával képzett lekötött tartalék Részvénytársaságnál lehetséges, hogy az alaptőke terhére képzett tartalékként jegyzett tőkét a lekötött tartalék javára leszállítsák. Ezt el kell különíteni, és csak a jogszabályban meghatározott módon )veszteségrendezésre, az eredménytartalékba való átvezetéssel, az erről szóló döntés időpontjával, illetve a jegyzett tőke emelésére a cégbejegyzést követően) lehet megszüntetni. 47
Tőketartalékból átvezetett összegek Tőketartalékból kell lekötni (ettől az egyenlege negatívvá nem válhat!) a lekötés jogcímének fennállásáig: Szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon érétkét Jogszabály előírása v agy saját elhatározás alapján lekötött kötelezettségek fedezetét jelentő tartalékot A jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett összegnek azon részét, amely a jogszabályokban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni 48
Eredménytartalékból átvezetett összegek Akkor is végre kell hajtani, ha ettől az eredménytartalék negatívvá válik, vagy a negatív egyenlege növekszik. A lekötési jogcímek. Saját döntések eredményhatásának, bizonytalan kimenetének kompenzálása A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értéke Az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeg 49
A külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások halasztott ráfordításként kezelhető nem realizált árfolyamveszteségének és az ennek kapcsán képzett céltartaléknak a különbözete Bizonyos kötelezettségekhez, saját célokhoz kapcsolódó tartalékolás Átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeg Ha a tőketartalék nem nyújt fedezetet az abból lekötendő összegre Más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján az eredménytartalékból való elkülönítésre. 50
A lekötött tartalék növekedéséhez, illetve csökkenéséhez kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. Az így átvett eszközök feloldását ellenkező rendelkezés hiányában mindig az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni. 51
A lekötött tartalék állományváltozásának dokumentálása, könyvelése Alapdokumentum a lekötés jogcíméhez igazodik. (közgyűlési, taggyűlési határozat, számítási anyag, adóbevallás) Könyvelés növelő tételek esetében T 411 Jegyzett tőke 412 Tőketartalék 413 Eredménytartalék K 414 Lekötött tartalék Csökkenő tétele fordítva. 52
Eszközök átvétele közvetlenül a lekötött tartalékba T 1,2,3 Eszközök K414 Lekötött tartalék Eszközök átadása közvetlenül a lekötött tartalékból T 414 Lekötött tartalék K 3 Pénzeszközök 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (nem pénzeszközök átadására) T 8 Ráfordítások K 1,2,3 Eszközök T 3 Követelések K 9 Bevételek +467 Áfa T 4 Rövid lejáratú kötelezettségek (479) K 3 Követelések (479) 53
Lekötött tartalék értékelése és analitikus nyilvántartása Értéke számítással állapítható meg, ezért célszerű a számításokat az analitikus nyilvántartáshoz csatolni. Az analitikus nyilvántartásnak jogcímenként kell tartalmazni a lekötött tartalékot, elkülönítetten kimutatni az eredménytartalékból és a tőketartalékból történő lekötéseket. 54
ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Az értékelési tartalék kapcsolódik az értékhelyesbítés, illetve a valós értéken történő értékelés lehetőségeinek alkalmazásához. Könyvvizsgálói ellenőrzési kötelezettség mellett, a könyv szerinti értéktől elkülönítetten kimutatott, becsült pozitív értékváltozás az eszközök birtoklásának időszakában jövedelemként nem realizálható, de fontos jelzés arról, hogy a bekerülési érték alapján megállapított könyv szerinti értékhez képest a vállalkozás vagyona a pénz vásárlóerejének változását figyelembe véve a kimutatottnál többet ér. 55
Az értékelési tartalék két eleme, amelyet a mérlegben elkülönítetten kell bemutatni: Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és A valós értékelés értékelési tartaléka Az értékhelyesbítés és annak értékelési tartaléka kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető Tőkekivonáskor megkönnyíti az aktuális vagyoni állapot meghatározását. 56
Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka Vagyoni értékű jogokra, szellemi termékekre, tárgyi eszközökre(kivéve beruházások és azokra adott előlegek) és a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre lehet alkalmazni akkor, ha azok értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a korábbi értékvesztések, terven felüli értékcsökkenések visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét. Az értékhelyesbítés és azzal összefüggő értékelési tartalék az eszköz piaci és könyv szerinti értékének a pozitív különbözete lesz. 57
Az értékhelyesbítés alkalmazásához a vállalkozásnak a számviteli politikájában: ki kell jelölnie azokat az eszközöket, amelyekre az értékhelyesbítést alkalmazni kívánja (ezekről egyedi nyilvántartást kell vezetni) meg kell határozni azt, hogy milyen információk alapján állapítja meg az értékváltozást, meg kell határoznia az értékkülönbözet jelentős mértékét. Minden évben meg kell vizsgálni és ha jelentős az eltárás sodósítani kell. 58
A valós értékelés értékelési tartaléka A valós értékelési különbözetnek a saját tőkével szembeni elszámolása az értékhelyesbítés elszámolásához hasonlóan történik. A módszer az értékesíthető pénzügyi eszközökre, a cash flow fedezeti ügyleteknél, a külföldi gazdálkodó szervezetekben lévő nettó befektetések fedezeti ügyleteinél alkalmazható, ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelés lehetőségével él. 59
Az értékelési tartalék állományváltozásának dokumentálása, könyvelése Az állományváltozás dokumentumai számítási anyagok, illetve az azt alátámasztó információk forrásai. Könyvelése T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K 417. Értékelési tartalék Csökkenésnél fordítva. 60
Az értékelési tatalék kapcsolata a kiegészítő melléklettel Az értékhelyesbítésre alkalmazott számviteli politika kiegészítő mellékletben való ismertetése kiemelt jelentőségű. Be kell mutatni a saját tőke részeként az értékelési különbözetek nagyságát, tárgyévi változásait, ideértve a saját tőkében, illetve az eredményben elszámolt összegeket is. 61
ADOZÓTT EREDMÉNY Az adózott eredmény a tárgyévi eredmény felosztását (társasági adó levonását) követően a vállalkozásban maradó nyereség vagy a következő időszakokban kigazdálkodandó veszteség. Az adozótt eredményt a következő üzleti év megnyitása után át kell vezetni az eredménytartalékba. Az adózott eredmény megállapítható az eredménykimutatás, de a mérleg adatai alapján is. 62
A mérleg szerinti eredmény megállapítása Összköltség típusú eljárásnál 493.Adózott eredmény elszámolása Tartozik 58. Aktivált saját teljesítmények (ha az egyenleg T) 81. Anyagjellegű ráfordítások 82. Személyi jellegű ráfordítások 83. Értékcsökkenési leírás 86. Egyéb ráfordítás 87. Pénzügyi műveletek ráfordítások 88. Rendkívüli ráfordítások Követel 91-95. Értékesítés árbevétel és bevételek Belföldi értékesítés bevétel Külföldi értékesítés bevétele 58. Aktivált saját teljesítmény (ha az egyenlege K) 96, Egyéb bevételek 97. Pénzügyi műveletek bevételi 98. Rendkívüli bevételek 63
Adózás előtti eredmény 891.Társasági adó Adózott eredmény Egyenleg átvezetése Adózott eredmény K419 (nyereség) Adózott eredmény T 419 (veszteség) 64
Forgalmi költség eljárással 493.Adózott eredmény elszámolása Tartozik 81-84.Értékesítés közvetlen költségei 85. Értékesítés közvetett költségei 86. Egyéb ráfordítások 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 88. Rendkívüli ráfordítások Követel 91-95.Értékesítés árbevétel 96.Egyéb bevétel 97. Pénzügyi műveletek bevétel 98. Rendkívüli bevételek 65
Az adózás előtti eredmény elszámolásától megegyezik az összköltség típusú eredmény elszámolással. A adózott eredmény kapcsolata a kiegészítő melléklettel Be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot. Meg kell adni azokat Az összegeket is, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek, azzal, hogy amennyiben a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni. 66
SAJÁT TŐKE ELEMZÉSI LEHETŐSÉGEI Az elemzésnek két fő módszer lehet. Az időbeli változások felvázolása (bázis-, láncviszonyszámok, trendszámítás) Egy adott időszak adataiból mutatószámok képzése Saját tőke elemeinek időbeli alakulása Több évre vonatkozóan (legalább három) a saját tőke minden elemét táblázatba foglaljuk. Az összegek mellett az előző év százalékában, valamint a bázishoz képest elemezzük. 67
Ugyanilyen összehasonlításban elvégezzük a különböző eredménykategóriák elemzését. Figyelembe lehet venni az infláció hatását. Rá kell mutatni a csökkenés és növekedés okaira. Az általánosan ismert mutatók közül a leggyakrabban használtak Saját tőke aránya az összes forrásból Saját tőke növekedési mutató Tőke megtérülési mutató Eladósodottság mértéke jegyzett tőke jövedelmezősége 68
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! 69