Mez Gábor. Peptidkémia

Hasonló dokumentumok
ALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK

9. Szilárdfázisú szintézisek. oligopeptidek, oligonukleotidok

Szilárd fázisú peptidszintézis polisztirol-divinilbenzol gyantán

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

Peptidek (savamidok) szintézise. feladat: a szintéziskor elvben csak egy mól vizet kell elvonni peptidkötésenként, ám az ördög a részletekben rejlik.

szerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Név: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Szerves kémiai szintézismódszerek

CH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2

H 2 N CH COOH - H 2 O + + H 2 N CH CO HN CH COOH Q NH CH C NH 2 CH C OQ 2 -HX NH CH COOQ 2 NH CH COOH

9. Szilárdfázisú szintézisek. oligopeptidek, oligonukleotidok

Szénsavszármazékok 1

Helyettesített karbonsavak

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

Versenyző rajtszáma: 1. feladat

O S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Helyettesített Szénhidrogének

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

1. feladat. Versenyző rajtszáma: Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül?

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

Aminosavak, peptidek, fehérjék

KARBONSAVSZÁRMAZÉKOK

A bórsavtól a lipofil karboránt tartalmazó peptidomimetikumokig

AMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3

2. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez

8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok.

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

szabad bázis a szerves fázisban oldódik

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

INFORMATIKA EMELT SZINT%


Szénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

8. Előadás. Karbonsavak. Karbonsav származékok.

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport

Élelmiszer-fehérjék átalakulása a feldolgozás és tárolás során

Aromás vegyületek II. 4. előadás

Új oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. 1; PAP

COOCH 3. Ca + O - NH 2 OCH 2 CH 2 CH 3 NO 2 N H H 3 CO N OCH 3 COOH

SBR Sztirol-butadién gumi SBR SBR 6. NR Természetes gumi NR NR 6. NBR Akrilnitril-butadién gumi NBR NBR 7. EPDM Etilén-propilén-dién gumi EPDM EPDM 8

Oligo- és polipeptidek:

4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek).

Aminosavak, peptidek

HALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Szerkezet, előállítás, kémiai tulajdonság

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Szerves kémiai szintézismódszerek

2018/2019. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA. I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató

Szerves kémiai szintézismódszerek

Új alternatív módszer fenol származékok vizsgálatára felszíni és felszín alatti víz mintákban

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

3. Aminosavak gyártása

aminosav!-aminosav természetes (natural)!-aminosav >200 fehérjealkotó (proteinogenic)!-aminosav genetikailag kódolt

A fehérjék hierarchikus szerkezete

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Halogénezett szénhidrogének

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.

O k t a t á si Hivatal

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.

AMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN

Heterociklusos vegyületek

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Modellpeptidek szintézise Hg(II) ion által katalizált bomlás vizsgálatához

Alzheimer-kór diagnosztikájára alkalmas β-amiloid epitóp peptidet tartalmazó konjugátumok szintézise

Fémorganikus vegyületek

Palládium-organikus vegyületek

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

Név: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!

Budapest, augusztus 22. Dr. Nagy József egyetemi docens

Szabó Andrea. Ph.D. értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Petneházy Imre Konzulens: Dr. Jászay M. Zsuzsa

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Minőségi kémiai analízis

Oligo- és polipeptidek:

Szerves kémiai szintézismódszerek

ÁTSZIVÁRGÁS ÁTTÖRÉSI IDEJE AZ EN374-3:2003 SZABVÁNYNAK MEGFELELŐEN (PERCEKBEN) Védelmi mutatószám

9. Előadás. Fehérjék

Átírás:

Mez Gábor Peptidkémia

Tartalom TÖTÉNETI IDALMI ÁTTEKINTÉS... 3 TÁGYALT TÉMAKÖÖK... 6 AMINSAVAK ELFDULÁSA ÉS SZINTÉZISE... 7 AZ AMINSAVAK ÖVID BEMUTATÁSA... 8 VÉDSPTK... 19 NEM UETÁN TÍPUSÚ NH VÉDSPTK... 21 AILSZULFENIL VÉDSPTK:... 27 UETÁN TÍPUSÚ VÉDSPTK... 28 PÉLDÁK... 34 KABXIL VÉDSPTK... 37 LDALLÁN VÉDSPTK... 41 PEPTIDKÖTÉS KIALAKÍTÁSA... 48 KAPSLÁSI ELJÁÁSK... 50 2

TÖTÉNETI IDALMI ÁTTEKINTÉS 1. E. Fischer: Berichte 39, 530 (1906) Peptidek, polipeptidek fogalma, elmélete, szintézise 2. J.S. Fruton: Advances in Protein hemistry Vol.5. (Academic Press, New York 1949) Felöleli az addigi peptidkémiát. 3. J.P. Greenstein, M. Winitz: hemistry of Amino Acids (J. Wiley, New York, 1961) Lexikális gyüjtemény aminosav- és kismolekulatömeg peptidszármazékokról. 4. E. Schröder, K. Lübke: The Peptides I-II. (Academic Press, New York 1965-1966) Peptidkémikusok bibliája. 5. M. Bodánszky, M.A. ndetti: Peptide Synthesis (J. Wiley and Sons, New York, 1966) 6. Medzihradszky Kálmán: A természetes peptidek szintézise. A kémia újabb eredményei 3 (1970) 7. Bajusz Sándor: Peptidszintézis. A kémia újabb eredményei 47 (1980) 8.. B. Merrifield: J. Am. hem. Soc. 85, 2149 (1963) Szilárdfázisú peptidszintézis elve 9. J.M. Stewart, J.D. Young: Solid phase peptide synthesis (Freeman and o., San Francisco, 1969), (Pierce hemical ompany, ockford, Illinois, 1984) Boc-technika 10. E. Atherton,.. Sheppard: Solid phase peptide synthesis: a practical approach (IL Press, xford, England, 1989) Fmoc-technika 11. G.A. Grant: Synthetic peptides, a user s guide (Freeman and o., New York, 1992) 3

AMINSAVAK H 2 N H H Monoamino-monokarbonsavak: Gly (G): H Trp (W): H 2 NH Ala (A): H 3 Ser (S): H 2 H Val (V): H H 3 H 3 Thr (T): * H H 3 H Leu (L): H 2 H H 3 H 3 Tyr (Y): H 2 H Ile (I): * H H 3 H 2 H 3 ys (): H 2 SH Nle : H 2 H 2 H 2 H 3 Hcy : H 2 H 2 SH Phe (F): H 2 Met (M): H 2 H 2 S H 3 Pro (P): H 2 H 2 H 2 H NH nem csak H Hyp : H H H 2 H 2 H NH nem csak H Monoamino-dikarbonsavak (savas): Asp (D): H 2 H (pk: 2,98) Asn (N): H 2 NH 2 (pk: 5,41) Glu (E): H 2 H 2 H (pk: 3,22) Gln (Q): H 2 H 2 NH 2 (pk: 5,65) 4

Diamino-monokarbonsavak: Lys (K): Arg (): H 2 H 2 H 2 H 2 NH 2 rn : H 2 H 2 H 2 NH 2 (pk: 9,74) (pk: 9,70) H 2 H 2 H 2 NH NH 2 His (H): H 2 H NH NH N H (pk: 10,76) (pk: 7,58) 5

TÁGYALT TÉMAKÖÖK amino védôcsoportok oldallánc védôcsoportok 1 2 Z NH H + H 2 N H X Y karboxilcsoport aktiválás kapcsolási eljárások - HX karboxil védôcsoportok (szilárdfázisú szintézisnél gyanta tölti be ezt a szerepet) 1 2 Z NH H NH H Y védôcsoportok hasítása ldatfázisú és szilárdfázisú peptidszintetikus eljárások 6

AMINSAVAK ELFDULÁSA ÉS SZINTÉZISE Bruckner Gyz: Szerves kémia I/2 Pl. H + NH 4 N -H 2 H NH 2 N H 2, H + hidrolízis H NH 2 H H + NH 3 NH H + H 2 H 2/kat. H NH 2 H α-ketokarbonsav α-iminosav α-aminosav (=H 3, piroszlsav) (alanin) acém termék rezolválás - N-acetil származék enzimes hidrolízise: L-konfigurációjú hasad, D nem - N-védett származék brucin sójának szétkristályosítása 7

AZ AMINSAVAK ÖVID BEMUTATÁSA Glicin (G): nincs aszimmetria centrum nincs oldallánc mellékreakciók nagy flexibilitás 1. H HN NHH 2 Bzl ' könny reakcióba vinni konformációs változatosság H - H HN N H 2 nincs racemizáció H H 2 NH H 2 NH H 2 H H Z-Aaa-Gly- hidantoin származék karbamid származék Megoldás: Gly-NH 2 kiindulás, hidrolízis nem dipeptid fázisban (Z-Aaa-Gly-Gly- )! 2. Szukcinimid gyûrûzárás: Asp()-Gly, Asn-Gly H 2 NH H H NH H 2 ~30% H 2 1 N H 2 NH H 2 1 2 ~70% H 2 H H 2 NH H 2 H NH H NH H 2 NH H α-aszpartil-glicin β-aszpartil-glicin 8

3. Diacetilezôdés: α- atomon nincs térgátlás - önacilezés (Z-Gly) 2 Z NH Z H 2 N H 2 H 4. Diketopiperazin képzôdés: Gly-Pro, Gly-Gly 2 N H 2 NH H 2 H 2 N H 2 NH H 2 H 2 N 5. eakció D-vel: H 2 N H 2 Et + N N NH N N NH HN H 2 Et N H 2 1-ciklohexil-2-ciklohexil-amino- 4,5-dihidroimidazolin-5-on 6. Gly-NA (Leuchs-anhidrid) H 2 HN B - -BH H 2 - N izocianát-származék NH- H 2 H HN NH hidantoinsav-származék Alanin (A): aszimmetria centrum racemizáció (kis mérték) 9

gyors reakció, nincs nagy térgátlás sok Ala apoláros karakter oldékonyság csökkenés α Valin (V): -atomon izopropilcsoport térgátlás lassú reakciók mellékreakciók fokozódása Z-Val-H > Boc-Val-H, H-Val- t Bu > H-Val-Et karboxilcsoport reaktivitását jobban gátolja, mint az aminocsoportét aminosav analízis 48 óra 1. Azidos kapcsolás: 1 -N 2 1 N H 2N- 2 1 NH NH 2 N 3 azid izocianát-származék karbamid-származék 2. N acilvándorlás (migráció) NH H NH N HN Gyenge nukleofilek (pl. o,p-nitrofenol) esetén! Piridin oldószer növeli a nukleofilitást. 3. Savkloridos kapcsolás: X-Val-l + NH 2 - + H - X-Val-H + NH 2 - + l - 10

4. Észter hidrolízis, hidrazinolízis: X-Val-Me + NH 2 -NH 2 (NaH) lassú racemizáció 5. Acilezés Tyr jelenlétében: Tyr H-csoportja is acilezdhet 6. Vegyes anhidrides kapcsolás: H 3 H 3 H 3 H 3 H Z H 2 H H H 2 + H 2 N- H 3 H 3 H Z H 2 H NH H 3 H 3 H H 2 NH Z-Val-H + klórszénsav izobutil észter vegyes anhidridje 5-8% fordítottan acilezett származék normális esetben <1% Izoleucin (I): a valinra leírtak fokozottan igazak még egy aszimmetria centrum alloizoleucin Leucin (L): az alaninhoz hasonló, de nagyobb oldallánc (térgátlás) lassabb reakciók Norleucin (Nle): nor egyenes lánc, metionin helyettesítése peptidekben H 2 H 2 S H 3 H 2 H 2 H 2 H 3 Met oldallánc Nle oldallánc Fenilalanin (F): benzilcsoport az oldalláncban 11

katalitikus hidrogénezés benzolgyr telítdése hosszú hidrogénezést kerülni kell ( His(Bzl), Arg(N 2 ) ) Z-Phe- - Na + p.: 133-134, Z-Phe-H p.: 88-89 megfelelen végzett savanyítással elkerülhet (Z-Gly-H, Z-Ala-H, Z-Lys(Z)-H, Z-Val-H, Z-Ser-H) Prolin (P): iminosav, nem racemizálódik, merev struktúrában törés 1. Prolin körüli kötések labilitása: Z-Pro-Gly-Me + 1M NaH β-turn szerkezetben Z-Pro-H (0,1M NaH jó) Tyr-Pro, Thr-Pro, Ser-Pro, Lys-Pro (Na/NH 3 ) közeli proton katalizálja a hasadást Asp-Pro híg savakra hasad 2. Diketopiperazin képzdés: lásd Gly Gly-Pro, Pro-Gly, Pro-Pro, D-Aaa és nagy oldallánc elsegíti SPPS (szilárdfázisú peptidszintézis), aktivált származékok tárolása 3. Szekunder amin alkilezdése: könnyebben N-alkilezdik, mint a primer amin SPPS lánc letörés: H 2 l H 2 H 2 NH bázis -Hl H 2 H 2 N H 2 12

4. D-s kapcsolás: N acilvándorlás DMF > DM 5. Prolin kapcsolása prolinhoz: H 3 H 3 HN H N H 3 térgátolt HN H H Triptofán (W): savas, oxidatív rendszereket nem bírja fémionok, napfény katalizál kinoidális átrendezdés 1. Aminosav analízis: enzimes hasítás, vagy metánszulfonsavas hidrolízis Tyr:Trp (UV meghatározás) Tyr (aminosav analízis) 2. Indolgyr alkilezdése: terc-butil kation (különösen veszélyes) H 2 x x NH x x HF hasítás eltt Boc-csoport eltávolítása! Irreverzibilis gyökfogók (scavanger) 3. Azidos kapcsolás: -NH 2 NH 2 +HN 2 közben az indolgyr nitrozálódhat 13

4. UV hatása hidrolízis közben: H H H H 2 NH 2 H NH NH NH H 5. N-terminális Trp viselkedése fragmenskondenzáció során: H 2 H H NH NH dimer vegyület keletkezik H 2 Metionin (M): oxidáció, alkilezdés 1. xidáció: savas közegben leveg hatására szulfoxid keletkezik. ers oxidálószer (pl. H 2 2 ) hatására szulfon keletkezik ox. S S S szulfoxid szulfon (védelem is) 2. Alkilezdés: ox. H 3 S H 2 + H 3 MSA H 3 +S H 3 H 2 + H H 2 H 2 NH H NH H 14

tioanizol gyökfogó alkalmazása szükséges (hard-soft, pull-push) ha benzil kation megy rá, metil fog lehasadni, S-benzil- homocisztein keletkezése közben 3. Katalizátor méreg: S atom miatt (cisztein is) BF 3 adalék segít vagy pótolni a katalizátort Szerin (S): hidrofil H-csoport funkciós csoport alternatív védelem (SPPS!) 1. H acilezdése: acilezszer nagy feleslege esetén NH > H nukleofilitás 2. Acilvándorlás: Gly-Ser N, N fenolok gátolják, HBt, imidazol segíti az acilezdést 3. Intramolekulris acilezés: Trt NH H X H 2 H -HX Trt NH H H 2 ez általában nem gond, mert tovább acilez 4. urtius átrendezdés: Z NH H N H 3 2 H -N 2 Z NH H N H 2 H Z H 2 NH H azid izocianát származék 2-oxazolidon származék 5. Leuchs anhidrid: NH 15

H 2 HN H H HN H H H 2 az H-csoportot védeni kell 6. SPPS: HF hasítás N migráció láncszakadás NH H NH H H H 2 H + H 3 - NH H + H 3 N H 7. Szerin észterek lúgos hidrolízis dehidroalanin (Thr vízvisszavétel racemizáció allotreonin) H 2 Treonin (T): -- két aszimmetria centrum treo Thr Na sója nem oldódik alkoholban, az allotreoniné igen. Szerinhez hasonló viselkedés, de térgátlás miatt lassabb reakciók. Tirozin (Y): vízben oldódik a fenolos H miatt (lúgos kirázás!) 1. Alkilezdés: H segíti a gyr alkilezdését (Bzl védelem intramolekuláris alkilezdés) 2. Acilezdés: Tyr» Ser > Thr ( Z-l Z-Tyr(Z)-H ) átacilezés is könnyebb N migráció 3. Azidképzés: NaN 2 gyr nitrozálódása 4. H nukleofilitása összehasonlítható az NH-éval hosszú reakció vagy acilezszer felesleg -acilezés de bázissal bontható isztein (): cisztein ---- cisztin (oxidáció) 16

H 2 SH HS ox. H 2 S S H 2 NH H H 2 NH H red. NH H NH H ys ys ys dipeptid ys diszulfidhíd ys ys ciklocisztin 1. Könnyen oxidálódik, ph7, leveg jelenlétében. edukálása merkapto vegyületekkel (DTT, merkaptoetanol) 2. xidatív hasítás ciszteinsav (pl. aminosav analízis) NH 2 H 2 H S 3 H H 3. Acilezésben versenyez az NH-csoporttal, N S migráció pl. Npys-csoport 4. Alkilezdés: védcsoportok hasításánál (gyökfogók használata) 5. Katalizátor méreg, H 2 /kat. 6. Diszproporcionálódás: aszimmetrikus diszulfidhidak szimmetrikussá alakulása. Aszparagin (N), Glutamin (Q): oldallánc amid (NH 2 ) 1. Dehidratáció: karboxamid-csoport vízvesztéssel nitrillé alakul ( N). D, foszgén, Tos-l/piridin, Pl 3 Asn és Gln kapcsolása aktív észteres vagy in situ aktív észteres eljárással. Beépült Asn, Gln már nem módosul. 2. Gyrzárás: Asn: szukcinimidgyr (ezt követ transzpeptidáció), ld. Gly. Gln esetén a megfelel glutárimid kialakulása ritka. 17

Gln: piroglutaminsav képzdés a peptid N-terminálisán. H 2 H 2 N -NH 3 H 2 H 2 N H H 2 H 2 HN H Gln > Glu(X) > Glu, Hl/ecetsav > Hl/dioxán, TFA/DM Közeli His katalizál! Asn esetén a négytagú gyr miatt nem alakul ki. Aszparaginsav (D), Glutaminsav (E): ldallánc karboxilcsoportot védeni kell! E nélkül az aktiválás ciklikus anhidridhez vezet (α és γ-peptidkötés alakul ki). ldalláncban védett Asp és Glu hasonló gyrzárási mellékreakciót mutatnak, mint az Asn és Gln, bár kisebb mértékben (védcsporttol függ). Hisztidin (H): alkil- és acilátviv tulajdonsága okoz sok gondot. Nincs igazán jó védcsoportja (ld. védcsoportoknál). Lizin (K): ldallánc NH 2 -csoport védelme elengedhetetlen. Arginin (): Arg rn átalakulás bizonyos védcsoportok hasításánál. Szulfonsav-típusú védcsoportjainak hasításakor inkább más aminosavak (pl. Tyr sérül). 18

VÉDSPTK H 2 N H 1 H + H 2 N H 2 H sokféle termék X 1 NH H 2 H + H 2 N H Y -H 2 Amino védcsoportok (X): nem uretán típusúak, uretán típusúak X 1 2 NH H NH H Y NH H H NH H H amid uretán acemizáció: H N Akt H B: -AktH N H H-Aaa-Y LL és DL dipeptid Acil-Aaa-Akt oxazol-5-on H N H H Acil-DL-Aaa-H H 2 -H + +H + N : - N : - N pszeudo aromás rendszer H : - 19

- amidokban (--NH- ) a f nukleofil - uretánokban (---NH- ) N a f nukleofil - Pro, Pht, Tos nincs racemizació - direkt protonelvonás, rövid ideig dolgozni bázisos közegben 20

NEM UETÁN TÍPUSÚ NH VÉDSPTK Tozil (Tos): Du Vigneud H 3 S NH Bevitel: Tos-l formában Tos acemizáció: Tos-Aaa-H kapcsolásakor nincs, S a f nukleofil Hasítás: Na/NH 3 redukció ( ys(bzl), His(Bzl) ) Problémák: Lys-Pro, Thr-Pro kötés hasadása Arg(Tos) rn rn(tos) laktámgyr (Lys(Tos) kevésbé) H 2 N H H 2 NH H 2 H 2 Elektrolitikus redukció: Pb - (Tos-Peptid, 20%MeH, ph11), + (20% Hl) Ers sav: HF, TFMSA Kapcsolás: nem kapcsolható vegyes anhidrides módszerrel, mert jelents mennyiségben fordítottan acilezett termék. Savkloriddal csak Mg szuszpenzióban (azidoknál hasonlóan): 21

Tos NH H l Tos NH H - Tos N H H H 2 Aktív észteres kapcsolás: (Pro és pglu kivételével) Tos NH H Tos NH H H N NH H l - l - - H + Tos NH 2 piridin vagy N 2 vizes alkohol + H N2 Ftalil (Pht): N Bevitel: ftálsavanhidrid + Aaa (Gly esetén ömlesztés 150 ) 22

Hl hô NH Nefkens: H N H N-karboxi-etil-ftálimid Sl 2 + hô H - N 2 H 5 H H N H Trp, Asn, Gln, Met, Asp-Pro! + H 2 N ph 7-8 Hasítás: hidrazinolízis (bár ez sem kvantitatív) NH NH + H 2 N + N H 2 N 2 H 5 etil-uretán 0,1M hidrazin/eth, 1óra reflux ftálhidrazid Hl hozzáadására kikristályosodik alkilészterek! Formil (For): vízoldékonnyá teszi a peptidet (ioncserés tisztítás) H NH Bevitel: hangyasav + ecetsavanhidrid + Aaa, For-Tcp For 23

Hasítás: hidrogén-peroxid H ys, Trp, Met NH H 2 2 H oxidálódik! NH - 2 NH 2 0,5M Hl (alkohol-víz elegy) melegítve Gly-Lys(For) kötéshasadás Hidrazin vagy hidroxilamin (enyhén savas közegben) ezisztens: HBr/jégecet, híg lúg, Na/NH 3 Trifluoracetil (Tfa): Lys(Tfa) F 3 NH Tfa Bevitel: Tfa-anhidrid (felesleg racemizáció) Tfa-anhidrid/TFA ( Tfa-Lys-H ) Tfa-Et ( H-Lys(Tfa)-H ) Tfa-Ph, F 3 --l 3 Hasítás: híg NaH, Ba(H) 2, NaBH 4 redukció Hl/EtH Tfa-Et + peptid-észter Hl-sója (más savakkal szemben stabil) Tfa-peptid-észter magas gztenzió 19 F NM gázkromatográfia Klóracetil (lac): szelektív hasíthatóság, ciklizálás 24

lh 2 NH lac Bevitel: klórecetsav-anhidrid, lac-pcp Hasítás: tiovegyületekkel 1. 2-merkapto-3-nitro-piridin N 2 + NaH 3 N 2 N H S lh 2 NH 40 N S H 2 NH NH 2 + - N + N 2 S H TFA, 1-4 óra 20 2. 1-piperidin-tiokarboxamid N S NH 2 acemizáció: utólagos bevitel iklizálás: klóracetilezett aminocsoport + ys SH-csoportja lh 2 PEPTID ys SH B: H 2 PEPTID ys S Konjugálás: BrAc-származék jobb Fehérje vagy polipeptid NH-csoportjainak módosítása BrAccsoporttal és ezt reagáltatni ys tartalmú peptiddel. 25

Alkil-típusú védcsoportok: H 2 NH H benzhidril (Bha) benzil (Bzl) NH H 3 H 3 NH NH NH tritil (Trt) 4-metil-tritil (Mtt) 4-metoxi-tritil (Mmt) Hasítás: savas hasítás, savérzékenység: Mmt>Mtt>Trt»Bha»Bzl Mmt és Mtt 1% TFA/DM, Trt 5% TFA/DM Bzl inkább H 2 /kat Savlabilitás fokozása: metoxi > metil Savstabilitás fokozása: nitro > klór Alkalmazásuk a nagy térgátlás miatt fleg oldallánc védelem. acemizáció: Bzl - racemizálódik, Trt-Aaa-X térgátlás miatt nem. 26

AILSZULFENIL VÉDSPTK: N 2 N 2 S NH N S NH 2-nitrofenil-szulfenil (NPS) 3-nitro-2-piridinszulfenil (Npys) Hasítás: 1. savas (Hl/éter, EtAc, MeH) (NPS) 2. nukleofil: tiovegyületek (NPS, Npys) l és Me szubsztituált NPS származékok a savstabilitás változtatása érdekében. Trp indolrésze, ill. Tyr szubsztituálódhat. N S átmenet ys esetében, HBt, His katalizálja. acemizáció: van 1-(4,4-dimetil-2,6-dioxo-ciklohexililidén)-etil (Dde): H 3 H 3 NH H 2 N NH 2 H 3 H 3 H 3 H 3 N NH Hasítás: Speciális hasíthatóság miatt fleg oldallánc védelem. 2% hidrazin/dmf 2x3 perc ezisztens: TFA hatására 0,1% hasad 20% piperidin 3% hasad 2 óra alatt 6,5% hasad 4 óra alatt. 27

UETÁN TÍPUSÚ VÉDSPTK Aktivált aminosavszármazék nem racemizálódik. Nagy variációs lehetség (különböz hasítások). Kiszorították a nem uretán típusú védcsoportokat, elssorban az α-aminocsoportok védelmében. Benzil-oxi-karbonil (Z): H 2 NH Z Bevitel: Z-l (klórhangyasav benzilészter: 6 H 5 -H 2 ---l) foszgén + benzilalkohol (foszgén feleslegben) Z-l Termikus bomlással 2 -t veszthet + 6 H 5 -H 2 -l Nem tisztítják desztillálással (esetleg vacuum desztillálás)! Hasítás: 1. H 2 /kat. (Pd/) (ys, Met +TEA karbamilát+ 2 ) Z-PEPTID 6 H 5 -H 3 + H--NH- 2 + NH 2 - Nincs térfogatváltozás! H 2 2 (Ba(H) 2 Ba 3 követés) 2. Savas hasítás: HBr/jégecet, HF, TFMSA, TMSTf TFA/DM (1%) 28

H 2 NH H 2 NH H H 2 X X H 2 + H NH 2 + NH 2 HBr/THF v. dioxán éterkötés hasadás észterezés 2N Hl/hangyasav (Met) alkilezdés visszaszorítása 3. Na/NH 3 : már nem használják Problémák: 1. Z-védcsoport nem érzékeny bázisra, de H 2 NH H 2 NH H 2 Z-Aaa-Gly-... 2. Savklorid képzés: HN H NH + H - BzlH NH H 2 NH hidantoin-származék 29

H 2 NH H 2 hô H + H l 2 l HN Leuchs-anhidrid Bzl-l Tionil-klorid helyett Pl 5 a savklorid kialakításához. 3. Savas hasítás: Bzl-észter is hasad a Z-csoport hasításakor < 20 perc és < 20 szelektív Z-csoport hasítás Szubsztituált származékok: H 3 H 2 NH híg Hl/etanol p-metoxi-benzil-oxi-karbonil ( Z(Me) ) 2 N H 2 NH HBr/jégecet, igen erôs savak p-nitro-benzil-oxi-karbonil ( Z(N 2 ) ) l H 2 NH erôs savak, HF 2-klór-benzil-oxi-karbonil ( lz ) N N H 2 NH szines, de hasadás után szintelen katalitikus H 2! Ne! p-azofenil-benzil-oxi-karbonil ) 30

N 2 H 3 H 3 H 2 NH terc-butil-oxi-karbonil (Boc): H 3 H 3 H 3 hυ (350nm) NH terc-butil-oxi-karbonil (Boc) Bevitel: Boc-N 3, di-terc-butil-dikarbonát ( (Boc) 2 ) H 3 H 3 H 3 H 3 N 3 H 3 H 3 H 3 H 3 H 3 Hasítás: híg savakra; 25% TFA/DM, 2N Hl/dioxán, EtAc, hangyasav, 0,1N Hl/hangyasav Stabil: H 2 /kat. bázis, hidrazin, Na/NH 3 Probléma: t Bu kation alkilezi a Trp,Met, védett ys aminosavakat 31

Származékok: H 3 H 3 NH 80% AcH, 3 óra 5% TFA/DM 9 perc, hυ -1400x savlabilabb, mint a Boc H 3 H 3 α,α dimetil-3,5-dimetoxi-benzil-oxi-karbonil (Ddz) H 3 NH 80% AcH, <1 óra 0,5% TFA/DM 9 perc, -3000x savlabilabb, mint a Boc H 3 bifenil-izopropil-oxi-karbonil (Bpoc) 9-fluorenil-metoxi-karbonil (Fmoc): H H 2 NH H 3 NH 9-fluorenil-metoxi-karbonil (Fmoc) 9-metil-9-fluorenil-oxi-karbonil gyenge szerves bázisra hasad erôs savakra hasad Bevitel: Fmoc-l, Fmoc-Su 32

H H 2 l H H 2 N Fmoc-l Fmoc-Su H 2 H 2 Hasítás: gyenge szerves bázisok (szekunder aminok); piperidin, morfolin, DEA (dietil-amin), DBU: 1,8-diazabiciklo[5.4.0]undec-7-én TBAF: tetra-butil-ammonium fluorid ezisztens savakra, H 2 /kat. (ellenvélemények is) Probléma: Hosszú hasítás esetén diketopiperazin képzdés a kritikus szekvenciáknál. A keletkez dibenzofulvén okozhat mellékreakciókat. H 2 Allil-oxi-karbonil (Aloc): H 2 H H 2 H 2 NH allil-oxi-karbonil (Aloc) Bevitel: Aloc-l Hasítás: Pd()/(Ph) 3 P ezisztens: sav, bázis (szelektív, ortogonális) védcsoport kombináció. iklohexil-oxi-karbonil (hoc, Hoc): 33

NH Bevitel: hoc-l, hoc-su ciklohexil-oxi-karbonil (hoc) Hasítás: HF, TMSTf (25 ), 0 -on 1-2% PÉLDÁK 1. Tuftsin-származékok szintézise: Boc-Lys(Z)-Pro-Arg(N 2 )-NBzl Thr-Lys-Pro-Arg Z-Lys(Boc)-Pro-Arg(N 2 )-NBzl 1. Hl/EtAc 1. Hl/Etc 2. Boc-Thr-Pcp 2. Boc-Thr-Pcp Boc-Thr-Lys(Z)-Pro-Arg(N 2 )-NBzl Z-Lys(Boc-Thr)-Pro-Arg(N 2 )-NBzl 1. Hl/EtAc 1. Hl/EtAc H 2 /kat 2. H 2 /kat 2. For-Tcp u.a. 3. H 2 /kat 1 2 3 4 5 6 Boc-Lys(Boc)-Pro-Arg(N 2 )-NBzl 1. Hl/EtAc 2. Boc-Thr-Pcp Boc-Thr-Lys(Boc-Thr)-Pro-Arg(N 2 )-NBzl 7 8 9 34

1. Thr-Lys-Pro-Arg 4. Lys(Thr)-Pro-Arg 2. For-Thr-Lys-Pro-Arg 5. Lys(For-Thr)-Pro-Arg 3. Boc-Thr-Lys-Pro-Arg 6. Lys(Boc-Thr)-Pro-Arg 7. Thr-Lys-Pro-Arg 8. For-Thr-Lys(For-Thr)-Pro-Arg 9. Boc-Thr-Lys(Boc-Thr)-Pro-Arg 2. hoc-lys(boc)-gly- hoc-lys(z-gly)-gly- hoc-lys(h-gly)-gly-h hoc-lys( Gly)-Gly H-Lys( Gly)-Gly 1. 33% TFA/DM 2. 10% DIEA/DM 3. Z-Gly-H + D +HBt 1M TMSTf-tioanizol/TFA BP-HBt-DIEA (3:3:6) HF-p-krezol (9:1) 3. Template Assembled Synthetic Protein (TASP): (Mutter et al.) Fmoc szintézis: 35

Boc Aloc P G K K P K K G Dde lz 4. Lysine-tree (lizin fa), Multiple Antigen Protein (MAP): (Tam et al.) Boc K Fmoc Boc K K Fmoc Boc K Fmoc K Boc K Fmoc K βa Szelektív hasítás után két különböz epitóp kapcsolható (esetleg további módosítás után pl. klór-acetilezés). 36

KABXIL VÉDSPTK - észterek (kevesebb fajta) - olcsó, veszélytelenebb Szintézisek oldatban: Boc NH H X + NH 2 H Y Boc NH H NH H X és Y is lehet észter. Minden észter aktiválás, de... t Bu < Et < Bzl < Me < All < Ph < Np < Pcp < Pfp Y Szilárdfázisú szintézis: -terminális karboxil védelem = gyanta Boc NH H + NH 2 H Boc NH H NH H X Metil-, etil-észter (Me, Et): Észter képzés: Aaa + alkohol (vízmentes) + Hl (gáz) Met, Trp, Tyr: kíméletesebb módszer tionilkloriddal Aaa alkoholos szuszpenzió + fölös tionilklorid: l S l MeH 2 Hl + H3 S Az észter Hl sója éterrel kicsapható. H 3 ez a metil átvivô Hasítás: enyhe alkalikus közeg; 0,1-1,5N NaH-aceton (1:1) < T, minimális bázis felesleg, < 1 óra Problémák: racemizáció (magasabb hmérséklet, bázis felesleg, hosszú id) NH 3 vesztés (Gln, Asn) elfordulhat ciklizáció 37

Pht védcsoport Ammonolízis: peptid-amid Hidrazinolízis: peptid-hidrazid urea hidantoin gyr felnyílása miatt nem! peptid-azid Benzil-észter (Bzl): Észteresítés: Hl katalízis nem jó, mert Bzl-l Bzl-Aaa (aminosav függ) p-toluol-szulfonátos katalízis (Fp csökkenés) azeotropos desztilláció (kristályvíz!) Hasítás: ers savak; HF, TFMSA, TMSTf 2N HBr/jégecet (hosszabb id, magasabb hmérséklet) H 2 /kat. (Pd); nincs 2 fejldés H 2 fogyás mérhet (alkoholban (ekv. Hl) vagy ecetsavban) Szubsztituált benzil-észterek: p-nitro-benzil-észter (NBzl): Bevitel: X-Aaa-H + D + p-nitro-benzil-alkohol Hasítás: H 2 /kat. (Pd/), (HBr/jégecetre rezisztens) p-klór-benzil-észter (lbzl): savstabilitást növeli Bevitel: X-Aaa-H + D + p-klór-benzil-alkohol Hasítás: ers savakra; HF, TFMSA p-metoxi-benzil-észter: savlabilitás növelése Bevitel: X-Aaa-H + D + p-metoxi-benzil-alkohol Hasítás: gyenge savakra; TFA benzhidril-észter (Bh): 38

H Bevitel: X-Aaa- - Ag + + benzil-klorid Hasítás: sokféle; H 2 /kat. (Pd/), TFA, bázis, hidrazin 2,2-dinitro-benzhidril-észter: Hasítás: fotolitikus hasítás iklo-alkil-észterek (pentil, hexil, heptil) (cpen, chex, chep): Bevitel: X-Aaa-H + D + megfelel alkohol Hasítás: ers savak; HF (ciklopentil kicsit savérzékenyebb, míg a cikloheptil kissé bázis érzékeny, ciklohexil a legjobb) Allil-észter (All): H 2 H H 2 Hasítás: Pd(0) hasítható, savra, bázisra rezisztens terc-butil-észter ( t Bu): H 3 H 3 H 3 Bevitel: nem lehet savkatal ízissel elállítani, mert hasad savra Z Aaa H + H 2 H 3 H 3 DM kat. cc.h 2 S 4 H 3 H 3 H 3 39

Vastag falú lombikban, zárt térben, óránként rázogatni. Végén fölös izobutilént a lombik kinyitásával elpárologtatni. Z hasítás katalitikus hidrogénezéssel. Szabad N-terminálissal is eláll, mert a t Bu nem aktív észter. Hasítás: sok elektronküld csoport miatt híg savakra; TFA, HBr/jégecet, Hl/hangyasav (lassabban, mint a Boc). Bázisnak ellenáll (40% KH!, terc-butil-éter nem). 9-Fluorenil-metil-észter (Fm): H H 2 Bevitel: X-Aaa-H + D + 9-fluorenil-metanol Hasítás: mint az Fmoc-csoportot (szerves szekunder aminok; piperidin, morfolin, DEA, valamint TBAF, DBU) 40

LDALLÁN VÉDSPTK Szintézis oldatban: nem szükséges az oldalláncok védelme kivétel: H, NH 2, (SH) Szilárdfázisú szintézisek: acilezszer feleslege miatt kell! H funkciós csoport: Tyr > Ser > Thr (reaktivitási sorrend) Acil védelem (Thr, Ser): lúgos hasítás dehidratálás racemizáció ---N acilvándorlás Éter védelem: Me, Et nehezen leszedhet, ezért nem jó. Bzl, t Bu alkalmas Benzil-éter (Bzl): Bevitel: kialakítása nagyon nehéz, rossz kitermelés (totál szintézis) Boc-Ser-H NaH DMF Boc-Ser(Na)-H BzlBr Boc-Ser(Bzl)-H Hasítás: H 2 /kat. (Pd/), ers savak; HF, TFMSA, TMSTf, TMSBr, HBr/jégecet terc-butil-éter ( t Bu): Bevitel: X-Aaa-Y + izobutilén + kat. cc. H 2 S 4 X és Y olyan védcsoportok, amelyek más módon is hasíthatók, mint savas hidrolízis (Z, Fmoc, Bpoc, Nps, Alloc, NBzl, Me, Et, Fm, All) Hasítás: enyhe savakkal; TFA, Hl/jégecet, HBr/jégecet Ser és Thr esetén e két védcsoport elégséges és megfelel. 41

Szabad H acilezdése (oldat fázis) megakadályozható pentaklórfenol (PcpH) vagy pentafluor-fenol (PfpH) jelenlétével (aktív észteres kapcsolás), de HBt, illetve imidazol (His) jelenléte/közelsége elsegíti. Acilezett H elbontása: NH 3 /metanol. Tirozin: külön probléma Bzl: nem elég stabil savakra (50% TFA/DM 1-2% hasadás) intramolekuláris átrendezdés, mert gyökfogókkal (anizol, krezolok, tioanizol, DTT, etil-metil-szulfid) sem gátolható. H 2 H H 2 NH H 2 H NH H 2 Elektronszívó szubsztituensek segítenek: 2,6-diklór-benzil (2,6-l 2 Bzl) vagy p-bróm-benzil (p-brbzl) csoportok hasításkor stabilabb karbokation jön létre, ezért scavangerekkel jobban befoghatók (de nem teljesen, kb. 5% melléktermék, míg a Bzl esetén általában > 20%) Bevitel: X-Aaa-H + (Hlg)BzlBr + bázis 2-Bróm-benzil-oxi-karbonil (2-BrZ): H 42

2-BrZ H 2 Br H 2 NH H SH-védcsoportok (ys): p-metoxi-benzil (Mob): H 3 H 2 S p-metoxi-benzil (Mob) 4-Metil-benzil (Meb): H 3 H 2 S 4-metil-benzil (Meb) Hasítás: ers savakra hasadnak (HF), de a Meb hasadása TFMSA szobahn nem tökéletes és 0 -on minimális, hasonlóan a TMSTf hasító reagenshez. A Mob azonban TFA-ban nem elég stabil, tehát utána már ne túl sok kapcsolás. Meb hasítás Tl(tfa) 3 majnem teljes Acetamido-metil (Acm): H 3 NH H 2 Acetamido-metil (Acm) S 43

Bevitel: ys Hl sója N-hidroxi-metil-acetamid (HH 2 NHH 3 ) +TFA Hasítás: Hg(II)-sók, Tl(tfa) 3, I 2, Ag-triflát stabil savakra és piperidinre. 3-Nitro-2-piridin-szulfenil (Npys): N 2 N S S 3-nitro-2-piridin-szulfenil (Npys) Hasítás: tiolokkal, bázisra (ph < 6), HBt?, piperidin, low-high HF. Stabil savakra; HF, TFA. Diszulfidhíd kialakítására alkalmas! Tritil (Trt): Bevitel: ys Hl só + Trt-H Hasítás: HAc, TFA, Hg(II)-sók, I 2 stabil piperidinre (Fmoc-szintézis) 9-Fluorenil-metil (Fm): Hasítás: piperidin, stabil szervetlen bázis, savak S-terc-butil (S t Bu): H 3 H 3 S S H 3 S-terc-butil Bevitel: t Bu-SN 44

Hasítás: tiolok, foszfinok stabil: savakra, piperidin Histidin (imidazol oldallánc): τ NH H H Szabad imidazol acilezdhet és/vagy enantioizomerizáció játszódhat le rajta. Acilezdés meggátolható átmeneti védelemmel is oldatfázisban (pl. Boc-His(Boc)-H), de fragmens kondenzáció és SPPS esetén végig védeni kell. Az enantioizomerizáció elkerülésére a N-t kell védeni, de a legtöbb védcsoport a N-t védi. Benzil (Bzl): Na/NH 3 redukcióra hasítható (már nem használják). Dinitrofenil (Dnp): Bevitel: 1-fluor-2,4-dinitrobenzol + bázis + X-His-H Hasítás: tiolok, tiofenol (DMF, DIEA), hidrazinra is (Dde!) Az utolsó aminovédcsoport hasítása eltt hasítani, mert alkilez (1. Dnp, 2. Boc, 3. többi védcsoport + gyanta) Ez talán a legbiztonságosabb védcsoport. Dinitrofenol eltávolítása gélszréssel. Stabil: savakra, bázisokra. Tozil (Tos): Bevitel: Tos-l + bázis + X-His-H Hasítás: ers savak (HF, TFMSA, TMSTf), Ac 2 -piridin, részben hasad HBt-re (D/HBt!) N π 45

TFA-ban sem elég stabil, ugyanakkor ers savas hasítása sem 100%-os. Benzil-oxi-metil (Bom): H τ π N N H H 2 H 2 benzil-oxi-metil (Bom) Bevitel: Bzl--H 2 -l + bázis + X-His-H Hasítás: ers savakra (HF, TFMSA, TMSTf) terc-butil-oxi-metil (Bum): H τ π N N H 2 H H 3 H 3 H 3 terc-butil-oxi-metil (Bum) Bevitel: t Bu--H 2 -l + bázis + X-His-H Hasítás: híg savakra (TFA) Probléma mindkettnél: formaldehid keletkezik (azonnal eltávolítani, mert számos mellékreakciót okoz). Különös gond az N-terminális cisztein: SH NH 2 H 2 H HH - H 2 H 2 S NH H 2 H tiazolidin-karbonsav 46

Tritil (Trt): Bevitel: TrtH + Ac 2 /H + Hasítás: TFA (Fmoc-eljárás), talán a legjobb erre, bár védelem. terc-butil-oxi-karbonil (Boc): Kevésbé hatékony, mint a Trt. Allil-oxi-karbonil (Aloc): H τ π N N H 2 H H 2 H H 2 allil-oxi-metil Bevitel: Boc-His(Boc)-Me + H 2 =H-H 2 --H 2 l Hasítás: Pd(0)/PPh 3 Triptofán (indol-oldallánc): Formil (For): Bevitel: hangyasav + ecetsav anhidrid + védett Trp Hasítás: piperidin, low-high HF, TFMSA(TMSTf)- tioanizol/tfa iklohexil-oxi-karbonil (Hoc): Bevitel: Hoc-l + X-Trp-H Hasítás: HF 47

-aminocsoport aktiválás PEPTIDKÖTÉS KIALAKÍTÁSA -karboxilcsoport aktiválás (egyszerbb, kíméletesebb) a) Step wise (lépésenkénti) szintézis: Z-NH-H 2 --X + NH 2 -H 1 --Y(NH 2 ) - HX Z-NH-H 2 --NH-H 1 --Y amino-védcsoport eltávolítása Z-NH-H 3 --X + NH 2 -H 2 --NH-H 1 --Y - HX Z-NH-H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --Y védcsoportok eltávolítása 1 vagy 2 lépésben NH 2 -H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --H Z védcsoport uretán típusú vagy Tos, Pht: nincs racemizációveszély a lépésenkénti kapcsolások esetén 48

b) Fragmenskondenzáció: Z-NH-H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --Y -YH Z-NH-H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --H - Z NH 2 -H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --Y 1+2 - H 2 Z-NH-H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --Y 2 védcsoportok eltávolítása 1 vagy 2 lépésben H-NH-H 3 --NH-H 2 --NH-H 1 --Y 2 Fragmenskondenzáció mindig racemizáció veszéllyel jár! Kiküszöbölés, csökkentés: - Gly, Pro (Ala) -terminálisú fragmensek alkalmazása - azidos kapcsolás - racemizációt csökkent adalékok (ul 2, HBt) 49

KAPSLÁSI ELJÁÁSK A. AZIDS KAPSLÁS (urtius, 1902) * H 2 N-NH 2 HN 2 Φ--NH-H-H 3 Φ--NH-H-NHNH 2 H 2 N-H'-Na Φ--NH-H-N 3 Φ--NH-H--NH-H'- Na + HN 3 *98 % hidrazin-hidrát metanolos oldata, 2 nap alatt kiválik az alkoholos oldatból. X-AAA-l + NaN 3 X-AAA-N 3 + Nal, ha X=Pht, Tfa Az eljárás lassú acilezést és ezáltal sok mellékreakciót eredményez. De oxazolonon át nincs racemizáció, csak direkt protonelvonással (aminoterminális semlegesítése, bázisfelesleg ne!) 1-dietil-amino-2-propanol<DIEA<NMM<TEA (a racemizáció szempontjából) aminosav típusa reakciósebesség racemizáció Z-Pro-Leu-N 3 + NH 2 -Pro-Me (0%); Z-Pro-Val-N 3 + NH 2 -Pro-Me (3%) Alkalmazás: lépésenkénti szintéziseknél nagyon ritkán (His), fragmenskondenzációnál néha. Védett hidrazidok: védcsoportként mködnek a szintézis alatt Boc-Aaa 1 -Aaa 2 -NH-NH-Z, Z-Aaa 1 -Aaa 2 -NH-NH-Boc (ellentétes, szelektíven hasítható védcsoportok alkalmazása) Mellékreakciók: 1. urtius-féle átrendezdés: -N 2 H 2 N-' --N3 -N== -NH--NH-' (karbamid) H (Ser) -NH-- AA hiányzik majd! Azidok használata feldolgozás nélkül! ' HN H δ + δ + δ - N δ N - δ N + δ - 50

2. Amidképzdés: -H 2 Z-NH-H--NH-NH-N Z-NH-H-N 3 -N 2 Z-NH-H-NH 2 3. Diacil-hidrazin képzdés: Z-NH-H-N 3 + H 2 N-NH--H-NH-Z Z-NH-H--NH-NH--H-NH-Z 4. Arg guanidino-csoport: Arg(N 2 ) Arg(NH 2 ), Arg(X) rn, Arg(Tos) Arg 5. HN 2 : Trp, Tyr N2 szubsztitúció; Met, cys(salk) szulfoxid savlabilis védcsoportok (Boc, Trt) hasadása (<-25 ) Megoldás: H + Φ 2 P 51

B. SAVKLIDS KAPSLÁS E. Fischer (oktapeptid), Fodor G. (nonapeptid) NaH 1. 2 H 5 ---NH-H-l + H 2 N-H'-Na 2 H 5 ---NH-H--NH-H'-Na + Nal 2. 2 H 5 ---NH-H-l + 2 H 2 N-H'- 2 H 5 2 H 5 ---NH-H--NH-H'- 2 H 5 + l - NH 3 + -H- 2 H 5 Igen reaktív racemizáció (oxazolon), diketopiperazin. Fleg addig alkalmazták, amíg csak az azidos kapcsolás volt a versenytárs. Újabban arpino Fmoc-AA-l(F) alkalmazását javasolja (SPPS). Elállítás: Acil-Aaa-H + Pl 5, Pl 3, Sl 2 (magas hmérséklet) Problémák: foszfor-szennyezés a peptidekben Sl 2 + alkoxikarbonil-aaa Φ-H 2 ---NH-H-l Φ-H 2 -l + HN H Leuchs-anhidrid Tos és Pht védelem esetén ez nem történik. 52

. VEGYES ANHIDIDES KAPSLÁS ' + H 2 N-Q --NH-Q + '-H '= 2 H 5 --; (H 3 ) 2 =H-H 2 --; (H 3 ) 3 - --l + X-NH-H'-H klórhangyasav észter klórszénsav észter - d31>> d+2 - gyors jó termelés, egyszer feldolgozás - racemizáció (TEA>>NMM>>N-metil-piperidin) δ +1 X-NH-H' (H 3 ) 2 =H-H 2 - δ +2 NH 2 -Q Vegyes anhidrid képzés: THF, dioxán oldat, -15, 2-4 15 perc, izolálás nélkül használni. Hmérséklet!!! 0 -on diszproporció történik ---- 2 H 5 ---- + 2 H 5 ---- 2 H 5 NH 2 -Q NH 2 -Q --NH-Q + H 2 H 5 --NH-Q + 2 + EtH láncletörés, hiányos szekvenciák alakulhatnak ki ennek következtében. Kapcsolás: -15-5 -ra melegítés közben kb. fél óra, majd T 2 eltávolítására (NMM Hl kiválik) Feldolgozás: egyszer extrakcióval Aminosavak hatása a vegyes anhidrides kapcsolásra: 1. X-Arg(Y)-H laktámgyr kialakulás, X-Arg(Y) 2 -H!! 2. Asn imid 3. X-Aaa 1 + Pro-Aaa 3... fordított acilezés 4. Boc-His-H + 2 ekv. savklorid egy az imidazol védelmére 5. Val, Ile, Thr (nagy oldallánc, β-elágazás) fordított acilezés 53

Más típusú vegyes anhidridek: 1. Difenil-foszfinsav számos egyéb foszforsavszármazékkal készítettek Z-NH-H vegyes anhidridet. Kén- és arzénsavszármazékok kuriózumok. P EMA (repetitive excess mixed anhydride) módszer. 1-2 AA/nap 1,5 mol savkomponens; 1,5 mol NMM; 1,4 mol izobutil-oxi-karbonil-klorid -15, 1 perc 1 mol aminokomponens (THF v. DMF); -15, 2 óra KH 3, peptid kicsapódik 2. EEDQ (1-etoxi-karbonil-2-etoxi-1,2-dihidrokinolin) let TEA EtH N 2 H 5 2 H 5 + Z-NH-H-H N 2 H 5 H-NH-Z (nem kell savmegköt ágens nincs racemizáció) N + Z-NH-H 2 H 5 - izobutanol származék is használatos 54