NÉHÁNY GONDOLAT A CSOPORTDINAMIKÁRÓL 2011. Május 5. Könnyü Elek
CSOPORTDINAMIKA Definíció: A korlátokkal és sorompókkal, pozitív és negatív felszólításokkal tagolt pszichikus mező a társas történések színtere. Az intrapszichikus folyamatok vizsgálatában feltárt dinamikai folyamat a társas konfliktusok értelmezésében is érvényes, s erre vonatkozó tételeit, magyarázó elveit, fogalmi konstruktumait sajátos ismeretkör, a CSOPORTDINAMIKA foglalja össze.
A KOMMUNIKÁCIÓ EZÉRT NEM KOMMUNIKÁLNI LEHETETLEN
A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMAT ADÓ kódolás csatornák ÜZENET zajok S z ű r ő k FOGADÓ dekódolás szándék
A KOMMUNIKÁCIÓ KÉT SZINTEN KOMMUNIKÁLUNK EGYSZERRE TARTALMI SZINTEN: tényeket, adatokat VISZONY SZINTEN: viszonyaimat magamhoz, a másikhoz, a témához, a helyzethez Metakommunikáció
A KOMMUNIKÁCIÓ VALÓSÁGUNKAT KETTŐS SZŰRŐN KERESZTÜL ALKOTJUK: AZ ÉSZLELÉSI SZŰRŐ Célja: a túlterheltség ellen AZ ÉRTELMEZÉS SZŰRŐJE Célja: Az adat értelmet nyerjen
A KOMMUNIKÁCIÓ TÖBB CSATORNÁN KERESZTÜL KOMMUNIKÁLUNK SZÓBELI: alapvetően tartalmat hordoz NEM SZÓBELI: általában a viszonyokról szól és szimbolikus jelentése is lehet
NEM-SZÓBELI KOMMUNIKÁCIÓ
AMIT MONDUNK LÁTHATÓ VISELKEDÉS A másik számára nyilvánvaló AHOGY MONDJUK A másik számára nem egyértelmű A BELSŐ REALITÁS: Mit gondolok magamról, mit gondolok a másikról, mit gondolok kettőnk kapcsolatáról, a helyzetről. Tapasztalatok, szándékok, vágyak, kultúrák, értékek stb. befolyásolják.
KÖVETKEZTETÉS LÉTRA Hit, meggyőződés szerinti viselkedés Hit, meggyőződés kialakítása Következtetések Feltételezések Forrás: A valóság az, amit annak tartunk. A.Kleiner, C.Roberts, R.Ron, Senge és B.Smith: The Fifth Discipline Fieldbook Értelmezés Szűrés, szelektálás Megfigyelhető adatok és tények
JOHARI ABLAK ÉN M Á S O K N E M I S M E R I K I S M E R I K ISMEREM NYÍLT ZÁRT NEM ISMEREM VAK SÖTÉT
CUKKINI - MODELL REÁLIS-ÉN VISSZACSATOLÁS OBJEKTÍV-ÉN IDEÁLIS-ÉN SZUBJEKTÍV-ÉN A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE
Szünet
AZ ELŐÍTÉLET ELLENSÉGES, VAGY NEGATÍV ATTITŰD, (MAGATARTÁS, VISELKEDÉS, SZELLEMI BEÁLLÍTOTTSÁG) VALAMILYEN CSOPORTTAL SZEMBEN OLYAN ATTITŰD, AMELY TÉVES, VAGY NEM TELJES INFORMÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ ÁLTALÁNOSÍTÁSOKON ALAPUL. Elliot Aronson 1972., USA Előzmények, Gordon W. Allport: Az előítélet 1954., USA
SZTEREOTÍPIZÁLÁS Valamely embercsoport bizonyos jellemvonásainak, vagy motívumaink az általánosítása. Nem szükségképpen szándékosan rosszindulatú magatartás. Gyakran egyszerűsítés. Saját fejünkben születik abból a célból, hogy saját előítéleteinket, viselkedésünket, esetleg kegyetlenségünket igazoljuk. Önmagát beteljesítő jóslat. A legtöbb sztereotípia nem érvényes tapasztalatokon, hanem szóbeszéd, tömegkommunikáció, és hírek, stb. illetve a mindezekből összeolvasztott elképzeléseken alapszik. A sztereotipizálás akkor is bántó és sértő lehet, ha pozitív, mivel megfosztja az egyes embert attól, hogy egyéniségként kezeljék.
ATTRIBÚCIÓ A sztereotipizálás különleges esete. Valamilyen okot tulajdonítani egy eseménynek, vagy cselekvésnek. Az oksági következtetéseket nevezzük attribúciónak. Az emberi szükséglet: hogy túllépve az adott információn, megmagyarázhassuk az adott viselkedést, anélkül, hogy tudnánk az okát. Attribúció elméletek (70-es évek): különféle szituációk, miképpen váltanak ki különféle attribúciókat. Az emberek attribúciói összhangban vannak a vélekedéseikkel vagy előítéleteikkel. A nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiák különösen erősek.
ELŐÍTÉLET ÉS TÉNYEK A mély előítéletekkel élő, azt valló ember, gyakorlatilag immunis mindenféle információval szemben. Valamilyen okot tulajdonítani egy eseménynek, vagy cselekvésnek. Mindannyiunknak vannak előítéletei. Előítélet a másiké! tapasztalat az enyém!
AZ ELŐÍTÉLET FINOMABB FORMÁI Az ezeket alkalmazó emberek magukat elfogulatlan, tisztességes embernek tartják. Ugyanakkor Reakcióik lehetnek az előítéletet jelzők Együttérzés Mentegetőzés Enyhe hajlandóság arra, hogy az áldozatot magát hibáztassa a balsorsáért Ezt az a vágyunk motiválja, hogy a világot igazságos helyként szemléljük. A nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiák különösen erősek.
AZ ELŐÍTÉLETESSÉG FOKOZATAI 1. Szóbeli előítéletesség 2. Elkerülés 3. Hátrányos megkülönböztetés, elkülönítés, koncentráció 4. Testi erőszak, fizikai agresszió 5. Üldözés, kiírtás Forrás: Gordon W. Allport, Az előítélet 1954. USA
AZ ELŐÍTÉLET OKAI A személyiség önigazolási szükséglete. Státusz és hatalom szükséglete. Iskolázottság, műveltség, tájékozottság / információ. Családi háttér / értékek, szocializáció. Az előítélettel való elteltség mértékének, jó előrejelzője, hogy az egyén társadalmi státusza alacsony, vagy hanyatló jellegű e. Legerősebb azoknál, akik a hierarchia legalján, vagy majdnem a legalján helyezkednek el.
4 ALAPTÉNYEZŐ, AMI HOZZÁJÁRULHAT AZ ELŐÍTÉLET KIALAKULÁSÁHOZ 1. Gazdasági és politikai konkurencia (szűkös erőforrások esetén, Sherif, Oklahoma 1961.) 2. Áthelyezetett agresszió. 3. A személyiség szükséglete. 4. A fennálló társadalmi normákhoz való komformitás. 5. Üldözés, kiírtás.
AZ ELŐÍTÉLET bűnbak elmélete A folyamat: Frusztráció agresszió = visszavágás a frusztráció okozójának. De, ha a frusztráció okozója - túl erős, - hatalmas és - nehezen megközelíthető ahhoz, hogy közvetlenül bosszút lehetne állni, akkor segít a bűnbak képzés! Az agresszió egy kisebb hatalommal rendelkező 3. személy felé irányul, még akkor is, ha ennek a 3. személynek semmi köze nincs az okozott frusztrációhoz. Szelektív agresszió: azzal a személlyel vagy csoporttal leszünk agresszívek, akit amúgy is gyűlölünk. A domináns csoport normái: formája és mértéke, attól függ, hogy mit engednek meg, vagy mit helyeselnek.
AZ ELŐÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG Az autoritariánus tekintély elvű személyiség (Th. Adorno USA 1950.) jellemzői: Merev gondolkodásmód Konvencionális értékrendszer Nem tűri a gyengeséget (sem magában, sem másban) Híve a megtorlásnak Nagy mértékben gyanakvó Szokatlanul erős tiszteletet táplál, mindenféle tekintély iránt. F-Skála
KIALAKULÁSA: Gyerekkor, szocializáció Szigorú és fenyegetésekre épülő, szülői fegyelmezés Szeretetmegvonás, az engedelmességre való nevelésben Bizonytalanság, erős függés a szülőktől Fél tőlük, ugyanakkor tudat alatt ellenséges indulatokat táplál irántuk.
ELŐÍTÉLET ÉS F-SKÁLA Csupán korreláció Identifikáció KOMFORMITÁS
CSOPORTFEJLŐDÉSI KERÉK TELJESÍTÉS (Érzékenység, közelség) simogató 10 RENDEZŐDÉS, SZERVEZŐDÉS 9 8 7 11 hatékonyság feladat teljesítése nyílt véle- ménykülönbségek Egyéni különbségek megjelenése, megszületnek közös megoldások Lényeges infók nyílt elfogadása cseréje, elkötelezettség kialakul Kialakult funkcionális szerepek csoportos összetartás kifejlődése tisztázott elvárások szerepek felismerése, használata 0 VISELKEDÉS FELADAT FOLYAMAT egymástól 6 udvarias Próbálkozások Csoporton belüli konfliktusok 1 személytelen Kivárás a feladatokkal Minden azonnal kell, a másiktól várom az első lépést kuszaság kapkodás, zavartság, 5 óvatos körültekintő ALAKULÁS (Formálódás, tesztelés) 2 Rövid előrelátás, megakadás érzése, 4 3 tapogató mutogató KAVARODÁS
HATALOM-BEFOLYÁS-VEZETÉS A vezetés, mint önálló szakma megjelenése. Vezetés = nem pozíció (Vezető akit kineveztek; Vezető = akinek vannak Követői!) Vezetni annyi, mint célokat elérni mások által. (Mások tegyék meg, amit én akarok.) Vezetés hatalom nélkül! Hatalom = a személyes befolyás képessége és/vagy elkerülni Mások rám gyakorolt hatását.
HATALOM-BEFOLYÁS-VEZETÉS Hatalom = hosszú távon előnyös, vagy hátrányos helyzetbe képes hozni másokat. Hatalom = mindig van (Mattering jelentősége) Hatalom = önmagában nem jó, vagy rossz. Attól függ, hogy mire és hogyan használjuk. Hatalom és szükséglet viszonya: hatalomgyakorlás nem lehetséges szükséglet nélkül. A hatalom birtokosa rendelkezik a szükséglet kielégítéséhez szükséges eszközökkel, erőforrásokkal.
A HATALOM FORRÁSAI Szakértői/ tudás Pozicionális Erő(szak) fizikai, gazdasági / pénz Kapcsolati tőke Információ Karizmatikus Negatív * Gyengék hatalma
A személyes befolyásolás működése GONDOSKODÁS A HATÁS MÉRTÉKE SEGÍTÉS ERŐSZAK BEFOLYÁS IDŐ
A BEFOLYÁS MANIPULÁCIÓ Befolyás gyakorlás esetén: Az érintett tudatában van a befolyásnak, tisztában van a befolyás következményével, hatásával, eredményével, javára történik, van döntési lehetősége.
MIRE TANÍTANAK A VADLUDAK?
1. tény: Minden egyes madár szárnycsapása a következő madár számára olyan légmozgást teremt, amely emelő hatású. A V alakban való repülés az egyedül való repüléshez képest a csapat repülési kapacitását 71 %-kal növeli. Tanulság: azok az emberek, akik egy irányba haladnak és az együttlét érzését osztják meg egymással, gyorsabban és könnyebben jutnak el céljaikhoz, mivel egymás emelő hatását használják.
2. tény: Ha egy vadlúd kiesik a csapatból, Tanulság: azonnal megérzi a légellenállást és ha csak annyira vagyunk gyorsan visszatér a helyére, hogy újra értelmesek, mint a vadludak, támaszkodhasson a többiek együtt maradunk a csapattal, szárnycsapásának erejére. azokkal, akik tudják merre megyünk, elfogadjuk a segítségüket s magunk is segítséget adunk másoknak.
3. tény: Tanulság: A vadludak a csapatban hangos gágogással bátorítják az elöl haladókat a sebesség fenntartására. biztosnak kell lennünk abban, hogy a gágogás ott hátul bátorítás és nem valami más. Ahol a különleges teljesítményt jutalmazzák, a produkció sokkal magasabb. A gágogás minősége adja a bátrak erejét, hogy szívvel-lélekkel kiálljanak valami mellett.
4. tény: Tanulság: ha legalább annyi jóérzés van bennünk, mint a ludakban, kitartunk egymás mellett, nemcsak akkor, amikor erősek vagyunk, hanem a nehéz időkben is. Ha egy ludat lelőnek vagy beteg, vagy sebesült, ketten kiválnak a csapatból, hogy kövessék és segítsenek, ha lehet. Addig maradnak mellette, amíg újra repülni képes vagy elpusztul. Azután visszatérnek a csapatukhoz vagy egy másikhoz.
A tények és tanulságok csak gondolatébresztők. Mindenki értelmezheti saját tapasztalatai alapján is. Csak értelmezze! Használjunk fel minden okos gondolatot, minden érvanyagot annak érdekében, hogy erősebbek lehessünk, és együttes fellépéssel, ha szükséges nyomásgyakorlással repüljünk együtt, hogy eredményeink 71 %-kal nőhessenek, mint a vadludaknak.