1. számú melléklet a./2007. sz. kormány- előterjesztéshez A Kormány /2007. (....) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 1999. évi LXX. törvény III. fejezetében és Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglaltak alapján, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 81. (11)-(13), 88. (2), 118. (4) és (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a következőket rendeli el. 1. (1) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 9-12. -a alapján bírósági nyilvántartásba vett egyház részére az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: egyház finanszírozási törvény) 6. -ában meghatározottak szerint a központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az egyházi jogi személy által fenntartott közoktatási intézményben ellátott gyermekek, tanulók után. (2) A kiegészítő támogatás jogcímen járó összeget az alábbi szakmacsoportok szerint kell megállapítani és finanszírozni: a) óvodai nevelés, b) általános iskolai nevelés, oktatás, c) szakiskolai nevelés, oktatás, d) szakközépiskolai nevelés, oktatás, e) gimnáziumi nevelés, oktatás, f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, g) alapfokú művészetoktatás, h) kollégiumi ellátás, i) intézményi közétkeztetés, j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás. Az egyes szakmacsoportokhoz tartozó szakfeladatokat e rendelet 1. sz. melléklete, a 4. (3) bekezdése szerint több szakmacsoporthoz is hozzárendelhető közoktatási szakfeladatok felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2. (1) A kiegészítő támogatás azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a
2 székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervében. (2) Az egyházi jogi személy akkor vállal át az államtól illetve az önkormányzattól feladatot, ha a kiegészítő támogatásra a közoktatásról szóló törvény 81. -ának (11) bekezdése alapján benyújtott egyoldalú nyilatkozat, vagy a közoktatásról szóló törvény 81. -ának (12) vagy (13) bekezdése alapján kötött közoktatási megállapodás szerint válik jogosulttá. 3. (1) A kiegészítő támogatásnak a 2. -ban meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók után igénybe vehető, az egyház finanszírozási törvény 6. (2) bekezdése szerinti tervezett összegét a Kormány a 4. -ban foglaltak szerint határozza meg és terjeszti az Országgyűlés elé az éves költségvetési törvény tervezetében. (2) Az egyház finanszírozási törvény 6. (5) bekezdése szerinti korrekciót az 5. rendelkezései szerint kell megállapítani a tényadatokból számított összeg és a tárgyévben kiutalt támogatás különbségéből. (3) Az (1)-(2) bekezdések szerinti számításokat az 1-2. sz. mellékletek szerint kell elvégezni. 4. (1) Az e rendelet 1. és 2. sz. mellékleteiben meghatározott szakfeladatok működési és felújítási kiadásainak meghatározása, az önkormányzatoknak a tervévet megelőző második év önkormányzati beszámolóiban szereplő, adott szakfeladatokhoz rendelt tényadatainak, a tervév és az azt megelőző év költségvetési tervezéséhez kiadott inflációs prognózisok szerinti indexálásával történik. (2) Az e rendelet 1. és 2. sz. mellékleteiben meghatározott szakfeladatok intézményi saját bevételeinek meghatározása az önkormányzatoknak a tervévet megelőző második év önkormányzati beszámolóiban szereplő, adott szakfeladathoz rendelt tényadatainak, a tervév és az azt megelőző év költségvetési tervezéséhez kiadott inflációs prognózisok szerinti indexálásával történik. (3) Az 1. (2) bekezdésében felsorolt szakmacsoportokhoz a jelen rendelet 1. sz. melléklete alapján közvetlenül hozzárendelhető szakfeladatok (1) bekezdés alapján számított, és szakmacsoportonként összesített működési és felújítási kiadásának összegéből le kell vonni az (2) bekezdés alapján a szakfeladatokhoz tartozó, és szakmacsoportonként összesített intézményi saját bevételek összegét, majd a szakmacsoportonként kapott nettó kiadást ki kell egészíteni a (4) bekezdés szabályai szerint arányosítás útján számított összegekkel. (4) Minden egyéb, jelen rendelet 2. sz. melléklete alapján több szakmacsoporthoz is hozzárendelhető közoktatási szakfeladat esetében az adott szakfeladat (1) bekezdés szabályai alapján számított működési és felújítási kiadásainak összegéből le kell vonni a szakfeladat (2) bekezdés szabályai alapján számított intézményi saját bevételeinek összegét, majd a szakfeladat nettó kiadását a szakmai tartalmának jellege szerint érintett szakmacsoportok között arányosítottan kell felosztani. Az arányosítás a szakmacsoportok arányosítás előtti működési, felújítási kiadásainak az intézményi saját bevételekkel csökkentett részének egymáshoz viszonyított súlyai szerint történik.
3 (5) A szakmacsoportok nettó kiadását csökkenteni kell a szakmacsoporthoz tartozó feladatok ellátásához rendelt közoktatási jogcímű normatív hozzájárulások és egyéb támogatások a költségvetési törvény, illetve az ahhoz tartozó indokolás tervezetében szereplő előirányzott összegével. A költségvetési törvény tervezetében szereplő jogosultsági feltételek alapján több szakmacsoporthoz tartozó feladatok ellátását biztosító közoktatási jogcímű normatív hozzájárulások és egyéb támogatások összegét arányosítással, a szakmai tartalmának jellege szerint érintett szakmacsoportok gyermek/tanuló létszámának, ennek hiányában a szakmacsoportok (4) bekezdés szabályai szerinti korrekciót követő nettó kiadásainak egymáshoz viszonyított arányában kell felosztani. Az arányosítás levezetésének mintáját a 3. sz. melléklet tartalmazza. (6) Az éves költségvetési törvény tervezése során az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői, a Munkaerőpiaci Alap kezelő szerve, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az 1. (2) bekezdésében nevesített szakmacsoportok szerinti bontásban meghatározzák azoknak a helyi önkormányzatnak, vagy azok társulásainak, illetve ezek fenntartásában működő közoktatási intézményeknek pályázati úton megítélt és folyósított támogatások ideértve az EU támogatásokat és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást is tervezett összegét, amelyek megpályázására az egyházi jogi személyek az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett lesznek jogosultak, és amelyek megítélésének célja az intézményfenntartó által ellátott közoktatási működési és felújítási feladatok támogatása. A szakmacsoportonként meghatározott pályázati összegekkel a szakmacsoportok (1)-(5) bekezdések szerint számított összegeit csökkenteni kell. (7) Az egy gyermek, tanuló után igényelhető kiegészítő támogatást az (1)-(6) bekezdések rendelkezései alapján szakmacsoportonként számított összeg és a költségvetési törvény előkészítése során végzett mutatószám-felmérés adatai alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó nevelési-oktatási intézményekbe az adott évben beiratkozott gyermekek, tanulók szakmacsoportonkénti létszámának hányadosa adja. A szakmacsoportonkénti gyermek/tanulólétszám meghatározásához a Magyar Államkincstár létszámadatait kell alapul venni. 5. (1) A zárszámadás keretében megállapításra kerülő kiegészítő támogatást az 1. (2) bekezdésében nevesített szakmacsoportok szerint bontásban, a helyi önkormányzatoknak a jogosultsági évről készített összevont beszámolójában nevesített működési, felújítási kiadásainak, bevételeinek, és támogatásainak jogcímei alapján, a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni. (2) Minden szakmacsoport esetében a jelen rendelet 1. sz. melléklete alapján a szakmacsoporthoz közvetlenül hozzárendelhető szakfeladatokon megjelenő összes önkormányzati ágazati működési és felújítás jellegű kiadás összegéből le kell vonni az adott szakfeladatokhoz tartozó intézményi saját bevételek összegét, majd a szakmacsoportok nettó kiadását ki kell egészíteni a (3) bekezdésben szabályozott, arányosítás útján számított összegekkel. (3) Minden egyéb, a jelen rendelet 2. sz. melléklete alapján több szakmacsoporthoz is hozzárendelhető közoktatási szakfeladat esetében a működési jellegű és felújítási kiadás összegéből le kell vonni az adott egyéb szakfeladathoz tartozó intézményi saját bevételek teljes összegét, majd a szakfeladat nettó kiadását az érintett szakmacsoportok között a tárgyévi tervezés során használt arányosítási módszer, tényadatokra történő alkalmazásával kell felosztani.
4 (4) A szakmacsoportok (2)-(3) bekezdések alapján számított nettó kiadását csökkenteni kell a szakmacsoporthoz tartozó feladatok ellátásához igénybe vett közoktatási jogcímű normatív hozzájárulások és egyéb támogatások, és az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szerveknek, a Munkaerőpiaci Alap kezelő szervének, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a zárszámadás előkészítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatása alapján a 4. (6) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, pénzügyileg rendezett (ténylegesen kifizetett) támogatások összegével. A több szakmacsoporthoz tartozó feladatok ellátását biztosító, gyermek/ tanuló után igénybe vett közoktatási jogcímű normatív hozzájárulások és egyéb támogatások a költségvetés tervezése során figyelembe vett szakmacsoportok között a 4. (5) bekezdésében ismertetett arányosítási módszer tényadatokra történő alkalmazásával kell felosztani. (5) A (4) bekezdés szerint számított összegek adják az egyházi kiegészítő támogatás szakmacsoportonkénti alapját, amelynek az önkormányzati intézményben az adott szakmacsoportban ellátott egy gyermekre/tanulóra jutó összege adja az azonos szakmacsoportba tartozó egyházi intézményben ellátott gyermek/tanuló után járó egyházi kiegészítő támogatást. (6) Az (5) bekezdés szerint szakmacsoportonként meghatározott, 1 főre megállapított támogatást meg kell szorozni az egyes intézményfenntartó egyházak azonos szakmacsoportba tartozó gyermek/tanuló létszámával. Az így kapott szakmacsoportonkénti eredmények egyházi fenntartónként történő összesítéséből adódó összeg határozza meg az adott intézményfenntartó egyház részére járó kiegészítő támogatást. A ténylegesen járó támogatás és a jogosultsági évben kiutalt támogatás különbözetét az egyház finanszírozási törvény 6. (5) bekezdése szerinti egyeztetést követően kell a zárszámadási törvényben rendezni. 6. Az egyházi kiegészítő támogatás adatainak tekintetében felelős: a) az önkormányzati közoktatási ágazati kiadások és bevételek strukturált adatai, éves költségvetési tervezési paraméterek tekintetében a pénzügyminiszter; b) közoktatási jogcímű normatív hozzájárulások és egyéb támogatások, önkormányzati és egyházi oktatott gyermek/tanuló létszámadatok tekintetében a Magyar Államkincstár; c) az önkormányzati és egyházi intézmények számára egyaránt elérhető pályázati források tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; d) az egyházi kiegészítő támogatás pénzforgalmi adatai, közoktatási jogcímű normatív hozzájárulások és egyéb támogatások, valamint a 2. sz. melléklet szakfeladatainak arányosítási elvei, szakmacsoportos számítási levezetés és összegzés, szakmai egyeztetés tekintetében az oktatásért felelős miniszter; e) egyházakkal történő kormányzati egyeztetés tekintetében egyházi kapcsolatokért felelős miniszter. 7. (1) A kiegészítő támogatás folyósításának előfeltétele, hogy a nevelési-oktatási intézmény a közoktatási törvény 118. -a (4) bekezdésében meghatározottak szerinti adatokat nyilvánosságra hozza.
5 (2) A kiegészítő támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának eljárási szabályai a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997 (II. 13.) Korm. rendelet, valamint a mindenkori költségvetési törvény keretében kerülnek meghatározásra. (3) A közoktatási szakfeladati rend címeinek és tartalmának módosítását megelőzően ki kell kérni az érintett egyházak véleményét. (4) A kormányrendelet bevezetését követő két költségvetési évben a közoktatási normatív hozzájárulás és a szakmacsoportonkénti kiegészítő támogatás egy gyermekre, tanulóra jutó mindenkori összege nem lehet kevesebb, mint a megelőző évi összeg 95%-a. (5) A kiegészítő támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzéséhez kapcsolódó monitoring feladatokat az oktatási és kulturális miniszter látja el. Az ellenőrzés konkrét feladatait és végrehajtásukhoz szükséges forrásokról az éves költségvetési törvény nem állami fenntartású intézmények monitoring tevékenységére vonatkozó rendelkezésein belül kell intézkedni. 8. E rendelet alkalmazásában: a) működési kiadás: a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, külső személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok; a dologi kiadások; az egyéb folyó kiadások; a támogatásértékű működési kiadások; a működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre; a társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatások és támogatások; az ellátottak pénzbeli juttatásai, pénzügyi befektetések, valamint kölcsönök nyújtása és törlesztése. b) intézményi saját bevétel: az egyéb saját bevétel; államháztartáson kívülről átvett működési pénzeszköz, pénzügyi befektetések bevételei, támogatási kölcsönök összesen. c) nettó kiadás: a működési és felújítási kiadások intézményi saját bevételekkel csökkentett része. d) közoktatási normatíva: a helyi önkormányzatok közoktatási feladatainak ellátásához a központi költségvetésből biztosított normatív hozzájárulások, központosított előirányzatok, illetve kötött felhasználású normatív támogatások, amelyek a nem állami, nem önkormányzati intézmény fenntartóit a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett illetik meg. 9. Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a tervezés és elszámolás tekintetében egyaránt a 2008-as költségvetési évre vonatkozóan kell alkalmazni.