ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ KTJ Iktatószám: 3357-2/2012. Hiv.szám: Tárgy: Győr Önkormányzat- Móricz Zsigmond rakpart (Duna-korzó) átalakítása kapcsán ivóvízvezeték kiváltás - vízjogi létesítési engedély Előadó: dr. Busáné/ Hornyán Sándor Melléklet Vízikönyvi szám: Győr-6 HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) engedélyes kérelmének helyt ad, és a Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63. ) HP 21-11. sz. dokumentációja alapján Győrben, a Móricz Zsigmond rakpart (Duna-korzó) átalakítása kapcsán szükséges ivóvízvezeték kiváltásnak az ingatlannyilvántartásban a győri 6419/2., 6822., 6820. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat érintő megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. A./ Műszaki adatok: 1./Ivóvízvezeték kiváltása: Az árvédelmi védvonalnak a Belváros irányába nagyságrendileg mintegy 9 m-rel történő áthelyezésére, melynek során a jelenlegi NA500 ö.v. ivóvíz főnyomóvezeték az új védvonal 10 m-es védősávján belülre kerül, a fővezeték nyomvonalát át kell helyezni. Az érintett vízvezeték kiváltás a Móricz Zsigmond rakpart Teleki és Újkapu utcák közötti szakaszát érinti. Az új nyomvonal a Móricz Zsigmond rakparti NA300 elosztó vezetékkel párhuzamosan, attól építési távolságra (50 cm palásttávolság) kerül kiépítésre. A tervezett D560 KPE vezeték kezdőpontja (1. csomópont) és végpontja (4. csomópont) a meglévő NA500 ö.v. vezetékhez nagy mérettűrésű szűkítő csatlakozó idommal kapcsolódik. 2./Épül összesen: D560 KPE ivóvíz gerincvezeték 218,0 m II. A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja.
III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./a kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak szerint történhet. b./a létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó rendszernek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő ivóvíz rendszerrel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. c./a kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. d./az elkészült létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyhez az engedélyesnek csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási terveit. e./a keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 2./Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete előírásai: a./vízi közmű hálózat létesítésekor a keresztezési pontokat úgy kell kivitelezni, hogy a víz- és szennyvízvezeték között-védőcső hiányában-legalább 0,5 méter vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatorna vezeték fölött kell elvezetni. b./az ivóvíz vezeték kiépítését követően vízvizsgálatot kell végeztetni, melynek eredményét az üzemeltetési engedélyezés során be kell mutatni az Intézetnél. 3./Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája előírásai: a./ A földmunkák csak régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők. b./ Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. c./a régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) jogosult. d./az esetlegesen előkerülő, helyben megőrzendő régészeti emlékekről gondoskodni kell. 4./Be kell tartani továbbá az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-7107-2/2011. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/3013/2011. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) K115101434 sz. nyilatkozatában, a ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. 2011. november 17-n kelt 3592/2011. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 0814-035/2011. sz. hozzájáruló nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez 2
szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győr 6 számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 50.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) a 2011. szeptember 16-án előterjesztett kérelmében a Győrben, a Móricz Zsigmond rakpart (Duna-korzó) átalakítása kapcsán szükséges ivóvízvezeték kiváltás vízjogi létesítési engedélye kiadását kérte, melyhez a Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63. ) HP 21-11. sz. dokumentációját csatolta, az eljáró hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az érintett ingatlanokra bejegyzett vezetékjogok, illetve földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog jogosultját, a Győr-Szol Zrt.-ot ( 9024 Győr, Orgona u. 10.), a Győr-Moson- Sopron megyei Földhivatalt ( 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24.), az E.on Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.-ot (9027 Győr, Kandó K. u. 11-13.) az eljárás megindulásáról a 111873-3/2011. sz. iratában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. (3) bekezdése alapján tájékoztatta. Az értesítés alapján nyilatkozatot a Győr-Moson-Sopron megyei Földhivatal ( 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24.) tett, aki az 1-216/2011. sz. iratában nyilatkozott, hogy a tárgyi beruházással kapcsolatos kifogást nem emel, tekintettel arra, hogy a győri 6820., 6822., és 6419/2. hrsz. alatti ingatlanokon földmérési alappont nem került elhelyezésre. A kérelmező a hatóság eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat a meghosszabbított határidőn belül az eljárás során csatolta. A hatóság a jelen határozatát a Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63. ) HP 21-11. sz. dokumentációjára, a Pannon Víz Zrt. Műszaki Csoport Győri Üzemmérnökség Ü/2012/18. sz., 2012. január 31-én kelt, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7119-7107-2/2011. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/3013/2011. sz., a Magyar Telekom MSZI 9250111-36305870-2/2011.sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. (9024 Győr, Orgona u. 10.) a K115101434 sz. nyilatkozatára, Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 14-297/2011. sz. nyilatkozatára, a ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Zrt. 2011. november 17-én kelt 3592/2011. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 0814-035/2011. sz. hozzájáruló nyilatkozatára alapozta. A hatóság megállapította, hogy a tárgyi beruházással érintett ingatlanok mindegyikének tulajdonosa az engedélyes, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete a 6832-2/2011. sz., a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 3
410/4432/1/2011. sz. állásfoglalásában hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg, A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a hivatkozott számú állásfoglalásaiban megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény (Kötv) 19 (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A 22 (1-2) bekezdése szerint a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét-a jelenlegi adataik szerintelsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv 7 21. pontja szerint a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv.22 (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20 (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásnak költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a 19 (3) bekezdés értelmében a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A 23 (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben az Iroda álláspontja az irányadó. Amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni a Kötv. 24 alapján. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a 82 (1) bekezdés, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001 (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. Az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében intézkedett Győr Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága nyilatkozatának beszerzéséről a tárgyban, hogy a tárgyi tervdokumentációkban foglaltak megfelelnek-e a tűzvédelmi szabályokban foglaltaknak. Győr Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága az O-10/2011. sz. iratában megállapította, hogy a tervezett vízellátás kialakítása megfelel a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet 5.rész I/5 fejezet 5.2. és 5.3. szakaszában foglaltaknak. A kérelem vízgazdálkodási, vízvédelmi, jogi és természetvédelmi tárgyú vizsgálata és a hiánypótlási eljárás lefolytatása után megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. Az érintett terület nem országosan védett, és nem része sem az Országos Ökológiai Hálózatnak, sem a Natura 2000 hálózatnak. A tervezett tevékenység tájképi értéket nem veszélyeztet, a tájhasználatot nem befolyásolja károsan. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból, a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható, a vonatkozó engedély kiadható. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zajés rezgésvédelmi és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők, az alábbi szakterületi megállapítások szerint: 4
Hulladékgazdálkodás: Jelentős hulladékképződéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A létesítés során építési-bontási (műanyag, bitumenkeverékek, talaj és kövek, beton) és csomagolási hulladékok keletkezése várható, melyek kezelése megoldott. Az üzemelés során hulladékok képződésével nem kell számolni. A tevékenység felhagyása A felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. Levegőtisztaság-védelem: A tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A működés során, ill. az esetleges karbantartás alatt légszennyező hatás nem lesz érdemi. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zaj- és rezgésvédelem: A közmű megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. Természet- és tájvédelem: A beruházási terület nem védett és nem része sem a Natura2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A beruházás táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2012. április 02. Németh Zoltán s.k. igazgató 5