A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS 2012

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2012 A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS 2012 MÁRIÁS ATTILA MUNKAÜGYI SZAKTANÁCSADÓ 1

A A munkaügy, olyan mint a házimunka, h ha nem csinálj lják k rendszeresen, az előbb bb-utóbb meglátszik tszik 2

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK SZABÁLYRENDSZERE MUNKAÜGYI SZEMPONTÚ ELLENŐRZÉSEK APEH VPOP Bányakapitányság Munkaügyi Központ Ellenőrzési Osztálya Közlekedési Felügyelet Munkaügyi Felügyelet EZÉRT, AMIKOR MUNKATERÜLETEN ELLENŐRZÉST KEZDENEK ELSŐDLEGES FELADAT ANNAK ELDÖNTÉSE, HOGY MILYEN TIPUSÚ ELLENŐRZÉSRE KERÜL SOR EZ MIÉRT FONTOS? MUNKAÜGY MUNKAVÉDELEM 3

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK SZABÁLYRENDSZERE MUNKAÜGYI SZEMPONTÚ ELLENŐRZÉSEK NAV Bányakapitányság Munkaügyi Központ Ellenőrzési Osztálya Közlekedési Felügyelet Munkaügyi Felügyelet EZÉRT, AMIKOR MUNKATERÜLETEN ELLENŐRZÉST KEZDENEK ELSŐDLEGES FELADAT ANNAK ELDÖNTÉSE, HOGY MILYEN TIPUSÚ ELLENŐRZÉSRE KERÜL SOR EZ MIÉRT FONTOS? MUNKAÜGY MUNKAVÉDELEM 4

A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést erre jogosító igazolvány birtokában végezhet. Az igazolvány tartalmazza a felügyelő nevét, az igazolvány sorszámát, és a munkaügyi hatóság illetékes szervének megnevezését. 1996. évi LXXV. törvény 4/A. 5

A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY A MUNKAÜGYI FELÜGYELŐ ELŐZETES BEJELENTKEZÉS NÉLKÜL ELLENŐRZÉST KEZDHET A MUNKAÜGYI FELÜGYELŐ IGAZOLVÁNNYAL KÖTELES IGAZOLNI MAGÁT HA EZT NEM MUTATJA BE, UDVARIASAN KÉRJÜK EHHEZ JOGUNK VAN! A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY / MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY / MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉS MINDEN ESETBEN KÖTELES IGAZOLNI MAGÁT! 6

A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY A MUNKAÜGYI FELÜGYELŐ ELŐZETES BEJELENTÉSKÉZ NÉLKÜL ELLENŐRZÉST KEZDHET A MUNKAÜGYI FELÜGYELŐ IGAZOLVÁNNYAL KÖTELES IGAZOLNI MAGÁT HA EZT NEM MUTATJA BE, UDVARIASAN KÉRJÜK EHHEZ JOGUNK VAN! A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY / MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS A FELÜGYELŐI IGAZOLVÁNY / MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉS MINDEN ESETBEN KÖTELES IGAZOLNI MAGÁT! 7 A m u n k a védel m i és m u n k a ü g yi fel ü g yelők bizt o n s á g i o k m á n ya iva l k a p c s o l a t o s in fo r m á c ió k eg yezt et és e, Elők és zít és e m ég n em zá r u l t l e, s zíves t ü r el m ü k et k ér j ü k! ( w w w. o m m f. g o v. hu 2 0 1 1. s zep t em ber 1 3. )

MELYEK A MUNKAÜGYI FELÜGYELŐ JOGAI AZ ELLENŐRZÉS SORÁN? A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély, és mindenféle előzetes bejelentési kötelezettség nélkül beléphet a munkavégzés helyére, akadályoztatása estén rendőrség igénybevételére jogosult. Az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvételeket, iratmásolatokat készíthet, a munkahelyen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, illetőleg felhívhatja őket személyazonosságuk igazolására, ideértve a társadalombiztosítási azonosító jelet is. Amennyiben a helyszínen nincs mód arra, hogy a felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokról másolatot készítsen, a felügyelő az ügy tisztázása érdekében azokat végzéssel ideiglenesen bevonhatja. A hatósági ellenőrzéssel összefüggésben a munkaügyi felügyelő a munkavállalókat tanúként meghallgathatja, mely a közigazgatási eljárás során bizonyítékként szolgál. A tanúmeghallgatási jegyzőkönyvön kívül bizonyíték különösen 1. A munkáltató nyilatkozata 2. Az irat 3. A hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv 4. A szakértői vélemény 5. Egyéb A felsoroltakon kívül más bizonyítási eszköz is alkalmazható, amennyiben az alkalmas a tényállás tisztázására (Pl. a felügyelő észlelése, azonban ennek feltétele, hogy azt a felügyelő rögzítse a jegyzőkönyvben). 8

A MUNKÁLTATÓ, MINT ÜGYFÉL JOGAI AZ ELLENŐRZÉS SORÁN Tájékoztatáshoz való jog A munkaügyi ellenőrzés során a munkáltató ügyfélként vesz részt a közigazgatási eljárásban, és mint ügyfélnek jogai, illetve kötelezettségei vannak A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Irat betekintési jog Fényképek Jegyzőkönyvek Egyéb bizonyítékok Kártérítéshez való jog A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti (kártérítés). A hatóság jogszerű jogszerű károkozás esetén a kártalanítás szabályai szerint ellensúlyozza az okozott kárt (kártalanítás) Jogorvoslathoz való Fellebbezés Bírósági felülvizsgálat Méltányossági eljárás 9

A MUNKÁLTATÓ, MINT ÜGYFÉL KÖTELEZETTSÉGEI AZ ELLENŐRZÉS SORÁN Általában jogok nincsenek kötelezettségek nélkül, ennek megfelelően a munkáltatót (illetve képviselőjét) az eljárás során együttműködési kötelezettség terheli, illetve a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen közreműködni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére, indokolatlan késleltetésre stb. A munkaügyi ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzés alá vont munkáltató, munkavállaló az eljárást akadályozza, természetes személy esetén 5000,-Ft-tól 500.000,-Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 5000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig terjedő eljárási bírság alkalmazható (a munkaügyi ellenőrzés megállapításaitól, a feltárt szabálytalanságoktól függetlenül). Általában jogok nincsenek kötelezettségek nélkül 10

TIPIKUSAN AZ ELLENŐRZÉS AKADÁLYOZÁSÁNAK MINŐSÜL A FELÜGYELŐK MUNKATERÜLETRE TÖRTÉNŐ BELÉPÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA NYILATKOZATTÉTEL MEGTAGADÁSA / TANÚMEGHALLGATÁSNÁL HAMIS TANÚZÁS, HAMIS ADATKÖZLÉS BIZONYÍTÉKOK LEFOGLALÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA FELÜGYELŐK MEGFENYEGETÉSE FELÜGYELŐK ELLENI ERŐSZAK ALKALMAZÁSA ELJÁRÁSI BÍRSÁG 5000-500.000-ig + egyéb következmények 11

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS FOLYAMATA IGAZOLJA MAGÁT A MUNKATERÜLETEN LÉVŐK AZONOSÍTÁSA IGAZOLVÁNY ALAPJÁN BEJELENTÉSE LEKÉRDEZÉSE JEGYZŐKÖNYVEZÉS HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV TANÚMEGHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYV 12

A TANÚMEGHALLGATÁS A felvett tanúmeghallgatási jegyzőkönyv csak akkor használható fel bizonyítékként, ha a tanú a meghallgatás előtt, előzetesen jogaira, kötelezettségeire, illetve a hamis tanúzás jogkövetkezményeire ki lett oktatva. Tehát a tanút minden esetben figyelmeztetni kell a jogaira, ellenkező esetben nem használható fel bizonyítékként a felvett a tanúvallomás. A tanú, a vallomást megtagadhatja, ha a foglalkoztató hozzátartozója, illetve ha vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Közeli hozzátartozónak minősül: az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, örökbefogadó és nevelőszülő, örökbefogadott és nevelt gyerek, testvér, házastárs, élettárs, házastársnak, vagy élettársnak egyenes ágbeli rokona, testvére és a testvér házastársa. Továbbá megtagadhatja a tanúvallomást a diplomáciai mentességben részesülő személy. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, illetve védett, hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás aló az arra jogosított szervtől, vagy személytől. A tanú a feltett kérdésekre legjobb tudása szerint köteles válaszolni, hiszen a hamis tanúzás, illetve a hatóság félrevezetése, mint nevesített bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvben szerepelnek. E szerint a hamis tanúzást az követi el, aki bíróság vagy más hatóság (pl.: OMMF) előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. A hatósági eljárásban a munkavállaló (tanú) nyilatkozata, vallomása döntő bizonyíték lehet (pl. munkaszerződés nélküli foglalkoztatás). Azonban szükséges hangsúlyozni, hogy a munkavállaló ezen nyilatkozatát az eljárás során bármikor módosíthatja, akár arra való hivatkozással is, hogy megijedt az ellenőrzéstől, meg egyébként is rosszul emlékezett. Sőt, a munkavállaló nemcsak módosíthatja, de vissza is vonhatja tanúvallomását! 13

Igen / Nem Nem emlékszem! Munkaszerződés szerint! 14

MI ALAPJÁN INDULHAT MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS? 1 2 3 4 BEJELENTÉS Közérdekű Panasz HIVATALBÓL ÁTTÉTEL JOGSEGÉLY CÉLVIZSGÁLAT (hivatalból) A hatóságnak minden egyes beérkezett bejelentést ki kell vizsgálnia, nemcsak a névvel, címmel ellátott panaszbejelentéseket, hanem a névtelenül tett ún. közérdekű bejelentéseket is 15

GYÖNGYSZEM A hatóságnak minden egyes beérkezett bejelentést ki kell vizsgálnia, nemcsak a névvel, címmel ellátott panaszbejelentéseket, hanem a névtelenül tett ún. közérdekű bejelentéseket is 16

MIRE TERJED KI A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS? 17

2012. január r 1-től 1 l kivétel nélkn lkül, l, minden egyes munkaügyi ellenőrz rzés s során vizsgálni kell az elvárt mértm rtékű bérkompenzáció teljesítését! t! 18

MIRE TERJED KI A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS? / BÉRKOMPENZÁCIÓ A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatásköri szabályait a 2011. évi XCIX. törvény kiegészítette a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékével, vagyis 2012. január 1-től a munkaügyi ellenőrzések során a munkaügyi felügyelők vizsgálni fogják az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését. Ha az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 2/3-ánál nem teljesítette a foglalkoztató a Kormányrendeletben rögzített elvárt béremelést, akkor a munkaügyi ellenőrzés során határozatot hoznak a szabálytalanságról, mely alapján az ellenőrzéssel érintett foglalkoztató a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokból nem részesülhet. 19

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre 20

MUNKASZERZŐDÉS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK 21

TOVÁBBRA SINCS ELLENŐRZÉSI HATÁSKÖR 22

GARANTÁLT BÉRMINIMUM B ELLENŐRZ RZÉSE 1., A BETÖLTÖTT MUNKAKÖR MEGÁLLAPÍTÁSA (Munkaszerződés, Tájékoztató, Munkaköri leírás, Tanú nyilatkozata, Ügyfél nyilatkozata) nem a munkaszerződésben rögzített munkaköri elnevezésnek van kizárólagos jelentősége, hanem annak, hogy a munkakörnek mi a tartama, és azt ki tudja ellátni Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2.M.412/2009/6 2., AZ ADOTT MUNKAKÖR KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGET VAGY SZAKKÉPZETTSÉGET IGÉNYEL-E? 3., NEM SZÁMÍT, HOGY A MUNKAVÁLLALÓ RENDELKEZIK-E A SZAKKÉPZETTSÉGGEL, HA A MUNKAKÖR IGÉNYLI, JÁR A GARANTÁLT BÉRMINIMUM! 23

ELLENŐRZÉSI JOGESET Az alperes elsőfokú hatósága munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes divatáru üzletében. Ennek során azt állapította meg, hogy a munkavállalók személyi alapbére nem érte el a jogszabályban előírt garantált bérminimumot. Ezért az Mt. 144. (1) és (6) bekezdése, valamint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló Korm. rendelet 4. (1) bekezdés ca), cb) pontja és a (3) bekezdés megsértése miatt a felperest munkaügyi bírsággal sújtotta. A Debreceni Munkaügyi Bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. A munkaügyi bíróság értelmezése szerint az emelt összegű minimálbérre jogosultságnak kettős feltétele van, részben, hogy a munkakör r betölt ltése középiskolai k végzettsv gzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, másrészt az is, hogy a munkavállal llaló rendelkezzen ezekkel. Az alperesi hatóság felülvizsgálati kérelme szerint, mivel az IKIM rendelet a ruházati cikk értékesítést ruházati kereskedő szakképesítéshez köti, és a Korm. rend. a garantált bérminimumot a képesítéshez kötött munkakörhöz, és nem a végzettséghez (középfokú iskolai végzettség, illetőleg szakképzettség, szakképesítés) köti, ezért a felperesnek garantált bérminimumot kellett volna fizetnie a munkavállalóknak a tényleges képesítéseiktől függetlenül. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogszabályból nem vezethető le a garantált bérminimum munkaügyi bíróság által hivatkozott kettős feltétele, így a képesítéshez kötött munkakör mellett a képesetéssel való tényleges rendelkezés. Az LB szerint a munkaügyi bíróság a jogszabály helyes értelmezésével jutatott arra a következtetése, miszerint a garantált munkabérre jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Ez az értelmezés áll ugyanis összhangban az Mt. 142/A. (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvvel, mely szerint az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség. A mindezekkel ellentétes alperesi érvelés téves. Mfv. II 10.311/201/3 24

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megtartására 25

TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI SZEMPONTOK 30 15 26

TÁJÉKOZTATÓ VIZSGÁLATI SZEMPONTOK H a a j o g vis zo n y 1 5 n a p n á l r ö videbb, a k k o r a z u t o l s ó m u n k á ba n t ö l t ö t t n a p ig, va g y l eg k ésőbb 30 15 a z a zt k ö vet ő 3 m u n k a n a p ig k i k el l a dn i! 27

2011. augusztus 1-től 1 l a tájékoztatt koztató hiánya bírsb rságalap! 28

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségekre 29

A bejelentési kötelezettség teljesítése a tényleges foglalkoztatást megelőzően A BEJELENTÉS T1041 A munkaviszony kezdete Bejelentés kelte Óraelfoglaltság EMMA lekérdezés APEH adatok alapján működő elektronikus nyilvántartás Munkaügyi felügyelő lekérdezése Pontosság: óra, perc Kimentési lehetőségek késedelmes bejelentések kapcsán Feljegyzés (belső, külső, hitelesített) Jegyzőkönyv (áramszolgáltató, internet szolgáltató, tűzoltóság, stb.) Print screen Stb. 30

2012. január r 1-től 1 l a kölcsk lcsönbevevő is köteles a kölcsk lcsönzöttek kapcsán n a bejelentést megtenni! 31

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED a munkáltató nyilvántartási kötelességére 32

MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény Mt.140/A. (1)A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (3) Az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának. Mt.134. + Mt. 96. (kötetlen) (1) A munkáltató köteles nyilvántartani a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. eseményszerű beosztás és külön nyilvántartás naprakész beosztás hó végén történő igazolása 33

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁS JELENLEG A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 140/A. -a rendezi a munkáltatók munkaidő nyilvántartási kötelezettségét. A jogszabály idevonatkozó része a kötelezettség tárgyi súlyához képest röviden fogalmaz, és csak annyit mond ki, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának. Ugyanakkor az ellenőrzési gyakorlat kialakította a munkaidő nyilvántartással szemben támasztott hatósági elvárásokat. 34

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSSAL SZEMBENI HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK jelenleg! # 1 Munkáltat ltatói i felelőss sség g elve Az Mt. 140/A. -a kimondja, hogy a munkaidő nyilvántartás vezetése a munkáltató kötelezettsége. Igaz, hogy a munkáltató rendelkezhet akként, hogy minden munkavállaló köteles maga vezetni a munkaidejével kapcsolatos adatokat, azonban egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztás, illetve hiányosság a munkáltató felelőssége lesz. 35

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSSAL SZEMBENI HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK jelenleg! # 2 Hitelesség g elve A munkaidő nyilvántartások kapcsán idézett Mt. paragrafus sehol nem említi, hogy a munkaidő nyilvántartást a munkavállalónak érkezéskor, távozáskor alá kellene írnia, ugyanakkor a munkaügyi bíróság által megerősített hatósági gyakorlat megköveteli a hitelességet. A hitelesség pedig azt jelenti, hogy nyilvántartásban szereplő adatok valódiságát a munkáltató és a munkavállaló is - valamilyen formában - igazolja. 36

MOST AKKOR ALÁ KELL ÍRNI VAGY NEM? [ ] A jelenléti ív az, amelyre a dolgozó beírja a munkahelyre történő érkezésének és távozásának pontos időpontját, és azt a munkahelyi vezető leigazolja, vagy a jelenléti ívet a munkahelyi vezető tölti ki, de azt a dolgozó aláírásával igazolja. (Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 2M. 1144/2005/20.) 37

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSSAL SZEMBENI HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK jelenleg! # 3 Munkavégz gzés s helyén n követelmk vetelménye Munkaidő nyilvántartással kapcsolatosan elterjedt tévhit, hogy azt a munkáltató székhelyén kell vezetni! Ezzel szemben az igazság az, hogy a munkaidő nyilvántartás hollétével kapcsolatosan az Mt. nem határoz meg semmilyen kötelezettséget a munkáltató részére, ugyanakkor a munkaügyi hatóság által kialakított gyakorlat szerint a munkaidő nyilvántartást a munkavégzés helyén kell tartani, és egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során be kell tudni mutatni az eljáró munkaügyi felügyelőknek. 38

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSSAL SZEMBENI HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK jelenleg! # 4 Ellenőrizhet rizhetőség g követelmk vetelménye Jó, ha tudjuk, hogy munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokat összehasonlítják más nyilvántartásokban szereplő időadatokkal, a dokumentum hitelességének eldöntése végett. Az esetek többségében a munkaidő nyilvántartás adatai a munkaidő beosztás, a szabadság nyilvántartás, a szabadság engedély, bérjegyzék, illetve vagyonvédelmi nyilvántartások adataival kerülnek egybevetésre. 39

MILYEN EGYÉB DOKUMENTUMOKKAL VETHETIK EGYBE A MUNKAIDŐ NYILVÁNTART NTARTÁSOKAT? ha van, ISO, HACCP, kulcsátadó napló, áruátvételi elismervény, takarítási napló stb., azaz a munkaeszközhöz tartozó, vagy munkavégzést igazoló, napi szinten vezetett dokumentum, amely a munkavégzés idejét rögzíti a pénztárgép bizonylatai, napi pénztárjelentés szállító levelek menetlevelek, menetíró lapok, kinyomatok, tankolási bizonylatok emelőgép napló ellenőrzési napló nyerőgép bizonylatai (teremfelügyelők, telepítési napló) munkalapok raktári bizonylatok, a pihenőnapokon történő anyag, félkész, és késztermék forgalmáról gépüzemnapló műszaki napló 40

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSSAL SZEMBENI HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK jelenleg! # 5 Teljesség g követelmk vetelménye A munkaidő nyilvántartással szemben támasztott további követelmény, a teljesség követelménye. A teljesség követelménye azt jelenti, hogy csak az olyan nyilvántartás felel meg a munkaügyi ellenőrzéseknek, mely munka kezdő és befejező időpontját is rögzíti, nemcsak a ledolgozott munkaórák számát. Az olyan munkaidő nyilvántartás, mely csak a ledolgozott munkaórák számát rögzíti, nem felel meg a teljesség követelményének. 41

A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSSAL SZEMBENI HATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK jelenleg! # 6 Eseményszer nyszerűség g követelmk vetelménye A munkaidő nyilvántartással kapcsolatos másik elterjedt tévhit, hogy azt nap végén, vagy hó végén kell kitölteni. Nos, mivel a munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ív a bérszámfejtés alapbizonylata. Alapvető követelmény a vezetésével szemben, hogy azt eseményszerűen és naprakészen vezesse a munkáltató. Az arra történő bejegyzést a tényleges napi munka megkezdésekor és annak befejezésekor kell megtenni. 42

ESEMÉNYSZER NYSZERŰSÉG [ ] a jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a munkaidő nyilvántartásra a munkavégzéssel egyidejűleg kell hogy sor kerüljön (Fővárosi Munkaügyi Bíróság 23. M. 1088/2006/3.) 43

2012. július j 1. előtt nem javasolt a beosztás s hóh végén n törtt rténő aláí áírásával letudni a nyilvántart ntartási kötelezettsk telezettséget 44

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED a munkaidőre, a pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések megtartására 45

MUNKAIDŐ 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény FOGALMAK munkaidő napi munkaidő munkaidő előkészítő és befejező tevékenység munkanap hét napi munkaidő beosztás szerinti napi munkaidő * beosztás szerinti heti munkaidő éjszakai munka éjszakai munka * délutáni műszak éjszakai műszak többműszakos munkarend többműszakos munkáltatói tevékenység (!) megszakítás nélküli munkarend megszakítás nélküli munkáltatói tevékenység idénymunka idényjellegű munkáltatói tevékenység készenléti jellegű munkakör készenléti jellegű munkakör 46

FONTOSABB MUNKAIDŐ VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény Saját jogú munkaidő beosztás és felhasználás MUNKAIDŐ BEOSZTÁS 47 Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát a munkavállaló számára írásban átengedi. 7 nappal korábban, legalább egy hétre 7 nappal korábban, legalább egy hétre MUNKAIDŐKERET A munkáltató az adott napra vonatkozó beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább 4 nappal korábban módosíthatja 4 havi, 16 heti 4 havi, 16 heti 6 havi, 26 heti (kollektív szerződéshez van kötve) 12 havi, 52 heti (ksz alapján, de csak megszakítás nélküli, többműszakos és idénymunka esetén) keret kezdő és befejező időpontja 6 havi, 26 heti (megszakítás nélküli, többműszakos, idényjellegű, készenléti jellegű) 12 havi, 52 heti (ksz alapján, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják) keret kezdő és befejező időpontja az alkalmazást segítő technikai szabályok deklarálása

FONTOSABB MUNKAIDŐ VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény munkaszerződésben ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK OSZTOTT MUNKAIDŐ fekete ló felek megállapodása alapján beosztás szerinti napi munkaidők között legalább 2 óra pihenőidő biztosítása VASÁRNAPI MUNKAVÉGZÉS (RENDES MUNKAIDŐBEN) a) rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében, továbbá c) a 124. (3) (6) bekezdésében meghatározott esetben a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, valamint d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló 48

FONTOSABB MUNKAIDŐ VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény 6 óra után 20 perc, majd minden további 3 óra munkavégzést követően további 20 perc legfeljebb napi 1 óra MUNKAKÖZI SZÜNET NAPI PIHENŐIDŐ hat óra után 20 perc, kilenc óra után további 25 perc Legfeljebb napi 60 perc 11 óra 11 óra 8 óra (kollektív szerződéshez van kötve) 8 óra (osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű, készenléti jellegű) RENDKÍVÜLI MUNKAIDŐ évi 200 óra, ksz rendelkezése alapján évi 300 évi 250 óra, ksz rendelkezése alapján évi 300 óra arányosítás 49

FONTOSABB VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény Nyilvántartás és kiadás napokban Alapszabadság ¼-ét (5 nap) a munkavállaló kérésének megfelelően Szabadságot esedékességének évében kell kiadni. SZABADSÁG Nyilvántartás és kiadás órában 7 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelően Szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama az esedékesség évében történő megkezdése esetén a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató a felek megállapodása alapján az alap és életkor alapján járó pótszabadságok egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidőbeosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. 50

ELLENŐRZÉSI JOGESET Ha a munkáltató a tárgyévet követő szabadságkiadásnál e szabályra hivatkozik a kivételesen fontos gazdasági érdeket neki kell bizonyítania (LB. Mfv. II. 10.3412005/4) 51

2012. január r 1-től 1 l gyermek után n járój pótszabadság g mindkét t szülőt t megilleti! 52

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartására 53

FONTOSABB MUNKABÉR VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény Személyi alapbér + külön pótlékok Mt. szerint, esetleg átalány ALAPBÉR MŰSZAKPÓTLÉK A felek az Mt.140-142. -ában meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg Délutáni műszakpótlék 15% Műszakpótlék 30% (18.00-22.00) Éjszakai műszakpótlék 30% Mt.149/A.. Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy b) a 124. (5) (6) bekezdése alapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor. Nem jogosult vasárnapi pótlékra a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. VASÁRNAPI PÓTLÉK Mt. 140. (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. (1) bekezdés d)- e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg. Mt.101. (1) d)-e) többműszakos + készenléti jellegű 54

FONTOSABB MUNKABÉR VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény 15% ÉJSZAKAI PÓTLÉK 15% Eddig a munkaügyi felügyelet a 05,45-06,00-ig tartó időszakra is megkövetelte A teljesítménykövetelmény sérti a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók a) legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett b) tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb. teljesítm tménykiigazítás TELJESÍTMÉNYBÉR Csak akkor fizetendő, ha ennek tartama az egy órát meghaladja A teljesítménybér-kiigazítás érdekében a munkáltató naptári hónaponként köteles nyilvántartani ntartani a) a munkáltató által megállapított teljesítménykövetelmény alapulvételével az egyes munkavállalók tényleges teljesítményszázalékát, b) az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók tényleges, átlagos teljesítményszázalékát, c) az egyes munkavállalók (2) (5) bekezdés alapján kiigazított teljesítményszázalékát, valamint d) a kiigazított teljesítményszázalék alapján a (6) bekezdés alkalmazásával megállapított kiigazított teljesítménybért. 55

TELJESÍTMÉNYBÉR JELENLEG Teljesítménykövetelmény Teljesítménybér 100%-os teljesítés esetén a teljesítménybér 100%-a Személyi alapbér időbér (!) Garantált bér Mt.143. (6) bek. Előzetes eljárás megtörténte (MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS) A teljesítménykövetelmény megállapítása A munkáltató jogköre Nem a munkában töltött idő alapján, hanem a teljesítmény alapján kapja a munkabérét * Általában fizikai munkaköröknél Közlés (írásban) Nyilvántartás: a) az egyes munkavállalók teljesítménye b) azonos telj.köv. alá esők teljesítménye c) kiigazított teljesítmény % d) Kiigazított teljesítménybér Kiigazítás: a) munkavállalók fele nem éri el a 100%-ot b) az átlagos teljesítmény nem éri el a 100%-ot 56

TELJESÍTMÉNYBÉR JELENLEG Teljesítménykövetelmény Teljesítménybér 100%-os teljesítés esetén a teljesítménybér 100%-a Személyi alapbér időbér (!) Garantált bérb Mt.143. (6) bek. Előzetes eljárás megtörténte (MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS) A teljesítménykövetelmény megállapítása A munkáltató jogköre Nem a munkában töltött idő alapján, hanem a teljesítmény alapján kapja a munkabérét * Általában fizikai munkaköröknél Közlés (írásban) Nyilvántart ntartás: a) az egyes munkavállal llalók k teljesítm tménye b) azonos telj.köv. alá esők k teljesítm tménye c) kiigazított teljesítm tmény % d) Kiigazított teljesítm tménybér Kiigazítás: a) munkavállal llalók k fele nem éri el a 100%-ot b) az átlagos teljesítm tmény nem éri el a 100%-ot 57

FONTOSABB MUNKABÉR VÁLTOZÁSOK 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény személyi alapbér ÁLLÁSIDŐ BETEGSZABADSÁG személyi alapbér + beosztás alapján bérpótlék távolléti díj 70% távolléti díj 70% + beosztás alapján bérpótlék SZABADSÁG távolléti díj távolléti díj + beosztás alapján bérpótlék 58

ELLENŐRZÉSI JOGESET [ ] a munkáltató megsértette az Mt. Előírásait, amikor a bérelszámolásban a nyugdíjjárulék kivételével nem közölte a levonások vonatkozásában az egyes tételek százalékos mértékét. (Fővárosi Bíróság 15.M. 1998/2005/3.) 59

2012. július j 1. után n is forintban kell megállap llapítani és s kifizetni a munkabért, és továbbra is részletes r elszámol molást kell adni 60

A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS KITERJED a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására 61

KILÉPŐ MUNKAVÁLLALÓ 1992. évi XXII. törvény 2012. évi I. törvény IGAZOLÁSOK KIADÁSA, UTOLSÓ HAVI ELSZÁMOLÁS 97. (2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony a) a próbaidő alatt azonnali hatállyal, b) rendkívüli felmondással, c) azonnali hatályú közös megegyezéssel, d) a 94. -ban foglalt lehetőség alkalmazásával e) a 101. (1) (2) bekezdése szerint vagy f) a 10. (1) bekezdésében foglaltak alapján szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni. 80. (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. MUNKÁLTATÓI IGAZOLÁS, MŰKÖDÉSI BIZONYÍTVÁNY 62

ELLENŐRZÉSI JOGESET A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ha a munkáltató az igazolásokat kiállította és azt megkísérelte átadni, eleget tett jogszabályi kötelezettségének. A jogszabály ugyanis nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy az át nem vett igazolásokat postai úton kézbesítse. (LB. Mfv. I. 10.614/2004/3.) A bíróság gyakorlata szerint viszont jogellenes a munkavállaló felszólítása, hogy jelenjen meg az igazolásokért, mert ez további költségeket jelenthet számára. 63

SZANKCIÓK A szabálytalanságok feltárása esetén a hatóság igen széles körű szankcionálási jogosultságokkal rendelkezik. 3 de a gyakorlatban ezt a három szankciót alkalmazza 2 MUNKAÜGYI 1 FIGYELEMFELHÍVÁS SZABÁLYTALANSÁG MEGSZÜNTETÉSÉRE KÖTELEZŐ HATÁROZAT BÍRSÁG 30.000 Ft-tól 20.000.000 Ft-ig 64

2012. január r 1-től 1 újra kötelezk telező bírságolni a súlyos s munkaügyi jogsért rtések kapcsán, vagyis vége v a KKV-k k 2011. augusztus 1-től 1 l tartó bírságmentességege 65

KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET. Kapcsolat: BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 10. Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó attila.marias@bdo.hu 06 1 235 30 10 66