2211-06. Állttrtás 2/1. tétel. Jellemezze gzdsági álltok szporítását! - Ivr- és tenyészérettség: Ivrérettség: ivri szervek működnek, hormonok beindulnk Tenyészérett: nemcsk kihordni, de felnevelni is képes utódját Ivrérettség és tenyészérettség, ezekhez energiszint is trtozik, ekkor megindul z ivrzás, petesejtérés, de ilyenkor még ne engedjük párzást, csk h már testtömege is elért egy szintet, vgyis már fel is tudj nevelni utódját nélkül, hogy mg leromln. - Ivrzás foglm, elnevezései fjonként: Az ivrzás idegrendszeri tünetek összessége, nőivrú állt jellegzetes mgtrtás, mikor nőivrú állt hjlndóságot mutt párosodásr. Az ivrzást áltlábn három szkszr szokás osztni: - Előivrzás (szexuális érdeklődés, párkeresés). Az előivrzás 1-2 npig trt, megváltozik viselkedése, érdeklődik hím iránt, feromonokt ürít, hímek ktivitás nő. - Ivrzás (párzási készség, tűrési reflex). Teljes ivrzás: áltlábn szelíddé válik, még félénkebb egyedek is közelednek z emberhez, tűrik simogtást, vkrgtást. Rendszerint csökken z étvágy, növekszik vízfelvétele, gykrbbn vizel. A hüvelynyálkhárty bővérű, élénk rózsszínű, megduzzd. 1-2 npig trt, tűrési reflex megjelenik. - Utóivrzás (receptivitás megszűnés). Utóivrzás során z ivrzási tünetek keletkezésükkel ellentétes sorrendben szűnnek meg. A tűrési reflex megszűnésével lezárul vlódi ivrzás 1. Tehén: folyt, üzekedik 2. Birk: űződik, berreg 3. Ló: sárlik 4. Sertés: búgódik, görget - Ivrzás jelei: - A nemi szervek változásánk külső, láthtó jelei, melyek során pérjkk megduzzdnk, vérbővé válnk, kipirulnk, hüvely fl fényes, sikmlós. - A genitális és regulációs szervek nehezebben érzékelhető belső elváltozási - A szexuális viselkedés megváltozás: érdeklődés, vonzódás, érintkezés, tűrés, - Ivrzás időtrtm, ismétlődése, ellés utáni első jelentkezésének időpontj: Az ivrzás időtrtm (ór): - szrvsmrh 24-26, - juh 28-36, - sertés 72 és - ló 144. Knc ellés után 5-9 np múlv Tehén ellés után 6 hét múlv Anyjuh ellés után 3-6 hét múlv Koc mlcok elválsztás után 3-9 nppl - Ivrzás rendellenességei (álivrzás, csendes ivrzás, ivrzási düh): Az ivrzás rendellenességei többnyire belső elválsztás mirigyek és petefészek működészvrár, hiányos v. nem megfelelő tkrmányozásr, kklimtizációs (lklmzkodás) zvrokr, mozgáshiányr és különböző megbetegedésekre vezethetők vissz. - Csendes ivrzás: rendes, rövid ideig trtó, főleg éjszk jelentkező ivrzás, melyet rendszerint nem vesznek észre. A bik csendes ivrzókt felismeri. - Ivrzás kihgyás. - Ivrzás elmrdás: ivrérettségi kort elért olyn álltokon muttkozik, melyeknek nemi szervei hiányosn fejlődtek ki. - Ivrzási düh: z ivrzás jeleinek erős fokozódás. - Ismétlődő (álivrzás) ivrzás: pározttás ellenére z ivrzás szbályos idő elteltével ismét jelentkezik; többnyire méh kóros elváltozási mitt fordul elő. 2/2. Mutss be gzdsági álltok elhelyezési módjit! - Az elhelyezéssel szembeni követelmények: Megfelelő - világítás - hőmérséklet - (friss) levegő - pártrtlom - szárz fekvőhely - huzt (szél) mentes - nyugodt körülmények - könnyű munkvégzési lehetőség - gépesíthetőség - gzdságosság A trtás módj szerint lehet: - zárt, kötött trtás - zárt, kötetlen trtás (mélylmos, pihenőboxos, lom nélküli/rácspdló, ketreces)
- nyitott, kötetlen trtás - épület nélküli szbdtrtás (extenzív) Trtásmódok Istálló (épület) nélküli trtás - krámbn - legelőn Istállóbn trtás - kötött trtás - kötetlen trtás - csoportos - egyedi Az istállóépítésnél figyelembe veendő szempontok: Domborzt, megközelíthetőség, urlkodó szélirány, lkott területtől távolság, szállítási távolság gépesítés, víz, ármellátás, trágy elhelyezés lehetősége 2/3. Ismertesse gzdsági álltok ápolását! - gondozás célj, követelményei: z álltok gondozásánk célj, hogy z állt jól érezze mgát. - folymtos (ismétlődő) ápolási munkák (bőr-, ptápolás, járttás) - időszkos ápolási munkák (pl. körömápolás, fürdetés, mérés, nyírás, szrvtlnítás, csonkolás/kurtítás, ivrtlnítás, mérlegelés, porozás, oltás/gyógykezelés...) +Trtástechnológii elemek: - extenzív trtási mód - intenzív trtási mód - Npjinkbn z integrátorok szbják meg, hogy milyen feltételekkel helyezik ki jószágot, komplett egészségügyi leírásokkl, tennivlókkl (bromfitenyésztés) - Minden álltnk vn sját termelési zónáj, zz számár legkedvezőbb tenyésztési feltételek (pl.: hőmérséklet). - Nemtörődömségre, kedvezőtlen trtási feltételekre z állt úgy regál, hogy z áltlm elvárt gzdsági muttót nem hozz. Ez z ápolás lpj. Fontos: - szemrevételezés - tkrmányozás - ivóvíz biztosítás Az ellátás függvényei: egyedien etetek vgy csoportosn Pl: 1 önetetőre 8-10 sertést lehet elhelyezni, miben folymtosn vn táp 1 kg-os súlygyrpodáshoz sertésnek 1,9-3,5 kg táp kell. Emésztőtrktus-problém megelőzése: jó minőségű tkrmány, jó (üde víz), személyes kontktus (pl. lovk vkrás) -> mindez függ z állt korcsoportjától, trtási rendjétől, módjától, jellegétől (ipri vgy háztáji termelés). A prevenció (megelőzés) is ápolási munk, hiány okozht szporodásbiológii, emésztési és egyéb problémákt. Ismert toxintípusok: megkötő toxin, bontó-toxin 2/4. Ismertesse z álltokkl vló bánásmód lpelveit, z állttrtás áltlános álltvédelmi szbályit és z álltok szállítását! - lpelvek: gzdálkodónk z állttrtás során gondoskodni kell z állt számár olyn életkörülmények biztosításáról, melyek megfelelnek z állt fjánk, fjtájánk, nemének, koránk jellemző fiziki, élettni, tenyésztési, viselkedési és szociális sjátosságink, vlmint egészségi állpotánk. A legjobb gzd módjár kell trtni és ápolni, EU-s szbályok betrtás, pl.: férőhely Az állt etetése és ittás során csk olyn tkrmányt és ivóvizet, illetve egyéb ittásr lklms folydékot szbd felhsználni, mely z állt, illetve közvetve z ember egészségét nem veszélyezteti. - álltvédelmi szbályok: létszám függvényében álltvédelmi szbályok, trtás függvényében kötelező szbályok (fertőtlenítés, hálózás...), járványügyi szbályok Az állttrtó köteles álltánk rendszeres álltorvosi ellátásáról gondoskodni - álltok szállítás: tekintettel z álltvédelmi szbályokr, zz míg él, jól kell, hogy érezze mgát, továbbá létszám-meghtározás szállítási eszközben,
szellőztetés, ittás, tkrmány, hőmérséklet, távolság... Álltvédelem irányelvei: z állt ne szenvedjen - éhségtől, - szomjúságtól, - betegségtől, sérüléstől, fájdlomtól - félelemtől, stressztől. Az álltnk lehetősége legyen vele született viselkedési formák megvlósításár. Az álltvédelem törvényi szbályozás (XXVI-II/98 tv.) 2/5. Jellemezze z állt környezetét! Környezet foglm. Az természetes, vgy mesterségesen létrehozott hely, hol z álltot trtjuk, hol z állt jól érzi mgát, körülmények optimálisk növekedéséhez, szporodásához... Ahány állt, nnyi környezeti igény, más z igénye fitl álltnk, tenyészálltnk, stb. - Áltlánosságbn megállpíthtó, hogy z álltok többsége pár-, por- és huztmentes, szárz pihenőhelyet igényel. Fontos levegő tisztság, z istálló levegőjének minősége meghtározó környezeti feltétel. Az épület szellőzési rendszerének jó kilkítás lpvető szempont. - A levegő hőmérséklete inkább fitl álltoknál meghtározó környezeti feltétel. Fontos tudtosítni, hogy z istállólevegő hőmérséklete és z állt hőérzete között lényeges különbség lehet. A pihenő állt hőérzetét lényegesen befolyásolj pihenőhely milyensége, építészeti kilkítás. A pihenőhely lehet: tömör és rácspdlós. A tömör pdló: lmozott és lom nélküli. - Almozott pdlónál, mennyiben megfelelő mennyiségű és minőségű (szárz) lom biztosított úgy z állt kevésbé kiszolgálttott és szélsőségesebb hőingdozásokt is elvisel, természetesen nem elhnygolv huztmentességet, és z elfogdhtó pártelítettséget. - Az lom nélküli vgy minimális lmozott pihenőhelyen meghtározó z állt hőérzete szempontjából pihenőhely pdoztánk nyg, hővezetési tuljdonság. Az lom nélküli, de különösen rácspdlós vgy bttériás pihenőhelyeken z állt fokozottn ki vn szolgálttv környezeti htásoknk. Környezeti tényezők felosztás: Mik htnk z álltr? élő és élettelen dolgok Élettelen htások: fiziki tárgyk, etetőbox, hőmérséklet, pártrtlom, npsugárzás, árnyék... Élő htások: ember, rágcsálók, bogrk, fertőző bktériumok, bcilusok... Figyelni kell fiziki (korlátok), környezeti (éghjlt), és biológii tényezőkre! Az álltot legtermészetesebb körülmények között kell trtni, megkülönböztetünk: - szbdtrtásos: mikor nem biztosítunk épületet - zárt-trtásos: z álltot rögzítjük, bezárjuk (ez lehet egyedi zárttrtásos és csoportos zárt-trtásos) tenyésztés Az istálló mikroklímájánk összetevői: - hőmérséklet, pártrtlom, légmozgás, levegő összetétele és szennyezettsége, megvilágítás, zj Az istálló szellőztetése: A szellőztetés lényege, hogy miközben eltávolítjuk z elhsználódott levegőt, tiszt, egyenletesen elosztott levegőt biztosítsunk z álltoknk, z istálló minden egyes négyzetméterén. 2/6. Mutsson rá környezetvédelem szükségességére és lehetséges módjir! Környezetvédelem jelentősége: emberek számár állítnk elő élelmiszert, nem természetes élőhelyükön, ez már bűn Nitrogéndirektív: 170 g/h követelmény Mgyrországon A koncentrált állttrtásnál környezetre kibocsátott káros nyg mennyiséget kell szbályozni. Trágykezelés módji: - lmozásos (szántóföldre vihető) - ketreces, lúgtrágyás kezelés (zárt rendszerű tárolás) - hígtrágyát kiszórás után be kell dolgozni - z álltok áltl termelt mellékterméket úgy kell kezelni, hogy ne veszélyeztessük következő nemzedék biztonságos életterét
- z elhullott álltokt meg kell semmisíteni - környezetünk kártevői, melyek fertőzéseket terjeszthetnek, kivihetnek egy-egy telepről 2/7. Csoportosíts és jellemezze zöldtkrmányokt! Áltlánosságbn: mértékdó víztrtlom és szárznygtrtlom, mik lehetnek szerves és szervetlen nygok (beltrtlom...) Tkrmány: zon növények és táplálékok összessége, mely z állt etetésére szolgál. Meg kell tudni állpítni tkrmányról, hogy táplálkozásr lklmse. Ez z érzékszerveinkkel történik, úgymint: - szemrevételezés ( jó tkrmány színe fontos, zöld, slátás, egészséges) - tpintás: szárz, nedves, szikkdt, elég fonnydt-e, levelek rjt vnnk-e ol. Lucern, nedvességtrtlm és fjsúly is tpinthtó - szglás (kellemes, jó illtú) - búzszemet pl. foggl megroppntjuk, de nedvességmérőkészüléket vásárolhtunk Csoportosításuk: 1. szerves nyg: is - Nitrogénmentes nygok, úgymint zsírok, oljok, kivonhtó nygok - Nitrogéntrtlmú nygok, úgymint fehérjék, midok, szintetikus fehérjepótló nygok - Biológiilg htó szerves nygok, melyek nyomelemekben fordulnk elő és kis mennyiségben vnnk jelen tkrmányokbn, úgymint vitminok, hormonok, ntibiotikum, enzimek, ntioxidánsok 2. szervetlen nyg: - ásványi nygok Víztrtlom: minél mgsbb tkrmány víztrtlm, nnál kevesebb táplálónyg. - A terimés tkrmányok sok vizet trtlmznk és kevés táplálónygot. - A koncentrált tkrmányoknk kicsi víztrtlm és sok táplálónygtrtlm. A tkrmány tárolhtóságát és étrendi htását víz és szárznyg rány befolyásolj. Víztrtlmuk szerint tkrmányok csoportosíthtók: - ngy víztrtlmú tkrmányok (60-70%-os), pl.: zöldtkrmányok, gyökér-, és gumós tkrmányok, szilázs, z egyes ipri melléktermékek, számottevő z sszimilációs víz is, zz mit tápnygból nyernek z álltok (pl. mikor juh legel) - közepes víztrtlmú tkrmányok (20-30%-os víztrtlom): ide trtoznk pl. fonnysztott lucern, időjárástól függően friss törésű kukoric, kukoricszár - légszárz, illetve szárított tkrmányok: ebbe csoportb sorolhtók szénák, szárított gbon, hlliszt, húsliszt Zöldtkrmányok: ngy tömeget dó, viszonylg olcsó, legtermészetszerűbb tkrmányok, mit z álltok könnyű emészthetősége mitt szívesen fogysztnk. Mgs víztrtlmuk, rosttrtlmuk, szénhidráttrtlmuk. Legeltetve vgy kszálv etethető tkrmányok. Gyep növényei, összetétele: legelők növénytársulás gyep, mi pázsitfűfélékkel és pillngósnövényekkel sűrűn benőtt terület. Egy része lehet állndó legelő, mi lehet természetes és mesterséges is, vlmint lklmi legelő. Hsznosítási lehetőségei: tkrmányozásr, legeltetve vgy kszálv Fűféle zöldtkrmányok - silókukoric - kukoriccslmádé - rozs - zb - cirok
2/8. Jellemezze felsorolt szántóföldi zöldtkrmányokt! Áltlános jellemzők: ezekből zöldtkrmányokból különböző mennyiséget fogysztnk z álltok, bent etetjük meg jószággl őket, kszálv hsznosulnk. A zöldtkrmányokból 1 állt testtömegének 10 %-át eszi meg npont. Pillngós virágú növények: gyep legértékesebb növényei, mivel mgs fehérjetrtlmuk, mélyre htoló gyökérzetük jvítj tlj szerkezetét, nitrogéngyűjtők - Bokros növésűek ( tlj felszínéhez közeli gyökértörzsből növesztik z oldlhjtásokt pl.: komlós lucern, sárkerep lucern, korcshere) - Indás növekedésűek: ( gyökértörzsből tlj felszínén futó vízszintes hjtások fejlődnek ki pl.: fehérhere, eperhere) Leveles zöldtkrmányok: Repce: mgs fehérjetrtlmú, keveréktkrmányokbn társnövény, oljipri melléktermék repcedr Nprforgó: zölden keveréktkrmányokbn társnövény, zöldtrágy Étolj előállítás során visszmrdó nprforgó- és repcedr fehérjében gzdg tkrmány. Zöldtkrmányok: Az lterntív állttrtásbn nemcsk hgyományosn zöldtkrmányt fogysztó álltfjok (kérődzők, ló), hnem sertés és bromfi számár is npi rendszerességgel biztosítni kell meghtározott mennyiségű zöldtkrmányt. - A téli zöldtkrmánynk lklmsk: káposztfélék, gyök- és gumós tkrmányok, csírázttott gbonmgvk, szénfélék, szilázs. Pótolhtjuk zöldtkrmányokt káposztávl (főleg kelfélékkel), réplevéllel, hgymszárrl, slátávl, tkrmánykáposztávl. A káposztákt félbevágv, és felfüggesztve, leveleket csomób kötve etethetjük. Télen igen előnyösen pótolhtjuk zöldtkrmányt csírázttott mgvkkl, árpávl, zbbl, kölessel, búzávl. 2/9. Jellemezze gyökérgumós és egyéb lédús tkrmányokt! Áltlános jellemzők: kevés táplálónyg-trtlmuk, mgs víztrtlmuk, terimés tkrmányok. Kedvező z étrendi htásuk, de ngy mennyiségben hsmenést okozhtnk. Szeletelni, prítni, zúzni kell őket etetés előtt. - tkrmányrép, cukorrép, tkrmánytök, burgony... Gyökértkrmányok: - tkrmányrép, murokrép, cukorrép Gumós tkrmányok: - burgony Húsos termések: - tkrmánytök Gyökér és gumóstkrmányok (Szárznyguk döntő részét könnyen emészthető keményítő és cukor teszi ki. Fehérje-, rost-, zsírtrtlmuk lcsony és kevés bennük klcium és foszfor is. Ezeket tkrmányokt prítv, vgy szegekre tűzve egészben, illetve párolv etethetjük Jó étrendi htásúk, fgyos, romlott nem lehet,. - Tkrmányrép: ízletes, tehénnek 20-25kg. - Cukorrép: tehénnek 10-15, sertésnek 4-6kg. Lxáns. - Trlórép: másodvetésbe, mrhávl 30 kg, mellékízt d tejnek. - Murokrép: igáslovknk 15-20 kg, krotintrtlm, kocáknk 2-3 kg, ngy - Burgony: tehénnek, juhnk. Sertésnek,
lónk főzve. C- vitmin, - Tkrmánytök - A burgonyát párolv, lágyeleségként etethetjük. A burgony bőséges ásványinygkiegészítést igényel. - A csicsók, kedvtelésből termesztett btát burgonyához hsonlón hsználhtó. Homokos tljból egész télen szedhetjük és etethetjük. A csicsók leveleit is etethetjük bromfivl. A btát leveléből lucernliszt minőségű zöldtkrmányliszt készíthető. - A sárgrépát, céklát kedvező étrendi htás mitt etetjük. A mrhrép és trlórép kevésbé értékesek, de etetésre ezek is lklmsk. A gyökérgumós növényeken kívül meghámozott, drált lehetőség szerint forrázott mkkot és vdgesztenyét is etethetünk hízó álltokkl. 2/10. Jellemezze z erjesztett tkrmányokt! Télen trtósított zöldtkrmánnyl etetünk kérődző álltokt, úgymint szilázs: friss állpotbn silózott zöldtkrmány (pl. kukoric), szenázs, zz fonnysztás után trtósított tkrmány. Áltlános jellemzők: trtósított zöldtkrmányok, melyekben trtósításkor tejsv képződik, mi meggátolj többi bktérium tevékenységét. Szilázs, silókukoric, silótkrmány, fűfélékszenázs A silózás előnyei: - táplálónyg veszteség kisebb, mint szárítás esetén - kevésbé időjárásfüggő - krotin ngyobb hányd megőrizhető - kiosztás egyszerűen gépesíthető Az erjesztéses trtósítás lényege: - tejsvtermelő bktériumok elszporodás - ph csökkenés - káros mikrobák életterének megszüntetése - egy bizonyos ph-nál tejsvtermelő bktériumok működése is leáll. A silózás során lejátszódó mikrobiológii és biokémii folymtok: 1. önmelegedés szksz: zöldtkrmány levágását követően sejtlégzés folyttódik, míg oxigén áll rendelkezésre (tömörítés után 1-2 np 1-2 hét), ekkor hő képződik. A bemelegedést elsősorbn szárznyg-trtlom és tömörítés minősége htározz meg. Képződő termékek: szédioxid, víz, ecetsv, tejsv, lkoholok 2. főerjedési szksz vgy tejsvképzés szksz: elegendő fermentálhtó szénhidrát jelenlétében elszporodnk tejsvtermelők. Addig termelnek tejsvt, míg z lcsony ph már sját működésüket is korlátozz. Optimális esetben 2-3 npig trt. 3. mikrobás lecsillpodás időszk : mikrobák befejezik tevékenységüket, ezt ph-t nevezzük kritikus ph értéknek, mi tkrmány szárznyg-trtlmánk függvényében változik (mgsbb sz.. mgsbb ph), ekkor szilázs stbilnk tekinthető. 4. másodlgos erjedési folymtok: h vlmi mitt nem sikerül kritikus ph-t elérni (kevés szénhidrát, sok fehérje, nem optimális sz..- trtlom stb.) Elsősorbn porrl, földszennyeződéssel szilázsb kerülő vjsvtermelő bktériumok (klosztridiumok) felelősek vjsvs erjedéssel tkrmány energi-, és fehérjetrtlm egyránt csökken 5. utóerjedés: siló megbontáskor, mikor tkrmány újr oxigénnel
érintkezik újr erjedési folymtok indulnk be, elsősorbn élesztők és penészek htásár. A ph emelkedik, rothsztó bktériumok is elszporodhtnk Az erjeszthetőséget befolyásoló tényezők: - erjeszthető szénhidráttrtlom - növény fehérjetrtlm - műtrágyázás Tkrmányok csoportosítás erjeszthetőség szempontjából: - könnyen erjeszthető tkrmányok: trtlmznk nnyi szénhidrátot, mi elegendő kritikus ph eléréséhez, dléknygot nem igényelnek (silókukoric, cukorcirok stb.) - nehezen erjeszthető tkrmányok: kicsi szénhidráttrtlmuk, ngy pufferkpcitásuk, fonnysztássl vgy segédnygok felhsználásávl erjeszthetők (fűfélék, pillngósok stb.) 2/11. Csoportosíts és jellemezze szénákt! Áltlános jellemzők: zöldtkrmányból szárítássl készül szén, viszont szárítás mitt táplálónyg veszteség ngyobb, mint silózáskor. Főleg pillngós tkrmányokból készül szárítás után drálássl növényi liszt, melyet elsősorbn sertés és bromfi brkolásához hsználunk. Megkülönböztetünk: - réti szén, - szántóföldi szén (lucernszén) - A kérődző álltok etetésére termesztett szálstkrmányok különböző fűfélékből és lucern, vöröshere, vlmint herefélékből álló füves keverékből állnk. A fűfélékből álló gyep első kszálásából áltlábn jó minőségű szén készíthető, sorrendben másodiknk nevezett növedéket zonbn leggykrbbn legeltetéssel hsznosítják. - Az állttenyésztésben jó minőségű szén etetése egész évben, kis és ngy álltlétszámú állományokbn egyránt hsznos. A jó minőségű szálstkrmányok etetése, különösen kérődzőknél élettnilg és tkrmányozástni szempontból is nélkülözhetetlen. - A szálstkrmányok etetése biztosítj megfelelő mennyiségű tápnygbevitelt és kérődzők emésztéséhez és jó bendőműködéshez szükséges rostot is. - A pillngósok és füves tkrmánykeverékek vetésterülete megfelelő grotechnik lklmzásávl, tenyészidőt figyelembe véve mindig kívánt mennyiséghez igzíthtó. - A kérődzők npi tkrmánydgjábn réti- és lucernszén jelentős mennyiségben, termelési szinttől függően, 4 8 kg-bn szerepel. - A szálstkrmányok minőségét termesztett pillngós, lucern- vgy fűfjt jellemzői htározzák meg. Ezek tuljdonságok zonbn csk megfelelő betkrítási technológi lklmzásávl őrizhetők meg. A szálstkrmányok kszálásánk időpontját és időintervllumát ezért gondosn kell megválsztni. - A fűfélék, vgyis gyepek esetében ezt virágzás és mgb menés kezdetére jánlott időzíteni. - Pillngósok, illetve lucern esetében ttól is függ, hogy hánydik növedékről vn szó A lucern első növedékének kszálását bimbózás kezdetére kell ütemezni, mikor z első levelei már sárgulni kezdenek, A második növedék kszálását növényzet zöldbimbós állpotábn kell elvégezni. Az utolsó növedék kszálását virágzáskor végezzük, hogy növény gyökérnykbn megfelelő mennyiségű tápnygot tudjon felhsználni z átteleléshez 2/12. Csoportosíts és jellemezze mgvkt! Áltlános jellemzők: Áltlábn vlmelyik lkotóelemük mgs, úgymint szénhidráttrtlmuk (gbonmgvk), fehérjetrtlmuk (hüvelyes mgvk), oljtrtlmuk (oljos mgvk). - gbonmgvk: kukoric, zb - hüvelyes mgvk: borsó, szój - oljos mgvk: nprforgó, repce Mgvk: brk, koncentrált tkrmányok.
Gbonmgvk: ngy z energitrtlmuk. Lizinben szegény. - Kukoric: legfontosbb, nyerszsírbn legngyobb 4-5%, brkkeverékben 50-60%. - Árp: fehérjében, líziben gzdgbb mint kukoric, - Búz: legngyobb fehérjetrtlm. - Rozs tritikálé, zb, cirok, köles. Hüvelyesek: - borsó - lóbb (25-30% nyersfehérje), - édes csillgfürt (igénytelen, minden állt szereti), - szójbb: legértékesebb, nprforgó: 15% nyersfehérje, 30% nyerszsír, 25% nyersrost, Oljos mgvk: - Repce: rosszízű eruksv - Lenmg: Kitűnő étrendi htás, fehérje és zsírtrtlm jelentős, le kell forrázni 2/13. Csoportosíts és jellemezze melléktermékeket! Melléktermékek jelentősége tkrmányozásbn: hiányzó tkrmány pótlás, helyettesítése, olcsóbbá tétele, tkrmányozás változtosbbá tétele. Pl.: cukorgyári répszelet - Szántóföldi szlmák - Mlomipri korp, ocsú... - Oljipri repce - Szeszgyári sörtörköly, mlátkorp - Konzervgyári kukoric, lm... 1. Szántóföldi Szlm: mgterméstől megfosztott. Pl.: árpszlm (tvszi) búzszlm, zb-, köles-(legértékesebbek), rozs-, fű, muhrszlm (ló). Kukoricszár (legjobb) legeltethető. Pillngósok szlmái: borsószlm, juhokkl 2. Mlomipri Mgtisztítási hulldékok: - gzdsági ocsú - tört gbonszemeket, idegen mgvkt trtlmz - energi- és fehérje-ttlm esetenként meghldhtj gbonákét, fehérjéjének is jobb biológii értéke - rontj tkrmányértékét, hogy gykrn poros, szemetes, és mérgező gyommgvkt is trtlmzht Mlomocsú - mlom triőrje válsztj szét z ép szemeket z idegen mgvktól - sérült gbonszemek mellett konkolyt, bükkönyt egyéb gyommgvkt trtlmz - fitl, vemhes, szopttó álltokkl ne etessük, mrhákkl is mx. 1kg-ot npont Őrlési melléktermékek : gbon és hüvelyes mgvk hántolás, őrlése során képződő melléktermékek Korpák - döntően héjrészt, z leuron réteget és csírát trtlmzz, de kiőrlés fokától függően többkevesebb endospermium részt is - fontos minősítő prméterük z leuron réteg és z endospermium részrány, ettől függően fehéje-trtlmuk 10-16% között változik - P, K, Mn és Zn-trtlm jelentős - A B-csoportb trtozó vitminokbn gzdgok 3. Oljipri - Oljpogács: régebben z oljt mgvkból préseléssel nyerték, z így képződött melléktermék volt z oljpogács, mi még jelentős, 10%-os zsírt trtlmzott. - Extrhált drák: npjinkbn z oljiprbn préselést vlmilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrhálás követ. A képződött melléktermékek ekkor z extrhált drák. Ezek jellemzője, hogy mgs fehérje-trtlmuk (25-40%), zsírtrtlmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű nygok kivonásávl elveszítik ízletességüket is. - Extrhált nprforgódr: hzi viszonyltbn legtöbb ebből képződik, toxikus nygokt nem trtlmz. Rosttrtlm fontos minősítő prméter, héj z oljkivonás során elveszti ruglmsságát, töredezett éles, szilánkos
lesz, mi sértheti bél nyálkhártyáját, célszerű emitt prór drálni. Elsősorbn kérődző tkrmány, de kis rosttrtlmú termékekből bromfi és sertéstápokbn is szerepelhet 5-10%-os ránybn 4. Sörgyári melléktermékek Mlátcsír: kicsirázott árp, mlát vékony gyökere, melyet eltávolítnk mlát pörkölés, őrlése és főzése előtt - nyersfehérje-trtlm kb. 25%, lizinben és metioninbn gzdg - nyersrostj 10-15%, foszforbn (7-9g/kg) és B- csoportbeli vitminokbn gzdg - szrvsmrhákkl mx. 3kg/np, lovkkl, juhokkl z brk 20, sertésekkel z brk 10-15%-ábn szerepeltethető Sörtörköly: z édes cefre leszűrését követően visszmrdó melléktermék, keményítőn kívül trtlmzz teljes mlát őrleményt (zsír, rost, fehérje) - nedves sörtörköly 20-22% sz.-trtlmú, lktgóg htású - teheneknek 10-15kg, kocáknk, juhoknk 0,5-1 kg dhtó npont - könnyen megromlik, penészesedik - szárított formábn is forglmzzák Sörélesztő: cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sjtolásávl, szárításávl nyert igen értékes melléktermék - 50%-os fehérjetrtlmú, gzdg lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló minosv metionin - B12 kivételével vlmennyi B-csoportb trtozó vitmint trtlmzz - elsősorbn sertés- és bromfi-tkrmányként hsználhtó gzdságosn (3-5%) 5. Szeszipri melléktermékek A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folymt. A cukrot z élesztőgombák közvetlenül lkohollá tudják erjeszteni, keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlni egyszerű cukrokká (pl. gbonmgvk csírázttás során). A lepárltln lkoholtrtlmú nyg cefre, mjd lepárlást követően képződő melléktermék szeszgyári moslék és szeszélesztő. Szeszmoslék: - z lpnyghoz képest kevés szénhidrátot trtlmz, - lepárlás során fehérje áltlábn nem denturálódik - friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárznygtrtlmú - gbonákból szármzó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi htású, mint cukorrép, gyümölcs, melsz vgy burgony lpú melléktermék - híg moslékként mrhákkl, tehenekkel etethető (15-25kg/np) Vinsz: melsz lpú szeszgyártás 60-70%-os sz..- trtlomr besűrített mellékterméke Kukoricmoslék: legngyobb jelentőségű hzánkbn - elsősorbn hízómrhákkl (10-20kg/np), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető - szárított formábn kérődzők és sertések tápjibn szerepeltethető (5-15%) Rép- és burgonymoslék: vinsznál kedvezőbb összetételű, de csk mximum fele etethető kukoricmosléknál szereplő értékeknek Szeszélesztő: lepárlás után szeprálást, sűrítést, szárítást követően képződik, tkrmányértéke megegyezik sörélesztőével 6. Konzervgyári melléktermékek Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozás során idényjelleggel képződő melléktermékek. Tkrmányértéküket ngymértékben befolyásolj feldolgozás módj. Gyorsn romlnk, táplálónyg-trtlmuk változó. - prdicsomtörköly - prdicsom héj és mg részét trtlmzz - fehérjetrtlm kb. 20% - célszerű etetés előtt finomr drálni, egyébként mgok nem hsznosulnk - elsősorbn kérődző tkrmány - lmtörköly - z lmlé előállításkor keletkező 10-15% sz..- trtlmú termék
- héj és hús részt trtlmzz - mivel édes ízű kérődzők (15-20kg) és sertések (3-5kg) is szívesen fogysztják 2/14. Jellemezze z lább felsorolt melléktermékeket! Melléktermékek jelentősége tkrmányozásbn: hiányzó tkrmány pótlás, helyettesítése, olcsóbbá tétele, tkrmányozás változtosbbá tétele Cukoripri -répszelet: szárz, nedves -melsz: mgs szénhidráttrtlm Cukoripri melléktermékek Nedves répszelet : cukorrépát mosás, szeletelése és cukrot vízzel történő kioldás után visszmrdó melléktermék. Szárznyg préselést követően 18-20%-osr nő - terimés tkrmány - mrhávl 15-25 kg etethető, de felhsználhtó sertések és lovk tkrmányozásábn is - frissen kell felhsználni, vgy silózássl lehet trtósítni (pl. kukoric szecskávl, szálstkrmányokkl) - szárított répszelet - energitrtlm közelít gbonákéhoz - fehérjetrtlm 10%, rostj 16-18% - etetés előtt célszerű ázttni, mert ngy vízfelvevő képessége Melsz : z oldtbn lévő cukor kikristályosítás után visszmrdó, sötétbrn színű melléktermék, mi még 45-50% cukrot trtlmz - nyersfehérjéjének zöme mid nygokból áll (betin, glutminsv) - sok káliumot trtlmz, mi mitt ngyobb dgbn etetve hsmenést okozht - mrhákkl 1-2, lovkkl 1, sertésekkel 0,5 kg etethető belőle szokttást követően - silózási és grnulálási dléknygként is hsználhtó Állti eredetű A cél bennük lévõ felhsználhtó táplálónygok megmentése és méregtelenítés. A feldolgozott végtermék z állti fehérjeliszt, tkrmányértéke és mikrobiológii minõsége felhsznált lpnygok összetételétõl és z lklmzott technológiától függ. Felhsználás: fehérjepótlásr pl.: vegyes állti fehérje liszt, bromfi és vegyes állti fehérje liszt, húspép, vér és vérliszt, toll liszt, hlliszt, csontliszt -hullfeldolgozás, csont (C, P), energi, szénhidrát, zsírok Tejfeldolgozás melléktermékei: föcstej, teljes tej, fölözött tej, sovány tejpor, svó és svópor, iró és irópor Hlfeldolgozás melléktermékei: hlliszt fehérjedúsításr, ezek z élelmiszeripr áltl ki nem nyert mrdványok Egyéb állti eredetű tojás, zsír (energihordozó) 2/15. Jellemezze z ipri brkkeverékeket és táplálék-kiegészítőket! Tápok: teljes értékű tkrmány mit fj, fjt, hsznosítás, kor, ivr szerint állítnk össze Koncentrátumok: mgs fehérjetrtlmú tkrmány, ásványi nyg és vitminkiegészítők. Olyn keverékeket nevezünk koncetrátumoknk, melyek vitmint és mikroelem premixet, vlmint szükséges mkroelem kiegészítésen túl, fehérjetkrmányokt is trtlmznk. Gzdsági brkkeverékkel keverve teljes értékű tkrmánykeveréket kpunk. Premixek: táplkotó ásványi nyg és/vgy vitmin, Olyn készítmény, mely trtlmzz termeléshez szükséges vitminokt, nyomelemeket, esetleg megelőzés vgy ellenálló képesség fokozásár szolgáló gyógyszereket. Az brkkeverékbe áltlábn 0,5-1,0 % mennyiségbe kell keverni. Tápláló ásványi nygokt, vlmint vitmint, vgy mindkettőt trtlmzz.
Vitmin: egyoldlú, tehát 1-1 vitmint trtlmznk. A,B,E,D,K Premix + Fehérje = koncentrátum Táp: szemcsés, lisztes, grnulált, önmgábn etethető, olyn kész teljes értékű tkrmány, melyet fj, fjt, hsznosítás, kor, szerint állítnk össze. Összetétel: gzdsági brk (70-80%, kukoric, búz, árp), koncentrátumok 20-30%, ill. fehérjék, ntibiotikumok, és enzimek. Táp állg: dercés, morzsás, grnulátum. Tkrmány: dercés, préselt, grnulált Minden korcsoportnk más tkrmány-beltrtlom igénye. Fontos homogenitás, pl. dercés tkrmány állg megváltozik, széteshet, ezért jobb grnulálás. Az ipri brkkeverékek z állt fj, fjt, hsznosítás, kor, ivr szükségleteit figyelembe véve készülnek. Tkrmány kiegészítők: Fehérje: krbmid, szlmiákszesz, mmónium szulfát. Kérőzők tkrmányib lehet felhsználni. Biolizin, Biometionin: bromfi és sertés tkrmányáb keverjük. Ásványi nyg: Ap 17, Ap 18, futor, Nutr fosz, Zeolit, nyló só, Vitminok: kiegészítők: jolovit 2/16. Ismertesse legeltetési módokt Legeltetés jelentősége: legköltségtkrékosbb, legtermészetesebb tkrmányozási mód, fontos, hogy ne csk egyoldlú legyen z állt tkrmányozás Legeltetési módok: szbd, pányvás, dgolt, szkszos, sávos (villnypásztoros) Legelő berendezései: pányv, víz, árnyék, huzl, villnypásztor (ásványi nyg kiegészítő, só) Álltok előkészítése legeltetésre: fürdetés, lábápolás... Legelő hsznosítás: kszálássl 2/17. Jellemezze szénkészítést! Amikor már nem tudunk legeltetni, kkor szén formájábn ugynúgy biztosíthtjuk jószág számár szükséges tápnygokt, fehérjét, stb., csk szárított formábn. Szükséges is szénázás, mert bllszt nygot is kell z állt számár biztosítni. A levágott zöld áltlábn 70-75 % vizet trtlmz, ezért z egyenletes szárdás érdekében lekszált rendeket rendsodróvl megforgtják és meglzítják. Szárítás után 16-18 %-r csökkenthetjük nedvességtrtlmt, ekkor rendfelszedő kocsivl felszedhetjük, vgy báláztthtjuk szénát. Természetes szénkészítési eljárások: - rendre kszálás - rendre sodrás - rendfelszedés, bálázás - kzlozás Mesterséges szénkészítési eljárások: - szellőztetéses szénszárító kzl készítése (hideglevegős szellőztetéses, forrólevegős) vgy 2/18. Jellemezze z erjesztéses tkrmánytrtósítást, silózást! Silózás előnyei: tkrmányozás éves vonultáb állndóságot visz Siló: tárolótér, melyben z erjesztés folyik. Siló: trtósított végtermék is Szenázs: fonnysztásos eljárás után erjesztjük (trtósítjuk) tkrmányt tejsvbktériumok szporodás áltl Szilázs: friss állpotábn trtósított tkrmány Erjeszthetőséget befolyásoló tényezők: - nedvességtrtlom - keményítő vgy energitrtlom - minél kisebb méretű szecsk Silózás gykorlti végrehjtás: minél gyorsbbn betkrítni, letömöríteni, lezárni (kiszorítni levegőt, hogy tejsvbktérium minél gyorsbbn szporodhsson) (klpsiló, ároksiló, flközi siló) felülete térfogtához képest csökken Az erjeszthetőséget befolyásoló tényezők: Csk fehérjében szegény, szh-bn gzdg tkrmányokból keletkezhet ngy mennyiségű tejsv. Az erjedés kkor fejeződik be, mikor tkrmány kémhtás eléri 4,2 ph-t. A tejsvbktériumok nerob környezetet igényelnek. Szecskméret, környezet hőmérsékletehidegerjesztők, melegerjesztők.
Az erjedés szbályozásánk módszerei: fonnysztásszenázs, dléknygokserkentő: szénhidrát, biológii trtósítók, - gátlók: sv dlékok, ecetsv, formlin, SO 2. A silózás veszteségei: szf-i: légzési, kilúgozási, mechniki. Silóbn beköv: légzési, erjedési, lécsurgási, denturálódási, felületi, utóerjedési. Silótípusok: Kzlsiló, pnelsiló, szlmsiló, Plsztikzsák siló, flközi silók, toronysilók: lsó, felső ürítésű. Hidegerjesztés: 15-25 fokon trtjuk tömörítéssel. Meleg erjesztés: hgyjuk, hogy 50 fok fölé emelkedje hőm., mjd tömörítünk. A szilázs minőségét érzékszervi úton htározzuk meg. Állg hsonló z eredetinek. Lborbn is lehet vizsgálni, ph 3,8-4,2 között vn. 2/19. Tkrmányelőkészítés módji Tkrmányelőkészítés célj: tkrmányhsznosítás optimlizálás cél (szájüreg, őrlés, nyelés, kérődzés) A leghtékonybbn hsznosíthss z emésztőtrktusbn z állt. Tömegtkrmányok előkészítése: - szecskázás, szeletelés, főzés, ázttás, sózás..., őrlés, keverés, préselés, drzsírozás Abrktkrmányok előkészítési módj: pl.: árpsütés, drálás, pelyhesítés, roppntás - Szárz és gőzzel végzett hőkezelés. - Puffsztás, mikronizálás, tosztolás, pelyhesítés, extrudálás, pörkölés, pelletálás 2/20. Jellemezze z etetésittás rendjét és módszereit! Tkrmányfogysztás mértékétől függő etetési módok: - étvágy szerinti (dlibítum) - állndó (önetetős) kisebb helyigénye, ngyobb pihenőhelye - dgolt etetés Tkrmányfogysztás módj szerinti (miből: vályú, önetető, pdoztos) - etetés vályúból - önetetőből - pdlóról vló etetés Tkrmány állpotától függően: - szárz dr - nedves dr - grnulátum etetés Etetés rendje: mindig legyen előtte Etetőberendezések: fjonként változnk (önetető, vályúetető, stb...) Ittás: z állt szükségleteinek megfelelően vízhez kell jusson, de vlmilyen eszközzel folymtosn is biztosíthtjuk neki. Ittóberendezések: állt igényének megfelelő, fjonként más (önittók, önittó-rendszerek) Az álltok vízigényét elsősorbn ittássl tudjuk kielégíteni. Áltlábn jószág testtömegének 5 %-át kéri víz formájábn, de függ tkrmányozástól is, de hhoz, hogy gyrpodjon, fontos tkrmány is.