Hallgatói segédanyag a SZOCIOLÓGIA tanulmányozásához MŰSZAKI MENEDZSER SZAK BSC TÁVOKTATÁSI TAGOZAT

Hasonló dokumentumok
Foglalkoztatási terv MAD1108L Pályatervezés Oktató: Barabásné Dr. Kárpáti Dóra. Meghirdetés féléve 1 Kredit 5 Heti kontakt óraszám

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

Tantárgy neve: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK SZOCIÁLANDRAGÓGIÁJA MAD 1115 L

Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer/2018/ félév

TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

A tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szociológia. tanulmányokhoz

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. c. tárgy tanulmányozásához

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYLAP Kiértékelés típusa

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel 2. Gazdaságinformatikus alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ VEZETŐI SZÁMVITEL. tanulmányokhoz

OKTATÁSSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11

Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11

Teljesítmény és erőforrás controlling

Szociológia (BA) SZOTANB3 képzési terv. Kód: SZOTANB3. Felelős. Értékelés PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

KÖVETELMÉNYEK /I.

Szociálpolitika Komplex záróvizsga

Bevezetés a szociológiába

Iskolai szociális munka gyakorlata

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Konszern számvitel alapjai. tanulmányokhoz

Oktatói önéletrajz Dr. Husz Ildikó

A SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA. I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számviteli Sajátosságok. tanulmányokhoz

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

III. A szociológia története

Tantárgy adatlap Társadalomtudományi alapismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketingstratégia. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

A jóléti ellátások rendszere Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0

PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35. Levező tagozat MESTERSZAK

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vezetői számvitel. Pénzügy - számvitel alapszak Távoktatás tagozat 2015/2016. tanév II.

Statisztika 1. Tantárgyi útmutató

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Nemzetközi gazdaságtan. tanulmányokhoz

Pénzügyi számvitel 1.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Stratégiai és Üzleti Tervezés

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

BEVEZETŐ Tantárgyi követelmények

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Marketingstratégia. tanulmányokhoz

Regionális tanulmányok (Szerbia)

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Az európai integráció gazdaságtana

KÖVETELMÉNYEK /I. Tantárgy neve Társadalomtudományi kutatások 2.

BEVEZETŐ Tantárgyi követelmények

TANTÁRGYPROGRAM 2015/16. ŐSZI FÉLÉV

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Gazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató

Oktatói önéletrajz Dr. Hegedűs Rita

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

Szak megnevezése: Nemzetközi tanulmányok BA 2015 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnev. Nemzetközi kapcsolatok szakértő. Ajánlott.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalati gazdaságtan. tanulmányokhoz

Oktatói önéletrajz Dr. Hegedűs Rita

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Teljesítmény és erőforrás elemzés. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ HUMÁNGAZDÁLKODÁS ÉS MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adózás-Adóigazgatás

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Komplex elemzés. Pénzügy és számvitel alapszak Nappali tagozat 2015/2016. tanév II.

Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel 2. Gazdasági informatikus szak Levelező tagozat 2016/2017. tanév II.

Költség és teljesítmény elszámolás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Logisztika. tanulmányokhoz

Tanulás- és kutatásmódszertan

Stratégiai és Üzleti Tervezés

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

SZOCIÁLPOLITIKA MA levelező KERESZTFELEVES Mintatanterv. I. félév: Kötelező tárgyak:

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

KÖVETELMÉNYEK /II.

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Tanulás- és kutatásmódszertan

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

FÉLÉVI KÖVETELMÉNYEK 2010/2011. tanév II. félév INFORMATIKA SZAK

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ KONTROLLING. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pénzügyi számvitel 1. tanulmányokhoz

Stratégiai és üzleti tervezés

Konszern számvitel alapjai

II. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. 2012/2013 I. félév

Magyarország társadalomtörténete

T E M A T I K A. Óvó- és Tanítóképző Intézet

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

Átírás:

Hallgatói segédanyag a SZOCIOLÓGIA tanulmányozásához MŰSZAKI MENEDZSER SZAK BSC TÁVOKTATÁSI TAGOZAT I. Félévi követelmények II. Útmutató a tananyag feldolgozásához III. Ellenőrző kérdések Budapesti Műszaki Főiskola Gazdaság-és Társadalomtudományi Intézet 2009/2010

Félévi követelmények Tantárgy: Szociológia Szak: Műszaki menedzser szak, I. évfolyam Tagozat: távoktatás BSC Konzultációs órák száma: 4 óra A konzultáció célja: A tantárgy kiemelkedően fontos, nehezebben érthető, vagy aktuális problémáinak megbeszélése, válasz a hallgató kérdéseire, a vizsgára való felkészülés segítése A tantárgy vizsgakövetelménye: kollokvium (írásbeli) A vizsga anyaga a megadott kötelező irodalom, és az útmutatóban megtalálható ellenőrző kérdésekre épül. (Lehetséges természetesen más tankönyv, vagy jegyzet használata is, amennyiben az útmutatóban és az ellenőrző kérdésekben foglalt tematikát tartalmazza!) A vizsga időtartama 60 perc, a feladatlap 5 kérdést tartalmaz, esszé jelleggel Házi feladat beküldésével 10 pont szerezhető. A felsoroltakból válasszon ki két kérdést és írja le lehetőleg számítógépen, a két választ összesen kb. 5 oldal terjedelemben Legkésőbb a második konzultációig érkezzen be, egyébként nem vehető figyelembe. Felhívjuk a Tisztelt Hallgatók figyelmét arra, hogy a házi feladat ne legyen puszta másolás, vagy letöltés az Internetről. Törekedjenek önálló megfogalmazásra, saját vélemény kifejtésére, igényes irodalom feldolgozására a maximális pontszám érdekében. Ha értékes dolgozatot adnak be, további 5 bonusz pontot szerezhetnek. A szó szerint azonos szövegek automatikusan kiesnek, értékük 0. /Sajnos előfordul, mivel a T. Hallgatók úgy vélik az oktató nem olvassa el a házi feladatot/. 1. A két világháború közötti magyar társadalom szerkezete, a népi írók, szociográfusok vitája az urbánus irányzattal. A későbbi nagy társadalmi átalakulások /1945, 1989/ során hogyan jelentek meg ezek az eltérő társadalomfejlődési javaslatok?lehet-e minta a későbbi korszakokban? /Szociográfia, népi írók/. 2. A szociológiai gondolkodás fejlődésének valamelyik fontos irányzatát, személyiségét kiválasztva /Durkheim, Marx és Engels, Max Weber//vázolja fel van-e mai napig érvényes alkalmazható módszere, vagy tanulsága műveiknek! /Csak egy szerző!/ 3. Az oktatási rendszer átalakítása a rendszerváltozás után, és a mobilitási esélyek alakulása. 4. Európa unió bővítése után nemzeti-nemzetiségi feszültségek tapasztalhatók néhány szomszédos volt szocialista ország között. Mi lehet ennek a társadalmi-történeti magyarázata? Tehát összesen két kérdés kidolgozásával szerezhet 10-15 pontot, amely a vizsgajegybe beszámításra kerül. A vizsgán szerezhető érdemjegyek: 0-25 pont elégtelen 26-29 pont elégséges 30-39 pont közepes 40-44 pont jó 45 pont felett jeles Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Második javított és bővített kiadás, szerk: Spéder Zsolt 1. 2. 4. 5. 7. 10. és 12. fejezet (Osiris Tankönyvek. Osiris Kiadó. Budapest, 2006.) ISBN 963 389 848 X Budapest, 2010. 02.01. Gazdaság-és Társadalomtudományi Intézet

II. Útmutató a tananyag feldolgozásához Tisztelt Hallgatók! Ebben a félévben a szociológia tanulmányozása kerül sorra. A változó igényekhez alkalmazkodni képes szakemberek részére a műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretek mellett a társadalmi környezet, a társadalom valóságos viszonyainak megismerése is elengedhetetlen. A XVIII.-XIX. század lehetővé tette, hogy a társadalomban tömegesen előforduló jelenségek, látszólag egyéni problémák /szegénység, munkanélküliség, devianciák/ adatokon keresztül vizsgálhatók, elemezhetők legyenek. A szociológia a társadalmi tények, adatok -például demográfia, statisztika alapján- a társadalom objektív, a természettudományos, vagy ahhoz közeli módszerekkel való vizsgálatának tudománya. Ehhez a jelenlegi könyvpiaci kínálatból Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (OSIRIS Kiadó, Budapest. 2002) című tankönyvének a 2006-ban javított, bővített második kiadását javasoljunk a vizsgára kötelező olvasmányként, mivel nem találtunk megfelelőbbet, kevésbé terjedelmes, vagy könnyebben forgatható, tanulható jegyzetet. Ezt a tankönyvet a neves szociológus egyetemi oktatáshoz készítette, egy korábbi (1990) jegyzetét jelentősen kibővítve, a szociológiai gondolkodás története, a szociológia vizsgálati módszerei mellett. Nemcsak a társadalmi struktúra, rétegződés, mobilitás, migráció, demográfiai kérdések, devianciák stb. található meg a kötetben, hanem a rendszerváltás utáni magyar társadalom szinte naprakészen feltárt és elemzett adatai, vagy jelenségei is Az l997-ig elkészült alapműhöz a kiváló egyetemi tanár halála után a szerkesztő, Spéder Zsolt az azóta bekövetkezett hazai és nemzetközi trendekből kiegészítéseket csatolt szerzőtársaival. A szerzők: Kapitány Balázs, Lengyel György, Szántó Zoltán, és Tóth István György. A szociológia történeti és módszertani fejezetei nem változtak, azonban a társadalom szerkezetére, változásokra, átalakulásra vonatkozó fejezetek után új záró fejezetrész került, amely az 1990 utáni tendenciákat foglalja össze. A záró részek címe: Változások az ezredfordulón A rendszerváltás utáni változások, annak eredményei: kicserélődött-e az elit, egyáltalán kik az új elit tagjai, kik a gazdagok, lehet-e menedzserek forradalmáról beszélni megannyi

izgalmas kérdés, amelyre nem leegyszerűsített, vagy indulati választ kap az érdeklődő olvasó. Mint ahogy a faj, rassz, etnikai csoportok, nemzet, nemzettudat problémakörtől a vallás kérdésén át a modernizáció értelmezéséig tudományosan megalapozott tényeket foglalnak össze a kötet fejezetei. Helyet kapnak a kötetben a család, házasság, gyermekvállalás, betegség- és halálozás kérdései, valamint sajátos demográfiai csoportok problémái. Az oktatás mellett a vallás, az életmód, életstílus, kultúra, értékek és normák kérdései, valamint a politikai szociológia, gazdaságszociológia tudományterületének rövid összefoglalása is olvasható a kötetben. Ki kell emelni a módszer következetességét, logikáját: minden egyes fejezet felépítése azonos: a fejezet témájának alapfogalmai, kutatási módszerei, a rá vonatkozó elméletek, nemzetközi tendenciák, magyarországi helyzet, társadalompolitika, végül a fejezeteket javasolt vitakérdések, összefoglalás, és ajánlott irodalomjegyzék zárja. El kell ismerni, hogy ilyen átfogó jellegű, nagyigényű szociológia tankönyv ajánlásakor nehéz eldönteni: melyik anyagrész az, ami a főiskolai oktatásban, távoktatási tagozaton ajánlható, az érdeklődést felkeltő, hasznosítható, és a vizsgán is elvárható. Véleményünk szerint a kötetből csak bizonyos, a szociológia hagyományosan törzsanyagának tekinthető fejezetei adhatók meg a vizsgára kötelező tananyagként, az ellenőrző kérdések is ezekre a fejezetekre vonatkoznak. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy természetesen más szociológia jegyzetből, vagy tankönyvből is fel lehet készülni a megadott ellenőrző kérdésekre. Ismert például Giddens: Szociológiája /1995/, de a felépítése más, a társadalom mikrojelenségei felől jut el a strukturális tényezőkig. A tankönyvvel kapcsolatos bevezetés után a következő módon javasoljuk a tananyag feldolgozását: 1. fejezet. A SZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNY (32-47. old.) kötelező (A szociológia helye a társadalomtudományok rendszerében, történelmi előfeltételei, módszerei, normatív és objektív jellege) 2. fejezet. A SZOCIOLÓGIA TÖRTÉNETE (48-96. old.) kötelező A fejezet szól a társadalomtudományi előfutárokról (Platón, Arisztotelész, Hobbes, Locke, Rousseau, Montesquieu), a XVIII-XIX század során a szociológia önállósulásáról (pozitivizmus, biologizmus), Marx és Engels formációelméletéről, a kapitalista rendszer osztályszerkezetéről, a társadalmi lét konfliktusos természetéről, a szocialista/kommunista társadalom hipotéziséről. Más, pszichológiai alapú Durkheim klasszikussá vált öngyilkosság kutatása. Max Weber munkássága: a modern racionalitás, a bürokrácia, a vallásszociológia területén a megértő szociológia irányzata. Követi Pareto elitelmélete, Simmel, Tönnies, Veblen, majd a második világháború utáni irányzatok: strukturalizmus, funkcionalizmus: Parsons, Mills amerikai szociológus híres tanulmánya az uralkodó elitről, és a Frankfurti Iskola (a tekintélyelvű személyiségről, az F skála, Az egydimenziós ember ). Raymond Aron, Dahrendorf, Giddens, és Bourdieu (kulturális és kapcsolati tőke) ismertetése után a 80-as 90-es évek új irányzata, a nagy elméleti kérdések helyett a mikrovilágra vonatkozó vizsgálatokkal zárul a nemzetközi rész.

A magyar szociológia, szociográfia története során (Huszadik Század, Társadalomtudományi Társaság, majd a falukutatók: Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Németh László) a szociológusok megállapításai, javaslatai gyakran kerültek ellentétbe az éppen fennálló hatalommal, így több alkalommal is sor került a szociológia, mint tudomány felszámolására. A 60-as, 70-es években újraindult a szociológia fejlődése, fontos követelmény lett a szakszerűség, empirikus adatgyűjtés (időmérleg, életmód, oktatás-és egészségszociológiai vizsgálatok). Konrád György és Szelényi Iván következtetéseiből ismét politikai vihar kerekedett. Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás is vizsgálatai arra mutattak, hogy a magyar társadalom fejlődése nem a deklarált egyenlőség irányába halad. A rendszerváltással új szakasz kezdődött a magyar szociológia történetébe 3. fejezet A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA (99-115. old.) ajánlott 4. fejezet EGYENLŐTLENSÉG, SZEGÉNYSÉG (116-153. old.) kötelező A fejezet a szegénység fogalmát az egyenlőség-egyenlőtlenség- igazságosság dimenziójában vizsgálja, mérését, a létminimum meghatározását, és az egyenlőtlenség és szegénység okait, a magyar közelmúlt társadalompolitikáját, és nagyon tanulságosan az, ahogy a jóléti rendszer, jóléti állam fogalmát tárgyalja, kiegészítve a legújabb tendenciákkal. 5. fejezet TÁRSADALMI SZERKEZET ÉS RÉTEGZŐDÉS (155-199. old.) kötelező A jegyzet talán legfontosabb fejezete a szociológia középponti kérdésével foglalkozik. Az emberi társadalmak strukturáltak, az egyes egyének pozíciója többé- kevésbé meghatározott, és nem egyenlő. Egyeseknek sok hatalma és kedvező anyagi helyzete van, mások alárendeltek és szegények, és ezeket a pozíciókat többnyire átörökítik a gyermekeikre is. Társadalmi rétegződés osztály, réteg és státusz fogalma. Rétegződésvizsgálatok, survey módszer. Minek alapján definiálható a szerkezet? Gazdaság, hatalom, presztízs. Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke. Társadalmi kategóriák. Elhalnak-e az osztályok? A magyar társadalom a két világháború között. Nagyon fontos a későbbiek, akár az értelmiségi-, vagy politikai elitcsoportok konfliktusainak megértéséhez. /Népies-urbánus ellentét/. A pártállami modell (két osztály, egy réteg) és Hegedűs András, Kemény István rétegvizsgálatai, Ferge Zsuzsa, Kolosi Tamás vizsgálatai. (Háztartás, fogyasztás, életkörülmények, életmód: státuszcsoportok). Jövedelem és életkörülmények különbségének növekedése a rendszerváltás óta. (TÁRKI, BKE, KSH adatai bevallott jövedelmi kategóriák alapján.) Életkor, végzettség és munkaerőpiaci pozíció 1990 után. 6. fejezet VÁROS ÉS FALU (201-232. old.) ajánlott 7. fejezet MOBILITÁS ÉS VÁNDORLÁS (233-285. old.) kötelező A szociológiai kutatások kitüntetett érdeklődéssel vizsgált területe a társadalmi mobilitás nemzedéken belül, vagy nemzedékek között. Ugyanis meghatározza a társadalom nyitott, vagy zárt jellegét, azt hogy az egyén kitörhet-e abból a pozícióból, amibe beleszületett, vagy utódainak van-e lehetősége feljebb lépni a társadalmi hierarchiában. Más kategória a migráció, vándorlás, vagy lakóhely változtatás. Strukturális és cirkuláris mobilitás. Az amerikai álom. Mobilitási esélyek, meritokrácia. A magyar helyzet, nemzedékek közötti, és nemzedéken belüli mobilitás. Kicserélődött-e az elit? Fokozott mobilitás a rendszerváltás után

8. fejezet NÉPESSÉG, NÉPESEDÉS, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS (286-326. old.) ajánlott 9. fejezet KIEMELT DEMOGRÁFIAI CSOPORTOK: NŐK, IDŐSEK, FIATALOK, GYERMEKEK (328-369. old.) benne. a nyugdíjrendszer problémái, /ajánlott A nők munkaerőpiaci helyzete 10. fejezet FAJ, NEMZET, ETNIKAI CSOPORT, KISEBBSÉGEK (370-392. old.) kötelező A fejezet azért fontos, mert a nemzet, nemzeti kisebbségek kérdése korábban a marxista szociológiában elhanyagolt terület volt, feltételezve, hogy a nemzeti fejlődést a történelem már meghaladta, küszöbön áll a nemzetek közeledése, és összeolvadása az érdek-azonosság alapján. Hogy ez korántsem így alakult, tapasztalhattuk, sőt, azt is, hogy a nemzettudat, nemzeti érzés a korábbi elhallgatás, vagy elhallgattatás miatt felszínre tör, és az integrációs folyamatokkal szemben olykor akár szélsőséges, vagy előítéletes formában is nyilvánul meg. A fejezet tartalmazza a legfontosabb alapfogalmakat. Faj, rassz, nemzet, nemzeti-, vallási kisebbség. Rasszizmus, etnocentrikus gondolkodás, nacionalizmus. A tekintélyelvű személyiségre vonatkozó vizsgálatok: előítélet és sztereotípia. A nemzettudat Magyarországon. Nyugat-Európa: konfliktusok a bevándorlókkal. Hazai helyzet: hullámzó idegenellenesség. 11. fejezet CSALÁD (393-426..old.) ajánlott 12. fejezet OKTATÁS (427-458. old.) kötelező A modern társadalom egyik legfontosabb alrendszere az iskolarendszer. Az emberi beruházástól függ a fejlődés. Ezért rendkívül fontosak a beiskolázási arányszámok és a végzettségi arányszámok. A kulturális tőke fogalma. Nyelvi készségek és intelligencia összefüggése. A meritokrácia vagy esélyegyenlőség? Iskolázottság és társadalmi helyzet összefüggése. A társadalompolitika feladatai Magyarországon. Új szelekciós mechanizmusok. Mit hozott az oktatás expanziója a 90-es évektől? 13. fejezet GAZDASÁG (459-498. old.) ajánlott 14. fejezet ÁLLAM, KORMÁNYZAT, POLITIKA (500-533. old.) ajánlott 15. fejezet ÉLETMÓD (534-565. old.) ajánlott l6. fejezet KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, SZOCIALIZÁCIÓ (566-597. old.) választható Kultúra, szubkultúra, értékek, normák. Attitűdök. Az élet minőségének vizsgálata. Értékrendek./Hankiss Elemér vizsgálata/. 17. fejezet DEVIÁNS VISELKEDÉS (598-640.. old.) ajánlott l8. fejezet VALLÁS (641-661. old.) ajánlott 19. fejezet TÁRSADALMI VÁLTOZÁS (662-710. old.) választható Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés, jólét. Centrum és periféria, ipari társadalom, információs társadalom és a vonatkozó elméletek. Modernizáció és globalizáció.

Tisztelt Hallgatók! Javasoljuk, hogy a tanulás megkezdése előtt ismerkedjenek meg a tartalomjegyzékkel, tanulmányozzák gondosan a felépítését. Ha a szerkezet logikáját látják, mérlegelik a kimaradó fejezeteket, már nem érezhetik olyan terjedelmesnek, nehéznek a kötetet. A feldolgozás sorrendje szempontjából célszerű először a bevezető, és a szociológiai gondolkodás kialakulásának történeti fejezeteit átolvasni, és a nem kötelező módszertani fejezetet átlapozni, azután a tételekhez kapcsolódva feldolgozni. Másodszor a társadalmi szerkezetet tárgyaló fejezeteket: tehát az egyenlőség- és egyenlőtlenség, társadalmi rétegződés fejezeteket Végül pedig harmadszorra a mobilitás, migráció. valamint a faj-nemzet-etnikum és az oktatásra vonatkozó fejezeteket. Ezen a módon egyrészt történeti, másrészt logikai sorrendben áttekinthető és könnyebben tanulható lesz a tananyag. Érdemes egy kicsit elgondolkodni a fejezetek végén található javasolt vitakérdéseken, hogy mit is gondolunk ezekről a problémákról. A választható fejezeteket elolvasásra, vagy házi feladathoz ajánlottak. III. Ellenőrző kérdések 1. A szociológia tárgya, módszerei. A szociológiai gondolkodás kialakulása. A pozitivizmus. 2. A modern szociológia pszichológiai irányzata: Durkheim öngyilkosság tanulmánya. Módszer és következtetések. A társadalmi szolidaritás fontossága 3. Marx és Engels társadalmi nézetei, osztálykategóriái, konfliktusszemlélete. 4. Max Weber megértő szociológiája, társadalmi ideáltipusok, vallásszociológiája. 5. Elitelméletek, strukturalista -és funkcionalista iskola. Mikroszociológiai törekvések legújabb irányzatokban 6. Egyenlőség, egyenlőtlenség és igazságosság. A szegénység okai és a társadalom- politika feladatai. 7. A társadalmi struktúra, osztály, réteg. Rétegződés alapjai: gazdaság, hatalom, tulajdonviszonyok, munkajelleg. Egyenlőség, egyenlőtlenség. Státusz és presztízs. Kulturális tőke.

8. A magyar társadalom szerkezete a két világháború között. 9. Falukutatók, szociográfusok, népi írók elemzése, és javaslatai, merre haladjon a magyar társadalom? 10. A szocialista társadalom ideológiai modellje és a valóságos társadalmi rétegződés a 60-as, 70-es években Magyarországon. 11. A rendszerváltáshoz vezető társadalmi-gazdasági folyamatok Magyarországon. 12. A társadalmi mobilitás fogalma, nemzedéken belüli- és nemzedékek közötti mobilitás. Nyitott és zárt társadalom. 13. A magyar rendszerváltás és a mobilitási esélyek. Elitcsere l990 után. 14. A migráció fogalma, a nemzetközi migráció tendenciái. Bevándorlás és kivándorlás Magyarország területén a rendszerváltozás után. Milyen a magyar munkaerő viszonya a munkahely- és lakóhely változtatáshoz? 15. Nemzet, nemzetiség, faj, etnikai, nemzeti- és vallási kisebbség fogalma. Mi az oka lélektanilag-társadalmilag az ezen a területen található előítéletes gondolkodásnak? Mi a diszkrimináció? 16. Nacionalizmus, rasszizmus agresszív változatainak erősödése napjainkban, és az emigránsok beilleszkedésének társadalmi akadályai. 17. Az emberi erőforrás, beruházás, kulturális tőke fogalma és fontossága napjainkban. Iskolai végzettség és mobilitás. 18. Elősegíti-e a magyar oktatási rendszer a társadalmi esélyegyenlőséget? Hogyan értékelhető a 90-es évektől tapasztalható expanzió az oktatásban? A választhatóként megjelölt fejezetek nem vizsgakérdésként, hanem házi feladathoz választhatók, mivel vitatott, vagy alakulóban lévő társadalmi folyamatokkal foglalkoznak!