Országgyűiés Hivatala Irományszám : -r Y '81 ` ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐ Érkezett: 2007 JúN 0 5. Módosító iavaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94. (1) bekezdése alapján a villamos energiáról szóló T/3088. szamu törvényjavaslathoz a következő terjesztjük elő : módosító javaslatot 1. A törvényjavaslat 106. -a a következők szerint változik, illetve a 107.-113. -ok elhagyását javasoljuk : 106. [(1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez az alábbi piacokon : 1. villamos energia nagykereskedelem, 2. villamos energia kiskereskedelem, 3. rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca. (2) A Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosítja azt az engedélyest, amelyik valamely - az (1) bekezdés szerinti - piac vonatkozásában legalább 10 %-os részesedéssel bír, és a (5) bekezdés alkalmazásával nem indokolt az ettől való eltérés. A Hivatal az eljárása alapján meghozott határozatát honlapján közzé teszi. (3) Amennyiben az engedélyes (2) bekezdés szerint megállapított részesedése az (1) bekezdés szerinti piacokon 50%-ná1 magasabb, a Hivatal a (4) bekezdésben foglalt szempontok figyelembe vétele nélkül hoz határozatot. (4) Az adott piac vonatkozásában a (2) bekezdés alapján számított piaci részesedés meghatározásakor az engedélyes piaci részesedését az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok együttes piaci részesedésének figyelembe vételével kell megállapítani. (5) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi :
a) a vállalkozásnak az adott piac földrajzi területén, illetve a teljes nemzeti villamos energia piac tekintetében a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti. b) a teljes nemzeti villamos energia piac méretéhez viszonyított éves nettó árbevételét, C) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét, d) a lehetséges verseny hiányát, e) a méretgazdaságosságot. (6) A piacok területi meghatározását, valamint a piaci részesedés megállapítására vonatkozó további előírásokat külön jogszabály tartalmazza. (7) E fejezet alkalmazásában : a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek. b) villamos energia kiskereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek c) rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak értékesítenek."] (1) Azok az 50 MW-ná1 nakvobb kapacitású erőművi blokkok, amelyek 2006. december 31. napja előtt az általuk termelt villamos-energia többségét közüzemi célra értékesítették, kötelesek az általuk termelt villamos-energiát a jelen törvény hatálybalépését követően külön jogszabályban meghatározott feltételekkel aukción vagy a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. (2) Kivételt képez a fenti kötelezettség alól a) a rendszerszintű szolgáltatásokhoz felajánlott kapacitás, b) a külön jogszabály alapján támogatott villamosenergia-termelés. (3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a fenti (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget a Hivatal piacvizsgálata alapján felülvizsgálja, és rendeletben döntsön a kötelezettség fenntartásáról, megszüntetéséről vagy a kizárólagosság megszüntetéséről illetve a jogszabályi feltételek esetleges könnyítéséről." [ 107. A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 109-110. -ok szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon elfoglalt jelentős piaci erejéhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő. 108. (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi. (2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja. (3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta
lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt. (4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell. 109. (1) A Hivatal a 106. (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben a) átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik, b) amennyiben az engedélyes azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket megkülönbözteti, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben,valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához, c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas díjakat, vagy árprést alkalmazhat, kőltségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során az érintett piac más szereplői releváns költségeinek összehasonlítása (benchmark) alapján képzett költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget, meghatározott költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazására, illetve a díjak ellenőrizhetőségére vonatkozó kötelezettséget, továbbá a hatékony működés költségének ellenőrzésére az engedélyes által egyébként alkalmazottól eltérő költségszámítási módszert alkalmazhat. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye. (3) A Hivatal a költségalapú díjak jogszerűségének megítélésekor az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségek fedezetét csak annyiban veheti figyelembe, amennyiben az nem haladja meg a hatékony engedélyesnek az adott tevékenység végzéséhez szükséges befektetései méltányos megtérülése iránti igényét és a befektetéssel vállalt kockázatát. 110. (1) A 106. (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal rendszeres kapacitásaukció tartását írja elő. A felajánlandó kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét a Hivatal határozza meg, az engedélyes által kidolgozott aukciós szabályzatot és az aukció induló árát a Hivatal hagyja jóvá. (2) A Hivatal a 106. (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és résaetezettségű - így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó - mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel
közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el. (3) A Hivatal a 106. (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 109. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor megtilthatja a) az engedélyes az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását, b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását, c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását. (4) A 106. (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban. (5) A Hivatal a 106. (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő. 111. A 106. szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli. 112. (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. (2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz. (3) A Hivatal az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell. (4) A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi 111. törvény (a továbbiakban : Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. 113. (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. (2) A Hivatal a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. -a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását. (3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg a) írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel ; b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz."j
2. A törvényjavaslat 158. g) pontjának elhagyását javasoljuk : /"158. A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében/ [g) ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,"] 3. A törvényjavaslat 160. -a (2) bekezdésének elhagyását javasoljuk : [ (2) A 109-110. alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli. ] 4. A törvényjavaslat 172. -a (2) bekezdésének elhagyását javasoljuk : ["(2) A Hivatal a jelen törvény 106-111. -ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat."] Indokolás A fenti szabályozási rész tekintetében az előterjesztett törvény szándéka érthető és követhető, azonban a hosszú távú kapacitás-lekötési szerződések (HTM-ek) nélkül lenne csak igazán értelmezhető. A szerződéssel rendelkezők, amelyek egyébként más villamosenergia-ipari tulajdonnal is bírnak miként definiálhatók? A józan felfogás szerint és a törvény ezen részének logikája alapján a HTM-ekkel rendelkezők eleve jelentős piaci erővel bíró szereplői az ágazatnak. Az elmúlt esztendők is ezt bizonyítják! A törvényjavaslat mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi piacokon előre megfogalmazott elvek szerinti intézkedési lehetőséget biztosít a Hivatal részére a jelentős piaci erővel (JPE) rendelkező engedélyesként azonosított engedélyesek tekintetében. A RE elveken történő piacszabályozás ráadásul indokolatlan intézkedésekre ad lehetőséget, amely nem segíti elő az esetleges piaci torzulások elkerülését, illetve oldását. Emellett a RE szabályozás ellentétes az európai árampiaci gyakorlattal. Ugyan más szakterületeken (p1. távközlés) nem ismeretlen a RE koncepció, a villamos
energia szektor tekintetében maguk az EU irányelvek is más elven történő megközelítést írnak elő. A gáz- és villamosenergia-piaci szabályozásban olyan, - a piaci erőtől független - objektív szabályozási követelmények biztosítják a díszkrímínációmentes versenypiac kialakulását, illetve elősegítését, mint a harmadik fél általi szabályozott hozzáférés és szétválasztási szabályok. A nagykereskedelmi piacon az erőművi hosszú távú szerződések felmondása esetén a piac szabályozására a transzparens feltételekkel kiírt aukciók vagy a szervezett piaci értékesítés átmeneti megoldást ad. A nagykereskedelmi piac RE struktúrában való szabályozásban ez esetben is teljesen felesleges, hiszen az érintett engedélyesi kör a JPE definíció nélkül is egyértelműen meghatározható. Egy átmeneti időszakot követően lefolytatott ágazati vizsgálat eredményei alapján, a kedvező piaci változásokra tekintettel pedig utóbb az aukcionálási kötelezettség enyhíthető, illetve megszüntethető. A kiskereskedelem terén is indokolatlan a RE elven alapuló szabályozás, mivel valójában az egyetemes szolgáltatás rendelkezik olyan ismérvekkel, amelyre adott esetben erőfölényes kereskedőt kényszeríteni lehetne, de az egyetemes szolgáltatás intézménye már meglévő adottság. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy az új törvény hatályba lépésétől függetlenül továbbra is hatályban maradnak és alkalmazandók a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezései. A Tpvt. alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak továbbra is kötelessége megtenni a szükséges felügyeleti intézkedéseket a villamosenergia-piaci verseny biztosítása érdekében. A törvényjavaslat által bevezetett RE elven alapuló szabályozás ugyanakkor a túlszabályozási akadályok lebontása és a hatékony közigazgatási eljárás kialakítása helyett szükségtelen párhuzamosságot eredményez a központi közigazgatási szervek feladat és hatáskörét illetően, és több helyen ellentétes a Tpvt. rendelkezéseivel. Mindezek alapján az erőművi kapacitás aukció jelenjavaslat szerinti szabályozása mellett a teljes RE koncepció törlését javasoljuk. Budapest, 2007.-)' s- Fónagy János 11. -$alla György Bencsik János Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Dr. Latorcai János Kereszténydemokrata Néppárt