Néhány tapasztalat a monitori jelentések tükrében 2015 januárjában kezdte meg működését 1 az Országos Foglalkozási Rehabilitációs Módszertani Központ (továbbiakban: OMK), amely a foglalkozási rehabilitáció eredményességét komplex módszertani eszközökkel, méréssel és értékeléssel támogató, a szakpolitikai irányítás hatékony csatornájaként működő szervezeti egység. Az OMK működteti a Magyarországon egyedülálló, teljes lefedettséggel bíró Országos Munkaerőpiaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózatot, melyben a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatását, valamint a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő, alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek egyaránt szerepet vállalnak. Az OMK működésének elindulása magával hozza a szolgáltatások rendszeres mérésiértékelési tevékenységét, amelyet a SZER gyorsjelentések 2 mellett a helyszíni szakmai monitorozás egészít ki. Az év elején január és március között került sor az OMK munkatársai által lebonyolított monitorozásra. Bejártuk az országot és felkerestük azokat a szervezeteket, amelyek a TÁMOP-5.3.8/A3 projekt keretében az egységes szolgáltatás módszertant alkalmazva segítik megváltozott munkaképességű ügyfeleik nyílt munkaerő-piaci munkavállalását. A monitorozás célja volt az egységes módszertan gyakorlati alkalmazásának értékelése, továbbfejlesztési irányok meghatározása; jó gyakorlatok, helyi fejlesztési elemek, megoldási technikák, valamint a minőségi szolgáltatás nyújtásához (OMK, Hálózat vonatkozásában) kapcsolódó szükségletek feltárása. Általános tapasztalatok A monitorozások során azt tapasztaltuk, hogy a szervezetek nagyobb része a szolgáltatási folyamatot a módszertanban meghatározottaknak megfelelően végzi, rendszeresen használja a SZER-t és a projekt fejlesztéseivel kapcsolatban építő jellegű véleményeket fogalmaz meg. A tanácsadók szakmai ismereteikre támaszkodva lelkiismeretesen, az ügyfelek személyes problémáit, speciális igényeit figyelembe véve nyújtják a szolgáltatást. Mindennapi teendőik között sok időt vesz igénybe az adminisztráció, melyet humán szakemberek lévén nehezen élnek meg. 1 A Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által AMSZ-2014 A megváltozott munkaképességű személyek munkába helyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása címmel, Országos Módszertani Központ létrehozására kiírt pályázat keretében 2 http://revprojekt.hu/hu/modszertani-kozpont/monitoring-rendszer
A szervezetek projektvezetésével kevesebb kapcsolata volt az OMK szakmai megvalósító csapatának. A monitori látogatás alkalmat adott arra, hogy a pályázat tervezéséről, a korábbi szakmai tapasztalatokról, a tanácsadók személyének kiválasztásáról is halljunk. A beszélgetések során beigazolódott az, hogy a projekttervezés jelentős hatást gyakorol a projektmegvalósításra, így az OMK-nak a későbbiekben szem előtt kell tartania a tisztán szakmai fejlesztések mellett a menedzsment szakemberek támogatását is. A tanácsadók körében nagy a fluktuáció, amelynek hátterében a szervezetek finanszírozási bizonytalansága is meghúzódik; a tanácsadók személyének változása sem a csapatmunkára, sem az ügyfelekkel történő munkavégzésre nincs jó hatással. A többszörösen is hátrányos helyzetű emberek problémáinak kezeléséhez összetartó, jó csapat együttes munkája szükséges. A szolgáltatás célcsoportjával kapcsolatos megállapítások A bevont ügyfeleken belül az egyik legnehezebb csoportot a jelentős számú pszichoszociális megbetegedéssel élő ügyfelek adják, akik közül jellemzően a fiatalabb korosztály körében elsődleges, míg az idősebb korosztálynál másodlagos betegségként jelenik meg a mentális probléma. Az érintett fiatalok között sok a diplomával rendelkező ügyfél. Az említett betegségcsoporthoz tartozó emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezése nagy nehézséget okoz a szervezetek számára, ugyanis a munkáltatók körében nagyon erős ellenállás tapasztalható. Ennek egyik oka az, hogy a munkáltatók nem vállalják fel a pszichiátriai problémával élő személyekre jellemző változó, hullámzó állapotingadozásokhoz történő alkalmazkodást. Másrészt nagyon erős a társadalomban a betegséggel szembeni stigma, mellyel az adott célcsoport nem tud megküzdeni. Előfordult a célcsoportba tartozó személyek elhelyezése kapcsán, hogy a munkáltató vezetősége részéről nyitottságot tapasztalt a szervezet, a munkafelvétel mégis meghiúsult a leendő közvetlen munkatársak ellenállása miatt. Hasonlóan nehéz feladatot ad a szervezetek számára az egészségkárosodáshoz/fogyatékossághoz kapcsolódó szenvedélybetegség problémájának kezelése, ami szintén előfordul az ügyfélkörben. A tanácsadók a legtöbb esetben eszköztelenek és a jövőben az erősödő partnerségek jelenthetnek megoldást erre a kérdésre.
Egyértelműen látszik, hogy mind a pszicho-szociális problémára, mind pedig a szenvedélybetegség, függőség problémakörére hangsúlyosan fókuszálnia kell az OMKnak fejlesztései és a tudásmegosztás révén. A bevont ügyfelek nagyobb része a szolgáltatásnyújtás helyszínén vagy annak közelében lévő településen él. A tanácsadókkal folytatott beszélgetések alátámasztották azt az ismert tényt, hogy a kis településen élő megváltozott munkaképességű lakosságot a közlekedési nehézségek és a magas utazási költségek miatt nehezen lehet elérni. A szervezetek ezt a problémát különböző módon próbálták áthidalni. Voltak, akik külső helyszíneken tartottak rendszeresen ügyfélfogadásokat, más szervezetek azt beszélték meg a városi irodájukba betérő vidéki ügyfeleikkel, hogy csak akkor találkozzanak személyesen, ha egyébként más elintézni valójuk is van a városban. A tapasztalat mindkét eset kapcsán az, hogy az érintett ügyfelek esetében akár külső helyszínen, akár a központi irodában zajlottak a tanácsadások-, átlagosan kevesebb találkozás által valósult meg a szolgáltatásnyújtás. A bevontak nagyobb hányadát az idősebb korosztály adta. Esetükben a képzettség hiánya vagy az elavult szakképesítés okozott hátrányt az elhelyezéseknél. Megoldást a képzésekre irányítás jelenthette volna. Az országban viszont kevés az ingyenes képzési lehetőség, így akik esetleg vállalták volna a képzéseken való részvételt, azok sem tudták saját pénzből megfinanszírozni azt. Előnyt jelentett viszont a korosztállyal történő együttműködés során, hogy - a tartósan munkától távolmaradók kivételével jellemzően hosszabb idejű munkatapasztalattal rendelkeznek, amire a fejlesztés során építeni lehetett. Az idősebb korosztályhoz tartozó nők esetében a hagyományos női szerepek - az unokák vagy a beteg hozzátartozók ápolása - is befolyásoló tényezőként jelent meg a szolgáltatás megvalósítása és az elhelyezéssel kapcsolatban. Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások a gyakorlatban A célcsoport elérését a szervezetek számos úton és módon valósították meg. Általános tapasztalat az, hogy jellemzően az ingyenes újságokban elhelyezett hirdetések, szórólapok és plakátok útján kerültek szolgáltatásba az ügyfelek; ám a hitelesség szempontjából kiemelt szerepe van az ismerősöknek, családtagoknak, a szolgáltatást már megtapasztalt referencia személyeknek. A monitorozás során azt tapasztaltuk, hogy a szervezetek közül csupán néhányan használnak a felmérés és felkészítés során pszichológiai és egyéb teszteket - a fejlesztési irányok meghatározására -, ám többen elmondták, hogy szeretnék bővíteni e területen a tudásukat.
A szervezetek többsége jellemzően külső vásárolt szolgáltatásként a felmérést és felkészítést egyaránt támogató munkaerő-piaci tréningeket építettek be a szolgáltatási folyamatba. A tréningek fontosabb témakörei: az álláskeresési technikák, az önismeret, önértékelés, a motiváció fenntartása, kommunikációs-, problémamegoldó és konfliktus kezelési készségek fejlesztése, munkaerő-piaci ismeretek, valamint a pályakorrekció. A munkapróba és a próbamunka szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban több kérdést is megfogalmaztak a tanácsadók, bizonytalanságot éreznek a lebonyolításhoz kapcsolódó jogszabályi háttérrel és a módszertannal kapcsolatban (hogyan kell csinálni a gyakorlatban). Az ügyfelek jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek, ezért a munkaerő-piaci támogatás mellett többen szorultak egyéb - például szociális, jogi és pszichológiai - támogatásra is, melyet a szervezetek nagy részétől meg is kaptak. Többen ruha- és egyéb adományokat juttattak a rászoruló ügyfeleik részére. Mások kézműves és klubfoglalkozásokat szerveztek számukra, ahol az ügyfelek kötetlen keretek között találkozhattak egymással, megoszthatták tapasztalataikat, beszámolhattak problémáikról, sikereikről. Az egyik szervezet az állásinterjúra felkészítő tréning keretében a munkaerő-piaci ismeretek átadásán túl fodrász, kozmetikus, és stylist szakember bevonásával, alkalmi ruhatárral és kiegészítőkkel tették nem csak hasznossá, de örömtelivé is az ügyfelek felkészülését. Nagyon fontos a rehabilitáció komplex, holisztikus szemlélete, hiszen a tartós és sikeres eredményeknek elhelyezéseknek ez a záloga. Általánosságban a tanácsadók azt fogalmazták meg, hogy a sikeres elhelyezésnél nem az életkor, az iskolázottság, még csak nem is a betegség típusa a legmeghatározóbb tényező, hanem a kellő motiváltság. Ezért a szolgáltatási folyamat során a tanácsadók egyik fontos feladata a motiváció erősítése és annak fenntartása volt. A segítő családi, baráti háttér szintén támogató tényezőként hat. A módszertan nagy hangsúlyt helyez az utókövetésre. A monitori jelentésekből az derül ki, hogy a szervezetek is érzik ennek a szolgáltatási elemnek a súlyát, és nem csak azért, mert az indikátor csak a minimum 3 hónapos munkahely megtartást követően teljesül, hanem azért is, mert az időben és jól kezelt munkahelyi probléma a szolgáltató munkáltatóval szembeni megítélését is erősíti.
Munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások a gyakorlatban A kapcsolatfelvétel a munkáltatókkal nehéz feladat volt a szervezetek számára, ezt többen is kiemelték. A szervezetek azt tapasztalták, hogy a munkáltatók célcsoport iránti nyitottsága az elmúlt évekhez képest javult, de a valós együttműködésre már kevésbé voltak nyitottak. A szervezeteknek ott sikerült tényleges eredményt elérni, ahol a társadalmi felelősségvállalás elve beépült a szervezet életébe vagy ahol a rehabilitációs hozzájárulási adó kiváltásában voltak érdekeltek a cégek. A szervezetek legfontosabb feladata, hogy a munkáltatók megértsék, meglássák a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket, éljenek a szervezetek által nyújtott szolgáltatásokkal. A munkáltatók által igényelt leggyakoribb tevékenységek a munkakörelemzés, a foglalkoztatási- és akadálymentesítési javaslatok készítése, az ügyfelek toborzása, egyéni vagy csoportos előszűrése és közvetítése, a foglalkoztatáshoz szükséges dokumentáció beszerzése, összegyűjtése, felvétel előtt összefoglaló jellemzés készítése a jelentkezőkről, önéletrajzok megküldése, állásinterjúra kísérés, betanítás segítése volt. A munkáltatói jó kapcsolatok kiépítésére és fenntartására több szervezet is alkalmazta a munkáltatói fórumok szervezését, amelyre a partnerszervezetek képviselői mellett meghívták azokat a munkáltatókat is, akiknél sikeres elhelyezés már megvalósult és azokat a munkáltatókat is, akik potenciális partnerekké válhattak. Ezek a beszélgetések jó alkalmat kínáltak a két munkáltatói kör számára a tapasztalatok megosztására. A fentiekben csak néhány gondolatot villantottunk fel a számos tapasztalatból, melyeket a szervezetek munkatársai megosztottak velünk. Egyöntetűen kijelenthető, hogy a 32 monitorozott szervezet munkatársai elkötelezett hozzáállással és empátiával segítik a megváltozott munkaképességű személyeket és munkáltatókat, továbbá felkészültek arra, hogy a jövőben is szerepet vállaljanak a foglalkozási rehabilitáció nehéz és összetett feladatában.