Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Egészség kommunikáció

Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások Egészség kommunikáció Az általános iskolás korosztálynak, a szabadidőben szervezett helyi programokat megvalósító szakemberek részére

Az Egészségfejlesztési Programelemekhez Szakmai Ajánlások (EPSZA) sorozat eddig megjelent füzetei Iskolakert Élelmiszer-táplálkozás Ivóvíz Test- és szájhigiéné Sérülés megelőzés elsősegély Spuri a suliba Kincsesláda Lépéselőnyben Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány) letölthető: http://egeszseg.hu/web/tie/tudastar 2

SZAKMAI TARTALOM KIALAKÍTÓI Szabó Ágnes (NEFI) Kimmel Zsófia (NEFI) SZÍVESSÉGI LEKTOROK Benedek Elek Általános Iskola és Speciális Szakiskola Tarnamérai Általános Iskola Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Körzeti Tagiskolája Mátraderecskei Általános Iskola Országh Kristóf Általános Iskola, Sirok Kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola Bélapátfalvai Petőfi Sándor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola KIADVÁNY SZERKESZTŐ: Demjén Piroska SOROZAT SZAKMAI LEKTOR: Solymosy József Bonifácz Készült: TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával című projekt termékeként Budapest, 2015 3

Tartalom POZICIONÁLÁS... 5 CÉLOK... 6 FEJLESZTÉSI FELADAT... 7 ELŐKÉSZÍTÉS... 12 Irányított beszélgetések lehetséges témái... 14 MEGVALÓSÍTÁS... 16 Mérés-kezdetek... 17 Dokumentációs feladatok... 18 Témaköri feldolgozási javaslatok... 19 Mérés-zárás... 30 ÉRTÉKELÉS... 31 Elérte a tevékenység a célját?... 31 Döntés a folytatásról... 32 Példák... 32 MELLÉKLETEK... 38 Felnőtt Komplex mérés... 38 Diák attitűd- és ismeretmérés... 40 Megoldókulcs... 45 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK... 48 4

POZICIONÁLÁS Jelen on-line füzetcsomag a TIE projektben, az iskolai szakemberek egészségfejlesztési tevékenységét hivatott támogatni az alábbi témákban: Egészségfejlesztési programelemek: 1.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program I. 2.) Az egészséges élelmiszerek megismerését, az élelmiszerek változatos elkészítési módjának elsajátítását támogató program II. - Iskolakert program. 3.) Az ivóvíz-fogyasztás népszerűsítését célzó program. 4.) A helyes test- és száj-higiénés szokások kialakulását támogató program 5.) Sérülés megelőzés-elsősegély (előkészület után nagyrendezvény) 6.) Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése. (előkészület után nagyrendezvény) 7.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során I. ( Spuri a suliba Kincsesláda "). 8.) Testmozgásban gazdag közlekedési formákat támogató programok megvalósítása az általános iskolába történő, és az onnan való hazautazás során II. ("Lépéselőnyben ). 9.) A kötelező tanórai foglalkozások utáni pihenőidőben, szabadidőben, illetőleg a délutáni tanítási időszakban, de nem a mindennapos testnevelés részeként megvalósuló, szabadidősport jellegű egészségfejlesztő és életmódformáló programok megvalósítása. (Délutáni szabadidő Kincskeresés Eszközbox ). 10.) Időszakos, rendszeresen visszatérő, hagyományteremtő jelleggel szervezett, a tevékenységek változatosságára építkező iskolai rendezvények megvalósítása. (Sportos iskolai rendezvény (Hagyomány)). Az egészségkultúra komplex rendszerében, az iskolai színtérhez kötötten, az egészség, mint általános jóllét érdekében folytatott Egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése témával foglalkozunk az alábbiakban. 5

CÉLOK Az egészséggel kapcsolatos kommunikáció fontos részét képezi az egészség minden aspektusának, beleértve a betegségek megelőzését, az egészségfejlesztést. A kommunikáció során nem csak az egyének számára közvetítünk információt, hanem lehetőségünk nyílik a társadalom viselkedésére hatni, a politikai döntéshozók véleményét megváltoztatni. A kommunikáció lehetőséget teremt a problémák feltérképezésére, a segítségre szoruló célcsoportok azonosítására, valamint sikeres programok kivitelezésére. A kommunikáció során elősegítjük a célcsoport alkotó és befogadó tevékenységének fejlődését, mely során a gyermek képes lesz kifejezni egészségről alkotott véleményét, valamint elősegítjük az egészséggel kapcsolatos információk megértését. Általános, hosszú távú cél: Érzékennyé tenni és felkészíteni a szakembereket a kifejezetten egészségfejlesztési célú tevékenységek megvalósítására annak érdekében, hogy közreműködésükkel és a tanulók bevonásával ilyen programok a gyakorlatban is megvalósuljanak a nevelési-oktatási intézményekben. Specifikus, középtávú cél: Komplex intézményi egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az állami fenntartású általános iskolákban, többcélú intézményekben. Működési cél: Különböző, a kommunikációt segítő eszközök megismerése, használatuk elsajátítása, egészségfejlesztési célú kommunikációs események szervezése, amelyek összességében az egészséges életmódot, a szabadtéri játékokat, a fizikai aktivitás egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatásait népszerűsítik. Leírás: A program során a kiválasztott csoport a meghatározott kommunikációs eszközök segítségével végig követi a közösség egészség változásait. Az egy tanévig tartó játékban minden korosztály a maga szintjén felméri az egészségi állapotát saját maga által megvalósítható méréseket végez el a megfelelő szakmai felügyelet mellett - (testtömeg, vitálkapacitás, fizikai erő stb.), majd célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesüléséről havonta beszámol a választott kommunikációs eszközökkel. Az év végére ezzel egy folyamatot is be tudnak mutatni úgy, hogy félévkor és év végén is felmérik (igény esetén és a pontosabb eredmények érdekében lehet gyakrabban is) az egészségi állapotot, és a változásokat ábrázolják 6

kreatív módon. A résztvevő csoportok - különösen az 1-4 évfolyamon - a szülőket is bevonhatják a játékba. Ez kiegészülhet a program további alprogramjainak (például: iskolakert, higiénia, ivóvíz stb.), az osztályra, közösségre jutó feladatainak rendszeres bemutatásával. Célcsoport:1-8. évfolyam Szervezési forma: rendszeresen megvalósuló tanórán kívüli (klub) foglalkozások (minimum 10 fős csoport maximum 1 osztály) Típus: a TIE projektbe bevont 288 iskola részére kötelező a fenntartási időszakban Időbeli feltétel: 1 tanév, 8 hónap, Sikeres teljesítés: ha a diákok legalább 80 százaléka aktívan részt vett a kommunikációs eszközök használatában. FEJLESZTÉSI FELADAT A korszerű kommunikáció egyszerre térben és időben is számtalan felületen fut. Az üzenetek hatékony célba juttatásához ki kell tudni választani a megfelelő csatornákat, hálózatokat és pontosan meg kell határozni azt a közeget, amelyhez szólni akarunk. Tudni kell, hogy milyen kommunikációs felületeket lehet egymásra építeni, melyeket érdemes párhuzamosan használni annak érdekében, hogy az egészségüzenetek ténylegesen megragadjanak a megcélzott közösség tagjaiban, és ne csak az éterbe kiáltott szavak legyenek. A kommunikáció egy olyan kulcskompetencia, amely magába foglalja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek során a mai modern felgyorsult világ változásait követni tudjuk. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és az ezek hátterében lévő képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. A 2012-es Nemzeti Alaptantervben a kommunikáció tehát több fejezetben is hangsúlyos szerepet kap, az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésén túl, a digitális kompetencia kialakításában is fontos szerepe van. A 2012-es NAT művészet fejezetének egyik alappillére a kommunikáció, a vizuális kultúrán túl a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai közé tartozik. 7

A kommunikáción keresztül a vizuális kultúra fejleszteni kívánja a gyermek megismerő és befogadóképességét, valamint kreativitását, a mozgóképkultúra és médiaismeret pedig a kommunikáció fejlesztése mellett olvasás, szövegértés, elemzés, ismeretszerzés és kritikai gondolkozást szándékozik elősegíteni. A kommunikációs program során a gyermek megismeri az egészséges életmód meghatározását, kritérium rendszerét, a pedagógusoknak lehetőségük lesz a gyermekek problémáinak feltérképezésére, a hiányos ismeretek feltárására, viselkedésük befolyásolására. Jelen kommunikációs program összhangban van, azokkal a NAT-ban megjelenő konkrét tartalmakkal, amelyek a kommunikációs ismeretek, készségek fejlesztésére irányulnak. 1 4. évfolyam 1. A média kifejező eszközei Az egyes médiumok néhány jellemzője. Kapcsolatteremtés a hagyományos és az új médiában. Egyszerű történetek átfordítása különböző médiumokra a rajz, az írás és a szerepjáték eszközeivel. Kapcsolatteremtés, véleménynyilvánítás, önkifejezés az online kommunikációban. A kép- és hangrögzítő eszközök használatának elemi technikái. Egyszerű képsorozat, hanganyag tervezése, kivitelezése, meseszerkesztés. 2. A média társadalmi szerepe, használata Valóság, képzelet, fikció. A médiavalóság, mint konstruált világ. Közvetlen és közvetített tapasztalat. Tájékozódás a világhálón. Online közösségek, a kialakult szokások értelme. A médiahasználattal kapcsolatos kockázatok, problémák tudatosítása. A biztonságos internethasználat segítése. Ismerkedés médiaszövegekkel: a korosztálynak szóló alkotásokkal, különös tekintettel a mesére és az animációra. 5 8. évfolyam 1. A média kifejező eszközei A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az ábrázolás legfontosabb eszközei. A történet felépítése. A tér-idő szervezés néhány jellegzetes eszköze. Verbális tartalmak képi vagy audiovizuális adaptációja; a kifejező eszközök tudatosítása a médiaszöveg értelmének megváltoztatását eredményező beavatkozásokkal. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. 8

Ismerkedés a korosztálynak kínált művekkel, műsorokkal; szerkezetük, kifejezésmódjuk elemzése, összehasonlítása. Szövegtípusok a hagyományos és az új médiában. A valós és virtuális tér különbségének tudatosítása. Önreprezentáció megtervezése. Anyaggyűjtés, audiovizuális szöveg létrehozása online források alapján. 2. A média társadalmi szerepe, használata A kommunikáció történetének alapfordulatai: írás, nyomtatás, távközlés és képrögzítés, internet és hálózati kommunikáció. A médiatartalom létrehozásának szereplői, a médiaszöveg megalkotásának célja, az alkotói szándék, célcsoportok. Médiahasználati szokások: a média közönsége és az interaktivitás lehetőségei. Az internetes és mobilkommunikáció főbb jellemzői, a társadalmi részvétel lehetőségei. A hálózati kommunikáció hatása az életmódra. Társadalmi csoportok, közéleti események ábrázolása, megjelenítése a médiában (sztereotípia, reprezentáció, tematizáció). A médiában megjelenő erőszak, a jelenség értelmezése és hatásának tudatosítása. Médiaetika: alkotók és felhasználók felelőssége az írott és elektronikus médiában. Egyének és közösségek jogai. Biztonságos internethasználat. Jelen kommunikációs program során célunk elősegíteni a gyermekek alkotó és befogadó képességének fejlesztését, ezáltal hozzásegítjük a gyermekeket az egészség fogalmának, fontosságának megértéséhez, és elősegítjük saját véleményük közlését. Konkrét fejlesztési feladatok A tanuló ismerje meg, hogy az életkori sajátosságainak, ismereteinek, tudásának megfelelően milyen kommunikációs eszközök állhatnak a rendelkezésére. Gyakorlatban sajátítsa el az információ átadás formáit. Tanulja meg, hogy a közölnivalóját a lényegre koncentrálva ismertesse. Ismerkedjen meg információforrásokkal, tudja azok hitelességét felmérni. Legyen képes pontosan meghatározni, hogy kihez akar szólni, milyen eszközökkel teheti ezt meg. Értse meg, hogy a különböző kommunikációs csatornák között mik az alapvető különbségek, ezek ismeretében, hogyan alkalmazhatja, használhatja azokat a saját érdekében. A következő fejlesztési szintek és témák alapvetően egymásra épülnek, melyek csak úgy használhatóak ténylegesen, ha a foglalkozásokon a tanulók komplexen foglalkoznak a fejlesztési 9

feladatokkal. A komplexitás alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a tematikai egységek minden foglakozáson kisebb-nagyobb mértékben megjelennek még annak ellenére is, hogy ha egy adott téma csak egy későbbi foglakozáson kerül részletesen kifejtésre. Mivel a diákok a mindennapjaikban hasonló komplexitásban kapják az információkat, így nem lesz számukra idegen ez fajta szintetizáló folyamat. 1. Az egészségkommunikáció célja, feladata A diák értse meg, hogy mit értünk egészségkommunikáció alatt. Tanulja meg a kapcsolódó egészségi- és kommunikációs alapfogalmakat: megelőzés, egészségtudatos életmód, érzékenyítés, attitűdváltozás, problémafelvetés, megoldási javaslat, ismeretterjesztés stb. A saját mikrokörnyezetében fedezze fel és szedje össze a fogalmakhoz köthető jellemzőket. 2. Kommunikációs útvonalak fajtái Ismerje meg a különböző kommunikációs elérési csatornákat. Tanulja meg azok előnyeit, hátrányait, legyen tisztában a kockázatokkal. A kommunikációs útvonalakat úgy határozzuk meg, hogy az adott egészségüzenet hogyan, milyen útvonalon, mennyi közvetítővel jut el a célközönséghez. A hatékony kommunikáció alapja az interaktivitás, a kibocsátó és a befogadó között létrejövő azonnali akció-reakció. A projekt szempontjából releváns közvetlen kibocsátói és befogadói kapcsolatok: diák-diák, diák szülő, szülő-diák, pedagógus-diák, diák-pedagógus. Közvetett eléréskor a kibocsátó és a befogadó közé beépül egy mindegyiküktől független kommunikációs eszköz (újság, rádió, televízió, internet) így az akció-reakció késleltetett lesz, ezért az üzenetközvetítés hatásfoka gyengülhet. Mindkét esetben erősíthető a hatékonyság, az üzenet, az ismeret átadását alátámasztó, a feladó által készített eszköz (rajz, fénykép, video, stb.) segítségével. 3. Célcsoport meghatározás A sikeres kommunikáció érdekében előre szükséges meghatározni, hogy kihez akarunk szólni, mert ennek ismeretében tudjuk a leghatékonyabb kommunikációs eszközöket, módszereket kiválasztani és alkalmazni. A tanulónak a célcsoport meghatározásnál figyelembe kell venni a célcsoport ismert vagy feltételezhető médiafogyasztási szokásait, kommunikációs szintjét, attitűdjét, szociális helyzetét. A diákok végezzenek báziskutatást a szűkebb és tágabb család, baráti társaság vagy más olyan közösség médiafogyasztási szokásairól, amelyekhez a tanuló tartozik. A tanuló legyen képes különbséget tenni az elsődleges és a másodlagos célcsoportok között. Elsődleges csoportnak nevezzük azt a közösséget, amely az üzenet fókuszában van. Számukra készül minden kommunikációs anyag, az ő igényeiket, érdeklődésüket próbálja 10

felkelteni és kielégíteni. Másodlagos célcsoportnak nevezzük azt a közönséget, amelyhez az információk, üzenetek az elsődleges célcsoport szűrőjén keresztül jutnak el. Éppen ezért a diákoknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy az információ minél több közvetítőn megy keresztül, annál inkább torzul. Ezt kivédeni úgy lehet, hogy az üzenet érthetősége, nyelvi, képi megjelenési formája attraktív, könnyen elsajátítható, ismételhető, az információ vesztés kockázata pedig alacsony legyen. 4. Kommunikációs eszközök Az infokommunikációs robbanással a kommunikációban bevethető eszközök száma megtöbbszöröződött. A hagyományos csatornák mellett egyre nagyobb szeletet hasít magának a digitális világ, különösen a web2.0 és a feltörekvőben lévő web3.0 is. A web2.0 kifejezéssel definiáljuk, az interneten fellelhető tartalmak (weboldalak, blogok) közös szerkesztését, valamint az internetezők közösségépítését. 1 A web3.0. célja az interneten található információk rendszerezése, egy környezetbe kerülése, amelyek az automatizált alkalmazásoknak köszönhetően egyszerűbben értelmezhetők, kezelhetők a felhasználó számára, így elkerülhető az oldalakról oldalakra tartó barangolás. 2 Ezeknek a mindennapos felhasználói az Y és Z generáció tagjai. Az Y generáció kiskoruk óta használják a számítástechnikai eszközöket és a mobiltelefonokat, valamint a Z generáció tagjai a digitális eszközöket. Ezek segítségével kommunikálnak egymással és élik társas életüket. 3 A társadalomban még nem ment végbe az az áttörés, amikor a digitális platformok kerülnek többségbe az üzenetközvetítésben. A sikeres kommunikációhoz a diáknak meg kell ismernie és meg kell értenie a hagyományos kommunikációs eszközöket, azok erősségeit, gyengeségeit, a társadalomban elfoglalt pozíciójukat. Hagyományos felületeknek tekintjük azokat, amelyek nem teszik lehetővé az üzenetek azonnali közzétételét és terjedelmi korlátjuk van (újság, tv, rádió, faliújság, sajtótájékoztató, rendezvény, óriásplakát stb.). A digitalizáció eredményeként megnyíló új csatornák - a web2.0 és a web3.0 éppen a terjedelmi korlátok teljes hiánya miatt - olyan mennyiségű információ átadásának teremti meg a lehetőségét, amire a hagyományos eszközök képtelenek. Emellett ezeken a felületeken éppen annyira lehet közvetlenül, azonnal kapcsolatot teremteni, mint a személyes interaktivitásban. Alkalmazásukhoz a diáknak meg kell értenie a digitális terület működési mechanizmusait, a felelős használat kritériumait. Meg kell ismernie és lehetőség szerint el kell mélyíteni a működést szabályozó jogi környezet lényeges összefüggéseit. 11

5. A kommunikációs eszközök alkalmazása A célcsoport médiafogyasztási szokásainak, kommunikációs attitűdjének ismeretében és a kiválasztott üzenetek jellemzőinek tudatában választhatunk kommunikációs eszközök közül. A diák legyen képes értékelni a célcsoport szokásairól szerzett adatokat, az eredmény alapján tudjon választani a kommunikációs eszközök közül, legyen képes az eszközök mixének megalkotására. Ismerje meg a különbségeket a hagyományos, a digitális és az integrált kommunikáció között. Integrált kommunikáció alatt 4 a rendelkezésre álló összes vagy többféle kommunikációs eszköz és csatornák használata által megvalósuló kommunikáció maximalizálását értjük. Tudjon meggyőzően érvelni a választott eszközrendszer hatékonyságáról, érveit legyen képes hitelesen, forrásokkal alátámasztani és legyen képes megítélni a forrás hitelességét. Sajátítsa el a tervezés, kivitelezés, utánkövetés és az értékelés fontosabb kritériumait, ezeket legyen képes tudatosan alkalmazni. 6. Belső kommunikáció A közösségen belül a kommunikációs feladatok megvalósításához szükséges kialakítani azokat a belső csatornákat, amelyeken a részfeladatok végrehajtói egymással egyeztetnek. A szervezeten belüli kommunikációban a diák elsajátíthatja az érvelés-, a tudatos gondolkodás főbb jellemzőit. Megtanulhat, a kortársaival kialakított hierarchiában dolgozni. 7. Jogi környezet A különböző kommunikációs feladatok kivitelezésénél számos jogszabályt (szerzői jog, rendezvény bejelentési kötelezettség, közterület használat stb.) kell alkalmazni. A diákokkal különösen a felső tagozaton meg kell ismertetni a jogi kereteket. A tanulónak meg kell értenie, hogy miért szükséges a vonatkozó jogszabályok betartása, milyen szervezetekhez, intézményekhez, hatóságokhoz fordulhat segítségért, és melyekhez kell fordulni a szükséges engedélyekért. ELŐKÉSZÍTÉS Az előkészítő munka szerves része, hogy az iskola nevelőtestülete megfelelő tájékoztatást kapjon a program tervezetről ép úgy, ahogyan a szülők is. Nem csak udvariassági gesztus a helyi önkormányzat és az intézménnyel kapcsolatban lévő civil szervezetek tájékoztatása sem arról, hogy milyen új tevékenység indítását tervezik. 12

Nincsen ház alap nélkül. Bárminemű kommunikáció is csak akkor tud kiteljesedni, ha a szükséges fundamentumokra épül. Az alapozás során fel kell kutatni a szakmai segítőket, a helyi egészségügyi szakembereket. Meg kell határozni a rendelkezésre álló technikai eszközöket. Fel kell térképezni a helyi médiaviszonyokat, megismerni a már működő kapcsolatokat. Érdemes összesíteni a megszerzett információkat, és meghatározni az erősségeket, a hiányosságokat és a kockázatokat. Az előkészítés során különösen fontos, hogy az osztály, a közösség belső hálózati kapcsolatait is mélységében megismerjük. Ezért el kell készíteni a közösség szociometriáját. A belső kapcsolati hálózat segítségével könnyebben lehet majd a gyerekeket bevonni a feladatokba, fejleszteni lehet a közösséget és az egészségüzenetek átadása és beágyazódása is hatékonyabb, sikeresebb lehet. A projekt a 6-14 éves korosztályt fogja át. Ez ismeretanyagban és tudásszintben is óriási különbségeket jelent, nem beszélve a résztvevő iskolák infrastrukturális és egyéb szocio-kulturális helyzetéről. A tematikus ajánlás éppen ezért olyan - korosztályokra szétbontott - javaslatokat tesz, amelyek megvalósításához a projekt keretében lehetőség lesz a szükséges eszközök beszerzésére. A kommunikációs alprojekt elsődleges célja, hogy a tanulók intenzíven, alkotó módon vegyenek részt az egészségfejlesztési kommunikációban. Fontos, hogy a feladatok a kommunikáció mellett a közösségfejlesztést, a diákok közötti kapcsolatok elmélyítését, az integrációt, az elfogadást is segítsék. A tematikus egységek kialakításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, képességeket, tudást. Alsó tagozat: A közösség bázisadatainak rögzítése, a változások nyomkövetése azért, hogy a befejezésre kirajzolódjon a kommunikációs folyamat eredményessége. A tanév során rendszeresen (havonta legalább egyszer) megújuló, új témákat feldolgozó osztály faliújság, rajzokkal, kis írásokkal, esemény beszámolókkal, fényképekkel, a résztvevők fotóival, esetleges egyéni vállalásokkal. A program kezdetekor és zárásakor flash mob (villámcsődület) szervezésére is érdemes időt fordítani. Felső tagozat: A tevékenységek kezdetekor osztályblog indítása, amiben rögzítik a közösség bázisadatait, követik a gyerekek aktivitásait, 13

véleményüket, tapasztalataikat, elképzeléseiket az egészségről, az egészségmegőrzésről. Annak érdekében, hogy minél több gyerek vegyen részt örömmel és kreatívan az egészségkommunikációs feladatokban, érdemes mikroközösségeket alakítani, amelyek egy-egy kommunikációs eszközre specializálódnak. Ilyen eszközök: az infógrafikák, az illusztrációk, animált gif-ek (rövid mozgóképek), a mémek (érdekes és szórakoztató, több értelmezéssel bíró szöveg és képi együttes megjelenése) az iskolarádió vagy az iskolaújság egészségrovata, a saját készítésű video, ami a tanulók szemével közelít az egészséges életmódhoz. Lehetséges témák a teljesség igénye nélkül: kedvenc fizikai aktivitásunk, miért jó mozogni, hogyan előzzük meg a balesetet, kerüljük el a sérülést, hogyan tisztálkodjunk. Természetesen a témák igazodjanak a helyi lehetőségekhez, sajátosságokhoz. Megvalósítás lehetőségei: A teljes iskola részt vesz, de a felhasználandó kommunikációs csatornák életkorhoz igazítottak. Például: 1-2. osztály: faliújság flash mob 3-4. osztály: faliújság, blog, flash mob 5-6. osztály: blog, flashmob, infografika, animációs gif, iskolaújság, iskolarádió 7-8. osztály: blog, osztályhonlap, iskolarádió, iskolaújság Irányított beszélgetések lehetséges témái Itt az adott tematika mentén felmerülő beszélgetési témákat gyűjtöttük csokorba, elsősorban azzal a céllal, hogy a diákok motiválásához további ötleteket adjunk. Téma Kifejtés Korcsoport Egészség fogalma, egészség fontossága Mi az egészség? Mi a különbség egészség és egészségügy között? Miért fontos az egészség, és milyen tényezők befolyásolják? 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 14

Egészségfejlesztő testmozgás Szabadidő Az egészséges élelmiszerek, változatos elkészítési módok; Iskolakert Az ivóvízfogyasztás népszerűsítése A helyes test- és száj-higiénés szokások A rendszeres fizikai aktivitás hogyan befolyásolja az egészségünket? Milyen hatása van a sportnak? Mennyi az a rendszeres testmozgás? Milyen sportokat űzhetek? Mikor sportoljak? Mi az energiaegyensúly? A sport hogyan segíti a közösség fejlesztését? Hogyan osszam be a szabadidőmet? Miért veszélyes az internet függőség? Mit jelent az egészséges táplálkozás és hogyan befolyásolja az egészséget? Miért fontos, hogy mit eszem (zöldség, gyümölcs, gabona, hal, tejtermék)? Mikor és mennyit egyek? Miért fontos, hogy hogyan van elkészítve? Én hogyan tudom magam elkészíteni? Vásárlás közben honnan tudjam, mit kell vennem? Szükségem van diétára, ha igen, hogyan csináljam? Mit kell tudni a bio-élelmiszerekről, divatdiétákról? Mik azok a táplálkozási zavarok? Kihez fordulhatok táplálkozási tanácsért? Minden víz, jó ivóvíz? Mennyi folyadékot kell inni? Mi a higiéné? Miért fontos a test- és száj-higiéné? Mit tehetek a higiénéért? 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 15

Sérülésmegelőzés/ elsősegély Káros szenvedélyek Mi a sérülés? Hogyan lehet a sérülést megelőzni? Miért fontos a sérülés-megelőzés? A sérülés nem baleset? Miért fontos az elsősegély? Hogyan nyújthatok elsősegélyt? Mik a káros szenvedélyek? Mit lehet tenni káros szenvedélyeink ellen? Miért jó. ha nem próbáljuk ki a káros dolgokat? Hogyan lehet segíteni azoknak a barátainknak, akiknek van káros szenvedélyük? 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) 1-8. osztály (az életkori sajátosságoknak megfelelően tárgyalva) MEGVALÓSÍTÁS Általános bemutatás A projekt a 6-14 éves korosztályt fogja át. Ez ismeretanyagban és tudásszintben is óriási különbségeket jelent, nem beszélve a résztvevő iskolák infrastrukturális és egyéb szociális helyzetéről. A tematikus ajánlás éppen ezért olyan korosztályokra szétbontott javaslatokat tesz, amelyek megvalósításához a projekt keretében lehetőség lesz a szükséges eszközök beszerzésére. A kommunikációs alprojekt elsődleges célja, hogy a tanulók intenzíven, alkotó módon vegyenek részt az egészségfejlesztési kommunikációban. Fontos, hogy a feladatok a kommunikáció mellett a közösségfejlesztést, a diákok közötti kapcsolatok elmélyítését, az integrációt, az elfogadást is segítsék. A tematikus egységek kialakításakor figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, képességeket, tudást. 16

Mérés-kezdetek Mielőtt a kiválasztott csoporttal elkezdenénk az érdemi munkát, szükséges mérni a diákok és a foglalkozást tartó pedagógus(ok) tudás-szintjét, egészséggel kapcsolatos beállítódásait. A beállítódás (attitűd) méréséhez a mellékletben található a kérdőív. Ezt inkább évente érdemes mérni, nem egy programelem, hanem egy tematikusan felépített, több programelemet felölelő komplex egészségfejlesztési tevékenység (tan)éves ciklusa előtt és után. Az ismeret-változás mérése programelmenként történik a foglalkozások megkezdése előtt majd a programelem lezárásakor. Ebben, az egészségfejlesztési programelem megvalósítását támogató segédanyagban, az ismeretfelmérő kérdéseire adandó helyes válasz kifejtése eltérő betűszínnel jelölt, ami azt segíti, hogy a tematikus feldolgozás során azokra hangsúlyosan kitérhessünk és így, majd a záráskor megismételt mérés során biztos, hogy olyat kérdezzünk, amiről volt szó. A kérdések és a megoldókulcsok a mellékletben találhatóak. Diák attitűdmérés (bemeneti) Tanév eleje Tanár attitűd és ismeret összevont (bemeneti) Programelem(ek) kezdete - Ismeretmérés bemeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Programelem(ek) vége - Ismeretmérés kimeneti Alsós kérdőív - Felsős kérdőív - Diák attitűdmérés (kimeneti) Tanév vége Tanár attitűd és ismeret összevont (kimeneti) 17

Dokumentációs feladatok T Platform: A dokumentáció a projekt lényeges eleme. Az IT-Platform - számítógépes reményeink szerint felhasználó barát felszín ezt a munkát megkönnyíti. Alapvetően két fő része van. Első része alap-személyes adatok bevitele. Itt a pedagógus elsősorban a saját és a gyermekek adatit kell, hogy rögzítse. A Második rész az ESEMÉNY NAPLÓ. Ebben a programmal kapcsolatos események kerülnek rögzítésre, többnyire legördülő menükből kell egyszerű választással jellemezni az adott eseményt, valamint mód van rövid, szöveges bejegyzésekre is. Itt kerülnek rögzítésre az induláskor és záráskor felvett kérdőívek is, a foglalkozások során készült fényképek. Programelemek adminisztrálása - A programelemekhez kapcsolódó események (klubfoglalkozások) IT felületre való feltöltése kapcsán az egyes események tartalmáról szóló rövid összefoglaló (vázlat, emlékeztető, beszámoló) kitöltése az eseményekhez kapcsolódó "Egyéb információ" szabad szöveges mező töltésével - Az eseményekhez legalább 1 db fénykép, programelemenként legalább 5 db fénykép csatolása - A Spuri a suliba és a Lépéselőnyben programelemek esetében a 22, illetve 5 aktív nap teljesítését igazoló Excel táblázat csatolása (Dokumentumtárból elérhető) - Egy Záró rendezvényhez több programelemet is hozzá lehet rendelni - A Záró rendezvényen az iskola összes tanulójának legalább 50%-a részt kell vennie - Jelenléti ív kitöltése, IT portálon rögzíteni a résztvevői létszámot Diák adminisztráció Kérdőívek - bevont diákok adatainak kitöltése - kitöltött kérdőívek felvitele az IT platformra A feladatok végrehajtásához bemutató videók állnak rendelkezésre: http://egeszseg.hu/group/tie_intranet/bemutvid 18

Témaköri feldolgozási javaslatok A következő fejlesztési szintek és témák alapvetően egymásra épülnek, melyek csak úgy használhatóak ténylegesen, ha a foglalkozásokon a tanulók komplexen foglalkoznak a fejlesztési feladatokkal. A komplexitás alatt ebben az esetben azt értjük, hogy a tematikai egységek minden foglakozáson kisebb-nagyobb mértékben megjelennek még annak ellenére is, hogy ha egy adott téma csak egy későbbi foglakozáson kerül részletesen kifejtésre. Mivel a diákok a mindennapjaikban hasonló komplexitásban kapják az információkat, így nem lesz számukra idegen ez a fajta szintetizáló folyamat. A foglalkozásokon a gyerekek üljenek körbe úgy, hogy mindenki mindenkit lásson. Ebben a körben foglaljon helyet a pedagógus is. A kör közepén legyen mindig nagy szabad tér, a játéktér. Ez különösen az alsósoknál fontos, akiknél a foglalkozást minden esetben játékosan érdemes megtartani. A kommunikációs ismereteket mindig gyakorlatokon keresztül ismertessük, úgy hogy a gyermek saját tapasztalatszerzés során sajátítsa el ezeket, illetve így teret biztosítunk arra is, hogy ezekkel 19

az új ismeretekkel kapcsolatban képes legyen állást foglalni. Engedjük, illetve biztassuk a gyerekeket arra, hogy a saját szavaikkal írják le a megszerzett új ismeretet és ne ragaszkodjunk a terminus technicusokhoz. Engedjük, hogy a gyerekek saját szaknyelvet alkossanak! A foglalkozásokon mindig legyen vita, ahol a diákok gyűjtsék összes azokat az érveket és ellenérveket az elhangzottakkal kapcsolatban és képesek legyenek saját álláspont kialakítására. Ebben a pedagógus moderátorként, facilitátorként vegyen részt. Foglalkozás 1. Az egészség, a kommunikáció és az egészségkommunikáció Tematika: A programelemet megvalósító csoporttagoknak az induláskori bizonyos egészségi paramétereinek rögzítése (bázisadat). Az egészség fogalmak tisztázása, a kommunikáció fogalmának, jellemzőinek megismerése. Az egészségkommunikációs fogalmak összegyűjtése. A kommunikációs feladat előkészítése (anyaggyűjtés a faliújsághoz, bloghoz, iskolaújság cikkhez, iskolarádió műsorhoz, videofilmhez). Kifejtés: Bevezetésként tisztázni kell, hogy mi az egészség. Meg kell határozni, hogy milyen mérésekkel, adatokkal írható le az egészség. Érdemes egy szubjektív állapotfelmérést tartani (testtömeg, testtömeg-index, stb.). Fontos, hogy a pedagógus az adatvédelmi szabályoknak megfelelő körültekintéssel kezelje a tanulók adatait. A felmérhető adatok rögzítése szükséges a közösség minden tagjáról, beleértve a pedagógust is. Ez a felmérés tartalmazhat szubjektív állapotfelmérést 1 és 10 közötti skálával. Ennél fontos, vagy ajánlott a kérdéseket úgy összeállítani, hogy nem a pillanatnyi egészség-betegség státuszt alapján jelöljenek a tanulók, mert a kontroll adatoknál téves eredményhez vezethet. Alsó tagozat: Az adatok rögzítéséhez készítsünk elő megfelelő méretű, és beosztású papírt, amit majd ki lehet tenni az osztály falára, és a változások vezetéséhez is elég hely marad, készüljünk úgy, hogy még legalább két mérés várható. A bázisadatok a csoport összesített adatait tartalmazza (adatvédelmi szabályok) Beszéljük meg a diákokkal, hogy mi jut eszükbe, ha azt mondjuk egészség, ezeket írjuk fel egy nagy lapra a játéktér közepén. Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen formában, milyen közösségben, mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről, a válaszaikat írjuk fel egy másik nagy papírra. Nézzük meg a két halmazt és irányítsuk őket úgy, hogy kialakuljon egy közös halmaz, amit egészségkommunikációnak nevezünk majd. Ezek után ismertessük a kommunikációs feladatot, és határozzuk meg a diákokkal a főbb jellemzőket és az első kiadást a foglalkozás elején készített adatokkal készítsük el. A foglalkozás végén 20

összesítsük a diákok, szűkebb családjuk médiafogyasztási szokásait. Ezekről is készüljön táblázat! Fontos tudni (alsó tagozat): Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. A testtömeg-index kiszámításához meg kell mérni a testtömeget (testsúlyt) és a testmagasságot is. Felső tagozat: Vigyük fel az adatokat az előre elkészített blog, honlap alapra. Beszéljük meg a diákokkal, hogy mit jelent nekik az egészség, milyen más fogalmakkal társítják. Kérdezzük meg a diákokat, hogy milyen formában, milyen közösségben, mikor, hol és hogyan szoktak beszélni, hallani az egészségről, az egészséggel kapcsolatos dolgokról, melyek számukra a legemlékezetesebbek, a legérdekesebbek, ők, milyen felületeken, eszközökön, helyzetekben beszélnek az egészségről, a válaszaikat írjuk fel egy másik nagy papírra. A tanulók kisebb csoportokban alakítsanak ki közös halmazokat a fogalmakból, indokolják a választásaikat. A közös halmazok elkészülte után irányított beszélgetéssel közösen alakítsák ki az egészségkommunikációs halmazt. Ezek után beszéljük meg a diákokkal, és válasszuk ki, hogy milyen kommunikációs eszközzel dolgoznának, és a döntésüknek megfelelően kezdjünk hozzá a feladat elkészítéséhez. A foglalkozás végén összesítsük a diákok és szűkebb családjuk médiafogyasztási szokásait. Ezekről is készüljön táblázat. Fontos tudni (felső tagozat): Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Hazánkban a testi és lelki egészséghez. a fájdalom- és betegségmentes élethez mindenkinek alkotmányos joga van. (Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdés) Foglalkozás 2. Ki, mit fogyaszt? Kommunikációs és médiatartalmak Tematika: Megismerkedés az információcsere négy legfontosabb eszközével (állókép, hang, mozgókép, szöveg). Kifejtés: Ismétlésként az elkészült kommunikációs feladat átnézésével elevenítsük fel, amit az egészségkommunikációról megismertünk. Vegyük elő újra a médiafogyasztási szokásokat mutató táblázatot és beszéljük át az adatokat. Következtessünk: kihez, milyen eszközökkel érdemes 21

szólni, ha egészségkommunikációs üzenetet akarunk közvetíteni. Gondolkodjunk el azon, hogy lehet a közvetítő közeg segítségével interaktivitásra bírni a megcélzott embereket. Alsó tagozat: Ha már tudjuk, hogy a család milyen média típusokat fogyaszt, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a nap melyik szakában, mennyi időt áldoznak médiafogyasztásra, aktív vagy passzív nézők/hallgatók, mit és mennyit olvasnak. Találjuk ki, hogy a következő faliújság milyen témában készül el. Ezek ismeretében próbáljuk azt meghatározni, hogy a faliújságon milyen képeket társítanánk a különböző célcsoportokhoz. Beszéljük át azt is, hogy a képek mellé milyen szöveg kerülne. Alakítsuk úgy a faliújságot, hogy legyen egy része, ami a kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. A következő órára keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos képeket (újságkivágás és vagy internetről letöltött és kinyomtatott kép is lehet) Fontos tudni (alsó tagozat): A kommunikációs célcsoport azoknak az embereknek a közössége, akiknek az információt, üzeneteket szeretnénk eljuttatni, átadni. Pl.: az osztály, csak a lányok/ fiúk csoportja, a tanárok is lehet kommunikációs célcsoport. Az egészségről, egészséges életmódról szóló tudnivalókkal megismerkedhetünk az iskolai faliújság segítségével is, mert a faliújság is egészségkommunikációs csatorna lehet. Felső tagozat: Ha már tudjuk, hogy a barátok és család milyen médiatípusokat fogyaszt, akkor érdemes arra is kitérni, hogy a nap melyik szakában, mennyi időt áldoznak médiafogyasztásra, aktív vagy passzív nézők/hallgatók, mit és mennyit olvasnak. Találjuk ki, hogy a következő blog, honlap tartalom, rádióműsor, videó milyen témában készül el. Ezek ismeretében próbáljuk azt meghatározni, hogy különböző eszközök melyik célcsoport eléréshez a leghatékonyabbak, milyen szöveget, milyen képi világot kell választani, hogy az egészségüzenet átmenjen. Alakítsuk úgy a kommunikációs feladatot, hogy legyen egy része, ami a kortársaknak szól és legyen egy olyan része is, ami a felnőtteket célozza meg. A következő órára keressenek, gyűjtsenek egészséggel kapcsolatos blogot, internetes honlapot, rádióműsort, videót stb. 22

Fontos tudni (felső tagozat): Az egészségkommunikáció az egészségről, egészséges életmódról és a betegségek megelőzéséről szóló üzenetek, információk átadása a célcsoportnak. Nem tekinthető egészségkommunikációnak, ha valaki az egészségi állapotáról, betegségéről vagy a gyógyulásáról beszélget a rokonaival, orvosával stb. Egészségkommunikációs üzeneteket blog, rádió, internet, video, faliújság segítségével is lehet közvetíteni az iskolában. Ezek az iskolai egészségkommunikációs csatornák. Foglalkozás 3. Ne légy Mekk mester! Tematika: A megismert közvetítő eszközök felhasználhatósága a különböző platformokon. Kifejtés: Játékos ismétlés az egészségkommunikációs és a médiafogyasztás, célközönség és kommunikációs eszközválasztásról. Az előző foglalkozás végén kiadott gyűjtőfeladat ellenőrzése, az anyag feldolgozása, következtetések levonása. Mi alapján választunk képet? Mitől lesz érdekes a mozgókép? Mit és hogyan írjunk? A tanulságok és szabályok megalkotása után a kommunikációs feladat frissítése. Alsó tagozat: Tegyük ki középre, a játéktérre az összes fizikai formában létező képet. Legyen a foglalkozáson projektor, hogy a nem nyomtatott képekről is lehessen beszélni. Szedjük különböző csoportokba az egészségtémában behozott képeket. A gyerekek alkossanak kiscsoportokat és egy-egy képet nézzenek néhány másodpercig, gyűjtsék össze, hogy mit látnak a képen, majd találjanak ki hozzá történetet. A gyakorlat célja, hogy a diákok megértsék: a kép önálló információhordozó, ezért a jó kommunikáció nem azt meséli el, ami a képen van, hanem a képhez tartozó történetet. Az ismeret birtokában nézzük át az eddig elkészült faliújságot és értékeljük, hogy a megfelelő képek kerülteke fel. Ha igen, indokoljuk, ha nem, akkor beszéljük meg, min változtatnánk. Fontos tudni (alsó tagozat): A jó kép önálló információhordozó, ezért nem csak azt meséli el, ami a képen van, hanem a képhez tartozó történetet is. Azokat a híreket veszik komolyan az emberek, amelyek több érzékszervünkre és az érzelmeinkre is hatnak egyszerre, és nem pusztán csak adatokat, információkat közölnek. Felső tagozat: 23

Az összegyűjtött anyagokból válasszák ki a diákok, hogy melyik a legérdekesebb és a legkevésbé izgalmas, indokolják döntésüket. Az elemzések után beszéljük meg velük, hogy melyek azok az alapvető kérdések, amelyekre egy jó kommunikációs üzenetnek és az alkalmazott médiaeszköznek válaszolniuk kell. Ezek a kérdések a következők: Kinek? Mit? Mikor? Hogyan? Az új ismeret birtokában elemezzük a kommunikációs feladat korábban készült verzióit. Megfelelnek minden kérdésre? Melyik maradt ki, csökkent-e az üzenet értéke emiatt. Minden esetben érveljenek a diákok az állításaik megvédésére. A feladat frissítése már az új ismeret alapján készüljön el, a témaválasztás illeszkedjen a médiaeszközhöz úgy, hogy a megvalósítás legyen könnyen kivitelezhető és izgalmas. Fontos tudni (felső tagozat): A rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket nem egyenlő mértékben kell használni egy egészséggel kapcsolatos kampány során, hanem mérlegelni kell a közvetítendő üzenet és a célcsoport szempontjából; melyeket használjuk illetve milyen mértékben és melyeket egyáltalán nem fogjuk alkalmazni. A jó kép/fotó önálló információhordozó, mert képes megjeleníteni egy hozzá tartozó történetet, és nem pedig csak azt, ami rajta látható. Foglalkozás 4. Így csinálják a nagyok! Tematika: A kommunikációs eszközrendszer professzionális alkalmazása, jó gyakorlatok a profiktól. Kifejtés: Ezen a foglalkozáson olyan kampányokat, kampányokban használt média eszközöket kell a diákokkal megismertetni, amelyek különösen hatásosnak bizonyultak. A foglalkozáson azt próbálják megfejteni a gyerekek, hogy mitől működött a kampány. Az eszközválasztás, az ötletesség vagy a helyesen megválasztott célcsoport eredménye a siker. A három felsorolt kritériumból lehet-e egyetlen elég a sikeres kommunikációhoz? 24

Alsó tagozat: Mivel a legtöbb egészségkampány a felnőttekhez szól, ezért erre a foglakozásra a korosztálynak mentális felkészültségének megfelelőt kell választani. Ez azt jelenti, hogy kizárólag pozitív gondolatokat, üzeneteket megfogalmazó kommunikációs gyakorlat jöhet szóba. Ilyenek például az egészséges táplálkozásra buzdító akciók. A foglalkozáson azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet átmegy. Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tévéreklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés. Hasonlítsák össze a saját faliújságukkal a megismert kampány hasonló elemét. Fontos tudni (alsó tagozat): Egy egészségkampányt nem csak országosan lehet lebonyolítani, hanem akár iskolai szinten is. Azok a reklámok és információk, amiket a TV-ben látunk, rádióban hallunk, az újságban olvasunk, nem mindig felelnek meg a valóságnak! 25

Felső tagozat: A fellelt jó gyakorlatokat (érdemes több forrásból utána nézni ezeknek a jó gyakorlatoknak és kritikus szemmel olvasni őket) megnézve tegyenek megfigyeléseket: melyek az érzelmekre ható elemek, és melyek a tényeket bemutató elemek. Milyen arányban alkalmaz egy-egy kampány érzelmi láncolatokat és a tényeket. A foglalkozáson azt kell a gyerekeknek megérteniük, hogy a kampányokban egyszerre alkalmazunk többféle eszközt és ezek összessége vezethet oda, hogy az üzenet átmegy. Figyeljék meg, hogy egy adott egészségkampányban a különböző eszközök, hogy szólnak az emberekhez. Miben különbözik ugyanazon kampányon belül egy óriásplakát, egy tv reklám, egy rádiós hirdetés vagy az internetes megjelenés? Fontos tudni (felső tagozat): Egy egészségkommunikációs kampány akkor sikeres, ha nem a teljes lakosságot célozza meg, hanem a célcsoportra fókuszál, és csak azokat a kommunikációs eszközöket használja, melyek az üzenet szempontjából és a célcsoportnak a leginkább megfelelő. Azokat a kampányüzeneteket veszik komolyan az emberek, amik több érzékszervre is hatnak és érzelmi hatást is kiváltanak egyszerre az információ átadásán túl. Egy egészségkampány abban segít, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb választás. Foglalkozás 5.Így csináljuk mi! Tematika: Önálló, figyelemfelkeltő egészségkommunikációs kampány tervezése. Kifejtés: A közösség egészségi adatainak figyelembe vételével egészségkampány terv készítése, amely egyrészt a közösség tagjainak szóló üzeneteket tartalmaz, másrészt megszólítja a szülőket és a pedagógusokat, hogy figyeljenek a gyerekek egészségére. A kampánytervhez kiválasztott eszközök használata, a kampányelemek megvalósítása. Alsó tagozat: A kampányterv készítéséhez alakítsunk kiscsoportokat. Legyen, amelyik a képek válogatásáért felel, legyen, amelyik a faliújságra, a képek mellé kerülő szövegért, legyen, amelyik a faliújságok szín, forma és mintavilágáért, a dizájnért felel. Az osztályban több kampánycsapat is alakulhat, saját témával. A témák a projekthez igazodjanak (iskolakert, egészséges élelmiszerek, ivóvíz, tisztálkodás, sérülés megelőzés). Minden kiscsoportnak egy-egy faliújságot kell elkészítenie. 26

Fontos tudni (alsó tagozat): Lehetséges kommunikációs csatornák az iskolában (faliújság, iskolarádió, web site, blog stb., de pl.:a hangszóró nem kommunikációs csatorna!) Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor mindig a célcsoportnak és az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk. Nincs legjobb csatorna, mert ez mindig az adott kampánytól függ. Felső tagozat: Az osztályban alakuljanak kiscsoportok. Legyenek olyanok, amelyek a különböző kampányeszközökhöz dolgoznak majd ki kreatív terveket, és legyen egy kampányvezető csapat, amelyik a munkát felügyeli és jóváhagyja. A kampány célját, üzenetét és célcsoportját közösen döntse el a közösség. A kiscsoportok készítsenek vázlatot a saját kampányelemükre, ezt mutassák be és a közösség hagyja jóvá. Készüljön egy prezentáció, amiből kiderül, hogy milyen lesz a kampány. Fontos tudni (felső tagozat): Akkor lehet eredményes egy egészségkampány, ha az érzelmekre is hat a pontos tények és adatok közlésén túl. Ha azt szeretnénk, hogy a mondanivalónk biztosan eljusson azokhoz az emberekhez, akiknek szántuk, akkor mindig a célcsoportnak és az üzenetnek leginkább megfelelő kommunikációs csatornát kell kiválasztanunk. Nincs legjobb csatorna, mert ez mindig az adott kampánytól függ. Egészségkampány terv készítése során az előzetesen felmért egészségi adatok képezik a tervezés alapjait. Ugyanakkor fontos az adatvédelmi szabályok betartása is. 27

Foglalkozás 6. Záró foglalkozás Így csináljuk mi! Tematika: Értékelés és mérés. Kifejtés: Az utolsó foglalkozás arra szolgál, hogy az elkészült kampányelemek, grafika, video, fotó blog, honlap stb értékelését az osztályközösség elvégezze, azt a célközönség felé bemutassa és ismertesse. Ezen túl ez a foglalkozás szolgál a megszerzett kommunikációs ismeretek, egészségi állapot mérésére és az adatok rövid áttekintésével körvonalazódhat, hogy változott-e a diákok attitűdje, gondolkodásmódja az egészségtudatos életről. Alsó tagozat: A záró foglalkozást lehetőleg úgy tartsuk meg, hogy azon a szülők is részt tudjanak venni. Igyekezzünk őket is bevonni a feladatokba, de legalább kérdezzük ki őket, hogy miket tapasztaltak, hogyan változott a gyermekük gondolkodása az egészségtudatos életről, a feladatok hatására mennyire lett a mindennapok beszédtémája az egészség a családban. A diákok 28

mutassák be szóvivőik útján az elkészült faliújságokat, és röviden beszéljenek arról, hogy szerintük miért fontos az egészség. Felső tagozat: Az elkészült kampányelemeket mutassuk be, a diákok értékeljék saját munkáikat, foglalják össze, hogy milyen nehézségekbe ütköztek a készítés során. Az elkészült kampányelemeket tegyék fel a közösségi oldalakra, juttassák el a helyi médiának. A kommunikációs mérés és az egészségügyi mérés első gyors kiértékeléséből vonják le a következtetéseket, ellenőrizzék a hipotézist. Nagyrendezvény iskolai egészségkommunikációs nap A rendezvény célja bemutatni azokat a megvalósított egészségkommunikációs feladatokat, amelyek a projekt keretében elkészültek. Előkészítő foglalkozás: Az időpont kiválasztása, a program összeállítása (egészségprogramok, tanácsadás, szűrések, bemutatók). Közreműködők, partnerek megkeresése, felkérése (Egészségfejlesztési Iroda, Mentőszolgálat, Magyar Vöröskereszt, iskolaorvos, iskolavédőnő, stb.) A lebonyolításhoz szükséges eszközök összeírása (paraván a faliújságoknak, projektor a videóknak, hangosítás a rádióműsoroknak, egyéb kellékek a flash mobhoz.) Az esemény protokoll és kommunikációs tervének készítése (kiket hívjunk meg, kik szerepeljenek, sajtómeghívó, sajtóközlemény, sajtó háttéranyag). A meghívott vendégek fogadásának az előkészítése, tervezése. A szükséges eszközök működőképességének az ellenőrzése. A program helyszínének bejárása, a helyszín berendezésének megtervezése. Engedélyek beszerzése, kiürítési terv készítése. A feladatok kiosztása. Hirdetések tervezése, készítése. A lebonyolító munkatársak kijelölése, feladataik meghatározása. Fontos tudni (alsó és felső tagozat): Az egészségkommunikációs nap célja, az egészségmegőrzés, betegség megelőzés, egészségtudatos magatartás elősegítése, személyes felelősség tudatosítása. Nagyrendezvény: Vendégek, látogatók fogadása, a sajtó eligazítása, sajtó háttéranyag kiosztása, sajtómunkatársak regisztrálása. A program, megnyitó műsor, egyéb műsorszámok lebonyolítása a forgatókönyv alapján. Krízis helyzetben a vészforgatókönyv alkalmazása. 29

Értékelő foglalkozás: az esemény tapasztalatainak megbeszélése, a rendezvény értékelése, a sajtóvisszhang összegyűjtése, rendezése. A jövőre vonatkozó tanulságok összesítése, felkészülés a következő évi egészségnap megrendezésére. Mérés-zárás Itt az indításkor felvett kérdés-sort ismételjük meg. Amennyiben a foglalkozások során a szövegben színessel jelzett ismeret-elemekre kitértünk, várható, hogy jobb eredmény születik, ha nem is minden egyén, de a csoport szintjén feltétlenül. A projekt szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az eredményeket, összehasonlítható módon, helyesen dokumentáljuk. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pedagógus saját magát is mérje, és az eredményeket dokumentálja) Programzáró A teljes programsorozat zárásaként mind az alsó, mind a felső tagozat számára tartható záró foglalkozás azzal a céllal, hogy a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatainkat összefoglalhassuk, szubjektív véleményeket megoszthassunk egymással, és az elért eredményeinket összegyűjthessük. Ez jó visszacsatolás lehet mind az intézményi koordinátorok (tanárok), védőnők, és a diákok számára is egyaránt. Indikátorok: pl.: részvételi létszámadatok, azok változása a program során, az egészségi mutatók változása a közösségünkben, elkészült egészségkommunikációs anyagok mennyiségi és minőségi adatai stb. Sikerkritériumok: Az adott közösség maga állapíthatja meg a kritériumrendszerét (a kiválasztott indikátorok esetében melyeket minősít sikeresnek, esetleg melyek voltak kevésbé sikeresek. Ebben az esetben érdemes lehet megvizsgálni az okokat is, és levonni a szükséges következtetéseket.) Feedback a tanárok illetve a diákok szubjektív visszajelzési lehetősége egymásnak építő szándékkal. Ez egy kitűnő alkalom megköszönni a diákoknak az együttműködést illetve apró ajándékot emlékeztetőül elkészíteni együtt vagy átadni számukra. 30