A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola HELYI TANTERV Német nyelv Első idegen nyelv Szakközépiskola Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Közgazdasági szakmacsoport Ügyvitel szakmacsoport a 9-12. évfolyamok számára 1. oldal
A tantárgy tanulásának célja A 9. évfolyamos diákok legalább öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2-B1 közötti szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kapni és kérni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1-B2 közötti szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tárgyakban tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. évfolyam végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását. Tájékoztatásul megadjuk az Európa Tanács nyelvi szintleírásait: C2 C1 B2 Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő 2. oldal
gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 A2 A1 Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. * Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p. 3. oldal
Fejlesztési követelmények a 12. osztály végére Általános követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani német anyanyelvűekkel. Készségfejlesztési követelmények a 12. évfolyam végére Témakörök 1. Készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Középszint Követelmények A tanuló megérti a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges információit, alapvető kommunikációs szándékát Képes egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges információkat megérteni A tanuló képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben A tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás, útbaigazítás) Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban A tanuló megérti a széles olvasóközönségnek szóló, köznyelven íródott, változatos típusú olyan szövegek lényegét, amelyeknek témája közel áll mindennapi tapasztalataihoz A szövegekben és a feladatokban a tanuló tudja alkalmazni az életben általában használatos olvasási módokat (globális, szelektív, részletes értés) A tanuló képes a szöveg értelmezéséhez felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést A tanuló képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan használt szövegfajtáiban 2. Nyelvi eszköztár A tanuló képes a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerésére, és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használatára a mondat és a szöveg szintjén; az írott és a beszélt nyelv funkcionális használatára; a kommunikációs szándék értelmezésére, a különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazására. 4. oldal
Témakörök 1. Készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Emelt szint Követelmények A tanuló képes a hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák gondolatmenetének követésére, kommunikációs szándékának megértésére több beszélő esetén is. A tanuló képes beszélgetést folytatni az általánosabb, összetettebb témákban, álláspontját, véleményét szabatosan, összefüggően kifejteni a mindennapi élet feladataiban árnyaltabb kommunikációra is Beszéde összefüggő, és betartja be a nyelvhelyesség szabályait A tanuló képes megérteni általánosabb jellegű, mindennapi tapasztalataihoz nem feltétlenül közel álló, elvontabb témájú szövegeket, értelmezni a szövegben megjelenő szándékokat, véleményeket, elkülöníteni érveket és ellenérveket, tényeket és véleményeket, megérteni olyan szépirodalmi szövegeket, amelyek témájuknál, nyelvi megformáltságuknál fogva, széles olvasóréteg számára hozzáférhetőek. A tanuló képes árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban, változatos szókincset, mondanivalójának megfelelően komplex mondatszerkezeteket használni, írásművét logikusan szerkeszti és tagolni. Írásaiban figyelembe veszi a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőit és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságait. 2. Nyelvi eszköztár A tanuló képes a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerésére és biztos és árnyalt használatára a mondat és a szöveg szintjén; az írott és a beszélt nyelv funkcionális használatára; a kommunikációs szándék értelmezésére, a különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazására. 5. oldal
Tartalmi követelmények A nyelvtudás nehezen meghatározható, sok elemből összetevődő fogalom: különböző nyelvi, szociális és pszichológiai ismeretek és képességek összessége, ezért mérése is nehéz és összetett folyamat. A követelmények a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozhatók meg. A tartalmi követelmények tartalmazzák a közép- és emelt szinten azonosan megjelenő különböző témaköröket és a hozzájuk tartozó követelményeket, ezek a következők: TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások, család Középszint - A vizsgázó személye, önéletrajza*, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok* - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember bemutatása (külső és belső jellemzése)* - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat VIZSGASZINTEK - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóság és különbözőség az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke - A lakóhely nevezetességei Szolgáltatások: bank, posta, biztosító stb.* szórakozási lehetőségek * - A városi és vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok környezetünkben - Környezetvédelem szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás* 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtanulás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Emelt szint - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, reklámok - Társadalmi viselkedésformák - A lakóhely és környéke fejődésének problémái - A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - A munkavállalás körülményei, 6. oldal
- Pályaválasztás, továbbtanulás Munkavállalás*, munkába állás* 6. Életmód - Napirend, időbeosztás* - Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)* - Étkezési szokások a családban 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Ételek, kedvenc ételek* - Étkezés iskolai menzán, Étkezés étteremben*, étkezés gyorsétteremben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)* - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Programszervezés* Hagyományos és elektronikus levelezés* - Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb.* - Sportolás. kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet* - Kulturális esmények* 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés* - Nyaralás itthon, ill. külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése, élménybeszámoló* - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák - Az étkezései szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkba és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre * Az érettségi témaköreiből a csillaggal jelölt témakörök - meghatározott óraszámban - beszámíthatóak a Kereskedelem - marketing szakmacsoport Szakmai kommunikáció idegen nyelven /0061 06, /1621-06 tananyag egységébe. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az adott évfolyam követelményeinek teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. A részletes követelményrendszer megtalálható az egyes évfolyamok tantervi leírásánál. 7. oldal
Ellenőrzés, értékelés A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola idegen nyelv óráin a tanuló előrehaladását, a tanórákra való készülését írásban és szóban egyaránt, az érettségi vizsga feladatait és követelményrendszerét figyelembe véve arányosan és rendszeresen mérjük. A nyelvtanár a félév folyamán a feladat komplexitásától, az anyag terjedelmétől függően értékeli a tanulók munkáját. Egy-egy tanulónak félévenként minimum annyi jegyének kell lennie, amennyi a heti óraszám + az írásbeli nagydolgozatok száma, amit hangsúlyozottan veszünk figyelembe (lásd 1.a). 1. Az írásbeli beszámoltatások rendje, formái, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés formái: a) Kötelező írásbeli dolgozat (nagydolgozat) A nagydolgozat nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. A nagydolgozatot egy nagyobb anyagrész lezárásakor íratjuk, és szükség esetén összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Ezeknek az írásbeli számonkéréseknek az eredményét a tanulók tudásának értékelésénél nagyobb súllyal vesszük figyelembe, ezért az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal, az adott hónap érdemjegyei közé kékkel írjuk be. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk Elégtelen osztályzat esetén 2 héten belül, egy alkalommal a tanuló részére javítási lehetőséget kell biztosítani. Elégtelentől különböző osztályzat esetén is felajánlhat a szaktanár javítási lehetőséget, mellyel újabb osztályzat szerezhető. A javító dolgozat osztályzatát az osztályozó naplóba a kötelező írásbeli dolgozatok rovatba pirossal írjuk be (ez csak egyszer szerepel). Az egész órás, a félév-év végi összesítés során súlyozottan (duplán) figyelembe veendő nagydolgozatok keretén belül a tanulók vagy egy összeállított feladatsort oldanak meg, amely szókincsük és nyelvtani tudásuk mérésére egyaránt alkalmas lehet. Mérhet továbbá olvasáskészséget, íráskészséget (irányított fogalmazás) hosszabb, extenzívebb formában. b) Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat egy-egy anyagrész lezárására szolgáló számonkérési forma, mely max. 45 percet vehet igénybe. Értékelése egy osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz ír be a szaktanár. A témazáró dolgozatot egy héttel előbb be kell jelenteni és szükség esetén összefoglalás előzi meg. c) Rövid írásbeli számonkérés A rövid írásbeli számonkérés kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzésére szolgál. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Ezen belül értékeljük a tanulók által az utóbbi néhány órán elsajátított ismereteket a négy alapkompetenciának megfelelően, valamint a szókincset és a nyelvhelyességet. 8. oldal
d) Felmérő feladatlap A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. e) A tanulmányi időbe beépített rendszeres vizsgák A 10. évfolyam végén (kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok esetén a 11. év végén) május közepéig szóbeli és írásbeli felmérést tartunk a 9. és a 10. évfolyam tananyagából. A vizsgát a 10. (ill. 11.) tanév májusában szervezzük meg. A köztes vizsgára való felkészítés folyamatosan történik, értékelése az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően történik. A 12. év végén (kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok esetén a 13. év végén) április közepéig írásbeli felmérést tartunk az érettségi követelményéből a tanulók érettségi vizsgára jelentkezését figyelembe véve differenciáltan, melynek százalékos teljesítményét az előírásoknak megfelelően értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. A belső (záró) vizsgára való felkészítés folyamatosan történik. Ezen felmérések eredménye zöld színű tollal kétszer kerül beírásra az osztálynaplóba. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy megtekintse és észrevételezze azokat. A kötelező írásbeli nagydolgozatot a szaktanár a tanév végéig megőrzi, a tanév végén leadja irattározásra. A kiemelkedő teljesítményt félévenként szaktanári dicsérettel értékeljük. Az elégtelenre álló tanulók szüleit első alkalommal az első és/vagy a harmadik negyedév végén az ellenőrző könyvben, másodszor pedig az iskola bélyegzőjével ellátott, hivatalos, tértivevényes és ajánlott levélben legkésőbb a félévi, illetve az év végi lezárás előtt 10 nappal értesíteni kell. 2. Szóbeli számonkérés: A szóbeli számonkérések módja, változatai A tanulók rendszeresen szóban is számot adnak arról, hogy milyen mértékben sajátították el az előző néhány óra anyagát. Mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli számonkérés a kommunikatív készségeket kívánja fejleszteni, alkalmazás és nem elméletközpontú. Az írásbeli és szóbeli számonkéréseken kívül a tanulónak lehetősége van arra, hogy szorgalmával, ötleteivel, gyorsaságával jeles osztályzatot szerezzen szorgalmi feladataira vagy órai munkájára. Pozitívan értékelhetjük ezen kívül a tanuló precíz, áttekinthető füzetvezetését is. A tanulónak a félévi és év végi jegylezárások előtt két héttel lehetőséget adunk arra, hogy jelezze javítási szándékát. A nyelvtanár ebben az esetben átfogó feladatsort állít össze, szóban és írásban is beszámoltatja a tanulót a félév súlypontozott tananyagából. 3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. 9. oldal
Általános elvek a házi feladatok kiadásánál: 1. Ösztönözni kell a tanulókat a házi feladat rendszeres elkészítésére. 2. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 3. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 4. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. 4. A nyelvi készségek fejlesztésére irányuló fakultatív feladatok a, Kiselőadás A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. b, Iskolai pályázatok, vetélkedők Az idegen nyelvi munkaközösség minden tanév elején meghatároz változatos, érdekes témaköröket az iskola tanulói számára, melyet a pályázati kiírásnak megfelelően adnak le az érdeklődő tanulók szaktanáruknak. A sikeres pályázatokat, a vetélkedőkön való eredményes szereplést jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. c, Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk. 10. oldal
Taneszköz kiválasztás elvei A magasabb óraszámban tanított nyelvek esetében a hallás, beszéd, olvasás és az íráskészség fejlesztésére egyaránt hangsúlyt fektetünk, felkészítjük diákjainkat a közép- ill. emelt szintű érettségi vizsgára. Olyan tananyagokat és taneszközöket választunk, melyek segítségével az ismeretek spirálisan bővíthetők, a szelektív, ill. totális megértés kiegészíthető. Az oktatás alapjául szolgáló eszközöknek lehetővé kell tenniük a reproduktív gyakorlást és el kell juttatni a tanulókat a produktivitást igénylő feladatok sikeres megoldásához, miközben változatos módszereket kínálunk az ismeretek elsajátításához. Az OM által kiadott tankönyvjegyzékéből ajánljuk a tankönyvcsaládokat. A taneszközökről mindig az előző tanév első félévének végén dönt a munkaközösség a kereskedelmi forgalomban lévő és a korszerű nyelvtanítás követelményeinek megfelelő anyagokból válogatva. 11. oldal
A tanterv évfolyamonkénti lebontása 12. oldal
Témakörök 9. évfolyam Heti óraszám: 5 a) Emberi kapcsolatok a családi élet ismerkedés, barátkozás rokoni és családi kapcsolatok külső és belső tulajdonságok b) Környezetünk otthonunk és környéke technika az otthonunkban, háztartási gépek c) Az iskola világa egy nap az iskolában iskolám bemutatása d) Mindennapi életünk házi munkák, mindennapi tevékenységek családtagok, ismerősök foglalkozása e) Vásárlás üzletek, termékek, mennyiségek árak és pénznemek f) Étkezés mindennapi étkezések vendéglátás, asztalterítés, kínálás vendéglátó helyek, rendelés, fizetés, reklamáció g) Időjárás, évszakok az évszakok jellemzői érdeklődés az időjárásról h) Közlekedés, utazás útbaigazítás, helyi közlekedés utazási előkészületek közlekedési eszközök és az utazás módjai i) Öltözködés ruhadarabok, anyagok, minták divat ruhavásárlás j) Szabadidő, szórakozás hobbik, szabadidős tevékenységek baráti összejövetelek televízió, rádió sportolás 13. oldal
Célok Célunk, hogy a tanuló megértse és elfogadja az idegen nyelvek haladó szintű elsajátításának/tudásának fontosságát. szívesen tanulja a célnyelvet sajátítsa el a nyelvtanulás hatékony módszerét a német nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni. ismerje meg a német nyelvű országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét. a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert eddig megszerzett ismereteit mélyítse el a német nyelven történő kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag gazdagodjon. Készségfejlesztés-követelmények a 9. évfolyam végére Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; 14. oldal
Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni; A továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a 9. évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Liebe(r) Viele Grüsse. Dein(e) Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! 15. oldal
akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will Klasse! Blödsinn! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság Das ist Meine Mutter ist... Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? ja, nein, nicht, kein, doch, Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Gib mir bitte! / Kannst du bitte? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség múltidejűség, sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum, Perfekt Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. 16. oldal
Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok személytelenség irányok, helymeghatározás gyakoriság sich-verben "es" haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es geht um.../ Es dauert lange bis... Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie. hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat határozott mennyiség határozatlan mennyiség alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. 17. oldal
Modalitás felszólítás Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens) Esetviszonyok névszók a Nominativ, mondatban Akkusativ, Dativ, Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. denn, weil, Subjektsatz Objektsatz Temporalsatz Finalsatz: um zu / damit Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn..., Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Szövegössze-tartó eszközök kötőszók, Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, névmások ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, man Az ellenőrzés a fent részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. 18. oldal
10. évfolyam Heti óraszám: 5 Témakörök a) Ember és társadalom családi programok az élet fordulópontjai önéletrajz b) Tágabb környezetünk természeti környezetünk környezetvédelem lakáskörülmények településtípusok: a városi és a vidéki élet előnyei és hátrányai c) Az iskola világa diákélet és az oktatási rendszer hazánkban diákélet és oktatási rendszer a német nyelvi országokban d) A munka világa pályaválasztás: szakmák, elképzelések a jövőre munkavállalás, munkahely, munkakörülmények bérek, fizetések, megélhetés e) Szolgáltatások postai és banki szolgáltatások szervizelés, javítás, szerelés f) Utazás, turizmus nyaralás belföldön utazás külföldre a német nyelvi országok fontosabb nevezetességei szállásfoglalás g) Egészséges életmód leggyakoribb betegségek, baleset, sérülés orvosnál. gyógyszertárban, kórházban egészséges életmód, étkezés, testedzés, higiénia h) Művelődés, szórakozás, sport mozi, színház, koncert sportrendezvények i) Fővárosunk idegenforgalmi nevezetességek városnézés, turizmus j) Országismeret, kultúra német nyelvű irodalom (versek, novellák) német dalok történelem, híres emberek 19. oldal
Cél A tanuló német nyelvű kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon. négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlõdjön. a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja. ismeretei bõvüljenek a német anyanyelvű népekrõl. Követelmények Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 20. oldal
A továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a 10. évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. 21. oldal
Tartalom Dőlt betűvel szerepelnek a 10. osztályban belépő szándékok és fogalomkörök. a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Guten Tag, das ist Auf Wiederhören! Tschüs! Liebe(r) Viele Grüsse. Dein(e) Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat bosszúság Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, ellenvetés érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Ich interessiere mich für (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? 22. oldal
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés Das ist Meine Mutter ist / Es geht um Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? ja, nein, nicht, kein, doch, weder noch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob Ich kenne.. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Gib mir bitte! / Kannst du bitte? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre beszélési szándék jelzése, téma bevezetése beszélgetés lezárása Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? Dabei fällt mir gerade ein, Und was sagst du zu? Nun, so viel für heute. c) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. múltidejűség, Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. 23. oldal
Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. sich-verben Ich freue mich. személytelen-ség "es" Es ist kalt. Es regnet. Es geht um.../ Es dauert lange bis... Passiv (Präsens) Sie werden am Flughafen abgeholt. irányok, helymeghatározás haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie. hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat eins, zwei erste, zweite 24. oldal
Minőségi viszonyok Modalitás Esetviszonyok határozott mennyiség határozatlan mennyiség felszólítás névszók a mondatban alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklina-tion) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Präteritum) Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. 25. oldal
Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Subjektsatz denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / wenn..., Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... feltételesség Konditonalsatz: Wenn ich Zeit habe, (Indikativ) Präsens Wenn ich Zeit hätte,... Konjunktiv II. (würde) Sie würde kommen, wenn... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in Szövegösszetart ó eszközök kötőszók, die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man Az ellenőrzés a fent részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. Május hónapban írásbeli és szóbeli köztes vizsga a 9. és 10. évfolyam tananyagából és témaköreiből. 26. oldal
11. évfolyam Témakörök Heti óraszám: 5 a) Ember és társadalom tulajdonságok: részletes külső és belső jellemzés párkapcsolatok, házasság b) Tágabb környezetünk szokások, intézmények, vallási és nemzeti sajátosságok különböző életmódok c) A munka világa álláskeresés pályázatok, szakmai önéletrajz és elbeszélgetés d) Egészséges életmód káros szenvedélyek környezeti ártalmak e) Szabadidő múzeumok, kiállítások szórakozóhelyek f) A média világa reklámok sajtó, hírek g) Országismeret a német nyelv helyzete a világban a német nyelvű országok ünnepei h) Magyarország földrajz, éghajlat idegenforgalmi nevezetességeink i) Felsőoktatás továbbtanulás egyetemi és főiskolai élet j) Tudomány és fejlődés találmányok felfedezések Célok: A tanuló német nyelvû kommunikációja árnyaltabbá váljon és érzelmeit is ki tudja fejezni. mind szóban mind írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó rövidebb hallott vagy látott szövegeket. bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. 27. oldal
Készségfejlesztés-követelmények a 11. évfolyam végére Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményt kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 28. oldal
Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás és bemutatkozás személyes levélben megszólítás személyes levélben elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Liebe(r) Dein(e), Viele Grüße Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach / Was denkst darüber? valaki igazának az elismerése és el Da hast du (nicht) Recht! nem ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf, ich soll kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? 29. oldal
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés Das ist Meine Mutter ist / Es geht um Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? ja, nein, nicht, kein, doch, weder noch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob / Ich kenne.. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Kannst du bitte? /Gib mir bitte Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! Können wir gehen? / Möchtest du? Ja, gerne! Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein bevezetése megerősítés Ja, das stimmt. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. jelenidejűség Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. 30. oldal
Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok múltidejűség, jövőidejűség Präteritum, Perfekt Plusquamperfekt Futur (mit Präsens) Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt. Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Futur személytelen-ség sich-verben Ich freue mich. es irányok, helymeghatározás Passiv (Präsens) haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um.../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt. Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie. hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um Időbeli viszonyok gyakoriság Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Die Bücher sind bei Karl. Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag 31. oldal
Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Modalitás időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat határozott mennyiség határozatlan mennyiség alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Prätreritum) eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Esetviszonyok felszólítás névszók a mondatban Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. 32. oldal
Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Subjektsatz denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / Wenn..., Bevor / Während/Solange... feltételesség Finalsatz: um zu / damit Relativsatz Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... Wenn ich Zeit habe, Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Szövegösszetartó eszközök kötőszók, und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, Az ellenőrzés a fent részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. 33. oldal
Témakörök 12. évfolyam Heti óraszám: 5 óra a) Ember és társadalom emberi kapcsolatok generációs problémák másság és előítéletek, tolerancia b) Tágabb környezetünk társadalmi viszonyok nemzetiségek, kisebbségek, rasszizmus c) A munka világa a munkaerőpiac munkanélküliség d) Egészséges életmód egészségvédelem lelki egészség természetes gyógymódok e) Környezetvédelem természeti katasztrófák f) Szabadidő extrém sportok televízió-és számítógép-függőség g) Kommunikáció mobiltelefon elektronikus levelezés h) A média világa hírek, újságcikkek szenzációk, botrányok i) Országismeret a célországok politikai és gazdasági helyzete művészet, irodalom, zene, sport j) Magyarország az ország politikai és gazdasági helyzete művészet, irodalom, zene, sport 34. oldal