BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma. Német nyelv Második idegen nyelv Nyelvi előkészítő osztály

Átírás

1 2017 BGSZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma HELYI TANTERV Német nyelv Második idegen nyelv Nyelvi előkészítő osztály a 9.nyek-12. évfolyamok számára Közgazdaság ágazat szeptember

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A tantárgy tanulásának célja 2. Követelmények 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 4. Ellenőrzés, értékelés 5. A taneszközök kiválasztásának elvei 6. A tanterv évfolyamokra és témakörökre lebontva 2

3 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM Német nyelv Második idegen nyelv 9.nyek-12. évfolyam 1. A tantárgy tanulásának célja: Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös Európai Referenciakerettel összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A második idegen nyelv tanulásának célja, hogy a tanulókat az öt tanév során B1-B2 szintű nyelvtudáshoz juttassa. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során is építeni tudjanak a más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladattípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A tanulókban részben már kialakultak nyelvtanulási stratégiák. Ezért reálisan elvárható, hogy a nyelvi előkészítő 12. évfolyamának befejezésére az Európa Tanács által leírt szintek közül az B1-B2 szintet elérjék a tanulók. A szakközépiskolákban lehetőséget nyílik arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Ez a nyelvi órákon a különböző szakmai tartalmak feldolgozását jelenti, amelyek megjelenhetnek például a felhasznált szövegekben, a szókincs fejlesztésében és a témakörök feldolgozása során, valamint egyes kommunikációs helyzetek is adaptálhatók szakmai szituációkra. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli általános és szaknyelvi jellegű nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Javasolt kimeneti szint a 12. évfolyamon: B1-B2. 2. Fejlesztési követelmények a 12. osztály végére 2.1. Általános követelmények A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. Képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. Ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb 3

4 pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. Több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. Képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. (B1) A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét. Aktívan részt vesz az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes leírást ad az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait. Elolvas a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket. Több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga emelt szintjének és követelményeinek. (B2) 2.2.Tartalmi követelmények A nyelvtudás nehezen meghatározható, sok elemből összetevődő fogalom: különböző nyelvi, szociális és pszichológiai ismeretek és képességek összessége, ezért mérése is nehéz és összetett folyamat. A követelmények a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozhatók meg. A tartalmi követelményekben megtalálhatók a különböző témakörök és a hozzájuk tartozó követelmények, amelyek a következők: 1. Nyelvi készségek 2. Nyelvi eszköztár (Megjegyzendő, hogy a nyelvhasználat képességének olyan lényeges elemei, mint a kiejtés és az intonáció, valamint a helyesírás és központozás csak a beszédkészséggel, illetve az íráskészséggel összekapcsolva mérhetők.) 3. A vizsgázó életkorának és érdeklődésének megfelelő témák 4. Kulturális, interkulturális ismeretek és készségek 5. Egyéb készségek (pl. szakmai tartalmak, tantárgyközi integráció) 3. Készségfejlesztés-követelmények a 12. évfolyam végére 4

5 Hallott szöveg értése: B1: A tanuló legyen képes kb.200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani. Legyen képes megérteni a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges információit, alapvető kommunikációs szándékát; az adott helyzetben megérti a szükséges információkat. A tanuló legyen képes a 11. évf.-nál leírt köznyelvi beszélgetést, monologikus szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni. B2: A köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédek megértése, ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek. Konkrét és elvont témájú üzenetek megértése, amelyek a mindennapi élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak. Az összetettebb érvelés követése, amennyiben a téma viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető. Az anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése. Az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános és részinformációinak megértése. Beszédkészség: B1: A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni, beszélgetésben részt venni, társalgásban álláspontját, véleményét kifejteni, mindezt pontosan, világos, egyszerű stílusban. Így képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben, képes lesz megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás, útbaigazítás). B2: Világos, szisztematikusan kifejtett leírás és bemutatás, előadás tartása az érdeklődési körhöz és a tanulmányokhoz kapcsolódó témák széles skálájában. A fontos gondolatok megfelelő kiemelése, és a mondanivaló alátámasztása példákkal, érvekkel. Annak megtervezése, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon, valamint a hallgatóságra tett hatás figyelembe vétele. Képesség természetes módon eltérni egy előre elkészített szövegtől. 5

6 Az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló megnyilatkozás, témakifejtés (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok alapján. Olvasott szöveg értése: B1: A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, köznyelven írt, változatos típusú olyan szövegek lényegét, amelyeknek témája közel áll a mindennapi élet tapasztalataihoz. A szövegekben és feladatokban legyen képes alkalmazni az életben használatos olvasási módokat (globális, szelektív, részletes értés). A tanuló tudja a szöveg értelmezéséhez felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést. A tanuló legyen képes publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. B2: Az érdeklődési körhez kapcsolódó szövegek elolvasása és megértése. Hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvasása, a lényeges részletek megtalálása. Önálló olvasás, az olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően. Bonyolultabb és hosszabb szövegekben is az író álláspontjának, nézőpontjának megértése. Az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános és részinformációinak megértése. Íráskészség: B1: A tanuló legyen képes kb.200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Tudja érthetően és változatosan kifejezni magát a mindennapi élet általánosan használt szövegfajtáiban. B2: Világos, részletes szövegek írása érdeklődési körrel és tanulmányokkal kapcsolatos számos témakörben és műfajban. Érveik gondolatok és vélemény kifejtése elvont témákról is. Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek feljegyzése. Az adott műfaj hagyományainak követése. Jártasság az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában. 6

7 Szóbeli interakció: B1: Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek. B2: Folyékony, helyes és hatékony nyelvhasználat általános és tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében. Gondolatok, vélemény és érvek, valamint az érzelmek különböző fokozatainak pontos kifejezése. Hatékony részvétel a mindennapi és a tanulás során előforduló vitahelyzetekben. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben zökkenőmentes kommunikáció kezdeményezése, fenntartása és lezárása vizuális és verbális segédanyagok alapján. 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az adott évfolyam követelményeinek teljesítése a magasabb évfolyamra lépés feltétele. A részletes követelményrendszer megtalálható az egyes évfolyamok tantervi leírásánál. 4.Ellenőrzés, értékelés, Az értékelés általános elvei és módszerei Hatékonyan nevelni és tanítani lehetetlen megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások nélkül, hiszen az ellenőrzési folyamatban nyert információkat elemezve alakíthatók ki további pedagógiai munkánk irányai, lépései. Ugyanakkor az ellenőrzés és értékelés a tanulási és önnevelési folyamat fejlesztésének fontos eszköze, a folyamatos ellenőrzés rendszeres munkára szoktatja a tanulókat, ellenőrzés eszközéül szolgáló feladatok megoldása közben hozzászoknak a koncentrált, pontos munkavégzéshez, az önálló munkához, fejlődik gondolkodásuk, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. Miden tanulói teljesítményt lehet és kell értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni. A tantárgyi teljesítmények elbírálásánál messzemenően objektivitásra kell törekedni. Az írásbeli és szóbeli tanulói teljesítményt minden esetben értékelni kell, az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelésével együtt legkésőbb két héten belül ismertetni kell a 7

8 tanulóval. A szóbeli feleleteknél is élni kell a tanári és tanulói értékelés, bírálat lehetőségével, elősegítve ezzel a tanulók ítélőképességének és önértékelésének fejlődését. Egy-egy tanulónak félévenként minimum a tantárgy heti óraszámának megfelelő érdemjegyet kell adni, ebbe a kötelezően írt (témazáró) dolgozatok érdemjegyei is beleszámítanak. A heti 1 órás tárgyak esetében a minimális érdemjegyek száma 2. Az érdemjegyek kb. felét a félév első felében (a negyedéves értékelésig) kell szerezniük a tanulóknak. A félévi és év végi osztályzat nem lehet kizárólag az érdemjegyek számtani átlaga, vegye figyelembe az értékelési időben bekövetkezett fejlődést. A rendszeres szóbeli számonkérés alapkövetelmény (kivéve a gyakorlati és készségtárgyakat, amelyek iskolánkban az gépírás, egyes szakmai tárgyak, testnevelés), a szóbeli és írásbeli érdemjegyek aránya a szaktárgy jellegétől függ. Szaktárgyi érdemjegy nem adható magatartásbeli, szorgalmi problémák esetén. A diákoknak és a szülőknek hozzáférésük van az e-naplóhoz, így azon keresztül folyamatosan tudnak tájékozódni az órarendről, a hiányzásokról és az osztályzatokról. Lehetőség van az üzenetküldésre is, mind az osztályfőnök, mind a gyermeket tanító szaktanár részére. Negyedévenként szükség esetén szövegesen is értékeljük a tanulók teljesítményét, valamint félévkor a lezárásokkal kapcsolatosan is értesítjük a szülőket az ellenőrző könyvben. A szülők rendszeres és folyamatos tájékoztatása történhet továbbá tanári fogadóórán, össztanári fogadóórán, szükség esetén a szülő külön behívásával. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a szülőket a szaktanár jelzése alapján az osztályfőnök köteles erről a tényről 2 alkalommal írásban értesíteni. A tanuló kérésére a szaktanár tanórán kívül félévenként lehetőséget biztosít arra, hogy számot adjon a tananyag ismeretéről. Ilyen lehetőségnek tekintjük a javító dolgozat írását. A tanulók értékelése 5 érdemjegy felhasználásával történik. Az értékelés formái szóbeli számonkérés (felelet, előadás), írásbeli számonkérés (teszt, feladatlap, példamegoldás és elemzés, esszé), gyakorlati feladat bemutatás az érdemjegybe és az osztályzatba bele kell számítani a tanulóknak a tantárggyal kapcsolatos valamennyi megnyilvánulását, így versenyeken, vetélkedőkön való részvételt, pályázatok, pályamunkák készítését, gyakorlati tevékenységet (kísérletek, gyűjtőmunka, adatfeldolgozás és értékelés, monográfia, faliújság, kiállítás, múzeum látogatás megszervezése, beszámoló a látottakról, több órai aktív ill. passzív tanulói munka, stb. ) 4.1. Az írásbeli számonkérés formái az iskolánkban: 1. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozat: nagyobb anyagrészt számon kérő írásbeli dolgozatot. Ezek számát a tantárgyak helyi tanterve rögzíti: első idegen nyelvből félévente két témazáró dolgozatot, 2. idegen nyelvből félévente egy témazáró dolgozatot írnak a tanulók. A témazáró dolgozat összefoglaló dolgozat, nagyobb anyagrészben kíván tájékozódást szerezni a tanuló felkészültségéről. Mérhető vele a tudás, az ismeretek szilárdsága és azok biztonságos alkalmazása. Bizonyos anyagrészek lezárásakor íratjuk; összefoglalás és rendszerező ismétlés előzi meg. Ennek 8

9 a dolgozatnak a megíratását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulóknak, és fel kell hívni a figyelmet a legfontosabb anyagrészekre, az előforduló problémákra. Célszerű gyakorló feladatokat kijelölni, ezzel is fokozni a felkészülés intenzitását. A dolgozatot úgy kell tervezni, hogy egy nap két témazárónál ne legyen több. A dolgozatot a hiányzó tanulókkal pótoltatni kell. A témazáró dolgozat eredménye jól elkülönül az e-naplóban, hiszen külön oszlopban, pirossal kerül be. A szaktanár egyszeri alkalommal javítási lehetőséget ajánlhat fel, mellyel nem csak az elégtelent kapott diákok élhetnek. A javító dolgozatot két héten belül kell megírni, lehetőség szerint tanórán kívül. A javító dolgozat beadása nem kötelező. Ha a diák javító dolgozatát beadja, akkor ezzel (eredményétől függetlenül) újabb osztályzatot szerez, melyet a szaktanár az eredeti témazáró mellé könyvel el. A témazáró dolgozatok dupla súllyal szerepelnek a jegyek között, ezt a rendszer automatikusan számolja. Az osztályozás a következő százalékos megoszlás alapján történik: 0-29 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) Ettől eltérni csak rendkívül indokolt pedagógiai szituációban megengedett. 2. Rövid írásbeli számonkérés (röpdolgozat): kisebb anyagrész elsajátításának ellenőrzése szolgáló számonkérési forma. Célja a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése, ezért előre bejelenteni nem kell. Időtartama ne haladja meg a 20 percet. 3. A felvett tanulók szeptember elején egységes feladatlap alapján felmérő dolgozatot írnak. Ennek célja a tanulók tudásszintjének vizsgálata, a tanár további tervező és felzárkóztató munkájához való adatgyűjtés. A felmérőre adott érdemjegyet nem számítjuk az osztályzatokba! 4. Évfolyamok egységes felmérése: Értékelése osztályzattal történik, melyet az osztályozó naplóba a megfelelő hónaphoz egyszeres súllyal ír be a szaktanár. 5. Diagnosztikus felmérést iratunk a 10. évfolyam végén május hónapban a 9. és a 10. évfolyam tananyagából, valamint a 12. évfolyam végén április hónapban az érettségi tartalmi követelményéből, amelynek százalékos teljesítményét értékeljük. Hiányzás esetén a tanulóval pótló dolgozatot iratunk. Az elégtelent írt tanulók javítóvizsgán vesznek részt. Az írásbeli dolgozatokat szóbeli vizsga is követi. Ezen felmérések 9

10 eredménye összesített vizsgajegyként kerül beírásra a naplóba és a rendszer automatikusan megkülönböztetett színnel jelzi (lila) és kétszeres súllyal veszi figyelembe az átlag számításakor. A kötelező témazáró dolgozatokat az íratás előtt egy héttel a tanulók tudomására kell hozni, egyéb írásbeli számonkéréseket előzetesen bejelenteni nem kötelező. Egy nap legfeljebb két előre bejelentett dolgozat iratható. Bármely írásbeli számonkérésre elégtelen osztályzat adható, ha a tanuló nem megengedett segédeszközt használt megírása során. Az írásbeli munkákat kijavítva, a pedagógus értékelése mellett aláírásával ellátva, legkésőbb két héten belül ismertetni kell a tanulóval. A tanuló joga, hogy a kijavított és értékelt írásbeli számonkérést megtekintse. A helyi tantervben előírt kötelező írásbeli témazáró dolgozatokat, szintfelmérő dolgozatokat, valamint a diagnosztikus felméréseket a szaktanár a tanév végéig megőrzi, majd leadja irattározásra. 4.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni munkája az írásbeli és szóbeli házi feladatok szerves folytatásai a tanórai munkának. Általános elvek a házi feladatok kiadásánál: 1. Ösztönözni kell a tanulókat a házi feladat rendszeres elkészítésére. 2. A kijelölt házi feladatokhoz adjunk útmutatást, segítséget (figyelembe véve a csoport képességét). 3. A feladatok kijelölése differenciáltan történjen. A feladatsor mindig tartalmazzon elégséges, közepes és jó képességű tanulókra vonatkozó feladatot. 4. Az önálló gyakorlás igényének fokozása érdekében témakörönként jelöljünk ki nagyobb időintervallumra gyakorló feladatokat, melyeket felhasználhatunk dolgozatoknál, feleléseknél. 4.3 A nyelvi készségek fejlesztésére irányuló fakultatív feladatok a, Kiselőadás A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk. b, Iskolai pályázatok, vetélkedők 10

11 Az idegen nyelvi munkaközösség minden tanév elején meghatároz változatos, érdekes témaköröket az iskola tanulói számára, melyet a pályázati kiírásnak megfelelően adnak le az érdeklődő tanulók szaktanáruknak. A sikeres pályázatokat, a vetélkedőkön való eredményes szereplést jeles érdemjeggyel jutalmazzuk. c, Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk. 5. A taneszközök kiválasztásának elvei Olyan tananyagokat és taneszközöket választunk, melyek segítségével az ismeretek spirálisan bővíthetők, a szelektív, ill. totális megértés kiegészíthető. Az oktatás alapjául szolgáló eszközöknek lehetővé kell tenniük a reproduktív gyakorlást és el kell juttatni a tanulókat a produktivitást igénylő feladatok sikeres megoldásához, miközben változatos módszereket kínálunk az ismeretek elsajátításához. Az OM által kiadott tankönyvjegyzékéből ajánljuk a tankönyvcsaládokat. A taneszközökről, a kereskedelmi forgalomban lévő és a korszerű nyelvtanítás követelményeinek megfelelő anyagokból válogatva, mindig az előző tanév első félévének végén dönt a munkaközösség. 11

12 6. A tanterv évfolyamonkénti lebontása 12

13 1. Témakörök NÉMET NYELV 2. idegen nyelv 9. (nyek) évfolyam Heti óraszám: 4 óra 1. Egyén és család személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi élet és ünnepek 2. Ember és társadalom Mindennapi élethelyzetek 3. Környezetünk: Szűkebb és tágabb a szűkebb környezet, a lakás, egy szoba bemutatása környezetünk falu-város hasonlóság, különbségek 4. Utazás: Városi közlekedés: jegyváltás, átszállás, helyátadás a járműveken 5. Az iskola világa: az osztályterem leírása, tantárgyak, tanárok, iskolai tevékenységek, saját iskola 6. Szórakozás: tömegsport, sport mint szabadidős tevékenység sportolási lehetőségek 2. Célok Célunk, hogy az első évben a tanuló megértse és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának/tudásának fontosságát. felismerje a német nyelvnek, mint egyik fontos világnyelvnek különös jelentőségét. kedvelje meg a tanult idegen nyelvet. sajátítsa el a nyelvtanulás legalapvetőbb módszereit. a német nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként a gyakorlatban legyen képes használni. ismerje meg a német országok kultúrájának, szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét. a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert. 3. Készségfejlesztés-követelmények a 9. nyek évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni. 13

14 Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.100 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni. Szóbeli interakció: Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. 4. A továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a 9. nyek évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. 5. Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Liebe(r) Viele Grüsse. Dein(e) Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. 14

15 köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will Klasse! Blödsinn! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, Das ist Meine Mutter ist... leírása események leírása Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal információkérés, információadás Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob 15

16 A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Gib mir bitte!/ Kannst du bitte? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt jelenidejűség Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. múltidejűség, Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Birtoklás kifejezése jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. sich-verben Ich freue mich. személytelenség "es" Es ist kalt. Es regnet. Es geht um.../ Es dauert lange bis... 16

17 Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás haben, gehören Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Wessen? von, -s das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat határozott mennyiség eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes 17

18 Minőségi viszonyok Modalitás határozatlan mennyiség felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens) Nominativ, Akkusativ, Dativ, Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. 18

19 Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Subjektsatz Objektsatz Temporalsatz Finalsatz: um zu / damit Relativsatz denn, weil, Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn..., Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Szövegösszetartó eszközök kötőszók, névmások und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, man 6. Az ellenőrzés a fentiekben részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. 19

20 NÉMET NYELV 2. idegen nyelv 9. évfolyam Heti óraszám: 2 óra 1. Témakörök 1. Környezetünk: Természeti környezetünk, időjárás, évszakok 2. Életmód, egészség és betegség: életmód, megbetegedés, baleset Étkezés: otthon, étteremben, kedvenc ételek, étkezési szokások Öltözködés: iskolába, színházba 3. Szabadidő, művelődés: hobbi, érdeklődés, szórakozás, önkifejezés Televízió: műsorok, műsorkritika 4. Idegenforgalom, országok közötti kapcsolatok Utazás: előkészületek, nyaralás 5. Ember és társadalom Mindennapi élethelyzetek: szolgáltatások: posta, gyorstisztító, javítóműhely 2. Cél A tanuló német nyelvű kommunikációja mind formailag, mind tartalmilag javuljon, gazdagodjon. négy nyelvi alapkészsége harmonikusan fejlődjön. a tanult nyelvtani szerkezeteket és szókincset felismerje és helyesen használja. ismeretei bővüljenek a német anyanyelvű népekről. 20

21 3. Követelmények Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni. Szóbeli interakció: Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). 4. A továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a 9. évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. 5. Tartalom Dőlt betűvel szerepelnek a 9. osztályban belépő szándékok és fogalomkörök. 21

22 a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Guten Tag, das ist Auf Wiederhören! Tschüs! Liebe(r) Viele Grüsse. Dein(e) Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat bosszúság Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach Was denkst darüber? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Ich interessiere mich für (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf 22

23 kötelezettség ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, ellenvetés érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt Ich mache das schon! Ich will Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, Das ist Meine Mutter ist / Es geht um leírása események leírása Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal információkérés, információadás Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob ismerés, nem ismerés Ich kenne.. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Gib mir bitte!/ Kannst du bitte? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Möchtest du? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? 23

24 beszélési szándék jelzése, téma Dabei fällt mir gerade ein, bevezetése megerősítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu? Nun, so viel für heute. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt jelenidejűség Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. múltidejűség, Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Birtoklás kifejezése jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause. sich-verben Ich freue mich. személytelenség "es" Es ist kalt. Es regnet. Es geht um.../ Es dauert lange bis... Passiv (Präsens) Sie werden am Flughafen abgeholt. haben, gehören Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Wessen? von, -s das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. 24

25 Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um, Gehen Sie durch den Park! Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Időbeli viszonyok Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag, időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat határozott mennyiség határozatlan mennyiség alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. 25

26 Modalitás felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban Logikai viszonyok alárendelések feltételesség Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Präteritum) Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Kausalsatz Subjektsatz Objektsatz Temporalsatz Finalsatz: um zu / damit Relativsatz Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. (würde) Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als. Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Ich konnte das Fenster nicht schließen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Als / wenn..., Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... Wenn ich Zeit habe, Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn... 26

27 Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Szövegösszeta rtó eszközök kötőszók, und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man 6. Az ellenőrzés a fentiekben részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. 27

28 NÉMET NYELV 2. idegen nyelv 10. évfolyam HETI ÓRASZÁM: 2 óra 1. Témakörök 1. Idegenforgalom, országok közötti kapcsolatok Utazás: közlekedési eszközök előnyei, hátrányai Hazánk megismertetése a külföldiekkel: fővárosunk, lakóhelyünk nevezetességei, története Magyarország bemutatása 2. Utazás, országok közötti kapcsolatok: Helyünk Európában Német anyanyelvű országok bemutatása: nevezetességek és szokások 3. Környezetünk környezetvédelem 4. Ember és társadalom A fiatalok kapcsolatai, kommunikációja, értékek és konfliktusok 5. Életmód, egészség Lelki egészség Betegségek, sérülések, gyógymódok 2. Célok: A tanuló német nyelvű kommunikációja váljon árnyaltabbá és érzelmeit is ki tudja fejezni. mind szóban mind írásban értsen meg és használjon gazdagabb szókincset és bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó rövidebb hallott vagy látott szövegeket. bátrabban és gördülékenyebben használja az ismert nyelvi elemeket. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. 28

29 Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési körhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák esetén. A hallott szöveg gondolatmenetének nagy vonalakban való követése, egyes tényszerű részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos, és ismerős kiejtéssel folyik. Mindennapi társalgásban a világos beszéd követése szükség esetén visszakérdezések segítségével. Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése. Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése. Telefonbeszélgetésekben a főbb információk megértése. Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek lényegének megértése. Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik. A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből és a mondat jelentésének kikövetkeztetése. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. 3. Készségfejlesztés-követelmények a 10. évfolyam végére Hallott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; ebben ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni, a fontos információt megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani. Ismerős témákról szóló köznyelvi beszéd megértése főbb vonalaiban és egyes részleteiben is. Egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveinek megértése több beszélő esetén is. Fontos információk megértése azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, 29

30 amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési körhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. Beszédkészség: A tanuló legyen képes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési és kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgást követni; beszélgetésben részt venni. Folyamatos önkifejezés a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével ismerős témakörökben. Érthető és folyamatos beszéd, a mondanivaló tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének tartalmilag pontos kifejtése. Olvasott szöveg értése: A tanuló legyen képes kb.200 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni. A nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő szövegek megértése. Az írott vélemény, érvelés követése, ezekből a lényeges részinformációk kiszűrése. Íráskészség: A tanuló legyen képes kb.150 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Részletesebb, összefüggő és tagolt szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Eseményekről, élményekről, érzésekről, benyomásaokról és véleményről írásbeli beszámolás, valamint tvélemény alátámasztása. Hatékony írásbeli interakció folytatása. Jegyzetkészítés olvasott vagy hallott, érdeklődési körhöz tartozó szövegről, illetve saját ötletekről. Több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. Szóbeli interakció: Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. 30

31 Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Önálló boldogulás a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is Gondolatokat cseréje, véleménynyilvánítás és érvelés az érdeklődési körbe tartozó és általános témákról is. A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete és biztonsággal történő alkalmazása. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. 4. A továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló a 10. évfolyam számára előírt követelményeket minimum elégséges szinten teljesítse. 5. Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás és bemutatkozás személyes levélben megszólítás személyes levélben elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Entschuldigung, Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße Liebe(r) Dein(e), Viele Grüße Wie geht s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte! Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass / Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass Oh, das ist aber schön! 31

32 remény bánat Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? véleménynyilvánítás Meiner Meinung nach / Was denkst darüber? valaki igazának az elismerése és el Da hast du (nicht) Recht! nem ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ellenvetés Das stimmt schon, aber akarat, kívánság, képesség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich szükségesség, lehetőség, darf, ich soll kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! / érdeklődés értékítélet, kívánság, Und was wüschen Sie? Möchtest du einen preferencia iránt Kaffee oder lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, Das ist Meine Mutter ist / Es geht um leírása események leírása Zuerst, dann, zum Schluss. / Es war einmal információkérés, információadás Wie ist? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du? / Können Sie mir bitte sagen? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob / ismerés, nem ismerés Ich kenne.. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás Kannst du bitte? /Gib mir bitte Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei helfen? Ja, gerne. Ich kann Leider nicht! Können wir gehen? / Möchtest du? Ja, gerne! 32

33 meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés nem értés betűzés kérése, betűzés felkérés lassabb, hangosabb beszédre beszélési szándék jelzése, téma bevezetése megerősítés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? Dabei fällt mir gerade ein Ja, das stimmt. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt Fogalomkörök nyelvi kifejezései Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. jelenidejűség Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben múltidejűség, Präteritum, Perfekt Plusquamperfekt jövőidejűség Futur (mit Präsens) Futur Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt. Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. személytelenség sich-verben Ich freue mich. 33

34 es Passiv (Präsens) Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um.../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt. Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás haben, gehören Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Wessen? von, -s das Buch von Peter, Peters Geschichte Nomen Genitiv die Tür des Hauses Possessivpronomen Das ist meine Familie. Präpositionen mit A/D an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino. Időbeli viszonyok gyakoriság Präpositionen mit dem Dativ von, zu, nach Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Die Bücher sind bei Karl. Ich gehe jeden Morgen in die Schule. időtartam wie lange? eine Woche, von bis, den ganzen Tag 34

35 Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Modalitás időpont határozott mennyiség határozatlan mennyiség in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination ) Vergleiche mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Prätreritum) eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser, als Er ist nicht so alt, wie Das Bild ist am schönsten. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. felszólítás Esetviszonyok névszók a mondatban Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. 35

36 Logikai viszonyok alárendelések Kausalsatz Subjektsatz denn, weil, Es ist schön, hier zu sein. Objektsatz Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen. Temporalsatz Als / Wenn..., Bevor / Während/Solange... Finalsatz: um zu / damit Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr... Die Kinder, deren Eltern... feltételesség Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II. Wenn ich Zeit habe, Wenn ich Zeit hätte,... Sie würde kommen, wenn... Függő beszéd mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. Szövegösszetartó eszközök kötőszók, und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als névmások das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, 36

37 6. Az ellenőrzés a ftiekben részletesen leírt módszerekkel történik, az évfolyam sajátosságait figyelembe véve. 37