Rheumatoid arthritises betegek egészségi állapota és betegségterhe Magyarországon Doktori tézisek Dr. Péntek Márta Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok (Multidiszciplináris orvostudományok) Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Gulácsi László egyetemi docens, Ph.D., Habil. Hivatalos bírálók: Dr. Lakatos József egyetemi adjunktus, Ph.D. Dr. Szántó Sándor klinikai adjunktus, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Dr. Farsang Csaba egyetemi tanár, az MTA doktora Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Bálint Péter fıorvos, Ph.D. Dr. Mészáros Ágnes egyetemi adjunktus, Ph.D. Dr. Palkonyai Éva fıorvos, Ph.D. Budapest 2007
1. Bevezetés A rheumatoid arthritis (RA) krónikus, szimmetrikus, erozív, progresszív sokízületi gyulladás, amely az ízületek destrukcióját okozza és súlyos, szisztémás tünetekkel is járhat. A betegek krónikus fájdalommal élnek, miközben az ízületek fokozatos károsodása, funkciócsökkenése és jelentıs mozgáskorlátozottság alakul ki. Krónikus betegség esetén különösen fontos, hogy a betegség lefolyását, az egészségi állapotban, életminıségben bekövetkezı változásokat, az alkalmazott terápiák hatásait standardizált módszerekkel mérjük. Magyarországon ezek rutinszerő alkalmazása kevéssé terjedt el RA-ban. Regiszter hiányában nem áll rendelkezésre megfelelı szakmai információ a súlyos betegség-aktivitású páciensek arányáról, az alkalmazott terápiákról és a rizikótényezıkrıl. A betegek állapotfelmérését célzó kutatást az elmúlt évtizedben megjelent, rekombináns DNS-technológiával elıállított ún. biológiai terápiák különösen aktuálissá tették. Az új gyógyszercsoport lehetıséget jelent olyan páciensek kezelésére, akik a korábbi betegségmódosító terápiákra (DMARD-k) nem reagáltak megfelelıen. A biológiai gyógyszeres kezelés feltétele a méréssel igazolt súlyos betegség-aktivitás, meghatározott DMARD elızmény, a terápiás hatás mérése és a szövıdmények regisztrálása is. A 2
magyarországi RA-s betegek állapotára, gondozására vonatkozó adatok hiányában a biológiai terápiák törzskönyvezésekor nem volt becsülhetı a célcsoport nagysága, a terápia adására kijelölt Arthritis Centrum hálózat várható igénybevétele, a felmerülı kockázatok és szövıdmények jellege. RA-ban a szövıdmények különös jelentıséggel bírnak. A tartós gyulladás a cukorbetegséghez hasonló arányú kardiovaszkuláris rizikót jelent, de magasabb a fertızések és a limfómák elıfordulása is. Leggyakoribb szövıdmény a csontritkulás (osteoporosis), a betegség-aktivitás és a kortikoszteroid terápiák meghatározóak kialakulásában. A csonttörések okozta életminıség csökkenés és költségek komoly terhet jelentenek a társadalomnak. A csontritkulással összefüggı törések rizikójának vizsgálata kiemelt jelentıségő RA-ban, mert ezek az antiporotikus gyógyszeres terápia célpontjai. A biológiai terápiák megjelenése, magas gyógyszerköltségük miatt, új lendületet adott a betegség-költség kutatásoknak. Magyarországon egészség-gazdaságtani elemzés a feltétele az új gyógyszerek társadalombiztosítási befogadásának. A költség-hatékonysági vizsgálatokhoz alapvetı hazai adatokra van szükség a betegség jellemzıire és költségeire vonatkozóan. 3
2. Célkitőzések 2.1. Magyarországi RA-s betegek egészségi állapotfelmérése: 2.1.1. A betegek általános egészségi állapotának, betegséggel összefüggı életminıségének vizsgálata a betegségaktivitás, funkcionális állapot és gondozás jellemzıinek figyelembevételével. 2.1.1. Az RA-val összefüggı egészségi állapot csökkenés értékelése magyarországi lakossági adatokkal történı összehasonlításban. 2.1.3. A betegség-progresszió hatásának vizsgálata az egészségi állapotra és a betegséggel összefüggı életminıségre. 2.2. Magyarországi RA-s betegek csonttörési rizikójának felmérése, különös tekintettel a jelentısebb, csontritkulással összefüggésbe hozható törésekre. 2.3. RA betegséggel összefüggı költségek vizsgálata, más európai országok eredményeivel történı összehasonlítása. Az RA betegségterhére vonatkozó eredményeinkkel népegészségügyi, egészség-gazdaságtani kutatásokhoz és nemzetközi összehasonlító elemzésekhez kívánunk hozzájárulni. 4
3. Módszerek 3.1. 2004-ben keresztmetszeti felmérést végeztünk 6 kórházi hátterő reumatológiai szakambulancián, egymást követıen megjelent RA-s betegek bevonásával. Vizsgáltuk a betegségaktivitást (DAS), validált kérdıívekkel mértük a funkcionális (HAQ) és általános egészségi állapotot (EQ-5D), a betegségspecifikus életminıséget (RAQoL) és felmértük az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét az elmúlt egy évre vonatkozóan. A páciensek EQ-5D eredményeit korcsoport azonos magyarországi lakossági értékeivel hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk a betegség progressziója és az egészségi állapot, életminıség közötti összefüggéseket. 3.2. Elemeztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 1999-2003 folyamán rutinszerően győjtött adatait az 50-100 éves lakosság és az RA-s betegek töréseinek felmérésére. Kiemelten vizsgáltuk a csontritkulásra típusos törésfajtákat: a csípı, alkar, váll és kórházi felvétellel járó csigolyatöréseket. A lakossági törések incidenciájának számításhoz a Magyar Statisztikai Hivatal adatait vettük alapul. Az 5 év idıtartamra kiterjedı felmérés átlagos éves lakosság- és törésszám értékeivel számoltunk (törés/év/10 000 lakos). Vizsgáltuk ezen idıszakban a töréssel és RA diagnózissal jelentett betegek számát. A töréses RA-s 5
betegcsoport incidenciájának számításhoz (egy korábbi OEP felmérés eredményeinek alapján) 38 000 RA prevalenciával kalkuláltunk az 50 éves korcsoportban. Töréstípusonként összehasonlítottuk a lakossági és RA-s, törést szenvedett betegek adatait. 3.3. Költségszámítást végeztünk a keresztmetszeti kérdıíves felmérés alapján az RA betegséggel összefüggı költségekre. Az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátások mellett az egyéb, a társadalmat terhelı költségeket is figyelembe vettük. Vizsgáltuk az RA-val összefüggı direkt egészségügyi (kórház, gyógyszer, képalkotó eljárások, házi- és szakorvosi vizitek, gyógyfürdı, fizioterápia, otthoni szakápolás, gyógyászati segédeszközök), a direkt nem egészségügyi (lakás-átalakítás, mentıszállítás, más személy segítsége) és az indirekt (betegállomány, tartós betegállomány, részmunkaidı, rokkant-nyugdíj) költségeket. A gyógyszereket teljes gyógyszerköltséggel, a közfinanszírozás alapjául elfogadott 2004. júliusi árakkal, míg a kórházi ápolást, szakorvosi és háziorvosi viziteket 2003. évi társadalombiztosítási finanszírozási összeggel számoltuk. A jövedelem-kiesésen alapuló számításokat a 2003. évi bruttó jövedelem alapján (122 641 Ft/hó) végeztük. Az igénybe vett ellátások száma 6
alapján kiszámoltuk az egy RA-s betegre jutó átlagos éves költséget. Statisztikai feldolgozás A kérdıíves felmérés statisztikai feldolgozását SPSS 11.0 Programcsomaggal végeztük. Az OEP adatbázis adatainak feldolgozáshoz Microsoft Access 2000 9.0 szoftvert használtunk. 4. Eredmények 4.1.1. Betegség jellemzık, terápia, gondozás A keresztmetszeti felmérésben 255 beteg (nı/férfi arány 6:1) vett részt, átlag életkor 55,5 (SD12,3) év, betegség fennállás 9,0 (SD9,3) év, betegség aktivitás DAS 5,09 (1,42), HAQ 1,38 (SD0,76), EQ-5D index 0,46 (SD0,33), RAQoL 16,2 (SD8,1). A betegek 60%-a szedett naponta vagy rendszeresen nem-szteroid gyulladáscsökkentıt és 47,6%-a tartósan kortikoszteroidot. A DMARD szedık aránya 88% volt, leggyakoribb a methotrexat tabl. (48,6%; átlag dózis 12(SD4,2) mg/hét) és a leflunomid tabl. (27,%; átlag dózis 18,6(SD3,5) mg/nap) voltak. A betegek 96,5%-a járt szakorvosi vizsgálaton RA betegsége miatt az elmúlt év folyamán, vizitszám átlag 5,8 (5,5)/év volt. 7
Kórházi kezelés a páciensek 62,6%-ban fordult elı, esetszám átlag 1,09 (1,3)/év volt. A vizsgált betegcsoport betegség-aktivitása magas volt, átlaga megközelítette a súlyos betegség-aktivitás alsó határértéket (DAS 5,1). A methotrexat mint leggyakoribb DMARD választás összhangban van a nemzetközi gyakorlattal, átlagos dózisa azonban elmarad a biológiai terápia elıtt javasolt heti 20 mg monoterápia illetve 15 mg kombinációs terápia értéktıl. Kiemelendı, hogy a valaha szedett biológiai terápiák aránya jóval alacsonyabb betegeinknél, mint a vizsgáltunkat követı két évben 13 európai ország (plusz USA és Argentína) bevonásával végzett felmérésben (0,8% vs. átlag 23%), ahol ez az arány Franciaországban 53%-t, Írországban 41%-t is elérte (QUEST-RA vizsgálat, Sokka és mtsai 2007). A betegség-aktivitás és funkcionális állapot hosszabb betegségfennállás mellett átlagosan jobb volt a QUEST-RA vizsgálatban (DAS: 4 vs. 5; HAQ: 0,88 vs. 1,38). Lengyelország mutatott legnagyobb hasonlóságot eredményeinkhez (biológiai terápia 8%; DAS 5,3; HAQ: 1,38). A betegek gondozására vonatkozóan Országos Egészségbiztosítási (OEP) adatokkal történı összehasonlítás (korábbi OEP adatbázis vizsgálat és a 2004-es gyógyszerforgalmi adatok elemzése) alapján úgy tőnik, az 8
országos átlagnál rendszeresebb gondozásban részesülı betegek kerültek bevonásra felmérésünkbe. 4.1.2. Egészségi állapot lakossági összehasonlítása A betegek egészségi állapotának (EQ-5D) lakossági adatokkal történı korcsoportos összehasonlításában az RA-s betegek értékei szignifikánsan alacsonyabbnak (rosszabb állapot) bizonyultak (p<0,001). Lakossági értékelés alapján az RA-s betegek 46%-nak rossz illetve nagyon rossz az egészségi állapota. 4.1.3. Betegség-progresszió és egészségi állapot Szignifikáns korrelációt találtunk a betegség-progresszió (HAQ) és az betegség-jellemzık között: a betegség elırehaladásával rosszabbodik az egészségi állapot (EQ-5D) és az életminıség (RAQoL). Magasabb betegség-aktivitás (DAS) rosszabb egészségi állapotot eredményez. A funkcionális (HAQ) és az egészségi (EQ-5D) állapot között a nemzetközi szakirodalomban közöltekhez hasonló függvénykapcsolatot állítottunk fel (EQ-5D=0,850 0,282 HAQ). A HAQ esetén általánosan elfogadott minimális, klinikailag szignifikáns változás (0,25 pont emelkedés) 0,0705 EQ-5D index csökkenésnek és 1,884 RAQoL növekedésnek felelt meg. 9
HAQ stádiumonként vizsgálva az életminıség (RAQoL) közepesen súlyos funkcionális állapot (HAQ=2) esetén éri el a legmagasabb értéket (átlag 23 a 0-30-as értéktartományban) és nem emelkedik tovább, azaz a betegek a mindennapi tevékenységek közepes akadályozottsága esetén már jelentısen érintettnek ítélik életminıségüket. 4.2. Csonttörések 404 380 nınek és 206 009 férfinak volt legalább egy törése a vizsgált 5 év alatt, ami a korcsoport azonos lakosság 4% illetve 2,3%-ának felel meg. A törés incidencia (10 000 lakosra évente): csípı 36,3, csigolya (kórházi kezeléssel) 4,8, alkar 107,9, váll 56,2, egyéb törések 245,9. 5 év alatt összesen 13 845 RA-s betegnek (11 243 nı, 2598 férfi) volt törése, ami a korcsoport azonos RA populáció 7,2%-ának felel meg. Az RA-s nık 19.7%-ának, a férfiak 17%-ának volt több mint egyfajta törése. Mindegyik vizsgált törésfajtában magasabb törés incidenciát találtunk RA-ban, mint a lakosságban, az arány 1,69-2,12 közötti. A magyarországi lakossági törés incidencia adatok beilleszkednek az európai észak-dél irányú csökkenı tendenciába. Az RA-s betegek fokozott törési rizikója hasonlóságot mutat az Egyesült Királyság háziorvosi adatbázisának eredményeivel, bár elemzésünkben az 10
alkartörések is gyakoribbak voltak. Az eltérések összehasonlító vizsgálatára, a csigolyatörések széleskörő felmérésére további kutatások szükségesek. 4.3. Költségek Az egy RA-s betegre jutó átlagos éves költség 1 043 163 (SD844 750) Ft volt, a direkt és indirekt költségek aránya 45,2%/54,8%. Az aktív betegek (DAS 3,2) költsége átlag 1 079 750 (SD856 250) Ft/beteg/év volt, a többieké (DAS<3,2) átlag 881 750 (SD757 750) Ft/beteg/év. Legjelentısebb tételek a rokkantnyugdíj (514 130 Ft/beteg/év), a más személy segítsége (153 527 Ft/beteg/év) és a kórházi kezelés (115 269 Ft/beteg/év) költségei. A betegség-költségei a betegség progressziójával (HAQ) mutatnak legszorosabb összefüggést (korrelációs koefficiens: 0,382, p<0,01). A költségek nagysága jelentısen különbözik a nemzetközi eredményektıl, a magyarországi összköltség megközelítıleg a franciaországi és hollandiai direkt költségnek felel meg. A jövedelmek, az egészségügyi és szociális ellátórendszerek közötti eltérések jelentıs szereppel bírnak a különbségekben. Vizsgálatunkban a betegek megközelítıleg fele (50.2%) kapott rendszeres segítséget vagy gondozást más személytıl (rokon, barát, saját költségen fizetett segítı) önellátási 11
nehezítettsége miatt, ami a második legjelentısebb költségtényezı volt. RA miatti intézeti elhelyezés nem fordult elı betegeink között, míg Franciaországban ez az ellátási forma is szerepelt. A munkanélküliség, a háztartásbeliként élık aránya, a rokkantnyugdíjazási gyakorlat különbségei is befolyásolhatják a költségeket. 5. Következtetések 1. Magyarországi RA-s betegek egészségi állapota a.) Az RA okozta egészségveszteség jelentıs, a társadalom megítélése szerint is súlyos egészség-károsodással járó kórképnek számít Magyarországon. Az RA-s betegek általános egészségi állapota jelentısen rosszabb, mint a korcsoport-azonos lakosságé. b.) Az RA-s betegek egészségi állapota, életminısége, betegség-aktivitása és funkcionális állapota szoros összefüggést mutat. A magasabb betegség-aktivitás rosszabb egészségi állapotot eredményez. A betegség-specifikus életminıség a betegség különbözı stádiumaiban eltérı módon változik, közepesen súlyos funkcionális stádiumban és afelett a betegek jelentısen érintettnek ítélik meg életminıségüket. Eredményeink alapján kalkulálhatóvá vált a terápiás beavatkozások által nyerhetı életminıséggel korrigált életév nyereség (QALY) hazai RA-s betegeken. 12
c.) Nemzetközi összehasonlításban a betegség progressziója és az egészségi állapot közötti összefüggés nem mutat jelentıs eltérést más országok korábbi, a biológiai terápiák bevezetése elıtti felméréseihez képest. Vizsgálatunk idején azonban a biológiai terápiákat régebb óta és magasabb arányban alkalmazó európai országokban - azonos betegségtartam esetén - a páciensek betegség-aktivitása és funkcionális állapota jobb volt, mint Magyarországon. Ez az eredmény rámutat az új gyógyszercsoport bevezetésétıl várható változásokra. 2006 óta Magyarországon is egészségbiztosítási finanszírozással adhatók a biológiai gyógyszerek RA-ban, további készítmények kerültek regisztrálásra és egészségbiztosítási befogadásra. A biológiai terápiákkal kezelt betegek követése, adatgyőjtése ad várhatóan választ az új gyógyszerekkel összefüggı egészségi állapot változásokra. 2. Csonttörési rizikó RA-ban Az RA-s betegek törés incidenciája megközelítıleg kétszerese a lakosságénak az 50-100 éves populációban. A nem típusosan csontritkulásra jellemzı lokalizációjú törések a jelentıs arányuk miatt figyelmet érdemelnek. Csigolyatörésekre vonatkozóan vizsgálatunk csak a kórházi kezeléssel járó esetekre terjedt ki, a teljes csigolyatörés 13
incidencia felmérésére további vizsgálatok szükségesek. Vizsgálatunk hiánypótló munka a lakosság és az RA-s betegek törés incidenciája területén Magyarországon és Közép-Európában. 3. RA költségei Magyarországon Az RA betegséggel összefüggı költségek Magyarországon jelentısen alacsonyabbak, mint a gazdaságilag fejlettebb európai országokban. Ezen országok RA vonatkozású egészség-gazdaságtani elemzései, a költség-hatékonysági modellek költségekre vonatkozó eredményei nem vehetık át Magyarországra korrekció nélkül. A betegség elırehaladásával a költségek növekednek, a funkcionális állapot meghatározó jelentıségő. A súlyos betegség-aktivitás és a rosszabb életminıség magasabb költséggel jár. Eredményeink hazai egészségi állapot- és költségadatokkal szolgál a betegség súlyossági stádiumon alapuló RA költséghatékonysági modellekhez. 14
6. Saját publikációk jegyzéke 6.1. Az értekezéshez kapcsolódó publikációk, absztraktok nélkül 1. Péntek M, Licker-Fóris E, Lovas K, Kaló Z, Tóth M, Tulassay Zs, Ratkó I, Genti Gy. (2003) Az életminıség mérése 50 postmenopausas osteoporosisban szenvedı betegnél az EuroQoL (EQ-5D) és a Nottingham Health Profile (NHP) magyar adaptációjának összehasonlító vizsgálata. Ca és Csont, 6: 158-163. 2. Péntek M, Licker-Fóris E, Lovas K, Kaló Z, Tóth M, Tulassay Zs, Ratkó I, Genti Gy. (2003) Nottingham Health Profile kérdıív magyarországi adaptációjának gyakorlati alkalmazása postmenopausas osteoporosisban. Magy Reumatol, 44: 15-18. 3. Péntek M. (2005) Életminıség mérés osteoporosisban. Rehabilitáció, 15: 10-20. 4. Péntek M, Nagy M, Brodszky V, Tóth E, Géher P, Gulácsi L. (2006) Spondylitis Ankylopoetica betegköltségei a szakirodalom áttekintése alapján. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1: 86-93. 5. Péntek M, Brodszky V, Májer I, Tóth E, Gulácsi L. (2006) A mortalitás szerepe a rheumatoid arthritis biológiai terápiájának költséghatékonysági modelljeiben. Magy Reumatol, 47: 79-85. 6. Péntek M, Poór Gy, Czirják L, Rojkovich B, Szekanecz Z, Polgár A, Genti Gy, Kiss Cs Gy, Sándor Zs, Májer I, Brodszky V, Gisela K, Gulácsi L. (2007) Magyarországi rheumatoid arthritises betegek egészségi állapota, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, gondozása és munkaképessége keresztmetszeti kérdıíves vizsgálat alapján. Magy Reumatol, 48: 42-51. 7. Pentek M, Kobelt G, Czirjak L, Szekanecz Z, Rojkovich B, Polgar A, Genti G, Kiss CG, Brodszky V, Majer I, Gulacsi L. (2007) Costs of rheumatoid arthritis in Hungary. J Rheumatol, 34: 1437. IF (2006): 2,94 15
8. Pentek M, Brodszky V, Toth E, Gulacsi L. (2007) Characteristics of patients with rheumatoid arthritis in Hungary: comparison with the QUEST-RA study. Ann Rheum Dis, Electronic Letter: http://ard.bmj.com/cgi/eletters/ard.2006.069252v1#878 (Letöltve: 2007.10.11.) IF (2006): 5,767 9. Péntek M, Horváth C, Boncz I, Falusi Z, Tóth E, Sebestyén A, Májer I, Brodszky V, Gulácsi L. (2007) Epidemiology of osteoporosis related fractures in Hungary by the nationwide health insurance database, 1999-2003. Osteoporos Int DOI 10.1007/s00198-0007-0453-6. (Közlésre elfogadva) IF (2006): 3,718 10. Németh L, Péntek M, Genti Gy és a sulfasalazin munkacsoport. (2000) A sulfasalazin hatékonysága és toxicitása rheumatoid arthritisben (hazai multicentrikus vizsgálat). Magy Reumatol, 2000, 41: 29-32. 11. Tóth E, Péntek M, Ferencz J, Genti Gy, Horváth Cs. (2001) Csigolyadeformitás. Magy Reumatol, 42: 69-77. 12. Lovas K, Kaló Z, McKenna SP, Whalley D, Péntek M, Genti Gy. (2003) Establishing a standard for patient completed instrument adaptations in Eastern Europe: experience with the Nottingham Health Profile in Hungary. Health Policy, 63: 49-61. IF: 0,754 13. Genti Gy, Péntek M, Licker-Fóris E. (2006) A szekunder osteoporosis néhány formája: diagnosztika és kezelés. LAM, 16: 333-338. 14. Géher P, Nagy MB, Péntek M, Tóth E, Brodszky V, Gulácsi L. (2006) A biológiai szerek szerepe a spondylitis ankylopoetica gyógykezelésében. Orv Hetil, 147: 1203-1213. 15. Koó É, Brodszky V, Péntek M, Ujfalussy I, Nagy MB, Gulácsi L. (2006) A biológiai szerek szerepe az arthritis psoriatica gyógykezelésében. Orv Hetil, 2006, 147:1963-1970. 16. Baktygul A, Gulacsi L, Brandtmüller A, Péntek M, Bridges JFP. (2006) Patients' preferences for healthcare 16
system reforms in Hungary. Appl Health Econ Health Policy, 5(3): 189-198. 17. Májer I, Péntek M, Brodszky V, Gulácsi L. (2006) Egészség-gazdaságtani modellek a rheumatoid arthritis terápiájának költség-hatékonysági elemzésében; a szakirodalom szisztematikus áttekintése. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 44(4-5-6): 30-36. 18. Májer I, Brodszky V, Gulácsi L, Péntek M. (2007) Az egészség-gazdaságtani modellezés szerepe a gyógyszerfinanszírozásban; a rheumatoid arthritis biológiai terápiájának költséghatékonysága Magyarországon. I. IME, 6(4): 34-39. 19. Májer I Brodszky V, Gulácsi L, Péntek M. (2007) Az egészség-gazdaságtani modellezés szerepe a gyógyszerfinanszírozásban; a rheumatoid arthritis biológiai terápiájának költséghatékonysága Magyarországon II. IME, 6(5): 34-38. 20. Brodszky V, Czirják L, Géher P, Hodinka L, Kárpáti K, Péntek M, Poór Gy, Szekanecz Z, Gulácsi L. (2007) A rituximab szerepe a rheumatoid arthritis kezelésében: irodalmi áttekintés. Orv Hetil, 148: 1883-1893. 21. Brodszky V, Kárpáti K, Gulácsi L, Balogh Zs, Orbán I, Péntek M. (2007) Etanercept költséghatékonysági elemzése juvenilis idiopathias arthritisben. IME, 6: 28-35. 6.2. Hazai könyvfejezet 1. Lovas K, McKenna S, Whalley D, Kaló Z, Péntek M, Genti Gy. A Nottingham Health Profile kérdıív magyarországi adaptációja. In: Vincze Z, Kaló Z, Bodrogi J (szerk.). Bevezetés a farmakoökonómiába. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2001: 249-254. 2. Kaló Z, Péntek M. Az életminıség mérése. In: Gulácsi L (szerk.), Egészségügyi Közgazdaságtan. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2005: 161-189. 17
6.3. Az értekezés témájában megjelent idézhetı absztraktok 1. Péntek M, Boncz I, Falusi Zs, Genti Gy, Tóth E, Sebestyén A, Horváth Cs, Gulácsi L. (2005) Osteoporosissal összefüggı csonttörés események vizsgálata az egészségügyi ellátórendszer által rutinszerően győjtött adatok alapján, 1999-2033 között. Ca és Csont, 8: 25. 2. Péntek M, Kobelt G, Poór G, Czirják L, Szekanecz Z, Rojkovich B, Genti G, Polgár A, Lepp-Gazdag A, Májer I, Gulácsi L. (2005) Characteristics of rheumatoid arthritis patients in Hungary - burden of the disease. Ann Rheum Dis, 64 (Suppl 3): 1325. IF: 6,956 3. Péntek M, Kobelt G, Szekanecz Z, Poór G, Czirják L, Rojkovich B, Genti G, Polgár A, Kiss CG, Lepp Gazdag A, Brodszky V, Májer I, Gulácsi L. (2005) Burden of illness costs and outcomes of rheumatoid arthritis in Hungary. Value Health, 6: A29. IF: 3,211 4. Boncz I, Péntek M, Falusi Zs, Sebestyén A, Tóth E, Horváth Cs, Gulácsi L. (2006) Az osteoporosis hálózat igénybevételi mutatóinak elemzése OEP-adatok révén. Ca és Csont, 9: 12-13. 5. Horvath C, Boncz I, Pentek M, Falusi Z, Toth E, Sebestyen A, Gulacsi L. (2006) Incidence of osteoporosis related fractures in Hungary between 1999-2003, based on routinely collected healthcare data. Osteoporosis Int, 17 (Suppl 2): S70- S71. IF: 3,718 6. Brodszky V, Májer I, Péntek M, Kobelt G, Gulácsi L. (2006) Cost-effectiveness of infliximab therapy in Hungary - adaptation of a Sweedish rheumatoid arthritis study. Eur J Health Econ, 7 (Suppl 1): S22. 7. Májer I, Brodszky V, Péntek M, Gulácsi L. (2006) The cost-effectiveness of infliximab for rheumatoid arthritis in Hungary. Eur J Health Econ, 7 (Suppl 1): S64. 8. Péntek M, Brodszky V, Májer I, Rojkovich B, Polgár A, Szekanecz Z, Poór Gy, Czirják L, Genti Gy, Gulácsi L. (2006) Transferability of utility results of rheumatod arthritis 18
cost-effectiveness models into Hungary. Eur J Health Econ, 7 (Suppl 1): S77. 9. Péntek M, Rojkovich B, Poór Gy, Szekanecz Z, Czirják L, Kiss CGy, Polgár A, Genti Gy, Májer I, Brodszky V, Kobelt G, Gulácsi L. (2006) Egészségi állapot rheumatoid arthritisben az EQ-5D alapján: összehasonlítás magyarországi lakossági adatokkal. Magy Reumatol, 47: 169. 10. Májer I, Péntek M, Gulácsi L, Brodszky V. (2006) Az infliximab terápia költséghatékonysága rheumatoid arthritis területén Magyarországon. Magy Reumatol, 47: 185. 11. Brodszky V, Péntek M, Koó É, Ujfalussy I, Nagy MB, Gulácsi L. (2006) A biológiai kezelések hatásossága arthritis psoriatica megbetegedésben: 5 randomizált kontrollált vizsgálat metaanalízise. Magy Reumatol, 47: 185. 12. Boncz I, Sebestyén A, Péntek M, Börzsei L, Fodor B, Mintál T, Máthé T, Gulácsi L, Nyárády J. (2006) Efficiency of rheumatology hospital care: changes in the average length of stay in rheumatology departments in Hungary. Value Health, 9: A212. IF: 3,433 13. Brodszky V, Pentek M, Majer I, Karpati K, Lepp-Gazdag A, Jelics N, Gulacsi L. (2006) Effect of complications on health related quality of life in Hungarian insulin treated diabetic patients, Value Health, 9:6:A236. IF: 3,433 14. Gulácsi L, Boncz I, Péntek M, Falusi Zs, Sebestyén A, Tóth E, Horváth Cs. (2006) Osteoporosis related health care utilisation in Hungary by the nationwide health insurance database. Value Health, 9:6: A381. IF: 3,433 15. Sebestyén A, Péntek M, Boncz I, Gulácsi L., Sándor J, Nyárády J. (2006) Changes in the health status after femoral neck fracture measured by EQ-5D. Value Health, 9: A383. IF: 3,433 16. Brodszky V, Péntek M, Kárpáti K, Májer I, Gulácsi L. A tumornekrózis-alfa gátló kezelések hatásossága és biztonsága rheumatoid arthritisben a magyarországi finanszírozási feltételek figyelembevételével: irodalmi áttekintés és metaanalízis. Magy Reumatol, 2007, 48: 146. 19
17. Brodszky V, Géher P, Hodinka L, Péntek M, Szekanecz Z, Gulácsi L. A rituximab kezelés költséghatékonysági modellje rheumatoid arthritis kezelésében. Magy Reumatol, 2007, 48: 171. 6.4. Az értekezés témájától független publikációk 1. Péntek M, Genti Gy, Pintye A, Ratkó I. (1999) A WOMAC VA3.0 index magyar verziójának vizsgálata térd- és csípıarthrosisos betegeken. Magy Reumatol, 40: 94-97. 2. Genti Gy, Péntek M. (2000) A gerincfájdalom diagnosztikája és kezelésének szempontjai. Praxis, 10: 25-32. 3. Gulácsi L, Winkler G, Lepp-Gazdag A, Péntek M, Jermendy Gy. (2004) A Glargin inzulin (Lantus ) az egészséggazdaságtani elemzés tükrében. Diabetologia Hungarica, 12: 215-220. Köszönetnyilvánítás A kérdıíves keresztmetszeti vizsgálat a Közszolgáltatások Közgazdasági és Irányítási Kérdéseinek Oktató, Továbbképzı és Kutató Központja Alapítvány és a Schering-Plough Central East AG Magyarországi Kereskedelmi Képviselet támogatásával készült. Köszönetet mondok témavezetımnek Dr. Gulácsi Lászlónak, és a program vezetıjének Rozgonyi Ferenc Professzor úrnak, aki felkarolta és támogatta a multidiszciplináris kutatást. İszinte hálával tartozom Gisela Kobeltnek, aki a kutatás elsı pillanataitól aktív segítıként kísérte végig a munkámat. Köszönetemet fejezem ki oktatóimnak, munkatársaimnak, közvetlen és távolabbi kollégáimnak, korábbi és jelenlegi munkahelyi vezetıimnek, ismerıseimnek, barátaimnak és családomnak a doktori képzés folyamán nyújtott támogatásukért. 20