Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2007-ben

Mûanyagipari trendek Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2007-ben 1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. A jelen tájékoztatót a közölt adatok összesítése és elemzése alapján készítettük. Szövetségünk összesen 400 céghez küldte ki az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti természetesen a mûanyag-feldolgozással foglalkozó vállalatok öszszességét, ez a szakma sajátosságait figyelembe véve nem is lehet cél. Részben gyorsan változik a tényleges feldolgozók száma, részben sok olyan kis cég van, amely csak néhány tonnát dolgoz fel. Az adatlapokat 327 cég töltötte ki és adott értékelhetõ adatokat. BUZÁSI LAJOSNÉ * fõmunkatárs Az árbevétel nagyságának fontos tényezõje az alapanyag árak alakulása. 2007-ben az egyes hazai mûanyagok árai eltérõ módon változtak. A habosítható és az ütésálló polisztirolok, valamint a PVC por ára alacsonyabb volt decemberben, mint januárban. A nyers MDI ára az év folyamán nem változott, a TDI ára is csak egyszer, áprilisban növekedett 10-os mértékben, azután ezen az értéken maradt (1. ábra). 2001 volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag-alapanyaggyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára, 2005-ben az arány kismértékben visszafordult, az alapanyaggyártás árbevétele 5 Mrd Ft-tal meghaladta a feldolgozóipar árbevételét. 2006-ban a mûanyag-feldolgozóipar árbevétele 34 Mrd Ft-tal maradt el az alapanyag-gyártásétõl, úgy maradt alul a versenyben, hogy a 2005. évi árbevételt 18-kal haladta meg. 2007-ben 32 Mrd Ft-tal teljesített jobban az alapanyag-gyártás, mint a feldolgozás. 2. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg a mindennapi életben, hanem mint alkatrészek, részegységek. A mûanyagipar szerepe és helye az ipar, és ezen belül a vegyipar egészében a 1. táblázat szerint alakult. A mûanyagipar értékben kifejezett növekedésének mértéke 2007-ben meghaladta az ipar egészének és a vegyipar árbevétel növekedését mind 2003-hoz, mind 2006-hoz viszonyítva. A mûanyagiparon belül a jelentõs új kapacitásokkal bõvült mûanyag-alapanyagipar növekedése 2007-ben jóval nagyobb volt 2003-hoz képest, mint a mûanyag-feldolgozó iparé, míg az elõzõ évhez képest megfordult a sorrend, és hajszálnyival a feldolgozóipar végzett elõbbre. Forrás: KSH 1. ábra. Alapanyag árak alakulása Magyarországon 2007-ben 1. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2003 2007 között Nemzetgazdasági ágazat 2003 2004 2005 2006 2007 Mrd Ft (folyóáron) Ipar 13 822 15 539 16 427 19 177 20 624 149,2 107,5 Vegyipar 1 850 2 182 2 683 3 193 3 375 182,4 105,7 Mûanyagipar 627 694 853 1 038 1 182 188,5 113,9 Mûanyag-alapanyagipar 259 312 429 536 607 234,4 113,2 Mûanyag-feldolgozóipar 368 382 424 502 575 156,3 114,5 * Magyar Mûanyagipari Szövetség 210 2008. 45. évfolyam, 6. szám

3. Mûanyag alapanyagok Magyarország mûanyag termelése a fõbb polimer típusok vonatkozásában és összességében a 2. táblázat szerint változott. 2007-ben az elõzõ évhez viszonyítva 8,1-kal nõtt a termelés. A poliolefinek közül a nagy sûrûségû polietilén termelése meghaladta az elõzõ évi értékeket, a PP gyakorlatilag azonos mennyiségû volt, a PVC elõállítás jelentõs mértékben növekedett, a PS termelés 3,5-kal csökkent. A növekedés meghatározói elsõsorban tehát a PVC 14,3-kal, valamint a poliuretánok alapanyagául szolgáló izocianátok voltak. Ez utóbbiaknál az MDI-bõl 26-kal, míg a TDI-bõl 4,3- kal többet állítottak elõ. A PP termelés 5 év viszonylatában is stagnált, kisebb ingadozásokkal, mérsékelten bõvült a PVC és PS termelés, meghatározó a PE és az izocianátok termelésének növekedése. Az alapanyagok importjának bõvölése 1 és 5 év viszonylatában is meghaladja a termelés növekedésének ütemét. Az átlagot meghaladóan bõvült a PP importja 5 év alatt, ugyanez a helyzet az utolsó évben is. 2007-ben csak a PP és az egyéb kategória importja haladta meg az elõzõ évit (3. táblázat). Az import mennyisége 2007-ben, az elõzõ évihez viszonyítva, 581 ezer tonnáról 3-kal, 563,8 ezer tonnára csökkent. Az összes polietilén import 11,3- kal csökkent, 103,6 ezer tonnát tett ki. A polipropilén behozatala 5-kal 86,3 e- zer tonnára emelkedett. A PVC por importja 2,2-kal, 26,9 ezer tonnára mérséklõdött. Számottevõ a lágy PVC granulátum behozatal. A normál és ütésálló polisztirol importja 16,3-kal 45,2 e- zer tonnára esett vissza, a habosíthatóé 8,6-kal 19 ezer tonnára nõtt. Összesen 64,2 ezer tonna polisztirolt vásároltunk külföldrõl, 10,2-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2007-ben minden kiemelt polimer importja kevesebb volt az elõzõ évinél. Az alapanyagok exportja (4. táblázat) gyakorlatilag a termeléssel arányosan változott, lényeges növekedés a polietiléneknél és az egyéb soron van, ezek az exportnövekedés meghatározó tételei. 2. táblázat. Mûanyagok termelése 2003 2007 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 * valószínûleg téves adatszolgáltatás a KSH részérõl 3. táblázat. Mûanyagok importja 2003 2007 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 4. táblázat. Mûanyagok exportja 2003 2007 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 Polietilén 297,2 303,6 463,4 460,2 501,0 168,6 108,9 Polipropilén 279,9 283,2 290,0 279,1 278,9 99,6 99,9 PVC 267,6 272,1 290,3 311,8 356,3 133,1 114,3 Polisztirol 107,3 117,1 103,9 107,0 103,3 96,3 96,5 Összesen 952,0 976,0 1147,6 1158,1 1239,5 130,2 107,0 Egyéb 195,3 219,8 205,4 256,3 289,5 148,2 113,0 Mindösszesen 1147,3 1195,8 1353,0 1414,4 1529,0 133,3 108,1 Polietilén 95,4 99,2 107,9 116,8 103,6 88,7 108,6 Polipropilén 54,3 52,8 69,3 82,2 86,3 105,0 158,9 PVC 59,2 62,7 56,7 56,9 42,4 74,5 71,6 Polisztirol 62,1 57,7 54,4 71,5 64,2 89,9 103,4 PET 49,4 41,9 43,7 45,5 35,4 * 77,8 71,7 Összesen 320,4 314,3 332 372,9 331,9 89,0 103,6 Egyéb 171,6 178,5 190,6 208,1 231,9 111,4 134,1 Mindösszesen 492 492,8 522,6 581,0 563,8 97,0 114,4 Polietilén 211,7 222,9 380,8 386,9 432,0 111,7 204,1 Polipropilén 187,8 204,1 211,4 203,2 204,3 100,5 108,8 PVC 231,3 216,0 261,4 263,6 303,0 114,9 131,0 Polisztirol 91,2 97,3 87,5 95,6 85,1 89,0 93,3 Összesen 722,0 740,3 941,1 949,3 1024,4 107,9 141,9 Egyéb 139,8 134,2 171,6 225,6 266,0 117,9 190,3 Mindösszesen 861,8 874,5 1112,7 1174,9 1290,4 109,8 149,7 Export az összes termelésbõl, 75,1 75,1 80,7 83,1 84,4 5. táblázat. Látszólagos mûanyag-felhasználás 2003 2007 között, kt Mûanyag 2003 2004 2005 2006 2007 Polietilén 179,2 179,9 190,5 190,1 172,6 90,8 96,3 Polipropilén 138,8 30,9 147,9 158,1 160,9 101,8 115,9 PVC 95,5 118,8 85,6 105,1 95,7 91,1 100,2 Polisztirol 78,2 77,5 70,8 82,9 82,4 99,4 105,4 Összesen 491,7 508,1 494,8 536,2 511,6 95,4 104,0 Egyéb 285,8 382,6 391,6 284,3 290,8 102,3 101,5 Mindösszesen 777,5 796,8 788,7 820,5 802,4 97,8 103,1 2008. 45. évfolyam, 6. szám 211

A látszólagos mûanyag-felhasználás 2007-ben 2,2- kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A mûanyag-felhasználás a statisztikák szerint az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakult (5. táblázat). A mûanyagok feldolgozása és felhasználása hoszszabb távon 1988 és 2006 között az 1992. évi mélypont után folyamatosan növekedett. 2007-ben kis megtorpanást tapasztaltunk. A mûanyagipar nemzetközileg is elfogadott jelzõszáma, a látszólagos mûanyag-felhasználás szoros korrelációban van a mûanyag-feldolgozással. A mûanyag-felhasználásba beleértik azokat a túlnyomó részben hõre keményedõ gyantákat, amelyeket kötõ- és segédanyag formájában a fa-, a festék- és ragasztógyártásban alkalmaznak. Ez a szám mérhetõ össze a nyugat-európai országokra vonatkozó számokkal. Magyarország a 2007. évi 80,0 kg-mal a jó középmezõnyben helyezkedik el. 4. A mûanyag-feldolgozó cégek száma és nagysága A 12 legnagyobb cég 2006/2007-ben a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint lényegében azonos volt, gyakorlatilag ugyanazok szerepelnek ezen a listán, esetenként más helyezési számmal, egy hellyel elõbbre került a JÁSZ-PLASZTIK KFT., a 12. helyre feljött a NORDÉ- NIA HUNGARY KFT. (6. táblázat). A cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését mutatja a 7. táblázat. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 19 legnagyobb cég a 2007-ben feldolgozott mennyiségnek 50-át képviseli, és a 2000 tonnánál többet feldolgozó 74 cég már összesen 81. Megítélésünk szerint, az adatgyûjtésünkbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki. Érdekes megjegyezni, hogy 2007-ben a legnagyobbak termelése az átlagot meghaladó mértékben bõvült, az elsõ 12 cég által elõállított mûanyag termék mennyisége 7,3-kal haladta meg az elõzõ évit, amíg az ágazat összesített növekedése a begyûjtött adatok alapján csak 6,5 volt. 6. táblázat. A 12 legnagyobb cég 2006-ban és 2007-ben a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint Helyezés a mûanyag-feldolgozás mennyisége szerint Cég neve 2006 2007 1 1 Radici Film Hungary Kft. 2 2 Graboplast Zrt. 3 3 Prysmian MKM Magyar Kábel Mûvek Kft. (5) 4 Jász-Plasztik Kft. (4) 5 Alpla Mûanyag Csomagolóipari Kft. 6 6 Wavin Kft. 7 7 Pannunion Csomagolóeszköz Kft. 8 8 Elektrolux Lehel Kft. 9 9 PIPELife Mûanyagipari Kft. 10 10 BC Ongropack Kft. 11 11 Alcoa-Köfém Kft. CSI Divízió (13) 12 Nordénia Hungary Kft. 5. A hazai mûanyag-feldolgozás alakulása tevékenységek szerint 5.1. A mûanyag-feldolgozás alakulása technológiai csoportonként A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése felmérésünk szerint 2003 2007 között (8. táblázat) kb. 19 volt, a 2007. évi feldolgozás 6,5-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A mennyiségi növekedés alakulásában közrejátszik a technika fejlõdése is. A gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú terméket elõállítani, vékonyabbak a fóliák, a védõcsövek. Az ásványvizet és az egyéb palackos üdítõitalokat ma már a rekeszek helyett lényegesen kisebb súlyú zsugorfóliás gyûjtõcsomagolásban forgalmazzák. A 2007. évi statisztikai számokat részletesen vizsgálva néhány fontosabb tényezõ: 7. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása Vállalatnagyság 2005 2006 2007 Gyártott termék évente Forrás: MMSZ Cégek száma Mennyiség kt Cégek száma Mennyiség kt Cégek száma Mennyiség kt >10 000 t 17 280,3 43,6 19 336,2 49,9 19 356,2 50,0 5000 10 000 t 17 120,4 18,8 13 91,5 13,6 14 101,0 14,0 2000 5000 t 37 117,3 18,3 38 114,2 16,9 41 126,5 18,0 > 2000 t összesen 71 518 80,7 70 541,9 80,4 74 583,5 81,0 1000 2000 t 47 68,4 10,6 55 77,4 11,5 49 70,3 9,8 500 1000 t 43 32,7 5,1 41 30,4 4,5 51 36,1 5,0 > 500 t összesen 161 619 96,4 166 649,7 96,4 174 689,9 96,0 <500 t 119 23,1 3,6 134 25,3 3,6 153 28,2 3,9 Adatszolgáltató összesen 280 642,1 100,0 300 674,0 100,0 327 718,1 100,0 212 2008. 45. évfolyam, 6. szám

A fóliagyártás a teljes idõszakban a mûanyag-feldolgozás legnagyobb volument jelentõ területe, a mennyiségi növekedés elmarad a feldolgozás egészének növekedési ütemétõl, részaránya folyamatosan csökken, 2007-ben kissé növekedett, közelít a 2004. évi értékhez. Ugyanakkor joggal feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága, az azonos tömegû fólia lényegesen nagyobb mennyiségû termék csomagolására alkalmas. A cikkcsoportban meghatározó a BOPP fólia gyártás, a 2004-ben megvalósult beruházás eredményeképpen jelentõs a növekedése, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. Az elmúlt idõszakban az egyik legdinamikusabban bõvülõ szakterület a fröccstermékek, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A 2006. évi visszaesés mögött a háztartási mûanyag cikkek termelésének csökkenése állt, 2007-ben viszont jelentõsen növekedett e szegmens által jelentett fröccstermékek mennyisége. A gyártott csövek mennyisége a vizsgált idõszakban szûk határok között ingadozott, a növekedési ütem elmaradt az iparág egészének növekedési ütemétõl, így a cikkcsoport részaránya tovább csökkent. 2007-ben ismét kissé többet gyártottak. A termelés fellendülésének elmaradása a piaci igények stagnálásából adódott, sajnos az építõipar az egész magyar gazdaság még mindig alul teljesítõ ágazata, mert a közmûvek fejlesztése mérséklõdött, kismértékû igénynövekedés mutatkozott a mezõgazdasági öntözõ csöveknél, ami egyelõre nem számottevõ. Az üreges testek mennyiségének bõvülésében változatlanul meghatározó a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bõvülõ PET felhasználás növekedése. A kábel/huzal termékcsoportnál 2007-ben továbbra is jelentõs bõvülés volt tapasztalható, feltételezhetõ, hogy a legnagyobb hányadot képviselõ villamos ipari kábelek gyártásánál korábban történt tulajdonosváltás új piacot is jelentett, így több évi stagnálás után jelentõsen nõtt a termelés. A lemezgyártás, a 2006. évi átlagot lényegesen meghaladó bõvülés után, 2007-ben megtartotta az elõzõ évi szintet. 8. táblázat. Mûanyag termékek gyártása 2003-2007 között, kt Termékek 2003 2004 2005 2006 2007 kt kt kt kt kt Fólia 155 25,0 167 25,0 161 24,4 160 23,1 163 22,2 Fröccstermék 136 21,9 135 20,2 151 22,9 148 21,4 176 23,9 Csõ 56 9,0 59 8,8 55 8,4 55 8,0 57 7,8 Üreges test 57 9,2 55 8,2 53 8,0 59 8,5 68 9,2 Hab 45 7,3 46 6,9 49 7,4 63 9,1 74 10,1 Kábel/huzalbevonat 26 4,2 26 3,9 26 3,9 33 4,8 38 5,2 Lemez 30 4,8 30 4,5 35 5,3 42 6,0 42 5,7 Profil 21 3,4 22 3,3 20 3,0 17 2,5 21 2,8 Padló 21 3,4 29 4,3 27 4,1 30 4,3 32 4,4 Egyéb 73 11,8 100 14,9 83 12,6 85 12,3 64 8,7 Mindösszesen 620 100,0 670 100,0 660 100,0 690 100,0 735 100,0 Forrás: MMSZ A profilok mennyisége 2005 2006-ban kissé mérséklõdött, 2007-ben viszont visszakerült a 2003-as szintre, remélhetõleg ez a növekedés kezdete. Az építõipari profilok a mûanyag-felhasználás egyik perspektivikus területét jelentik, a termelés csökkenésében feltételezhetõen szerepet játszott az utóbbi évek rendkívül erõs importja. A mûanyagpadló-gyártás alakulása a vizsgált idõszak sikertörténete. 5 év vonatkozásában lényegesen meghaladta az iparág egészének növekedési ütemét, mennyisége bõvült. A korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb, mint a korábbi gyártmányválasztéké volt. A cikkcsoport részaránya 5 év alatt megduplázódott, 2007-ben volt a legnagyobb. A mûanyag-feldolgozóipar 2007-ben a mennyiségek vonatkozásában hasonló évet zárt, mint 2006-ban, egyes szegmensekben jelentõs volt a növekedés, az egyéb termékek kategóriájában visszaesést tapasztaltunk. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy a Mûanyagipar helye az iparban termelési érték alapján táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2007. évi termelési érték 2003- hoz viszonyítva 56,3-kal emelkedett, és kb. 14-kal haladja meg az elõzõ évit. 5.2. Mûanyag-feldolgozás alakulása polimer típusonként A 9. táblázat a nagy tömegben gyártott és mûszaki mûanyagok feldolgozási adatait mutatja a vizsgált idõszakban. A magyarországi adatokat összevetve a nyugat-európai mûanyag-feldolgozásban meghatározó szerepet játszó német adatokkal azonosságok és eltérések mutatkoz- 2008. 45. évfolyam, 6. szám 213

nak, ha a tömegmûanyagoknak csak az egymás közötti arányát vizsgáljuk. A PP felhasználás kis mértékben, 1-on belül haladja meg a nyugat-európai arányokat. Lényeges eltérés van a PE-HD felhasználásnál, Nyugat-Európában mintegy 4-kal magasabb a részaránya. A PE-LD/LLD részaránya szintén kb. 4-kal kisebb hazánkban. PVC felhasználásunk kb. 5-kal magasabb, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (padló, kemény fólia és lemez) jelentõs gyártásunk van, ami nagy hányadban exportra kerül. A PET felhasználás arányában 1 alatt tér el Magyarország javára. A legnagyobb eltérés PS típusoknál van, összességében a hazai felhasználási arány közel 3-kal nagyobb, ez részben ugyancsak exportra kerül, a másik jelentõs felvevõ piac a hûtõgépgyártás. A kiemelt mûszaki mûanyagok felhasználása bár az utóbbi években dinamikusan bõvült, elmarad a Nyugat-Európában kialakult arányoktól, Magyarországon 2007-ben is csak 6,7 az adatot szolgáltatók körébõl, nyilván szoros összefüggésben azzal a ténnyel, hogy jármûipari felhasználásunk messze elmarad a nyugat-európai mértéktõl. 5.2.1. Polietilének 5.2.1.1. Kis sûrûségû polietilén (10. táblázat) A magyar statisztika jelenleg még nem különíti el a hagyományos kis sûrûségû és a korszerûbb lineáris kis sûrûségû polietilénbõl gyártott termékeket. A felhasználás növekedése öt év vonatkozásában kissé elmarad a mûanyag-feldolgozás egészének ütemétõl, csak mérsékelten nõtt az utóbbi évben is. 9. táblázat. Magyarország mûanyag-feldolgozása fõbb polimer típusok szerint Év 2003 2004 2005 2006 2007 Mûanyagok kt kt kt kt kt Nagy tömegben gyártott mûanyagok K-PVC 78,5 13,2 79,4 12,6 77,1 11,7 78,1 11,6 79,1 10,9 L-PVC 45,9 7,7 54,9 8,7 51,6 7,8 56,8 8,4 64,3 8,9 PE-LD 104,7 17,6 107,8 17,1 106,3 16,1 110,8 16,4 114,1 15,7 PE-HD 58,9 9,9 65,9 10,5 70,3 10,7 69,9 10,4 71,6 9,9 PP 129,6 21,9 149,0 23,7 142,3 21,6 146,7 21,8 156,4 21,6 PS 71,1 12,0 69,3 11,0 80,8 12,2 77,7 11,5 71,3 9,8 PET 40,0 6,7 40,8 6,5 38,7 5,9 44,9 6,7 52,9 7,3 Mûszaki mûanyagok ABS 8,9 1,5 5,4 0,9 6,9 1,0 9,4 1,4 18,0 2,4 PA 6,7 1,1 6,1 1,0 9,8 1,5 10,9 1,6 13,2 1,8 PBT 0,8 0,1 0,9 0,1 1,1 0,2 1,5 0,2 1,6 0,2 PC 4,7 0,8 4,4 0,7 5,8 0,9 3,6 0,5 7,7 1,1 PC/ABS 2,8 0,5 2,1 0,3 2,7 0,4 3,0 0,4 6,3 0,9 POM 1,4 0,2 1,0 0,2 1,6 0,2 2,0 0,3 2,5 0,3 Forrás: MMSZ 10. táblázat. PE-LD feldolgozás 2003 2007 között, kt Fólia 87,9 84,6 79,9 80,6 77,2 Kábelbevonat 4,3 1,7 3,1 3,5 3,1 Fröccstermék 5,8 6,5 9,4 9,7 10,7 Egyéb 6,7 13,0 13,9 17,1 18,2 Összesen 104,7 105,8 106,3 110,9 109,2 Változatlanul meghatározó cikkcsoport a fólia, 2007-ben ugyan kis mértékben visszaesett, az összes gyártás ~71-a, amelynek mintegy 2/3-a csomagolóanyag, jelentõs továbbá a mezõgazdasági és az építõipari felhasználás. A fröccstermékek mennyisége parányit emelkedett az elõzõ évihez viszonyítva, részaránya 2007-ben ~10. A kábelipari felhasználás elég változó képet mutat, 2007-ben átlagos szinten alakult. A habgyártás 2004 2007 között folyamatosan bõvült, kis mértékben részaránya is nõtt. Az egyéb termékeknél a legjelentõsebb tétel a tetrapak dobozhoz felhasznált növekvõ mennyiség. A felhasználási szerkezetet a nyugat-európaival öszszehasonlítva nem mutatkozik lényeges eltérés, ott is a fólia a meghatározó. 5.2.1.2. Nagy sûrûségû polietilén (11. táblázat) A PE-HD alapú termékek elõállítása 1999 és 2002 között folyamatosan nõtt, 2003-ban ez a tendencia megtört, elsõsorban a csõgyártás csökkenése miatt. 2004-ben gyakorlatilag minden cikkcsoportban nõtt a feldolgozott 11. táblázat. PE-HD feldolgozás 2003 2007 között, kt Csõ 18,7 21,4 20,9 19,7 21,4 Fröccstermék 16,3 17,8 16,4 18,9 20,1 Üreges test 11,9 12,2 11,6 12,0 11,8 Fólia 9,8 14,7 16,2 13,3 15,0 Egyéb 2,2 3,5 5,2 6,0 4,0 Összesen 58,9 69,6 70,3 69,9 72,3 214 2008. 45. évfolyam, 6. szám

mennyiség, 2006-ban a felhasználás kis mértékben viszszaesett, 2007-ben ismét bõvülés mutatkozott. A PE-HD felhasználás növekedése 5 év vonatkozásában meghaladta a hazai mûanyag-felhasználás növekedési ütemét, 22,8-kal bõvült. A 2007-ben elõállított PE-HD termékek mennyisége 2,4 ktonnával volt több az elõzõ évinél, nõtt a gyártott csõ, a fröccstermékek és a fólia mennyisége. 2007-ben volt a legnagyobb a fröccstermékek menynyisége, a bemutatott 5 éves idõszakon belül kis mértékben bõvült a láda, rekeszgyártás, nagyobb mértékben növekedett a háztartási mûanyag cikkek és az alkatrészek fröccsöntése, változatlanul meghatározó az egyéb fröccstermék kategóriába sorolt záróelem gyártása. 5.2.2. Polipropilén (12. táblázat) A statisztikai úton megfigyelt vállalatok 2003 és 2007 között ~21-kal bõvítették polipropilénbõl elõállított termékeik gyártását. 2002 2003-ban gyakorlatilag azonos szinten volt a PP feldolgozás, 2004-ben 15-kal több termék jelent meg adatgyûjtésükben az elõzõ évhez képest, 2005-ben pedig 4,8-kal maradt el a 2004. évitõl, 2006-ban és 2007-ben ismét bõvült a felhasználás. 12. táblázat. PP feldolgozás 2003 2007 között, kt Fröccstermék 49,7 49,9 52,8 55,3 62,7 Fólia 37,2 47,1 43,4 44,6 47,9 Lemez 7,8 9,2 9,1 9,7 9,8 Üreges test 3,9 4,1 3,2 3,2 3,7 Egyéb 31 39,1 33,8 33,9 32,7 Összesen 129,6 149,4 142,3 146,7 156,7 A két legfontosabb cikkcsoport a fröccstermékek és a fólia. A fröccstermékek között változatlanul meghatározó a kupakok és a háztartási mûanyag cikkek gyártása. 2004-ben új beruházás eredményeként jelentõsen bõvült a BOPP fóliagyártás, 2005-ben a gyártott mennyiség elmaradt az elõzõ évitõl, az összes PP fólia csak 92,1-a az elõzõ évinek, 2006-ban kis mértékben bõvült a gyártás, de még mindig elmaradt a csúcsévet jelentõ 2004. évi termeléstõl, 2007-ben pedig meghaladta azt. Az üreges testek mennyisége 2001 2004 között folyamatosan bõvült, de 2005-ben visszaesett, így részaránya ismét csak 2,2, és ezen a szinten maradt 2006- ban is, míg 2007-ben kissé megint emelkedett. Az egyéb termék mennyisége csökkent, ez valójában a szál és szálból készült termékeket, valamint a pántoló szalagot jelenti döntõ többségben. A PP felhasználás dinamikus bõvülését prognosztizálják általában a szakértõk, ez a tendencia Magyarországon 2006-ban még nem érvényesült, üteme elmaradt a mûanyag-feldolgozás egészének növekedésétõl, ugyanakkor a részesedés a mûanyag-feldolgozáson belül már meghaladja a 2006. évi német arányokat. 2007-ben talán már mondhatjuk, hogy jók a kilátások a felhasználás bõvülésére, legerõteljesebb növekedés a fröccsöntött alkatrészek területén volt. 5.2.3. PVC 5.2.3.1. Kemény PVC (13. táblázat) A kemény PVC felhasználása 2003 2007 között szûk határok között ingadozott, ebben szerepet játszott kisebb részben az adatszolgáltatók körének változása is, de a piaci igények hullámzása a meghatározó. A kemény PVC termékek gyártásának növekedése is elmarad a mûanyag-feldolgozás bõvülésének ütemétõl. 13. táblázat. Kemény PVC termékek gyártása 2003 2007 között, kt Csõ 34,5 32,8 31,3 32,4 30,9 Fólia 15,0 15,1 15,2 14,6 14,8 Profil 19,4 20,3 17,3 19,0 18,9 Lemez 6,1 7,2 8,0 8,9 9,5 Fröccstermék 2,7 3,1 2,9 2,1 1,7 Egyéb 0,8 0,9 2,4 1,1 1,1 Összesen 78,5 79,4 77,1 78,1 76,8 A nemzetközi trendek alapján várható növekedés helyett 2005-ben jelentõsen visszaesett a profilok termelése. 2001 2004 között ~24-kal nõtt a gyártás, de a 2005. évi már csak 5-kal haladja meg a 2001. évit. 2006-ban bõvült a gyártás 2005-höz viszonyítva, de öszszességében csak a 2002 2003. évek szintjén volt, ez a mennyiség stagnálni látszik. A nagy értékû ablakprofiloknál továbbra is igénynövekedés várható, kérdés, hogy a magyar gyártók milyen hányadot tudnak megszerezni a piacból. Nyugat-Európában 2004-ben az összes PVC felhasználáson belül már 28 volt a kemény PVC profilok részaránya, míg ez az érték nálunk 24,6. Az összes kemény PVC terméken belül egyedül a lemezek gyártása bõvült, gyakorlatilag ez az egyetlen kemény PVC termék, amely 1 és 5 év viszonylatában is a cikkcsoport átlagos növekedési ütemét meghaladó mértékben erõsödött. A habosított lemez piaci lehetõségei továbbra is kedvezõek. A csövek piaca a beruházási lehetõségek függvényében változik, középtávon a csatornacsöveknél várható jelentõsebb felhasználás. 2006-ban a hazai gyártás az elõzõ évhez viszonyítva kismértékben bõvült, de 2007- ben visszaesett a bemutatott öt év legalacsonyabb értékére. A kemény PVC fóliák mennyisége a vizsgált 2008. 45. évfolyam, 6. szám 215

5 éves idõszakban lassan, de folyamatosan csökkent, 2007-ben gyakorlatilag a 2006. évi szintet érte el, hajszálnyi többlettel, többsége exportra kerül. A kemény PVC-bõl gyártott üreges testek mennyisége is folyamatosan csökken, bizonyos területeket még megtart, elsõsorban a gyógyszeripar és a háztartási kemikáliák területén. Valójában új üreges test gyártó kapacitások PVC alapon már régen nem valósultak meg. 5.2.3.2. Lágy PVC (14. táblázat) A lágy PVC felhasználása a 2003 2007 közötti idõszakban ±10-on belül ingadozott. A 2003. évi mélypont után 2004-ben jelentõsen bõvült a padlógyártás. 2003-tól már gyakorlatilag két vezértermékre szûkült a kör, a kábelbevonat és a padló termelésének alakulása a meghatározó. 14. táblázat. Lágy PVC termékek gyártása 2003 2007 között, kt Kábelbevonat 18,2 17,8 18,0 22,1 28,4 Padló 20,9 29,1 27,1 29,9 31,3 Fólia 1,7 1,7 2,2 2,1 1,8 Egyéb 5,1 5,1 4,6 2,7 2,8 Összesen 45,9 53,7 51,9 56,8 64,3 A GRABOPLAST ZRT. sikeres beruházásának és hatékony piaci munkájának eredményeként 2000-hez viszonyítva a padlógyártás 2004-re ~2,5-szeresére bõvült, 2005-ben a termelés mérséklõdött, de 2006-ban ismét emelkedett, majd 2007-ben tovább nõtt, a bemutatott 5 éves intervallumban a legnagyobb értékkel. A kábelbevonat és padlógyártás 1 és 5 év viszonylatában meghaladta a mûanyag-feldolgozás egészének növekedési ütemét, a lágy PVC termékek összesített számai 2003 2007 között mintegy 40-kal emelkedtek. A három, kábelbevonat-gyártásban érintett cég együttes teljesítményeként 2006-hoz viszonyítva több mint 5-kal nõtt a lágy PVC kábelszigetelés részaránya az összes lágy PVC feldolgozáson belül. A lágy PVC termékek mennyisége összességében 13,2 -kal haladják meg az elõzõ évit. A lágy PVC feldolgozás Nyugat-Európában gyakorlatilag stagnál, a gyártás, a kemény termékekhez hasonlóan, fõleg az építõipari termékekre szorítkozik. A PVC gyártók, feldolgozási segédanyagokban érdekelt nyugat-európai cégek lágyító- és stabilizátor-gyártók, valamint feldolgozók a VINYL 2010 PROGRAM keretében szervezett és együttes lépéseket tesznek az ártalmas hatások kiküszöbölésére, a közvélemény tájékoztatására. Ez az akció is szerepet játszik abban, hogy a PVC elsõsorban kiváló szerkezeti anyagként továbbra is megtartsa pozícióját, 2006-ban 15-kal részesedett Nyugat- Európa mûanyag-felhasználásában. A program 2007. évi beszámolója szerint, Nyugat-Európában 2004-ben 18 kt PVC termék került újrahasznosításra, 2006-ban 82,8 kt és 2007-ben már 149,5 kt. A programot egyébként meghosszabbították 2015-ig, és az eredetileg EU 15 csoport vállalását mind a 27 tagra kiterjesztették. 5.2.4. Polisztirol (15. táblázat) Az értékelésben együtt szerepeltetjük az összes polisztirol típust. A hazai feldolgozás igen dinamikusan bõvült 2002 és 2005 között. 2006-ban azonban már a hanyatlás jelei mutatkoztak, 2007-ben további csökkenés következett be a feldolgozott mennyiségben. Így az öt évvel ezelõtti szintet csak 4,1-kal haladtuk meg 2007- ben. 15. táblázat. PS feldolgozás 2003 2007 között, kt Lemez és fólia 18,7 15,2 21,1 25,9 23,8 Fröccstermék 33,8 32,9 35,6 24,7 21,7 Hab 18,2 23,5 22,7 26,6 28,1 Egyéb 0,4 0,7 1,4 0,5 0,4 Összesen 71,1 72,3 80,8 77,7 74,0 2002 és 2005 között erõteljesen nõtt a fröccstermékek gyártása, egyre több cég használt gyártmányaihoz a korábbi ABS helyett jól megválasztott minõségû polisztirolt. 2006-ban a növekedési tendencia megtört, néhány cég az elõzõ évinél lényegesen kevesebbet dolgozott fel, ez a folyamat 2007-ben tovább folytatódott. Gyanítható, hogy az autó- és készülékalkatrészek gyártói megrendelõi elõírás alapján dolgoznak, nem választhatják meg szabadon az alapanyag típusát. Jelentõsen bõvült a habtermékek, elsõsorban az építõipari szigetelõanyagok gyártása, ezen a területen továbbra is növekedésre lehet számítani, mert az építõipari elõírások szigorodása miatt a korábban szokásos 5 cmes lemez vastagság helyett 10 cm-es szigetelõhab vastagságot tartanak szükségesnek a szakértõk a megfelelõ szigetelés biztosításához. Magyarországon 2007-ben a polisztirolok a teljes mûanyag-feldolgozás 10,3-át tették ki. 5.2.5. Poli(etilén-tereftalát) (16. táblázat) Hazánkban a PET döntõ többsége palackgyártásra kerül, azaz üdítõitalos és ásványvizes palackok elõformáit fröccsöntik belõle. Az adatszolgáltatók 2007-ben 1230 t fúvott terméket jelentettek, ezek elsõsorban kisebb gyógyszeripari vagy kozmetikai csomagolóanyagok, amelyeket közvetlenül egy ciklusban gyártottak. 216 2008. 45. évfolyam, 6. szám

Kevés PET fólia készül még Magyarországon, több cég kísérletezik ezzel a terméktípussal. 2007-ben mintegy 700 t fröccsöntött PET alkatrészt állítottak elõ, ami úgy tûnik, évrõl évre növekszik. Ugrásszerûen bõvült a palackgyártás. A növekedés összhangban a nemzetközi tendenciákkal rendkívül dinamikus. A PET aránya az összes felhasználásból 2007-ben már 7,4. 5.2.6. Egyéb mûanyagok (17. táblázat) Mûszaki mûanyagok A felhasznált mennyiségekrõl ezek döntõ többsége importból származik joggal feltételezzük, hogy ezek valójában feldolgozásra is kerültek. A növekedés 1 és 5 év viszonylatában 118,6, illetve 122,8 volt. Ezek az értékek mindkét esetben meghaladják a mûanyag-felhasználás egészének növekedési ütemét. Dinamikusan nõ ugyan a mûszaki mûanyag feldolgozás Magyarországon, de még nem értük el a nyugat-európai 10-os értéket, egyelõre 6,6- on állunk. A feldolgozási statisztikában a fentieknél kisebb számok jelennek meg, ami több okra vezethetõ vissza: az adatszolgáltatók körébõl az ezeket az anyagokat feldolgozók nagyobb hányadban hiányoznak, mint a feldolgozás egészébõl, az adatszolgáltatók sok esetben nem adták meg az egyéb soron szereplõ anyagok részletes bontását. A mûszaki mûanyagok döntõ többségét fröccsöntéssel dolgozták fel. A poliamidból elsõsorban autóipari alkatrészek, kisebb mennyiségben fröccsöntött háztartási cikkek készültek, valamint használták zárórétegként fólia- és többrétegû flakon gyártásánál is, ezen a területen egyértelmû a növekedés. ABS-bõl, PC-bõl és blendjeibõl elsõsorban elektronikus berendezések házai és egyéb alkatrészei készültek. 5.3. A mûanyag termékek felhasználási területei A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe teljesen a tényleges felhasználással, mert jelentõs mennyiségû termék exportot is tartalmaz és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közel azonos, az export 355 kt, az import 383 kt, az alkalmazási terület nyilván nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. A hazai alkalmazás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar, jelentõs az építõipar, a továbbiak részaránya relatíve kisebb (2. ábra). 16. táblázat. PET feldolgozás 2003 2007 között, kt 2003 2004 2005 2006 2007 17. táblázat. Egyéb mûanyagok felhasználása 2003 2007 között, kt 2003 2004 2005 2006 2007 PET 40,0 40,8 38,7 44,9 52,9 132,3 117,8 ABS, SAN stb. 14,4 11,3 10,7 9,6 10,7 74,3 111,5 PC + blend 8,9 9,9 9,0 10,3 15,4 173,0 149,5 Poliacetál 2,8 2,9 3,3 3,3 3,3 117,9 100,0 PA 13,8 12,7 14,4 18,1 19,6 142,0 108,3 Összesen 39,9 36,8 37,4 41,3 49,0 122,8 118,6 2. ábra. Hazai mûanyag-felhasználás 2007-ben A 2006. évi megoszlással összehasonlítva kisebb eltérések mutatkoznak: kismértékben visszaesett az építõipari, a csomagolási és az elektromos szegmensekben a felhasználás részaránya, növekedett a jármûipari alkatrészek és a háztartási cikkek gyártásához használt mûanyagok mennyisége, közel azonos szinten maradt a mezõgazdasági és a bútoripari célú felhasználás. 6. Összefoglalás A 2007-ben elõállított mûanyag termékek mennyisége 6,5-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása. A 2007. évi árbevétel 2003- hoz viszonyítva 56,3-kal emelkedett, és 14,5-kal haladta meg az elõzõ évit. A statisztikailag nyomon követett mûanyag-feldolgozás, a mennyiségi adatok szerint, az elmúlt 5 évben 18,5-kal nõtt. A gyártott mennyiségbõl 2007-ben 355 kt került exportra 1487 M$ értékben, a mûanyag termékek importja mennyiségben 383 kt, értékben 2188 M$ volt. A 2003-2007 közötti idõszakban az export növekedése mennyiségben és értékben is meghaladta az import növekedését, az egyenleg javult, de Magyarország a mûanyag termékek vonatkozásában változatlanul nettó importõr. 2008. 45. évfolyam, 6. szám 217