Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Készült: Pécsett, 2007. május 9.
A független könyvvizsgálói jelentés a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésére készült azzal a céllal, hogy egyúttal az elnökséget illetve a kamarai vezetést is megfelelően tájékoztassa. További információkat személyes megkeresés esetén nyújt a könyvvizsgáló. Elvégeztük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2006. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegének melyben az eszközök és források egyező végösszege 622.962 eft a mérleg szerinti eredmény +6.543 eft nyereség-, valamint a 2006. évre vonatkozó eredménykimutatásának és kiegészítő mellékletének továbbá közhasznúsági jelentésének vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet 2006. évi éves beszámolója tartalmaz. A Társaság 2005. január 01. - 2005. december 31-i beszámolóját a Continental Danubia Kft. vizsgálta és 2006. május 3-án hitelesítő záradékkal látta el. Az éves beszámoló elkészítése az ügyvezetés felelőssége. A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint a Közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezni arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta az éves beszámoló tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát, emellett tartalmazta az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék megadásához. 2
A könyvvizsgálat alapját a következő törvények és jogszabályok illetve előírások képezték: a 2000. évi C. törv. a Számvitelről (és annak 2001-2006. évi módosításai), a 114/1992. évi Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről, az 1990. évi LXX. törvény a Ptk. 57-60. -a a közhasznú társaságokról, az 1997.évi LV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alapszabálya, etikai szabályzata, szakértői tanácsának állásfoglalása a könyvvizsgáló auditálási nyilatkozatáról, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény és 2001-2006. évi módosításai a 2006. évre vonatkozó adójogszabályok (SZJA, ÁFA,Art., Tao.) a 224/2000. (XII. 19.) Kormány rendelet az egyéb szervezetek beszámoló készítési kötelezettségéről és annak 2001-2006. évi módosításai így különösen a 237/2003 (XII.17.) és a 350/2004 (XII.22.) illetve a 357/2006 (XII.27.) Kormány rendelet A magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok Az 1997. évi CLVI. törvény a Közhasznú szervezetekről A könyvvizsgálat szúrópróbaszerű ellenőrzéseken és a tényadatok számviteli elszámolása helyességének vizsgálatán alapult. A könyvvizsgálat az előző éveket érintő, jelentős (a mérleg főösszeg 1 %-át meghaladó) hibát ill. hibákat nem tárt fel. A könyvvizsgálat évközben az ellenőrzések során állapított meg hibákat illetve javasolt módosításokat a tárgyévre vonatkozóan. Ezek a zárómérlegben már helyesbítésre kerültek. A záró mérleg e hibáktól mentes. 3
Az éves beszámoló részletes értékelését a következők szerint adom meg: I. Társadalmi szervezetek, köztestületek egyszerűsített éves beszámolójának mérlege Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésénél 2006. évben a 2000. évi C. törvény (Számviteli Törvény) és a 224/2000. (XII.19.) Kormány rendelet illetve azok 2001-2006. évi módosításai szerint kellett eljárni. Könyvvizsgálati értékelésemnél minden esetben azt vettem, alapul, hogy az érvényben lévő 224/2000. (XII.19.) Kormány rendeletnek {237/2003. (XII.17.), 350/2004 (XII.22.), 357/2006 (XII.27.) Kormány rendelet} is meg kellett felelni. A 2006. évi mérleg és eredmény kimutatást a társadalmi szervezetek, köztestületek illetve egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójának mérlege és eredmény kimutatása alapján, azaz az 1715/D számú nyomtatványok kitöltésével kellett teljesíteni. (A Kamara működésében több mint 94%-ot tesz ki a kiemelten közhasznú illetve közhasznú tevékenységek aránya.) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegéből és a kiegészítő mellékletből kitűnik, hogy a befektetett eszközök, illetve a forgó eszközök értéke is kevesebb az előző (2005.) évinél. A forgóeszközök értéke csökkent kb. 9 millió Ft-tal. Az aktív időbeli elhatárolás nőtt kb. 18,5 millió Ft-tal. A befektetett eszközök adják az összes eszközérték kb. 52%-át. Ezen belül az immateriális javak értéke csökkent (amortizáció), a tárgyi eszközök értéke kis mértékben nőtt az előző évhez (2005. december 31.) képest. A befektetett pénzügyi eszközök értéke változatlan. Tehát a PBKIK 2006. évben nem lett tulajdonos újabb Kht-ben, alapítványban, egyéb szervezetben és nem növelte tőkerészét sem ezekben a szervezetekben 2006. évben. A befektetett eszközök értéke is csökkent 2006. évben. 4
Sajnos a PBKIK tulajdonosi részesedéseinek értékéről illetve a befektetett pénzügyi eszközök piaci értékéről (értéknövekedés illetve értékvesztés) nincs megbízható információnk mivel e társaságok 2006. évi mérlegbeszámolói nem állnak rendelkezésre. A befektetett pénzügyi eszközök felülvizsgálata illetve ezek után végrehajtandó intézkedések indokoltak a jelzett Kht-ék tekintetében 2007. évben. Ezeket az intézkedéseket 2006. évben nem hajtotta végre a PBKIK. Az immateriális javak nettó értékének csökkenését az éves amortizáció okozta. Jelentős új beruházás nem jött létre. A tárgyi eszközök között elsősorban járművek és számítástechnikai eszközök szerepelnek. A tárgyi eszközök nettó értéke 2 millió Ft-tal nőtt az előző évihez képest +14%-kal, a jármű állomány frissítése, új gépjármű beszerzése miatt. A forgóeszközök között a pénzeszközök kb. 10 millió Ft-tal, azaz az előző évhez képest annak 106%-ára nőttek. A vevő követelések alakulására a kötelező kamarai tagság megszűnése már 2001. illetve 2002. évben rányomta bélyegét. Azóta lényeges csökkenés nem, sőt enyhe javulás következett be a 2003-2005. években. Sajnos 2006. évben a követelések összege is, de a tagdíjból származó bevétel is csökkent jelentősen. A tagdíjból származó bevétel az előző évinek 87%-a, a csökkenés kb. 19 millió Ft. A követelés állomány alakulásából is látszik, hogy a központi költségvetési támogatások összege is csökkent. A pályázati úton elnyert támogatások összege 66 millió Ft-tal nőtt. Az egyéb bevételek összege -12 millió Ft-tal csökkent. Az összes közhasznú bevétel így a bázis év összegénél (2005. év = 329 millió Ft) valamivel több. A növekmény 15 millió Ft, azaz +4%. Ez kb. az inflációnak felel meg. A kamarai beszámoló kiegészítő melléklete megfelelően részletezi fontosabb jogcímek szerint (pl. tagdíj, szolgáltatások, támogatások, stb.) a követelés állomány illetve ezzel összefüggő bevételek alakulását. A kiszámlázott, de be nem folyt tagdíjakra is illetve az úgynevezett egyéb vevő követelésekre is jelentős céltartalékot képzett még 2000. évben a PBKIK. Ez akkor meghaladta az 52 millió Ft-ot. A PBKIK a vevő kinnlevőségei után 2000. évben 52.237 eft céltartalékot képzett, amely összeg az előző évben tehát 1999. évben 38.049 eft volt. 5
Az új Számviteli Törvény szerint ebben a vonatkozásában megszűnt a céltartalék képzés kötelezettsége. Az ezzel a fogalommal hasonló tartalmú vevőállomány leértékelés (értékvesztés) 7.472 eft volt 2001. évben. Az ezt követő 2002. évben 18.592 eft értékvesztés elszámolására került sor. A 2003-as évben 8.222 eft értékvesztés elszámolása valósult meg. 2004. évben élve a Számviteli Törvény adta lehetőséggel 50%-os mértékű értékvesztés elszámolására került sor a tagdíjas vevők körében. Nevezetesen 25.684 eft értékvesztés került elszámolásra. Az egyéb vevői körben mindössze 562 eft értékvesztés elszámolási lehetőségével élt a PBKIK. 2005. évben élve az Adótörvény és a Számviteli Törvény adta lehetőséggel a tagdíjas vevőkörben gyakorlatilag 100%-os értékvesztés került elszámolásra. A tagdíjas vevők esetében az értékvesztés összege 32.060 eft volt. 2006. évben a tagdíj kinnlevőség után 35%-os mértékű azaz 23.650 eft értékvesztés az egyéb vevői követelés után 25%-os mértékű értékvesztés azaz 4.786 eft lett elszámolva. A teljes értékvesztés 28.436 eft volt 2006. évben. A céltartalék képzés során az 1999. és 2000. években nem az adózásra vonatkozó szabályokban előírt 2-5-25%-os képzést valósította meg a PBKIK, hanem a várható pénzbefolyást és egyedi értékelést vették alapul. Az éven túli kinnlevőségekre 100%-os, az éven belüli, de féléven túli kinnlevőségekre 50%-os céltartalékot képzett a kamara. A kinnlevőségek után minden esetben megtörtént a céltartalék képzés. 2002. évben és 2003. évben is az éven túli kinnlevőségekre 25%-os értékvesztés elszámolása történt meg. (Ez lényegében azonos az adótörvény szerinti mértékkel.) A 2004. évben a nem tagdíjas vevőkörben 25%-os (éven túli) a tagdíjas körben 50%-os (éven túli) értékvesztés elszámolása történt meg. A 2006.évi tapasztalatok azt igazolták, hogy az éven túli tagdíjtartozásokra is folyik még be jelentős összeg. Nem indokolt tehát a 100%-os értékvesztés, de még az 50%-os értékvesztés sem. Ezért került sor 2006. évben 35%-os értékvesztés képzésére. Az eszközök közül 2006. évben egy tétel sem került átértékelésre, így átértékelési különbözet sem keletkezett. 6
Az előző évek (2004-2005. évi) tőkeváltozása pozitív volt, összesen (5,1 + 7,1) 12,2 millió Ft-ot tett ki. A 2006. évi tőkeváltozás szintén pozitív volt. Összege +6,5 millió Ft illetve +1,2%. A saját tőke 2006. XII. 31-én mért összege meghaladta az 600 millió Ft-ot, pontosan 600.573 eft lett. A pozitív tőkeváltozás arról árulkodik, hogy ellentétben az elmúlt 2001-2002. évekkel az összes költség (ráfordítás) nem haladta meg az összes bevételt. Ez a pozitív változás elsősorban a bevételek növekedésének egyértelmű következménye volt 2004. évben illetve már 2003. évben is, sőt ez következett be 2005. évben és 2006. évben is. A források szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a saját forrás aránya rendkívül magas. Nevezetesen 96%. Tehát idegen forrás mindössze 4%-ban finanszírozza az eszközöket. Ez az arány az előző évben is hasonló volt, például 2005. év = (96:4), 2004. év = (99:1) illetve 2003. év = (98:2). A PBKIK-nak hosszú lejáratú kötelezettsége keletkezett a gépjármű beszerzések leasingje miatt 8,2 millió Ft értékben. A rövidlejáratú kötelezettségek csökkentek az előző évihez képest. A csökkenés -9 millió Ft. Elsősorban az év végi adó-kötelezettségek és szállítói állomány tartozik e tételek közé. Passzív időbeli elhatárolás összesen 4 millió Ft merült fel 2006. évben. A pénztár főkönyvi kivonattal egyező záró állománya: Kamatozó betétszámlán lekötve: Egyéb bankszámlákon összesen: A teljes pénzeszköz állomány: Az egyező eszköz és forrás oldal összege: 270.218,-Ft volt. 122.500.000,-Ft volt. 46.963.892,-Ft volt. 169.734.110,-Ft volt 2006.12.31.-én. 622.962 eft volt 2006.12.31.-én. 7
II. Társadalmi szervezetek, köztestületek egyszerűsített éves beszámolójának eredmény-kimutatása A beszámoló adataiból kitűnik, hogy az összes bevétel az előző évinek kerekítve 105%-a. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a tagdíjbevételek csökkenése mellett a pályázati úton elnyert támogatási bevételek ugrásszerűen nőttek, de a közhasznú bevételek is jelentős mértékűek voltak 2006. évben. A közhasznú bevételek növekedése 15 millió Ft, azaz az előző évhez képest +4,4%. Az egyéb bevételek -3%-kal, kb. -12 millió Ft-tal csökkentek. A kiszámlázott bevételek között az előző évinél kb. -13%-kal kevesebb volt a tagdíj. Nevezetesen 124,4 millió Ft 2006. évben, 143,6 millió Ft 2005. évben, 141,1 millió Ft 2004. évben és 135,6 millió Ft volt 2003. évben. (2002 évben 130,7 millió Ft, 2001. évben 135,5 millió Ft, 2000. évben még 434 millió Ft, 1999. évben 431 millió Ft kiszámlázott tagdíj volt.) A vállalkozási tevékenységek bevétele 20,2 millió Ft volt 2006. évben. (Előző év = 16,4 millió Ft.). Ez a teljes bevétel 6%-át sem éri el. Figyelemre méltó a költségek (ráfordítások) alakulása illetve aránya és összege. Több mint 94% a közhasznú tevékenység költsége illetve ráfordítása. A továbbiakban csak erre térek ki. Az anyagjellegű ráfordítások +6%-kal nőttek. (Ez 8 millió Ft-tal több ráfordítás, mint az előző évben.) A személyi jellegű ráfordítások összesen 7 millió Ft-tal nőttek. (Ez a 7 millió Ft többlet ráfordítás +6%-nak felel meg.) Az értékcsökkenési leírás nőtt +3,7 millió Ft-tal. Az egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együtt -20%-kal, azaz -16 millió Ft-tal csökkentek. Az összes költség és ráfordítás együttes összege alig nőtt az előző évihez képest. Az index 100,5% volt. (Lényegében változatlan.) Ez a növekedés elmarad a bevételek 104,3%-os indexétől. 8
A pozitív tőkeváltozást összesen tehát 6,5 millió Ft-ot elsősorban a növekvő bevételek okozták. Az előző évben (2005. év) +7,1 millió Ft volt a pozitív tőkeváltozás, 2004. évben +5,1 millió Ft volt. (2003. év = +3,2 millió Ft.) A korábbi években pozitív tőkeváltozás zajlott le 4 éven át (1998-2001. év), illetve negatív tőkeváltozás 2002. évben. Nevezetesen 2002. évben 32,5 millió Ft, 2001. évben +26 millió Ft, 2000. évben +164 millió Ft, 1999. évben +87 millió Ft, 1998. évben +71 millió Ft volt. Az eddigi tőkeváltozások egyenlege összesítve pozitív és nem veszélyezteti a működés folyamatosságát, nem kíván a vagyonalakulás szempontjából sem beavatkozást. A 2006. évre jóváhagyott pozitív tőkeváltozás összesen: +6.543 eft. 9
III. A 2006. évi gazdálkodás értékelése, a 2006. évi közhasznúsági jelentés véleményezése A gazdálkodás területén jelentkező és a bevételeket, költségeket, ráfordításokat érintő tendenciák a számviteli beszámolóból és a kiemelt közhasznúsági beszámolóból is kitűnnek. 2006. évben is pozitív tényként kell megemlíteni, hogy a közhasznúsági jelentés jól tagolt és kitér a legfontosabb változások okaira is. A kiemelt közhasznú feladatokra vonatkozó értékelések, elemzésekkel illetve számszaki adatokkal alátámasztottan, főbb témakörönként csoportosítva megfelelő mélységben kerültek bemutatásra. Meg kell említeni, hogy a 2001. évi előírt feladatok illetve célok között szerepelt a projekttervezés kialakítása, ami 2001. év végére illetve 2002. év elején meg is valósult. Ezzel összhangban megtörtént a számviteli, pénzügyi feladatok újra gondolása és újra szabályozása. Az előző években kialakított rendszer 2003. és 2004. évben már nem változott. Új számítógépes adatfeldolgozási rendszer és új könyvelő programok bevezetésére került sor 2005. évben. A 2006. évben bevezetésre került a PBKIK IKIR rendszere, amely a számvitel területét is érintette. A rendszer bevezetése során sok hiányosság merült fel számviteli, könyvviteli szempontból. A hiányosságok kiküszöbölése még teljes körűen nem történt meg. A számviteli törvénynek való feltétlen és mielőbbi megfelelést sürgősen és maradéktalanul biztosítani kell 2007. évben. Új szabályzatok kerültek bevezetésre már 2001. évben. Ezek közül a legfontosabbak: - Új kamarai alapszabály és tagdíjszabályzat - Szervezeti és működési szabályzat - Számviteli politika, számlarend, számlatükör - Pénzkezelési szabályzat - Leltározási szabályzat 10
- Selejtezési szabályzat - Értékelési szabályzat A szabályzatok módosítására nem került sor 2005. és 2006. évben. Módosításuk és kiegészítésük azonban 2007. évben megtörtént az új Art-vel illetve a számviteli szabályozásokkal összhangban. A 224/2000. (XII.19.) Kormány rendelet szerinti közhasznúsági feladatok illetve ezen belül a kiemelten közhasznú feladatok ellátásáról külön jelentésben részletesen és kellő tagolásban számol be az előterjesztés. A 237/2003. (XII.17.), 350/2004 (XII.22.) illetve 357/2006 (XII.27.) Kormány rendeletek előírásait szem előtt tartja a beszámoló. A pozitív tőkeváltozás okaival a kiegészítő melléklet is illetve a Közhasznúsági jelentés is foglalkozik. Kiemelésre érdemes tény, hogy az 1999. évi illetve azt megelőző évek behajthatatlan tagdíj kinnlevőségeit sikerült jó áron értékesíteni egy behajtó társaságnak. A tagdíj kinnlevőségek növekedésének üteme 2003. és 2004. évben közel azonos volt. Sajnos az összes kinnlevőségek illetve a be nem folyt követelések aránya nem javult 2005. évben, az előző évhez képest sem. Ezért volt tekinthető magasnak a tagdíjas vevők esetében képzett 32 millió Ft értékvesztés. A 2006. évi abszolút összegében és arányaiban is mérsékeltebb értékvesztés két okból is indokolt. Egyrészt a követeléseken belül a határidőn túli követelések is csökkentek másrészt a korábbiaktól eltérően az egy éven túli követelésekre is jelentős összegek folytak be. 11
IV. Kiegészítő Melléklet Független Könyvvizsgálói Jelentés A Számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szerint valamint a 224/2000. (XII.19.) és 237/2003. (XII. 17.) valamint a 357/2006 (XII.27.) Kormány rendeletek szerint (6.. 11. bekezdés) üzleti jelentést nem, de kiegészítő mellékletet kell készíteni. Felmentést csak a cash flow kimutatás tekintetében engedélyez a rendelet. A kiegészítő mellékletben legalább a következőkre kell kitérni: - a számviteli politika rövid bemutatására - az alkalmazott értékelési eljárásokra, az értékcsökkenés elszámolására, a vagyoni pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásokra - a feltárt jelentős összegű hibákra, azok eszköz és forrás állományra illetve eredményre gyakorolt hatására - a fizetőképesség, a likvidítás, a jövedelmi helyzet (vagyoni helyzet) alakulására - az időbeli elhatárolásokra - az úgynevezett hátrasorolt kötelezettségekre - a mérlegben meg nem jelenő tételekre - lekötött tartalékokra - a saját tőke éven belüli változásaira és azok bemutatására - a tisztségviselők, bizottsági tagok javadalmazására, beleértve a végkielégítések és esetleges nyugdíjazások költségkimutatására is - céltartalék képzésre, a főbb mutatók alakulására is. Megfelelő a számviteli politika részletes bemutatása, valamint a bevezető adatok sokoldalúsága. Hasznosak és célratörőek a rövid szöveges elemzések. Megvalósult a mutatók kiértékelése is. Röviden értékeli a jelentés az értékvesztés indokoltságát és elszámolási módját. Bemutatásra került a keletkezett tőkeváltozás is. A változást előidéző legfontosabb okokat helyesen sorolja fel a jelentés. 12
Hiányossága a Kiegészítő Mellékletnek, hogy nem tér ki: - a támogatás jelleggel véglegesen kapott összegek főbb jogcímeire, felhasználására; - azokra a kötelezettségekre amelyek zálogjoggal vagy hasonló joggal biztosítottak. 13
V. Szabályozottság és ellenőrzés A PBKIK 2001. évben mintaszerűen szabályozta számviteli, pénzügyi, leltározási, selejtezési tevékenységét. A kialakított szabályzatokat több megyei kamara is átvette és azóta is alkalmazza. Ezek kisebb átdolgozására szükség lett volna 2005. illetve 2006. évben. Ez azóta 2007. év elején megtörtént. A számviteli politikában, a számlarend és a számlatükör alkalmazásában maradéktalanul sikerült betartani a szabályzatban foglaltakat. A PBKIK 2006. évben a tárgyi eszközök tekintetében teljes körű leltározást hajtott végre. A leltározást széles körű selejtezés előzte meg. A selejtezés révén több éves elmaradást sikerült felszámolni. A 2001. évben kialakított új beszámolási rendet jól alkalmazta a 2000. évi C. tv. (Számviteli Törvény) és a 224/2000. (XII.19.) illetve a 237/2003 (XII.17.) valamint a 350//2004. (XII.22) illetve a 357/2006 (XII.27.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően 2006. évben is a PBKIK. Az önkéntes kamarai tagság életbelépése előtt nem kerülhetett sor jelentősebb eszközselejtezésre. A konszolidált gazdasági körülmények azonban már szükségessé tették az indokolt selejtezések végrehajtását. Ezek 2002. évben és 2003. illetve 2004. évben is elmaradtak. Részleges selejtezésre illetve kivezetésre 2005. évben már sor került. A 2006. évi selejtezés nagy mértékű és széles körű volt. Természetesen további selejtezésekre a 2007. évben illetve a következő években is szükség lesz. 14
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonosainak Elvégeztük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2006. évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a 2006. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végösszege 622.962 eft, a mérleg szerinti eredmény 6.543 eft nyereség-, az ezen időpontra végződő évre vonatkozó eredmény-kimutatásból és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó kiegészítő mellékletből és közhasznúsági jelentésből áll. A Társaság 2005. január 01. - 2005. december 31-i beszámolóját a Continental Danubia Kft. vizsgálta és 2006. május 3-án hitelesítő záradékkal látta el. Az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása az ügyvezetés felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes pénzügyi kimutatások elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzés kialakítását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becsléseket. A könyvvizsgáló felelőssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint a közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendő és megfelelő bizonyítékot kell szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat. Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. 15
A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár tévedésekből eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kockázatfelmérésének nem célja, hogy a vállalkozás belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. A közhasznú jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék megadásához. Záradék/Vélemény: A könyvvizsgálat során a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves beszámoló - melyben az eszközök és források egyező végösszege 622.962 eft a mérleg szerinti eredmény 6.543 eft nyereség a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2006. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A közhasznúsági jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. Pécs, 2007. május 9. Könyvvizsgáló cég képviselőjének aláírása Bejegyzett könyvvizsgáló aláírása Gyurka László Gyurka László Continental Danubia Kft. 7635 Pécs, Csoronika dűlő 16. 7624 Pécs, Alkotmány u. 42. 001569 001262 16