Pedagógiai-művelődési program Oladi Általános Művelődési Központ OM azonosító: 200897 Szombathely 2007.
Tartalom KÖZÖS RENDELKEZÉSEK 3 Általános rendelkezések 3 Az intézmény legfontosabb adatai 4 Intézményegységek és telephelyek 4 Helyzetelemzés 5 Az általános művelődési központ alapítása 5 Az általános művelődési központ mint intézménytípus 6 Az általános iskola hagyományai 7 A szakképző iskola hagyományai 8 A művelődési központ hagyományai 9 SWOT analízis 11 A közeljövő kihívásai 13 Nevelési Program 14 Küldetésnyilatkozat 14 Jövőkép 14 Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei 15 Az iskolában folyó nevelő, oktató munka céljai 17 A célokhoz kapcsolódó feladatok, eszközök, módszerek, eljárások 19 A képzés szerkezete 21 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 29 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 30 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 30 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 31 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 31 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 32 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei 32 Művelődési program 33 Közművelődési feladatok 34 A művelődési ház programkínálata 35 Könyvtári feladatok ellátása 38 Külső partnerek 42 Minőségbiztosítás 43 Ellenőrzési és értékelési rendszer 44 Feltételek 44 Gazdálkodás 45 2
Közös rendelkezések Általános rendelkezések A Közoktatási törvény 44. (1) alapján a nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. Az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell készíteni, melynek biztosítania kell a közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti megvalósítását. [45. (4)] Az Oladi Általános Művelődési Központ többcélú intézmény. Szakmailag önálló intézményegységei közül az Oladi ÁMK Simon István Utcai Általános Iskolája és Teleki Blanka Szakképző Iskolája saját pedagógiai program és helyi tanterv alapján dolgozik, amely az Oladi ÁMK Pedagógiai és Művelődési Programjának részét képezi. A Pedagógiai Művelődési Program közös rendelkezései azon területekkel foglalkoznak, amelyek a közös munka kereteit adják, illetve tartalmazza az Oladi ÁMK művelődési programját, amely elsősorban a Művelődési Központ és Könyvtár (Savaria Ifjúsági Centrum) szakmai tevékenységét határozza meg. A programok és a törvényi tartalom megfelelőségét az alábbi táblázat szemlélteti: A Közoktatási törvényben előírt tartalmak Hol található? 1 Helyzetelemzés PMP, IPP Nevelési Program PMP, IPP Küldetésnyilatkozat PMP, IPP, IMIP Jövőkép PMP Értékrend PMP Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei PMP céljai PMP feladatai PMP, IPP eszközei PMP, IPP módszerei, eljárásai PMP, IPP Képzési struktúra PMP, IPP A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok PMP, IPP 1 Rövidítések magyarázata: IPP = Iskolák Pedagógiai programjai. PMP = Pedagógiai Művelődési Program. IMIP = Intézményi Minőségirányítási Program 3
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Az intézmény egészségnevelési programja Az intézmény környezeti nevelési programja. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Művelődési program Helyi tanterv PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP IPP IPP IPP IPP IPP IPP PMP IPP Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve: Oladi Általános Művelődési Központ Rövidített elnevezés: Oladi ÁMK Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Simon István u. 2-6. Az intézmény alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata OM azonosítója: 200897 Az intézmény önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény képviseletére jogosult az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. Az alapítás időpontja: 2007. augusztus 1. Az alapító okirat száma: 132/2007. (III.29.) Intézményegységek és telephelyek Oladi ÁMK Simon István utcai Általános Iskolája (a továbbiakban: Általános Iskola) 9700 Szombathely, Simon István u. 6. Oladi ÁMK Művelődési Háza és Könyvtára Savaria Ifjúsági Centrum (a továbbiakban: Művelődési Központ) 9700 Szombathely, Simon István u. 4. 4
Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolája (a továbbiakban: Szakképző Iskola) 9700 Szombathely, Simon István u. 2. Telephelye: Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolája Tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) 9700 Szombathely, 11-es Huszár út 147. Helyzetelemzés Az általános művelődési központ alapítása Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 59/2007. (II. 22.) sz. határozat 15. pontjában úgy rendelkezett, hogy a Teleki Blanka Szakképző Iskolát, az Oladi Művelődési Központot, és a Simon István utcai Általános Iskolát 2007. július 31. napjával, mint önálló intézményt megszünteti, és jogutód intézményként 2007. augusztus 1. napi hatállyal létrehozza az Oladi Általános Művelődési Központot. Az összevonás következtében a 2007/2008. művelődési évben 590 középiskolai, 387 általános iskolai tanuló, a részmunkaidőben foglalkoztatottakkal együtt 121 intézményi dolgozó kezdte meg munkáját. A szakalkalmazottak létszáma a három intézményegységben: 71 fő. A döntés része volt a város oktatási intézményrendszerének átszervezéséről szóló átfogó önkormányzati intézkedéssorozatnak. Mivel az integráció gondolata már a korábbi években is felvetődött, a három intézménynek volt módja stratégiát alkotni és felkészülni az átszervezéssel járó változásokra. Az Oladi Általános Művelődési Központ alapító okiratát a Közgyűlés 2007. márciusi ülésén fogadta el. A dokumentum megnevezi és elkülöníti az ÁMK intézményegységeit: 1. Oladi Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Szakképző Iskolája 2. Oladi Általános Művelődési Központ Művelődési Háza és Könyvtára Savaria Ifjúsági Centrum 3. Oladi Általános Művelődési Központ Simon István Utcai Általános Iskolája A Simon István utcai székhely mellett további telephelyként jelöli meg az Alapító okirat a szakképző iskolához tartozó, a 11-es Huszár út 147. alatt működő tanműhelyt. Az új intézmény tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik a korábban önálló intézmények által végzett feladatokhoz. Kapacitása és tevékenységi köre a kollégiumi ellátás megszüntetésének kivételével lényegében azonos a három önálló intézmény feladatrendszerével, így az új szervezeti forma lehetővé teszi, hogy az intézményegységek szintjén a működés folyamatossága ne sérüljön, és az intézményegységek szakmai önállósága megmaradjon. 5
Az általános művelődési központ mint intézménytípus Az általános művelődési központ mint intézménytípus bizonyos megszorításokkal - az 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási törvény) hatálya alá tartozik. Ennek fogalmát a többcélú oktatási intézmények körében a 33. (5) bekezdés így határozza meg: Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyetegyet ellát. Az Oladi ÁMK-t egy általános és egy szakképző iskola mellett egy közművelődési egység alkotja. Az ámk-kat programszerűen a 80-as években hozták létre. Kialakulását újszerű építészeti elgondolások, a költséghatékonysági szempontok és az oktatási-nevelési feladatok kiterjesztésének szándéka mozdította elő. Ez utóbbi törekvés azt a célt jelentette, hogy a nevelés és a művelődés hatásrendszere lépjen túl az iskolán, ma úgy mondanánk, az élethosszig tartó tanulás feltételeit kívánták megteremteni már akkoriban is. Az integrált működéstől azt is várták, hogy a közművelődési tevékenység megtermékenyíti, nyitottabbá teszi az oktatást. A kezdeti lelkesedés fázisa után ez az intézménytípus szakmai berkekben időnként viták kereszttűzében áll. Vannak elkötelezett hívei, de bírálói is. Látni kell azonban, hogy a létező ámk-k rendkívül különbözőek. Sok helyen az elmúlt évtized racionalizálási folyamataiban pusztán költségvetési szempontok alapján jöttek létre kiérlelt szakmai koncepció híján. Ugyanakkor számtalan példa mutatja, hogy az ámk-k az oktatási és közművelődési kísérleteknek, a szakmai innovációnak, a nyitottabb iskolák megteremtésének, az iskola falain túlmutató nevelési hatásmechanizmusok kialakításának ideális terepei lehetnek. A Közoktatási törvény is támogatja, ösztönzi az intézményközi együttműködések és az egységes iskolák mellett az általános művelődési központok létrejöttét is. 2 Az Oladi ÁMK három önálló intézményből jött létre. A legszembetűnőbb változást a korábbi struktúrához és intézményi működéshez képest a gazdasági, szervezeti és vezetési integráció jelenti, ugyanakkor az átalakulással új helyzet teremtődött: az innovatív cselekvés lehetősége érkezett el egy egységes iskolacentrum létrehozásához. Ebben az egységben a nevelés, az oktatás, a kultúra, mint átfogó művelődés potenciálisan jelenik meg, kiegészítve egy sportcentrum létrehozásával, a lakótelepen és az északi városrészen élők - kiemelten az ifjúság kiszolgálására. Az integráció révén lehetővé válik az iskolákban a tanulási út 12-15 évfolyamra szóló megtervezése, a technikai és informatikai eszközökben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása, az oktatási és közművelődési tevékenységek egymást erősítő közelítése, az intézményesített együttműködésben rejlő új lehetőségek kihasználása. A gazdálkodás integrálásából származó megtakarítás költséghatékonyabb - ezáltal biztonságosabb, kiszámíthatóbb - működést tesz lehetővé. 2 A Közoktatási törvény 95. (1) m pontja alapján az oktatásért felelős miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola - kidolgoztatása, elterjedésének támogatása. 6
Az általános iskola hagyományai A Simon István Utcai Általános Iskola 1987-ben kezdte meg működését a fiatal lakótelepen. Az intézmény jogelődje az Oladi Általános Iskola volt. Mint általában a falusi iskolák, a templom mellett a település legfontosabb intézményének számított. Helyi jelentősége Oladnak Szombathelyhez csatolása után sem csökkent. A lakótelep építése változást hozott a városrész életében, a régi iskola elhelyezkedése és befogadóképessége már nem biztosíthatta a megnövekedett igények kielégítését. Szükség volt egy nagyobb, korszerűbb, a fiatal családokhoz közelebb fekvő intézményre. Így épült meg a Simon István utcai Általános Iskola. Az iskola arculata, pedagógiai filozófiája a megváltozott környezet és a megváltozott feladatok hatására átalakult. Az intézmény családias kisiskolából nagy lakótelepi intézménnyé vált, mindeközben új kihívásokkal kellett megküzdenie. A kezdeti időszakot a magas tanulólétszám, a zsúfoltság jellemezte. A fiatal családok Oladra költözése következtében az új intézmény kapacitásai sem mutatkoztak elegendőnek, sokáig a Művelődési Központ klubhelyiségeiben is tanítani kellett, szükségtermet kellett kialakítani az iskola aulájában is. Ma a tanulólétszám és a kapacitások egyensúlyáról beszélhetünk, kialakult az immár húsz éves iskola pedagógiai arculata, szervezeti rendszerének sajátosságai. Az iskolát ma a személy-, érték- és tevékenységközpontú szemlélet jellemzi. Az intézmény vezetése elkötelezett az ún. komprehenzív iskolákra jellemző befogadó szemlélet iránt, a tanulók sokféleségére épít, törekszik kiiktatni a pedagógiai folyamatokból a korai szelekciós mechanizmusokat, az esélykülönbségek mérséklésére törekszik. A gazdag pedagógiai tevékenységrendszer lehetővé teszi, hogy a tanulók valamilyen téren sikerélményhez juthassanak, akár a tanulásban, akár a sportban, akár a maguk szintjén a művészi jellegű önkifejezésben (vers-, novella- és meseíró verseny, képzőművészeti foglalkozások, Dalolad, stb). A pedagógiai program ennek megfelelően már az iskolába lépő tanulók számára felkínálja a jégés görkorcsolya osztály, illetve a művészeti osztályban való tanulás lehetőségét. A korcsolyából később egyesületben szakosodhatnak tovább a tanulók verseny-, gyors-, hoki- és művészi korcsolya szakágakban. Az évtizedes hagyományra visszatekintő program eredményeként a tanulók, illetve az iskola csapatai számos országos, nemzetközi sikereket értek el. Kimagasló eredmények születtek a sakk területén is, 1998-ban három tanuló a spanyolországi Sakk Világbajnokságra is kijutott. Az iskola nagy hangsúlyt fektet az idegennyelv-oktatásra. A német kötelező oktatása mellett a diákok emelt szinten tanulják az angol nyelvet. Az eredményes nyelvelsajátítást szolgálhatja az oberwarti, de a szlovéniai testvériskolai kapcsolat is. A továbblépést jelentheti a kéttannyelvű képzés indítása, amely jól illeszkedik Szombathely Megyei Jogú Város gazdasági programjának a korai nyelvelsajátításra vonatkozó téziseihez. Ugyanígy kiemelt figyelmet kap az iskolában az informatika oktatása, amire emelt óraszámot biztosít az intézmény. Ugyancsak hangsúlyt kap a művészeti nevelés; a művészeti jellegű tárgyakat 1. osztálytól kezdve emelt óraszámban tanulhatják az iskola diákjai, a 4. évfolyamtól kezdve kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Az intézményt gazdag programkínálat jellemzi a tanórán kívüli nevelés területén is. 7
A tanórai oktató-nevelő munkát az egészség- és a környezeti nevelést szolgáló tevékenységek, rendezvények és projektnapok egészítik ki. Dicséretes a tanulmányi házi versenyek gazdag kínálata, a diákönkormányzat aktivitása, a szülőkkel történő kapcsolattartást is hagyományosan megtartott rendezvények teszik közvetlenebbé és sokrétűbbé (szülők-nevelők bálja, szülők iskolája, nyílt iskolai napok). A jövő szempontjából megnyugtató, hogy az iskola beiskolázási körzetében él a legtöbb iskolaköteles gyermek, más iskolák elszívó erejét figyelembe véve is hosszú távon reálisan lehet tervezni két párhuzamos elsős osztállyal. A szakképző iskola hagyományai A Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium 1986. szeptembere óta működött az Oladi lakótelepen. Az iskola hagyományos szakmai profilja a könnyűipar és a szolgáltatás, mindkét szakmacsoportban szakközépiskolai és szakiskolai képzést egyaránt folytatott. Az intézményben elsősorban a leendő fodrászok, kozmetikusok, fogtechnikusok, ruhaipari technikusok, divat- és stílustervezők, férfi- illetve nőiruha-készítők tanulnak. A 2008/2009. tanévtől a webgazdasági szakközépiskola beindításával az informatika szakmacsoporttal bővül a képzési kínálat. Ugyancsak a 2008/2009. tanévtől válik lehetővé a nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítása is. Az iskola Pedagógiai programja biztosítja az átjárás lehetősét a különböző képzési formák között, így igazodik az egyes tanulók eltérő érdeklődéséhez és képességéhez. A nevelőtestület fontosnak tartja a folyamatos szakmai innovációt. 1996. tavaszán az iskola sikerrel szerepelt a Soros Alapítvány Önfejlesztő Iskolák pályázatán, akkor kezdte meg az intézmény pedagógiai programjának kidolgozását. A 9-10. évfolyam helyi tantervével eredményesen szerepelt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány közös pályázatán, a tantervet a megjelentetés után a pedagógiai intézeteken keresztül az egész országban terjesztették, megtalálható az interneten az Országos Közoktatási Intézet tantervbankjában, az országban több iskolája részben vagy egészben beépítette pedagógiai programjába. 1998 tavaszán a Teleki Blanka Szakképző Iskola volt az egyik helyszíne az MKM által szervezett Iskola az ezredfordulón konferenciának. 1998 májusában a Magyar Televízió filmet forgatott az intézményről az Iskolák az ezredfordulón című sorozatban. Az intézmény mint önfejlesztő iskola - 1997-ben a Soros Alapítvány támogatásával kezdett foglalkozni minőségbiztosítással. Az Expanzió Humán Tanácsadó TQM modelljét építette ki, a minőségi körök működése az azt követő években is folyamatos volt. Az intézmény 2000-ben bekapcsolódott a Comenius minőségfejlesztő programba is, és sikerrel teljesítette az I. intézményi modell követelményeit. Sikeres pályázat nyomán 2003-tól 2006-ig a Szakiskolai fejlesztési programban vett részt, akkor még egyedüli Vas megyei iskolaként. A program során a szakiskolai önértékelési modell alkalmazásával újra megújult a minőségbiztosítási rendszer, a szakiskolában alkalmazott helyi tanterv, új módszerek megismerésére és alkalmazására került sor, és mintegy 40 millió forint értékű eszköztámogatást kapott az iskola. A sikeres pályázatoknak és a fejlesztéseknek köszönhetően ma a város egyik legkorszerűbb eszközökkel rendelkező iskolája lett. 8
Az elmúlt tíz évben az iskolának óriási kihívásokkal kellett szembenéznie. A gyereklétszám csökkenése szerte az országban a szakiskolákban csapódott le, ezt a folyamatot a könnyűipar presztízsének csökkenése itt jelentősen erősítette. A tanulói érdeklődés hiánya miatt 1995-2000. között gyakorlatilag megszűnt a textil-, majd a cipőipari szakmai képzés. Ma már a gazdaság részéről sincs érzékelhető igény ezekre a szakmákra. Ruhaipari szakemberekre jelenleg is szükség van, a könnyűiparban zajló átalakulások és az ágazatra jellemző rosszabb kereseti viszonyok azonban továbbra is nehezítik ebben a szakmacsoportban a beiskolázást. Ugyanakkor az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban meghirdetett képzésekre az érdeklődés egyértelmű növekedéséről lehet beszélni, és jó esélyt jelenthet a jövő szempontjából a webgazdasági képzés bevezetése. Mivel időközben megnövekedett a képzési idő, átalakult a képzési szerkezet, az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban indított szakközépiskola indítása is sikeresnek bizonyult, az iskola kihasználtsága a jelenlegi gyereklétszám mellett is teljesnek mondható. A szakképző iskola korábban három telephelyen működött, ebből a Petőfi Sándor u. 14. szám alatt található kollégiumot a fenntartó Önkormányzat megszüntette, a tanulók a 2007/08. tanévtől kezdve a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola, valamint a Puskás Tivadar Szakképző Iskola kollégiumában kerülnek elhelyezésre. A ruhaipari tanműhely jelenleg a 11-es Huszár úton található, de az épület rossz állaga miatt fenntartói döntés született Oladon egy új tanműhely építéséről. Az iskolában 20 tanteremben folyik az oktatás. Az anyagvizsgálati laboratórium és eszközei elsősorban a ruhaipari technikusok labor gyakorlatának, a fodrász-kozmetikus szakterem a szolgáltató szakmák bemutató óráinak, illetve a szakmai előkészítő oktatás hátterét biztosítja. Az egyes műveltségterületek oktatásához korszerű szemléltető eszközök, a természettudományos tárgyak oktatásához szaktantermek állnak rendelkezésre. A szemléltetést segíti az iskolai videólánc is. Minden tanterem televízióval és DVD lejátszóval felszerelt. Az informatika oktatást, illetve a számítógéppel segített nyelvoktatást és szakoktatást négy szaktanterem segíti, ahol korszerű számítógépek állnak rendelkezésre Internet hozzáféréssel. Valódi csúcstechnológiát jelent az intézményben felszerelt három interaktív tábla. A ruhaipari szakképzésben a gyakorlati oktatás rendkívül korszerű gépekkel és berendezésekkel felszerelt iskolai tanműhelyben folyik. A tanműhely gépparkját és eszközállományát elsősorban a decentralizált szakképzési alap pályázatokon nyert forrásokból az intézmény folyamatosan fejlesztette. A tanműhely jó munkáját jelzi, hogy a tanulók által készített ruhák jelentős része értékesíthető, a Teleki Blanka Szakképző Iskola tanműhelyében készült a Savaria Karnevál jelmezeinek nagy része. 2007-től iskolánk ruhaipari szalont is működtet a Savaria Karnevál Közalapítvány telephelyén. Az iskolában található fodrász és kozmetikus szakteremben gyakran tartanak szakmai bemutatót az ország vezető fodrász és kozmetikus cégei. A művelődési központ hagyományai A Simon István utcai épületegyüttes legfiatalabb intézménye az Oladi Művelődési Központ. 1989-ben kezdte meg működését, 1992-ig néhány éven keresztül a három intézményt gazdasági integráció jellemezte, de a teljes szervezeti összevonásra nem került sor. 1992 után mindhárom intézmény így a művelődési központ is önálló gazdálkodói státuszt kapott. 9
Az intézményt elsősorban a két szomszédos lakótelep, az Oladi és a Derkovits közművelődési, kulturális igényeinek kiszolgálására hozták létre, azonban különösen Joós Tamás korábbi igazgató vezetése alatt az OMK a város és a megye egyik meghatározó közművelődési intézményévé vált, és különösen a fiatal korosztály számára szervezett programok tekintetében megyei, régiós jelentőségre tett szert. Az intézménynek kezdettől fogva feladata volt a két iskola kiszolgálása, hiszen az iskolai célokat is szolgáló tornaterem, a könyvtár, az iskolaorvosi rendelő és az iskolás gyermekek számára is rendelkezésre álló büfé itt kapott helyet. Feltehetően az épület tervezésekor is már egy általános művelődési központot vagy ahhoz hasonló intézményi struktúrát képzeltek el az akkori döntéshozók. A központnak fontos feladata a környék kulturális igényeinek kiszolgálása, a sport és szabadidős tevékenységek befogadása és szervezése. Technikailag jól felszerelt, és eszközökben gazdag komplexum több érdekes szolgáltatást tud kínálni az itt élőknek. A tornacsarnokban és a tanuszodában a sportolási lehetőségek adottak, 220 személyes színháztermében mozi és pódium estek, koncertek, előadások követik egymást. Az OMK jelentős közösségi tér is. A klubhelyiségek, a színházterem, a tánc tanfolyamok befogadására is alkalmas tükrös szoba, a város legnagyobb alapterületű tornaterme, az uszoda ideális helyszínnek bizonyult az évek során a sportprogramoknak (Lurkó ovis foci, Gyermekbalett, Asszonytorna), klubfoglalkozásoknak, tanfolyamoknak (Grafo klub, Foltvarró tanfolyam Oladi Szín-Tér Rajzkör, Falmászó tanfolyam, nyelv- és úszótanfolyamok), előadássorozatoknak, nyári napközis táboroknak, kiállításoknak, vásároknak és nagyrendezvényeknek. A kulturális-művészeti tevékenységeiben az intézmény egyaránt teret ad az amatőr és hivatásos alkotóknak, felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek. Az általános iskolával közösen hirdeti meg és bonyolítja le a Művelődési helyben élő költők, írók bevonásával a József Attila vers-, mese és novellaíró versenyt. Ugyanígy rendszeresek a diákok számára meghirdetett rajzpályázatok is. Az OMK a könnyűzenei koncertek egyik fellegvára lett a városban. A kínálatot vonzó sokszínűség és értékelvűség jellemzi. A neves nagy együttesek koncertjei mellett elsősorban az OMK ad helyet az alternatív és kultuszzenekaroknak, a médiákban mellőzött, de a fiatalok körében népszerű metál, punk, ska formációknak és a helyi zenekaroknak. Az ifjúsági profil különösen 1998-tól, a Fregatt kigondolásától kezdve vált egyre karakteresebbé. Az aulában 8 méter magas mászófalat építettek ki a falmászás kedvelőinek. Az általános iskola felé eső büfé előtti épületrészt berendezésében, arculatában a fiatalok igényéhez igazította az intézmény. A sportolás mellett az épületrész a találkozások, a kötetlen beszélgetések, esetenként kisebb közönséget vonzó koncertek színtere. A művelődési központ könyvtárában több mint 20 000 kötetnyi könyvből, gazdag kézikönyvtári kínálatból és 50 féle folyóiratból válogathat az olvasni vágyó látogató. Kettős feladata van: a lakótelepek és a város számára nyitott közművelődési könyvtári szolgáltatásokon túl a két iskola tanulóit is kiszolgálja. Az iskolásoknak műveltségi vetélkedőket és rendhagyó irodalomórákat szerveznek egész évben. A Könyvtárban emagyarország pont, azaz ingyenes internetelérési lehetőség is van, mely a könyvtár nyitvatartási ideje alatt látogatható. 10
Az uszoda a helyszíne az iskolai és óvodai úszásoktatásoknak, de a Ház maga is szervez úszótanfolyamokat (pl. családi úszás, csecsemőúszás, gyermek úszótanfolyamok). A fiatal korosztályokhoz való kötődést erősíti a két iskola közelléte, a művelődési házban lebonyolított vagy közös szervezésű iskolai programok, valamint a Változó Világért Alapítvány jelenléte. Az intézmény felmérése alapján a Házban naponta 1200 gyermek fordul meg, ezért is fogalmazódott meg az intézmény vezetésében és alkalmazotti közösségében az ifjúsági centrummá válás szándéka. SWOT analízis Az Oladi ÁMK szakalkalmazotti közössége 2007. szeptember 24-i munkaértekezletén a következő SWOT analízist alkotta az intézmény helyzetéről: Erősségek Sokoldalúan képzett, gyerekeket szerető szakalkalmazottak Innovatív szemlélet, nyitottság az újra Elkötelezett, nyitott vezetés Jó megközelíthetőség Jó infrastrukúra, szép környezet: uszoda, tornaterem, könyvtár, zöldövezet, sportpályák Alapjában véve jól felszerelt intézmény XXI. sz- i technika a ruhaipari tanműhelyben Eredményes pályázati tevékenység Gyermekközpontúság, érték- és személyiségközpontúság Új módszerek alkalmazása, projektnapok Intézményi hagyományok ápolása Környezeti nevelés (pl. ÖKO iskola program) Hangsúlyos az idegen nyelv és az informatika Általános iskolai művészeti nevelés, sportélet, specialitások (pl. korcsolya) Bővülő szakmai kapcsolatok Fenntartóval való jó kapcsolat Külföldi kapcsolat Átjárhatóság Egy intézményen belül: kultúra, oktatás sport Vonzó közművelődési programok Megfelelő a kapcsolattartás az intézményen belül (Osztályfőnök, könyvtár, védőnő) Minőségbiztosítási munka Gyengeségek Épület állaga /beázik/ Udvar rossz állapota / kerítés, pályák/ Belvárostól való távolság, városszéli helyzet Tanműhely - iskola távolsága Informatikai eszközpark elavult az általános iskolában Nincs óvoda a lakótelepen Romló pénzügyi körülmények Kevés a pénz a továbbképzésekre Nagy intézmény, nehezebb, lassabb információáramlás A Szakképző Iskola reklámozása Programok reklámozása a lakótelepeken Programok nincsenek összehangolva Tanulók neveltségi szintje Gyenge képességű tanulók nagy száma, különösen a középiskolában Pszichológus hiánya A szakipar leépülőben, átalakulóban Érdektelenség egyes szülők és diákok részéről 11
Lehetőségek 12 évfolyamos iskola. Általános és középfokú oktatás egy intézményen belül Új képzések indítása Kéttannyelvű oktatás bevezetése Nyelvi, informatikai előkészítő osztály (0. évfolyam) Az informatika oktatás erősítése, webgazdasági szakközépiskola indítása Szakmakínálat bővítése (pl. jelmez-és díszlettervező) Moduláris szakképzés bevezetése Rugalmasabb munkaerő gazdálkodás lehetősége intézményen belül Szunnyadó képességek, képzettségek kiaknázása Belső továbbképzések: idegen nyelv, számítástechnika Jó légkör kialakítása Egységes nevelési oktatási, művelődési célok /pl.: pályaorientáció/ A 7-8.évfolyamos tanulók megismertetése a telekis szakmákkal Nyitás a lakótelep és a város felé A lakótelep közelségének kihasználása, a lakótelep bevonása Bővülő lakótelep. Új társasházak épülése, növekvő gyermeklétszám Jól irányított, együttműködő ÁMK Közös rendezvények, programok (kulturális, sport, oktatási) A Savaria Ifjúsági Centrum adottságainak kiaknázása Közművelődési programok összehangolása az iskolai képzési profilokkal Ifjúsági programok bővítése Civil szervezetek felkarolása Új UNIÓS projektek kihasználása. Átfogó intézményfelújítás Egységes informatika hálózat a három intézményben Eszközfejlesztés, pályázatok Új tanműhely, jobb együttműködés Külföldi lehetőségek bővítése Az ÁMK ténylegesen a lakótelep kulturális és sport központja lehet Veszélyek Gyermeklétszám várható csökkenése városi, megyei szinten, beiskolázási nehézségek Álláshelyek megszűnése Pedagógus kimerültség Konkurenciaharcból adódó ellentétek Pénztelenség Szociális, kulturális háttér romlása Rongálás, kábítószer, dohányzás megjelenése Végzősök nehezen jutnak álláshoz Állandó törvényi változások Megszorító intézkedések Kötelező óraszám emelése Könnyűipari szakmák presztízsvesztése Az épület elöregedése Gyengébb képességű gyerekek magasabb követelmények ellentmondása Mint kulturális intézmény körön kívülre kerülhetünk Tanulói lemorzsolódás a tanköteles kor után 12
Az Oladi ÁMK célja, hogy mindazt az értéket megőrizze a három intézmény hagyományaiból, ami a jelenben is erősségként jelentkezik. A gyengeségek egy része rajtunk kívül álló, objektív tényező (épület állaga, romló pénzügyi helyzet, hátrányos helyzetű, problémás tanulók nagyobb száma, stb). Pedagógiai programunkban és az intézmény működésében ugyanakkor ezekkel az adottságokkal számolni kell. Másik oldalról a tőlünk (is) függő tényezők javításával (iskolamarketing, szakmák népszerűsítése) a kedvezőtlen hatások csökkenthetők az eredményesség érdekében. Megnyugtató, hogy a lehetőségek oldalon elegendő mozgásterünk van ahhoz, hogy megfeleljünk a partnerek elvárásának, és sikerrel tudjunk szembenézni a közeljövő kihívásaival, így azokkal a veszélyekkel is, amelyek többsége nemcsak minket, de általában az iskolákat fenyegeti. A fenntartó Önkormányzat kedvező döntése nyomán már a jelen pedagógiaiművelődési programba beépül az általános iskolai kéttannyelvű képzés, az emelt óraszámban történő informatika oktatás, a nyelvi-előkészítő évfolyam és a webgazdasági szakközépiskola programja. A közeljövő kihívásai A következő évek fontos feladata lesz az az új szervezeti keretek kiépítése után az intézményegységek közötti együttműködés mind teljesebbé tétele és a szakmai munka folyamatos megújítása. Struktúraváltás és profiltisztítás zajlik a város kulturális és közművelődési intézményrendszerében, e változó körülmények között is fontos cél lehet, hogy a művelődési központ karakteres ifjúsági centrummá váljon, miközben továbbra is fontos feladata marad a környező lakótelepek kulturális és közművelődési igényeinek kiszolgálása, a sportolási lehetőségek biztosítása. Fel kell készülni különösen a közoktatási feladatokat érintően - a jogszabályok és a tartalmi szabályozás (NAT, új OKJ, modul rendszerű szakképzés, stb.) változásaira. Gondoskodni kell mindhárom intézményegység vonatkozásában a szakmai tevékenység folyamatosságáról, a megkezdett programok folytatásáról, az értékek megőrzéséről is. A jelen Pedagógiai Művelődési Program beleértve a Helyzetelemzést is - nem tekinthető véglegesen lezártnak. Elkészítésére néhány hónap állt rendelkezésre, így még nem mérhettük fel a maga teljességében a szülőknek, a diákoknak és a városrész polgárainak az új intézménnyel szemben támasztott igényeit és elvárásait. Erre a minőségfejlesztési munka keretében rövid időn belül sor kerül. Ennek eredményeire és a működés tapasztalataira építve folyamatosan felülvizsgáljuk szükség esetén módosítjuk programunkat. 13
Nevelési Program Küldetésnyilatkozat Az Oladi Általános Művelődési Központ Szombathely északnyugati városrészének oktatási és művelődési intézménye, a Derkovits és az Oladi lakótelep szomszédságában. Szakmai feladatait egy általános iskolai, egy középiskolai és egy közművelődési intézményegység működtetésével látja el. Az intézmény két iskolájában 6 éves koruktól kezdve az érettségi bizonyítvány, illetve a szakmai végzettség megszerzéséig folyamatosan, egy intézményen belül tanulhatnak a diákok. Az oktatónevelő munka minden szintjén nagy hangsúlyt kap az informatika, az idegen nyelv oktatása, a művészeti, az egészség- és a környezeti nevelés, valamint a pályaorientáció és az életkezdéshez szükséges kompetenciák fejlesztése. Az általános iskolában vonzó lehetőség az angol két tanítási nyelvű oktatás, a sportélet egyedi sajátossága a korcsolyaosztály működtetése. A szakképző iskola az informatika, az egyéb szolgáltatások és a könnyűipar szakmacsoportban indít szakközépiskolai és szakiskolai képzéseket. A közművelődés területén az ÁMK egyrészt a szomszédos lakótelepek kulturális életét, az itt élők szabadidő eltöltését szervezi, másrészt Szombathely ifjúsági centrumaként működik. A város legnagyobb tornaterme, az országban is egyedülálló mászófal és az uszoda más iskoláknak, egyesületeknek és baráti társaságoknak is biztosítja a sportolási lehetőségeket. Azt szeretnénk elérni, hogy az Oladi ÁMK eredményes szakmai fejlesztések és az intézményegységek közötti újszerű együttműködés révén a város egyik legkeresettebb és legvonzóbb oktatási intézménye és regionális szinten is jelentős ifjúsági centruma legyen. Jövőkép Szándékaink, törekvéseink alapján azt reméljük, hogy az Oladi ÁMK jövőben mint többcélú intézmény teljes körűen kiszolgálja a körzet (az Oladi és a Derkovits lakótelep) oktatási és közművelődési igényeit. Biztosítja a közoktatási szolgáltatásokat az alapfokú oktatástól az érettségiig, illetve a szakmai végzettség megszerzéséig. A szakképzés tartalmát folyamatosan a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez igazítja. Iskoláiba a szülők nyugodtan küldik el gyermekeiket. A gyerekek saját választásuk alapján, szívesen járnak az iskolába. A tanulók biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható tudásra, készségekre tesznek szert, és képesek lesznek tudásukból megélni. 14
Az intézményben folyó munkát nemzetközi kapcsolatok is segítik, melyek bővüléséhez a kéttannyelvű oktatás működtetése jó alapokat jelent. Mint közművelődési intézmény a város és a kistérség meghatározó ifjúsági központjaként működik. Tág teret ad a helyi, amatőr és fiatal művészeti kezdeményezéseknek. Támogatja az intézmény mikrokörnyezetének közösségépítő kezdeményezésit. Széles körű együttműködést épít ki a város közintézményeivel. Törekvésünk, hogy az Oladi ÁMK modern jól felszerelt, a XXI. század követelményeinek megfelelő, eredményes intézmény legyen. Olyan értékeket tudjunk felmutatni, amelyek másokat is érdeklődéssel töltenek el (szülők, szponzorok, támogatók, fenntartó). Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei Az Oladi ÁMK az együttműködő közösségek intézménye. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolák tanulóiban is kialakítsa az együttműködés képességét, de ugyanezt elvárjuk a pedagógusok, szakalkalmazottak közösségétől is. Ha együttműködő tanulókat akarunk formálni, fontosak a közösségi lét értékeinek a tisztelete, illetve közvetítése, amelyek elsősorban a következőket jelentik: kulturált viselkedés, tolarencia, szolidaritás, egymás iránti tisztelet, emberi kapcsolatok fontossága, empátia, felelősségérzet, együttérzés, udvariasság, a másik ember elfogadása, szeretet, megértés. Mindez feltételezi olyan egyéni emberi tulajdonságok, erkölcsi értékek megbecsülését is, amelyek a harmonikus közösségi együttéléshez nélkülözhetetlenek: őszinteség, becsület, igazságosság, önfegyelem képessége, megbízhatóság, meghallgatni tudás, nyitottság. Hangsúlyozzuk az egészség, az egészséges életmód és a környezettudatos gondolkodás fontosságát. Oktató-nevelő munkánkban mindkét szinten (az általános és a középiskolában egyaránt) kiemelt helyet foglal el az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelés. Az iskola fontos feladata, hogy fokozatosan felkészítse tanulóit az életkezdésre, a munka világában történő eligazodásra. Az eredményes tanulás feltétele is a munkához való pozitív hozzáállás, az iskolai nevelésben pedig fontosak azoknak az értékeknek a közvetítése, amelyet a leendő munkáltatók elvárnak vagy amelyek a jobb érvényesüléshez vezetnek: önismeret, kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség. A személyiségnek ilyen irányú formálása az iskolai tanulás eredményességét is segíti. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóközösségeinket az együttműködésen kívül az összetartás, a segítőkészség, a vállalkozó szellem, a másik elfogadása, az önállóság jellemezze; és a tudás mint érték jelenjen meg bennük. Az intézmény életére, működésére vonatkozóan elsősorban a következő értékek meglétét tartjuk elsődlegesnek: együttgondolkodás, együttműködés, csapatmunka, hagyománytisztelet és -ápolás demokratikus légkör, gyermekközpontúság, nyitottság, partnerközpontúság, sokszínűség. A pedagógustól elvárjuk a példamutató magatartást, munkájában legyen igazságos, következetes, igényes. Képezze magát, legyen fogékony az újra. 15
Minden iskola fontos feladata a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció. Hisszük, hogy minden tanuló rendelkezik olyan adottságokkal, amelyeket fejlesztve tehetséget mutat valamiben. Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséggondozás ne csak a kognitív, elméleti ismeretek vonatkozásában ismerje el a kiválóságot, hanem tág teret adjon a művészi tevékenység, a fizikai munka, a sport terén a jobb eredmények elérésére és elismerésére. Az iskolai tehetséggondozás egyenes folytatását jelentheti a művelődési központ közművelődési tevékenysége (szakkörök, tanfolyamok, klubok, pályázatok). Az általános iskolában és a szakképző iskolában egyaránt nagy számban vannak jelen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók. Sok esetben a tanulási, magatartási problémák mögött anyagi nehézségek, családi konfliktusok, ingerszegény környezet, szülői érdektelenség és a szülői elvárások hiánya húzódik meg. Hangsúlyt kell ezért fektetni a tanulók motiválására, ennek érdekében a változatos módszerek alkalmazására és a tanulásra ösztönző környezet megteremtésére. Hazánk immáron az Európai Unió tagállama. Nagy hangsúlyt kell kapnia a pedagógiai munkában azoknak a műveltségelemeknek és értékeknek, amelyek a tanulókat az európai polgári létre készíti fel. Ez részben európai uniós ismereteket, másrészt különösen a nevelőmunkában és a közművelődési tevékenységben - azoknak az alapértékeknek a közvetítését jelenti, amelyekre az európai alkotmány is épül. Az Unióhoz való csatlakozás nyomán megnő a nemzetközi kapcsolatok jelentősége. Az általános iskolának jól működő osztrák és szlovéniai kapcsolatai vannak, a szakképző iskola partnerséget alakított ki a felsőőri szakképző iskolával, ahol ruhaipari képzés is folyik. Ki kell használni a Comenius, Leonardo és a Socrates program adta lehetőségeket. Ezek révén tanulóink betekintést nyerhetnek más európai országok életébe, sőt akár szakmai gyakorlatra is kiutazhatnának. Külföldi partnerek megtalálásában segíthet a Testvérvárosi Egyesület, a nemzetközi fórumok, konferenciák, vagy az internetes támogatással létrehozott e-twinning projekt. Iskolafejlesztési elképzeléseinkkel összhangban egyre nagyobb hangsúlyt kap az idegen nyelv oktatása (kéttannyelvű képzés, nyelvi-informatikai előkészítő osztály, számítógéppel segített nyelvoktatás, stb). A két iskola szakmai tevékenységét a következő alapelvek mentén újítja meg: A szakképző iskola lehetővé kívánja tenni a szabad átlépést a Simon István Utcai Általános Iskola (illetve az Oladi ÁMK általános iskolájának) tanulói számára oly módon, hogy az általános iskola 1. évfolyamától az érettségiig egységes, egymásra épülő és összehangolt képzési rendszerben vegyenek részt a diákok. A 12 évfolyamos iskolai program szükségszerűen megnöveli az általános képzés jelentőségét, a szakközépiskolában előtérbe kell, hogy kerüljön az érettségire felkészítő funkció, az új rendszerben indokolt az ún. 0. évfolyamon nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítása. Olyan képzéseket is indítunk a szakközépiskola keretei között, amelyek nem követelik meg a korai specializációt, és jó alapot jelenthetnek az érettségi megszerzése után akár felsőfokon vagy más szakmacsoportban történő továbbtanuláshoz. Ilyennek ítéljük az informatikai szakmacsoportban a webgazdasági szakközépiskola beindítását. 16
A középiskolai informatikai képzések indokolttá teszik az informatika emelt szinten történő oktatását az általános iskolában is. Az általános iskolában kéttannyelvű oktatással szeretnénk bővíteni a kínálatot, összhangban a fenntartó Önkormányzatnak a korai angol nyelvoktatást ösztönző törekvéseivel. A szakképző iskola ehhez felmenő rendszerben tehát 2016 körül kapcsolódik majd. Továbbra is hangsúlyt kell fektetni a ruhaipari képzésben elért eredményekre. Kapcsolódásunk a Savaria Karnevál eseményeihez valamint a szombathelyi színházalapítási törekvések is indokolhatják a szakmakínálat bővítését a könnyűipar területén. A két iskola pedagógiai programjának közelítése korábban is felvetődött. 2004-ben már folytatott a két iskola vezetése megbeszéléseket arról, hogy szívesen kialakítanának pályázati támogatással - egy komprehenzív iskolai rendszert. Így lehetővé válna a 12 évfolyamos pedagógiai tervezés, és az általános iskola első évfolyamára belépő tanulók számára az együttműködő iskolák (az ún. iskolabokor) egyenes tanulási utakat tud kínálni az érettségiig vagy a szakképzésbe történő bekapcsolódásig. Ebben a tárgykörben Nahalka Istvánnal, a KOMP csoport egyik vezetőjével is folytattunk konzultációkat. Az ÁMK természetszerűleg nem azonos a komprehenzív (egységes) iskolával, a két iskola szervezetileg elkülönül és szakmailag önálló intézményegység. Ugyanakkor ez a struktúra is lehetővé teszi, hogy az új intézmény pedagógiai és művelődési programjában megerősítsük azokat az elemeket, amelyek a komprehenzivitás elvére épülnek (integrált nevelés és oktatás, belső differenciálás, átjárhatóság, az egyéni tanulási utak támogatása, a szelektív iskolaszervezési eljárások kiiktatása, stb.), különösen, ha az ilyen irányú elmozdulást pályázati lehetőségek is támogatják. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka céljai Az alábbiakban azokat a célokat emeljük ki, amely az Oladi ÁMK oktató-nevelő munkájának egészét határozzák meg. A felsorolt célokhoz további, csak az adott intézményegységre érvényes további célokat fogalmaz(hat)nak meg az ÁMK iskoláinak saját pedagógiai programjai. Az iskolai nevelés általános céljai Tanítványainkból együttműködni tudó embereket szeretnénk formálni, akik tisztában vannak a kulturált viselkedés követelményeivel; a tolarencia, a szolidaritás, az egymás iránti tisztelet, az empátia, a felelősségérzet, az együttérzés, az udvariasság, a másik ember elfogadása, a szeretet és megértés jellemzi őket. Legyenek képesek csapatban dolgozni. Tanulóink értékrendjében hangsúlyosan jelenjen meg az őszinteség, a becsület, az igazságosság, az önfegyelem képessége, a megbízhatóság, a meghallgatni tudás, a nyitottság. Az iskolai oktatás mindkét szintjén fontosnak tartjuk, hogy a tanulók önmagukhoz mérten fejlődjenek a következő területeken: kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség. 17
Helyes önismeret jellemezze a tanulókat! Legyenek képesek saját értékeik felismerésére ill. mások tiszteletére. Legyenek képesek saját jövőjük tudatos és aktív tervezésére. Tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód követelményeit, a káros szenvedélyek hatásait, legyenek képesek visszautasítani egészségkárosító magatartásformákat Legyenek tisztában a környezet és a természet védelmének fontosságával, a környezettel szembeni felelősséggel! Vegyenek részt környezetvédelmet szolgáló akciókban (elemgyűjtés, szemétszedés, stb.) A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az általános emberi értékeket megismerjék, elsajátítsák a pedagógusok és dolgozók példamutatásán keresztül is. Az iskolai oktatás általános céljai A tanulók sajátítsák el az iskolai oktatás adott évfolyamára vonatkozó követelményeket, a középfokú iskolai oktatás végén sikeres záróvizsgát (érettségi, szakmai vizsgát) tegyenek. Az alapkészségeket olyan szinten birtokolják, hogy képesek legyenek az új ismeretek befogadására, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a szövegek megértésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására. Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre. Tanulóink a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest jobb idegen nyelvtudással rendelkezzenek az általános iskola, majd 2016-tól a középiskola egyes évfolyamain. Magabiztosan és sokoldalúan használják az informatikai eszközöket, a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest magasabb szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzenek az egyes évfolyamokon. Növekvő arányban tegyenek ECDL vagy előrehozott érettségi vizsgát. Piacképes, használható, naprakész tudással rendelkezzenek. Használható tudással, végzettséggel és a világban eligazodni képes személyiséggel rendelkező diákok, felnőttek kerüljenek ki az intézményünkből. A 12. évfolyam végére a tanulók legyenek birtokában az életkezdéshez szükséges legfontosabb kompetenciáknak, ismereteknek, legyenek képesek eligazodni a munka világában. Tehetséges tanulóink kapcsolódjanak be a tanórán kívül szervezett tevékenységekbe, vegyenek részt a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken. Diákjaink képesek és motiváltak legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Fejlesztési céljaink A 2007/2008. tanévtől egységes, egymásra épülő és összehangolt képzési rendszer kialakítása az Oladi ÁMK általános és középiskolájában, emelt szintű informatika oktatás folytatása az általános iskolában, 18
0. évfolyamon nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítása, a webgazdasági szakközépiskola beindítása a Webdidaktika Alapítvánnyal együttműködésben, a szakmakínálat bővítése, a büntetés-végrehajtási intézményben felmerülő oktatási feladatok ellátása. Felmenő rendszerben: kéttannyelvű képzés indítása. A célokhoz kapcsolódó feladatok, eszközök, módszerek, eljárások Célok Feladatok Eszközök, módszerek, eljárások 3 Az iskolai nevelés általános céljai Tanítványainkból együttműködni tudó embereket szeretnénk formálni, akik tisztában vannak a kulturált viselkedés követelményeivel; ( ). Legyenek képesek csapatban dolgozni. Tanulóink értékrendjében hangsúlyosan jelenjen meg az őszinteség, a becsület, az igazságosság, az önfegyelem képessége, a megbízhatóság, a meghallgatni tudás, a nyitottság. ( ) a tanulók önmagukhoz mérten fejlődjenek a következő területeken: kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség. Helyes önismeret jellemezze a tanulókat! Legyenek képesek saját értékeik felismerésére ill. mások tiszteletére. Legyenek képesek saját jövőjük tudatos és aktív tervezésére. Tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód követelményeit, a káros szenvedélyek hatásait, legyenek képesek visszautasítani egészségkárosító magatartásformákat Közösségi programok, projektnapok szervezése. A tanulókat meg kell tanítani csoportban dolgozni, sajátítsák el az ezzel kapcsolatos szerepek követelményeit. Az általános emberi értékek megbecsülésére nevelés Viselkedéskultúra fejlesztése Munkára nevelés Motiválás a tanulásra Élet iskolája program Pályaorientációs tevékenység Egészséges életmódra nevelés Csoportmunka, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer alkalmazása a hagyományos oktatásszervezési eljárások mellett. Osztályfőnöki nevelőmunka Humán tantárgyak értékközvetítő lehetőségeinek kihasználása Osztályfőnöki nevelőmunka Kreativitást igénylő, alkotó jellegű feladatok a tanórai nevelésben Osztályfőnöki nevelőmunka Önismereti foglalkozások tréningek Egészségnevelési iskolai programok, projektnapok Egészségtani ismeretek kiemelt kezelése a biológia tantárgy oktatásában Osztályfőnöki nevelőmunka 3 Az egyes pedagógiai feladatok megvalósítását szolgáló eljárásokról, eszközökről bővebben a pedagógiaiművelődési program más fejezetei, illetve a helyi tantervek rendelkeznek részletesebben. 19
Legyenek tisztában a környezet és a természet védelmének fontosságával, a környezettel szembeni felelősséggel! Vegyenek részt környezetvédelmet szolgáló akciókban (elemgyűjtés, szemétszedés, stb.) A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az általános emberi értékeket megismerjék, elsajátítsák a pedagógusok és dolgozók példamutatásán keresztül is. Az iskolai oktatás általános céljai A tanulók sajátítsák el az iskolai oktatás adott évfolyamára vonatkozó követelményeket, a középfokú iskolai oktatás végén sikeres záróvizsgát (érettségi, szakmai vizsgát) tegyenek. Az alapkészségeket olyan szinten birtokolják, hogy képesek legyenek az új ismeretek befogadására, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a szövegek megértésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására. Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre. Tanulóink a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest jobb idegen nyelvtudással rendelkezzenek az általános iskola, majd 2016-tól a középiskola egyes évfolyamain. Környezettudatos magatartásra nevelés Helytörténeti ismeretek közvetítése Hazaszeretetre és európaiságra nevelés Az általános emberi értékek megbecsülésére nevelés Következetes követelménytámasztás a tantervek alapján Vizsgára felkészítés Olvasási készség folyamatos fejlesztése Szövegértés fejlesztése Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése Matematikai eszköztudás fejlesztése, az alapműveletek biztonságos elsajátíttatása Könyvtárhasználati ismeretek közvetítése IKT eszközök használatának megtanítása információszerzéshez, tanuláshoz Kéttannyelvű oktatás Idegen nyelv oktatása valamennyi általános műveltséget megalapozó évfolyamon Nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam a középiskolában A szakképzésben a szakmai idegen nyelv oktatása Nyelvvizsgára felkészítés Környezetvédelemmel kapcsolatos iskolai programok, projektnapok. A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek kiemelt kezelése a természettudományos tantárgyakban Osztályfőnöki nevelőmunka Helytörténeti ismeretek a pedagógiai programban és a helyi tantervben Helytörténeti nap szervezése Osztályfőnöki órák beszélgetési témái Pedagógus példamutatás. Osztályfőnöki nevelőmunka A tanulói munkák rendszeres értékelése a pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottak szerint. Folyamatos gyakorlás változatos feladatokon keresztül Egyéni feladatok, gyűjtőmunkák Projektfeladatok Könyvtárban tartott tanórák Számítógéppel segített oktatás Kommunikatív módszerek a nyelvoktatásban. Csoportbontás Idegen nyelvi környezet megteremtése a nyelvórákon Számítógépes nyelvi labor Oktatástechnikai eszközök alkalmazása Nemzetközi együttműködésekkel a nyelvgyakorlás alkalmainak bővítése 20