Kfv.III.37. 723/ 2013/ 5.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/85 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.21. Iktatószám: 14034/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III.37. 723/2013/5.szám A Kúria a Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Zoltán ügyvéd - 3530 Miskolc, Széchenyi I. u. 58. 1/4.) által képviselt Hydrocomp Mélyépítő Kft. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság út l/a.) felperesnek a dr. Horváth Éva jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2013. június 21. napján kelt 1.Kf.20. 041/2013/3. számon hozott ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán -tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 1.Kf.20.041/2013/3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati költséget. A Kúria kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A perben nem szereplő Domoszló község önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti egyszerű - tárgyalás nélküli - közbeszerzési eljárást indított 2011. december 21-én 1
Domoszló község szennyvízcsatornahálózatának teljes kiépítése, szennyvíztisztító telep építése és a szükséges kiviteli tervek készítése tárgyban. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok bírálati szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. Az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, amely öt kötetből állt. A 3. kötet tartalmazta a megrendelő követelményeit, amelyek az ajánlattevő számára kötelező tervek, amelyektől a vállalkozói javaslatában nem térhet el. A 4. kötet tartalmazta az egyösszegű ajánlati árat, az 5. kötet az úgynevezett indikatív tervdokumentációt, amely rögzítette, hogy az indikatív tervektől az ajánlattevő a vállalkozói javaslatában eltérhet. Az indikatív tervdokumentáció, illetve az attól történő eltérés a jelen közbeszerzés tárgyául szolgáló építési szerződésnek csak vállalkozói javaslatként képezheti részét, az indikatív tervtől való eltérés körében az ajánlattevőknek kötelező jelleggel ajánlatuk részeként csatolni kell a vállalkozói javaslatot, mind az indikatív terv választása, mind az eltérő ajánlat kidolgozása esetén. A műszaki előírások 3. kötet 8.1. pontja az Állami Közútkezelő kezelésében levő utakra részben előírta, hogy a felbontott burkolatokat sávosan helyre kell állítani, a meglévő burkolat szintjét a eredeti szerkezetnek megfelelően, a feltüntetett rétegrenddel a Közút Kezelőjének előírása szerint kell kialakítani. Egyéb Kht. kezelésű út esetén AB-11 kopóréteg 4 cm AC-22 kopóréteg 4 cm, C-10.FN 20 cm, és az ágyazat, homokos kavics 15 cm. A megrendelő követelményeit tartalmazó 3. kötet szerint az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a megrendelő követelményeiben részletezettől a vállalkozó javaslatában nem térhet el, ugyanakkor arra lehetőség van, hogy az indikatív tervdokumentáció eltérjen figyelemmel a megrendelő követelményeiben meghatározottakra. Ennek megfelelően olyan tevékenységeket, amelyeket az ajánlattevő a vállalkozó javaslata alapján nem tudott valamely sorba rendelni, újabb tevékenységsorban szerepeltetheti. A dokumentáció 4. kötete meghatározta az ajánlati ár bontását, a végleges burkolat helyreállítás tétel esetében akként, hogy az AB-11 kopóréteg 4 cm vastagsággal 8283 m2. Az ajánlatkérő 2012. január 2-án helyszíni konzultációt tartott és az elhangzott ajánlattevői kérdésre, mely szerint részletes kivitelezési mennyiségeket tartalmazó dokumentációtól, mennyire lehet attól eltérni, okoz-e elszámolási problémát a felhívásban közölt mennyiségtől való eltérés az ajánlatkérő műszaki ellenőre azt a választ adta, hogy az indikátorok kötöttek, azokat csak a tervezési szakaszban lehet módosítani, az ajánlatnak minden szükséges munkát tartalmaznia kell. Az ajánlatkérő az ajánlattevők kérdéseire kiegészítő tájékoztatást adott. A kiegészítő tájékoztatáskérés arra vonatkozott, hogy az ajánlatkérők jól értelmezik-e, hogy a kiadott költségvetésnek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteni, és nem az elkészített eltérési javaslatoknak megfelelően. Az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy az ajánlatkérők nem jól értelmezik a dokumentációt, mert a kötet I. fejezete szerint az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a megrendelő követelményeiben (3. kötet) részletezettektől vállalkozó javaslatában nem térhet el. Ugyanakkor arra lehetősége van, hogy az indikatív tervdokumentációtól eltérjen, figyelemmel a megrendelő követelményeiben meghatározottakra. Ennek megfelelően az ajánlati tevékenységet, amelyeket az ajánlattevő a vállalkozó javaslata alapján nem tudott valamely feltüntetett sorba rendelni, újabb tevékenységsorban szerepeltetheti. Továbbá, ha a vállalkozó javaslatában megajánlottak ezt lehetővé teszik, minden feltüntetett sort nem kell kitöltenie. Az ajánlattételi határidőre a felperes mellett még további három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felperes ajánlatában a végleges burkolat helyreállítása tétel esetében a Magyar Közút Kht. kezelésébe tartozó utak vonatkozásában az AB -11 kopóréteg 4 cm vastagság, 8283 m2 tételsorban 0Ft árajánlatot tette, az ajánlat e része az AC-11 kopóréteg 4 cm vastag 2761 m2 2
sorral kiegészítésere került, melyben 8.263.000.- Ft összes nettó költség került feltüntetésre. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően az ajánlatokat elbírálta, írásbeli összegzést is készített, melyet megküldött az ajánlattevőknek. A közbeszerzési eljárás nyerteseként az ajánlatkérő a felperest hirdette ki. A jelen perben nem szereplő Swietelsky Magyarország Kft. előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, mely szerint a felperes ajánlata érvénytelen és az érvénytelenségi okot arra alapította, hogy a tételes, költségvetésben az út helyreállítás tételnél az AB-11 kopóréteg anyag és díj vonatkozásában is 0,- Ft költséggel szerepel. Az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felhívást bocsátott ki, és felvilágosítás kéréssel is élt abban a vonatkozásban, hogy mi az oka annak, hogy az AB-11 kopóréteg 4 cm vastag 8283 m2-es tétel 0,- Ft ősszeggel szerepel, máshol az árazott költségvetésben és dokumentációban egyáltalán nem szereplő 2761 m2 AC-11 kopóréteg 4cm vtg árazott. Kérte tisztázni, hogy az árazatlan költségvetés AB- 11 4 cm vtg-t miért árazta 0Ft-tal, és egyúttal azt, hogy az ajánlattevő közölje okszerű magyarázatát annak, hogy miért szerepeltette az árazott költségvetésben az eredeti költségvetésben nem szereplő 4 cm vastag kopóréteget, és mi indokolta annak 2 761 m2-es mennyiségét. A felvilágosítást követően a felperes azt a tájékoztatást adta, hogy az írásban szerepeltetett AB típussal az AC típus megegyezik, így az ajánlat megfelelt a felhívás és a dokumentáció feltételeinek. A 2761 m2 mennyiségű adatot pedig az indokolta, hogy a rétegrend szerinti mennyiségi ismertetés 2761 m2 út alap és aszfalt kötőréteget irányzott elő. Sávos helyreállítás során a rétegrend szerinti anyagok m2-re meghatározott felülete, attól nagyobb felület csak sávos helyreállítástól nagyobb felületű, fél vagy egész pályás kopóréteg helyreállítása esetén indokolt. Újabb vitarendezési kérelemben immár a felperes vitatta a felvilágosítás kérésnek a jogszerűségét, amelyet azonban az ajánlatkérő elutasított, és ezt követően 2012. április 13-án módosított összegzést készített, melyből kitűnően érvényes és nyertes ajánlatot a Swietelsky Magyarország Kft nyújtotta be, a felperes ajánlatát pedig a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentáció 3. kötet megrendelői követelmények 2. rész műszaki előírása fejezetének 8. pontjában írta elő az ajánlattevő által kötelezően figyelembe veendő műszaki előírásokat, amelyektől az ajánlattevők nem térhettek el. Ez a pont rögzítette, hogy a felbontott útburkolatokat sávosan helyre kell állítani, a meglévő burkolat szintjéig eredeti szerkezetnek megfelelően, műszaki leírásban szereplő módon. Ezen túlmenően a konzultáción az ajánlatkérő egyértelműen azt a választ adta a felperes kérdésére, hogy indikátorok kötöttek, azokat csak a tervezési szakaszban lehet módosítani, az ajánlatnak minden szükséges munkát tartalmaznia kell. A 4. kötetben pedig az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a megrendelő követelményében részletezett vállalkozói javaslatban nem térhet el, az ajánlatkérő részéről egyértelmű előírás volt a helyreállítandó út mennyisége, melynek teljes mennyiségét a kiadott költségvetés szerint 8283 m2, ezt kellett beárazni a vonatkozó előírások szerint. Nem igazolta továbbá azt, hogy az előírt AB-11 kopóréteg helyett az AC-11 kopóréteg egyenértékű lenne az előírt kopóréteg minőségével. A módosított összegzést követően indított felperesi előzetes vitarendezési kérelmet az ajánlatkérő elutasította, és ezt követően a felperes jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, melyben az első kérelmi elem körében annak megállapítását kérte, hogy az 3
ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségéről jogellenesen döntött, ezáltal megsértette a Kbt. 3. (1) bekezdését és 88. (1) bekezdés f) pontját. A 2. kérelmi elem körében a felperes annak megállapítását kérte, hogy a módosított írásbeli összegzés kibocsátása jogsértő volt, tekintettel arra, hogy első írásbeli összegzés nem tartalmazott jogsértést, továbbá mennyiség tekintetében olyan körben kért felvilágosítást az ajánlattevőtől, amelyre az előzetes vitarendezési kérelem nem terjedt ki, ezzel pedig megsértette a Kbt. 96/A. (3) bekezdését, és a Kbt. 96. (4) bekezdését. Az alperes a 2012. május 31-én B-281/21/2012. számú határozatával jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és az első kérelmi elem körében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250. (3) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (1) és (3) bekezdését, ezt meghaladóan az 1. kérelmi elemet, valamint a 2. kérelmi elemet pedig teljes egészében elutasította, és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és a közbeszerzési eljárásban ezt követően meghozott döntéseit. A felperes keresetében a határozatnak a 2. kérelmi eleme vonatkozó elutasító rendelkezésének megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 96/A. (3) bekezdése szerinti eljárási cselekményt, és ez - alapján a Kbt. 96. (4) bekezdése szerinti módosított írásbeli összegzés kibocsátását kérte, továbbá kérte a határozat azon indokolási részének a hatályon kívül helyezését, amely szerint ebben a tekintetben az ajánlatkérő a kötelezettségének elmulasztásával közös ajánlattevőtől nem kérte a vállalkozói javaslat pótlását, a mennyiségben eltérés okát a közös ajánlattevőtől a vállalkozói javaslat kiegészítése útján nem tisztázta, ennek megfelelően bírálat tárgyát nem képezhette". Az utóbbi kérelem az 1. kérelmi elemmel kapcsolatos alperesi döntés indokolására vonatkozott, a 2. kérelmi elem elutasítása körében pedig azt kifogásolta, hogy a későbbiekben nyertes ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelmében mennyiségi eltérési kérelmet nem nyújtott be, így ezzel kapcsolatban az ajánlatkérő nem észlelhetett jogszabálysértést, nem módosíthatta volna az összegzést. Ennek folytán a Kbt. 96/A. (3) bekezdését az alperes jogszabálysértően alkalmazta, és értelmezte. Azt az alperes helyesen állapította meg, hogy a mennyiségi eltérés esetén a 3. és 4. kötet előírásai alapján az ajánlat érvénytelenségének kimondása jogsértő, ugyanakkor gyakorlatilag mennyiségi eltérésre alapítottan. Az alperes jogsértően nem tárta fel a felperes 2. kérelmi eleme körében a jogsértően módosított írásbeli összegzéssel érintett előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos ellentmondást, és jogsértően utasította el a 2. kérelmi elemet úgy, hogy a mennyiségi eltérésre alapított érvénytelenségi megállapítást jogsértőnek mondta ki. A Zalaegerszegi Törvényszék a 2012. július 31-én 8.K.20.809/2012/5. számú ítéletével az alperes határozatát - nem érintve az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének és közbeszerzési eljárásban ezt követően meghozott döntésnek megsemmisítését, valamint az 1. kérelmi elem körében az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását -részben megváltoztatta, és a vonatkozó indokolás megváltoztatásával mellőzte az 1. kérelmi elem részbeni elutasítását, továbbá a 2. kérelmi elem elutasítását. Megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 96/A. (3) bekezdése szerinti eljárási cselekményt és ennek alapján a Kbt. 96. (4) bekezdése szerinti módosított írásbeli összegzést jogsértően bocsátotta ki. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását 4
és a kereset elutasítását. A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a rendelkező részben irt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az 1. kérelmi elemhez kapcsolódó kereset körében nem értett egyet a perbeli közbeszerzési eljárás feltételrendszerének az elsőfokú bíróság általi értelmezésével. E körben eldöntendő kérdésnek ítélte azt, hogy a felperes és társai ajánlatában árazott költségvetése végleges burkolás helyreállítás tétele alatt feltüntetett AB-11 kopóréteg 0Ft sorát és az AC kopóréteg 4 cm vastagságú 2761 m2 8.263.000,-Ft nettó költség pótsorát a felperesi vállalkozói javaslatban meg kellett-e indokolni, vagy sem. Az kétségtelen, és az elsőfokú eljárás során sem volt kérdéses, hogy az ajánlattételi dokumentáció 3. kötetétől a felperes az útépítés és helyreállítási munkák tekintetében eltérhetett a mennyiség körében, mert e kötet nem tartalmazta a mennyiségi előírást, az AB-11 kopóréteg előírását viszont igen, ugyanakkor a módosított ajánlattévő összegzésben nem ez volt a felperes és társai ajánlata érvénytelenné nyilvánításának az oka. A dokumentáció 4. kötete sem írta elő, hogy az út helyreállítási munkák tekintetében megadott mennyiségektől ne lehetne eltérni az ajánlatokban, ugyanakkor az ajánlatkérői dokumentáció 4.1.1 szám alatt rögzítette az alperesi határozatban is idézett előírást, mely szerint az ajánlattevő tudomásul veszi, hogy a megrendelő követelményeibe (3. kötet) részletezettektől a vállalkozói javaslatában nem térhet el, ugyanakkor lehetősége van, hogy az indikatív tervdokumentáció eltérjen a tervdokumentációtól (5. kötet) figyelemmel a megrendelő követelményében meghatározottakra. Ennek megfelelően az olyan tevékenységeket, amelyeket az ajánlattevő vállalkozói javaslata alapján nem tudott valamely feltüntetett sorba rendelni, újabb tevékenységsorban szerepeltetheti. Az idézett előírás ezen kitétele a másodfokú bíróság nézete szerint nem csak azt. jelenti, hogy csak akkor kell a vállalkozói javaslat, ha az ajánlattevő az indikatív tervdokumentációtól - amely nem tartalmazott előírást az út helyreállítására - eltér, hanem azt is: akkor is kell, ha az ajánlattevő az árazott költségvetésbe új tételsort vett fel. A perbeli esetben ugyanis az történt, hogy újabb tételsort tüntetett fel a felperes az árazott költségvetésben - AC-11 kopóréteg 2761 m2 területtel és 8.263. 000,-Ft-tal való figyelembevételét - ugyanakkor mindez a vállalkozói javaslattal nem volt alátámasztva, és nem volt megokolva az árazott költségvetésben e helyett eredetileg szereplő 0,-Ft árazás sem. Mindebből pedig a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint az következik, hogy az árazott költségvetésben új tételt csak a vállalkozói javaslattal alátámasztottan tüntethetett volna fel a felperes. Helytálló volt tehát az ajánlatkérő módosított írásbeli összegzésének azon kitétele, hogy az ajánlattevő vállalkozói javaslata nem tért ki az úthelyreállításokra, arra, hogy más technológiát alkalmazna. A 2. kérelmi elem megalapozott, illetve megalapozatlan volta az ellenérdekű ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelme értelmezésének tükrében ítélhető meg. Az előzetes vitarendezési kérelemben a Swietelsky arra hivatkozott, hogy a tételes költségvetés végleges burkolat-helyreállítás fejezetében 1 tételt nem árazott be a felperes. A másodfokú bíróság álláspontja szerint szemben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával ha az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban törvénysértés történt, és úgy véli, hogy a Kbt. 96/A. (3) bekezdésében írt felhívásra a törvénysértés orvosolható, jogosult az ajánlattevőket törvénysértés orvoslása körében többek között felvilágosítás benyújtására felhívni. Az ajánlatkérő a perbeli esetben a vitarendezési kérelemben 5
foglaltak alapján 0,- Ft-tal árazott költségvetési tétel magyarázatára hívta fel felperest, majd kellő magyarázat hiánya miatt állapította meg az -ajánlat érvénytelenségét. Mindezekre figyelemmel az alperesnek a 2. kérelmi elem elutasító döntése sem volt jogszabálysértő. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában tartását. Előadta, hogy a jogerős ítélet az 1. kérelmi elem tekintetében a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja, valamint 81. (1) és (3) bekezdése téves alkalmazásával változtatta meg a határozatot, a 2. kérelmi elem tekintetében pedig a jogerős ítélet a Kbt. 96/A. (3) bekezdésébe és a 96. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével változtatta meg az elsőfokú ítéletet. Jogsértő a jogerős ítélet azért is, mert a Pp. 206. (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben a tényállást nem megfelelően állapította meg, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi dokumentációban írtakat tévesen értelmezte. Kifejtette, hogy miután a dokumentáció 5. kötete az úthelyreállításra vonatkozóan semmilyen adatot és előírást nem tartalmazott, ezért téves az alperesi határozat indokolásának azon megállapítása, amely szerint ebben a tekintetben a bírálati kötelezettségének elmulasztásával a közös ajánlattevőktől nem kérte a vállalkozói javaslat pótlását, a mennyiségben eltérés okát, a közös ajánlattevőkkel a vállalkozói javaslat kiegészítés útján nem tisztázta, ennek megfelelően bírálat tárgyát nem képezhette. Előadta, hogy mivel az 5. kötet az úthelyreállítás kopóréteg vonatkozásában semmilyen előírást nem tartalmazott, úgy az attól való eltérést sem lehetett tisztázni. Álláspontja szerint a jogerős ítélet indokolásának azon megállapítása, mely szerint nem csak akkor kell vállalkozói javaslat, ha az ajánlattevő az indikatív tervdokumentációtól eltér, hanem akkor is, ha az ajánlattevő az árazott költségvetésbe új tételsort vesz fel, nem helytálló, ellentétes a 2012. május 16-ai tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő nyilatkozattal, mely szerint kérelmezőnek egyébként az ajánlatában indokolnia kellett volna a mennyiségi eltérést. A dokumentáció 4. kötete nem tartalmazott olyan kifejezett rendelkezést, hogy a megadott mennyiségektől az ajánlattevők nem térhetnek el; - sőt a dokumentáció alapján megadott mennyiségek tájékoztatóak, az elvégzendő munkák főbb jellemző becsült mennyiségére vonatkoztak. Álláspontja szerint az ajánlatkérő sem vitatta, hogy az AC-11 az AB-11 aszfaltnak megfelelt, téves tehát a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy az ajánlattevő vállalkozói javaslata nem tér ki az úthelyreállításokra, arra, hogy más technológiát alkalmaznak. A jogerős ítélet az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásával indokolj a az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, azt a következtetést levonva, hogy mindebből a másodfokú bíróság nézete szerint az következik, hogy az árazott költségvetésben új tételt csak a vállalkozói javaslattal alátámasztottan tüntethetett volna fel a felperes. Felperesi álláspont szerint az alperesi határozat ezen része keresettel nem támadott volt. Ennek tükrében a jogerős ítélet ezen megállapítása megalapozatlan. Előadta, hogy a- másodfokú bíróság nem észlelte azt, hogy a vállalkozói javaslatból megállapítható, miszerint az aszfaltozással érintett tervdokumentáció körében az indikatív tervektől felperes nem kívánt eltérni. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem változtatta meg abban a tekintetben, hogy az indikatív tervdokumentáció (5. kötet) nem tartalmazott előírást az út helyreállítására, így az ebből levont jogi következtetés téves. A második kérelmi elemmel kapcsolatban fenntartotta a keresetben és a perben megtett előadást, miszerint az előzetes vitarendezési kérelem, amelyet a Swietelsky Magyarország Kft. kezdeményezett, kizárólag 0,-Ft-os költségre vonatkozott, AB-11 kopóréteg anyag és díj vonatkozásában nem tartalmazta az előzetes vitarendezési kérelem az aszfalt a minőségével 6
kapcsolatos kifogást. Az ajánlatkérő módosított írásbeli összegzés indokaként az előzetes vitarendezést jelölte meg, azonban annak jogsértő volta miatt a módosított írásbeli összegzés is jogsértő volt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Kifejtette, hogy az 1. kérelmi elemmel kapcsolatos körben a másodfokú bíróság a perbeli közbeszerzési eljárás feltételrendszerét helytállóan- mérlegelte. Az alperes az írásbeli összegzés alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő értelmezése szerint az ajánlattevő szükség esetén újabb tevékenységeket szerepeltethetett a költségvetésben, illetve elhagyhatott tételeket, de ez csak a vállalkozói javaslatával összhangban tehette meg. Az írásbeli összegzés alapján a közös ajánlattevők ajánlatának érvénytelenségét az eredményezte, hogy az ajánlattevők vállalkozói javaslata nem tért ki az úthelyreállításokra, arra, hogy más technológiát alkalmaznak, az ajánlatkérő által előírt mennyiségektől a közös ajánlattevők ezért nem térhettek el, a mennyiségeket emiatt nem csökkenthették. Az írásbeli összegzés szerint nem volt kizárt a költségvetésben a mennyiségbeli eltérés, feltéve, ha az ajánlattevő ennek a közbeszerzési eljárás feltételrendszerhez igazodó magyarázatot az ajánlatában megadta. Ennek vállalkozói indokát az ajánlattevőnek az eljárást lezáró döntése szerint a dokumentáció 1. kötetében foglaltak szerint a vállalkozói javaslatában kellett rögzítenie. Az AB-11 sorral meghatározott 8283 m2 mennyiséghez a 2761 m2 mennyiség feltüntetése nem volt jogsértő, ugyanakkor a vállalkozói javaslat e tekintetben nem tartalmazott indokolást, az ajánlat részeként nem került csatolásra az AC-11 kopóréteg munkaelem dokumentációban foglaltaktól eltérő mennyiségű megvalósításának a javaslata. Az ajánlatkérő pedig ennek hiányában a bírálati kötelezettségének elmulasztásával jogsértést követett el azzal, hogy nem kérte az ajánlattevőktől a vállalkozói javaslat pótlását, a mennyiségbeli eltérés okát, a közös ajánlattevőkkel a vállalkozói javaslat kiegészítés útján nem tisztázta, ennek megfelelően a bírálat tárgyát nem képezhette. A 2. kérelmi elem körében a Swietelsky Magyarország Kft. előzetes vitarendezési kérelme a közös ajánlattevőket érintően kiterjedt a Magyar Közút Kht. kezelésében lévő utak AB-11 kopóréteg megajánlására, amelynek alapján e kérdéskörre vonatkozóan az ajánlatkérő jogszerűen élt a felvilágosítás kéréssel. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a felperes azért nyújtott be az ajánlatkérő döntése ellen jogorvoslati kérelmet, mert a felperes ajánlatát az ajánlatkérő felperesi álláspont szerint jogsértően nyilvánította érvénytelennek. Azt kellett tehát megítélnie az alperesnek, illetőleg az eljárt bíróságoknak, hogy a felperes ajánlatát az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította-e érvénytelennek. Az alperesi határozatból és a jogerős ítéletből kitűnően is az ajánlatkérő jogszabálysértést követett el akkor, amikor nem tisztázta azt a körülményt felperes ajánlatában a dokumentáció 4. kötetet AB-11 kopóréteg 4 cm vastagságú 8283 m2-es terület 0,-Ft árazással miért szerepel, és ehelyett miért szerepel egy kővetkező sorban AC-11 kopóréteg 2761 m2-es területtel. Az nem volt vitás a közigazgatási eljárás és a peres eljárás során sem, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció lehetővé tette a mennyiségi eltérést, azonban kiegészítő tájékoztatásokra és felvilágosításkérésekre adott ajánlatkérői válaszok a konzultációs értekezleten adott válaszból is egyértelműen rögzült az ajánlatkérő azon szándéka, hogy az ajánlatnak minden szükséges munkát tartalmazni kell. Nyilvánvaló tehát, hogy a szükséges munkákhoz tartozó összegű, vagy akár 0,-Ft-os költséget is meg kell indokolnia a vállalkozónak a vállalkozói javaslatában. A 7
felperes vállalkozói javaslata ebben a tekintetben a nem tartalmazott indokolást, annak ellenére, hogy a felperes állítása szerint ezt az ajánlatkérőnek ki kellett volna tudni olvasnia az ajánlatból. Az ajánlatkérő által elkövetett és az alperes által megállapított jogszabálysértés az első kérelmi elem tekintetében éppen abban állt, hogy az ajánlatkérő elmulasztotta tisztázni a vállalkozói javaslat indokolásának a hiányát, és anélkül nyilvánította érvénytelenné a felperes ajánlatát, hogy ezeket a körülményeket tisztázta volna. Helytállóan foglalt állást az alperes, illetőleg jogerős ítéletében a másodfokú bíróság abban, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 81. (1) bekezdésében írt azon kötelezettségének, mely szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálni, az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban foglalt feltételeknek. Csak a vizsgálatot követően tudja a Kbt. 81. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Miután az ajánlatkérő ezen kötelezettségének nem tett eleget, az alperesi határozat és a jogerős ítélet helytállóan állapította meg a Kbt. 81. (1) és (3) bekezdésének, valamint a 88. (1) bekezdés f) pontjának a megsértését az ajánlatkérő részéről. A másodfokú bíróság értelmezte helyesen a perbeli közbeszerzési eljárás feltételrendszerét abban a vonatkozásban, hogy a dokumentációkban foglaltaktól eltérő módon benyújtott felperesi ajánlatnak a vállalkozói javaslat körében tartalmaznia kellett volna az eltérés indokát, a beárazásra, és az alkalmazott kopórétegre vonatkozóan, és mivel az ajánlatkérő ezt nem tisztázta, enélkül pedig az érvénytelenség megállapításáról nem dönthetett, így a felperes első kérelmi eleme körében helytálló volt az alperesi határozatnak a jogerős ítélettel fenntartott azon része, hogy az ajánlatkérő a bírálati kötelezettségének elmulasztásával a közös ajánlattevőtől nem kérte a vállalkozói javaslat pótlását, a mennyiségbeli eltérés okát a közös ajánlattevőkkel a vállalkozói javaslat kiegészítése útján nem tisztázta, ennek megfelelően az a bírálat tárgyát nem képezhette. A jogerős ítélet helytálló abban a tekintetben, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával nem mellőzte az alperesi határozat indokolásának fenti rendelkezéseit. Helytállóan foglalt állást a jogerős ítélet a 2. kérelmi elem megalapozottsága, illetőleg megalapozatlan volta tekintetében is, amikor kimondta, hogy ez egyrészt az 1. kérelem elem elbírálásának, másrészt az ellenérdekű ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelme értelmezésének tükrében ítélhető meg. A másodfokú bíróság és az alperes is helytállóan értelmezte az ellenérdekű ajánlattevő előzetes vitarendezésre irányuló kérelmét, amely az AB-11 kopóréteg anyag és díj vonatkozásában megjelölt 0,-Ft-os költséget kifogásolta, ezért a Kúria álláspontja szerint is helye volt a Kbt. 96/A. (3) bekezdésében irt azon rendelkezés alkalmazásának, hogy amennyiben az ajánlatkérő az eredményhirdetést követően és a szerződés megkötését megelőzően az előzetes vitarendezési kérelem alapján észleli, hogy az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények alapján orvosolható, akkor jogosult hiánypótlási felvilágosítás vagy indokolás benyújtására felhívni az ajánlattevőket. A felperes hiánypótlási felhívásban foglaltak szerint kellő magyarázattal a 0,-Ft-os költségvetési tételre vonatkozó magyarázatot nem adott, és ehhez képest ez hiányzott a vállalkozói javaslatából is, ezt követően került sor az érvénytelenség megállapítására, a fentiek szerint jogszabálysértő módon. Ez azonban nem jelentette, és nem jelenthette azt, hogy az ajánlatkérő jogsértően alkalmazta volna a Kbt. 96/A. (3) bekezdésében foglalt előírást, ugyanis az előzetes vitarendezés célja éppen annak 8
megelőzése, hogy érvénytelen ajánlatok benyújtására kerüljön sor, és amennyiben a törvénysértés orvosolható, akkor a Kbt. széles körben biztosítja a hiánypótlás lehetőségét az ajánlattevők számára. Rámutat a Kúria arra, hogy az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltak a konzultációs értekezleten elhangzott válaszok, valamint a hiánypótlásban foglaltak teljesítésének elmaradása nem szolgálhat az ajánlattevő előnyére, ugyanakkor az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok részletes teljes körű vizsgálata abból a szempontból, hogy azok megfelelnek az ajánlati felhívásban, és a dokumentációban, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció mennyiségi eltérést lehetővé tett, de csak a vállalkozói javaslatban foglaltak szerint, az ajánlatkérő azért sértette meg a Kbt. 81. (1) bekezdését, mert ezen vállalkozói javaslatot nem kérte be felperestől. Az alperes döntése a felperest nem zárta el az elől, hogy az ajánlatkérő által megismételt közbeszerzési eljárásban a vállalkozói javaslatát az eltérésekre vonatkozóan benyújtsa, és akár érvényes és nyertes ajánlatot tegyen. A kifejtett indokokra figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a Pp. 271. (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdés szerint a sikertelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest kötelezte a felülvizsgálati eljárás költségének viselésére, amelynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése alapján állapította meg és a rendelkező részben írt felülvizsgálati költséget tartotta arányban állónak a felülvizsgálati ellenkérelem benyújtásával kapcsolatos jogi képviseleti munkával. A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. (1) bekezdése alapján rendelkezett az illeték viseléséről, figyelemmel a 6/1986 (VI.26) IM rendelet 13. (2) bekezdésében foglaltakra is. Budapest, 2014. április 22. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Szecskó József s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ákos s.k. bíró 9