A közszféra bérezési politikájának hatása a vállalati keresetekre

Hasonló dokumentumok
2.2. A közszféra és a vállalatok bérei közötti átterjedési hatás Magyarországon Telegdy Álmos

Az 1998-as szakiskolai reform hatása

A közszféra és a vállalatok közötti bérátterjedések Magyarországon

Munkaerőpiaci tükör 2013

munkaerőpiaci tükör 2006

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Karrier gyermekvállalás előtt és után. Cukrowska-Torzewska Ewa, Lovász Anna, Szabó-Morvai Ágnes Szirák November

A közalkalmazottak béremelésének hatása a. foglalkoztatásra és a költségvetési kiadásokra

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra

Szirák, november 12.

A humán tőke társadalmi hozadéka Magyarországon

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

A recesszió hatása a magyar pályakezd kre

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Készítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június

Munkaerőpiaci tükör 2012

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

A gyermekvállalás hatása a nemek közötti bérkülönbségre és a gyermekellátás hatása az anyák munkakínálatára

Does pension policy make older women work more?

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, Fazekas Károly és Telegdy Álmos

Meghívó. Program November 11. péntek

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

Munkahelyi kompetencia-követelmények, iskolai végzettség és kereset

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

1. A legfontosabb tények

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Foglalkoztatás és bérek a közszférában. Mikroökonómiai elemzések. Projekt záró beszámoló

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Diplomás pályakezdık vállalati szemszögbıl 2008

Szakpolitikai programok és intézményi változások hatásának elemzése

társadalomtudományokban

Gyöngyös,

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Áttekintés. a közszférában foglalkoztatottakra és a közszolgáltatásokra, a munkakörülményekre és a szociális párbeszédre.

munkaerőpiaci tükör 2006

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

MUNKAERŐPIACI ZSEBTÜKÖR 2017

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Ösztönzés menedzsment II.

Felsővezetői Javadalmazási Felmérés Minta riport

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

A TANÁROK TANÍTÁSSAL KAPCSOLATOS

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Béregyenlőtlenség a magyarországi munkapiacon: a technológiai változás, felsőoktatási expanzió és a minimálbér szerepe*

Az MSZP követelése: Fizetésemelés Korózs Lajos szociológus Országgyűlési képviselő

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, október

MUNKAERŐPIACI ZSEBTÜKÖR 2017

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Mutatószámrendszer együttműködések hatékonyságának mérésére

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

GYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése

Írta: Administrator 2012 január 17. (kedd) 12:24

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Az agglomerációs előnyök és a technológiai közelség befolyása a vállalatok túlélésére Magyarország, mint átmeneti gazdaság esete

Mi okozza a munkanélküliséget?

Statisztika elméleti összefoglaló

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

A évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása a növekedésre, államháztartásra

Versenyben a munkavállalókért

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Átírás:

A közszféra bérezési politikájának hatása a vállalati keresetekre Telegdy Álmos Magyar Nemzeti Bank Közép-európai Egyetem MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Bevezető Hogyan befolyásolja a közszféra bérezése a vállalati szektor kereseteit? A közszféra általában nagy: aránya 15-35 százalékos (OECD) A közszféra számos országban bérprémiumot fizet A közszférában mások a munkakörülmények (kevesebb munkaóra, biztos állás, érdekes munkakörök, hosszabb szabadság) Amennyiben lehetséges a mobilitás a köz- és magánszektor között, a közszféra bérszínvonala befolyásolhatja a vállalati bérezést Minél vonzóbb a közszféra, annál magasabb béreket kell adjon a vállalati szektor, hogy ott marasztalja a dolgozókat Ez akkor is fennállhat, ha a közszféra nem fizet bérprémiumot 1/25

A bérátterjedés mérése Nagyon kevés elemzés (Jacobsen, 1991; Lacroix-Dussault, 1984) Ezt a hatást nehéz megmérni A két szektor jellemzően különböző tevékenységeket folytat iparági hatásokat nem lehet szűrni A hasonló jellemzőkkel bíró dolgozóknak keresete általában korrelált (vagy hasonló helyet foglal el a szektorális béreloszlásban) Munkaórák, feladatok, elvárások különbözőek A dolgozók nem véletlenszerűen választanak munkahelyet Instrumentumot nehéz találni Külső sokk hiányában csak korrelációk mérhetőek 2/25

Ez az elemzés egy külső sokkot használ 2002-ben a közalkalmazottak bére jelentősen megnőtt 35 % növekedés (vállalati bérek: 4,5 %) Ez a külső sokkot használjuk fel az átterjedési hatás identifikálására A béremelés megtöri a bérek közös mozgását A dolgozók összetétele nem változik meg lényegesen az idő rövidsége miatt A köz- és versenyszféra jellemzői nem változnak meg 3/25

Adatok Bértarifa adatbázis, 1998-2006 Magánszféra Az összes vállalat >20 dolgozó, minta a kisebb dolgozók között (98/99: legalább 10 dolg, később 5) Véletlenszerű minta, kisvállalatoknál az összes dolgozó Közszféra Az összes közalkalmazott ha az intézmény egy központi könyvviteli programot használ A többi intézmény esetében a mintavétel ugyanaz mint a magánszférában Súlyozás: dolgozói + vállalati/szervezeti 4/25

Mintaszelekció Teljes munkaidős dolgozók 16-60 év közöttiek Végső minta Vállalati dolgozók: 7-8% Közalkalmazottak: 55-62% 5/25

Bérek mérése Május havi bérek Alapbér Rendszeresen kapott bérkiegészítések (túlóradíj, prémium, nyelvpótlék stb ) A tavaly kapott nem rendszeres prémiumok 1/12-ed része (ha tavaly lépett be, átsúlyozva a hónapok számával) 6/25

Dolgozói jellemzők a köz- és vállalati szektorokban Public Corporate Female 75.1 39.7 Average experience 23.8 22.0 Manager 7.1 9.6 Professional 33.3 4.9 Associate professional 24.4 14.9 Clerk 5.7 6.7 Service worker 7.7 10.2 Skilled worker 6.4 45.6 Elementary occupation 15.3 8.1 New Hire Hired previous year 9.3 13.4 7/25

Bérdinamika a köz- és vállalati szektorokban 190 180 170 160 150 1.05.95 140 130 120.85 110 100 1998 1999 2000 2001 2002 year 2003 2004 2005 2006.75 1998 1999 2000 2001 2002 year 2003 2004 2005 2006 Public Corporate Public/Corporate Wage 8/25

A közszféra jelenlétének mérése a munkapiacon A munkapiacot szegmensekre osztjuk (882) Munkapiaci tapasztalat (3 kategória) Foglalkozás (kb. 1-számjegyű FEOR 7 kategória) Nem (2 kategória) Régió (21 kategória) Átterjedést mérő változó: a közszféra aránya a szegmensen belül Feltételezés: a dolgozók közeli helyettesítők szegmensen belül, de nem szegmensek között 9/25

A közszféra aránya, 2002 0.05.1.15 0.1.2.3.4.5.6.7.8.9 1 Pshare 10/25

Becslési egyenlet log(w ijkt )= α 0 + γ Pshare kt After t + α wp log(wp kt ) + α x X ijkt α nm Netmigration kt + Industry jt + Region kt + Year t + u ijkt Pshare = közszféra aránya a munkapiaci szegmensen belül After = 1 ha év = 2003-2006 X = nem, munk. tapasztalat, foglalkozás Wp = munkapiaci szegmens átlagos közbére Netmigration = a megyébe áramló nettó migráció 11/25

Identifikáció I A becsült hatás torzított a vállalati dolgozók összetétele megváltozik egyes vállalatok magas arányban alkalmaznak a közszférának kitett dolgozókat, és a bérek is korreláltak vállalati szinten Megoldás: u ijkt = α i + ε ijkt, α i = dolgozói-vállalati fix hatás 12/25

Identifikáció II Az átterjedést mérő változó is endogén lehet: a béremelés hatására felmegy a dolgozók aránya a közszférában ez nem torzítás, hanem egy hatásmechanizmus megnő a nettó kereslet a dolgozók iránt Megoldás (mindazonáltal): instrumentálni a változót egy múltbeli értékkel (1995) 13/25

Identifikáció III Általános egyensúlyi hatások torzíthatják a becsült hatást A nagy pénzkiáramlás megnöveli a keresletet egyes termékek iránt A skálahatás miatt megnő a munkakereslet, és ezáltal a bérek Megoldás: a hatás egyes iparágakon csapódik le: iparági kontroll változók Teszt: az exportáló vállalatok csak közvetve lehetnek érintve ebben: lefuttatni a regressziót az exportáló vállalatok mintáján 14/25

Identifikáció IV Amennyiben a béremeléssel egyidőben más is történt, ami befolyásolja a közdolgozókhoz hasonló dolgozók béreit, a becsült hatás torzított (párhuzamos trend feltétel) Teszt: hogyan változott a női bérprémium és az egyetemi prémium 15/25

Átterjedési hatás OLS Individual FE IV Pshare*After 0.091*** 0.070*** 0.093*** Ln(Av. Public Wage) 0.018 0.116*** 0.017 Net Migration*100-0.015*** 0.010** -0.015*** A kitettség 75. és 25. percentilise közötti különbség: ~1,5 százalékpont. A vállalati bérek 12,5 százalékkal emelkedtek 2002-2006 között: 11-15 százalékkal nagyobb bérnövekmény. Rugalmasság = γ Pshare 0,39 0,45. (a migráció hatása a bérekre: 0,40 (Borjas, 2003) 16/25

Vállalati kitettség Nemcsak az egyéni, hanem a vállalati kitettség is generálhat bérátterjedést Hasonló munkakörben dolgozó emberek különböző bérezése feszültségekhez vezethet Vállalati kitettség mérése: a dolgozói kitettség átlagos értéke 17/25

A vállalati kitettség hatása a bérekre Coefficient Pshare Firm 0.137*** Pshare 0.039*** Pshare Firm 0.104*** A kitettség 75. és 25. percentilise közötti különbség: ~1,3 százalékpont. A vállalati bérek 12,5 százalékkal emelkedtek 2002-2006 között: 10,5 százalékkal nagyobb bérnövekmény. Rugalmasság = 0,61. γ Pshare 18/25

A bérátterjedési hatás heterogenitása Nem: nők inkább közszféra dolgozók, férfiak esetében nagyobb a mobilitás Munkapiaci tapasztalat: fiatalok esetében nagyobb a mobilitás Foglalkozások: Egyetemet végzett munkakörök és szakképzetlen munkakörök, azonban a nettó kereslet is számít 19/25

A bérátterjedés heterogenitása dolgozói jellemzők szerint Nem Pshare + Psharefirm Female 0.129 Male 0.154 20/25

Munkapiaci tapasztalat Pshare+ Pshare Firm Exp 0-10 0.381 Exp 11-25 0.210 Exp 26-0.029 21/25

Foglalkozás Pshare + Pshare Firm Manager 0.125 Professional 0.179 Associate Professional 0.168 Clerk 0.123 Service worker 0.028 Skilled worker -0.380 Elementary -0.083 22/25

A bérátterjedés heterogenitása vállalati bérek szerint Coefficient Pshare*After 0.041*** Pshare*After*High Wage Firm -0.005 Pshare Firm*After 0.118*** Pshare Firm*After*High Wage Firm 0.061*** 23/25

Bérátterjedési mechanizmusok Új belépők bére emelkedik ezek a dolgozók már keresnek egy új állást, ezért könnyebben mennek el a közszférába Rendszeres juttatások vagy nem rendszeres juttatások emelkednek jelezheti azt, hogy a munkaadó hosszú távú béremelést tart fontosnak vagy sem 24/25

Bérátterjedési mechanizmusok: új belépők Variable Coefficient Pshare*After 0.068*** Pshare*After*New Hire 0.042** Pshare Firm*After 0.199*** Pshare Firm*After*New Hire -0.137*** New Hire -0.045*** 25/25

Bérátterjedési mechanizmusok: bér, prémium Regular Bonus Value of Wage Dummy Bonus Pshare*After 0.035*** 0.007 0.175*** Pshare Firm*After 0.082*** 0.176*** 0.742*** 26/25

Köszönöm a figyelmet! 27/25

Nem Coefficient Pshare*After*Female 0.066*** Pshare*After*Male 0.006 Psharefirm*After*Female 0.063*** Psharefirm*After*Male 0.148*** 28/25

Munkapiaci tapasztalat Coefficient Pshare*After*Exp 0-10 0.089*** Pshare*After*Exp 11-25 0.085*** Pshare*After*Exp 26-0.048*** Psharefirm*After*Exp 0-10 0.292*** Psharefirm*After*Exp 11-25 0.125*** Psharefirm*After*Exp 26- -0.019 29/25

Foglalkozás Pshare Pshare Firm After*Manager 0.018 0.107*** After*Professional 0.034* 0.145*** After*Associate Professional -0.012 0.180*** After*Clerk 0.005 0.118*** After*Service worker -0.074*** 0.102*** After*Skilled worker -0.423*** 0.043 After*Elementary -0.032-0.051 30/25