és elktromágneses Rendszerez Elektrosztatikus tér estén: Zárt rezg Kondenzátorból és tekercsbıl álló zárt áramkör Φ Ö E Forráserısség: N B

Hasonló dokumentumok
A teljes elektromágneses spektrum

Fizika II. tantárgy 4. előadásának vázlata MÁGNESES INDUKCIÓ, VÁLTÓÁRAM, VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK 1. Mágneses indukció: Mozgási indukció

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

1 B. AZ E L E K T R O M O S É S M Á G N E S E S M E Zİ (ismétlés)

Vizsgatételek főiskolai szintű villamosmérnök szakos levelező hallgatók számára Fizika II. GEFIT122L

Pótlap nem használható!

Tengelyanyák Szorítóhüvelyek Biztosítólemezek Öntöttvas- és lemez Y csapágyházak Öntöttvas osztott, álló csapágyházak.

Az elektromágneses indukció jelensége

Rugalmas elektronszórás; Recoil- és Doppler-effektus megfigyelése

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

Optika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.

Elektromos alapjelenségek

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

Megoldás a, A sebességből és a hullámhosszból számított periódusidőket T a táblázat

Kényszereknek alávetett rendszerek

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

Váltakozó elektromágneses terek

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

Az elektromágneses indukció jelensége

A kommutáció elve. Gyűrűs tekercselésű forgórész. Gyűrűs tekercselésű kommutátoros forgórész

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?

ú ő ú Ö ú ú ő ő Ó ő ő ő ő

Izolált rendszer falai: sem munkavégzés, sem a rendszer állapotának munkavégzés nélküli megváltoztatása nem lehetséges.

9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA

A figurális számokról (IV.)

Vezetők elektrosztatikus térben

Programozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.

Geometriai optika. Fénytani alapfogalmak, a fény egyenes vonalú terjedése

Ő Ü í ű ö ü Ú í ü í ú ö ű ö ö ű Ő ü í ö ü í ü ü í ö ü í ö ü ű ö ö ö Ű Ö ö ű ö ö ü ü Ó í Ő ü í ö ü í Ó Ü ö ü Í í Ö ö ü ö í ö ö ö

Elektrotechnika. Ballagi Áron

ő ő ú Ú Í Í Ó Ú

Ú ű ű ű ű ű Ő ű Í ű ű

Ö ü Ö Ó ő Ö


Í ö ű ü ű ö ö ö ö Í ö ö ű ü ű ö ű ű ö ö ű ű ö Í ö ö ű ü ö ű ö ö ű ű ö

Fizika A2 Alapkérdések

2.6. Az ideális gáz fundamentális egyenlete

f (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben

A paramétereket kísérletileg meghatározott yi értékekre támaszkodva becsülik. Ha n darab kisérletet (megfigyelést, mérést) végeznek, n darab

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

Egyenáramú motor kaszkád szabályozása

V. Deriválható függvények

A szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

KÜLSŐGERJESZTÉSŰ EGYENÁRAMÚ MOTOR MECHANIKAI JELLEGGÖRBÉJÉNEK FELVÉTELE

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

LI 2 W = Induktív tekercsek és transzformátorok

ü ó ó ó ó ó ó ü ó í ü ü ó ó ü ó ó ü ó ü ü í í ü ü í í ó ü ü Ö ü Ö ü ü ó

Fizika A2 Alapkérdések

Az elektromágneses indukció jelensége

Időben állandó mágneses mező jellemzése

Statisztika. Eloszlásjellemzők

Információs rendszerek elméleti alapjai. Információelmélet

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0

Miért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése

2. Hogyan változik a töltött részecske mozgási energiája elektrosztatikus térben, ill. mágneses térben?

ő ü ó í í í ő ó Ó í

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

Ó Ó Ó Ü Í Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ő Ü Ü Ü Ü Ó Ó Á Ü Ö

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A hőmérsékleti sugárzás

ű ű ű ű ú Í

Í ö Ű ö Á Í Ü ü Í ö

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

Ö ó ó ó í ó Ö ü ó ü ü Ö ó í í ú ü ó ó ó ó ó í í ú í Ö ú í ó ó ó í ó

ö ó Á ü ű ö ó ö ö ű ö ű ö ő ő ó ö ű ö ő í ő ó ő ó ö ó í í ó ő í í ő ö ő ő ó ő ö ű í ű í ö í ö í ű ö ö ú ö ú ö ő ó ő ö ő ő í ű ö ó ö í ó í í ő ó ü ő ő

ö ö ö ö Í ö ö ö ö ö ú ö ü ö ö ö ü ű ú ö ú ü ö ű ö ü

í í í í í

í ü Ó ö í í í ó ó í í ü í ó ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó í ó í í ö ö ö í ú ö ó í ó ö ó ö ó í í ú ű ú

Statisztika I. 4. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

(L) Lamellás szivattyú mérése

I. rész. Valós számok

Átírás:

Rezgıök és elktromágeses hullámok Redszerez lektrosztatkus tér esté: Forráserısség: N Q ε Örvéyerısség: Ö A mágeses tér változása örvéyes elektromos teret kelt: smétl tlés ahol : N ahol : Ö Φ Ö A l Összeállította: CSISZÁR IMR SZT, Ságvár. Gyakorló Gmázum SZGD, 6. szeptember Magetosztatkus tér esté: Forráserısség: N ahol : N A Örvéyerısség: Ö I ahol : Ö l Zárt rezg Katódsug dsugárcs Kodezátorból és tekercsbıl álló zárt C L Termkus elektro emsszó (dso hatás, 883) A fémek hımérsékletéek övelésével (zzításával) elektrook lépek k belılük. ampermérı Ha egy kodezátort feltöltük, majd a teleprıl lekapcsolva összkötjük egy mérı közbektatásával egy tekerccsel, akkor a be folyó erıssége peródkusa változk. Klépés muka: gy adott fémre jelemzı eergaküszöb, amelyet egy vezetés elektrojával közölve, az elektro k tud lép a fémbıl.

Zárt rezg Zárt rezg Vízsztes (horzotáls) eltérítı lemezpáro főrészfogrezgés (z bztosítja, hogy a pot vízsztese véggfusso a képeryı.) Függıleges (vertkáls) eltérítı lemeze a tekercs U A kapcsoló zárásakor dul, (a tekercsbe keletkezı ödukcós feszültség matt kezdetbe ulla, majd egyre övekszk), a kodezátor feszültsége csökke. A kodezátor ksül, a tekercsbe felépül a max. mágeses tér. Az erısség csökkeése matt a tekercsbe keletkezı ödukcós feszültség gyekszk fetarta az egyre csökkeı ot, mközbe a kodezátor töltıdk, azaz feszültsége ı. A kodezátor eletétes polartásúra töltıdk, a feszültsége akkor ér el a maxmumot, amkor az ullára csökke. t A folyamat kezdıdk elırıl, és peródkus mozgás alakul k. A fellépı veszteségek matt a kodezátor feszültségéek maxmuma egyre csökke. Zárt rezg Zárt rezg A rezgıbe tárolt eerga váltakozva a kodezátor CU max elektromos és a tekercs LI max mágeses eergájakét va jele. Ha a veszteségektıl eltektük: CU max LI CU LI max Mvel: Így: X U C f C π I I C f C π L I U T I π f C π LC (Thomso formula)

Csatolt rezg Csatolt rezg Rezg r hagolása Csllapítatla el-mág g.. rezgések A fellépı veszteségek pótlására peródkusa eergát kell juttat a rezgıbe. 3

Vákuumdódada Vákuumdódada A dóda legfotosabb alkalmazása az egyeráyítás. A A katódról klépı elektrookat az aód az egyk félperódusba vozza, a más félperódusba taszítja. K Tróda Abba külöbözk a dódától, hogy az aód és a katód között va egy rács. Csllapítatla el-mág g.. rezgések Messer-féle vsszacsatolás 4

Mchael Faraday (79-867) James Clerk Maxwell (83-879) ltolás Mt azt láttuk Faraday törvéye szert a mágeses tér dıbel változása örvéyes elektromos mezıt kelt: Maxwell feltételezte, hogy az elektromos tér (fluxus) dıbel változása mágeses mezıt kelt: Ö ε Φ Ö Lez törvéy ltolás Kapcsoljuk egy síkkodezátort egy forrásra, és vzsgáljuk meg m törték! A bekapcsolás utá rövd deg folyk a vezetıbe. (A lemezek között em!) Az addg va jele, amíg a kodezátor föltöltıdk. Amíg folyk a vezetıbe, addg mágeses tér vesz ül. Írjuk fel az Amper-féle gerjesztés törvéyt az alább ábrá látható görbére! r r l I ltolás ltolás Amíg a kodezátorlemezekre töltı folyk, addg a lemezek között olya mágeses térek kell lee, amely éppe -ra kompezálja a Σ l összeget a lemezek között CD íve. Amíg a kodezátor töltıdk a lemezeke változk a töltések meysége, azaz változk a lemezek között elektromos tér. r r I rπ I l rπ I Keressük kapcsolatot a lemezek között változó elektromos tér, és az általa keltett mágeses tér között! gy adott kcs dı alatt legye a töltı álladó I, az általa a lemezre szállított töltés agysága Q I. 5

ı ltolás ek következtébe a dı alatt a lemezek között fluxusváltozás a Gauss törvéy szert: Q I N ε A vezetékbe folyó I ak megfelel a lemezek között elektromos fluxusváltozás: I ε ltolás Maxwell azt feltételezte, hogy ez a fluxusváltozás ugyaolya kapcsolatba va a mágeses tér örvéyerısségével, mt a vezetés erıssége, azaz: Ö I ε ε Maxwell IV. egyelete Általáosa megfogalmazva: Ha az elektromos tér fluxusa d be változk, akkor mágeses tér keletkezk. A térbe felvett tetszıleges zárt görbe örvéyerıssége aráyos a görbe által ülhatárolt területe áthaladó elektromos fluxusváltozással. Ö ε Ha az örvéyerısséget olya zárt úto számoljuk k amely vezetıt és változó elektromos fluxust s ülvesz, akkor: Ö I + ε Maxwell IV. törvéye: r r l I + ε M I. M II. r r A ε N r r Φ l Maxwell egyeletek Q Az elektromos teret töltések és változó mágeses terek keltk. Maxwell egyeletek Φ Ö M III. M IV. N r r l Ö I + ε A mágeses teret ok és változó elektromos terek keltk. A yugvó töltés által keltett tér forrásos, az összes több örvéyes. I 6

ı ı ı lektromágeses hullámok Maxwell-féle elektromágeses elmélet szert: a mágeses tér változása elektromos teret kelt az elektromos tér változása mágeses teret kelt Az elektromos és a mágeses tér együttese képes öállósul lektromágeses sugárzás: Az elektromágeses térek a testekrıl leváló, azoktól függetleül tovaterjedı változata. A sugárzást meghatározó egyelet M.IV.: Ö I + ε lektromágeses hullámok Gyorsa változó rezgések elıállításra alaklamas eszköz a rezgı. Ha L és C értéke kellıe kcs, akkor f agy lehet. A kodezátorlemezek között térrészbe md az elektromos md a mágeses tér jele va, dıbel változásukkal egymást tartják fe. Az elektromágeses hullámok térbe való ksugárzásáak eszköze a yílt rezgı: Számottev sugárzás csak agyo gyorsa változó mez kt l várható. ~ 7 agyságredő lektromágeses hullámok lektromágeses hullámok A legegyszerőbb yílt rezgı a két részre osztott vezetékdarabból áll. ek eve dpólatea. Gerjesztı Dpól atea Az általa kbocsátott elektromágeses hullámok eve: dpólsugárzás. 7

ő ő ı ı lektromágeses hullámok Az elektromágeses rezgések leszakadak a forrásukról és az ateától távolabb, az egymást keltı elektromos és mágeses tér egymásra merıleges síkba, azoos fázsú, traszverzáls hullámkét terjed. erga-s r ség: r r r S W m [ S ] A Poytg-vektor azt mutatja meg, hogy mlye ráyba, és egységy d alatt mey eerga lk át egy adott felülete. lektromágeses hullámok Megmutatható, hogy a kbocsátott hullámok terjedés sebessége: v ε 4π 7 Vs Am 8,85 As Vm,998 8 m s A féy terjedés sebessége Maxwell azt a következtetést vota le, hogy a féy traszverzáls elektromágeses hullám. Maxwell elméletéek helyességét kísérletleg Herch Hertz gazolta 888-ba, amkor gyorsa váltakozó okkal elektromágeses hullámokat állított el, amelyek a féyhez hasoló tulajdoságot mutattak. lektromágeses hullámok lektromágeses hullámok 8