TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Oktatók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére SWOT részanalízis Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa 2012.
1. A képzés tartalmának oktatói megítélése A képzésfejlesztés tervezése során elengedhetetlen az oktatók véleményének feltárására, akik a felhasználókkal szemben a képzés megvalósítóiként ítélik meg annak eredményét. Mivel az oktatás teljes folyamatában részt vesznek, ezért a képzési-oktatási tevékenységek a hallgatók előképzettségének, fejlődésének és az elért eredmények szempontjából értékelik. Ennek feltárására megkérdezést végeztünk, amelyben 55 oktató véleményét tártuk fel. amely kiterjedt: - a hallgatók előzetes tudásszintjének hasznosíthatóságára - az oktatás HR feltételeinek megítélésére - az oktatás tárgyi infrastruktúrájának értékelésére - a folyó képzések tartalomfejlesztésének véleményezésére - az oktatott szakokon a tantervvel, az oktatás módszertanával, a gyakorlatorientációval és a hallgatók értékelésével kapcsolatos vélemények feltárására. 2. Az elemzéshez szükséges információk és azok forrásai Információk megnevezése Hallgatók előzetes tudásszintjének hasznosíthatósága Oktatás HR feltételei Oktatás tárgyi infrastruktúrája Folyó képzések tartalomfejlesztése Tanterv megfelelősége Oktatás módszertana Gyakorlatorientáció szintje Szakmai gyakorlat Hallgatók teljesítményének értékelése Egyéb Információk forrása, standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával Szekunder információk, oktatói megkérdezés Szekunder információk, oktatói megkérdezés 3. A kutatás körülményei A megkérdezés írásban történt, standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával, a megkérdezés során 55 oktató töltötte ki a kérdőívet. A kérdések jelentős része skála kérdésként értékelő jellegű volt, de nyitott kérdésként szerepelt a képzésfejlesztés konkrét javaslatainak feltárása. A kérdőívek feltárása SPSS program felhasználásával történt. 4. A kutatás eredményei 4.1. Hallgatók előzetes tudásszintjének megítélése Az oktatás eredményességét jelentősen befolyásolja, hogy a hallgatók milyen előképzettségi szinttel rendelkeznek és azokat hogyan képesek hasznosítani a tananyag feldolgozása során. 1.sz. táblázat Milyennek ítéli meg a hallgatók középiskolai tudásszintjének alkalmazhatóságát?
Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid elégtelen 2 3,6 3,6 3,6 elégséges 20 36,4 36,4 40,0 közepes 26 47,3 47,3 87,3 jó 7 12,7 12,7 100,0 Total 55 100,0 100,0 A táblázat adatai jól mutatják, hogy az oktatók többsége közepesnek, vagy annál alacsonyabb színvonalúnak ítéli meg a hallgatók középiskolából hozott tudásának színvonalát és annak hasznosíthatóságát. Ez a képzés eredményességének szempontjából kedvezőtlen és a felsőoktatási gyakorlattól eltérő oktatási módszerek alkalmazását is megkívánja. Az oktatók véleménye megoszlott a főiskolán szerzett tudás gyakorlati hasznosíthatóságának értékelésében, 50 százalékuk azt jónak, míg másik 50 százalékuk közepesnek, vagy gyengének minősítette azt. Ez szoros összefüggésben van az előképzettség színvonalával és ebből eredően a főiskolai elvárások teljesítésével. 4.2 Az oktatás HR feltételeinek megítélése A Szolnoki Főiskola az oktatási feladatokat egyetemi tanári, főiskolai tanári, főiskolai docensi, főiskolai adjunktusi és főiskolai tanársegédi munkakörökkel valósítja meg. 2006. és 2011. között az oktatói-tanári létszám 134 főről 104 főre változott a racionálisabb munkamegosztásnak köszönhetően. Az intézményben az oktatók átlagéletkora az utóbbi években nem változott jelentősen, 45-48 év között mozgott. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya jelentősen javult az elmúlt években, jelenleg 40 fő tudományos fokozattal rendelkező oktató dolgozik az intézményben. A megkérdezés során az oktatás HR feltételeit és azok hasznosíthatóságát vizsgáltuk az oktatói létszám nagysága, annak minősége, az oktatásra történő felkészülés, a kutatási tevékenység és a gyakorlatorientáció szempontjából. A véleményeket 1-5 (iskolai osztályzatnak megfelelő) skálán mértük. 1.sz. ábra Az oktatás humán erőforrás feltételei
gyakorlati szakemberek bevonása szakmai kapcsolatok kutatási tevékenység gyakorlati tapasztalatok felkészülésre fordítható munkaidő elégtelen elégséges közepes jó kiváló oktatók létszáma 0% 20% 40% 60% 80% 100% A válaszadók 81,8 százaléka az oktatók létszámát megfelelő nagyságúnak értékelte. Az oktatás gyakorlatorientációja szempontjából az oktatók szakmai tapasztalatainak és szakmai kapcsolatrendszerének, valamint az abból adódó lehetőségeknek az értékelésében megoszlottak a vélemények. Az oktatók 60 százaléka azt jó-kiváló kategóriába sorolta, míg 35 százalékuk átlagosnak minősítette. Elenyésző volt azon oktatók száma, akik ezt gyengének tartják. A felkészülésre fordítható idő nagyságának megítélése az átlagosnál magasabb (3,6) volt, azonban a válaszok szóródása viszonylag magas (1,098). Ezzel összefüggésbe hozható a kutatási teljesítmény értékelése, amelyet csupán az oktatók 30 százaléka értékelt jó, vagy kiváló színvonalúnak. Legkevésbé elégedettek az oktatók a külső gyakorlati szakemberek bevonásával (3,1). 4.2 Az oktatás infrastruktúrájának megítélése Az oktatás színvonalát annak infrastruktúrája jelentősen befolyásolja, ezért a megkérdezés során fontosnak tartottuk annak több szempont szerinti értékelését. 2.sz. ábra Infrastruktúra értékelése
Milyennek ítéli meg a saját jegyzetek készítésének Milyennek ítéli meg a szakmai könyvek és folyóiratok számát? Milyennek ítéli meg a könyvtári állomány nagyságát? Milyennek ítéli meg a tantermek számát? 5 4 3 2 1 0 Milyennek ítéli meg a tantermek felszereltségét? Milyennek ítéli meg a tantermek akusztikáját? Milyennek ítéli meg a szaklaborok számát? Milyennek ítéli meg az oktatástechnológiai eszközök Milyennek ítéli meg a szemléltető eszközök Milyennek ítéli meg a szaklaborok nagyságát? Milyennek ítéli meg a szaklaborok felszereltségét? Jelmagyarázat: átlag, szórás Az oktatók az infrastruktúrával többnyire elégedettek, a válaszok szóródása viszonylag alacsony. Leginkább elégedettek a tantermek felszereltségével és az oktatástechnikai eszközökkel nagyon jónak tartják a könyvtári állomány nagyságát. Közepes értékelést kapott azonban a szaklaborok száma és nagysága, valamint a tantermek akusztikája. Megjegyzendő, hogy a lekérdezés óta eltelt időszakban utóbbi javítása érdekében a beruházó korszerűsítést végzett. 4.2. Képzésfejlesztés értékelése A megkérdezés során 1-5 (iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán mértük fel a képzésekre és azok fejlesztésére vonatkozó oktatói véleményeket. A képzések számát tekintve a megkérdezettek elégedettek, a válaszaikban azt 4 felett értékelték. Hasonlóan kedvezőnek ítélték meg a képzések tartalmi fejlesztését. 3.sz. ábra A képzésfejlesztés értékelése
TOK oktatástámogató tevékenysége szakirányú továbbképzések indításának szakirányú továbbképzések száma FSZ képzések tartalmi fejlesztése FSZ képzések száma szórás átlag alapképzések tartalmi fejlesztése alapképzések száma A szakirányú továbbképzések szervezésével azonban már kevésbé elégedettek, amely a jövőben intenzívebb tevékenységet követel. A tanulmányi és oktatásszervezési központ oktatástámogató tevékenysége szintén kedvező megítélésű. A válaszok szóródása általában alacsony. 4.3 Alapszakokon folyó oktatás értékelése 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 A megkérdezett oktatók legtöbbje az üzleti szakokon oktatott, de a válaszadásban az agrár alapképzési szakokon oktatók is képviseltették magukat. A szakokon folyó képzés munkaerőpiaci értékét az oktatók az alábbiak szerint ítélték meg. 2. sz. táblázat Milyennek tarja a szakon végzettekkel szembeni munkaerő-piaci kereslet nagyságát? Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid közepes 7 12,7 21,9 21,9 jó 20 36,4 62,5 84,4 jeles 5 9,1 15,6 100,0 Total 32 58,2 100,0 Missing System 23 41,8 Total 55 100,0 A megkérdezettek mindössze 58,2 százaléka válaszolt erre a kérdésre. Közülük 84,5 százalék a munkaerőpiaci kereslet nagyságát, amely képzéseink erősségét jelzi. 3.sz. táblázat függvényében? Hogyan értékeli a szak tantervét az Ön által ismert munkaerő-piaci elvárások Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid elégséges 1 1,8 3,1 3,1 közepes 7 12,7 21,9 25,0 jó 19 34,5 59,4 84,4 jeles 5 9,1 15,6 100,0 Total 32 58,2 100,0 Missing System 23 41,8
Total 55 100,0 Fenti táblázat alapján jól látható, hogy az oktatók többsége adott szak tantervét jónak ítéli meg, tehát úgy gondolják, hogy a tanterv a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelel. Az oktatott szakon folyó képzés értékelése az alábbi eredményeket hozott. 4.sz ábra Az oktatás eredményének értékelése számonkérés rendszere 5 15 hetes szakami gyakorlatok támogató 4 3 szaklabor gyakorlatok támogató hatása záróvizsga szóbeli teljesítménye 2 1 0 tananyag tartalma külső előadók részvétele szakmai helyszínek látogatása átlag szórás szakdolgozati teljesítmény teljesítendő feladatok száma szakmai projektfeladatok száma Az oktatók a képzés minőségét az általuk oktatott szakokon is értékelték. Az oktatás gyakorlatorientációját átlagosnak ítélik meg, amely a külső előadók oktatásban való részvételének, a vállalatok látogatásának, a projektfeladatok számának és az önállóan, vagy csoportban teljesítendő feladatok számának közepes szintű megítélésben jelenik meg. Az oktatók pozitívan értékelték a tananyag tartalmát, a számonkérés rendszerét, a hallgatók záróvizsga teljesítményét és a szaklaborok támogató hatását. A megkérdezettek összetétele az oktatott tárgyak szerint változatos volt, sorrendben: idegen nyelvet, közgazdasági ismereteket, turizmust és műszaki ismereteket oktattak, ezért fenti vélemény elsősorban e szakokra jellemző. 4.4. Képzésfejlesztésre vonatkozó javaslatok A képzés tartalmának fejlesztésére vonatkozóan a válaszadók az ismeretek aktualizálását tartja szükségesnek, mivel az főiskola által indított alapképzési szakok jellege ezt megkívánja. Ezen túlmenően a válaszadók többsége módszertani javaslattal is élt az alábbiak szerint.
4.sz. táblázat A tantárgyak fejlesztésével kapcsolatos módszertani fejlesztési javaslat Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent Valid szemléltetés 6 10,9 27,3 27,3 külső gyakorlati előadók 3 5,5 13,6 40,9 oktatási segédanyagok bővítése 9 16,4 40,9 81,8 informatikai támogatottság 1 1,8 4,5 86,4 vállalat/üzemlátogatás 1 1,8 4,5 90,9 új labor kialakítása 2 3,6 9,1 100,0 Total 22 40,0 100,0 Missing System 33 60,0 Total 55 100,0 Az oktatók 16,4 százaléka az oktatási segédanyagok bővítését, 10,9 százaléka pedig a szemléltetés javítását tartja fontosnak. A külső oktatók bevonásával kapcsolatos korábbi markáns véleménynek némileg ellentmond, hogy az oktatás módszereinek javításában ezt a tényezők a válaszadók csupán 5,5 százaléka tartja célravezetőnek. 5. Az oktatók hatása a képzésre 5.1. Üzleti alapképzésre Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám oktatók létszáma elegendő 5 4 16 képzések száma elegendő 4 4 16 képzések tartalmi 5 5 25 fejlesztése megfelelő a szak tanterve jól 4 5 20 illeszkedik a munkaerőpiaci elvárásokhoz képzés infrastruktúrája 4 4 16 megfelelő a szaklaborok jól 4 4 16 támogatják az oktatást Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám hallgatók -5 4-20 előképzettségének színvonala gynge külső előadók bevonása -4 4-16 ritkább oktatás gyakorlatorientációja átlagos -3 5-15 1.1 Környezet hatása a műszaki alapképzésre
Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám oktatók létszáma elegendő 5 4 16 képzések száma elegendő 4 4 16 képzések tartalmi 5 5 25 fejlsztése megfelelő képzés infrastruktúrája 4 4 16 megfelelő Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám hallgatók -5 4-20 előképzettségének színvonala gynge külső előadók bevonása -4 4-16 ritkább oktatás gyakorlatorientációja átlagos -3 5-15 1.1 Környezet hatása az agrár alapképzésekre Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám oktatók létszáma elegendő 5 4 16 képzések száma elegendő 4 4 16 képzések tartalmi 5 5 25 fejlsztése megfelelő Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám hallgatók -5 4-20 előképzettségének színvonala gynge külső előadók bevonása -4 4-16 ritkább oktatás gyakorlatorientációja átlagos -3 5-15 1.1 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám oktatók létszáma elegendő 5 4 16 képzések száma elegendő 5 4 20 képzés infrastruktúrája 4 4 16 megfelelő Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám hallgatók -5 4-20 előképzettségének színvonala gynge oktatás gyakorlatorientációja átlagos -3 5-15 1.1 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre Erősségek Megnevezés Érték Súlyszám Érték x súlyszám
oktatók létszáma elegendő 5 4 16 képzések száma elegendő 4 4 16 képzések tartalmi 5 5 25 fejlsztése megfelelő képzés infrastruktúrája 4 4 16 megfelelő a szaklaborok jól 4 4 16 támogatják az oktatást Gyengeségek Megnevezés Érték Súlyszám képzésszervezés nem elég -5 4-20 intenzív oktatás gyakorlatorientációja átlagos -3 5-15 5. Javaslat a képzésinnovációra 5.1 Konkrét javaslat a képzési portfolió módosítására, új képzések indítására nincs 5.2 Konkrét javaslat a folyó képzések tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztésére - gyakorlatorientáció emelése - oktatási segédanyagok bővítése - szemléltetés színvonalának emelése. Szolnok, 2012. március 31.