MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA 1118 BUDAPEST, RÉTKÖZ UTCA 39. TEL./FAX: 36-1-246-1365, 36-1-246-1367 web: www.mechatronika.hu e-mail: mecha@mechatronika.hu A MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Mechatronika a lehetőségek iskolája

Tartalom 1. ALAPELVEK... 3 2. NEVELÉSI PROGRAM... 3 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka... 3 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 9 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 11 2.5. A pedagógusok iskolai feladatai, az osztályfőnök feladatai... 12 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 14 2.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje... 15 2.8. Az iskola partnerei közötti kapcsolattartás... 16 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei... 18 2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 18 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 19 3.1. A választott kerettanterv... 19 3.2. Az óratervek... 20 3.3. Választható tárgyak... 23 3.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 24 3.5. A közösségi szolgálat... 31 3.6. Az emelt szintű érettségire való felkészülés fejlesztési feladatai és követelményei... 31 3.7. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei... 40 3.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése... 40 3.9. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése... 45 3.10. Az egészségnevelési elvek... 47 3.11. A környezeti nevelési elvek... 47 3.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 48 4. A SZAKMAI PROGRAM... 49 4.1. A szakmai munka célja... 49 4.2. A szakmacsoportos alapozás... 50 4.3. A szakmai képzés... 50 4.4. Az óratervek... 51 4.5. A beszámíthatóság... 53 4.6. A szakmai gyakorlatok... 53 4.7. A szakmai oktatás személyi feltételei... 54 4. 8. A szakmai oktatás tárgyi feltételei... 54 5. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK... 56 5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei... 56 5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai... 56 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei... 56 2. oldal

MOTTÓ Félig sem oly fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József: Gondolatok) 1. ALAPELVEK A Mechatronikai Szakközépiskola célja olyan biztos műszaki alapokkal rendelkező, a világ dolgai iránt érdeklődő, gondolkodó és empatikus fiatalok érettségire való felkészítése, akik céltudatosak, képesek saját érdekeik és lehetőségeik felismerésére, terveik megvalósítására és mind pszichikailag, mind fizikailag alkalmasak az önálló és kiegyensúlyozott életvezetésre. Az iskola kiemelt feladatának tekinti a természettudományos gondolkodás és a műszaki érzék fejlesztését, a világ sokszínűségének megismertetését és megértetését, a környezetünkért való felelősségvállalás felismertetését, az egészséges életmódra való nevelést, a művészetek és a társadalomtudományok iránti érdeklődés felkeltését és a közösségi lét, illetve a közösségért végzett munka örömének megéltetését. Iskolánk legfontosabb feladata az érettségi vizsgára való felkészítésen, a felsőoktatási tanulmányok folytatásához szükséges szakmai és általános kompetenciák elsajátíttatásán túl, a korszerű és széleskörű tudással rendelkező szakemberek képzése. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a lemaradó tanulók felzárkóztatása, a szociális és személyes kompetenciák fejlesztése. 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1.1. Pedagógiai munkánk alapelvei, értékei Az iskolai élet rendkívül széles körű multifunkcionális tevékenységek bonyolult összessége. Oktató-nevelő munkánk szellemiségét, érték- és normarendjét meghatározó legfontosabb dokumentumai a következők: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája, a Magyarország Alaptörvénye, a köznevelési és szakképzési törvények és utasítások, az iskolai Házirend. 2.1.1.1. Alapvető értéknek tartjuk (nem csak az oktató-nevelő munkában) a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a személyiségi jogok, az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. A segítő kapcsolatok, a megértésre törekvés a tanár-diák viszonyban elősegíti, hogy a tanulók, a felnövő nemzedékek egymás között, majd állampolgárként még szélesebb keretben ezeket az értékeket gyakorolják. 3. oldal

2.1.1.2. Iskolánk pártpolitika-mentes, ugyanakkor tudjuk, hogy minden valamelyest is közéleti ember állást foglal közügyekben, "politizál". E vélemények sokfélesége jelenik meg a diákok előtt is, ha az őket tanító felnőtt véleményét kérdezik. Mivel felelősen gondolkodunk pedagógusi hivatásunkról, vállalnunk kell ilyen helyzetekben a törvényeknek megfelelő, hiteles álláspontunkat. A gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság jogának figyelembevételével, az egyes témák, kérdések többoldalú közelítésével, az eltérő vélemények ismertetésével törekszünk a vallási és világnézeti semlegesség megvalósítására. 2.1.1.3. A demokratikus légkört és működést szolgálják intézményesített fórumok, csatornák is (diákönkormányzat, szülői közösségek és szülői választmány), de a hétköznapok pillanatai (tanóra, szakkör, kirándulás stb.) azok, melyek az ideált leginkább valóságossá teszik, ezt szem előtt kell tartanunk. Kisebb csoportok, osztályközösségek vagy akár az egész iskolai közösség is színterei a demokratikus nevelésnek, de egy tanár egy diákkal szemben is "demokratikus", ha nem hatalmi szóval, tekintélyelvűséggel próbál felülkerekedni. Mivel az oktató-nevelő tevékenység sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés is, a tanár szervező-irányító szerepének érvényesülnie kell. 2.1.1.4 Az iskolai élet meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat, amely szintén a fenti célok elérését segíti munkájával. Az együvé tartozás, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége élteti hagyományteremtő vállalkozásunkat: az iskolapolgári rendszert. 2.1.1.5. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a népeket elválasztó valóságos és metaforikus falak hogyan omlanak le, e folyamatok ellenére nemzeti identitástudatunk nem értékelődik le, sőt szerte a világban jellemző, hogy nő a kis népek hagyományaikhoz, nyelvükhöz, kulturális értékeikhez való ragaszkodása. Ezek feltárása, bemutatása, múltunk és jelenünk megismerése egyrészt a tantárgyak keretében történik, másrészt - iskolai hagyományaink részeként - ünnepségekkel (március 15., október 23.) és megemlékezésekkel idézzük elődeink tetteit. A tanév tervezett programjai között szerepelnek a kirándulások, nyári táborok, melyek lehetővé teszik hazánk jellegzetes tájainak, népcsoportjainak, nyelvjárásainak, szokásainak, műemlékeinek megismerését, értő szemlélését. 2.1.1.6. A nemzeti és az egyetemes emberi értékek nem csak hogy jól megférnek egymással, de valójában szét sem választhatók, nemzeti történelmünk, művészeti és tudományos életünk számtalan alkotója, szereplője, eredménye ezt bizonyítja. Ma, amikor a határok nyitva állnak turisták, kereskedők, munkavállalók stb. előtt, felértékelődnek azok a területek, amelyek lehetővé teszik más népekkel, kultúrákkal a kapcsolatteremtést, így az idegen nyelv, az informatika, stb. Iskolánk e tárgyak oktatását kiemelt feladatnak tartja. Jelenlegi nyelvi kínálatunk a német és az angol nyelv. 2.1.1.7. Rendkívül fontosnak tartjuk a kisebbségek és a másság elfogadtatását diákjainkkal. Dél- Buda vonzáskörzetében jelentős számú német nemzetiség élt és él ma is. Folyamatosan figyelemmel kísérjük működésüket. Iskolánkban lehetőséget teremtünk nyelvi-kulturális sajátosságaik, örökségük megőrzésére, ápolására a sokszínűség, a kölcsönös megismerés-megértés és gazdagodás jegyében. 2.1.1.8. Hasonlóan fontosnak tartjuk tanulóink személyes sorsát a felnövekvő generációk jövője szempontjából is. A testedzés, a jó fizikai állapot, általában az egészséges életmód propagálása és megvalósításának elősegítése munkánk fontos területe. A testnevelési és osztályfőnöki órák mellett a sportköri tevékenység vagy a szabadidős sportolás, ehhez kapcsolódó előadások, bemutatók, felvilágosító órák segítik e célkitűzések megvalósítását. Egy beállítódást, életformát alkalomszerű programokkal nem lehet megváltoztatni, de az iskolai környezet tisztaságával, a tanári megjelenés példaadásával indirekt, a Házirend rögzített elvárásaival pedig direkt módon befolyásolni lehet az igényszintet. 4. oldal

2.1.1.9. A testi fejlődést segítő programok és lehetőségek mellett nagy figyelmet kell szentelnünk a tanulók mentálhigiénés állapotára, a válság lecsapódására, következményeire, a szociális helyzetből következő problémákra, krízisekre. A tanári, különösen osztályfőnöki törődés mellett szükségesnek tartjuk iskolapszichológus segítségét e gondok orvoslásában, valamint az iskolaorvosi és ifjúságvédelmi felelősi tevékenység szerepének növelését. 2.1.1.10. A tanítás-tanulás folyamatában kialakítjuk tanítványainkban a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartást. Megtanítjuk őket az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatára, a gazdasági és társadalmi folyamatok megismerésére. Az iskolai programok, a DÖNTS! vetélkedő segítenek céljaink megvalósításában. 2.1.1.11. Pályaorientációs tevékenységünk során (osztályfőnöki órán, szakmai gyakorlati foglalkozásokon, üzemlátogatásokon) felkészítjük tanulóinkat arra, hogy tanulmányaik befejezését követően képesek legyenek megtalálni a képzettségüknek, érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelő munkát, hivatást. 2.1.1.12. Gazdasági és pénzügyi neveléssel kapcsolatos feladatainkhoz nagy segítséget nyújt az OTP Fáy András Alapítvány Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja, amelynek pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási edukációs programján részt vesznek tanulóink. 2.1.1.13. Médiatudatosságra nevelésünk során felkészítjük tanítványainkat a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi életük értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Felhívjuk figyelmüket (informatikaórákon, szervezett tájékoztatókon) a valóságos és a virtuális; a nyilvános és a bizalmas érintkezés különbségére, a jogi és etikai jelentőségére. 2.1.1.14. Tanítványaink eltérő gazdasági, családi és társadalmi környezetből kerülnek hozzánk, emberi tulajdonságaik, korábban szerzett ismereteik, mennyiségi és minőségi lehetőségeik, gondolkodásuk lényegesen különböző. Iskolánk nevelőtestülete komolyan gondolja a differenciált és egyénre szabott képességfejlesztő tevékenységet. Ez a gyakorlat korábban is meghatározta a tantestület munkáját, és ezen a későbbiekben sem kívánunk változtatni. 2.1.1.15. Sokat teszünk tanulóink motiválásáért, igyekszünk megértetni velük, hogy az ismeretek megszerzése eszköz, de nem az egyetlen eszköz az életben való eligazodáshoz, boldoguláshoz. Iskolánkban nevelőtevékenységünk során mindig figyelembe vettük tanulóink életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét. A tananyag tartalmának meghatározásakor az ismeretek átadása során gondot fordítunk arra, hogy az elsajátítást a befogadók korábban megszerzett tudására alapozzuk. 2.1.1.16. A pedagógiai munka során igyekszünk a tanulókat a legújabb módszertani eszközök felhasználásával az elsajátítás aktív szereplőjévé tenni. A közös munka sokkal gyorsabb és hatékonyabb elsajátítást tesz lehetővé, mivel a diák megérti a problémát és annak megoldását is. Igyekszünk őket gyakorlati példákon át, gyakorlati számítások és meggondolások segítségével is motiválni, bemutatva az ismeretek gyakorlati előnyeit, hasznát. A legújabb kutatási eredményeket - a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően beépítjük mindennapi tevékenységeinkbe. Ahol az osztály és a szaktanár vállalja, fejlesztő értékelést valósítunk meg. 5. oldal

2.1.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Az iskolánkban folyó tevékenység legfőbb célja, hogy tanítványaink érettségi bizonyítványt szerezzenek. Az iskolában eltöltött évek alatt kulcs-kompetenciák fejlesztése által felkészüljenek az emberhez méltó létre, hogy később mindig megtalálják a boldogságot, munkájuk és életük értelmét. Ezen belül nevelési rendszerünk céljai szerteágazóak, és ez az alábbiakban foglalható össze: Nevelő-oktató munkánk célja az, hogy diákjaink szellemisége, értelme kitáguljon, befogadják mindazon ismeretek alapjait, amelyekre életükben szükségük lehet, és munkájukban építhessenek rá. Életük folyamán mindig képesek legyenek az újabb ismeretek befogadására, önmaguk fejlesztésére, és igényük is legyen erre. 2.1.2.1. Az anyanyelvi és idegennyelvi kommunikációjuk fejlődjön, megfelelő szókincsük legyen. Képesek legyenek emberi kapcsolattartásra. Ismerjenek nyelvet, nyelveket, mely a XXI. században elengedhetetlen követelmény. Érdeklődjenek különféle kultúrák iránt. 2.1.2.2. Kialakuljon a tanulókban a matematikai gondolkodás, tudják alkalmazni az alapvető elveket, értsék a problémamegoldás feladatát. Legyen digitális kompetenciájuk, mert ma már csak ennek birtokában képesek jól tájékozódni a környezetükben és a világban. 2.1.2.3. A természettudományos kompetencia és ezen belül a műszaki kompetencia a világban működő és lezajló folyamatok megismerését és megértését teszi lehetővé. A fizika, kémia, földrajz, biológia és a műszaki tantárgyak oktatásával lehetőséget teremtünk az egyén számára az ismeretek megszerzésére és alkalmazására. 2.1.2.4. Az ismeretek elsajátításának érdekében tanuljanak meg tanulni, ismerjék azokat a módszereket, amelyek ezt szolgálják, illetve ki tudják választani saját maguk számára a legalkalmasabbat, a legcélravezetőbbet. 2.1.2.5. Tanulmányaik során alakuljon ki esztétikai érzékük, tanulják meg felismerni a szépet. Alakítsák egyéni ízlésvilágukat, hogy a művészetek megragadják őket, élmény legyen számukra az építészet, festészet, zene, szobrászat stb. Tudjanak különbséget tenni a giccs és a valódi szépség között. 2.1.2.6. Ismerkedjenek meg a társadalmi élet szabályaival, az erkölccsel. Állampolgári és szociális kompetenciát szerezzenek azon hatások alapján, amelyet az egyes tantárgyak tanulása és az iskolai nevelés során kapnak. Ne a gátlástalanságot és az erőszakot tekintsék módszernek problémáik megoldására. Legyen belső tartásuk, bátran álljanak ki a társadalom által elfogadható véleményük, tetteik mellett. Társaikat barátként kezeljék, segítsék egymást, az önzés ne legyen életvitelük jellemzője. Tanuljanak meg és tudjanak közösségben élni. Legyenek képesek különféle közösségek (baráti, munkahelyi, családi stb.) elfogadására, ne kényszerítsék mindenáron saját akaratukat a közösségre. Legyenek jó partnerek, hogy ezzel ne nehezítsék saját maguk, illetve mások elfogadását. 2.1.2.7. Érzelmi életük ne legyen sivár, tudják embertársaikat szeretni, elfogadni. Készüljenek fel a családi életre, a szeretet légkörének kialakítására. Ítéljék el mindazt, ami az emberek közötti ellentéteket szítja, erősíti. Az érzelmi nevelést fontos feladatnak tartjuk iskolánkban, főként a hazaszeretetre és más népek kultúrájának elfogadására való nevelést. 6. oldal

2.1 3. Nevelő-oktató munkánk feladatai Szerteágazó nevelési céljainkból fakadóan feladataink is szerteágazóak. Főbb nevelési céljaink eléréséhez többféle út vezethet, amelyet a tanár személyisége határoz meg. Ezek közül a legfontosabbak a nevelési céloknak megfelelően az alábbiak: 2.1.3.1. Tanulóink látókörét, önismeretét neveléssel és a jól megtervezett feladatok végrehajtásával lehet tágítani. Ha sikerül a tanulót motiválni, akkor már jó úton vagyunk. Tanulóinkat önálló feladatok megoldására szoktatjuk, kialakítjuk bennük a fejlődés iránti igényt. Sajnos ez egyre nehezebb, de tanáraink nagyon sokat tesznek érte. Akkor lesz könnyebb a munkánk, ha diákjaink felismerik, hogy a befogadott ismeretekből valamilyen konkrét hasznuk lesz. A felsőbb évfolyamokon ennek a hatását már jobban lehet érzékelni. 2.1.3.2. Iskolánk alapfeladata az értelmi képességek és az egész személyiség fejlesztése. A tanulók sokszor azért nyújtanak gyenge teljesítményt, mert nincs megfelelő tanulási módszerük. A tanulás számos összetevője tanítható. Tanáraink a feladatok sokféleségével tudják tanulóinkat rávezetni a helyes módszerre. A különböző típusú feladatok lehetőséget biztosítanak, hogy rátaláljanak a számukra legmegfelelőbbre. 2.1.3.3. Minden tanárnak feladata, hogy saját tantárgyán keresztül igyekezzék megmutatni a szépet tanulóinknak, érje el, hogy tanulóink felismerjék a külső és belső harmónia összefüggését. Az esztétikai nevelésre az iskolai rendezvények, a múzeumlátogatások, a kirándulások is jó lehetőséget biztosítanak. Az iskolai vitrineket és a tantermeket a tanulók maguk rendezik be. Mindezek mellett az egyetemes kultúra ismeretét és szeretetét erősítjük. 2.1.3.4. Az erkölcsi és a demokráciára való nevelés a tanári példaadáson túl az osztályfőnöki órán, az iskolai megmozdulásokon keresztül is lehetséges. Tanáraink megragadnak minden adandó alkalmat arra, hogy felhívják a figyelmet a társadalom írott és íratlan szabályaira, melyek követése mindenki számára fogódzót is jelent. Tanáraink sokat tesznek azért, hogy a tanulók elfogadják egymást. Közösségi események szervezésével - amelyek a közösségi nevelést is szolgálják - a tanulók egymásra utaltságának hatására alakul ki egymás megértése és elfogadása. Osztályfőnöki órákon többször szerepelnek témaként az emberi kapcsolatok, a család, a szeretet. Az erkölcsi nevelés az egyike azoknak, amelyeket csak a családdal közösen tudunk megoldani. Sok szó esik a tanulók szüleivel történő találkozások során erről a témáról. A tanuló etikai szempontból általában a család hű tükre, gondolkodásában, magatartásában magában hordja az otthonról hozottakat. 2.1.3.5. A tanuló érzelmi életének alapját a család jelenti. Ezen a területen iskolánk csak rásegíteni tud. Elsősorban országjárások, történelem- és magyar órák alkalmával sokat találkoznak a diákok a haza fogalmával. Megmutatjuk nekik az anyanyelv értékét, amely egész életükön végigkíséri őket. Az anyanyelv és a nemzet összekapcsolódását érzékeltetve kerülhet látókörükbe a magyar haza, amelyben élni és boldogulni fognak. A hon és a nép ismeretére és szeretetére neveljük őket. Ezen közben azt is tudniuk kell, hogy környezetükben számos nép és nyelv él, és azok az emberek ugyancsak élni akarnak, hiszen nekik is itt van a hazájuk. Erősítjük az európai azonosságtudatot is. 2.1.4. Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai Nevelőtestületünk az oktató-nevelő munka segítése érdekében felhasználja a köznevelési törvény által biztosított lehetőségeket, amelyek segítik a tanulók és a tanárok munkáját. Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez és felkészültségéhez. 7. oldal

Az oktatás folyamatának legfontosabb tervezési eszköze a helyi tantervhez, a választott tankönyvhöz és az adott tanulócsoporthoz igazított tanmenet, amely rögzíti a tanulói értékelés formáit és időpontjait. A szociális kompetenciák, az egyéni- illetve társas tanulás és a tanulói önállóság fejlesztése céljából páros illetve csoportos munkát, és kooperatív tanulási módszereket is alkalmazunk. Ezek a tanulásszervezési eljárások kiegészítik, illetve a tanítandó tartalomtól függően hatékonyabbá teszik hagyományos nevelő-oktató munkánkat. Mindennapi nevelési gyakorlatunkban kiemelkedően fontosnak tartjuk az alábbi magatartásformák kialakítását és megerősítését: szellemi, fizikai vagy közösségszervezői munkavégzés, egyéni és közösségi értékóvó magatartás, valamint segítőkészség a tanulótársak és felnőttek irányába. A sokoldalú képzés és fejlesztés, valamint a tanulói érdeklődés alapján a következő tevékenységekkel egészítjük ki a tanórai foglalkozásokat: érdeklődésre alapozott szakkörök, háziversenyek, közösségi programok, sport csapatjátékok, természetjárás, kirándulások. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás) A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás) A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret) A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom) A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, dorgálás, figyelmeztetés, intés, rovás) A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom) Az alkalmazott tankönyveket, iskolai taneszközöket az alkalmazhatóságuk és hatékonyságuk figyelembevételével választjuk ki és rendszeresen felülvizsgáljuk. A tanórákon felhasználjuk a korszerű audiovizuális és elektronikus eszközöket. A tanulócsoportok hatékony fejlesztését jól felszerelt szaktantermek is szolgálják. Az idegen nyelvek oktatásánál csoportbontást alkalmazunk. A tanulók egyéni képességeinek jobb megismerése, illetve a differenciált tanulásszervezés és a tantárgyi integráció megkönnyítése érdekében iskolánk minden tanévben egy egyhetes projekthetet szervez különböző témakörökben, évfolyamokon átívelő csoportokban. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.2.1. A személyiség megismerése Az iskolai személyiségfejlesztési munka megvalósításához nélkülözhetetlen a tanulók szellemi képességeinek megismerése, megbízható meghatározása. A közvetlen tanár-diák kapcsolatban rejlő megismerő tevékenység ennek a munkának alapvető eleme. Ezt a munkát segíthetik, de nem pótolhatják a különféle mérőlapok, tesztek, amelyekkel információt szerezhetünk az egyes diákok ismeretszerző és raktározó képességeiről, illetve az ismeretei alkalmazásáról. A tanuló személyiségét az alábbi legfontosabb tulajdonságok jellemzik: a tanuló önbizalma, mert ennek a minősége és foka meghatározza a részleteket a tanulásban; a tanuló önértékelése, mert ez tudatosítja, hogy mire képes és milyen teljesítőképességet tulajdonít önmagának; 8. oldal

a tanuló önellenőrzése, mert ez szükséges a kitartáshoz, a frusztrációs helyzetek megoldásához és reakcióinak késleltetéséhez; a tanuló én-kép formálódása a gyermeki és felnőtti ösztönformák közötti feszültséget okozó pszichés problémák megelőzése érdekében; a tanuló motiváltsága a belső ösztön kialakítása céljából, ösztönzése a kreativitásra a szorongások és zárkózottság oldása érdekében; ismerni kell a tanulási szokásaikat és módszereiket a számukra esetlegesen kedvezőbb tanulási forma kialakítása érdekében. 2.2.2. A személyiségfejlesztési munka feladatai A tanulóinkkal való foglalkozás célja személyiségük kibontakoztatása, ösztönzés a középiskola befejezésére és a továbbtanulásra, vagy szakmai képzés megszerzésére, hogy sikeres emberekké váljanak. Már a XV. század nagy gondolkodója, a spanyol humanista, Johannes Ludovicus Vives feltárta, hogy az emberiség és az egyes személyek boldogulása azon múlik, hogy a gyermekeket az érdeklődésüknek megfelelő irányban képezzék. Intézményünkben a tanulókban rejlő lehetőségek megvalósulását, a személyiségük kibontakozását az alábbiakkal tudjuk elérni: a nevelés során figyelembe vesszük az egyes tanulók lehetőségeit és érdeklődését; az oktatás során esélyegyenlőségre törekszünk; az iskolai munka folyamatában a tanuló az alany, és az ő szükségleteit valósítjuk meg; a személyiség méltóságát csorbítatlanul hagyva elvárásainkat egyértelműen meghatározzuk; az értelmi fejlesztések során lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók legyenek képesek az önálló tanulásra, hatékony tanulási képességek alakuljanak ki bennük, elsősorban a problémamegoldó gondolkodásban; az érzelmi fejlesztések során olyan légkört alakítunk ki az iskolában és főleg a tanítási óránkon, hogy a tanuló bátran kérdezzen, vállalja tettének és szavainak kockázatát; a szociális jellegű fejlesztések során el kell érnünk, hogy tanulják meg tisztelni egymást, fogadják el a vezető szerepét, és tanulják meg elfogadni önmagukat. Az iskola a pedagógusaitól elvárja a tárgyilagosságot, a következetességet és az empatikus viselkedést, próbálja beleélni magát a tanuló gondolatvilágába, legyen bátorsága az új és szokatlan módszerek kipróbálásához is. A helyesen megválasztott módszerek mellett elengedhetetlen a személyes példamutatás. 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelési program alapelve és célja, hogy segítse a tanulókat testi és lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket, a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésért. Megfelelően készítse fel a tanulókat a káros stresszhatások feldolgozására. Segítse a környezeti- és egészségtudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára és terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségmegőrzés legfontosabb eszköze a helyes életmód kialakítása, amelyet az alábbiak szolgálnak: mozgás, rendszeres testedzés és játéklehetőség, helyes táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, 9. oldal

rendszeres higiénia és tisztálkodás, az egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése az iskolai szűrővizsgálatok rendszere. 2.3.1. Iskolai programok A Mechatronikai Napok keretében évente megrendezésre kerülő sportnap, amelyet a mozgásgazdag életmódot elősegítendő egész napra kiterjedő sportrendezvények, vetélkedők és nem utolsó sorban az éjszakai foci jellemez. Tavasszal, rendezzük meg a DÖNTS a környezetvédelem és az egészséges életmód mellett vetélkedőt, amelyen játékos formában nyílik mód az egészségnevelésre, egészségfejlesztésre. Az iskola tanulói csapatokba szerveződve mérik össze tudásukat, erejüket. A nyertes csapat jutalomkiránduláson vesz részt. Az iskolai éves munkatervünkben általában szerepelnek olyan, külső előadók által tartott előadások, amelyek a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) következményeire hívják fel a figyelmet. Rendszeresen szervezünk külső szakelőadók segítségével AIDSprevenciós előadást, szexuális felvilágosítást, amelyek osztályonként zajlanak, így lehetséges az életkori sajátosságok figyelembevétele. 2.3.2. Tanórai keretben megvalósítandó feladatok Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, mivel az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondoskodással, az intézmény szervezettségével. A szaktárgyi órákon a tanárok gondoskodnak az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről, tájékozódnak a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról. Fontos, hogy figyeljünk a tanulók helyes testtartására, minden tanuló számára a megfelelő ülésrend kialakítására (az egyéni adottságokat is figyelembe véve). A napi munkarend, ill. az órarend tervezésénél gondoskodunk a tanulók mozgásigényének kielégítéséről. A biológiaóra külön feladata az egészségre való nevelés: a helyes táplálkozás, a szexuális érettség, az AIDS veszélye, az egészséges környezet. Az osztályfőnöki órák jó lehetőséget biztosítanak az egészségneveléshez, amit feltétlen kihasználunk, mert az iskoláskorú gyermekek és fiatalok egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. Az osztályfőnökök felkészítik a tanulókat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Az osztályfőnökök megismertetik a tanulókkal a környezetük leggyakoribb, az egészséget, a testi épséget veszélyeztető tényezőit. A tanulókat felkészítik a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, az önálló gyalogos közlekedésre, veszélyes anyagok helyes kezelésére stb. Az osztályfőnöki óra támogatást nyújt a tanulónak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében meghívott előadók, szakemberek közreműködésével, illetve beszélgetésekkel. Fontos feladat a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés. 2.3.3. A mindennapos testnevelés szervezése Testnevelésórákon mód nyílik a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítésére a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között, az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. 10. oldal

A NAT heti öt testnevelési órát ír elő, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel; a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza; a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával; a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek; Szakosztályaink (labdarúgás, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, természetjárás) minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk kétheti gyakorisággal szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a kerületben működő szakosztályokkal. Biztosítjuk diákjaink számára a gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátásához saját gyógytestnevelővel rendelkezünk. 2.3.4. A megvalósításban résztvevők Az egészségnevelés legfontosabb résztvevői az iskola alkalmazottai (pedagógusok, osztályfőnökök) és az iskolában dolgozó iskolaorvos és védőnő. Az egészségnevelés külső partnerei: a Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, sportlétesítmények vezetői és a szakrendelők. 2.3.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismereteket 9. évfolyamos tanulóink részére az iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával, osztályfőnöki órákhoz kapcsolódóan tervezzük elsajátíttatni. 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tantestületünk sokat tesz azért, hogy a tanulók közösségei kialakuljanak, a tagok közös érdekében végzett tevékenységek szerveződjenek. A közösség szervezésében - szerveződésében fontos szerepet játszanak az iskolai rendezvények, a projekthét, az iskolanapok, a környezetvédelmi vetélkedők, a sportversenyek. Hangsúlyt helyezünk arra is, hogy a vetélkedőkön az egyes csoportok több osztályból, több évfolyamról kerüljenek ki, ezáltal segítve egymás jobb megismerését a közös célért végzett munka, sporttevékenység során. 11. oldal

Az iskolai sportcsapatok (kosárlabda, labdarúgás stb.) sikerei, a tanári munka is szerepet kap az iskolaközösség kovácsolásában. Az osztályközösségek kialakulásában fontos szerepet játszanak az osztálykirándulások, az országjárás során átélt közös élmények. A kirándulásokat úgy szervezzük, hogy lehetőleg mindenki részt vehessen, de természetesen a részvétel nem kötelező. Nagyban segítik a cél elérését az osztályoknak szervezett csapatversenyek: az éjszakai foci, a kispályás labdarúgó-bajnokság, a kosárlabda-versenyek, sőt évente kétszer az osztályonként értékelt papírgyűjtési verseny is. Továbbra is szervezzük azokat a hagyománnyá vált rendezvényeket, amelyek az értékek létrehozásában való közös cselekvés színterei. A nevelőtestület úgy látja, hogy az osztályfőnöki órákon kell erősíteni a tanulókban a közösséghez tartozás igényét és a jó értelemben vett közösségtudatot. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a tantestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, igényessége, következetessége, amely tulajdonságok együttesen biztosítják hitelességét. A feladat végrehajtása során alkalmazkodni szükséges az érintett tanulók életkorához és felkészültségéhez. 2.5. A pedagógusok iskolai feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.5.1. A nevelőtestület minden tagjának feladatai A legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát. A NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése. Szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát. Az iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. 2.5.2. A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait (ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és emellett garantáljuk az iskola általános működési biztonságát is. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási-nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek, és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvények, rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. 12. oldal

Tételesen: A tantárgyfelosztásban rögzített osztályokban, az órarend szerinti heti beosztás szerint tanítja a szaktárgyait. A tankönyvlista készítésekor jóváhagyott tankönyveket, feladatgyűjteményeket használja tanítása során. Szaktantárgyát magas szakmai színvonalon tanítja, az érvényes tantervek előírásainak megfelelően, az iskola pedagógiai programjában rögzített elvek alapján. A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Differenciáltan foglalkozik tanítványaival: a tehetséges, érdeklődő diákokat felkészíti a versenyekre, az önhibájukon kívül átmenetileg lemaradóknak segítséget nyújt a felzárkóztatáshoz. Feladatának tekinti tanítványai nevelését: jellemük, toleranciára való képességük, viselkedéskultúrájuk, munkafegyelmük fejlesztését. Évente írásbeli vizsga- vagy versenyfelügyeletet lát el az igazgatóhelyettes által készített, az érdekelttel időben egyeztetett időbeosztás szerint. Szükség esetén a tanítási óráin túl felkérésre helyettesítést lát el. Elvégzi a munkaközösség-vezető által rábízott szakmai feladatokat (verseny-előkészítés és versenyeztetés, felvételi feladatok készítése és vizsgáztatás, ünnepség, ill. megemlékezés szervezése, szakmai napok, szakmai előadások, kiállítások szervezése). Részt vesz a munkaközösségi-, a tantestületi- és az osztályozó értekezleteken,iskolai rendezvényeken, illetve az egy osztályban tanító tanárok értekezletein, valamint évente kétszer a szülőknek szervezett közös szaktanári fogadó délutánon. Kérheti az iskola továbbképzési tervébe való felvételét, illetve a tervnek megfelelő, általa választott akkreditált továbbképzési formában való részvételét. A hétévenkénti kötelező továbbképzés keretében, a szükséges 120 kreditpont megszerzéséig az igazgató kötelezheti valamely akkreditált továbbképzési formában való részvételre. Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatóhelyettest és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő tanár rendelkezésére álljon 2.5.3. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványait oktató nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Szervezi az osztály közös programjait. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. 13. oldal

A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére. 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1. A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóval kapcsolatos pedagógiai tevékenység Fontos feladatunk, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak segítséget nyújtsunk iskolai tanulmányaikban és segítsük a társadalomba való beilleszkedésüket. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A törvény által elvárt titoktartási kötelezettségünket pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. Segítő munkánkat az alábbiak szerint végezzük: Szűrés, diagnosztizálás: Elsősorban az osztályfőnöki órákon a tanulókkal való beszélgetések, különböző személyiségi tesztek, szociometriai felmérések során a problémás esetek feltárása. Ezek összehasonlításában segít az iskolapszichológus és az iskolaorvos, védőnő is. A felmérésekben részt vesznek a szaktanárok is, és az osztályfőnökkel folytatott folyamatos konzultáción feltárják az egyes osztályokban fellépő problémákat. Együttműködés a segítő szakemberekkel: Az iskolai pszichológuson kívül az illetékes nevelési tanácsadó szakembereivel is fel kell venni a kapcsolatot, hogy a tanuló problémájának megfelelően a szakember válassza ki a célszerű terápiát. Együttműködés kortárs csoportokkal, különböző civil szervezetekkel, akik szintén tartanak egyéni és csoportos foglalkozásokat. A kudarcok csökkentésére irányuló tevékenységnek sokoldalúnak kell lennie. 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Sajnos az évek múlásával egyre több a gyenge előképzettségű tanuló, akik sok esetben kudarcra vannak ítélve a középiskolákban. Tantestületünk tagjai a lehetőség határain belül ragaszkodnak tanítványaikhoz, sajnos ez néhány esetben kevés ahhoz, hogy tanulóink az intézményünkben fejezzék be a középiskolát. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulásban sikertelenül indulók segítését. Fejlesztő foglalkozásokat, korrepetálásokat szervezünk, és tanáraink ezen túl is segítik a tanulásban a középiskolai tananyag elsajátításához szükségesnél kevesebb ismerettel érkezőket. Amennyiben tanulóink felismerik nehezebb helyzetüket és hajlandóak tenni a felzárkózásukért, akkor legtöbb esetben siker koronázza a közös erőfeszítéseket. Az iskolánkba belépő tanulók hozott tudását már a tanév elején felméréssel állapítjuk meg a legfontosabb területeken, minél hamarabb kiderüljön, kik azok, akiknek fokozott segítséget kell nyújtani a tanulásban. A tanulók számára a tanítást követően szervezünk foglakozásokat. 2.6.3. A kiemelt figyelmet igénylő, kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenység Fontos feladatunknak tartjuk tanulóink tehetségének felismerését, kibontakoztatását és ezen tanulók támogatását. 14. oldal

A tehetségkutatás Tanáraink munkájának fontos része, hogy felismerjék tehetségesebb tanulóinkat. A tanítási óra mellett a tanórán kívüli tevékenységek is segíthetik a tehetség felismerését. Évente tanulmányi és szakmai versenyeket, szakköröket szervezünk az iskolában, emellett a más rendezvényeken (pl. projekthét, tudományos diákfórum) résztvevőkről is kiderül, hogy mely területeken nyújtanak átlagon felüli jó teljesítményt. Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges tanulókkal való foglalkozás során is egyénre szabott tanulási tempót alkalmazzunk, ami eredményesebbé teszi a munkát. Tehetséges tanulóink figyelmét felhívjuk azon iskolán kívüli lehetőségekre is, amelyek megfelelnek érdeklődésüknek. Együttműködés külső szervezetekkel Tehetséges tanulóinkat igyekszünk az iskolán kívüli érdeklődési körüknek megfelelő elfoglaltságokba bevonni. Elsősorban a területi és országos versenyben való részvételüket támogatjuk kapcsolatot tartva a szervező intézményekkel, iskolákkal. 2.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola tanulói diákképviselettel diákönkormányzatot alakíthatnak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van az iskolavezetés és a nevelőtestület felé. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által megbízott személy segíti. 2.7.1. A diákönkormányzat döntési joga kiterjed a diákság közösségi életének tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére, értékelésére. 2.7.2. A diákönkormányzat véleményezési joga A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik a házirend kialakításában, a tanév rendjének meghatározásában, az egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat képviselőjét a fenti ügyekben folyó tárgyalásra meg kell hívni, a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal. 15. oldal

2.7.3. A diákönkormányzat javaslattevő joga A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. 2.7.4. A tanulók nagyobb közössége A véleményezési jog szempontjából az iskola tanulóinak legalább 25 %-át értjük a tanulók nagyobb közösségén. Ebben az esetben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a tanulókat érintő döntések előtt. 2.7.5. A diákközgyűlés összehívásának rendje Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni. A diákgyűlés küldöttgyűlésként is megszervezhető. A diákközgyűlés célja a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. A diákközgyűlést a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi az iskola éves munkatervében rögzített időpontban. A közgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. 2.7.5.1. A diákközgyűlésen o az iskola és a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól; o a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat vezetőjéhez, illetve az iskola vezetéséhez. 2.8. Az iskola partnerei közötti kapcsolattartás 2.8.1. Kapcsolat a szülőkkel A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők és pedagógusok között olyan partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy a gyermek nevelésében társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyennek, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, bízni benne, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. 16. oldal

Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet szervez. Ezen túlmenően a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az igazgató által kijelölt időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 120 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama szükség szerint meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az e-napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök az e-naplóba tett bejegyzés, az e-napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az iskola az iskolai honlapon keresztül tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel az esemény előtt. 2.8.2. Kapcsolat a diákokkal A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. Az osztályzatok az e-naplóba kerülnek beírásra. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatóhoz eljuttassa (papíron vagy elektronikusan az igazgató@mechatronika.hu e-mail címre) az aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait, ezekre 30 napon belül választ kell kapnia az arra illetékes személytől. 2.8.3. A külső kapcsolatok rendszere és formája Rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A szervezetet az iskolaorvos és a védőnő képviseli az iskola épületében. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja. A tanulók évente egy alkalommal szervezetten, osztálykeretben fogászati vizsgálaton vesznek részt. Az iskola figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, a törvényi előírások szerint tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a tanulók mulasztásáról, szükség esetén közösen dolgozza ki az intézkedési tervet az egyes problémás tanulók segítése céljából. 17. oldal