qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmqwer tyuiopasdfghjklzxcvbnmqwerty Zalaegerszegi Szakképzési Centrum uiopasdfghjklzxcvbnmqwertyui Közgazdasági Szakközépiskolája opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop PEDAGÓGIAI PROGRAM asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas I. Nevelési program dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf ghjklzxcvbnmqwertyuiopasdfgh jklzxcvbnmqwertyuiopasdfghjkl zxcvbnmqwertyuiopasdfghjklzx cvbnmqwertyuiopasdfghjklzxcv bnmqwertyuiopasdfghjklzxcvbn mqwertyuiopasdfghjklzxcvbnm qwertyuiopasdfghjklzxcvbnmq wertyuiopasdfghjklzxcvbnmqw ertyuiopasdfghjklzxcvbnmrtyui opasdfghjklzxcvbnmqwertyuiop asdfghjklzxcvbnmqwertyuiopas dfghjklzxcvbnmqwertyuiopasdf
Tartalomjegyzék I. Nevelési program... 2 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 21 1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 29 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 32 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 34 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 42 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 43 1.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata... 49 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 52 MELLÉKLET... 54 1
I. Nevelési program Az 1990-ben alapított iskola nevelőtestülete tevékenysége egészével törekszik az egyetemes és a magyar kultúra és erkölcs általános érvényű értékeinek közvetítésére. Ahol emberszeretet van, ott a mesterség szeretete is megvan. (Hyppokratész) A mottóul választott gondolat a nevelőtestületnek a vállalt feladatához való viszonyulását tükrözi. Olyan pedagógiai környezetet szeretnénk teremteni, amely a tanulói személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja, és mindenkiből a legtöbbet és a legjobbat hozza ki, és alkalmassá teszi a társadalmi változásokhoz való folyamatos alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulásra. Nevelő-oktató munkánkban a hagyományokra építő, a gyermekközpontú működést megvalósító, családias légkörben kívánunk megfelelni: o a fenntartó o a szülők o a tanulók o és önmagunk elvárásainak. Törekszünk az emberi értékek átadására. Fontosnak tartjuk a pedagógusok példaadását. Nemzeti értékeink, régi hagyományaink megbecsülése mellett, a határainkon túl élő magyarok, az idegen népek kultúrájának megismerésére, befogadására neveljük tanulóinkat. Valljuk, hogy a gyermek érdeklődő, befogadni akaró; az önmegvalósítás szándékával rendelkező személyiség; akit az igényes, határozott követelmények támasztásával önállóságra, kezdeményezőkészségre, kreativitásra, az élethosszig tartó tanulásra készítünk fel. Fontosnak tartjuk önmagunkkal és tanulóinkkal szemben a tudatosságra, következetességre, önfegyelemre, toleranciára, a másság elfogadására, kitartásra való törekvést. Iskolánkban integráltan tanítjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat, befogadjuk a mozgássérült, enyhe fokban hallássérült, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulókat. Munkánkat hivatásnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, nyitottak vagyunk az új értékekre. 2
1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb pedagógiai alapelveink - Bizalom elve: bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. - Komplexitás elve: a nevelés-oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek együttes hatását össze kell hangolni. - Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: a tanuló fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell elősegíteni. - A következetesség elve: igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Egyúttal lehetőséget kell nyújtani a tanuló önállóságának, kezdeményező készségének, és kreativitásának kibontakoztatására. - Nyitottság elve: fel kell kelteni a tanulók érdeklődését szűkebb és tágabb környezetük, hazájuk, a világ jelenségei iránt. - Felelősségtudat: a tanulókban fejlődjön ki a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, alakuljon ki a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. - Humán szocializáció: a szocializáció folyamatában a tanulók megtanulják iskolánk hagyományait, normáit és értékeit, mind az iskolai, mind az iskolán kívüli életében ezeket ezek szerint él; (A gyakorlati megvalósítás az együttnevelés által lehetséges, a bármely fogyatékkal élők, a kisebbséghez, nemzetiséghez tartozó, vagy SNI-s tanulók integrációjával.) - Kompetencia alapú oktatás: az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetencia alapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. 3
A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel A tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére; A személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdításáre; A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló peagógusszerep kialakítására (tanári kompetenciák). A kompetencia alapú programok általános jellemzői: Teljesítményre alapoznak Egyéni haladás figyelembe vétele Tanulásközpontúak Specifikus célkitűzések Gyakorlat-orientáltak Azonnali visszajelzést adnak Értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján. A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelő munka során az egész nevelőtestület feladata. A pedagógiai munka általános céljai: A kiemelt pedagógiai alapelveket szem előtt tartva iskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket (tolerancia, segítség, elfogadás, megértés, együttműködés, tisztelet és megbecsülés, bizalom, hitelesség, kommunikáció, önmagunk vállalása, önkritika, nyitottság, személyesség, másokra figyelés) közvetítse az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, 4
gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésekre. Kooperatív tanítási-tanulási technikák, módszerek alkalmazása tanórán és tanórán kívül Céljainkat az alábbi nevelési területek konkrét feladatokra bontásával a tanórán és a tanórán kívüli foglakozásokon kívánjuk elérni. Testi nevelés testnevelés, ISK Értelmi matematika, informatika, magyar nyelvtan, kémia, biológia, fizika Érzelmi-esztétikai Akarati-erkölcsi Családi életre nevelés Közösségi nevelés Hazaszeretetre nevelés Európaiság Munkára nevelés magyar irodalom, történelem, ének-zene, vizuális kultúra, színjátszókör etika, testnevelés osztályfőnöki osztálykirándulás, hagyományok, programok, történelem, magyar irodalom idegen nyelvek, történelem, földrajz, Európa-kör, Diákcsere, társasdalomismeret szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó tantárgyak, szakmai tárgyak Pedagógiai munkánk eszköztárában kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a pedagógus személyiségének, a példamutatásnak, interperszonális kapcsolatoknak, bízunk intézményünk családias légkörének nevelő erejében és építünk erre. Az iskolai közösség formálódásában összetartó erőt jelent a hagyományok megteremtése, ápolása. Az iskolánkban kialakult szabályrendszer rendszeres, fegyelmezett munkára tanít. 5
Pedagógiai munka eljárásai A hagyományos tanítási módszerekkel nem lehet hatékonyan fejleszteni a kulcs kompetenciákat, hiszen a módszerek megválasztásától függ a megszerezhető tudás minősége is. A pedagógusok módszertani kultúráját kell bővíteni ahhoz, hogy a tanórák milyensége megváltozzon. A napjainkban gyakran használt frontális osztálymunka háttérbe szorításával, a differenciálással, a kooperatív technikák, projektek alkalmazásával tudjuk a tanítási munkát megújítani. Az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzése érdekében meg kell tanítani tanulni tanítványainkat. A kompetencia alapú fejlesztéshez elengedhetetlen a tevékenykedtetés, a mindennapi életből vett feladatok megoldása. A változások sikerének kulcsa tehát a pedagógus. Eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk a pedagógusok képzésére az alábbi témákban: Kooperatív technikák Projekt módszer Differenciált órai munka A TÁMOP 3.1.4/2. pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bővültek, iskolánk hírneve szűkebb és tágabb környezetében is növekedett, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tettek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket más iskolákkal szemben. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan a tanulók tudásának, képességinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai mindenkori tantárgyfelosztásban meghatározott feladatok alapján. Tantárgyával kapcsolatos tudása naprakész. Hagyományos módszerek mellett alkalmazza a korszerű technikákat is, szaktárgya sajátosságaihoz igazítja. Együttműködést generáló munkaformákat alkalmaz. Módszereit adaptálja a csoportjaihoz. Motiváló, kompetenciákat fejlesztő tanítási stratégiát alkalmaz. 6
Foglalkozás-vezetésére az innovációra való nyitottság jellemző. Felhívja a diákok figyelmét az online tartalmak helyes használatára, kritikai értelmezésére, és segíti a hiteles információk elérését. Tantárgyában megfelelő arányban jelenik meg az elmélet és a gyakorlat. Módszertani ismereteit folyamatosan frissíti. Tanulói munkákból és a kollégákkal való kapcsolattartás útján tájékozódik a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és erkölcsi állapotáról. Alkalmazza a differenciálást és adaptív oktatási eljárásokat. Felzárkóztatást, tehetséggondozást tart. A mérési és értékelési eredményei alapján tervezi, hajtja végre, értékeli, elemzi, s korrigálja módszereit, fejlesztési tervet készít. A tanítás-tanulás eredményein a korrekciók, fejlesztések révén javít. Az intézményben rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. A tanórákon és írásos szakmai munkáiban fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a szaktárgyi koncentráció előnyeit. Tervezési dokumentumait a jogszabályoknak és az iskolai sajátosságoknak megfelelően, szakszerűen készíti el. Lehetőséget biztosít tanulói számára a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati képzőhelyeken) megszerzett tudásának megosztására. Elkészíti a tervezés dokumentumait a jogszabályoknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően. A helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg. A taneszközöket a tanulók az előzetes tudását, életkori sajátosságát, az oktatási környezet lehetőségeit figyelembe véve választja ki. Hagyományos módszerek, technikák mellett alkalmazza a korszerűeket is. A tananyag elemeinek és a tanulócsoport sajátosságainak megfelelően alkalmazza a különféle módszertani megoldásokat. Az iskolai foglalkozásokat a különböző elvárásoknak megfelelően átláthatóan tervezi meg. 7
A tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri és az elvárásoknak meglelően módosíthatja. A tanórákon változatos módszereket alkalmaz a tanulói figyelem fenntartására és inspirálására. Fontosnak tartja a tanítási órák eredményességének vizsgálatát és a fejlődési lehetőségek kidolgozását. Konkrétan rögzíti az óra munkafolyamatait és ismeretei a diákokkal az elérendő célokat a dokumentumok illetve az előírások figyelembevételével. Tantárgyában megfelelő arányban jelennek meg az elméleti és azt segítő IKT eszközök. A tananyag kritériumaihoz viszonyítva alkalmazza a csoportmunkában rejlő lehetőségeket. Segíti az egyéni képességek és készségek fejlődését. Biztonságot adó, nyitott és harmonikus légkört teremt a tanórákon. Differenciál, egyéni tanítási tervet dolgoz ki igény szerint. Közös szabályokat, célokat fektet le a diákokkal a házirenddel és a pedagógiai programmal összhangban. Képes megfelelő változatos feladat-meghatározásra, segíti a tanulókat egyéni tanulási útjuk megtalálásában, ösztönöz magasabb szintű gondolkodásra. A tanulók távolabbi céljai ismeretében ad feladatokat. Képes felismerni a tehetséges tanulókat, akiket tehetséggondozással, versenyeztetéssel támogat. Képes felkelteni a tanulókban az egész életen át tanulás igényét. Törekszik az életkori, egyéni sajátosságoknak megfelelő differenciált foglalkoztatást elősegítő stratégiák, módszerek alkalmazására. Épít a tanulók előzetes tudására, ösztönözni tudja őket saját önfejlődésükben. Nyitott legyen az új tanulási elméletek, tanulási-tanítási módszerek megismerésére és alkalmazására. Megfelelő útmutatókat és tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára. Tisztában van a taneszközök, gyakorlati eszközök biztonságos használatával, amelyre képes megtanítani a tanulókat is. Törekszik bevonni a diákokat az eszközök kiválasztásába. Képes önálló kritikai gondolkodásra nevelni. 8
Képes legyen kialakítani a tanulókban az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Önálló vagy csoportos szellemi produktum előállítására ösztönöz. Képes a tanulók tudásszintjéhez és tanulói motivációjához alkalmazkodó tanulási eszközöket biztosítani. Képes tanítványait rávezetni az IKT-eszközök felelősségteljes, biztonságos használatára. A szakértői véleményekből, szülőkkel és a tanulókkal való személyes beszélgetésekből, tanulói munkákból, önismereti gyakorlatokból és a kollégákkal való kapcsolattartás útján tájékozódik a tanulók személyiségének sajátosságairól. A tanulók tárgyi tudásának fejlesztésére és nevelésére egyaránt figyelmet fordít. A tanulók értékelése során figyelembe veszi egyéni képességeiket, adottságaikat, fejlődési ütemüket, szociokulturális hátterüket. A közös munka során folyamatos visszajelzést ad a tanuló számára a fejlődéséről. Pedagógiai munkája során felismeri a tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségekkel küzdő tanulókat, számukra segítséget nyújt vagy kér. Munkája elemzése során figyelembe veszi az érintett tanulók és szülők visszajelzéseit, azokat konstruktívan beépíti további tevékenységébe. Foglalkozásain szakszerűen használja a differenciálás módszereit, szervezési módjait és eszközeit. Foglalkozásvezetése minden tekintetben a csoportra adaptált. Csoportos tanítás esetén is külön figyelmet fordít az egyéni bánásmódot igénylő tanulókra. A tanulók figyelmét felhívja hibáikra, tévesztéseikre, és azokat felhasználja a további fejlesztés során. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára fejlesztési tervet dolgozhat ki. Az eltervezett módszereket folyamatosan módosítja a tapasztalatoknak és az érintett tanulók egyéni szükségleteinek megfelelően. A különleges bánásmódot igénylő tanulók egyéni fejlődési ütemét a csoportra érvényes kimeneti célokkal összhangban kezeli. Osztályfőnökként törekszik a közösség belső struktúrájának feltárására, ehhez változatos módszereket alkalmaz pl. megfigyelés, beszélgetés, szociometriai és egyéb kérdőívek/segítőbeszélgetések/közösségi játékok. 9
Nem osztályfőnökként tájékozódik ezen feltárások eredményeiről az osztályfőnököktől megbeszéléseken, vagy egyéb informális úton; megfigyelést, beszélgetést alkalmaz Törekszik a közösségteremtést és elfogadást segítő ülésrend kialakítására. Csoportmunkánál csoportokat változatos szempontok alapján hoz létre. A tanulókat meghallgatja, és lehetőség szerint véleményüket figyelembe veszi. Óráján rend van, fegyelmet tart. Személyes példamutatással nevel elfogadásra, a tisztelet megadására. Tájékozódik a tanulók eltérő szocio-kulturális hátteréről. A vezetőség felé beszámolóiban kitér a tanított csoportok szocio-kulturális jellemzésére. Tanulói tevékenységek szervezésével segíti a tanulók verbális és nonverbális kommunikációjának fejlődését. A témafeldolgozás módszereként gyakran alkalmazza a vitát. Tudatosan odafigyel a tanulók társadalmi, kulturális és egyéb különbségeire, ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot tart pl. az osztályfőnökkel, SNI munkaközösség vezetőjével, stb. Ismerteti és betartatja a házirendet. Alkalmazza a közösségfejlesztő tanítási módszereket, pl. csoportmunkát, páros munkát, közösségfejlesztő játékokat, stb. Tanított csoportjaival igény szerint online közösségeket hoz létre. Az iskolai online felületre hasznos anyagokat tölt fel. Segíti a DÖK működését. Minél több diákot igyekszik bevonni közösségi munkába. A SNI, BTMN, HH/HHH tanulók számára is lehetővé teszi a közösségi programokba való bekapcsolódást. Segíti a tanulói kezdeményezéseket. Részt vesz/szervező szerepet vállal az iskola tanórán kívüli szabadidős programjaiban, pl. szakkört /felkészítőt vezet, ünnepi műsort, vetélkedőt, versenyt, kirándulást, önkéntességi munkát, sportprogramot, KÖZGÁZ-hetet, múzeum/könyvtár/bank/stb. látogatást, pályaválasztási kiállítást, gólyatábort, stb. szervez. Törekszik a konfliktusok megelőzésére: Megbeszéléseket szervez az érintett felekkel a konfliktus elmélyülése előtt. 10
Törekszik minden tanév elején csoportjaiban közös szabályok megalkotására, majd betartatja azokat. Következetes és kiszámítható értékelést alkalmaz, melyet a tanulókkal ismertet. Betartja és betartatja a házirendet és a határidőket. Konfliktus esetén ismeri és alkalmazza a hatékony konfliktuskezelési módszereket az érvényben lévő panaszkezelési szabályzat szerint jár el. Ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit. Saját követelményeit pontosan körülhatárolja, következetesen alkalmazza. A szaktárgyi ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (házi feladat, teszt, témazáró dolgozat, röpdolgozat, kisérettségi, próbavizsga) készít. Változatos és különböző értékelési módszereket, eszközöket (diagnosztikus, fejlesztő, szummatív értékelés) használ. Értékelési tevékenysége a tanulók munkáján túl kiterjed saját és mások tevékenységére, ill. az intézmény munkájára is. Országos mérésekben (pl. kompetenciamérés, pályázatok, elemér, BIP, stb.) kutatóként/fejlesztőként vesz részt, elemzéseket/értékeléseket készít. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Tanóráin törekszik a folyamatos visszajelzésre, a dolgozatokat határidőre kijavítja. Rendszeresen számon kér, értékelése érthető, objektív és világos. A helyi tantervben meghatározott számú osztályzatot ad. Feleltetésnél, dolgozatírásnál mindig tudatosítja az elvárásokat. Képes a számonkérés során kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani. Érvényesíti a differenciálás, individualizálás szempontjait. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőséget biztosít (versenyeken való részvétel), felkészít a továbbtanulásra. A lemaradó tanulókat igyekszik felzárkóztatni (felzárkóztató foglalkozás). Folyamatosan motiválja a tanulókat a tanulásban. Szükség esetén egyéni feladatokat is ad. Kihasználja a pályázatok és rendezvények adta lehetőségeket a tanulók önértékelési képességének fejlesztésére. 11
Adekvát módon alkalmazza a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit (figyelemfelkeltés, feladatok előkészítése, aktiválás, motiválás) Tudatosan tervezi és szervezi a hatékony és nyugodt feltételeket a kommunikáció megfelelő áramlásához. Tanári munkája előítéletektől mentes, toleráns, nyitott légkört teremt. A kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi a tanulókkal, a kollégákkal és a szülőkkel való kapcsolatát. Tudatosan fejleszti a tanulók egymás közötti kommunikációját a tanórákon és azon kívül, mind verbális mind nonverbális területen. A pedagógusokkal és a pedagógia munkát segítő kollégákkal, szülőkkel, egyéb partnerekkel történő kapcsolattartásban aktívan, a célnak megfelelően használja a hagyományos és az online kommunikációs felületeket. Aktív és önálló kezdeményező szerepet vállal az intézmény és a szakmai munkaközösség munkájában, a felmerülő és kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon intézi és kezeli. Az adott helyzetnek megfelelően, szakmai érvekkel alátámasztva fejti ki véleményét. Elfogadja a többségi döntéseket, képes az építő jellegű kompromisszumokra. A felmerülő kritikát a saját fejlődése érdekében felhasználja. Folyamatosan értékeli pedagógiai munkáját, fejleszti személyiségét. Magatartásával az értékek sokféleségének megismerésére és elfogadására törekszik. Korszerűsíti és kiegészíti az eddig használt tananyagait, alkalmazkodik az aktuális szakmai, társadalmi, oktatáspolitikai elvárásokhoz. A helyi tantervét a kerettanterv változásaihoz igazítja. Az oktatás közvetett és közvetlen partnereivel (tanuló, szülő, diákönkormányzat) aktív, rendszeres kapcsolatot tart. Visszajelzések alapján kommunikációját értékeli és fejleszti, korrigálja. Az osztályközösségek, tanulócsoportok jellemzőit figyelembe véve differenciáltan alkalmazza a kommunikációs technikákat. A tanév során végzett mérés értékelés eredményeit beépíti saját pedagógiai módszereibe, gyakorlatába. Lehetőségeihez képest részt vesz szakmai fórumokon, továbbképzéseken, nyílt napokon. Témahetet /témanapot szervez a továbbképzésen megismert tapasztalatok felhasználásával. 12
Érdeklődik az újdonságok iránt, nyitott, rugalmas és befogadó a legújabb és aktuális pedagógiai eredmények iránt. Informatikai tudását szaktárgyához kapcsolódóan folyamatosan bővíti, rendszeresen látogatja az on-line felületeket. Beépíti az új anyag feldolgozásába, szemléltetésébe. Folyamatosan bővíti kapcsolatrendszerét az iskolán kívüli intézményekkel, szakmai gyakorlathoz kapcsolódó szervekkel. Kapcsolatrendszert alakít ki szakmai szervezetekkel, kamarákkal, sportegyesületekkel, civil szervezetekkel, közalapítványokkal, szakmai gyakorlóhelyekkel, egyéb gazdálkodó szervezetekkel. Lehetőségeihez képest tagja az on-line szakmai közösségeknek. Továbbképzéseken, online úton, szimpóziumokon, szakmai fórumokon megismert új módszereket, tudományos eredményeket beépíti oktatási folyamatába. Közvetlenül illetve közvetett úton segíti az intézmény munkájához kapcsolódó pályázatok megvalósítását, megújítását. Módszertani, szaktárgyi kutatási felmérésekben részt vevő szervezetek felkérései alapján kérdőíveket tölt ki, véleményt nyilvánít. 13
Bázisiskolai Program A nevelési program melléklete. Határtalanul témahét A témahét az iskolai képzési rendbe önálló egységként, de szerves módon beilleszthető elem. Az iskolai órakeret felbontásával, a hagyományostól eltérő módszerekkel egy konkrét téma, ebben az esetben a határainkon túli magyarság életének bemutatását teszi lehetővé. A témahét központi témája kapcsolódik minden tantárgyhoz, tehát sokféle tudományág, sokféle tantárgy együttműködését teszi lehetővé. A diákok megismerkednek a határainkon túli magyarsággal, annak politikai, kulturális, gazdasági viszonyaival. A témahét alapvető céljai : A diákok ismerjék meg a határainkon túl élő kisebbség fogalmát Tudják, hogy mi történik, mi megy végbe a szlovákiai magyarság életében Ismerjék a szlovákiai magyarok sajátosságait Ismerjék meg történelmüket, kultúrájukat (irodalmukat, zenéjüket), oktatási rendszerüket Ismereteiket mélyítsék el osztályfőnöki, történelem, irodalom, földrajz és egyéb tanóra keretében. A felvidéki kirándulás előkészítése További célok: Egymás kölcsönös megértésének elősegítése Felelősségérzet kialakítása a szlovákiai magyar diáktársaik iránt A magyarság eszméjének hirdetése Az európai összetartozás érzésének megerősítésére A problémamegoldó gondolkodás kialakulásának elősegítése Az elméleti tudás és ismeretanyag gyakorlat-orientált feldolgozásának fejlesztése Értékelés és önértékelés képességének elsajátítása A témahét alkalmas a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, mert a képesség és készségfejlesztést állítja a középpontba, fejleszti a személyes kompetenciát (az 14
identitástudatot, befogadói készséget, empátiát.), a kognitív kompetenciát (ismeretszerző képességet, összefüggést felismerő, kezelő képességet), a szociális kompetenciát (kötődési képességet, felelősségérzetet), a környezeti kompetenciát (kritikai és kreatív gondolkodást). Egyes témák vita keretében történő feldolgozása elősegíti a hatékony kommunikációs módszerei hozzájárulnak a rendszerező és elemző képesség elsajátításához. A megvalósítás folyamata Iskolánkban a gyakorlati megvalósításra a 10. évfolyam A vagy B osztályban került sor, A kiválasztott osztályban (de lehet évfolyamon) minden tanítási órán ezzel a témával fogalakoznak a diákok. A témahét előkészítése hangsúlyos feladat, a tanárok részérről is komoly csapatmunkát igényel. A megvalósulás hetében azonban a szerepük háttérbe szorul, elsősorban az irányítás lesz a feladatuk, itt ugyanis a diákok jóval nagyobb önállósággal, felelősséggel rendelkeznek saját tanulási folyamatukat illetően. A tanárnak a vezetésén, irányításon kívül van még egy nagyon fontos feladata a témahét a végén - ellenőrzés. A témaheteket az egy osztályban tanító tanárok szervezik, és bonyolítják le, de lehetőség van külső segítők bevonására is. Meg kell határozni a pedagógusi kompetenciákat, a munkamegosztást. Figyelemben kell venni a pedagógusok speciális képességeit (szlovák, román, szerb, szlovén, horvát nyelvtudást, táncművészeti adottságokat) Központi szerep az osztályfőnöké, ugyanis ö állítja össze a programokat, egyeztet a tanárokkal és diákokkal, így lehetőség van arra is, hogy a diákok saját ötleteikkel is bővítsék a programokat. A megvalósítás során a következő munkaformák fordulnak elő frontális osztálymunka egyéni rajzos és írásbeli munka kooperatív csoportmunka differenciált munka beszélgetés vita összehasonlítás A témahét során előforduló tevékenység formák szövegek feldolgozása 15
videó nézése népszokásaikról, népviseletükről zenéjük meghallgatása dalaik éneklése beszélgetés prezentáció készítése térkép rajzolása, jelölés anyaggyűjtés interneten versek olvasása, hallgatása prezentáció készítése A témahetet meg lehet valósítani tanítási időben, tanítási időn túl, illetve mindkettőben. A mi gyakorlatunk minden estben a délelőtti órákra épül. Tantárgy-óraszám Magyar irodalom (3) téma A szlovákiai magyar iskolák érvényesülés magyar iskolai végzettséggel A szlovákiai magyar érettségi feladatlapok bemutatása feladatok megoldása A szlovákiai magyar irodalom Magyar nyelvtan (1) Idegen nyelv (4) (angol, német nyelv) A palóc nyelvjárás Felvidék, ahogy én szeretem A szlovákiai angol, illetve német nyelvi érettségi feladatok bemutatása, közös szóbeli témakörök felkutatása Szlovák, illetve román nyelv sajátosságainak bemutatása, rövid párbeszéd elsajátítása Matematika (4) Szlovákiai magyar iskolák matematika versenyfeladatainak megoldása Diagramok, statisztikák készítése Fizika (1) Konkoly Thege Miklós munkássága, bevezetés a csillagászat világába Történelem (2) Velünk élő Trianon című film feldolgozása A történelmi háttér bemutatása Gazdasági környezetünk (2) A határainkon túli magyarság gazdasági helyzete Gazdasági mutatók készítése Földrajz (2) Szlovákia földrajzi sajátosságai Történelmi települések régi és jelenlegi elnevezéséi Testnevelés (2) Mátyusföldi táncok betanítása (táncház) Ének (1) Kodály Zoltán felvidéki gyűjtése Népdaltanulás Kémia (1) Legális és illegális drogok a határainkon túl Információkezelés(2) Versenymásolás a határainkon túli magyarsággal kapcsolatos szövegekből 16
Kapcsolatkeresés az Interneten Kommunikáció (1) Bevezetés a székely nyelvjárásba Osztályfőnöki (1) Az őszi kirándulás helyszíneinek bemutatása Tanulói produktumok: plakátok diagramok készítése vaktérkép prezentáció napló rajzok készítése néptánc betanulása A tanulók értékelésének szempontjai: tanulók megfigyelése tevékenységek során tanúsított aktivitás önmagához viszonyított előrehaladás ismeretszerző tevékenység ismeretek pontossága szilárdságát és kreativitás alkalmazása Az értékelés szempontjait előre, a témahét ismertetésénél kell közölni. Bár ez a témahét nem tantárgyi célokat fogalmaz meg, a témahéten elért eredmény beleszámíthat a tantárgyi előmenetelbe, de előfordulhat az is, hogy több tantárgyéba is. A témahét után értékeljük a közös munkát, a diákok egy elégedettségi kérdőívet töltenek ki. A téma aktualitása A kormány alapvető fontosságúnak tartja a magyarságismeret megerősítését az iskolákban, illetve pályázat formájában támogatja a határon túli osztálykirándulásokat. A témahét utolsó napja alkalmas lehet a Nemzeti Összetartozás Napjának megünneplésére. 17
1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvésünk a személyiség sokoldalú formálása, olyan kulcskompetenciák kialakítása és megerősítése, amelyek képessé teszik a tanulókat saját életpálya-modelljük megvalósítására. A gyermekközpontú alapkoncepció a követelmények teljesülését következetesen ellenőrző program az alapvető készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését jól szolgálja. A különböző szinteken zajló céltudatos nevelőmunkában nagy jelentőséget tulajdonítunk az osztályfőnöki tevékenységnek mind a kötelező tanórai foglalkoztatásban mind pedig a szabadidős tevékenységekben. A tanórán kívüli nevelés fontosságára is figyelnünk kell. A sokoldalú személyiségfejlődés feltétele a sokirányú tevékenykedés, az órákon folyó munka mellett az azt kiteljesítő tanórán kívüli foglalatosság, ami az iskola falain is túlmutat. A szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, kirándulások és színházlátogatások az ismeretek átadásán túl a tanulói önmegvalósítást és önképzést segítik. A fejlesztés középpontjában a pozitív érzelmi viszony, az értékekkel való azonosulás egészséges irányú formálása áll. Többek között az önismeret megszerzése, önnevelés módszereinek elsajátítása, szociális képességek fejlesztése, felelős állampolgárrá válás elérése a cél, melyeknek elérésében segítenek az interperszonális helyzetek. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Ennek lehetőségét a páros és kiscsoportos helyzetekre szervezett tanórai munka adja meg. A tanulók érzelmi nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 18
A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanuló önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése a közvetlen tapasztalatszerzés módszereinek alkalmazása által. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók esztétikai nevelése. Olyan értékek közvetítése, mellyel a szép iránti fogékonyságot, környezeti ingerekből az érték szelektálását, befogadását erősítjük tanulóinkban. Egyéb a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók együttműködési kompetenciájának fejlesztése 19
Ön és társismeret fejlesztése az önértékelés és a csoportértékelés folyamatos alkalmazásával A tolerancia és a másság elfogadásának fejlesztése, a kooperációra való tanulói szerepek alkalmazása Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése különös tekintettel az SNI tanulókra Egyéni tanulási utak kialakítása Tanulási motiváció kialakítása, fenntartása A tantárgyak közötti merev határok csökkentésével a komplex személyiségfejlesztés megvalósítása A tanulás-tanítás folyamatában alkotó jellegű feladatok meghatározása 20
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai. Alapelvek, jövőkép Hosszú távú célok Iskolánkban a tanulók, szülők értéknek tekintik az egészséget, elvárják, hogy az oktatásban és nevelésben jelen legyen az egészségfejlesztés. Építünk a pedagógusok és a többi munkatárs példamutató magatartására ezen a területen is. Bízunk abban, hogy az iskolai környezet, az iskolai élet fontos nevelő terep, ezért törekszünk a benne rejlő nevelő erő fokozására. Vonzó programokat kínálunk, tudatosítjuk a tanulókban a megelőzés és az önsegítés fontosságát. A hatékonyabb egészségnevelés érdekében szorosabb együttműködést alakítunk ki a családdal. Egészségfejlesztési programunk szakszerű végrehajtása érdekében külső segítséget is igénybe veszünk. Hosszú távú célként tűztük ki, hogy a tanulók folyamatosan fejlesszék egészségkultúrájukat. Az ismeretterjesztés során szerzett ismereteiket építsék bele életvitelükbe. Közép távú célok Az intézmény feleljen meg az egészségfejlesztő iskola WHO által megfogalmazott ismérveinek. A tanulók tudják elfogadni az élet és egészség alapvető értékeit. Saját testi, lelki működésüket értsék meg és óvják. Egészségtelen és káros szokásaikról mondjanak le, próbáljanak tudatosan törődni egészségükkel. Rövid távú célok Az egészségnevelési és fejlesztési program konkrét és részletes feladatainak meghatározása, módszertanának kialakítása, segédletek összegyűjtése. Az értékelés szempontjainak, kritériumainak kidolgozása. A diákok legyenek nyitottak az egészséggel kapcsolatos ismeretek és információk befogadására. Problémáikat ismerjék fel, merjenek beszélni róla, keressék fel a megfelelő szakembert. 21
Az egészségnevelés iskolai területei: Iskolai programok Feladatok: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka), a mindennapi testmozgás igényének kialakítása, a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer-használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés Tanórai foglalkozások Az osztályfőnöki óra kerettantervében megjelenő egészségnevelési témakörök Témakörök 9. évfolyam Egészségkultúra és egészségi szokások kapcsolata Tisztálkodás, bőrápolás Tartalma A kultúra fogalma, elemei, egészséggel kapcsolatos tájékozottság, a szokások kialakulásának útja Higiénés teendők, bőrproblémák kezelése, menstruációs higiéné, zuhanyozás vagy ülőfürdő? Egészségi szükséglet elsajátítása, Milyen feltételek szükségesek az egészségre Megszerzésének, megtartásának feltételei való igény kialakulásához Az egészséges életmód elérésének lehetőségei Igény, felelősségteljes magatartás kialakítása, káros szokások elutasítása Az egészséges táplálkozás ismérvei, a Táplálékod legyen gyógyítód, mennyiségi táplálkozás mint a betegségek megelőzésének és minőségi arányok eszköze Napirend kialakítása Időbeosztás célszerű tervezése Szabadidő eltöltése - felmérés és javaslat: hol személyiségfejlesztő programok tartunk, hová igyekszünk Ember és környezet viszonya A környezet emberre gyakorolt hatása A természeti környezet szerepe egészségünk védelmében A társadalmi környezet szerepe egészségünk védelmében a természet visszavág Környezetre veszélyes szennyeződések okai, emberi egészségre gyakorolt ártalmai, megelőzési módjai Gazdasági és szociális körülmények hatása egészségünkre 22
10. évfolyam Élvezeti szerek, dohányzás Szeszesital fogyasztás Drogok a fiatalok körében Serdülőkori nemi érés Nemi egészség A szexualitás természetes jelenségei A nemi élet kezdete Nem kívánt terhesség következményei A fogamzásgátlás eszközei A szerelem ereje 11. évfolyam A fogamzásgátlás legkorszerűbb eszközei Felelősségteljes szexuális magatartás AIDS Party vagy disco drogok Ép testben ép lélek Sátánizmus Másság az osztályban Fő a fittség! A stressz Önismeret hiánya 12. évfolyam Egészséges nemi kapcsolat szempontjai A családtervezés általános szabályai A családalapítás feltételei Az életadás kiváltsága és értéke Szexuális harmónia Korai, késői hatása szervezetünkre, a leszokás lehetőségei Veszélyei az egészségre, hatása szervezetünkre, következményei A drog fogalma, csoportosítása, hatásai, terjedésének okai, felismerésének lehetőségei, függőségi állapot felismerése, gyógyítása A serdülőkor nehézségei, szakaszai, jelei, testi változások a szervezetben Intim testápolás Család és iskola szerepe a felvilágosításban A korai szexuális élet veszélyei A terhességmegszakítás veszélyei Az életkornak megfelelő módszerek orvosi ellenőrzés mellett Önismeret, önbizalom fejlesztése, felelősségteljes viselkedés, a bensőséges kapcsolat alapja az őszinteség Testi-lelki érettség, az emberi élet tisztelete Betegségek, fogamzásgátlás, abortusz veszélyei Terjedése, tünetei, megelőzése Fajtái, hatásmechanizmus, túladagolás, elvonási tünetek A sport egészségmegőrző szerepe Deviáns magatartási, viselkedési formák megítélése A beilleszkedési nehézségek egészségkárosító hatása Mit tehetünk testi-lelki egészségünk védelmében? Kialakulása, veszélyei, kezelése, hárítása Önbecsülés hiánya, önértékelési zavar miatt kialakuló lelki problémák Felelősség, testi-lelki érettség, harmónia, önállóságra törekvés A családtervezés jelentősége, genetikai tanácsadás, korszerű születésszabályozás Gazdasági helyzet, iskolázottság, szülőgyermek kapcsolat Az élet tisztelete és védelme, egészséges életmód, felelősségteljes, tudatos gyermekvállalás Szexuális kultúra, családi minták, értékek 23
A családi harmónia felbomlásának okai Családvédelmi szolgálat feladata Az abortusz következményei Korszerű fogamzásgátlás, hatékony születésszabályozás Daganatos betegségek megelőzésének lehetőségei kialakulásának jelentősége, viselkedési minták, szerepek elsajátítása Gazdasági-társadalmi okok, deviáns magatartás, környezet befolyásoló szerepe Családsegítő védőnő feladata a család, magzat, gyermek érdekében Az emberi élet tiszteletének etikai parancsa, a nők egyenjogúságának jelentősége, a későbbi anyai, magzati károsodás veszélyei A születendő gyermek egészsége Motiváció kialakítása a rendszeres szűrővizsgálatok elfogadására Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. A legközvetlenebb módon a testnevelés és a biológia tantárgyaknál valósítható meg. Rövid távú cél: a tantárgyi lehetőségek feltárása.) Tanórán kívüli foglalkozások Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap évent Sportrendezvény: Közgáz Kupa. Részvétel más intézmények rendezvényein. Kirándulások, erdei iskolák (középtávú terv), túrák, sportprogramok évente minimálisan 2-3alkalommal. Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Osztályszintű vagy iskolaszintű (külső előadó meghívásával: pl. orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályának szakembere stb.) Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja 24
Iskolán kívüli rendezvények Kortárssegítő-képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársak képzésébe Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz Módszerek Az egészségfejlesztés szemléletének széles körű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon másoknál bevált, működő programok alkalmazása (pályázati lehetőségek felhasználásával) Az iskola környezetének szebbé tétele (a portaügyeletes osztály rendszeres szemétgyűjtést tart az udvaron), virágok gondozása, fák ápolása Dekorációs és tisztasági versenyek rendezése, plakátkészítés (az osztálytermek pontozása, faliújságon a témával kapcsolatos cikkek, írások stb. Kirándulások szervezése, a rendszeres testmozgás igényének kialakítása A tantárgyak áttekintése abból a szempontból, hogy miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete Továbbképzésen való részvétel Csatlakoztunk az iskolai drogügyi koordinátorok megyei hálózatához A belső ellenőrzési rendszer kiépítése során az ellenőrzés és értékelés módszereinek kidolgozása. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósulását 25
Az iskola-egészségügyi szolgálat részvétele az intézmény egészségnevelési programjában Szűrések (évente 1-szer) 9. évfolyam: szomatomentális vizsgálat (testi paraméterek, belgyógyászati státus, pályaalkalmasság elbírálása 10. évfolyam: szomatomentális vizsgálat 11. évfolyam: szomatomentális vizsgálat, hallásvizsgálat, emlő- és hereszűrés 12. évfolyam: szomatomentális vizsgálat, és a továbbtanulással kapcsolatos pályaalkalmassági vizsgálat. Fogászati szűrés évente egy alkalommal, szükség szerint kezelések is, illetve a kezelés megtörténtének ellenőrzése. Testnevelés alóli felmentések csoportba sorolása Gondozás A fokozott gondozást igénylők folyamatos ellátása túlsúlyosak asztmások mozgásszervi elváltozásban szenvedők pszichés megbetegedésben szenvedők Szakmai előadások Előadások tartása az egészséges életvitel, mentális egészség, szenvedélybetegségek, AIDS, abortusz, stb. témakörökben. Az osztályfőnök egészségnevelő munkájának segítése segédanyagokkal (videofilm, CD) 26
Szervezési feladatok, versenyeztetés Segítség egészségnap szervezésében Vetélkedőkre, versenyekre felkészítés A mindennapos iskolai testedzés egészségügyi és pedagógiai szempontjai minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című, 2000-ben megjelent kiadványt] minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. 9. évfolyamon valamennyi tanulónk úszásoktatásban részesül A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon, az Egészségnapon valósul meg. 27
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A diákok megtanulják, elsajátítsák azokat az ismereteket és módszereket, amelyek szükségesek sérült vagy hirtelen megbetegedett embertársuk ellátásához a szakellátó megérkezéséig. Képesek legyenek a veszélyt, a vészhelyzetet felismerni. Képesek legyenek segítséget hívni, egészségügyi szolgáltatót értesíteni A beteg vagy sérült embertársukat életben tartani, megelőzni állapotának romlását Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Osztályfőnöki órákon: 3 óra elmélet és 2 óra gyakorlat (szituációs gyakorlat) védőnő bevonásával b) Egészségnapon meghívott előadók közreműködésével 28
1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az iskolai nevelés- oktatás kerete az osztály, melynek közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatat: A tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos ismertetése pl. Házirend megismerése, betartatása A felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése Segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában Diákvezetők munkájának segítése A közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító pedagógusok összhangja, ezért törekedünk arra, hogy a tanárok azonos értékrendet képviseljenek. Fontosnak tartjuk, hogy az egy osztályban tanítók megbeszéljék az osztály problémáit, egységesen lépjenek fel az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztést az egyes tanárok a következő módon segítik: Megtanítják a tanulókat érvelni, cáfolni, kulturáltan viselkedni Felhívják figyelmüket a társak segítésére, másság elfogadására Segítik a tanulói kezdeményezéseket Ösztönzik a diákokat a szűkebb és tágabb környezetük hagyományainak feltárására, és ápolása érdekében végzett közösségi munkára A tanórán alkalmazott változatos munkaformákkal erősítik a közösségért és az egymásért való felelősség érzését Kifejlesztik a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét 29
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanórákon kívüli diákok által szervezett tevékenységek mozgató rugója iskolánkban a diákönkormányzat. A diákönkormányzat a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógus irányításával együtt, önállóan intézik saját ügyeiket. Demokratikusan választják tisztségviselőiket, hozzák létre megfelelő szerveiket. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladata a farsangi bál és a diáknap programjainak megszervezése és lebonyolítása. Részt vállalnak a Közgáz-kupa, a Közgáz-hét, a Színházi világnap szervezésében. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A közösségformálásban nélkülözhetetlen az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a tanórán kívüli foglalkozásokon, iskolai rendezvényeken, programokon, versenyeken. A kötetlenebb együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését, az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, a tanulságok levonását. A különböző tevékenységek erősítik a közösséghez tartozás gondolatát. Iskolánk dolgozói számos programot szerveznek, pályáznak annak 30
érdekében, hogy a diákjaink minél több szabadidős tevékenységben vehessenek részt. Bekapcsolódunk szűkebb környezetünkben tevékenykedő civil szervezetek programjaiba. Lehetséges formái: Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, környezetvédelmi szakkör: együttes élmény, lehetőség a nemzeti és természeti értékeink jobb megismerésére, környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére Kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását Közös sportprogramok, Közgáz-kupa, Egészségnap előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. Csapatversenyekre történő felkészítés, versenyzés erősíti a versenyszellemet, segíti az együttműködő- készség fejlődését Együttes szereplések, ünnepi műsorok szervezése, Lámpaláz-színjátszó kör műsorai, Színházi világnap olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási óra keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. Önkéntességi munka végzése során a diákok átélik az önzetlen segítés élményét, személyesen tapasztalhatják, ha összefognak, sokat tehetnek az idősekért, a segítségre szorulókért, a gyerekekért, a környezetünkért. 31