A 2012/7. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Szenci O., Nagy K., Takács L., Mádl I., Bajcsy Á. Cs.: A menedzsment szerepe a halvaszületések előfordulási gyakoriságára egy hazai holstein-fríz gazdaságban / 387 KISÁLLAT Jakab Cs., Szabára Á., Pazár P., Szabó Z.: A házinyúl endometrialis adenocarcinomájának patológiája. Irodalmi áttekintés és esetismertetés / 395 VADON ÉLŐ ÁLLAT Bernát B., Berkényi T., Mándoki M., Gál J.: Salmonella Typhimurium okozta petetüsző-elfajulás kékfüles fácánban (Crossoptilon auritum). Esetismertetés / 403 KEDVENCÁLLAT Balogh É., Nagy Sz., Gál J.: Ismeretlen oktanú zúzógyomorizomatrophia, emésztési zavar és következményes senyvesség koklas fácánban (Pucrasia macrolopha). Esetismertetés / 407 Halász N., Fábián A., Vincze Z., Gál J.: Helytelen tartási körülmények miatt jelentkező kiszáradás kínai bambuszsiklóban (Elaphe porphyracea nigrofasciata). Esetismertetés / 411
Kubik N., Lipka Zs., Rétfalvi T.: Veséből kiinduló, in situ carcinoma hullámos papagájban (Melopsittacus undulatus). Esetismertetés / 414 KÍSÉRLETES SEBÉSZET Zahár Á., Kocsis Gy., Lengyel B., Puskás G., Laki M., Hajdú M., Antal I.: Hosszú hatóanyag-leadású antibiotikus csontgraftok alkalmazása állatkísérletes osteomyelitis modellben. Másodközlés / 417 MIKOLÓGIA Kovács M.: A mikotoxinok állat- és humán-egészségügyi vonatkozásai. Irodalmi áttekintés / 423 BIOTERRORIZMUS Lakner Z., Kasza Gy., Ózsvári L.: A bioterrorizmus története és jelentősége / 433 ÁLLATVÉDELEM Jurkovich V., Fóris B., Végh Á.: Az állatjóllét értékelésének lehetőségei tejtermelő tehenészetekben. Irodalmi összefoglalás / 442 KÖNYVISMERTETÉS Gálfi P., Csikó Gy., Jerzsele Á.: Állatorvosi gyógyszertan. III. (Soós T.) / 394 Szenci O. Nagy K. Takács L. Mádl I. Bajcsy Á. Cs.:
A MENEDZSMENT SZEREPE A HALVASZÜLETÉSEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGÁRA EGY HAZAI HOLSTEIN-FRÍZ GAZDASÁGBAN A tehénészetekben előforduló halvaszületések számát több tényező befolyásolhatja (ellés lefolyása, genotípus, állomány mérete stb.). Az elletőmesterek szerepét azonban, főleg a nagy létszámú tejtermelő tehenészetekben, a szakirodalom eddig nem hangsúlyozta. A szerzők célja az volt, hogy felmérjék, milyen kockázati tényezőt jelenthet az elletőmesterek motivációja a halvaszületések alakulását illetően egy magyarországi nagyüzemi gazdaságban. Vizsgálatuk eredménye szerint az elletőmesterek motivációjának javításával szignifikánsan csökkent a halvaszületés előfordulási gyakorisága. Ezt úgy érték el, hogy a vezetőség fokozott figyelmet szentelt a halvaszületések számának csökkentésére, kamerás megfigyelési rendszert és teljesítmény alapú bérezést vezettek be. A három vizsgált tehenészet közül két esetben szignifikánsan csökkent a halvaszületések előfordulása (B tehenészetben 7,6%-ról 5,0%-ra, C tehenészetben pedig 8,2%-ról 6,1%-ra, a három tehenészetben együttesen pedig 7,7%-ról 5,5%-ra). Az A tehenészetben a halvaszületések számát illetően az évek során nem volt szignifikáns változás, bár valamennyire itt is csökkent a halvaszületések előfordulási aránya (5,7%-ról 4,9%-ra). A vizsgált három év alapján az eredmények egyértelműen megerősítik az elletőmesterek motivációja növelésének a halvaszületések előfordulására gyakorolt közvetett hatását.
Jakab Cs. Szabára Á. Pazár P. Szabó Z.: A HÁZINYÚL ENDOMETRIALIS ADENOCARCINOMÁJÁNAK PATOLÓGIÁJA. IRODALMI ÁTTEKINTÉS ÉS ESETISMERTETÉS A szerzők összefoglalják a házinyúl endometrialis adenocarcinomájának kórtani jellemzőit. Klinikopatológiai esetismertetéssel, makroszkópos, mikroszkópos felvételekkel illusztrálják irodalmi áttekintésüket. Vizsgálatuk során egy 6 éves nőstény házinyúlban állapítottak meg szolid/tubularis szövettani típusú endometrialis adenocarcinomát peritonealis, májbeli, lépbeli és tüdőbeli áttétekkel. A 28% Ki-67 proliferációs indexű daganat pancitokeratin-pozitivitást mutatott. Bernát B. Berkényi T. Mándoki M. Gál J.: SALMONELLA TYPHIMURIUM OKOZTA PETETÜSZŐ-ELFAJULÁS KÉKFÜLES FÁCÁNBAN (CROSSOPTILON AURITUM). ESETISMERTETÉS A szerzők egy kifejlett kékfüles fácán (Crossoptilon auritum) tojóban Salmonella Typhimurium okozta petetüsző-elfajulást, ennek következtében a petefészekben kialakuló hormonális inaktivitást, aminek következményeként az aktív ivari működés elmaradását állapították meg. A fácántyúk fején, a vele együtt tartott dürgő, nemi aktivitásának a csúcsán levő kakas agresszivitásából eredően, a
bőrben átható folytonossági hiány és vérzések keletkeztek a lágy szövetekben. Balogh É. Nagy Sz. Gál J.: ISMERETLEN OKTANÚ ZÚZÓGYOMORIZOM-ATROPHIA, EMÉSZTÉSI ZAVAR ÉS KÖVETKEZMÉNYES SENYVESSÉG KOKLAS FÁCÁNBAN (PUCRASIA MACROLOPHA). ESETISMERTETÉS A szerzők egy 2 éves, 812 g testtömegű, hím koklas fácánban (Pucrasia macrolopha) a zúzógyomor izomállományának sorvadásával, így a zúzógyomorfal izomrétegének jelentős elvékonyodásával járó sorvadást találtak, annak ellenére, hogy a zúzógyomor üregében megfelelő mennyiségben volt zúzókavics. A madár vékony- és vastagbele, az emésztési zavar következtében, nagy mennyiségű, emésztetlen magot (köles és búza) tartalmazott. A nem megfelelő emésztés és a felszívódási zavar együttesen a fácán lefogyását, senyvesség kialakulását okozta. Halász N. Fábián A. Vincze Z. Gál J.: HELYTELEN TARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK MIATT JELENTKEZŐ KISZÁRADÁS KÍNAI BAMBUSZSIKLÓBAN (ELAPHE PORPHYRACEA NIGROFASCIATA). ESETISMERTETÉS A szerzők egy másfél hónapos kínai bambuszsiklóban (Elaphe porphyracea nigrofasciata) súlyos fokú, elhullásra vezető kiszáradást
állapítottak meg. A nagy folyadékvesztéshez a viszonylag magas terráriumi hőmérséklet és az alacsony légnedvesség-tartalom vezetett. Kubik N. Lipka Zs. Rétfalvi T.: VESÉBŐL KIINDULÓ, IN SITU CARCINOMA HULLÁMOS PAPAGÁJBAN (MELOPSITTACUS UNDULATUS). ESETISMERTETÉS A szerzők egy 15 éves, tojó, hullámos papagájban a bal oldali veséből kiinduló, primer, áttétet nem képező carcinomát állapítottak meg, amely növekedése során a testüregben nyomást gyakorolt a légzőszervekre. A nehezített légzés különösen a madár mozgása közben jelentkezett. Zahár Á. Kocsis Gy. Lengyel B. Puskás G. Laki M. Hajdú M. Antal I.: HOSSZÚ HATÓANYAG-LEADÁSÚ ANTIBIOTIKUS CSONTGRAFTOK ALKALMAZÁSA ÁLLATKÍSÉRLETES OSTEOMYELITIS MODELLBEN. MÁSODKÖZLÉS Szerzők olyan biodegradábilis antibiotikum-tartalmú csontgraft létrehozását tűzték ki célul, ami hosszú időn keresztül (4 6 hét) képes leadni környezetébe a hatóanyagot. A létrehozott vankomicintartalmú gyógyszerhordozó rendszerrel dúsított csontgraftok alkalmazhatóságát, hatékonyságát és antimikrobás hatását vizsgálták nyúl MRSA osteomyelitis modellben. A kísérletekhez 40 felnőtt új-zélandi nyulat használtak, amelyeket három csoportba osztottak. A negatív kontrollcsoportban nem indukáltak osteomyelitist, a vivőanyag
biodegradábilitását, a befogadó csontágy szöveti reakcióját vizsgálták nem-infekt környezetben. A második csoportban autológ spongiosa- és vankomicines gyógyszerhordozó rendszer keverékével töltötték ki az üreget. A harmadik csoportban csak spongiosakitöltés történt. 6 héttel a műtétet követően a kísérleti állatok szövettani, laboratóriumi és radiológiai vizsgálata szerint a vankomicines gyógyszerhordozó rendszer kifejtette hatását, a csontosodást nem gátolta és az osteomyelitis meggyógyult. Az újonnan kifejlesztett vankomicines csontgraft technológia nyulakban biodegradábilisnak bizonyult, MRSAval okozott osteomyelitis esetében hatékony helyi antibiotikus hatást tudott kifejteni. Kovács M.: A MIKOTOXINOK ÁLLAT- ÉS HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Az élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -tárolás és -forgalmazás szinte minden szakaszában számolni kell a penészgombák és az általuk termelt mikotoxinok jelenlétével. Mivel a mikotoxinok egyelőre nem iktathatók ki a táplálékláncból, mindenképpen fontos megismerni tulajdonságaikat, előfordulásukat, valamint káros hatásaikat. Általában több mikotoxin együttes hatásával kell számolni (multitoxikus hatás), az ezek közötti szinergista, antagonista vagy additív hatások ma még kevéssé ismertek. A mikotoxinok növényi eredetű élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel (pl. korpában gazdag kenyérrel, müzlivel,
gyümölcslevekkel, sörrel, kávéval) közvetlenül bejutnak az emberi szervezetbe. Az ember mikotoxikózisairól aránylag keveset tudunk, annak ellenére, hogy már évszázadokkal korábban leírtak súlyos járványokat. A szerző közleményében néhány, mikotoxinokra visszavezethető egészségkárosító hatást ismertet. Ezek: rákkeltő hatás (aflatoxinok, fumonizinek, ochratoxin A), immunszuppresszív, lipidperoxidációt és apoptózist fokozó hatás, szaporodási zavarok (zearalenon, trichotecének) és idegrendszeri bántalmak (ochratoxin A, fumonizin B 1 ). A mikotoxinok humán-egészségügyi veszélyét elsősorban a toxinnal szennyezett élelmiszer elfogyasztása jelenti. Nem hanyagolható el azonban az a kockázat sem, amelyet a mikotoxin- (stachybotryotoxin, ochratoxin A) tartalmú kisebb szennyeződések belélegzése jelenthet (foglalkozási ártalom). Lakner Z. Kasza Gy. Ózsvári L.: A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE ÉS JELENTŐSÉGE Az élő szervezetek fegyverként történő felhasználása végigkíséri az emberiség történetét. Napjainkban a globális feszültségek éleződése, számos nemzetállam működésképtelensége és a kis intenzitású konfliktusok tömegessé válása megnöveli a biológiai terrorcselekmények kockázatát még Magyarországon is. Egy esetleges biológiai terrortámadás esetén az állatorvosok a védekezés első vonalában küzdő kulcsszereplőkké válnak, mert az emberi fertőző betegségek mintegy 60%-a zoonosis és az élelmiszerlánc könnyen
támadható célpontot jelent. Ezért a cikkben a szerzők áttekintik a bio-, agro-, és élelmiszer-terrorizmus fogalmi rendszerét, történetét, jövőbeli fejlődési irányait, valamint a bioterrorizmusnak az élelmiszerláncot, a közegészségügyet, a gazdaságot és a társadalom egészét érintő lehetséges hatásait. Jurkovich V. Fóris B. Végh Á.: AZ ÁLLATJÓLLÉT ÉRTÉKELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI TEJTERMELŐ TEHENÉSZETEKBEN. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÁS Szerzők az állatjóllét vizsgálatának különböző szempontjait, mérésének jelentőségét, lehetőségeit és a tejtermelő tehenészetekben leggyakrabban használt állatjólléti minősítő rendszereket mutatják be.