A modern gazdaságpolitikák keretrendszere Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Bevezető gondolatok Mi a gazdaságpolitika? (Mi nem az?) A gazdaságpolitika célja: a jólét (növekedés ) Gazdaságpolitika és közgazdaságtan: az emberi faktor A gazdaságpolitika = kormányzati cselekvések (?) A gazdaságpolitika részpolitikái: fiskális politika, monetáris politika, külgazdasági politika, oktatáspolitika, környezetpolitika stb. Gazdaságpolitika: Gazdaság és Politika találkozása Gazdaságpolitika: Állam és Piac találkozása Gazd.Pol. = Gazdaság és Politika Politikai üzleti ciklusok (Political bussiness cycles) GDP növekedési üteme Infláció Költségvetési hiány Munkanélküliség Választás I. Választás II. Dr. Dombi Ákos 1
Az államháztartás egyenlege (GDP %) Forrás: Csillag István (2009): Van-e visszaút? Közgazdasági Szemle, júl-aug. 654o. A laissez faire kora ( - 1914-ig) 50 40 30 20 10 1870 körül 1920 Az állam térnyerése számokban (redisztribúciós hányad, GDP %) 1960 1983 1985 A két világháború között: A bizonytalanság kora J.K.Galbraith A vegyes gazdaságok létrejötte (1945 70-es évek) 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 A neoliberális állam (80-as évek 2008) Forrás: Bojtor, A. (2013): Fordulat az állami szerepvállalásban? In: Veress J. (szerk.): Gazdaságpolitikák világválság idején. Typotex Kiadó: Budapest. 56.o. 2001 2003 2005 2007 2009 2011 J.K. Galbraith (1908-2006) 2013 A bizonytalanság kora 2.0 Az állami szerepvállalás ingája The striking thing about the history of thought on the role of the state is that it has little in common with the scientific ideal; it is far from a uniform progression of ideas converging on a more complete set of hypotheses about what the state can and should do to promote development. It resembles instead the swing of a pendulum, from one set of ideas which give primacy to the role of the government over markets to another stressing the advantages of markets over the government - and then back again. D. Rodrick (Rodrik, D (1997): The paradoxes of the succesful state. European EconomicReview, 412.o.) Állam Laissez faire Vegyes gazdaság Neoliberális állam Bizonytalanság kora 70-es évek Piac Állam Piac Állam Piac Bizonytalanság kora 2.0 Dr. Dombi Ákos 2
A jövő ingája (?) D. Rodrick (1957 - ) The good news I think, is not only that the pendulum has begun to swing back, but that this time it has a fairly good chance of stopping at some reasonable midpoint before going all the way to yet another counterproductive extreme. I believe we are at the threshold of a serious reconsideration of the role of the state in development, one that will lead to an improved understanding of the role that governments can (and have to) play without the wide-eyed idealism of the 1960s. D. Rodrik (1997, 413.o.) Állam Piac Az állam alapvető funkciói ( a gazdaságpolitika funkciói) Az emberek társadalomba szerveződésének okai A jogi és a társadalmi keretek biztosítása A verseny fenntartása A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) Az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) Stabilizáció Modern állami funkciók Gazdaságfejlesztés A gazdaságpolitika elvi (filozófiai) aspektusai: egyensúly koordináció szabad piac USA EGYENSÚLY NÉMETORSZÁG KOORDINÁCIÓ JAPÁN SZABAD PIAC (VÁLLALKOZÁS) Dr. Dombi Ákos 3
A gazdaságpolitika elvi (filozófiai) aspektusai: növekedés demokrácia - szolidaritás ÁZSIAI KAPITALISTA MODELL ANGOLSZÁSZ MODELL NÖVEKEDÉS DEMOKRÁCIA RAJNAI MODELL SZOLIDARITÁS A monetarista és a keynesi gazdaságpolitika Ismérv A gazdaság természetes állapota Monetarista gazdaságpolitika Termelési lehetőségek max. kihasználása Keynesi gazdaságpolitika Nincs garancia a termelési lehetőségek max. kihasználására Az állam gazdasági szerepe Magángazdasági automatizmusok Tagadja az állam aktív gazdasági szerepét Stabil magángazdaság Önműködő automatizmusok a teljes fogl. felé Hirdeti az állam aktív gazdasági szerepét Az önműködő automatizmusok nem a teljes fogl. felé visznek Gazdaságpolitikai irányzatok Dr. Dombi Ákos 4
Az elkerülhetetlen választás méltányosság Jóléti állam Szociális piacgazdaság Ázsiai modell Neoliberális állam hatékonyság A gazdaságpolitika 3 feladata Egészséges, egyensúlyőrző gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják A gazdaságpolitika determinációi A növekedés/fejlődés/felzárkózás szűk keresztmetszete (D.Rodrik: Growth Diagnostics) Kormányzati kudarcok (J. Stiglitz) Okok: 1. Az állami akciók ill. a gazdaság hatásmechanizmusai bonyolultak 2. Korlátozott ellenőrzési lehetőség 3. Lobby csoportok Politikai meghatározottság Intézményrendszer Világgazdasági (világhatalmi) környezet J. Stiglitz (1943- ) Dr. Dombi Ákos 5
Globalizáció A globalizáció mainstream értelmezése the expansion on a global scale of the interrelations among national economic and social systems through private economic institutions. Such expansion is associated with the increase in international movements of goods, financial capital and labour and with an increase in international production, mainly by multinational corporations (Nicola Acocella 2005, 421.o.) Globalizáción általában a világ nemzeteinek, a különböző országok lakosainak fokozott egymásra utaltságát, integrálódását értjük gazdasági, kulturális, demográfiai és politikai értelemben, valamint a természeti környezet változásait is beleértve. A globalizáció fogalma arra utal, hogy egy világban élünk, olyanban amelynek egyes részei ezer szállal egyre közvetlenebbül kapcsolódnak össze. (Gács János 2007, 878.o.) Gazdasági Globalizáció = Egységes világpiac kialakulása Nemzetgazdaságok nemzetköziesedése (az áruk/szolgáltatások, a tőke és a személyek fokozódó nemzetközi áramlása; a termelés nemzetköziesedése (a TNC növekvő szerepe); a fogyasztói kereslet homogenizálódása) Acoccella, N. (2005): Economic Policy in the Age of Globalization. Cambridge University Press: Cambridge. Gács János (2007): A gazdasági globalizáció számokban. A nyitottság alakulása az EU országaiban I. rész. Közgazdasági Szemle 54(10). Az áruk/szolgáltatások nemzetközi áramlása: (Export+Import)/GDP (%) (Forrás: Penn World Table 6.3) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1960 1970 1980 1990 2000 2007 Brazil Mexico China India Nigeria France Germany Japan UK USA Dr. Dombi Ákos 6
A portfolió és a működő tőke nemzetközi áramlása; ill. a termelés nemzetköziesedése (billions, $) 1989 2001 2010 Global foreign exchange market turnover (daily average, april) Forrás: Triennial Surveys (BIS) 620 1239 3981 Cross-border transactions in bonds and equities as a percentage of GDP (%) Forrás: W.E. Murray (2006): Geographies of Globalisation. Routledge 67.o. 1980 1990 1998 USA 9 89 230 Germany 7 57 334 Italy 1 27 640 Forrás: World Investment Report (various issues, UNCTAD) 1982 1990 2000 2009 Flow of FDI (billions, $) (inflows) 57 208 1271 1114 Stock of FDI (billions, $) (Inward stock) 700 2082 7443 17743 Employment in foreign affilliaties (millions) 22 24 46 80 Sales of foreign affiliaties /World GDP 0,23 0,28 0,49 0,53 A globalizáció nem mainstream értelmezése A globalizáció olyan, alapvetően hatalmigazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általánossá teszik a gazdasági és a politikai játékszabályokat. (Veress József) a világgazdaság legerősebbé váló szereplői Transznacionális vállalatok (2010) (Forrás: UNCTAD World Investment Report 2010) 1. General Electric ( eszközérték: 751 mrd. $, forgalom: 150 mrd. $) 2. Toyota Motor Corporation (eszközért.: 360 mrd. $, forg.: 222 mrd. $) 3. Royal Dutch Shell plc (eszközért.: 323 mrd. $, forg.: 368 mrd. $) Kereskedelmi láncok Hedge-fundok, befektetési társaságok, biztosítók, bankok stb. (pénzügyi TNC-k) (2010) (Forrás: UNCTAD World Investment Report 2010) 1. BNP Paribas ( eszközérték: 2670 mrd. $) 2. Deutsche Bank AG ( eszközérték: 2547 mrd. $) 3. HSBC Holdings PLC ( eszközérték: 2454 mrd. $) és viszonyításként Magyarország GDP-je (2010): ~ 27.000 mrd Ft; ~ 110-130 mrd USD (árfolyamtól függően) Dr. Dombi Ákos 7
A szereplők közötti hierarchia Pénzügyi TNC Kereskedelmi láncok Nem pénzügyi TNC MOL OTP gazdasági és politikai játékszabályok - A neoliberális, mainstream gazdaságpolitika, melynek programcsomagjává a Washingtoni Konszenzus 10 pontját avanzsálták, kiforgatva azokat eredeti tartalmukból: 1. Pénzügyi liberalizáció 2. Külkereskedelem liberalizáció Liberalizáció minden téren! 3. Az FDI belépésének liberalizációja 4. Fiskális fegyelem 5. Privatizáció 6. Teljes dereguláció 7. A tulajdon biztonsága 8. Az adózási bázis kiszélesítése 9. Biztonságos export-ösztönző 10. A közkiadások prioritásának árfolyam-politika megváltoztatás - Milyen körülmények között jók ezek a játékszabályok a nemzetgazdaságnak? A neoliberális gazdaságpolitika potenciális visszásságairól nemzetközi intézmények és jogi keretek (90-es évek és 2000-es évek eleje) Nemzetközi Intézmények: -Nemzetközi Valutaalap (IMF) -Világbank -Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Jogi keretek: -Az IMF és a Világbank feltételekhez kötött hitelezése. A feltétel: szerkezeti reformok a neoliberális dogmák alapján. A talált kincs : a 80-as, 90-s évek pénzügyi válságai -Multilaterális kereskedelmi megállapodások (GATT, WTO) Dr. Dombi Ákos 8
A lényeg Legerősebb szereplők (transznacionális váll. +?) Neoliberális gazdaságpolitika??? Nemzetközi szervezetek 90-es évek- 2000-es évek eleje: IMF, WB, WTO (?) Napjaink:? Globalizációs externáliák A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken, felelőssége nő A fejlettségbeli különbségek globálisan nem csökkennek A társadalmi egyenlőtlenségek nőnek A globalizáció és a valódi verseny konfliktusa A pénzvilág dominanciája a reálgazdaság felett A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezése, avagy a globalizáció és a demokrácia konfliktusa A Twin Peaks jelenség Forrás: Durlauf, S. N. Johnson, P. A. Temple, J. R. W. (2005): Growth Econometrics. In: Aghion, P. Durlauf, S. N. (eds): Handbook of Economic Growth. Elsevier, North-Holland, Amsterdam. (565.o.) Dr. Dombi Ákos 9
Fokozódó jövedelmi egyenlőtlenségek az USA-ban A felső 10 százalék jövedelmi részesedése 50% 45% 40% 35% 30% 1917 1927 1937 1947 Tőkejövedelem nélkül 1957 1967 1977 1987 1997 2007 Tőkejövedelemmel Forrás: Saez (2012): Striking It Richer: The Evolution of Top Incomes in the United States. (http://elsa.berkeley.edu/~saez/saez-ustopincomes-2010.pdf) A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése Az autonómia csökkenése a tényezők szabad áramlása végett Fiskális politika: az adóverseny determinálja a bevételi oldalt és így a kiadásit is Monetáris politika: a lehetetlen hármasság (rögzített valuta-árfolyam, önálló kamatpolitika és liberalizált pénz-/tőkepiac együtt nem lehetséges) Munkaerő-piaci szabályozás: rugalmas munkaerőpiac követelménye Az autonómia csökkenése a hatalmi struktúrákból eredően Önként vállalt alárendeltség: EU, Euró-zóna Kvázi önként vállalt alárendeltség: feltételes hitelek (IMF, Világbank, nagy bankok), multilaterális kereskedelmi egyezmények (WTO) Hol tartunk most? A Washingtoni konszenzus vége? 1. A harmadik világ elmaradt felzárkózása és stabilitása Rodrik, D. : Goodbye Washington Consensus, Hello Washington Confusion? (Journal of Economic Literature, 2006) 2. A piaci fundamentalizmus bukása (Great Recession) Strauss-Kahn,D.: The Washington consensus is now behind us In designing a new macro-economic framework for a new world, the pendulum will swing, at least a little, from the market to the state. ( Washington consensus is over, says IMF chief, Brisbane Times, 2011.04.06) 3. Fordulat az IMF és a Világbank politikájában (?) Merre tovább? Dr. Dombi Ákos 10
D. Rodrick: A globalizáció politikai trilemmája (The GlobalizationParadox. Democracyand thefutureof theworld Economy. W.W.Norton & Company: New York, London 2011) Hiperglobalizáció? (2008 -) Nemzetállam Demokrácia Bretton Woods-i rendszer (1918 1970-es évek) A háromból egyszerre csak kettő valósulhat meg! A két tábor mainstream neoliberális közgazdászok A globalizációnak csak pozitív hatásai vannak nem mainstream David C. Korten Joseph E. Stiglitz Dani Rodrik Veress József Vannak negatív hatásai (egyesek szerint csak azok vannak) Dr. Dombi Ákos 11