EGY COLITIS ULCEROSÁS ÉS EGY ÁLLCSONTI FÁJDALOM-SZINDRÓMÁS PÁCIENS TERÁPIÁJA esetismertetések dr. Baltás Péter, pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés, Miskolc VIKOTE Kongresszus, 2015. június 5-6., Budapest

Az 1. eset: colitis ulcerosás páciens, akinél alexitímia is fennáll. - A pszichoszomatikus betegek körében gyakori az alexitímia - Alexitímiás személyekben gyakrabban alakul ki pszichoszomatikus betegség

ALEXITÍMIA= szavak hiánya az érzelmekre - annak a képességnek a beszűkülése, hogy az illető érzelmeit észlelje és belső élményeit közölje

Az alexitímiás személy nem képes emócióit verbálisan kifejezni, vagy ez a készsége hiányos. Emiatt az emocionális feszültséget szimbólikus módon nem képes lereagálni, így az a vegetatív idegrendszer útján az organizmust terheli. Tringer L., 1999

A pszichoszomatikus betegek általában nagyon alkalmazkodnak környezetükhöz. Mikor testi tüneteikkel orvoshoz mennek, érzelmi életük olyan, mintha semmilyen problémájuk nem lenne. Ezeknél a betegeknél a testbeszéd, vagyis a testi megbetegedés ébresztő a világgal való látszólag zavartalan azonosulásból B. Luban-Plozza Plozza, W. Pöldinger, F. Kröger, 1994

Az alexitímia egyik feltételezett oka: gyermekkorban nem volt mód az élet történéseivel kapcsolatban érzelmileg megnyilvánulni.

Az 1. páciens: Lívia, 35 éves, családos 8 hónapja van colitis ulcerosája Diplomás egészségügyi szakoktató Férje magyar szakos tanár, polgármester egy közeli faluban Kisfia 3 éves Átlagos küllemű, esztétikus megjelenésű, fellépése határozottnak tűnik Nagyon fegyelmezett, visszafogott. Racionális szemléletű, érzelmekről nem beszél Pszichiáter ismerőse küldte, autogén tréninget javasolva

Előzményi adatok: Mikor Lívia 1 éves volt, a 23 éves apja gerinctörést szenvedett, paraplég lett Az ápolónő anya, munkája mellett, otthon is önfeláldozóan ápolt Az anyának nem volt ideje Líviával beszélgetni, játszani Líviának testvére nincs

Előzményi adatok - folytatás Lívia 5 éve ment férjhez Mikor terhes lett, férjénél egyre súlyosbodó depresszió alakult ki Férje pszichiátriai betegségét titkolnia kellett 3 éve szült. Szülése után thyroiditis, majd hypothyreosis lépett fel. Aszthmatikus dyspnoe is szokott jelentkezni Kb. 1 éve főnöke nem adott órarendi beosztási kedvezményt, mikor kisfiát óvodába szoktatta Colitis ulcerosája ezt követően alakult ki

Lívia hipotézise pszichoszomatikus betegségei kialakulásával kapcsolatban: Betegségei a megoldhatatlan problémák miatti részleges, 1-11 szervre kiterjedő szuicídiumok Ehhez a hipotézishez a terápia folyamán elég sokáig ragaszkodott.

A terápia menete: Kezdetben (a 7. ülésig) kérésére csak az autogén tréning tanulásával, alkalmazásával foglalkoztunk. A 3. ülésen háta ellazulásához fűzött megjegyzése: Sok terhet cipelek, meg voltam görnyedve Próbálkozás az alexitímia kezelésével Az érzelem-naplózásos házi feladatokat nem csinálta meg Továbbra is csak az autogén tréninggel foglalkoztunk, azt szívesen végezte

5-6. ülés: friss tavaszi szellő (időnként migrénje van) A has gyakorlatának szövegét kibővítettük 7. ülés: stresszes helyzetekben már nem érez zsigereiben felidegesedést 8. ülés: panaszai enyhülésének köszönhetően munkába állt 9-10. ülés: asszertivitása fejlesztése (mindig is pacifista, önfeladó volt) AT: Pozitív rácsodálkozások testi, zsigeri működéseire, szeretet-érzés teste, zsigerei irányában, ez jólesik neki

11. ülés: egy rossz hír hatására keletkező negatív érzéseit, érzelmeit megosztotta egy kolléganőjével, ez az emóció-ventillálás megkönnyebbülést okozott neki. Ez újszerű élmény volt számára Rendelőmben is elkezdett beszélni bizonyos helyzetekben észlelt érzelmeiről, nem mindig találta a megfelelő szót 12. ülés: új vélekedést fogalmazott meg: betegségeimet az okozhatta, hogy nem beszélhettem ki férjemmel majd főnökömmel kapcsolatos negatív érzéseimet, melyek torlódtak bennem, betegséget okozva

12. ülés (folytatás): colitises tünetei teljesen megszűntek, a belgyógyászati gyógyszerelést sikerült redukálni. A terápiát lezártuk. Tervezi, hogy otthonában folytatja az AT rendszeres végzését. Pszichiátriai gyógyszert a terápia során nem alkalmaztunk. Közvetett katamnesztikus adat: 2 héttel terápiánk lezárása után egy szomatizációs panaszoktól szenvedő ismerősét hozzám irányította pszichoterápiára.

Viselkedés- és kognitív terápiás elemek Líviánál Lívia kezdetben hárította az érzelmekkel, érzésekkel való munkát, ezért az autogén tréninggel indítottunk. Viselkedésterápiaként is kapta az autogén tréninget (új működésmód: szemlélődő, befelé figyelő) mely új élményeket, érzéseket nyújtott neki. Megtapasztalta, hogy ő is képes sokféle érzelmét észlelni és közölni (először saját testével kapcsolatban, majd másokkal kapcsolatban is). Később megtapasztalta, hogy negatív érzelmeinek közlése jó hatású az ő számára. Meggyőződött arról, hogy az érzelmekkel való foglalkozás és a feszültség- levezetés lehetséges, fontos és hasznos. Ez az új meggyőződés adaptív kognitív változást eredményezett nála, mely hozzájárult gyógyulásához.

A 2. eset: Nóra, 26 éves, egy ideje makacs felső állcsonti- felső fogsori fájdalma van, szervi eltérés nincs, fogorvosa pszichoterápiát javasol. Nórát 8 évvel korábban már kezeltem pszichoterápiával, szomatizációs tünetek, önbizalom-hiány miatt. Apját pánik-zavar, bátyját hypochondriasis miatt korábban szintén kezeltem.

Nóra középtermetű, jó alakú, szép arcú nő Szemüveges (kislány kora óta) Pénzügyi asszisztensként dolgozik 4 éve együtt él barátjával, aki logisztikai szakember Bátyja nős, középiskolai tanár Szülei már nyugdíjasok Nóra már az 1. interjú alkalmával párkapcsolati problémáit helyezte a terápia fókuszába, állcsont- fájdalmáról nem sokat beszélt

A felső állcsonti fájdalom eredetére vonatkozóan már az 1. interjú során felmerült bennem egy lehetséges magyarázat: Nórának kissé erőteljesebb a felső állcsontja, mely objektíve jól áll neki, de ő esztétikai problémának vélheti, és fájhat neki, hogy ilyen az arca.

Andie Macdowell

Hipotézisemet alátámasztó előzményi adatok (a 8 évvel korábbi terápiából): Külseje miatt is (pl. szemüvegesség) volt önbizalomhiánya, csökkentértékűség-érzése, érzése, megfelelési-elfogadottságielfogadottsági szorongása már gyermekkorában is. Fentiek miatt nem osztottam meg vele hipotézisemet, hanem az általa felkínált párkapcsolati problémával kezdtünk foglalkozni

A párkapcsolati probléma: barátja egy ideje hanyagolja őt, mint nőt, kapcsolatuk ellaposodott, a fiú mindig internetezik, fáradt. Nóra nem mer szakítani, fél, hogy egyedül marad Női önbizalom-hiánya hátterében anyja távolságtartó, kritikus hozzáállását találtuk. Anyja nem biztatta, nem bátorította őt, nadrágban járatta Nórát (aki felnőtt nőként is nadrágot, zárt ruházatot visel)

Viselkedésterápia Nóra esetében: kontaktlencse kipróbálása szoknya-viselet kipróbálása asszertivitásának fejlesztését is végeztük Önértékelésével kapcsolatos sémáinak módosítása: bizonyítékok keresése arra, hogy ő is érdemes a férfiak figyelmére

Eredmények: Kontaktlencsével, szemüveg nélkül még szebb az arca, a tükör is, és mások is pozitív visszajelzést adtak Szoknya-viseletére is sok pozitív visszajelzést kapott Önértékelési sémáit korrigáltuk Női önbizalma megerősödött, barátja aktivitása javult, a párkapcsolati szorongás oldódott Felső-állcsont-fájdalma megszűnt, a terápiát lezártuk.

Katamnesztikus adatok (apjától, akivel időnként találkozom a városban): A terápia lezárása után fél évvel szakított akkori barátjával 1 év múlva férjhez ment egy energikus fiatalemberhez, gyermekük is született GYES után most ment vissza dolgozni, boldog, kiegyensúlyozott, jól van.

A 2. eset összegzése: Nóra esetében a pszichoterápia indirekt volt. A szomatikus panasz szomatizációnak bizonyult. A feltételezett háttér-okot indirekt módon, az általános testi önértékelés korrekciójával hatástalanítottuk. Ezt a korrekciót a párkapcsolati probléma oldásához kapcsoltuk, így nem kellett a tünetet magyarázó hipotézist Nórával közölni. Viselkedés-és kognitív terápiás eszközöket egyaránt használtunk a testi önértékelés, a női énkép módosításához.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!