7754, BÓLY RÁKÓCZI U.2/A OM. 027445 Hatálybalépés ideje: Módosítás dátuma: PEDAGÓGIAI PROGRAM Pedagógiai program PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tartalom A Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium képzési rendszere, szakmai programja... 3 A szakiskola környezete... 3 Az iskola szakképzési alapelvei... 3 Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása... 4 1. Az iskola nevelési programja... 8 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.. 8 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 17 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 21 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 23 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 31 1.8 Kapcsolattartás a tanulókkal, szülőkkel, az iskola partnereivel... 32 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, hatálya... 42 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 43 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 44 2. Az intézmény helyi tanterve... 44 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 44 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 44 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 44 2.4 Mindennapos testnevelés... 45 2.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 45 2.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 46 2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 47 2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 48 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 48 2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 48 2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 49 2
A Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium képzési rendszere, szakmai programja A szakiskola környezete A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi környezet elvárásai határozzák meg. Társadalmi környezet Iskolafenntartó Gazdasági környezet Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek jkjhhjkhjkh Szülők Munkaközösségek Tanárok, oktatók Diákönkormányzat Tanulók Az iskola pedagógiai programja, melynek része a szakmai program, így kettős funkciót lát el: - szabályozza az iskola belső működési rendjét, munkamegosztását - információval szolgál a környezet számára az iskolában folyó tevékenységről Az iskola szakképzési alapelvei Az iskola alapvető feladata, célja most és a jövőben is a szakképzés. Alapelv az olyan színvonalú szakképzés folyatása, mely növeli a falai közül kikerülő tanulók elhelyezkedési esélyeit. Társadalmi kötelezettség, hogy a tanulók életpályájuk során ne a 3
társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak. Ennek keretében szoros együttműködésre törekszik olyan partnerekkel, akik segítséget tudnak nyújtani a munkaerő-piaci elvárások feltárásában, az elvárások meghatározásában. Ilyen partnerek illetve érdekképviseletek: KLIK Önkormányzat Munkaügyi Központ Kereskedelmi és Iparkamara Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók Iskolánk igyekszik tanulóit olyan szakmai ismeretek birtokába juttatni, amelyek megkönnyítik az elhelyezkedést, vagy az esetleges pályamódosítást. Olyan örök érvényű erkölcsi értékek közvetítésére törekszik, mint a szakmai tisztesség és szakmai önbecsülés. Az iskola saját eszközeivel igyekszik a tanulókban erősíteni a szakmunkás-tudatot, elérni azt, hogy a tanulók megbecsültsége, munkájuk elismertsége az eddiginél magasabb legyen. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas- és módszerkompetenciák). A szakképzés terén is átalakulási folyamatot élünk meg: - demográfiai viszonyok változásai (csökkenő tanulólétszám) - szakképzésre egyre inkább csak gyenge képességű tanulók jelentkezése - gazdasági szervezet változásából adódó helyi és regionális foglalkoztatási viszonyok átalakulása - a szakképzés szabályozó rendszereinek átalakulása - a szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek változása - finanszírozási rendszer átalakulása - egyre erősödő igény a felnőttek, az ifjúsági munkanélküliek át- és továbbképzésére. A szakképzési célok meghatározásánál mindezek meghatározó tényezők. Az iskolai szakképzés céljai több szinten valósulnak meg. Feladat-ellátási hely szerint: I. szakközépiskolai képzés II. szakiskolai képzés I. Szakközépiskolai képzés A képzés célja az általános műveltséget megalapozó 4 középiskolai évfolyamon felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára, majd azt követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyamon felkészítés a szakmai vizsgára. Képzési idő: 4 év + OKJ szerinti szakképzési évfolyam 4
Érettségi utáni szakképzés Az iskolánkban és a más iskolákban érettségizett tanulók számára is biztosítjuk a szakmatanulás lehetőségét bármely szakmában, amelyet az iskolánkban oktatunk. Képzési idő az OKJ-ban meghatározottak szerint. II. Szakiskolai képzés A szakiskola 9-11. évfolyamán közismeret és szakmai ismeretek oktatását végezzünk. A korábbi általános műveltséget megalapozó 9-10 évfolyamra épülő 11-12. évfolyamon csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás történik. Szakképző évfolyamok A szakképzés megszervezésénél figyelembe vett törvények, rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről valamint: - a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - 37/2013.(V.28) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról - a 1/2010. (II. 5.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról - a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet - 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről Iskolánk a normál szakiskolai képzés szakképző évfolyamaira csak az alapszakmákra és azok elágazásaira iskolázhat be. Rész-szakképesítés megszerzésére akkor van lehetőség, ha a tanuló az adott szakma összes követelménymodulját nem tudja elsajátítani, így szakmunkás-bizonyítványt nem szerezhet. Meglévő ismeretei alapján azonban a rész-szakképesítések követelménymoduljait, ha teljesíti, akkor rész-szakképesítést szerezhet. Az új típusú modul rendszerű, kompetencia alapú szakképzésben a szakmák követelményei követelménymodulokból épülnek fel. A követelménymodulokhoz egy vagy több tananyagegység van rendelve, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Iskolánk a tananyagegységekből akár több összevont tananyagegységből egy tantárgyat tantárgyakat alakított ki melyek elmélet, gyakorlat, elméletigényes-gyakorlat illetve ezek kombinációiból álló tananyagelemek alkotnak. Év közben ennek megfelelően tantárgyak értékelése folyik, félévkor és tanév végén egy-egy tantárgy záró osztályzata kerül a bizonyítványba. 5
A központi programok az SZVK-k és a helyi tanterveink a mellékletben találhatóak. A szakmai képzés évfolyamain a heti óraszám 32-35 óra. Ez az óraszám magában foglalja az elméleti és a gyakorlati óraszámokat is. A modulrendszerű szakképzés óraterve lehetőséget biztosít arra, hogy a heti óraszám 20 %-át, a legújabb OKJ szerinti képzésre vonatkozó szakmai kerettantervek pedig arra, hogy a heti óraszám 10%-át SZABADSÁV-ként hasznosítsuk. Ezek az órák a központi program ajánlása alapján kerülnek felhasználásra úgy, hogy a programban meghatározott elméleti-gyakorlati képzés aránya ne változzon. A szakmai képzésnél az elmélet-gyakorlat arányát a szakmák jóváhagyott központi programjai, kerettantervei tartalmazzák. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány. Iskolánk modulzáró vizsgákat nem szervez. A modulok tananyagegységek egy-egy illetve összevont (tantárgyak) teljesítését az év végén kapott osztályzat igazolja, minősíti. A sikertelen év (bukás, kimaradás stb.) esetén a tananyagegységek egy-egy illetve összevont (tantárgyak) újbóli ismétlése szükséges, felmentés nem adható. A modul rendszerű szakképzés lehetőséget biztosít a beszámíthatóság alkalmazására. A másodszakmás képzésben részt vevő tanulók az első szakma megszerzésekor már sikeresen teljesített modulokat bizonyítvánnyal tanúsítva, más iskolából érkezőknek is! a második szakma elsajátítása folyamán még egyszer nem kell, hogy tanulják illetve vizsgázzanak azokból, amennyiben a két szakképesítésben azonos modulok találhatóak. Másodszakmás képzés A nálunk tanuló diákoknak az első sikeres szakmai vizsga után lehetősége van második szakképesítés megszerzésére. A modul rendszerű szakképzés lehetőséget biztosít a beszámíthatóság alkalmazására. A másodszakmás képzésben részt vevő tanulók az első szakma megszerzésekor már sikeresen teljesített modulokat, a második szakma elsajátítása folyamán még egyszer nem kell, hogy tanulják, illetve vizsgázzanak belőle, amennyiben a két szakképesítésben azonos modulok találhatóak. A másodszakmát tanulóknak térítési díjat kell fizetnie. A térítési díj kifizetése történhet egy összegben a tanév kezdetén, illetve kérvény esetén engedélyezhető a részletekben történő fizetés az igazgató által meghatározott ütemezés szerint. Gyakorlati képzés A gyakorlati képzés szinterei: a.) iskolai tanműhely, tankonyha, oktatóterem b.) külső gyakorlati képzőhely vállalkozók, vállalkozások, intézmények Mindkét típusú helyszínen a képzést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről alapján kell megszervezni. 6
A külső gyakorlati képzőhelyen a tanulókat tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással lehet foglalkoztatni. A gyakorlati képzőhely ellenőrzését a Kereskedelmi és Iparkamara és a magyar Agrárkamara végzi az iskola képviselőjével közösen. Az iskolai tanműhelyben, tankonyhán a szakképzésben résztvevő 9. évfolyamos tanulók első tanév végéig vesznek részt alapképzésben. A második és harmadik évben általában külső gyakorlati helyen folytatódik a gyakorlati képzés. A külső gyakorlat mellett havonta részt vesznek (1-2 nap) benti gyakorlaton is a diákok. A képzés csoportbontásban történik. Az iskolai tanműhely feladatai: Az egyes szakmák központi programjainak, kerettanterveinek megfelelően az előírt gyakorlati ismeretek elsajátíttatása a szakmai és vizsgáztatási követelmények szerint. 7
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Az iskolában, kollégiumban folyó nevelő-oktató munka alapelvei Intézményünk nevelői és oktatói hisznek a nevelés lehetőségében, munkájuk fontosságában, tisztában vannak felelősségükkel. Az alábbi pedagógiai elveket tartjuk munkánk során alapvető jelentőségűnek: A klasszikus emberi értékeken alapuló általános és szakmai műveltséget megalapozó ismeretek közvetítése. A partnereink igényeinek és a társadalom elvárásainak megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanulócentrikus nevelés és oktatás. Az életkori sajátosságok figyelembevétele. A képességek differenciált, egyénre szabott fejlesztése. Ellenőrizhetőség biztosítása az iskolai élet minden területén. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulók, szülők, és tanárok jól érezhetik magukat, nyugodt körülmények között dolgozhatnak, tanulhatnak. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, bevonjuk neveltjeinket az iskolai és kollégiumi életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit a tanítás- tanulás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, A kollégiumi nevelés fontosabb alapelvei: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; az alapvető erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés 1.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, 8
akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. ( 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről) 1.1.2.1. A nevelő-oktatómunkánk céljai, feladatai: Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Differenciált személyiségfejlesztés, gyermekközpontúság. Korszerű, a XXI. század igényeinek megfelelő természet- és társadalomtudományos alapműveltség kialakítása. A keresztény értékek közvetítése, a világvallások megismerése. Tanulóink egészséges életmódjának megalapozása, nevelése. Erkölcsi nevelés. A logikus gondolkodás fejlesztése. Modernizációs műveltség fejlesztése. Környezeti nevelés. A természeti környezet értékeinek megbecsülése a velük való együttélés képességének kialakítása. Esztétikai nevelés, igényesség a környezetkultúrában. Az önálló életkezdés ismereteinek, készségeinek megalapozása. Reális nemzettudat kialakítása. Tanulóink legyenek nyitottak a hazánkban és Európában élő más népek, népcsoportok megismerésében és megbecsülésében. A szülőföld, a lakóhely értékeinek megismerése, megbecsülése és ezekhez való kötődés kialakítása. Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra Feladatunk a Nemzeti Alaptantervnek (NAT-nak) megfelelő általános ismereteket nyújtó oktatás és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés. A kitűzött célok differenciált, az egyéni adottságokra alapozott sikerkritériumok elérése érdekében fejlesztjük diákjaink: kulcskompetenciáit, kiemelten: szövegértés, szövegalkotás, matematikai eszköztudás gondolkodását kommunikációs képességét döntési képességét érdeklődését a világ dolgai iránt egészséges életmódra törekvését önismeretét, önfegyelmét. A kimeneti eredményesség kritériuma, hogy sikeres érettségi, és szakmai vizsgát tegyen minden diákunk. 9
1.1.2.2. A nevelési oktatási munka pedagógiai eszközei, eljárásai: A célokat és a feladatokat a tanórai és a tanórán kívüli nevelőmunka során a személyi, a tárgyi feltételek optimális (költséghatékony) és változatos pedagógiai, módszertani eszközökkel valósítjuk meg. A módszerek megválasztásának szempontjai: a nevelés oktatás célja, a tanulók életkori sajátosságai, képességei, egyénisége, a didaktikai feladatok jellege, a tanítási tartalom, a tantárgyak sajátosságai, a pedagógus személyisége, az iskola tárgyi feltételei. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a nevelőtestület által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen, példamutatás, stb. révén érvényesül. Iskolánk nevelői által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását elősegítő módszerek magatartási modellek bemutatása, közvetítése tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - elbeszélés - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita A szakközépiskolában a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A képzési sikerkritériuma, hogy a tanulók alkalmassá váljanak a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. 10
A szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítani a kulcskompetenciák fejlesztésére, a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére. A szakiskola alapvető küldetése, hogy elősegítse a neveltek társadalmi-gazdasági beilleszkedését, munkaerő piaci kompetenciáinak kifejlesztését. A képzés sikerkritériuma, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra és önálló életkezdésre képes fiatalokká váljanak. Lehetővé kell tenni a korábban szerzett hátrányok ledolgozását, piacképes szakképesítés megszerzését. Legyenek képesek sikeres szakmai vizsgát tenni, esetenként leérettségizni, újabb szakmát megtanulni. 1.1.3. Kollégiumunk az alábbi célok elérésére törekszik a tanulók nevelése során: A tanulási kultúra fejlesztése terén: A folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása. A folyamatos tanuláshoz szükséges tanulástechnikai ismeretek elsajátítatása. Tanulási kedv fejlesztése. Adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése. A kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése. Felzárkóztatás, tehetséggondozás és pályaorientáció terén: Társadalmi munkamegosztásra való felkészítés. Családpótlás. A társadalmi mobilitás egyéni lehetőségeinek biztosítása. A társadalmi egyenlőtlenségek káros hatásainak enyhítése. Szocializáció. A tanulók személyiségének és képességeinek sokoldalú fejlesztése. Közösségi életrend és normarendszer fejlesztése terén: A szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és ez szerinti viselkedés elősegítése. Alapvető etikai és illemtani ismeretek elsajátítása. Az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése. Családi életre nevelés segítése. Egészséges és a kulturált életmódra nevelés terén: Az egészséges életmódra és a kultúra iránti igényességre nevelés a személyes kompetencia motívum- és képességrendszerének fejlesztését szolgálja. Cél az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása. A szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztése. Önismeret fejlesztése terén: Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése, képességek kialakítása. Szenvedélybetegségek elkerülésének segítése. Az önismeret és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása 11
A korszerű világkép elemeinek tudatosítása. Az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzése, tevékenységek gyakoroltatása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat permanens feladata. A NAT-ban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. Szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az iskolai nevelőmunkában: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki az érdeklődés igényét, a tájékozottságot, találékonyságot, a rugalmasságot, aktivitást, nyitottságot, problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában magabiztosságot, határozottságot, kreativitást feltételez, az ismeretszerzés, a tudás megújítása váljon számukra magától értetődő igénnyé. A személyiségfejlesztés főbb területei: a tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. a tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok a magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő készségek megalapozása A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése: Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni, legyenek megfontoltak a párválasztásban. Akarati tulajdonságaikat tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. Ismerjék önmaguk pozitív és kevésbé jó tulajdonságait, tudják, mire képesek. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek konvertálható alapokkal, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyenek képesek önmaguk menedzselésére. 12
1.2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésének fontosabb feladatai nevelési területenként: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladatok: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és a keresztyén erkölcsi értékek elfogadása. A tanulók értelmi nevelése. Feladatok: Az értelmi képességek, fejlesztése A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladatok: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladatok: A környező természettel, a társadalommal kapcsolatos viselkedés, szokásrendszer kialakítása. A közösséggel, a családdal kapcsolatos attitűdök, szereptanulás kiteljesítésének segítése. A tanulók akarati nevelése. Feladatok: Az önismeret, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a kötelességtudat fejlesztése. A tanulók nemzeti nevelése. Feladatok: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladatok: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladatok: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A szakmai gyakorlaton végzett kitartó igényes munka. A tanulók testi nevelése. Feladatok: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A káros szenvedélyek hatásainak megismerése, életmód torzító magatartások, szokások elkerülésének megismerése. 13
1.2.3. A kollégium szerepe: A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje; szervezésének pedagógiai elvei a kollégiumban A kollégium alapvető funkciója otthont biztosítani a családjuktól távol tanuló diákok számára. Általános céljai és feladatai a társadalmi szükségletek, illetve a diákok szükségletei felől közelíthetők meg, mely utóbbi a (családi) szocializációval, illetve az iskolai felkészítéssel van legszorosabb összefüggésben: értékek és tudás (kulturális, magatartásbeli és praktikus ismeretek) átadásával és közvetítésével, a műveltségbeli és szociális hátrányok csökkentésével, szocializációval, személyiségfejlesztéssel, a tehetség kibontakoztatásával segíteni, megalapozni az életben való eligazodást, helytállást. Szocializáció: A közösségi együttélés elemi szokásrendjének kialakítása, mely megalapozza a kortárs csoportokon belüli kooperációt, a team-munkát. A tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való jog rendeltetésszerű gyakorlása, a társak jogainak tiszteletben tartása. A személyi tulajdon védelme. A saját és a társak egészségének védelme. Értékközvetítés, motiválás: A közvetlen környezet alakításában a kollégiumi életrend és környezetkultúra biztosításával a kollégiumi nevelés olyan értékeket közvetít, amelyeket a tanulók a későbbiekben is fel tudnak használni. A környezet épített és természeti értékeinek megbecsülése, rendben tartása. A közösségi élet szabályainak betartása egy társadalmilag hasznos, egyénileg pedig értékes életmódmodell megalapozása. Önállóság, önmaguk és a társaik iránti felelősség kialakítása. Felzárkóztatás és tehetséggondozás: A felzárkóztató funkció a tanulmányi eredményektől függően szervezett keretben kötelező szilenciumi foglalkozások formájában és az iskolával közösen szervezett felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglakozások révén valósul meg. A megfelelő, hatékony tanulási módszer elsajátítása. A jó képességű és szorgalmú tanulók szabad szilenciumon vesznek részt. A tanulási zavarok leküzdése egyéni vagy csoportos segítségadással a feladatok elvégzésének ellenőrzésével. Szabadidő hasznos, igényes felhasználása. A kollégium kortársi közössége lehetőséget teremt a differenciált személyiségfejlesztésre, a különböző területeken jelentkező adottságok, tehetségek megjelenítésére, kibontakoztatására. 1.2.4. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei: A társadalmi szerepekből fakadó együttélési szabályok megtanulása, alkalmazása: bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség Csoportszabályok kialakítása, csoportszokások, hagyományok Értékelési rend, a tevékenység jutalmazása, büntetése Beszélgetések, didaktikus játékok Túrák, séták 14
Iskolán kívüli szervezett programok (mozi, színház, kiállítás, stb.) Komplex foglalkozások (képzőművészeti, zenei, irodalmi) Sportvetélkedők, sportfoglalkozások Felelősi rendszer működtetése során Versenyek, pályázatok Ünnepségek, megemlékezések Osztályünnepségek Kollégiumi rendezvények Az iskola és a kollégium közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az intézmény közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában, kollégiumban szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A mindenkori felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése stratégiai fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák kialakítását az oktatás valamennyi szintjén érvényesíteni kell. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszára az önpusztító életmód a jellemző. Társadalmi szinten csak akkor tudunk változtatni a már-már kritikussá váló egészségi helyzeten, ha a meglévő betegségek gyógyítása mellett, vagy részben helyette a kiváltó okok (ti. a dohányzás, a mértéktelen italozás, az egészségtelen táplálkozási szokások és a vészes mozgásszegénység stb.) megszüntetése, illetve kialakulásának a megelőzése kerül előtérbe. Az egészséges fiatal generáció felnevelése az egyén, a család és az egész nemzet közös érdeke. Bizonyított tény, hogy minél korábban találkoznak a diákok az egészséges életmód (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) alapjaival, annál egészségesebben kerülhetnek ki az iskolapadból. Nagyon fontos tehát, hogy a tanulóifjúság időben ismerje fel az egészség értékjellegét, hiszen ebben az életkorban még érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre. Ez pedig nagyban meghatározza az életmódjukat, szokásaikat végső soron az életideálokat, a preferenciák kialakulását. 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Célja, hogy az egészség kulturális szint növelésével, az életmód javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen életmód, a környezeti tényezők, a hiányzó prevenciós tevékenységek közvetlenül befolyásolják a mai ember egészségi állapotát. Az iskolai és a kollégiumi egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelés feladatai: Osztályfőnöki órán és a kollégiumban: - állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; 15
Közismereti órákon: - ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; - legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; - tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatását; - legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; - ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; - érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát - sajátítsák el a felelősségteljes döntés képességét, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez: a biológiai tantervekben a táplálkozás, a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok szerepelnek; kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani hatásaival és egészségkárosító tulajdonságaival foglalkoznak. A testnevelés óra és a mindennapos testedzés kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. A mozgásélmény öröme és az egyénhez mért követelményszintek ösztönzik a tanulókat képességeik és akaratuk fejlesztésére. Az állóképesség, az edzettség kifejlesztése, a jellemépítés, a jellemformálás a továbbtanulás szempontjából igen fontos. A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a fiatalok testfelépítését, erősíti a gerincet, növeli az izmuk tömegét, szabályozza annak működését, valamint a szervezet zsírtartalmát. Biztosítja az egyenletesebb, harmonikusabb testi fejlődést, ami különösen fiatalkorban fontos, mert ebben az időszakban fokozott a kiegyensúlyozatlanság veszélye. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása osztályfőnöki, biológia, testnevelés és szakmai órákon és egészségnapon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Iskolánk minden tanulója ismerje fel az alábbi sérüléseket, betegségeket, állapotokat, mérgezéseket és alapszinten elsősegélyt tudjon nyújtani, a szakszerű segítségnyújtás megkezdéséig. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: tanórai előadások egészségnap gyakorlati oktatás munkavédelmi oktatás kollégiumi csoportfoglalkozás 16
Az alapismeretek elsajátítása során a következő sérülések, betegségek, állapotok felismerése és a szakszerű ellátásukig az elsősegélynyújtás ismerete elengedhetetlen. -Mechanikai sérülések: törés, ficam, rándulás, vágás, metszés, szúrás, agyrázkódás, sebek ellátása. -Mérgezések: alkohol-, gyógyszermérgezés, kábítószer túladagolás, kávé, cigaretta, energiaital túlzott fogyasztása, CO mérgezés, CO2 mérgezés. -Betegségek:- epilepszia, cukorbetegség. -Egyéb: ájulás, égés, folyadékhiány, helytelen táplálkozás, hányás, félrenyelés, vízbe fulladás, hasi görcsök. Minden tanuló ismerje meg a BLS eszköz nélküli újraélesztés lépéseit. Tanulóinknak ismerniük kell a mentő hívásának módját. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola és a kollégium - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, team-munka, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumokban nagyobb közösségegységet jelenthet egy-egy csoport, tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak. A kollégiumok nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy. Sok, a fiatalokat igazán megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A beilleszkedési vagy/és magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell a visszahúzódó, csendes diákokra fordítanunk az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely tanuló a perifériára kerüljön, elmagányosodjon. Ezért erősíteni kell a csoportban is a toleranciát, a felelősségérzetet, az egymásra figyelés érzését, másfelől pedig a nevelő indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra 17
A közösségfejlesztés szervezeti formái: Osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. A tanulók a csoportbontásos tanítási órák kivételével a tanórák többségét az órarend szerint közösen töltik. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, amely önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Kollégiumi csoport: A kollégiumi közösség legkisebb, általában évfolyam szinten szerveződő formája. A közösséghez tartozás különböző, egymásra épülő szinteken valósul meg. A legkisebb egység az egy szobában lakók közössége. E fölött áll a tanulói csoporthoz tartozás, a kollégiumhoz való tartozás, a nemzethez tartozás és az európaiság. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés is. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. Foglalkozások, tevékenységek szervezése: A közösség és az egyén jogait tiszteletben tartó, következetesen szabályozott, ugyanakkor barátságos kollégiumi légkört a nevelők a magasabb évfolyamon tanuló kollégistákkal együtt alakítják és ellenőrzik. 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Kooperatív tanítási-tanulási módszerek A tanítás-tanulás során a nevelők a kooperatív tanítási-tanulási módszerek, a csoportos foglalkoztatás és a team-munka révén elősegítik a tanulócsoporton belüli szocializációt, a közösség belső fejlődést, a valóságos csoport kialakulását. Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel A lakóhely, az intézményi környezet kulturális hagyományainak megismerése, ápolása révén: tanulmányi kirándulások színház-, hangverseny-látogatások különböző szabadidős tevékenységek A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a német nemzetiségi nyelvoktatás és más művészeti (ének, rajz stb.) tantárgyban a kiemelkedő írók, költők műveivel, népünk és a nemzetiségi csoport történelmi múltjának megismerésével, hagyományainak bemutatásával fejleszteni kell a nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzésének igényét, a lokálpatriotizmust, a nemzeti értékek erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a szélesítjük tanulóink tájékozottságát, mutatjuk be országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a 18
tanulókat. E tevékenységek megvalósulása a más országokban történő eligazodást, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. Nemzetközi (elsősorban német nyelvterületen élőkkel) kapcsolatok felvétele Az iskola törekszik nemzetközi (elsősorban német nyelvterületen élőkkel) kapcsolatok felvételére, mely csereprogramokkal, pályázatokkal segíti a tanulók nyelvi fejlődését, más országok, népek szokásainak, életmódjának megismerését. Az egységesedő Európában nagyon fontos a szakmát tanulók számára a külföldi szakmai gyakorlatokon való részvétel. Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése: A közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel a természettudományok csoportjába tartozó földrajz, biológia, kémia, fizika, és a társadalomismereti körhöz és a szakmai oktatáshoz tartozó tantárgyak szemléletformáló hatása meghatározó. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy melyek a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára. Az osztályközösség fejlesztése: Az osztályközösség mint elsődleges közösség folyamatos fejlesztésének biztosítéka, hogy szakközépiskolában 9-12. évfolyamig szakiskolában 9-11. évfolyamon az osztályfőnök személye változatlan. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai mérésekkel. A nevelési módszerek változatos alkalmazása annak érdekében, hogy a peremhelyzetű tanulók osztályközösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. 9. évfolyam Az induló évfolyamba lépve a különböző településekről, iskolákból, osztályokból érkező tanulók ismerjék meg egymást és az iskola elvárásait, a velük szemben támasztott követelményeket. Ismerkedő nap szervezése. Az osztályt képviselő DÖK tagjainak megválasztása. A közösség szerveződésének elindulása. Az osztályközösség kialakítása, csoportszabályok kialakítása, együttélési szabályok megtanulása, alkalmazása, az osztályközösség hagyományainak kialakítása. 10. évfolyam Az DÖK tagjainak újra választásával, esetleges cseréjével kialakul a közösség központi magja, akik fokozottan bekapcsolódnak az iskolaközösség munkájába. A diákönkormányzat egyik fontos célja a diákhagyományok ápolása, fejlesztése, gyarapítása. Ebben az életkorban jelentkezik intenzíven az egyéni és közösségi érdek ütközése. Az osztály tagjainak meg kell találniuk, ki kell alakítaniuk a helyes magatartást. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és a felsőbb évesek példamutatásának. 11. évfolyamtól a záró évfolyamig A közösség érésének és kiteljesedésének időszaka. Felelősen dönthetnek az osztály egészét érintő kérdésekben. Közülük kerülhetnek ki az iskola diákvezetőségének tagjai, a közösségi programok kezdeményezői. A tanulók felnőttként tudják képviselni saját és közösségük érdekeit. Az osztály tagjai őszinte, reális értékelésükkel segítsék egymást a helyes, megfelelő életpálya kiválasztásában. 19
Az iskola közéletében felkészülnek az állampolgári jogok gyakorlására. Felelősséggel döntenek fontos, életpályájuk, karrierjük szempontjából döntő kérdésekben. Átadják az iskola hagyományait az alsóbb éveseknek. A közösségépítésben kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a közös osztályprogramoknak, kirándulásoknak. 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Iskolai sportkör: A diákok tagságán alapuló közösség, melynek fontos szerepe van a mindennapi testedzés, a délutáni tömegsport foglalkozások szervezésében. Hatáskörébe tartoznak a házi sportversenyek, túrák szervezése, fizikai állóképességet követelő erőpróbák, Montenuovonap, egészségnap sportprogramjainak lebonyolítása. Segítői a testnevelő tanárok. Szakkörök, tanfolyamok: A szakköröket a pedagógusok szervezik. Önkéntes jelentkezés alapján szerveződnek. Létszámukat a köznevelési törvény szerint az intézményi SZMSZ szabályozza: Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások: matematika, német, magyar (szövegértés) Tehetséggondozás Kézműves Dráma Sulisok(k) A kollégiumi és iskolai közösségi nevelés céljainak megvalósítását segítik a hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola névadójának, Montenuovo Nándor emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés februárban. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja Október 23. Nemzeti ünnep Advent - Karácsony Február 25. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Március 15. Nemzeti ünnep Húsvét Április 11. Költészet napja Április 16. A holocaust áldozatainak emléknapja Pünkösd Június - Pedagógus nap Június 4. A nemzeti összetartozás napja Öt évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Folyamatosan frissül az iskola honlapja. 1.4.3. A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Diákönkormányzat: Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat a tanulók érdekének képviseletére önként szerveződött. Gazdag hagyományokkal rendelkezik. Működését az 2011. évi CXC. törvény a 20
nemzeti köznevelésről 48. és a saját működési szabályzata rögzíti Segítője: a megbízott DÖK patronáló tanár. A diákönkormányzat (DÖK) 3 tagú testület, melyet a diákság az osztályképviselők útján választ meg. Tanácskozását belső szabályzata szerint tartja. Munkáját patronáló tanár segíti. A diákönkormányzat tevékenységének területei, feladatai: a tanulók véleményének, javaslatainak, igényeinek megfogalmazása, kifejezésre juttatása önkiszolgáló tevékenység szervezése (ügyeleti tevékenység, körletrendezés) közhasznú munkák szervezése (felújító, javító tevékenység, stb.) érdekképviselet iskolai és kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, aktív részvétel közösségi hagyományápolás (színházlátogatás, házi bajnokságok, stb.) honismereti kirándulások szervezése (városnézés, múzeumlátogatás, kirándulás, stb.) külső kapcsolatok (más középiskolai, kollégiumi diákönkormányzatokkal) városi szintű rendezvényekbe való bekapcsolódás ( pl. iskolák, kollégiumok közötti sport- és kulturális találkozók, stb.) 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Intézményünkben az érdeklődésnek és lehetőségeinknek megfelelően szervezünk a tanulók számára a szabadidő hasznos eltöltésére szolgáló foglakozásokat. A kollégium nevelői és az iskola tanárai által szervezett foglakozások mellett külső szakemberek is szívesen tarthatnak foglalkozásokat a tanulók részére. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások a kötelezően választott és fakultatív foglalkozások keretei között kerülnek megszervezésre. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások feladatai: a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a foglalkozások során hangsúlyt kap a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; a szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik az iskolai és kollégiumi közösségeket; A kollégiumnak a rekreáció, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében széleskörű és folyamatos szabadidős tevékenységet kell biztosítani. A tanuló tevékenységének ilyetén korlátozása csak szervezési vagy pedagógiai megfontolások miatt történhet. Ezt a tanulóval minden esetben megfelelő módon közölni kell. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 21
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, szakmai, különbözeti, évközi, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 22
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére,. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességkört értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: Az átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése, gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Csoportbontás Szakkörök, érdeklődési körök szervezése Választható tanórai foglalkozások, Tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások Felvételi előkészítők, továbbtanulás Kulturális rendezvények látogatása Sportversenyek Kapcsolat a városban működő művészeti iskolával Kapcsolat a városi közművelődési intézményekkel (Kolpingház, Erzsébet Vigadó, városi könyvtár és múzeum, stb.) Kapcsolat a városi sportegyesületekkel (labdarúgás, kézilabda, atlétika) 23