AZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA Kajtár Gábor előadása 1 A következő témákat ajánlom figyelműkbe a felkészülés során: EUSz. 24. cikke Mik a főbb különbségek a pillérek között? Melyek a Lisszaboni Szerződés főbb változtatásai a KKBP területén? A KKBP jelenlegi intézményrendszere A KKBP jelenlegi jogforrási rendszere 2
LSz. előtt: a klasszikus pilléres szerkezet EU 1. pillér EK 2. pillér CFSP 3. pillér JHA szupranacionális kormányközi 3 A pilléres szerkezet Közös vonások Különbségek közös intézmények közös alapértékek közös alapelvek közös célkitűzések egyes közös rendelkezések szerződésmódosítás tagfelvétel intézményrendszer hatáskörök jogforrások 4
LSZ: 2 pillér továbbra is fennmarad EUSz. 24. cikk! 25-29. cikkek: KKBP jogforrások rendszere 40. cikk: a két pillér éles elhatárolására és kölcsönös védelmére vonatkozó hatásköri rendelkezés 42-46. cikkek: EBVP 47-55. cikkek: közös rendelkezések (jogalanyiság, szerződésmódosítási eljárások, területi és időbeli hatály, kilépés) 5 EUSz. 24. cikk a KKBP külön szabályok és eljárások hatálya alá tartozik a KKBP-t az Európai Tanács és a Tanács egyhangúlag határozza meg és hajtja végre jogalkotási aktusok elfogadása kizárt a KKBP-ban a KKBP-t az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre a Szerződésekkel összhangban az EP és a Bizottság e területre vonatkozó különös szerepét a Szerződések állapítják meg az EU Bírósága e rendelkezésekre vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel, kivéve e szerződés 40. cikke betartásának ellenőrzésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikke második bekezdésében meghatározott, bizonyos határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét 6
KKBP főképviselő Javier Solana (2008. január, House of Lords) The distribution of pillars in particular the second pillar and the autonomy within that is maintained, so foreign policy and the security parts will remain under the control of the Council, and all the decisions will be taken by unanimity. Nothing will change in that. On the modification of the treaties, the second pillar to use the jargon will be maintained as an intergovernmental body. a pillérek sine qua non feltétele nem az eltérő jogalanyiság, és nem is a szerződéses különállás a különböző politikák szupranacionális és az intergovernmentális jellege továbbra is fennmarad 7 Az új pilléres szerkezet EU 1. pillér volt EK és 3. pillér 2. pillér CFSP szupranacionális kormányközi 8
Az Európai Unió szerkezete ELSŐ PILLÉR (volt EK és JHA) alapvetően közösségi jellegű a Bizottság szerepe kiterjedt Tanács: túlnyomórészt többségi döntéshozatal az EP szerepe kiterjedt a Bíróság joghatósága kiterjedt MÁSODIK PILLÉR (CFSP) alapvetően kormányközi jellegű a Bizottság szerepe sokkal szűkebb T: főszabály szerint egyhangúság az EP szerepe rendkívül szűk a Bíróság joghatósága gyakorlatilag kizárt, kivéve EUSz. 40. cikk 9 Előzmények 1948: Brüsszeli szerződés 1949. április 4: NATO 1950-1954: Európai Védelmi Közösség (EDC) 1954: Nyugat-európai Unió (WEU) 1955 május 5: Németország a NATO tagja 1955 május 14: Varsói Szerződés Szervezete 1961: Fouchet-jelentés 1970: Európai Politikai Együttműködés (EPC) 1973: európai levelezők, munkacsoportok, COREU 1986: Egységes Európai Okmány 10
Európai Védelmi Közösség René Pleven fr. miniszterelnök terve 1952. május 27, Párizs Európai Hadsereg szupranacionális szervezet: vegyes nemzetiségű hadosztályok a Közgyűlésnek felelős hadügyminiszter nemzetek feletti Miniszteri Tanács utasítja 50 évre, közös szárazföldi és légi erők kísérlet Németország bevonására közös: kiképzés, sorozás, fegyverzet, oktatás, strukt. felép. 12 német hadosztály 1954: kudarc a francia parlamentben (319:264) 11 Nyugat-európai Unió 1948. március 17: Brüsszeli szerződés a gaz., szoc. és kulturális együttműködésről és az együttes védelemről 1954. október 23: Párizsi egyezmények Nyugat-európai Unió Tanácsa egyhangúság miniszteri és nagyköveti szintek Németország bevonása: új szövetséges Németország: NATO-tag (1955. május 5.) lehető legszorosabb kapcsolat a NATO-val párhuzamos tevékenység elkerülése három évtizedes álom (1954-1984) 12
Európai Politikai Együttműködés 1970. július 31, Luxemburg informális együttműködés 1986-ig évi két, majd négy külügym-i találkozó tagállami álláspontok harmonizálása közös álláspontok, közös akciók 13 Az EPC a nyugat-európai integráció kül- és biztonságpolitika terén megvalósított olyan kormányközi, diplomáciai együttműködési keretrendszer, amelyben a közös álláspont elérésére való törekvés kölcsönös bizalom, magas színtű kommunikációs rendszeren, a résztvevők közötti elmélyült szocializációs mechanizmuson és jóhiszeműségen alapult. 14
Az EPC működése Európai Tanács fontosabb nyilatkozatok elfogadása: Közel-Kelet, terrorizmus, kelet-nyugati kapcsolatok Külügyminiszterek Tanácsa évi négy találkozó a soros elnök országában közös nyilatkozatok és állásfoglalások Politikai Bizottság a külügyminisztériumok politikai igazgatóinak havi rendszerességű találkozója ad hoc munkacsoportok az EPC titkársága 15 Az EPC eredményei együttműködés az ENSZ-ben Helsinki folyamat 3. államokba akkreditált tagállami diplomaták koordinációja 16
1986: Egységes Európai Okmány közösségi jogalap törekednek egy európai külpolitika közös kialakítására és megvalósítására kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak minden általános érdekű külpolitikai kérdésről annak érdekében, hogy az egyeztetés, álláspontjuk közelítése és a közös cselekvéseik végrehajtása útján együttes befolyásuk a lehető legeredményesebben érvényesüljön egy európai külpolitikai identitás kialakítása 17 Megváltozott világpolitikai helyzet, új kihívások a bipoláris világrend vége új tagállamok csatlakozási szándéka a német egység létrejötte az amerikai külpolitika módosulása a jugoszláv válság 18
1992: MUSZ CFSP: második pillér, uniós jogalap WEU: a CFSP végrehajtási intézménye idővel közös védelemhez vezethet az Unió és a tagállamok határozzák meg és működtetik a CFSP-t Directorate General for External Relations (DG I.A.) 19 1997: ASZ konstruktív tartózkodás egyhangúság: fontos nemzeti érdek (Luxembourgi kompromisszum) a közös stratégia bevezetése tervező-elemző egység Fő Képviselő (Mr. CFSP) 1999-től képviselet: soros elnök + Bizottság Elnöke + Mr. CFSP egy közös védelmi politika fokozatos meghatározása az Unió határozza meg és működteti a CFSP-t 20
2001: NSZ megerősített együttműködés MUSZ. 17. cikk, WEU kiüresedése külpol-i tervező-elemző egység (PPEWU) hatékonyabb monitoring hosszú távú elemzés és tervezés munkaanyagok késztése segítségnyújtás (Fő Képviselő, Elnökség, Tanács) networking (tagállamok, Bizottság, WEU) ESDP bővítése 21 Reform Szerződés I. a RSz. az Európai Unióról szóló szerződést (EUSz.) és az Európai Közösséget létrehozó szerződést (EKSz.) módosította. az EUSz. elnevezése megmaradt, míg az EKSz. új elnevezése az Unió működéséről szóló szerződés ; az EUSz. és az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem alkotmányos jellegű szerződés (EUMSz.); nincs az Unió jelképeit említő cikk; az Európai Unió külön jogi személyiséggel rendelkezik, az Unió a Közösség helyébe lépett és annak jogutódja; az Unió külügyminisztere elnevezés helyére az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnevezés lépett; a Főképviselő egyben a Külügyek Tanácsának elnöke, illetve a Bizottság egyik alelnöke a RSz. külön rendelkezést tartalmaz a klímaváltozással kapcsolatos fellépésre. 22
Reform Szerződés II. megszűnik a régi pilléres szerkezet az EiT állandó elnököt kapott a Petersbergi feladatokat kitágították kölcsönös segítségnyújtási klauzula fegyveres agresszió esetére: EUSz.42 (7) cikk kölcsönös szolidaritási klauzula terrortámadás, természeti vagy ember okozta katasztrófa esetére: EUMSz. 222. cikk 23 Az EU külső tevékenységei Az EUMSz. V. rész, I-VII. cím (205-222. cikkek) EUSz. V. cím 2. fejezet: KKBP és KBVP 1. közös kereskedelempolitika 2. a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos politika 3. harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés 4. humanitárius segítségnyújtás 5. korlátozó intézkedések 6. nemzetközi megállapodások 7. kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel, harmadik országokkal 8. a szolidaritási klauzula közös kül- és biztonságpolitika (23-41. cikkek) közös biztonság- és védelempolitika (42-46. cikkek) Általános (közös) rendelkezések: EUSz. 21. és 22. cikk (közös elvek, egységes 24 célrendszer, az összhang biztosítása)
Intézményrendszer Henry Kissinger: kit hívjak fel? 1. Európai Tanács 2. Általános Ügyek Tanácsa 3. Unió Soros Elnöksége 4. Fő Képviselő 5. Bizottság (elnök) 25 Herman Van Rompuy Catherine Ashton
Európai Tanács CFSP-elvek általános iránymutatások közös stratégia a CFSP főbb prioritásai a 3 pillér közötti összhang biztosítása 27 Általános Ügyek Tanácsa formális / informális havi rendszerességgel határozatok ajánlások fellépés egységessége, eredményessége együttes fellépés közös álláspont 28
Rhodosz, 2003. május 2-3 27 külügyminiszter Közel-Kelet: + példa Iraki válság: - példa humanitárius segélyek újjáépítés tanulságok levonása ENSZ szankciók feloldása bagdadi misszióvezetők menjenek vissza (EU) CFSP és ESDP szükségessége az EU, mint globális tényező ha az USA-nak van, az EU-nak is lehetnek saját érdekei Rhodosz, 2003.május 2-3. 29 Politikai Bizottság az EPC idején az ÁÜT külpol-i előkészítése végrehajtás ellenőrzése, a munkacsoportok felügyelete a nemzetközi események figyelemmel kisérése a CFSP fő irányainak kialakításához való hozzájárulás Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC) Nizzai szerződés és a Tanács 2001/78/CFSP sz. rendelete kiterjedtebb hatáskör, gyakoribb ülésezés nagyköveti szinten a CFSP és ESDP lelke COREPER MUSZ: összhangteremtés a Tanács üléseinek általános előkészítése, rivalizálás jogi, pénzügyi, intézményi kérdések a Tanács munkacsoportjai (20-30db) európai levelezők, CORTESY levelezőrendszer 30
Az Unió soros elnöksége ülések napirendje külpolitikai akciók kezdeményezése döntések végrehajtásának ellenőrzése az Unió képviselete nk-i konferenciákon való részvétel Belgium: 2010. július 1 december 31. Magyarország: 2011. január 1 június 30. 31 32
Az Unió (volt) Fő Képviselője Mr. CFSP: Javier Solana Mrs. CFSP Catherine Ashton Főtitkárság, CFSP titkárság segíti a Tanácsot részt vesz: politikai döntések kialakításában előkészítésében, végrehajtásában a Tanács nevében eljár, tárgyal nem európai külügyminiszter személyi kontinuitás, CFSP szimbólum közvetít: Tanács & Bizottság (kettős tagság), tagállamok 33 Európai Külügyi Szolgálat a Főképviselőt segíti együttműködik a tagállamok diplomáciai szolgálataival a Tanács főtitkárságának, a Bizottság egyes szervei, valamint a tagállamok személyzetéből áll nagyobb összhang biztosítása az EU külső tevékenysége során, a hatékonyság növelése 34
Európai Tanács Általános Ügyek Tanács A Tanács Főtitkársága COREPER PSC Fő Képviselő CFSP tanácsosok Katonai Bizottság CFSP Egység PPEWU a Tanács munkacsoportjai Európai levelezők Katonai testület 35 A EU Bizottsága I. kormányközi jelleg: a Tanács dominanciája teljes mértékben részt vesz kezdeményezési jog a Tanácsnál kérdés intézése a Tanácshoz a Tanács rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezhet képviselteti magát / részvételi jog részvétel a CFSP költségvetés végrehajtásában jelentős apparátusa foglalkozik a CFSP-vel 36
Az EU Bizottsága (régi) II. CFSP, külügyek, alelnök Kristilina Georgieva: humanitárius segélyek elnök Karel de Kucht: kereskedelem Stefan Füle: bővítés, szomszédsági politika 37 A Bizottság külpolitikai szerepe Bizottság EUSz. V. cím EUMSz. kereskedelempolitika társult államok, tengerentúli országok kapcs. nemzetközi szervezetekkel környezetvédelem oktatás, ifjúság fejlesztési együttműködés 38
1967-ben szankció a katonai junta ellen Görögországgal kapcs. 1980/81-ben az EK jelentős élelmezési program mellett döntött Lengyelország támogatására (Szolidaritas) 1982 áprilisában az EK 77 napos teljes import-tilalmat vezetett be Argentínával szemben (Falkland-szigetek) 1987-ben Szíriával az EK területén kifejtett terrorista tevékenységekben való részvétele miatt: újabb 5 éves pénzügyi megállapodás elmaradása, magasabb pol. kapcs. megszakítása 1989-ben az EK felfüggesztett minden pénzügyi segélyt és kapcsolatot Kínával 1990 aug. kereskedelmi embargó Irakkal szemben 39 DG I External Relations: Relations with North America, the Far East, Australia and New Zealand) DG IA External Relations: Europe and the New Independent States, Common Foreign and Security Policy and External Missions) DG IB External Relations: Southern Mediterranean, Middle and Near East, Latin America, South and South- East Asia and North-South Cooperation) 40
Jogforrások - eszközrendszer elsődleges jogforrások MUSZ (V. fejezet), ASZ, NSZ * deklarációk, konklúziók másodlagos jogforrások: határozatok (EiT és T) ex. közös stratégia (common strategy) 26. cikk ex. együttes fellépés (joint action) 28. cikk ex. közös álláspont (common position) 29. cikk Ezek nem jogalkotási aktusok, mert azok elfogadása a 24. cikk alapján kizárt!!! 41 Európai Tanács határozat az EU stratégiai érdekei KKBP célkitűzések KKBP általános iránymutatások rendkívüli EiT ülésen stratégiai iránymutatások egyhangú szavazás 42
Tanács az EIT iránymutatások és stratégiák alapján kidolgozza a KKBPt határozatok az EU által végrehajtandó fellépés az EU által képviselendő álláspont ezek végrehajtási szabályai szavazás: egyhangú, kivéve EiT határozat alapján Főképviselői javaslat alapján, amire az EiT kérte fel végrehajtási határozat különleges képviselő kinevezése Kivéve: létfontosságú nemzeti politikai ok : egyhangúság! 43 EU fellépés (action) tartalmazza cél, hatókör, eszközök időtartam, végrehajtási feltételek fellépés meghatározott, konkrét helyzetre: demokratikus elvek, intézmények erősítése regionális politikai stabilitás erősítése konfliktusok megelőzése, rendezése hatékonyabb nemzetközi koordináció terrorizmus, kábítószer-kereskedelem elleni küzd. jó kormányzatok támogatása 44
EU állásfoglalás (position) az EU viszonyulását fejezi ki egy földrajzi, vagy tematikus kérdéshez nem tevőleges fellépés, hanem közös vélemény, közös értékelés a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti politikák megfeleljenek az uniós álláspontoknak 45 döntéshozó eszköz szavazás példa Európai Tanács közös stratégia egyhangú szavazás Common Strategy of the European Union of 4 June 1999 on Russia, 1999/414/CFSP ÁÜT együttes fellépés -egyhangú -qmv Council Joint Action 2004/570/CFSP of 12 July 2004 on the European Union military operation in Bosnia and Herzegovina ÁÜT közös álláspont -egyhangú -qmv Council Common Position 2001/443/CFSP of 11 June 2001 on the ICC ÁÜT - nyilatkozat -démarche egyhangú szavazás CFSP 128/98 Declaration by the European Union on a comprehensive approach to Kosovo, 27 October 1998 46
A CFSP célkitűzései (21.cikk) 1. az Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelme ; 2. az EU biztonságának megerősítése minden formában 3. a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megerősítése az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta célkitűzéseivel összhangban ; a nemzetközi együttműködés előmozdítása; a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása 47 Az Unió külpolitikájának dimenziói kereskedelempolitika: WTO, GSP, ACP északi dimenzió: USA, OECD, európai országok déli dimenzió: elmaradott régiók nemzetközi szervezetek: UN, G8 biztonságpolitikai dimenzió: WEU, ESDP Σ: heterogén uniós külkapcsolati rendszer 48
az EU külpolitikája regionális politika funkcionális politika Nyugat-Európa Transzatlanti kapcsolatok ACP országok Szomszédsági politika emberi jogok és demokrácia humanitárius segélyezés kábítószer-politika terrorizmus Dél-Amerika tömegpusztító fegyverek Mediterrán Nemzetközi Büntetőbíróság Ázsia ENSZ, ET Közel-Kelet 49