A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 216 első negyedévében 216. június 216. január-március között a magyarországi GDP a nyers adatok alapján,9%-kal bővült éves szinten, szezonálisan és naptári hatással igazítva,-kal nőtt a magyar gazdaság. Negyedéves bázison szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján,-ot csökkent a bruttó hazai termék. A gazdaság lassulása részben bázishatás eredménye (tavaly év elején 3,7%-os volt a növekedés, ill. 215 év végén kifutottak a 27-213-as uniós programozási időszakban elérhető közösségi források), részben az ipar központi ágazatának számító járműipar átmeneti visszaesésére vezethető vissza. Az új, 214-22-as uniós költségvetési időszak forrásainak kihelyezésével és az autógyárak felpörgő termelésével az idei év második felében várhatóan újra felgyorsul a gazdasági növekedés. 216 első három hónapjában az agrárium 3,-kal, az ipari kibocsátás,7%-kal, az építőipar 27,- kal csökkent, a szolgáltató szektor ugyanakkor 3,-kal bővült. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,9%-kal nőtt, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,-kal csökkent, az export és az import 5,7, ill. 7,-kal bővült. A gazdasági növekedés húzóerejévé felhasználási oldalról 2,8 százalékponttal hozzájárulva a GDP-bővüléséhez a végső fogyasztás, míg termelési oldalt tekintve az élénkülő belföldi keresletre erőteljesen támaszkodó és a,9%-os növekedést 1,6 százalékponttal támogató szolgáltató szektor vált az idei esztendő első negyedében. Az MFB legutóbbi vállalati felmérése alapján közel 6 milliárd forintra becsülhető a hitelezési piacon az a rés, amelynek betöltése segítheti az életképes pénzügyi koncepcióval bíró vállalatok versenyképességének javítását, és már rövid távon is lendületet adhat a gazdasági növekedésnek. A gap a mikrocégek körében különösen jelentős, elsősorban a hiteligénylés várható sikertelensége miatt elmaradó keresletből fakad, mérete pedig nagyjából a hitelek állományának egy éves csökkenésével mérhető össze. - - - - 26.I 26.III 27.I 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Negyedév/negyedév (bal t.) 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Év/év (jobb t.) 216.I - - - - A tartalomból A fogyasztás élénkülése és az export lehetőségek szűkülése is a külkereskedelmi aktívum ellen hat... (4. oldal) A lassuló beruházási dinamika a következő negyedévekben ismét élénkülhet... (5. oldal) Dinamikusan nyitotta a második negyedévet az ipar, az építőipari áttörés még nem következett be... (6. oldal) A kiskereskedelmi forgalom bővülését számos tényező segíti a tavaszi hónapoktól... (7. oldal) A munkaerőpiac élénkülése és a jövedelmek növekedése a gazdasági növekedés egyik fő támasza... (8. oldal) A nyersolaj világpiaci drágulása Magyarországon egyelőre csak az üzemanyagárakban érezhető... (9. oldal) A hitelintézeti szektor első negyedéves nyeresége többéves szintre emelkedett... (1. oldal) A forinthitelek állománya az idei év minden hónapjában bővült... (11. oldal) A Fitch felminősítő döntése lendületet adott a forint euróval szembeni erősödésének május végén... (12. oldal) Egyre biztosabbnak tűnik az idei évre kitűzött államháztartási hiánycél elérése... (13. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A növekedés szerkezete termelési szemszögből A mezőgazdaság 3,-os visszaesést szenvedett el 216. január-március között az előző év azonos időszakához képest, a következő negyedévekben a volatilis teljesítményt nyújtó szektort a tavalyi alacsony bázis is segítheti. Kis súlya révén az agrárium,1 százalékponttal rontotta a gazdasági növekedés ütemét 216 első negyedévében. 216 első három hónapjában az ipari kibocsátás,7, ezen belül a feldolgozóipari termelés,7%-kal mérséklődött éves összehasonlításban. Az ipar meghatározó súlyú alága, a járműgyártás termelésének volumene 1,-kal csökkent éves összevetésben, és több ágazat teljesítménye ugyancsak elmaradt az egy évvel korábbitól, aminek teljes ipari termelésre gyakorolt hatását a növekvő kibocsátást elérő nagyobb ágazatok (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; élelmiszer, ital, dohány-termék gyártás) csak részben tudtak ellensúlyozni. Az év eleji átmeneti visszaesést jelzi, hogy áprilisban éves szinten már 5,-kal nőtt az ipari termelés és az ütem fennmaradhat a következő hónapokban is az autógyárakban véghezvitt tervezett típusváltásokat követően. A január-március között regisztrált,9%-os GDP-növekedést összességében,1 százalékponttal fogta vissza a szekunder szektor (2. ábra). Az építőipar 216 első negyedévében 27,-os ütemben esett vissza, az ágazat lassulását az előző hónapokban a megrendelések és a teljes rendelésállomány csökkenése előrevetítette. Az építőipar viszonylag kis gazdasági súlya ellenére,7 százalékponttal vetette vissza a gazdasági növekedést 216 első három hónapjában. Ugyanakkor a kilátásokat javítják a gazdaságpolitikai intézkedések (ÁFA csökkentés, otthonteremtési támogatások), amelyek révén az év első hónapjaiban több negyedéves szünet után nőttek az ágazatban a beruházások. A szolgáltató szektor kibocsátása a tavalyi negyedik negyedévhez hasonlóan 3,-os növekedést ért el (év/év). Az egyes alágak mindegyike bővült a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat kivételével, azonban utóbbi is csupán,-kal esett vissza. A tercier szektor összességében 1,6 százalékponttal segítette az első negyedévben a gazdasági növekedést, és amellett, hogy negyedik egymást követő hónapban múlta felül az ipar növekedéshez való hozzájárulását, egyben a növekedés fő tényezőjévé is vált a termelési oldalon 216 első hónapjaiban. Ebben szerepet játszott, hogy a szolgáltatások relatíve nagymértékben támaszkodnak a belföldi vásárlóerőre, és a hazai kereslet az MFB legutóbbi vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során gyűjtött céges visszajelzések alapján növekvő húzóerővel bír (3. ábra). százalékpont 6 5 4 3 2 1 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, százalékpont 2. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 213. ősz 214. tavasz 214. ősz 211.III 215. ősz 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 5, 2,, -2, -5, -7, Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) 3. 1. ábra: A következő 12 hónapban a forgalom bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége* BELFÖLDI PIACOK Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 213. ősz KÜLFÖLDI PIACOK 214. tavasz 214. ősz Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 4. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Nettó export (bal t.) Végső fogyasztás összesen (bal t.) 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 5. ábra: A finanszírozási hitel gap összetétele vállalatméret szerinti bontásban 215.III 216.I Bruttó felhalmozás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) -1, 215. ősz 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, A növekedés struktúrája felhasználási szempontból 3 25 Vállalatszám (db) 6 5 Hitelösszeg (mrd Ft) A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás a növekvő bérek, élénkülő foglalkoztatás nyomán 3,9%-kal, utoljára 24 derekán látott ütemben emelkedett az év első negyedében (év/év). A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,-kal esett vissza, amiben jelentős szerepe volt a közösségi források átmeneti csökkenésének, míg az export és az import 5,7, ill. 7,-kal bővült éves bázison. A gazdasági növekedés húzóerejévé felhasználási oldalról a végső fogyasztás vált, amely 2,8 százalékponttal támogatta a GDP-bővülést. 2 15 1 5 Mikrocég 4 3 2 1 Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Mikrocég Kisvállalat Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 215. ősz Középvállalat Nagyvállalat 2 216. június
A fogyasztás ilyen mértékű szerepére 23 vége óta nem volt példa a magyar gazdaságban. Az előző negyedévekben lendületét vesztő nettó export a külpiaci kereslet mérséklődése és az élénkülő hazai fogyasztás importvonzata nyomán közvetlenül egyre kevésbé járul hozzá a gazdasági dinamikához, sőt 216 első negyedében a nettó export,2 százalékponttal fogta vissza a GDP-növekedést. Ugyanakkor egyéb csatornákon keresztül (pl. foglalkoztatás, ipari megrendelések, technológiaimport, stb.) révén a külkereskedelem továbbra is kulcseleme a gazdasági felzárkózásnak (4. ábra). Finanszírozási rés a magyar gazdaságban A Magyar Fejlesztési Bank 215. őszi reprezentatív kérdőíves vállalati felmérése során feldolgozott vállalati válaszokra támaszkodva lehetőség nyílt arra, hogy a vállalkozások életképességének mértéke, az előző egy év során szerzett forrásbevonási tapasztalatai valamint a hitelfelvételi tervek alapján megbecsüljük annak a finanszírozási résnek a nagyságát, aminek a betöltése javíthatja az életképes cégek versenyképességét és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Ez a rés (vagy másképp fogalmazva gap) abból adódóan keletkezik az életképesnek tekinthető (pozitív saját tőkével rendelkező, a következő 12 hónapban bel- és külföldi piacain is legalább stabil eladásokkal számoló) cégek körében, mert valamilyen okból elutasításra kerül (részben vagy teljesen) ezeknek a vállalkozásoknak a hitelkérelme, vagy a kapott hitelajánlatot annak kedvezőtlennek ítélt feltételei miatt nem fogadják el a vállalatok, vagy pedig a kérelem elutasításától tartva eleve nem is próbálkoznak kölcsön iránti igényükkel pénzintézetekhez fordulni. A felmérés során beérkezett válaszokból kiindulva valamint a használt magyarországi cégadatbázis alapján a hazai vállalat szektor összetételét figyelembe véve cégméret, ágazat szerinti bontásban és nemzetgazdasági szinten is megbecsülhető ennek a résnek a nagysága. Összesen 32 ezer, ezen belül a mikrocégek körében mintegy 3 ezer, a kisvállalatok között közel 2 ezer, a középvállalatok csoportjában 4-5 körüli, míg a nagyvállalatok között tucatnyi cég tartozik abba a vállalatcsoportba, ahol hitelezési rés mutatható ki (5. ábra). A hitelkérelem részbeni elutasítása miatt mintegy 8 ezer, a teljes elutasítás révén 5 ezer, a hitelajánlat vállalatok részéről történő elutasítása következtében 2, a hitelajánlat be nem nyújtása nyomán pedig 19 ezer cég szorul ki a hitelezési piacról. A finanszírozási gap becsült nagysága figyelembe véve, hogy a részben elutasítottak a hiteligény mekkora hányadát kapják meg 57 milliárd forintra tehető, ami a 216. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,-át éri el. A finanszírozási rés mintegy tizede a részleges hitelkérelem elutasítás eredménye, ötöde a teljes elutasítás következménye, 3--a a hitelajánlat kérelmezői oldalról történő visszamondásából fakad és nagy hányada, mintegy kétharmada annak az eredménye, hogy a vállalatok meg sem próbálkoznak hitelkérelmet benyújtani, mert visszautasítástól tartanak (6. ábra). 6. ábra: A finanszírozási hitel gap összetétele a rés eredete alapján (mrd Ft) 388,6 48,1 114,2 18,8 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 215. ősz Részben elutasított hitelkérelem Teljesen elutasított hitelkérelem Visszalép a vállalat a kedvezőtlen hitelajánlattal szembesülve Nem is próbálkozik hiteligényléssel, mert visszautasításra számít Finanszírozási gap 7. ábra: Vállalati hitelállomány változás és finanszírozási gap ágazati bontásban (mrd Ft) 12 1 - Agrárium 12 7 2 - Energetika 1 3 - Élelmiszeripar 1 4 - Könnyűipar 8 5 - Vegyianyag-, gyógyszergy. 6 6 - Fémfeldolgozás 7 - Építőipar 4 2 8 1 8 - Gépipar 13 6 9 - Turizmus -INDIKÁTOR 9 1 - Kereskedelem, 11 gépjárműker. és -javítás 4-7 -6-5 -4-3 -2-1 1 12 - Ingatlanügyletek vállalati felmérés 215. ősz 2 5 3 11 - Szállítás, raktározás Hitelállomány változás (28. szeptember - 216. március) 13 - IKT szolgáltatások Szektorális és ágazati bontásban a gap 7,-a a mezőgazdaságban, harmada (34,-a) az iparban és több mint fele (58,-a) a szolgáltató szektorban mutatható ki. Jelentős (1 milliárd forint körüli) a finanszírozási rés az építőiparban és az ingatlanügyletek esetében, a kereskedelem, gépjármű kereskedelem- és javítás iparágban. A Magyar Nemzeti Bank hitelezési statisztikáiban szereplő ágazatok közül 13 esetében lehetséges a számokat az MFB vállalati felmérésében lévő iparággal összevetni. A 13 ágazatban kihelyezett kölcsönök összege a 216. márciusi teljes vállalati hitelállomány túlnyomó részét (84,7%-át) felöleli. Ezekben az iparágban 28. szeptember és 216. március között 1574 milliárd forinttal süllyedt a kölcsönök állománya, ami nagyjából háromszorosa a 215. őszi felmérés alapján becsült gap-nek. A finanszírozási rés általunk becsült nagysága ugyanakkor nagyságrendileg azonos a vállalati hitelállomány 216. áprilist megelőző 12 hónapos változásával (-396,2 milliárd forint). A válság óta a hitelállomány jelentősen süllyedt néhány olyan iparágban (építőipar, ingatlanügyletek, kereskedelem), amelyeket a krízis során megváltozott banki üzletpolitika az átlagnál jobban sújthatott, így a finanszírozási rés is viszonylag magas ezekben a szegmensekben. Ugyanakkor több ágazatban alacsony a finanszírozási gap, és közülük több esetében (energetika, gyógyszergyártás) a nagyobb vállalatméret egyfajta természetes védelmet tudott adni a legnehezebb időszakokban és kevésbé szorultak ki ezek a vállalatok a hitelpiacról. 3 216. június
Külkereskedelem, fizetési mérleg A fogyasztás élénkülése és az export lehetőségek szűkülése is a külkereskedelmi aktívum ellen hat 216. január-március között a magyarországi export 5,7, az import 7,-kal bővült éves szinten, míg a nettó export összességében,2 százalékponttal visszafogta a gazdasági növekedést. A növekedés motorjává az export helyett az utóbbi negyedévekben fokozatosan a belföldi felhasználás vált, ami az importnak az exportot meghaladó növekedésén keresztül némileg rontja a többletes külkereskedelmi mérleget (1-2. ábra). Márciusban tovább nőtt a dinamikában lévő különbség: az import 1,-kal bővült, míg az export ugyanilyen ütemben csökkent (év/év), és a nemzetközi szállítmányozási költségek alakulása alapján várhatóan tovább lassuló világexport révén a hazai áruk külföldi értékesítésének is romlanak a lehetőségei (3-4. ábra). A külkereskedelem áruszerkezetét tekintve exportoldalon az energiahordozók kivitele (+9,), míg importoldalon a feldolgozott termékek behozatala (+8,7%) volt a legdinamikusabb az első negyedévben, ugyanakkor az exporton belül a kivitt cikkek értékének fele továbbra is gép, szállítóeszköz (5. ábra). A folyó fizetési mérleg a havi adatok alapján 495,9, a tőkemérleg az uniós transzferek átmeneti lassulása nyomán 55,8 milliárd forintos többlettel zárta az idei első negyedévet. A magyar gazdaság felülről számolt finanszírozási képessége 216. első negyedévében a GDP 8-9%-a körül alakulhatott (6. ábra). 1. ábra: A belföldi felhasználás és nettó export hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - március) százalékpont 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -12-14 28.I 28.III 29.I 29.III Nettó export (bal t.) Belföldi felhasználás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I - - - - -1-1 -1 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -219,5 23-188, 24-125,2 25-177,5 26-3,9 27 7,5 28 163,4 29 369,1 21 595,7 211 488,9 212 484,7 63,8 796,2 766,8 213 214 215 216 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 5. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (216. I. negyedév, év/év) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 4. ábra: A világexport volumene és a tengeri szállítmányozási költségek* alakulása Forrás: Reuters, CPB, MFB 2.1 2.7 21.1 21.7 22.1 22.7 23.1 23.7 24.1 24.7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 214.1 214.7 Baltic Dry index (bal t.) * Baltic Dry index: 26 tengeri hajózási útvonalon mért nyersanyagszállítási díjak átlaga Világexport volumene (év/év, jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 6. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Élelmiszerek, italok, dohány Export Import Nyersanyagok Forrás: KSH, MFB -2, -2, 2, 2, 3, 4, 5, 5, 9, 8,7% - - 1 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség* (jobb t.) * a GDP százalékában 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 1 1 9% - - -9% -1 4 216. június
Beruházások A 216. első negyedében tapasztalt lassuló beruházási dinamika a következő negyedévekben ismét élénkülhet A beruházások volumene az idei első negyedévben 9,-kal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (1. ábra). A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája az utolsó négy negyedév átlagában 2,7%-ot ért el, ami megközelíti a régiós átlagot (2. ábra). Az év első három hónapjában a költségvetési szervek beruházásai 39,-kal estek vissza éves szinten, a versenyszférában 4,9%-os volt a csökkenés (3. ábra). A beruházások fékeződésében szerepet játszott, hogy a 27-213-as programozási időszak uniós forrásainak kifizetését követően átmeneti szünet után indul el az év második felében a 214-22-as időszakban elérhető források kihelyezése, és a vállalati hitelezés is az előző negyedévekben elért mélypontot követően az utóbbi hónapokban kezd élénkülni (4. ábra). A meghatározó súlyú feldolgozóiparban 3,-ot ért el a beruházások csökkenésének üteme (év/év) az első negyedévben, kapacitási oldalról továbbra is várhatóak fejlesztések. Az energetikai ágazatban megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések nyomán ugrottak meg a beruházások, az építőiparban pedig másfél év után tapasztalható éves szinten bővülés (5-6. ábra). 1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 2 1 1 4 3 3 * 4 negyedéves gördülő átlag Forrás: Eurostat, KSH, MFB 4 3 3 - -1 2 2 2 2-1 1996.IV 1997.IV 1998.IV 1999.IV 2.IV 21.IV 22.IV 23.IV 24.IV 25.IV 26.IV 27.IV 28.IV 29.IV 21.IV 211.IV 212.IV 213.IV 214.IV 215.IV 1 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 5. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Villamosenergia 11, IKT szektor Építőipar 6, 2,7% Kereskedelem Ingatlanügyletek Feldolgozóipar -3, Oktatás -13, -41, Szállítás, raktározás Mezőgazdaság -9,7% ÖSSZESEN -9, Ebből: Építés -19, Ebből: Gép, berendezés, jármű -3, 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok Vállalati szektor* (év/év) -6-4 -2 Költségvetési szervek (év/év), 2 4 6 8 216. I. negyedév 215. IV. negyedév 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 1 1, 12 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 mrd Ft 4. ábra: EU transzferek egyenlege, vállalati hitelállomány változás a hiteltranzakciók nyomán és bruttó állóeszköz-felhalmozás* 9 9 8 8 7 7 6 6 28.I * 4 negyedéves gördülő átlag ** előző évi átlagáron 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 215.IV 6. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 28.III 29.I 29.III 28.I EU tranzakciók (bal t.) Vállalati hiteltranzakciók (bal t.) Tranzakciók együtt (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás (jobb t.)** 21.III 211.I 211.III Forrás: KSH, MNB, MFB 212.I 212.III Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 213.I 213.III Forrás: Eurostat, MFB 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 2 1 9 1 8 1 7 1 6 1 5 1 4 1 3 1 2 1 1 1 9 mrd Ft 9 9 8 8 7 7 6 6 5 216. június
Ipar és építőipar Dinamikusan nyitotta a második negyedévet az ipar, az építőipari áttörés még nem következett be A 216 első negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke,7, ill. 27,-kal csökkent (év/év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása -,1, ill. -,7 százalékpontot ért el, termelési oldalról január-március között a növekedés fő motorjának a tercier szektor számított (1. ábra). 216. áprilisban az ipari termelés havi szinten 5,-kal, éves bázison 5,-kal bővült (2. ábra). A feldolgozóipar alágazatainak többségében nőtt a kibocsátás, azaz az átmeneti lassulás után új erőre kapó szekunder szektor élénkülése széles lábakon nyugszik. A magyar iparra jelentős húzóhatást kifejtő németországi üzleti hangulat alapján a következő hónapokban 3- között bővülhet a hazai ipari termelés (3-4. ábra). Az építőipar kibocsátása a 216. január-március közti 27,-os éves bázisú visszaesés után áprilisban 29,-kal csökkent (az épületek építése 2,7%-kal, az egyéb építmények építése 52,-kal esett vissza), az új szerződések állománya 24,-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakosság körében a tavalyi év végén a bejelentett kormányzati tervek (ÁFA csökkentés, családi otthonteremtési kedvezmény) nyomán felerősödött építkezési, lakáskorszerűsítési kedv csak kismértékben mérséklődött idén, így ez egyfajta támaszt jelenthet az építőiparnak 216-ban (5-6. ábra). 1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon 5, 2,5 5, 2, 2 1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 1 százalékpont, -2,5-5,, -2, -5, -1 - -7,5-7, -1, -1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I Feldolgozóipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) -2-3 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4-1 -1 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (216. április) 4. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása Számítógép, elektr. termék gyártása Fémfeldolgozás 115, 11, 115 11 Forrás: KSH, CESifo, MFB 3 2 Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Villamos berendezés gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás 19, 17, 17, 16, 15 1 95 1-1 Gumi, műanyag termék gyártása Gyógyszer-gyártás Vegyi anyag, termék gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás 99, 96, 14,7% 13, 12, 9 85 8 75 IFO-index: 3 hónappal eltolva -2-3 -4-5 FELDOLGOZÓIPAR 16, 9 1 1 11 11 * az előző év azonos időszaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 214.1 214.7 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 216.7 5. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 6. ábra: Az építőipari kibocsátás, valamint lakásvásárlási, -építési, ill. korszerűsítési szándék 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -12-14 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3-3 -5-55 -6-65 -7-75 -8-85 -9-95 -1 * tervezők aránya mínusz nem tervezők aránya 212.I Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Ingatlan vásárlási, ill. -építési szándék a következő 12 hónapban* (bal t.) Lakáskorszerűsítési szándék a következő 12 hónapban* (bal t.) Építőipar összesen (jobb t.) Építőipar összesen - 4 negyedéves mozgóátlag (jobb t.) 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 216.II 75 675 6 525 45 375 3 225 15 75 6 216. június
Fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom bővülését számos tényező segíti a tavaszi hónapoktól 216 első negyedévében a háztartások fogyasztási kiadása éves bázison 4,-kal bővült, és a háztartások tényleges fogyasztása összességében 2,5 százalékponttal járult hozzá január-március között az éves szinten,9%-kal bővülő GDP-hez, ezáltal a lakossági fogyasztás vált a meghatározó tényezővé felhasználási oldalon a gazdasági növekedés komponensei között (1. ábra). A kiskereskedelem dinamikája áprilisban is élénk maradt, naptárhatástól megtisztítva éves szinten 6,-ot ért el a bővülés üteme. Az üzemanyagok kiskereskedelme 3,-kal, az élelmiszer eladások 3,9%-kal, a nem élelmiszerek értékesítése 1,-kal nőtt (év/év) (2-3. ábra). Az emelkedő keresetek, a SZJA kulcsának csökkentése és az alacsony infláció révén márciusban hat éve regisztrált ütemben, 8,-kal növekvő reálbérek, a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása és a közelgő nyári sportesemények miatt a műszaki cikkek iránti kereslet emelkedése mellett a javuló fogyasztói bizalom is a kiskereskedelemi forgalom támasza lett (4-5. ábra). A csökkenő hitelezésben ugyanakkor továbbra sincs áttörés: áprilisban legtöbb lakossági hitelszegmensben csökkent, összességében pedig 7,-kal esett vissza éves szinten a kölcsönök állománya (6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 5, 2,, -2, -5, -7, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I -1, - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 1 - - -1 1 1 1 - - - - 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) * naptárhatástól tisztított volumenindexek 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 1 1 1 - - - - 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 1 - - - - 2 17 15 12 1 7 5 2 6. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 Kiskereskedelmi forgalom 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek 1 - - - - 2 17 15 12 1 7 5 2 7 216. június
Munkaerőpiac A munkaerőpiac élénkülése és a jövedelmek növekedése a gazdasági növekedés egyik fő támasza A munkanélküliségi ráta február-április között 5,-ra, az egy évvel korábbinál 1,8 százalékponttal alacsonyabb szintre sülylyedt. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az időszakban 6,7, ill. 57,-ot ért el, ami éves összevetésben 1,3, ill. 2,3 százalékpontos emelkedést jelent (1. ábra). Márciusban az alkalmazottak száma 3,-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az ágazatok többségében nőtt a munkaerő létszáma (2. ábra). A közfoglalkoztatottak száma márciusban 17,9 ezer fő volt, ami 13,-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3. ábra). Áprilisban is az előző évekhez hasonló számú új nem támogatott és támogatott álláshelyre (42, ill. 2 ezer) kerestek munkaerőt a munkaadók, akik így a bejelentett friss álláshelyek kétharmadához kértek támogatást (4. ábra). A foglalkoztatási tervek alapján a következő hónapokban valamelyest egyre inkább lassulhat a feldolgozóiparban az új munkahelyek létrehozása (5. ábra). 216. márciusban folytatódott a bérek lendületes emelkedése: a versenyszektorban 5,6, a költségvetési szférában a közigazgatásban regisztrált 12,7%-os növekedés következtében 8,-kal emelkedtek éves szinten a bruttó bérek. Nemzetgazdasági szinten a bruttó fizetések 6,-kal, a nettó bérek az SZJA kulcs csökkentése révén 8,-kal nőttek (év/év) (6. ábra). 1 1 1 1 1 9% 7% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 6 6 59% 5 57% 5 5 5 5 5 5 5 49% 4 47% 2. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (216. március, előző év azonos időszaka = 1) Szociális ellátás Infokommunikáció Oktatás Kereskedelem Ipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Szállítás, raktározás Építőipar Egészségügy Ingatlanügyletek Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 9 15, 14, 13,7% 13, 12, 11, 11, 11,7% 11, 11, 99, 99, 98, 12, 13, 13, 1 4. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek április hónapban 1 1 1 1 112, 11 11 11 ezer fő 24 21 18 15 12 9 6 3 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 7 6 5 4 3 2 1-1 ezer db 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: NFSZ, MFB 27,2 22,1 72, 69,7% 4, 57, 39, 45,2 18,3 4, 25,4 14,1 15,4 19, 19,6 63,9% 74, 26,8 35,7 26,5 15,2 12, 59, 75,7% 67,7% 17,8 15,4 48,1 42, 2, 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 5. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (216. március, előző év azonos időszaka = 1) 2 1-1 -2-3 -4-5 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 215.6 215.12 216.6 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4 2-2 -4 ezer fő -6-8 -1 Közigazgatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Oktatás Egészségügy Ingatlanügyletek Szálláshely-szolg., vendéglátás Infokommunikáció Szállítás, raktározás Ipar Kereskedelem Forrás: Pénzügyi közvetítés KSH, MFB Szociális ellátás Építőipar Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN * rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 1 12, 11,7% 1 18,9% 18, 17, 17, 16,7% 16, 16, 16, 15, 14, 14, 18, 15, 16, 1 1 1 112,7% 11 11 11 8 216. június
Infláció A nyersolaj világpiaci drágulása Magyarországon egyelőre csak az üzemanyagárakban érezhető A Brent nyersolaj negyedik egymást követő hónapban drágult havi szinten, egy hordó olaj 49,1 dollárba kerül a hónap végén, amely 7,-kal haladta meg a március végi árat (1. ábra). Magyarországon áprilisban a mezőgazdasági termelői árak,-kal nőttek éves szinten, az ipari termelői árak 1,-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál (2. ábra), azaz termelői árak oldaláról továbbra sincs inflációs feszültség. A fogyasztói árak májusban éves szinten,-ot süllyedtek, míg havi szinten a fogyasztói cikkek átlagosan,-kal drágultak. Az éves maginflációs ráta az áprilisi 1,-ról 1,-ra süllyedt, az inflációs alapmutatók változatlanul nem jeleznek árnyomást a magyar gazdaságban (3-4. ábra), ami segítette az MNB júniusi 15 bázispontos kamatcsökkentését. A -,-os 12 havi inflációs rátához a piaci javak -,24 százalékponttal (ezen belül az ipari termékek és piaci szolgáltatások,24, ill.,44 százalékponttal, az üzemanyagok -,96 százalékponttal) járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten a nemzetközi olajárak emelkedése nyomán az üzemanyagárak harmadik egymást követő hónapban emelkedtek (május: +2,7%), és folytatódott a ruházkodási termékek árának növekedés is (+,7%) (6. ábra). 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmiszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 525 5 475 45 425 4 375 35 325 3 275 Forrás: Reuters, MFB 214.1 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.7 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.4 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11 215.12 216.2 216.3 216.4 216.5 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 $/hordó 2 1 1 - - -1-1 -2 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 1 2, 2, 1, *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 1,,, - -, Forrás: KSH, MNB, MFB - -1, 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 213.1 213.7 214.1 214.7 Infláció (hó/hó, jobb t.) Infláció (év/év, bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (216. május, hó/hó) 7% - - - 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 7% - - - Egyéb cikkek, üzemanyagok Ruházkodási cikkek Szeszes italok, dohányáruk Élelmiszerek Szolgáltatások Háztartási energia, fűtés Tartós fogyasztási cikkek ÖSSZESEN -, -, -, -, -,,,,,,,, 1,,7%, 1, 1, 9 216. június
A bankszektor helyzete A szektor első negyedéves nyeresége többéves szintre emelkedett A bankok mérlegfőösszege 216 első három hónapjában,8, ill. 2,-kal nőtt negyedéves, ill. éves összevetésben. A nettó hitelek állománya három hónap alatt 6,-kal emelkedett, a vállalati és a lakossági szegmensben +2,2, ill. -1, volt a változás mértéke. A betétek állománya 2,-kal süllyedt a negyedév alatt, így a hitel/betét ráta 86,7-ről 94,-ra nőtt (1-2. ábra). A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a 215. decemberi 1,-ról idén márciusra 9,-ra süllyedt. A lakossági ügyfélkörben továbbra is magas (három hónap alatt 17,6-ról 17,-ra csökkent), a vállalatok körében jóval alacsonyabb (9,6-ról 9,-ra süllyedt) az NPL-ráta (3. ábra). A hitelintézetek adózás előtti, ill. adózott eredménye 216 első negyedévében 198,5, ill. 191,4 milliárd forintot ért el. A közel nyolc éve látott nagyságú eredmény alapvetően a korábban megképzett értékvesztések idei visszaírásának, a kamateredmény emelkedésének (+ 9 mrd Ft n.év/n.év), a működési költségek lefaragásának (-43,5 mrd Ft) és a bankadó csökkentésének volt köszönhető. A negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos és saját tőke arányos nyereség (,, ill. 3,9%) hatéves szintre nőtt (4-5. ábra). A bankszektor tőkemegfelelési mutatója egy negyedév alatt 19,7-ről 2,2-ra emelkedett, a szektor tőkehelyzete továbbra is a stabil, a régiós átlagnál erősebb (6. ábra). 1. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya 2. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (26. december - 216. március) ezer 4 35 3 25 2 15 1 5 * nettó állomány 22 2 18 16 14 12 1 Összes hitel/összes betét arány Vállalati hitel/vállalati betét arány Lakossági hitel/lakossági betét arány 27. 3. 27. 9. 28. 3. 28. 9. 29. 3. 29. 9. 21. 3. 21. 9. 211. 3. 211. 9. 212. 3. 212. 9. 213. 3. 213. 9. 214. 3. 214. 9. 215. 3. 215. 9. 216. 3. Háztartási hitelek* Vállalkozói hitelek* Hitelek* Betétek Mérlegfőösszeg 8 6 27.3 27.9 28.3 28.9 29.3 29.9 21.3 21.9 211.3 211.9 212.3 212.9 213.3 213.9 214.3 214.9 215.3 215.9 216.3 2 1 1 1 1 1 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 215.12 216.3 Hitelek összesen Háztartások 3. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok 5. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban 2 1 1 1 1 1 1 - - - - -1 27. 3. 4. ábra: Hitelintézetek eredményének összetevői eszközarányos bontásban 27.9 28.3 28.9 29.3 29.9 21.3 21.9 211.3 211.9 212.3 212.9 213.3 213.9 214.3 214.9 215.3 215.9 216.3 Rendkívüli eredmény Céltartalék Működési költségek Egyéb nem kamateredmény Jutalékeredmény Kamateredmény 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban 2 ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.) 1 ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.) 1 - -1-1 -2 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 216.I 2, 1, 1,,, -, -1, -1, -2, 1 2 2 2 19% 1 17% 1 1 1 1 1 Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 215.12 216.3 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 2 2 2 19% 1 17% 1 1 1 1 1 216. június
Vállalati forráshelyzet A forinthitelek állománya az idei év minden hónapjában bővült 216. áprilisban a vállalatok hitelállománya az árfolyamváltozást is figyelembe véve havi szinten 37,3 milliárd forinttal (-,) csökkent. A forinthitelek állománya negyedik egymást követő hónapban emelkedett (április: +34,4 mrd Ft), a devizahiteleké 71,8 milliárd forinttal süllyedt áprilisban. A tranzakciók nyomán a forintkölcsönök állománya 38,2 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké 47, milliárd forinttal süllyedt (1-2. ábra). Az MNB legutóbbi hitelezési felmérése alapján 215 végén és 216 elején a bankok lassulást tapasztaltak a vállalati hitelkereslet bővülésében (különösen a mikro- és kisvállalati szegmensben), ennek ellenére a pénzintézetek többsége továbbra is a kereslet élénkülésével számol a következő hónapokban (3. ábra). A magyarországi vállalati hitelezés dinamikája a régiós átlag alatt alakult az előző hónapokban, a hazai vállalati hitelállomány áprilisban 6,-kal maradt el az egy évvel korábbitól (4. ábra). Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati forint kölcsönök körében az átlagos kamatszint áprilisban egy hónap alatt 4, ill. 5 bázisponttal 3,2, ill. 3,4-ra, új rekordszintre süllyedt, ami illeszkedett a régiós trendbe (5-6. ábra). 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 8 6 4 2-2 -4-6 1 1 9% 7% - 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 26.1 27.1 28.1 29.1 21.1 Nem pénzügyi vállalatok Háztartások 211.1 3. ábra: Az előző 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet alakulása a magyarországi hitelintézetek tapasztalai szerint* Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 212.1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 * nettó változás pozitív = növekedés 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 215.IV 216.I 213.1 214.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 * 3 hónapos bankközi kamatok Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 2 1 1 - -1-1 9% 7% 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 215.12 216.3 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 214.4 214.7 214.1 215.4 215.1 216.4 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 2 1 1 - -1-1 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 214.1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 214.4 214.7 214.1 215.4 * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB 215.1 216.4 9% 7% Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 11 216. június
Árfolyamok A Fitch felminősítő döntése lendületet adott a forint euróval szembeni erősödésének május végén Májusban a hazai fizetőeszköz az euró, az amerikai dollár és a svájci frank ellenében,6, 2,8, ill. 1,-ot veszített értékéből (hónap végi árfolyamok: 314,1 HUF/EUR, 281,6 HUF/USD, ill. 284,4 HUF/CHF) (1. ábra). Az euróval szemben a térségbeli devizák közül a román lej a forintnál gyengébben teljesített (,-os gyengülés), míg a cseh korona és a lengyel zloty,1, ill.,-ot erősödött. Miután a Fitch hitelminősítő javította és négy év után befektetésre ajánlott kategóriába sorolta a magyar állampapírokat május 2-án, a hónap végéig a javuló nemzetközi hangulatban a régiós fizetőeszközök közül a hazai deviza nyújtotta a legjobb teljesítményt és,-ot erősödött az euróval szemben (2-3. ábra). Az év eleje óta csökkenő országkockázati prémiumok mellett (4. ábra) a forint egy éve tapasztalt viszonylagos stabilitását segíti a viszonylag kedvező reálgazdasági hangulat (5. ábra), a fegyelmezett költségvetési politika tervezett folytatása, valamint a jegybanki kamat további csökkenésével kapcsolatos piaci várakozások kiárazódása (6. ábra). A hazai deviza további érdemi erősödése nagymértékben függ a másik két meghatározó hitelminősítő (Moody s, Standard & Poor s) esetleges pozitív értékelésétől. 1. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 2. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 33 32 31 HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF 33 32 31 12, 11, 11, * 216.4.29. = 1 euróval szembeni árfolyamerősödés Fitch felminősítés 12, 11, 11, 3 3 1, 1, 29 29 1, 1, 28 27 26 215.2 215.3 215.4 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11 215.12 Forrás: ECB, MFB 216.2 216.3 216.4 216.5 28 27 26 99, 99, 99, Forrás: ECB, MFB 99, 216.4.29 216.5.6 216.5.13 216.5.2 216.5.27 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 3. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára 335 33 325 32 315 31 35 HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) Forrás: CBOE, ECB, MFB Fitch felminősítés 45 4 35 3 25 2 15 pont bázispont 25 225 2 175 Forrás: ECB, Reuters, MFB 33 32 31 3 3 295 215.2 215.3 215.4 215.5 215.6 globális kockázatvállalási kedv erősödése 215.8 215.9 215.1 215.11 215.12 216.2 216.3 216.4 216.5 1 5 15 214.7 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.4 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11 215.12 216.2 216.3 216.4 216.5 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 29 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 32 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 31 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 kilátások javuló megítélése 29.1 21.1 211.1 212.1 213.1 214.1 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála fordított skála 28 29 3 31 32 33 34 Forrás: ECB, MNB, MFB 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 7.214 1.214 1.215 4.215 7.215 1.215 1.216 4.216 7.216 1.216 1.217 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 216.5.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 216.4.29-én (jobb t.) Kamatvárakozások 216.3.31-én (jobb t.) forint gyengülés 6, 5, 4, 3, 2, 1,, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 12 216. június
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Egyre biztosabbnak tűnik az idei évre kitűzött költségvetési hiánycél elérése Az államháztartás központi alrendszere 216 első öt hónapjában 13,2 milliárd forintos, az éves tervezet (761,6 ) 1,7%-át elérő hiánnyal zárt az előzetes adatok szerint. A deficit 497,9 milliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A részletes számok alapján az első négy hónapban a központi költségvetés bevételei (3183,6 ) 79,5 milliárd forinttal elmaradtak a 215. január-áprilisitól, azonban a kiadások (3392,6 ) összege 514, milliárd forinttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az előző évekhez képest kedvezőbb idei hiánypályában elsősorban az uniós kifizetések átmeneti lassulása és a kamatkiadások csökkenése játszott meghatározó szerepet. 216-ban a költségvetési folyamatok alapján valószínűsíthetően teljesül a 2,-os GDP-arányos deficitcél (1. táblázat, 1-2. ábra). Májusban viszonylagos stabilitás jellemezte Közép-Kelet-Európában a hosszú hozamokat: Csehországban 4, Szlovákiában 3, Lengyelországban 2 bázisponttal emelkedtek, Romániában 5 bázisponttal kerültek lejjebb a 1 éves referenciahozamok. Magyarországon 9 bázisponttal 3,4-ra nőtt a 1 éves kötvények másodpiaci hozama, míg a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 2 bázispontot süllyedt, így a hozamgörbe meredekebbé vált (3-4. ábra). 17 15 12 1 7 5 2-2 3 5 3 2 5 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5-3 -3 5-4 -4 5 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 215.8 28 29 21 211 212 213 214 215 216 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és április között (milliárd forint) -551,6-534,6-649,5-586,5-271, -668,1-1 31,5-643,6-29, 41, 43,6 46,6 321,1 325,3 257,6 316,4 329,6 327,3 972,5 1 227,7 1 125,4 1 221, 1 32,2 1 323,2 999,3 848,7 1 1,2 562, 588,6 623,9 691,7 644,1 51,4 522,2 64,3 78,8 463,5 581,4 378,6 719, 737,7 85,8 855,7 716,8 626,2-35,7-282,9-295,3-272,9-319,3-412,4-429,4-473,3-471,4-436,6-463,1-447,6-477,4-446,8-452,6-426,1-284, -38, -832,2-795,8-99,4-651,3-597,4-432,8-591,1-663,5-443,5-1 225,6-1 3,1-1 66,9-1 487,7-2 29,5-1 421,4-1 878, -2 336,1-2 373,2-263,8-214,6-211,2-21,8-27,5-234, -261,5-275,6-266,7 28 29 21 211 212 213 214 215 216 3. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB 215.9 215.1 215.11 globális kockázatvállalási kedv erősödése 215.12 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 216.2 216.3 216.4 216.5 17 15 12 1 7 5 2-2 Forrás: KSH, Egyenleg értéke NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 5 4 3 2 1 pont 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a főbb bevételi tételek alakulása 215 216 előzetes teljesítés IV. hó éves teljesítés %-a előirányzat IV. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 826,1 3 263,1 27, 1 185,5 3 183,6 31, Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 53,1 43,6 28, 1 267,3 46,6 36, Társasági adó 548,8 78,9 14, 4,5 124,7 31, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 154,7 42,7 27, 159,1 48,1 3, 211,8 63,7 3, 142,3 45, 31, 4 598, 1 32,2 28, 4 611,7 1 323,2 28,7% 3 285,7 92,9 27, 3 351,9 923,2 27, Jövedéki adó 998,4 287,2 28, 952,2 294,6 3,9% Pénzügyi tranzakciós illeték 27,7 76,6 36,9% 2,9 69, 34, Lakosság befizetései 1 876,5 623,9 33, 1 828,5 64,3 35, Személyi jövedelemadó NYUGDÍJBIZTOSÍTÁ- SI ALAP EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁ- SI ALAP Forrás: NGM, KSH, MFB 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1,,, 1 688,6 561,2 33, 1 658,4 57,6 34, 3 84, 748,3 24, 3 59,3 762,5 24,9% 1 925,4 482,6 25, 1 963,7 55,2 25,7% 4. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama, jegybanki alapkamat és 1 éves CDS-felár 215.2 215.3 215.4 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11 215.12 216.2 216.3 216.4 216.5 27 24 21 18 15 12 9 6 3 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 1 éves CDS-felár Forrás: ÁKK, MNB, Reuters, MFB bázispont 13 216. június