A magyar tejtermelés és tejipar ( ágazati elemzés )

A magyar tejtermelés és tejipar ( ágazati elemzés ) Fekete Gyor László Stratégia és Közgazdasági Elemzés Budapest, 2001. május

Tartalomjegyzék I. A jelenlegi helyzet kialakulása 3. oldal II. A lakossági jövedelem változásának hatása a tej- és tejtermék fogyasztásra 5. oldal III. A tej- és tejtermék belföldi értékesítésének szerkezete 6. oldal IV. A nyerstej termelés (mezogazdasági fázis) 8. oldal V. A tejfeldolgozó kapacitások bemutatása (élelmiszeripari fázis) 11. oldal VI. A magyar tejtermelo ágazat nemzetközi összehasonlítása 24. oldal VII. Tejipari kilátások 27. oldal VIII. Szakágazati mutatók 29. oldal 2

I. A jelenlegi helyzet kialakulása A tejtermékek iránti kereslet a rendszerváltás után az 1990-es évek közepéig csökkent, a fogyasztás csaknem 21%-kal esett vissza, alapvetoen az életszínvonal romlásának eredményeként. 1995-tol a kereslet lassú élénkülése figyelheto meg, de a tejtermékek fogyasztása még mindig jelentosen elmarad az 1989-ben regisztrált értéktol. A tejfogyasztást jól követte a tejtermelés alakulása, így az elmúlt évtizedben a termelés és felhasználás tekintetében közel egyensúlyi állapot alakult ki. 1995-tol megindult évi 2-5%-os termelésnövekedés és a fogyasztás közötti 8-10%-os többlettermelés levezetheto volt az exportban. Az import inkább a választék bovítést szolgálta. A tejtermelés és -felhasználás változása Évek Termelés Behozatal Kivitel Veszteség + készletváltozás Belföldi felhasználás 1991-2094 130 248 2 1974 1995 1994 1878 157 189 13 1833 1995 1920 83 238 0 1765 1996 1918 103 217-26 1830 1997 1931 180 205 1 1905 1998 2045 158 419-5 1789 1999 2011 159 328 1 1841 millió liter A tejtermelés utóbbi néhány évben tapasztalt stabilizálódása az életszínvonal csökkenés megállításának és a kilátások javulásának köszönheto. Ugyanakkor szerepet játszott az is, hogy a tejtermékek árai az évtized közepéig a fogyasztói árindexet meghaladóan növekedtek, míg az elmúlt években már csak követték az inflációt. Az import szintje egyenlore megállapodott, az exportot a szezonális felesleg határozza meg. A belföldi felhasználáson belül a nem fogyasztói célú felhasználás aránya alacsony, ami feltételezhetoen nyilvántartási probléma. A statisztikai számbavétel amúgy sem erossége az ágazatnak, aminek javítására feltétlenül szükség lesz az EU-hoz való csatlakozás miatt. A tejtermékek fogyasztása régiók szerint is jelentos eltéréseket mutat. A közép-magyarországi régióban, amely Budapestet is magában foglalja, a tejtermékek fogyasztása minden jövedelmi kategóriában kiemelkedik. A tejtermékek belföldi értékesítésén belül a folyadéktej részaránya lassan, de következetesen csökken, míg a sajtféléké emelkedik, mind folyadék, mind zsír alapon számolva. A tej és tejtermékek külkereskedelmi forgalma erosen ingadozik. A folyadéktejre átszámított forgalom mind a termeléshez, mind a fogyasztáshoz képest alacsony. A hazai fogyasztáson belül az import részaránya 6-10% között változik. Mind a kivitelben, mind a 3

behozatalban a sajt és a túró mennyisége a legmagasabb. Dinamikusan növekszik az ízesített és savanyított tejtermékek külkereskedelmi forgalma, míg a nyerstej forgalma csökken. Az elmúlt évtizedben az egészséges táplálkozásra való törekvés és a lakosság életszínvonalának változása határozta meg a hazai tej- és tejtermék fogyasztás alakulását. Az egy fore jutó tejfogyasztás alakulása Év Hazai fogyasztás egy fore liter kg vaj nélkül összesen vaj nélkül összesen 1990 164.9 202.7 169.8 208.8 1991 163.0 200.5 167.9 206.5 1992 155.1 191.9 159.6 197.7 1993 140.9 173.1 145.1 178.3 1994 137.0 167.4 141.1 172.4 1995 129.5 161.7 133.4 166.6 1996 134.0 168.3 138.0 173.3 1997 153.8 176.1 158.4 181.4 1998 147.4 165.7 151.8 170.4 1999 149.8 168.1 154.3 173.1 A rendszerváltást követoen a belföldi tejfogyasztás eroteljesen csökkent. A keresletet befolyásoló tényezok közül döntoen a fogyasztói árak növekedése, illetve az életszínvonal romlása a felelos. A tejtermékek fogyasztói árainak emelkedésében a tejtermelés és - feldolgozás költségeinek gyors növekedése, valamint az általános forgalmi adó megjelenése játszott fo szerepet. A termelési támogatások csökkentése további lökést adott az áremelkedésnek. 1990 és 1995 között a tejtermelés 30%-kal, a tej- és tejtermékek fogyasztása 21%-kal csökkent. A KSH által vajjal együtt számított fogyasztás a 208 kg/fo/év szintrol 167 kg/fo/év-re mérséklodött. 1996-tól a lakosság keresletében újból kisebb élénkülés volt megfigyelheto, míg a tejtermelés stagnált, majd 1998-ban kismértékben nott. 1997-ben egy fore vetítve tejegyenértékben 181.4 kg tej fogyott, s éves szinten a termelés a belföldi felhasználást alig 2%- kal haladta meg. 1998-ban az ismét csökkeno fogyasztás és az emelkedo termelés miatt az önellátás javult. A - vajjal együtt számolt - 170.4 kg-os egy fore vetített hazai fogyasztás 17%- kal maradt el az 1990. évi fogyasztási szinttol. A hiányosságok ellenére hangsúlyozni kell, hogy a kilencvenes években a kínálat rendkívüli mértékben javult. A verseny határozottan megélénkült a következo okok miatt: A piac jelentos mértékben összezsugorodott. Az egymástól független piaci szereplok száma megsokszorozódott. Az állami tejipari vállalatok a tröszt megszüntetésével egymástól függetlenné váltak. A privatizációval önálló 4

cégek keletkeztek. A kiskereskedelemben a magántulajdonú kis boltok tömegesen jelentek meg, külföldi és hazai üzletláncok épültek ki. Az import jelentos piaci stimuláló tényezové vált. Nagy szerepe volt a választék bovítésében, a verseny élénkítésében. A privatizáció révén tokeeros és agresszív üzletpolitikát folytató külföldi cégek léptek a piacra (Parmalat, Avonmore, Bongrain, Danone, Nutricia). A legélesebb küzdelem a nagykereskedelmi tevékenység végzéséért folyik a tejipar és a kiskereskedelmi láncok között. A tét a piaci erofölény megszerzése, az árak diktálásának lehetosége, a piaci és árinformáció birtoklása. Mindkét fél maga akar ellenorzést gyakorolni az áralakulás felett - egyes kiskereskedelmi láncok ezt azzal indokolják, hogy csak így tudják biztosítani az általános üzleti elvként alkalmazott, országosan egységes fogyasztói árakat. Nyilvánvaló, hogy a nagykereskedelmi funkció megszerzése azért szükséges, hogy a másik fél ne zavarhassa meg a vállalat árpolitikáját. Fontos motívum természetesen a nagykereskedelmi árrés megszerzése is, amelynek aránya a fogyasztói ár szerkezetében az utóbbi években növekedett. A gyártók törekvéseit emellett az is magyarázza, hogy maguk akarják gondozni árujukat egészen az eladóhelyig, míg a kiskereskedelmi láncok a nagy tételben való vásárlás árelonyeit központosított beszerzés mellett tudják igazán érvényesíteni. Az utóbbi években a piaci koncentráció gyorsan növekedett, mindenekelott a külföldi tulajdonú cégek vállalatfelvásárlásai által. A legnagyobb hat vállalat együttes piaci részesedését kifejezo mutató 1995-ben még csupán 39%-os volt, 1999-ben viszont már elérte a 64 százalékot és várhatóan tovább emelkedik. A vezeto cégek piaci részesedései 1999-ben %-ban: Nutricia-csoport 22.7 Gala Hungaria 10.9 Mizo 9.7 Danone 7.9 Bongrain-csoport 7.3 Parmalat-csoport 5.5 A magyar tejipari struktura súlyos hiányossága, hogy egyáltalán nincsenek nemzetközi értelemben vett nagyüzemeink, ami persze a hazai piac méretébol is adódik. A hazai nagyvállalatok is csupán egy-egy multinacionális cég kis, távoli ágai. A méretekre jellemzo, hogy Európában 15 olyan nagy tejipari vállalat muködik, amelyek egyenként több tejet dolgoznak fel, mint az egész magyar tejipar. 5

II. A lakossági jövedelem változásának hatása a tej- és tejtermék fogyasztásra A családok számára rendelkezésre álló jövedelem nagysága alapvetoen meghatározza a tej és tejtermékekre fordított kiadásokat. A folyadéktejre fordított kiadások részaránya a jövedelem emelkedésével következetesen csökken, míg a sajtfélékre emelkedik. A vajra fordított kiadások részarányát tekintve nincs számottevo különbség a különbözo jövedelmu csoportok között. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmu rétegek között a folyadéktej esetében 1.7-szeres, a sajt esetében közel ötszörös, az egyéb tejtermékek esetében majdnem háromszoros a különbség az egy fore eso éves fogyasztás tekintetében. A tej- és tejtermékekre fordított kiadások és arányának alakulása az élelmiszerfogyasztáson belül, lakossági jövedelemkategóriák szerint Decilisek Az egy fore jutó kiadás, Ft Tej Sajt Egyéb Vaj átlagosan Ebbol : tejtermék aránya százalékban Ft % Összese 101506 12139 12.0 50.9 16.6 29.5 3.0 n 1. 64957 7517 11.6 57.7 11.4 27.8 3.1 2. 76893 9112 11.9 56.7 12.3 27.8 3.2 3. 83243 9734 11.7 55.2 13.8 28.2 2.8 4. 90725 10425 11.5 53.3 13.6 29.3 3.8 5. 95985 11644 12.1 52.3 16.6 28.2 2.9 6. 99816 11852 11.9 54.1 14.1 28.4 3.4 7. 109618 13164 12.0 51.2 17.0 28.8 3.0 8. 118147 14237 12.1 50.9 16.4 29.9 2.8 9. 125925 15110 12.0 47.7 18.9 30.4 3.0 10. 149798 18606 14.2 41.2 23.6 32.5 2.7 Az élelmiszerekre fordított kiadásokon belül a tejre és tejtermékekre fordított kiadások mintegy 12%-ot tesznek ki. A legmagasabb jövedelmu családok esetében ez az arány 14.2%. Az egy fore jutó élelmiszerekre fordított kiadásokon belül a legkisebb és a legnagyobb jövedelmu családok között az eltérés 2.3-szoros, szemben a 2.5-szeres tejtermékekre fordított kiadással. Az egyes tejtermékek szerkezetén belül leginkább szembetuno a folyadéktej részarányának következetes csökkenése a jövedelmek emelkedésének függvényében. Ezt gyakorlatilag a sajtfogyasztás emelkedése ellensúlyozza. Valamelyest növekszik az egyéb tejtermékek aránya is, amely kategória azonban minoségét, feldolgozottsági fokát tekintve elég nagy szélsoségeket takar. A vaj vásárlása azonban szinte független a családok anyagi lehetoségeitol. A különbözo tejtermékek egy fore jutó fogyasztását jövedelemkategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a jövedelemhelyzet alapvetoen meghatározza a tejfogyasztás mennyiségét és összetételét. Az összes tej és tejtermék fogyasztás alacsonynak tekintheto az 1-5 jövedelmi decilisbe tartozó kategóriáknál, lényegében csak a legmagasabb jövedelemkategóriákba tartozó 6

rétegre mondható el, hogy közel az egészséges táplálkozási igényeknek megfelelo a tej és tejtermék fogyasztásuk. III. A tej és tejtermék belföldi értékesítésének szerkezete A feldolgozásra kerülo tejnek 36 százaléka kerül fogyasztói tejként a forgalomba, amelynek 73 százaléka pasztorözött, 27 százaléka ultrapasztorözött. Az ízesített tejkészítmények 50-50 százalékban pasztorözve illetve ultrapasztorözve kerülnek forgalomba. Eloállításukra a tej mennyiségének két százalékát használják fel. A savanyú tej és tejszínkészítmények gyártására a folyadéktej nyolc százalékát, tehéntúró eloállítására hét, az ízesített túrókészítményekhez öt, a natúr sajtokhoz harminc, a vajhoz másfél, a vajkrémhez egy, a porított termékekhez hét, a surített tejhez 0.7 százalékát használják fel. 7

A belföldi tejtermék értékesítésének alakulása 1994 és 1999 között Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Belföldi értékesítés aránya, folyadéktej alapon, százalékban Fogyasztói tej 43.6 42.3 42.4 41.4 40.8 40.3 Ízesített készítmény 4.1 3.7 3.1 2.4 2.2 2.6 Tejföl 4.4 4.4 4.7 4.8 3.9 3.8 Egyéb savanyított készítmény 2.5 3.3 3.6 3.6 4.4 4.9 Tejszín 0.5 0.5 0.6 0.7 0.7 0.6 Vaj 0.9 0.9 0.8 0.7 0.7 0.7 Vajkrémek 0.3 0.3 0.4 0.4 0.4 0.4 Sajt és túró összesen 37.4 38.8 39.3 42.0 43.2 43.1 ebbol tehénsajt 18.2 19.8 20.2 24.5 25.3 25.7 ebbol ömlesztett tehénsajt 4.8 4.6 4.8 4.9 5.0 4.6 ebbol tehéntúró 14.4 14.5 14.3 12.6 13.0 12.8 Surített tej 0.7 0.6 0.6 0.7 0.6 0.4 Tejpor összesen 5.4 4.9 4.3 3.2 3.0 3.0 ebbol sovány tejpor...... 1.8 2.1 2.1 ebbol zsíros tejpor...... 1.3 0.9 0.9 Tejfehérje készítmény 0.2 0.1 0.2 0.2 0.2 0.1 Összesen, millió literben 1383.7 1370.6 1450.8 1373.2 1404.6 1434.9 Belföldi értékesítés aránya, tejzsír alapon, százalékban Fogyasztói tej 31.5 30.4 30.0 30.5 29.5 29.5 Ízesített készítmény 0.3 0.3 0.3 0.2 0.2 0.2 Tejföl 22.9 22.5 22.9 21.7 19.8 19.5 Egyéb savanyított készítmény 2.3 2.9 3.2 3.6 3.8 4.4 Tejszín 4.2 4.2 4.6 5.3 5.3 4.9 Vaj 9.1 9.4 8.4 7.0 7.1 7.3 Vajkrémek 3.3 3.7 4.0 3.8 4.2 4.2 Sajt és túró összesen 23.8 24.4 24.6 26.4 28.9 29.0 ebbol tehénsajt 13.9 14.8 14.9 17.6 19.4 19.8 ebbol ömlesztett tehénsajt 4.2 3.9 4.1 4.0 4.2 4.0 ebbol tehéntúró 5.8 5.7 5.6 4.8 5.3 5.2 Surített tej 0.5 0.5 0.5 0.5 0.5 0.3 Tejpor összesen 1.9 1.8 1.6 1.0 0.8 0.8 ebbol sovány tejpor...... 0.0 0.0 0.0 ebbol zsíros tejpor...... 1.0 0.7 0.7 Tejfehérje készítmény 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 Összesen, ezer tonnában 58.9 58.6 57.8 56.2 56.0 55.8 8

Mind folyadék, mind pedig zsír alapon számítva a belföldi értékesítés két meghatározó termékcsoportban mutat egyértelmu változást. Az egyik a folyadéktej - lassan, de következetesen csökkeno - részaránya, a másik pedig a sajt és túró termékcsoport. Ez utóbbin belül a túró részaránya mérsékelt csökkenést jelez, míg az ömlesztett sajt aránya jórészt stagnál, a tehénsajt részaránya következetesen emelkedik. Figyelmet érdemel, hogy a vaj és vajkrém aránya mintegy fele az értékesített tejfölének, s mindketto folyamatosan csökken. A sajt és túró folyadék és zsír alapon történo változásának egybevetése arra utalhat, hogy e termékcsoportban a zsírtartalom szempontjából egyenlore nem érzékelheto érdemi változás. IV. A nyerstej termelés (mezogazdasági fázis) A tehéntejtermelés az 1988. évi 2787 millió literrol 1994-re 1878 millió literre esett vissza, majd kisebb-nagyobb növekedés, stagnálás után jelenleg 2 milliárd liter körül alakul. A szarvasmarha-ágazat termelése és az Eu-val való összehasonlítása Megnevezés 1988 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Tehénállomány 1000db 663 630 450 415 421 414 403 407 399 Tej, millió liter 2787 2763 2019 1878 1920 1918 1931 1993 2045 Tejhozam, liter/tehén 4865 4920 4613 4660 4893 4846 4985 5245 5310 Tejhozam kg/tehén 5011 5083 4751 4800 5040 4991 5135 5400 Az EU-15 tejhozama 4504 4735 5205 5280 5456 5480 5625 5702 kg/tehén Magyarország tejhozama 111.3 107.3 91.3 90.9 92.7 91.1 91.2 94.7 az EU-15 %-ában Magyarország tejhozama 105.2 108.5 88.9 89.4 92.2 90.1 90.7 92.5 Németorsz. %-ában Magyarország tejhozama 82.1 80.7 72.8 72.4 75.7 74.5 74.3 79.0 Dánia %-ában Magyarország tejhozama Görögorsz. %-ában.. 153.4 131.0 106.1 121.0 118.6 125.2 124.0 Figyelemreméltó, hogy míg 1988-ban az egy tehénre jutó tejhozam Magyarországon 111%-a volt az EU-15 átlagának, addig ez a mutató 1993-ra már csak 91%-a. Ugyanakkor figyelembevéve a tejelotehénállomány 24%-os csökkenését, ami elvileg fajlagos hozamnövekedéssel kellett volna, hogy párosuljon, megállapítható, hogy igencsak kedvezotlenül alakult ez a mutató. Az elmúlt idoszakban romlottak a szarvasmarhatartás tenyésztési feltételei. Az állomány csökkenése a romló hazai életszínvonal hatására bekövetkezo lakossági fizetoképes kereslet visszaesése, másrészt a világpiacon zajló számunkra kedvezotlen folyamatok eredményeként - részben a hozott központi intézkedésekkel összhangban - 1991-tol felgyorsult. Az évtized 9

közepétol az újabb intézkedéssorozat hatására az állomány fogyása mérséklodött, a tejtermelés stagnált, majd 1998-ban kisebb növekedés következett be. A gazdasági társaságoknál és szövetkezeteknél - a termelokapacitások adottságaival és az állománykoncentráció elonyeivel összefüggésben - az utóbbi években inkább nott az átlagos állományméret. Az egyéni gazdaságok állománynövekedésével egyidejuleg csökkent a tartók száma, azaz növekedett az egy tartó gazdaságra jutó állatok átlagos száma. Az egyéni gazdaságokból a tehéntartó háztartások több mint 70%-ában a tehénlétszám 3db alatt van. Jelenleg alegalább 10 tehenet tartók aránya alacsony, a létszám 30-35 %-ára teheto. Az 1980-as évek adataihoz viszonyítva azonban romlott a szaporulati, nott az elhullási arány. Mindebbol az következik, hogy a tenyésztési, állattartási színvonal emelése igen fontos lenne, amiben meghatározó szerepet kellene kapnia a szaporodásbiológiai, tenyésztési, tartási, takarmányozási feltételek javításának. Például az 1970-es évekre jellemzo 400 napos átlagos két ellés közötti ido helyett napjainkban 420 nap látszik stabilizálódni, ami azt jelenti, hogy az éves átlaghozam 5 százalékkal alacsonyabb az elvárhatónál és ez megjelenik a fajlagos termelési költségekben is. Gondot okoz a magas selejtezési arány, ami korlátozza az állománynövelés lehetoségét és ugyanakkor a selejtezések indokai között a vezeto szerep nem a minoségjavításé, hanem a meddoségé és a togygyulladásé. A magyarországi tejtermelés szerkezete alapvetoen két, koncentráltságában, technológiájában, s részben a termelés céljában is eltéro csoportra osztható. Meghatározó részét a tejtermelésre szakosodott gazdálkodó szervezetek állítják elo. Kisebbik részét az un. magán gazdaságokban termelik meg. A magángazdaságok állománya - a termelés célja és az értékesítés iránya szerint - több csoportra osztható. Több mint 10 tehénnel rendelkezo gazdaságok száma viszonylag alacsony. Ezek jórészt a tejipar felé értékesítenek. Perspektívában nagy valószínuséggel képesek lesznek extra minoségu tej termelésére. Megközelítik az egy család megélhetéséhez szükséges mértéket, esetenként több-kevesebb idegen munkaerot is foglalkoztatnak. Jelentos azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik 3-10 közötti tehénállományt tartanak, nagyrészt a tejgyujto csarnokokon keresztül értékesítenek. Itt arányaiban jelentos a saját termelésu fogyasztás és sok esetben jellemzo a háztól való (egyébként nem regisztrált ) tejértékesítés is. Viszonylag sok gazda tart 1-2 tehenet, amely részben a saját fogyasztási szükséglet kielégítését szolgálja, másrészt viszont - legalábbis esetenként - közvetlenül a fogyasztók részére értékesít. A tejtermelésre szakosodott gazdálkodó szervezetek tejtermelésére - néhány magyartarka törzstenyészetet kivéve - általában jellemzo a magas vérhányadú holstein-fríz fajta, a gépi - dönto mértékben fejoházi - fejés, a tejházban történo tejkezelés és a gyors hutés. A háztáji termelést általában a kettoshasznosítású magyartarka fajta jellemzi, istállóban történo fejéssel, a tej hutetlen állapotban tejgyujto csarnokba szállításával. A nagyobb - 10 tehén feletti - állományokat tartók tejkezelése a két szélso pólus között helyezkedik el, viszonylag kisebb 10

ráfordítással képesek jó minoségu tejet eloállítani. A megtermelt tej hagyományosan négy csatornán keresztül jut el a fogyasztókhoz. Ezek a következok: a nagyobb termeloktol közvetlenül a feldolgozók (tejipar) részére történo értékesítés; a kistermeloktol a tejcsarnoki hálózaton keresztül összegyujtött és a feldolgozók részére értékesített tej; a termeloktol közvetlenül a lakosság részére (háztól, vagy lakossági piacon keresztül) történo értékesítés a saját termelésu személyes fogyasztás A különbözo csatornákon keresztül értékesített tej mennyisége az elmúlt évtizedekben jelentosen megváltozott, s várhatóan folyamatosan változik a jovoben is. A fogyasztók részére történo közvetlen értékesítés zömmel átkerült a szürke" gazdaságba, illetve az elmúlt évek során csak ott maradt meg. Meghatározó a tejipar által felvásárolt mennyiség, amely részben közvetlenül a termeloktol, másrészt a tejcsarnoki gyujtohálózaton keresztül kerül felvásárlásra. Ezen belül folyamatosan csökken a gyujtött tej aránya. A tejbegyujtés alapját az 1950-es években valamennyi településre kiterjedoen kialakított tejcsarnoki hálózat képezte, amely az élelmiszeripar ellátási kötelezettségének és a felkínált termék kötelezo átvételének fennmaradásáig funkcionált. Ezzel együtt - jórészt a kisüzemi tehénállomány visszaesése miatt - a gyujtött tej mennyiségének és arányának csökkenése folyamatos volt. A folyamat az 1990-es évek elején felgyorsult, majd 1997-tol egy újabb jelentos csökkenés tapasztalható. Míg az 1990-es évek elején a csökkenés jórészt a tejbegyujtés és szállítás költségei jelentoségének felértékelodésére vezetheto vissza, addig az elmúlt két évben tapasztalható mérséklodés inkább a tejminoség iránti igény növekedésével van összefüggésben. A fejlodés perspektíváit és a tennivalókat tekintve eligazítást adhat a tej minoségi jellemzoinek alakulása, különös tekintettel arra, hogy az EU minoségi eloírásainak átvételével a magyar minosítési rendszerben szinte csak az extra minosítésu tej kerülhet emberi fogyasztásra. A felvásárolt tej minoségi jellemzoinek alakulása Év Sejtszám átlag, Baktériumszám átlag, Extra tej aránya, % ezer sejt/cml ezer sejt/cml gazdasági gyujtött gazdasági gyujtött gazdasági gyujtött 1991 433 429 296 1976 29.1 2.4 1994 320 447 96 1570 65.8 4.5 1995 300 465 76 1424 73.4 10.5 1996 276 434 62 1380 80.1 8.4 1997 245 327 49 809 82.4 9.7 1998 259 349 56 1038 83.0 14.7 11

A javulás tendenciája kétségtelen, de üteme mérséklodött, úgy tunik a jelenlegi fejési és tejkezelési feltételek tartalékai kimerüloben vannak, további javulás csak beruházások megvalósításával válik lehetségessé. A bakteriológiai minoség javítása megoldásra vár a gyujtött tejnél. E nélkül a gyujtött tej dönto hányadáról le kell mondani, mert az meg sem közelíti az EU szabályok szerinti humán fogyasztásra alkalmas minoséget. A vidéki lakosság szempontjából a tej értékesítése folyamatos napi árbevételt és jövedelmet jelent, ami a családi költségvetésben gyakran meghatározó jelentoségu. Az értékesítés ellehetetlenülése akár politikai kérdés is lehet mivel kb. 18-20 ezer családot érint. A szarvasmarha-állomány, a szarvasmarha-tartók számának és átlagos gazdasági méretének alakulása gazdálkodási formák szerint Év Összes szarvasmarha Tehén Gazdálkodó Egyéni Együtt Gazdálkodó Egyéni Együtt szervezetek gazdaságok szervezetek gazdaságok Állomány, ezer darab 1996 663 246 909 290 124 414 1997 591 280 871 264 139 403 1998 579 294 873 266 141 407 1999 556 302 857 254 145 399 Tartók száma 1996 925 55000 55925 890 43000 43890 1997 835 48000 48835 798 39000 39798 1998 779 43000 43779 741 36000 36741 1999 756 40000 40750 720 32000 32720 Átlagos ágazati méret, db/ gazdaság 1996 717 4.5 16.3 326 2.9 9.4 1997 708 5.8 17.8 363 3.6 10.1 1998 746 6.8 20.1 359 3.9 11.1 1999 735 7.6 21.0 353 4.5 12.2 V. A tejfeldolgozó kapacitások* bemutatása (élelmiszeripari fázis) Mint az már az elozoekben kiderült a feldolgozásra kerülo tejnek kb. 36 %-a kerül fogyasztói tejként forgalomba. Ennek 73%-a pasztorözött, 27%-a ultrapasztorözött (ezen belül 25% tartós, 2% féltartós) tej. A pasztortejgyártás csaknem fele az észak-alföldi régióban történik. A két nagy gyártónál (>250 fo) kb. 400 ezer liter napi teljesítményu vonal üzemel. A négy közepes gyártó (50-250 fo) 20-50 ezer liter/nap, az egy kis gyártó (<50 fo) 10 ezer liter/nap-nál kisebb teljesítményu 12

vonallal rendelkezik. A gyártás további egynegyed része a Dél-Alföldön folyik. A régióban egy nagy társaság e termékre specializált (önmagában közepes létszám-kategóriájú) üzeme kb. 400 ezer liter/nap kapacitású, egy tipikus közepes gyártó és egy más termékre specializált nagy társaság 100 ezer liter/nap teljesítményu vonala üzemel. Dél-Dunántúl feldolgozási aránya 15%. Egy nagy gyártó 600, egy - más termékre szakosodott - közepes gyártó 15, egy másik közepes méretu gyártó 100, egy kis gyártó 8 ezer liter/nap kapacitással rendelkezik. Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag nincs pasztortejgyártás. A maradék három régió 5-5%-át gyártja a pasztorözött tejnek. Az itt muködo nagy és közepes nagyságú társaságok 50-100 ezer liter/nap kapacitást muködtetnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy a pasztorözött tej dönto részét az Alföldön gyártják. Az egyes gyártók által muködtetett összkapacitások jellegzetesen 400-600, 50-100 és <10 ezer liter/nap nagyságúak. A specializáció miatti gyártónkénti összkapacitás nagysága nem mutat szoros összefüggést a gyártó nagyságával. 13

Dél-Alföld HAJDÚTEJ (Békéscsaba) MIZO (Kecskemét) SZEGED TEJ Pasztorözött tejgyártó kapacitás ezer liter/nap Éves termelés ezer liter/év Napi termelés ezer liter/nap kihasználás % 50-250 fo 125 20439 68 54.5 50-250 fo 415 21357 71 17.2 >250 fo 128 14909 50 38.8 TEJ Kkt. 50-250 fo 25 3248 11 43.3 Összesen 693 59953 200 28.8 Dél- MIZO (Pécs) >250 fo 600 32036 107 17.8 Dunántúl DRÁVA 50-250 fo 15 4342 14 96.5 DÁMTEJ 50-250 fo 100 1800 6 6.0 VÖLGYSÉG <50 fo 8 1100 4 45.8 Öszesen 723 39278 131 18.1 Észak-Alföld HAJDÚTEJ (Debrecen) >250 fo 375 61317 204 54.5 SZABOLCS >250 fo 448 23919 80 17.8 JÁSZTEJ 50-250 fo 50 15000 50 100.0 KUNTEJ 50-250 fo 40 7837 26 65.3 TISZATEJ 50-250 fo 20 3000 10 50.0 NAGISZ 50-250 fo 30 8440 28 93.8 KOSSUTH <50 fo 5 1200 4 80.0 Öszesen 968 120713 402 41.6 Észak- ÉSZAKTEJ >250 fo 100 16393 55 54.6 Magyar- ABAÚJTEJ 50-250 fo 80 2500 8 10.4 ország Összesen 180 18893 63 35.0 Régió Társaság Létszámkategória Közép- Dunántúl Közép- Magyarország VESZPRÉM -TEJ NASZÁLY- TEJ >250 fo 50 10000 33 66.7 50-250 fo 50 10175 34 67.8 Összesen Átlag >250 fo 1701 158574 529 31.1 50-250 fo 950 98138 327 34.4 <50 fo 13 2300 8 59.0 Mind0sszesen 2664 259012 863 32.4 * Az összeállítás a Központi Statisztikai Hivatal és a Tej Terméktanács adatai alapján készültek. Az egyes tevékenységek abban a régióban lettek számba véve, ahol azt végezték. Ha például egy közép-magyarországi székhelyu társaság Észak-Alföldön termel valamilyen terméket, akkor az az észak-alföldi régióhoz lett sorolva. A kapacitásadatok évi 300 napra és napi 14 üzemórára lettek kiszámítva. Az esetenként eloforduló 100%-nál nagyobb kapacitáskihasználás értelemszeruen ennél hosszabb termelési idot jelent. 14

Régiónként tekintve 18% (Dél-Dunántúl) és 68% (Közép-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 32%-os átlagértékkel. Figyelembe véve, hogy ez az a termékcsoport, amellyel a feldolgozók nagy része piacra lép, a kapacitások alacsony kihasználtsága mindenképpen a fejlesztés gátja. A feldolgozók létszám kategóriája szerint a nagy és a közepes méretu feldolgozóknál a kapacitáskihasználás az átlagérték körül van, a kis cégeknél - valószínüleg az adatok kis száma miatt - ennél lényegesen nagyobb, 59%-os. Az ultrapasztorözött tejre vonatkozó kapacitás adatokból megállapítható, hogy a gyártás megoszlása kiegyenlítettebb. A két alföldi régió együttes kibocsátása kb. 50%, Közép- Dunántúlon gyártják az ultrapasztorözött tej 25%-át. Észak- és Közép-Magyarország 8, ill. 3%- kal részesedik, Dél-Dunántúlon nincs ilyen gyártás. A nagy társaságok 100-300, a közepes társaságok 40-100 ezer liter/nap összteljesítményu vonalakkal rendelkeznek. A nagy beruházási és marketingköltségek miatt kis gyártó nincs. Ultrapasztorözött tejgyártó kapacitás ezer liter/nap Éves termelés ezer liter/év Napi termelé s ezer liter/nap kihasználás % Dél- SZEGEDTEJ >250 fo 240 35323 118 49.1 Alföld Összesen 240 35323 118 49.1 Észak- HAJDÚTEJ >250 fo 222 26241 87 39.4 Régió Társaság Létszámkategória Alföld SZABOLCS- >250 fo TEJ 100 33 0 0.1 WÉS 50-250 fo 40 134 0 1.1 Összesen 362 26408 88 24.3 Észak- JÁSZ- 50-250 fo 40 9700 32 80.8 Magyar- GYÖNGY Kft ország Összesen 40 9700 32 80.8 Közép- PARMALAT >250 fo 200 26379 88 44.0 Dunántúl VESZPRÉM- >250 fo TEJ 52 6000 20 38.5 Összesen 252 32379 108 42.8 Közép- NASZÁLY- 50-250 fo 100 3825 13 12.8 Magyar- TEJ ország Összesen 100 3825 13 12.8 Nyugat- MIZO >250 fo 294 17920 60 20.3 Dunántúl Összesen 294 17920 60 20.3 Összesen Átlag >250 fo 1108 111896 373 33.7 50-250 fo 180 13659 46 25.3 <50 fo 0 0 0 - Mindösszesen 1288 125555 419 32.5 15

Régiónként tekintve 13% (Közép-Magyarország) és 81% (Észak-Magyarország) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 33%-os átlagértékkel. A nagy szóródást az okozza, hogy az utóbbi években az UHT-tejen belül a csomagolási arányok megfordultak. A féltartós tej aránya a fogyasztói tejen belül 20%-ról 2%-ra csökkent, a kartondobozos tartós tejé pedig 1%-ról 25%- ra növekedett. A ki nem selejtezett, kis gyakorisággal üzemeltetett féltartóstej-vonalak indokolják a 20% körüli értéket. Az ízesített tejkészítmények kb. 50-50%-os arányban pasztorözve, illetve ultrapasztorözve kerülnek forgalomba. Eloállításukra a tej mennyiségének kb. 2%-át használják fel. A megtermelt mennyiség csaknem 50%-át az észak-alföldi, 27%-át a dél-alföldi, 16%-át a közép-dunántúli, 8%-át az észak-magyarországi régióban gyártották. Ízesített tejkészítményt - marketing okokból - csak a nagy és a közepes nagyságú feldolgozók gyártanak. A leggyakoribb a 10-50 ezer liter/nap-os gyártónkénti összkapacitás, létszám-kategóriától függetlenül. Ízesített tejkészítmény ezer liter/nap Éves termelés ezer liter/év Napi termelés ezer liter/nap kihasználás % GOZÓ Kkt. Régió Társaság Létszámkategória Dél- SZEGEDTEJ >250 fo 20 3490 12 58.2 Alföld TEJFELDOL- 50-250 fo 10 1457 5 48.6 Összesen 30 4947 16 55.0 Észak HAJDÚTEJ >250 fo 50 6102 20 40.7 - SZABOLCS- >250 fo 100 2410 8 8.0 Alföld TEJ Összesen 150 8512 28 18.9 Észak ÉSZAKTEJ >250 fo 30 1378 5 15.3 - ABAÚJTEJ 50-250 fo 3 240 1 26.7 M.or- KV. szág Összesen 33 1618 5 16.3 Közép -D.túl VESZPRÉM- TEJ >250 fo 10 3000 10 100 Összesen 10 3000 10 100 Összesen Átlag >250 fo 210 16380 55 26.0 50-250 fo 13 1697 6 43.5 <50 fo 0 1 0 - Mindösszesen 223 18078 60 27.0 16

Régiónként tekintve 16% (Észak-Magyarország) és 100% (Közép-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 27%-os átlagértékkel. Az alacsony kapacitáskihasználásnak valószínuleg csak azért nincs súlyosabb következménye, mert a berendezések már amortizálodtak. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 26%-os, a közepes méretu cégek 44%-os arányban használták ki gyártóvonalaikat. Kis gyártó nem szerepel a táblázatban. A savanyú tej- és tejszínkészítmények (kefír, joghurt, tejföl) gyártására a folyadék alapanyag 8%-át, a zsír alapanyag 25%-át használják fel. A termékek közel 37%-át egy nagy társaság gyártja a közép-magyarországi régióban. Az itt muködo további két közepes és egy kis méretu cég termelése összesen 1%. Észak-Magyarországon állítják elo e termékek 24%-át, itt is csaknem a teljes mennyiséget egy nagy társaság gyártja. Észak-Alföld termelési aránya 17%, Közép-Dunántúlé 12%, Dél- Dunántúlé 9%. Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon összesen a termék 1%-át gyártják. A legnagyobb gyártó 200, további 3 gyártó 80-130 ezer liter/nap összes kapacitással rendelkezik. A többi nagy, közepes és kis gyártó napi 30 ezer liternél kisebb vonalon gyárt. 17

Régió Társaság Létszámkategória Dél- Alföld TEJFELDOL- GOZÓ Kkt. Savanyú tejkészítmény-gyártó kapacitás ezer liter/nap Éves termelés ezer liter/év Napi termelés ezer liter/nap kihasználás % 50-250 fo 10 296 1 9.9 Összesen 30 296 1 9.9 Dél- MIZO >250 fo 87 8000 27 30.7 D.túl DRÁVATEJ 50-250 fo 7 441 1 22.3 DÁMTEJ 50-250 fo 3 250 1 27.8 TOLNATEJ >250 fo 22 2239 7 34.2 Összesen 118 10930 36 30.8 Észak HAJDÚTEJ >250 fo 130 16000 53 41.0 - JÁSZTEJ 50-250 fo 3 110 0 12.2 Alföld KUNTEJ 50-250 fo 4 471 2 35.1 WÉS 50-250 fo 17 2641 9 52.4 Összesen 154 19222 64 41.5 Észak ÉSZAKTEJ >250 fo 30 900 3 10.0 - ABAÚJTEJ 50-250 fo 4 490 2 40.8 M.or- KV. -szág AVONMORE >250 fo 90 25941 86 96.5 Összesen 124 27331 91 73.7 Közép VESZPRÉM- >250 fo 15 2500 8 55.6 -D.túl TEJ PARMALAT >250 fo 126 10676 36 28.2 Összesen 141 13176 44 31.1 50-250 fo 4 372 1 31.0 Közép -M.or NASZÁLY- TEJ -szág DANONE >250 fo 209 41000 137 65.5 CEGLÉDTEJ 50-250 fo 19 803 3 14.1 GARDA <50 fo 6 64 0 3.4 Összesen 238 42238 141 59.2 Nyu- TEJFELDOL- <50 fo 7 112 0 5.1 gat- GOZÓ KFT D.túl Összesen 7 112 0 5.1 Összesen Átlag >250 fo 708 107257 358 50.5 50-250 fo 71 5874 20 27.6 <50 fo 13 176 1 4.4 Mindösszesen 792 113307 378 47.7 18

Régiónként tekintve 5% (Nyugat-Dunántúl) és 74% (Észak-Magyarország) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 48%-os átlagértékkel. A natúr savanyútej-készítmények, de különösen a tejföl is azok közé a termékek közé tartoznak, amelyeket minden régióban gyártanak. A 10% alatti kapacitáskihasználás azokban a régiókban fordul elo, ahol csak egy-egy kis gyártó szerepel. Általánosnak a 30-40%-os régiónkénti átlag tekintheto. Ennél magasabb átlag ott alakult ki, ahol egy szakosodott nagy társaság mellett szereplo egy-két nem jelentos gyártó a súlyozott átlagot kevésbé befolyásolta. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 51%-os, a közepes méretu cégek 28%-os, a kis gyártók 4%-os kihasználással gyártottak. E termékcsoportban eros koncentráció jött létre, 2 gyártó a mennyiség kétharmadát állítja elo, gyártókapacitásuk 66 és 97%-os kihasználásával. A hagyományos kelvirág és a passzírozott állományú félzsíros tehéntúró gyártására a folyadék alapanyag kb. 7%-át, a zsír alapanyag 4%-át használják fel. A túró 54%-át a dél-alföldi régióban állítják elo, ahol az ország három legnagyobb tejfeldolgozó társaságának muködik ilyen gyártóegysége. Ebbol egy társaság a telephelyén, a másik két társaság különálló üzemben (ezek közepes létszám-kategóriájúak) gyártja a túrót. Közép-Magyarországon a túró 14%-át gyártják, Észak-Alföldön 13%-át, Dél-Dunántúlon 8%-át, Észak-Magyarországon 6%-át, Közép-Dunántúlon 5%-át. Nyugat-Dunántúlon nincs számottevo kapacitás. A nagy létszámkategóriájú társaságok (beleértve ezek közepes kategóriájú különálló, specializált üzemeit is) napi 8-23, a közepes létszámúak 6-15 tonna kapacitással rendelkeznek, az egy kis társaság napi kapacitása 9 tonna. 19

Tehéntúró-gyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- HAJDÚTEJ 50-250 fo 18 4800 16.0 88.9 Alföld MIZO 50-250 fo 14 1977 6.6 47.1 SZEGEDTEJ >250 fo 8 1000 3.3 41.7 Összesen 40 7777 25.9 64.8 Dél- TOLNATEJ >250 fo 14 420 1.4 10.0 Dunántúl DRÁVATEJ 50-250 fo 10 600 2.0 20.0 DÁTEJ 50-250 fo 12 80 0.3 2.2 VÖLGYSÉG NÉPE MGTSZ <50 fo 9 120 0.4 4.4 NAGISZ Összesen 36 1830 6.1 16.9 Észak- ÉSZAKTEJ >250 fo 11 340 1.1 10.3 Magyar- ABAÚJTEJ 50-250 fo 15 550 1.8 12.2 ország Összesen 26 890 3.0 11.4 Régió Társaság Létszámkategória Összesen 45 1220 4.1 9.0 Észak- JÁSZTEJ 50-250 fo 9 482 1.6 17.9 Alföld KUNTEJ 50-250 fo 11 448 1.5 13.6 TISZATEJ 50-250 fo 10 200 0.7 6.7 MARK- 50-250 fo 6 700 2.3 38.9 Közép- Dunántúl VESZPRÉM- TEJ >250 fo 23 700 2.3 10.1 Összesen 23 700 2.3 10.1 50-250 fo 13 2100 7.0 53.8 Közép- Magyar- PARMALAT/ CEGLÉDTEJ ország Összesen 13 2100 7.0 53.8 Összesen Átlag >250 fo 56 2460 8 14.6 50-250 fo 118 11937 40 33.7 <50 fo 9 120 0 4.4 Mindösszesen 183 14517 48 26.4 Régiónként tekintve 9% (Dél-Dunántúl) és 65% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 26%-os átlagértékkel. A gyártókapacitás rossz kihasználása elsosorban annak tulajdonítható, hogy a túrógyártás hagyományos volta és a termék rövid fogyaszthatósági idotartama (kis piaci hatótávolság, gyengébb verseny) miatt még sok cég gyártja. 20

A feldolgozók létszám-kategóriája szerint érdekes helyzet alakult ki. A nagy létszámkategóriájú társaságok ugyanis 15%-os, a közepes méretu cégek 34%-os, a kis gyártók 4%-os kihasználással gyártottak. Az adatokat az térítette el a valóságos aránytól, hogy két nagy társaság szakosodott, de közepes létszámú üzemben gyártja a túrót. Ha ezeket a nagy gyártókhoz soroljuk, akkor megfordul az arány, és a nagy gyártók kapacitáskihasználása 37% és a közepeseké 14%. Megindult a további koncentrálódás is, négy nagy és egy közepes méretu társaságnál kialakultak azok a túrógyártó centrumok, amelyek a teljes túrómennyiségnek már a 75%-át állították elo 1999-ben, 40-90%-os kapacitáskihasználással. Az ízesített túrókészítmények (krémtúrók, túródesszertek, Túró Rúdi) gyártására a folyadék alapanyag kb. 5%-át fordították. A krémtúrók és desszertek 81%-át Észak-Alföldön, 19%-át Közép-Dunántúlon gyártják. A valódi arány 57% az Észak-Alföldön, 13% a Közép- Dunántúlon és 30% a Dél-Dunántúlon. A gyártók nagy létszám-kategóriába tartozó társaságok, illetve nagy gyártó közepes kategóriájú specializált üzeme. A gyártókapacitás naponta 10-20 tonna. Ízesített túrókészítmény-gyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Észak- HAJDÚTEJ 50-250 fo 5 1300 4.3 86.7 Alföld SZABOLCS >250 fo 12 4400 14.7 122.2 TEJ Régió Társaság Létszámkategória Összesen 17 5700 19.0 111.8 Észak- ÉSZAKTEJ >250 fo 20 25 0.1 0.4 M.ország Összesen 20 25 0.1 0.4 Közép- PARMALAT >250 fo 17 900 3.0 17.6 Dunántúl VESZPRÉM- >250 fo 10 440 1.5 14.7 TEJ Összesen 27 1340 4.5 16.5 Összesen Átlag >250 fo 59 5765 19 32.6 50-250 fo 5 1300 4 86.7 <50 fo 0 0 0 - Mindösszesen 64 7065 24 36.8 Régiónként tekintve 1% (Észak-Magyarország) és 112% (Észak-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 37%-os átlagértékkel. A számok mögött az a változás húzódik meg, hogy a krémtúrók mint hagyományos ízesített túrókészítmények iránti kereslet csökkent, a Túró Rudi és az ahhoz hasonló túródesszertek népszerusége - a reklám és a hosszabb fogyaszthatósági határido miatt - gyorsan növekedett. Az e termékeket gyártó két társaság közül 21

csak az egyik szerepel a táblázatban, 122%-os kapacitáskihasználással, de a másik gyártó is valószínuleg ki tudja használni a rendelkezésére álló gyártási teljesítményt. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint itt is az a helyzet alakult ki, hogy a nagy létszámkategóriájú társaságok 33%-os, az egy közepes méretu üzem 87%-os kihasználással gyártottak. Ez a közepes létszám-kategóriába eso gyártó azonban egy nagy társaság szakosodott üzeme. Ezt a termékcsoportot valójában csak nagy társaságok gyártják. A natúr sajtok gyártására a folyadék alapanyag kb. 30%-át, a zsír alapanyag kb. 24%-át használják fel. A sajtgyártás 36%-a Dél-Dunántúlra koncentrálódik. A sajtok 16-16 %-át gyártják Észak- és Dél-Alföldön, valamint Nyugat-Dunántúlon, 10%-át Közép-Dunántúlon, 4%-át Közép-Magyarországon. A nagy gyártók 15-33 tonna/nap gyártókapacitással rendelkeznek, bár elofordul 6 tonna/nap teljesítményu vonalat üzemelteto is. A közepes és a kis társaságok gyártókapacitása kisebb, mint 10 tonna/nap (bár ebben a kategóriában is van egy 16 tonnás gyártóegység). 22

Natúr sajtgyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- SZEGEDTEJ >250 fo 17 5089 17 99.8 Alföld MOZZARELLA <50 fo 3 413 1 45.9 M+M KIST 50-250 fo 16 1460 5 30.4 Összesen 36 6962 23 64.5 Dél- MIZO >250 fo 33 5744 19 58.0 Dunántúl DRÁVATEJ 50-250 fo 3 1100 4 122.2 TOLNATEJ >250 fo 25 8048 27 107.3 DÁMTEJ 50-250 fo 10 800 3 26.7 Összesen 71 15692 52 73.7 Észak- HAJDÚTEJ >250 fo 20 6100 20 101.7 Alföld JÁSZGYÖNGY 50-250 fo 3 180 1 20.0 KUNTEJ 50-250 fo 3 680 2 75.6 TISZATEJ 50-250 fo 2 270 1 45.0 Összesen 28 7230 24 86.1 Észak- ÉSZAKTEJ >250 fo 6 1800 6 100.0 Magyar- ABAÚJTEJ 50-250 fo 1 25 0 8.3 ország Összesen 7 1825 6 86.9 Régió Társaság Létszámkategória Közép- Dunántúl VESZPRÉM- TEJ >250 fo 30 3325 11 36.9 GICISAJT <50 fo 5 1231 4 82.1 Összesen 35 4556 15 43.4 KORÖSTEJ 50-250 fo 3 260 1 28.9 Közép- Magyarország Összesen 3 260 1 28.9 Nyugat- PANNONTEJ >250 fo 26 5000 17 64.1 Dunántúl ÓVÁRTEJ 50-250 fo 8 2000 7 83.3 Összesen 34 7000 23 68.6 Összesen Átlag >250 fo 157 35106 117 74.5 50-250 fo 49 6775 23 46.1 <50 fo 8 1644 5 68.5 Mindösszesen 214 43525 145 67.8 Régiónként tekintve 43% (Közép-Dunántúl) és 87% (Észak-Magyarország) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 68%-os átlagértékkel. A berendezések teljesítményének 23

viszonylag jó kihasználását segítette, hogy a nyári tejfelesleg egy részét sajtexporttal lehet levezetni. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 75%-os, a közepes méretuek 46%- os, a kis cégek 69%-os kapacitáskihasználással gyártottak. A termelés tovább koncentrálódik, a három legnagyobb gyártó a termékmennyiség 50%-át állítja elo, gyakorlatilag teljes kapacitáskihasználással. Az ömlesztett sajtok nem közvetlenül tejbol készülnek, hanem tovább feldolgozott termékek. Az ömlesztett sajt gyártása erosen koncentrálódott, egy nyugat-dunántúli nagy társaság a termékmennyiség 68%-át gyártja, 25 tonna/nap teljesítményu berendezésén. A dél-dunántúli régióban eloállított 28%-ból 23%-ot ugyancsak egy nagy társaság dolgoz fel, 18 tonna/nap teljesítményu vonalán. Ugyanakkor az ömlesztett termékek több megfontolásból is gyárthatóak, viszonylag kis eszközigénnyel is. A nagy ömlesztok mellett ezért - a létszám-kategóriától függetlenül - több gyártó is eloállít ömlesztett sajtkrémeket, általában <10 tonna/nap teljesítményu berendezésen. Ömlesztett sajtgyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- HAJDÚTEJ >250 fo 5 470 2 31.3 Alföld M+M KIST <50 fo 7 350 1 16.7 Összesen 12 820 3 22.8 Dél- MIZO >250 fo 18 1920 6 35.6 Dunántúl DRÁVATEJ 50-250 fo 13 310 1 7.9 TOLNATEJ >250 fo 3 100 0.3 11.1 Összesen 34 2330 7 21.9 Észak- KUNTEJ 50-250 fo 2 12 0.04 2.0 Alföld Összesen 2 12 0.04 2.0 Régió Társaság Létszámkategória Közép- Dunántúl VESZPRÉM- TEJ >250 fo 8 92 0.3 3.8 Összesen 8 92 0.3 3.8 Nyugat- PANNONTEJ >250 fo 25 7000 23 93.3 Dunántúl Összesen 25 7000 23 93.3 Összesen Átlag >250 fo 59 9582 32 54.1 50-250 fo 15 322 1 7.2 <50 fo 7 350 1 16.7 Mindösszesen 81 10254 34 42.2 24

Régiónként tekintve 2% (Észak-Alföld) és 93% (Nyugat-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 42%-os átlagértékkel. Az igen széles sávú megoszlást valójában nem a regionális különbségek jellemzik. Három nagy gyártó rendelkezik kifejezetten az ömlesztett sajt gyártására szakosított üzemmel, amelyek közül ketto szerepel a táblázatban. A két gyártó az ömlesztett sajt mennyiségének 90%-át állítja elo, 93 és 36%-ban használva ki berendezéseinek teljesítményét. A többi társaság elsosorban sajthulladékának értékesítésére sajtkrémeket gyárt. A viszonylag kis értéku berendezések kapacitáskihasználása kevésbé befolyásolja a költségeket. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 54%-os, a közepes méretuek 7%- os, a kis cégek 17%-os kapacitáskihasználással gyártottak 1999-ben. Vajgyártásra a folyadék alapanyag kb. 1.5%-át, a zsír alapanyag kb. 14%-át használják fel. A vaj 34%-át Dél-Alföldön, 31%-át Nyugat-Dunántúlon, 20%-át Közép-Dunántúlon, 10%-át Dél- Dunántúlon, 5%-át Észak-Alföldön gyártják. Észak- és Közép-Magyarországon nincs számottevo vajgyártás. A nagy társaságok ( beleértve ezek közepes létszámú, külön telephelyen muködo specializált üzemeit is) 10-44 tonna/nap teljesítményu folytonos vajgyártókkal rendelkeznek; a közepes méretuek 1-6, az egy kis méretu gyártó <1 tonna/nap teljesítményu köpülo-berendezésekben állítják elo a vajat. 25

Vajgyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- HAJDÚTEJ 50-250 fo 22 2600 9 39.4 Alföld SZEGEDTEJ >250 fo 10 1000 3 33.3 Összesen 32 3600 12 37.5 Dél- DRÁVATEJ 50-250 fo 6 176 1 9.8 Dunántúl TOLNATEJ >250 fo 13 830 3 21.3 Összesen 19 1006 3 17.6 Észak- JÁSZTEJ 50-250 fo 3 140 0 15.6 Alföld KOSSUTH <50 fo 0.2 36 0 60.0 KUNTEJ 50-250 fo 1 203 1 67.7 SZABOLCS TEJ >250 fo 11 210 1 6.4 Összesen 15.2 589 2 12.9 Észak- ÉSZAKTEJ >250 fo 10 81 0 2.7 M.ország Összesen 10 81 0 2.7 Régió Társaság Létszámkategória Közép- Dunántúl VESZPRÉM- TEJ >250 fo 20 563 2 9.4 PARMALAT >250 fo 44 1530 5 11.6 Összesen 64 2093 7 10.9 Nyugat- MIZO >250 fo 25 2600 9 34.7 Dunántúl PANNONTEJ >250 fo 15 650 2 14.4 Összesen 40 3250 11 27.1 Összesen Átlag >250 fo 148 7464 25 16.8 50-250 fo 32 3119 10 32.5 <50 fo 0.2 36 0.1 60.0 Mindösszesen 180 10619 35.1 19.6 Régiónként tekintve 3% (Észak-Magyarország) és 38% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 20%-os átlagértékkel. A gyártóteljesítmény alacsony kihasználási arányát a vaj piaci térvesztése okozza. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 17%-os, a közepes méretuek 33%- os, a kis cégek 60%-os kapacitáskihasználással gyártottak 1999-ben. A közepes gyártók kapacitáskihasználásának átlagát egy nagy társaság közepes létszám-kategóriájú üzeme növelte meg. 26

Vajkrém gyártására a folyadék alapanyag kevesebb, mint 1%-át, a zsír alapanyag kb. 4%-át használják fel. A vajkrém 45%-a Észak-Alföldön, 36%-a Dél-Alföldön, 18%-a Nyugat- Dunántúlon készül. A többi régióban gyakorlatilag nincs gyártás. A legnagyobb - specialízálódott - gyártó 12 tonna/nap teljesítményu vonalat üzemeltet. A többi nagy gyártó 5-7, a közepes méretu gyártók 1 tonna/nap kapacitással rendelkeznek. Régió Társaság Létszámkategória Vajkrém-gyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- SZEGEDTEJ >250 fo 7 2000 7 95.2 Alföld Összesen 7 2000 7 95.2 Dél- DRÁVATEJ 50-250 fo 1 52 0 17.3 Dunántúl Összesen 1 52 0 17.3 Észak- KUNTEJ 50-250 fo 1 24 0 8.0 Alföld SZABOLCS TEJ >250 fo 12 2500 8 69.4 Összesen 13 2524 8.4 64.7 Nyugat- MIZO >250 fo 5 1000 3 66.7 Dunántúl Összesen 5 1000 3 66.7 Összesen Átlag >250 fo 24 5500 18 76.4 50-250 fo 2 76 0 12.7 <50 fo 0 0 0 - Mindösszesen 26 5576 18.6 71.5 Régiónként tekintve 17% (Dél-Dunántúl) és 95% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 72%-os átlagértékkel. A jó kapacitáskihasználás annak az eredménye, hogy a vajkrém-gyártás a legtöbb gyártónál intézeti szabadalom alapján jött létre, és a piaci lehetoségeket kezdettol fogva szem elott tartották. A hatékonyságot egyes gyártók felvásárlása, és azt követo profilírozás is növelte. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 77%-os, a közepes méretuek 13%- os kapacitáskihasználással gyártottak. Kis társaságnál nem valósult meg gyártás. A sovány és a zsíros tejpor, valamint a tejfehérjekoncentrátum-por eloállítására a folyadék alapanyag kb. 7%-át, a zsír alapanyag kb. 1.5 %-át használják fel. Porító kapacitással - a pufferolás érdekében - a közép-magyarországi régión kívül mindegyik régió rendelkezik. Jelentos mennyiségu porítás azonban csak Nyugat-Dunántúlon (31%), Dél-Alföldön (30%), Dél-Dunántúlon (22%) és Észak-Alföldön (16%) van. Porítóval csak nagy társaságok rendelkeznek. A táblázatban szereplo közepes létszám-kategóriájú gyártóhely egy nagy társaság 27

szakosodott üzeme, a kis gyártó pedig korábban egy nagy gyártó része volt. A jellemzo teljesítmény napi 13-18 tonna, de egy nagy sajtgyár a keletkezett savó porítására 38 tonna/nap teljesítményu berendezést használ. Porított termékeket (tejpor, savópor, fehérjekoncentrátum-por) gyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- HAJDÚTEJ 50-250 fo 16 5933 20 124 Alföld SZEGEDTEJ >250 fo 16 316 1 7 Összesen 32 6249 21 65 Dél- TOLNATEJ >250 fo 38 4615 15 40 Dunántúl Összesen 38 4615 15 40 Észak- SZABOLCS TEJ >250 fo 17 1907 6 37 Alföld KOSSUTH <50 fo 13 1380 5 35 Összesen 30 3287 11 37 Észak- ÉSZAKTEJ >250 fo 16 107 0 2 M.ország Összesen 16 107 0 2 Régió Társaság Létszámkategória Közép- Dunántúl VESZPRÉM- TEJ >250 fo 16 200 1 4 Összesen 16 200 1 4 Nyugat- MIZO >250 fo 26 4100 14 53 Dunántúl PANNONTEJ >250 fo 18 2451 8 45 Összesen 44 6551 22 50 Összesen Átlag >250 fo 147 13696 46 31.1 50-250 fo 16 5933 20 123.6 <50 fo 13 1380 5 35.4 Mindösszesen 176 21009 70 39.8 Régiónként tekintve 2% (Észak-Magyarország) és 65% (Dél-Alföld) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 40%-os átlagértékkel. Két régió 2-4%-os értéke azt mutatja, hogy ott - a még a rendszerváltás elott létesített - porítókra a 30%-kal csökkent tejtermékfogyasztás mellett jelentkezo kisebb szezonális felesleg levezetésére nincs szükség. A porításnak (a hazai tejporszükséglet eloállításán és a savó-, illetve permeátumpor gyártásán túl) a szezonális kiegyenlítés fontos funkciója, ezért nem is lehet országosan teljes kapacitáskihasználásra törekedni. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 31%-os, a közepes méretuek 124%-os átlagos kapacitáskihasználással gyártottak. A táblázatban szereplo egy kis társaságnál 28

35%-os kapacitáskihasználást valósítottak meg 1999-ben. A közepes gyártók kapacitáskihasználásának átlagát egy nagy társaság közepes létszám-kategóriájú üzeme növelte meg. Az értékesítésre kerülo surített tej mennyisége viszonylag kicsi, eloállítására a folyadék alapanyag kb. 0.7%-át, a zsír alapanyag kb. 0.4%-át használják fel. A surítoket elsosorban a porítást vagy más technológiai muveleteket megelozo koncentrálásra használják. A surítok teljesítménye - ahol a porítás elotti koncentrálásra használják - a porítókéval összehangolt. A termelésmegoszlás és a kapacitások (a kisebb szárazanyag-tartalom miatti nagyobb mennyiségek figyelembevételével) megegyeznek a porítókkal kapcsolatban ismertetettekkel. Régió Társaság Létszámkategória Surített tejtermékeket gyártó kapacitás tonna/nap Éves termelés tonna/év Napi termelé s tonna/ nap kihasználás % Dél- SZEGEDTEJ >250 fo 24 473 2 6.6 Alföld HAJDÚTEJ >250 fo 24 499 2 6.9 M+M KIST >250 fo 20 1952 7 32.5 Összesen 68 2924 10 14.3 Dél- TOLNATEJ >250 fo 55 6500 22 39.4 Dunántúl Összesen 55 6500 22 39.4 Észak- SZABOLCS TEJ >250 fo 25 1943 6 25.9 Alföld KOSSUTH <50 fo 19 1684 6 29.5 Összesen 44 3627 12 27.5 Nyugat- PANNONTEJ >250 fo 27 2731 9 33.7 Dunántúl MIZO >250 fo 40 6000 20 47.8 Összesen 67 8731 29 43.4 Összesen Átlag >250 fo 171 17647 59 34.4 50-250 fo 44 2451 8 18.6 <50 fo 19 1684 6 29.5 Mindösszesen 234 21782 73 31.0 Régiónként tekintve 14% (Dél-Alföld) és 43% (Nyugat-Dunántúl) között változik a kapacitáskihasználás mértéke, 31%-os átlagértékkel. A feldolgozók létszám-kategóriája szerint a nagy társaságok 34%-os, a közepes méretuek 19%- os átlagos kapacitáskihasználással gyártottak. A táblázatban szereplo egy kis társaság gyártókapacitását 30%-os arányban hasznosította 1999-ben. 29

VI. A magyar tejtermelo ágazat nemzetközi összehasonlítása Az összehasonlításhoz a dán tejipar teljesítmény-mutatóit vettük alapul, ugyanis Dániának van talán a legfejlettebb tejipara az EU-ban, amely egyben fontos exportágazat is. Ezenkívül Dánia 1973. óta igen aktív szerepet játszik az EU tejtermelo ágazata irányelveinek és rendeleteinek kidolgozásában. Az összehasonlítás célja, hogy kiderüljön, mely területek azok, ahol a magyar tejiparnak változtatnia, javulnia kell, hogy az EU tagság után is eredményesen versenyben maradhasson a fejlett tejtermelo országokkal (Dánia, Hollandia, Franciaország, Írország) A tejbegyujtés szezonális eltérése (a legnagyobb mennyiségu tejgyujtés, csúcshét, összehasonlítása a legkisebb mennyiségu tejbegyujtéssel, leggyengébb hét) Magyarországon legalább kétszerese a dániainak, ami igen kedvezotlen, hiszen a csúcshét határozza meg a tejfeldolgozó üzem kapacitását, míg a leggyengébb hét határozza meg a kereskedelmi láncokkal és piacokkal kötött rendszeres szállítási szerzodések mértékét. Tejtermelés Évek Magyarország Dánia Tejelo tehenek, ezer db Tej millió kg Átlagos hozam/tejelo tehén Tejelo tehenek, ezer db Tej millió kg Átlagos hozam/tejelo tehén 1995 421 1920 5040 714 4473 6610 1996 414 1918 4991 697 4495 6658 1997 403 1931 5135 695 4433 6890 1998 407 2045 5400 680 4467 6976 1999 399 2011 n.a. 681 4456 7154 A gazdasági szerkezetek összehasonlítása I. Évek Magyarország Dánia A tejgazdaságok száma Gazdaságok száma Szövetkezeti társasági magán tagok %-a 1995 14400 92.8 1996 890 43000 13500 93.6 1997 798 39000 12300 92.9 1998 741 36000 11350 97.2 1999 720 32000 10600 96.9 2000 n.a. n.a. 9935 n.a. Magyarországon a gazdaságonkénti átlagos tehénállomány 12.2 volt 1999-ben, szemben a dániai 64.2-del, de a magyarországi kettos rendszer miatt az átlag az összehasonlítás céljára nem alkalmas. A társasági formában muködo gazdaságokban az átlag 353 tehén, míg az egyéni gazdaságokban 4.5 tehén. Azonban az átlagos gazdaság mérete gyorsabban no Magyarországon, 30