Helyi Pedagógiai Program

Karcagi Nagykun Református Általános Iskola 5300. Karcag, Kálvin u 2. / Fax: 59/400-577 E-mail: refi@freemail.hu URL: www.nagykunreformatus.hu OM azonosító: 035861 Helyi Pedagógiai Program 2013. szeptember 1-2018. augusztus 31. Karcag, 2014. március 14. Készítette: Földváriné Simon Ilona igazgató asszony

Tartalomjegyzék Bevezető... 4 Bevezető gondolatok... 4 Református iskolánk gyökere... 6 Református iskolánk küldetésnyilatkozata... 7 A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései... 9 Az iskola jellemzői... 13 ÁLTALÁNOS ISKOLA... 14 NEVELÉSI PROGRAM... 14 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 14 I.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink... 14 I.2. Célok, feladatok:... 15 1.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere:... 21 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 27 1. Alapfogalmak... 27 2. Az egészségnevelés célja:... 27 3. Az egészségnevelés alapelvei:... 27 4. Egészségnevelés, fejlesztés területei:... 27 5. Az egészségnevelés színterei... 29 6. Mindennapos testmozgás... 31 7. Segítő kapcsolatok, partnerek... 32 IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 32 V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 35 VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 38 VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 41 VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 42 IX. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei... 44 X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 44 XI. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 45 XII. A felvételi eljárás különös szabályai... 48 1.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei... 48 2

2. Magasabb szintű iskolába lépés, pályaorientáció... 49 HELYI TANTERV... 50 1. A választott kerettanterv megnevezése... 50 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása... 52 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 56 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 56 5. A Nemzeti alaptantervben (NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 57 6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 62 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 63 8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 63 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 74 10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 74 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 74 12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 77 13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 77 14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 79 Záró rendelkezések... 81 1. A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének,... 81 nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa... 81 2. Legitimációs záradék... 82 Mellékletek... 82 3

Bevezető Bevezető gondolatok "Mert az Úr ád bölcsességet, az Ő szájából tudomány és értelem származik." (Péld, 2, 6) ÁLDÁS BÉKESSÉG! A közoktatást meghatározó szabályozások értelemében minden iskolaközösség kötelezően, ugyanakkor szabadsággal felruházva el kell, hogy készítse helyi programját. Megtisztelő számomra, hogy e nemes feladatot tantestületünk tagjaival együtt dolgozhatom ki, hiszen egy nagy múltú, hagyományokban gazdag, mindig az élvonalban álló, gyermekközpontú, igényes iskola nyolc évre szóló programját kell meghatározni. A Karcagi Nagykun Református Általános Iskola pedagógiai programjában alapvető szempontunk olyan keresztyén szellemiségű iskola kialakítása, ahol a gyermek a legfőbb érték, ahol az iskola minden dolgozója felvállalja, hogy legjobb tudása szerint feleljen meg ennek az elvárásnak. Történelmileg nagy fordulatot jelent az egyháznak, hogy újra iskolája van. Nagyok az elvárások nemcsak a Karcagi Nagykun Református Általános Iskolával, hanem egyáltalán az egyházi iskolákkal szemben. Látni kell az alapvető különbséget mielőtt hiú reményeket táplálnánk magunkkal szemben. A régi iskola keresztyén - általánosabban fogalmazva - vallásos világban működött. Az új keresztyén iskola szekularizált világban működik, amely alól nem tudjuk kivonni magunkat. Ezért célunk az új típusú régi iskola megteremtése. Új közegben, új módszerekkel kell adnunk azt a többletet, amit a református iskola adhat az oktatásban-nevelésben, ezen felül a hitre nevelésben. A hit ajándék, Isten ajándéka, és ezt elfogadtatni gyermekkel, tanárral, szülővel, a keresztyén igazság lényegét kellő alázattal, okossággal és toleranciával beláttatni, ez az iskola legfontosabb feladata. Pál apostol figyelmeztetését is szem előtt tartva - "Mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg" - készítettük el pedagógiai programunkat. Tudjuk, hogy a következtetés nem sokat ér szeretet nélkül, a szükségletekre való odafigyelés célt téveszt határozott erkölcsi iránymutatás nélkül, az értő figyelmet pedig feltétlenül ki kell egészíteni a követelmények és a szükséges korlátok egyértelmű felállításával. Iskolánk nyitott. Nemcsak azokat kívánja befogadni akik református vallásúak, hanem azokat is, akik vállalják az iskola szellemiségét, akik a "REFI"-s családunkba kívánnak tartozni. Iskolánk 8 általános iskolai évfolyam - programja ennek értelmében 8 évre készült. Alapvetően megőrizzük a "REFI"-s arculatát, s csak olyan programot vállalunk fel, amit a fenntartóval együtt teljesíteni is tudunk.

Nevelési célkitűzéseinket közösen kívánjuk megvalósítani nevelőkkel, gyermekekkel, szülőkkel, fenntartóval. Hivatástudat, gyermekszeretet, elkötelezettség, szakmai színvonal a tanításban, és egyszerűség, fegyelem, rend a nevelésben: "Követelek tőled, mert becsüllek". Szeretettel ajánlom e programot minden "REFI"- snek - nevelőnek, szülőnek, diáknak, fenntartónak -, megvalósításában hassa át munkánkat és mindennapjainkat az a feltétel nélküli szeretet, amit Pál apostol fogalmaz meg a Korinthusbeliekhez írt első levelében: "Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy." Kívánom, hogy e pedagógiai program teljesítéséhez Isten adjon erőt mindnyájunknak, kísérje áldás munkánkat, s legyen békesség e házban, a Karcagi Nagykun Református Általános Iskola nagy családjában. Földváriné Simon Ilona igazgató asszony 5

Református iskolánk gyökere "Minden iskola annyit ér, amennyiben szolgálni tudja a reá bízottakat." A Karcagi Nagykun Református Általános Iskola városunk legrégebbi, legpatinásabb oktatási intézménye. Országosan is az egyik legrégebbi, folyamatosan iskolai oktatásra épült és mai napig is használt ingatlan, a Kálvin u. 2. sz. alatt. Az emberi élet alakulása szempontjából oly fontos iskolai évek meghatározó élményei közé tartozik nemcsak az osztálytársak közössége, vagy a tananyag, vagy a tanárok egyénisége és szakértelme, hanem az a környezet, ahol a tanuló iskolába jár. Ez az iskola a XVI. század végétől méltó módon hordozta a kultúra, a művelődés, a tudás gyakran nehezen cipelhető terhét városunkban. Felemelő érzés olyan épület lépcsőit koptatni, amelynek padjaiban református karcagi családok déd- és üknagyapái is ültek és tanultak. A XVI. század végén Karcagra az első iskolát az egyház hozta. Amikor a karcagi lelkész az oktatást már egyedül végezni nem tudta, a debreceni Református Kollégiumtól kért rektort. Ez időtől kezdve a Református Fiúiskola a debreceni kollégium kihelyezett iskolája, "particulája" volt, ahol a tanulókat a debreceni kollégiumi továbbtanulásra készítették elő. A Tiszántúli Református Egyházkerület iskolaügyei, tananyaga, tanterve, irányt adó vezetése a debreceni főiskola feladata volt. Innen kerületek ki a rektorok, préceptorok, akik iskolánkban is tanítottak. A mai iskolaépületet 1813-ban építették. 5 évvel később emelettel bővítették. A földszinti és emeleti rész is a Debreceni Református Kollégium stílusa szerint épült. Az iskola klasszicista stílusú műemlék. A téglakerítés sarkain kis tornyokban elhelyezett csengőkkel szólították iskolába a gyerekeket. Innen kapta a nevét: "Csengős iskola". A karcagi gyülekezet felépítette a kor mértéke szerint a messze földön páratlanul álló nagy, modern iskolaépületet. Az iskola fejlődésében töretlenül haladt előre, mígnem megszületett az 1948. évi 33. törvény, amely a mi iskolánkat is államosította. Régi iskolaépületét kérte és kapta vissza 1996. július 1-jén a Karcagi Református Egyház Presbitériuma, Nagy Kálmán esperes úr iránymutató segítségével. Vajon mi akar lenni ez az iskola? - tették fel a kérdést oly sokan, oly sokszor. A válasz egyszerű: református iskola lesz, amely hűen szolgálja Isten országának építését. Diákjaink tanuljanak, nevelkedjenek hitben, szeretetben. Fejlesszék Istentől kapott talentumaikat, hogy becsületes keresztyén emberként helyt tudjanak állni a minőség harcában. Református iskolánk így kapcsolódik gazdag múltjához, melynek gyökerei a XVI. századba nyúlnak vissza.

Református iskolánk küldetésnyilatkozata Jézus Krisztus missziói parancsa:... tegyetek tanítványotokká minden népet... (Máté 28,19) nem csupán az egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt.. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusok, tehát olyan keresztyének, akik életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget,a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat - megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják, ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatra készek. Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik tudják, kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra.

A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy - megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles Krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; - növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és a humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; - gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. 8

A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései A Magyarországi Református Egyház - Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, Magyarország Alaptörvénye és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi köznevelési intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református köznevelési intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványokká minden népet (Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. - Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. - Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.

- Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. 10

Hitvallásaink tézisei alapján az alábbiakban határozzuk meg identitásunkat Sola scriptura Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Istent nem lehet másképp megismerni, csak a kijelentésből. Annyit tudunk róla, amennyit önmagáról kijelentett. Ennek a kijelentésnek írott dokumentuma a teljes Szentírás, melyben az isteni kijelentés olvasható. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy hitünk és életünk zsinórmértéke a Biblia. A református iskolát, tehát oktató tevékenységünket a Bibliához való igazodás határozza meg. Nem csupán arról van szó, hogy a hittanórákon és az istentiszteleti alkalmakon beszélünk a Bibliáról, hanem mindig és mindenütt. Így elkerülhető az a veszély, hogy elválik egymástól a hit és a tudás. Ezt a következő formában kívánjuk kivitelezni: - hetente két kötelező hittan- és egyházzenei óra épül be az órarendbe, - megemlékezünk iskolai keretbe vagy gyülekezeti közösségben az egyházi ünnepekről, - a tanév csendes-nappal kezdődik és végződik, - komoly odafigyeléssel választjuk meg a tankönyveket a Református Pedagógiai Intézet ajánlásaira tekintettel, - a tantárgyak közül a magyar, a történelem, az ének tantervekben a bibliai ismeretek átadása is helyet kap, - minden oktatandó tananyagot a Biblia mérlegére állítunk. Sola gratia Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy életünk, üdvösségünk egyedül Isten Krisztusban nyújtott kegyelmének köszönhető. A magunk erejéből Őt meg nem ismerhetjük, életünk, munkánk neki köszönhető. Ilyen módon mindannyian kegyelemben részesülünk. Ez a tény iskolánk légkörének a meghatározója. A kegyelem azt is jelenti, hogy nem rászolgáltunk, mert akkor nem lenne kegyelem. Kegyelemre azért szorulunk, mert bűnösök vagyunk, s ebből az állapotból másképp nem szabadulhatunk (Róma 3,10-12). Ezért iskolánk légkörére az alábbiak lesznek jellemzőek: - szeretetteljes emberi kapcsolatok megvalósítására törekszünk tanár és diák, diák és diák, tanár és szülők, tanár és tanár tekintetében, - a fegyelmezés dolgaiban tudni kell a megbocsátással is élni, mert mindannyian bocsánatból élünk, - a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, mert ők is Isten kegyelmének részesei, - diákjaink előre megismerik a velük szemben áhított követelményeket, - a tanulókat bevonjuk az iskolai élet szervezésébe az őket érintő területeken, - a tanulók egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozzuk és felügyeljük az Isten előtti egyenlőséget. 11

Sola fide Reformátor atyáinkkal együtt valljuk, hogy Isten Krisztusban felkínált kegyelme csak hit által lehet a miénk. A keresztyén hit Isten igéjének meghallásából fakad (Róma 10,17). Tudjuk, hogy a hit nem tanítható, egyedül Isten ajándéka. Munkánkat az alábbiak szerint végezzük: - a nevelők magatartásukkal református keresztyénhez illő módon élnek és dolgoznak, - beszédünkből Krisztus lelkülete árad, - az istentiszteleti alkalmak látogatása a nevelők számára legyen magától értetődő, - református tanulóink esetében arra törekszünk, hogy egyházunk hitvalló tagjaivá lehessenek, - nem református tanulóinkat saját vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett református egyházunk értékeinek megbecsülésére neveljük, e hitbeli elkötelezettség általános érvénnyel hat az iskola életének erkölcsi tartalmára. Solus Christus Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Jézus Krisztus Isten egyetlen Igéje. Róla szól a Biblia, mint írott ige, róla beszélnek a sákramentumok. Ő az egyház feje és a világ Ura. Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Általa juthatunk csak el Istenhez (Jn 14,6). Iskolai tevékenységünkben a dicsőséges Úrhoz fordulhatunk. Református iskolánk feladata egyetlen mondatban összefoglalható: Krisztus követésére odaszánjuk magunkat. Soli Deo Gloria Hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számot adtunk. Ezáltal iskolánkban: - magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, - mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, - munkánkat nem a kell kényszere, hanem a lehet szabadsága határozza meg, - elért eredményeinkért Istent dicsőítjük. 12

Az iskola jellemzői Az iskola fenntartója a Karcagi Református Egyházközség Működési engedélyét Karcag város Önkormányzatának Jegyzője adta ki 2/1424-4/1996. számmal 1996. május 3-án. Székhelye: Karcag Postacím: 5300 Karcag, Kálvin u. 2. Telefon: - igazgató: 59/503-206 - titkárság: 59/400-577 Fax: 59/400-577 URL: www.nagykunreformatus.hu E-mail: refi@freemail.hu Székhelyén kívül Karcagon telephelye működik. Postacím: 5300 Karcag, Varró út 4. 5300 Karcag, Madarasi út 1-3. Beiskolázás Karcag város református identitású, alapfokú iskolájában elsődleges feladatunk az, hogy a város református gyülekezetéhez tartozó szülők számára jelentsünk segítséget, hogy keresztelési fogadalmukhoz híven ne csak hitben nevelhessék, hanem hitben neveltethessék gyermekeiket. Intézményünk nyitott a környező települések lakói számára is, amennyiben azonosulni tudnak nevelési, oktatási célkitűzéseinkkel. Iskolánk szabad beiskolázású. Az iskolánkba való beiratkozáskor valamennyi szülő nyilatkozik arról, hogy elfogadja az iskola Helyi Pedagógiai Programja szerinti református keresztény szellemiségben történő nevelést-oktatást, melynek része a hit-és erkölcstan valamint az egyházi ének tantárgy oktatása is. Az elfogadást a szülő aláírásával igazolja.

ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAM "Mert az Úr ád bölcsességet, az Ő szájából tudomány és értelem származik." (Péld, 2, 6) I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. Alapelveinket a református küldetésnyilatkozatra alapozva a partneri igények figyelembevételével határoztuk meg. - Református iskola lévén minden tevékenységünket a keresztyén értékek képviselete kell, hogy jellemezze. - A kommunikációs alapkészségek fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink eligazodhassanak mai világunkban. - Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. - Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. - Arra törekszünk, hogy iskolánkban jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. - Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. - Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. - Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. - Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét. 14

I.2. Célok, feladatok: 1. Korszerű, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 2. Fontos mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. 3. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. 4. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára is. 5. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. Ezen kulcskompetenciák a következők: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciák természettudományos kompetenciák digitális kompetencia hatékony és önálló tanulás kompetencia szociális és állampolgári kompetenciák kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák esztétikai és művészeti kompetenciák. 6. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 7. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 8. Az IKT - eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/ 9. A kompetencia-területek beépítése 15

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Tézisek, tényszerű megállapítások - kijelentő mondatokban fogalmazva. Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat. Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. Mozgósító erejű, célok felszólító mondatokban fogalmazva. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának! Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk? Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás. Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. 16

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol) magas színvonalon oktatunk. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT programokat. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség. (Németh L.) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az idegen nyelv tanulása iránti igény felkeltése. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek! Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Következetesen a bátorító megengedő nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát. Demokratikus alapokon álló, integratív tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük. Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust.. Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. A pedagógus a megszólíthatóság közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú csoportnyomás eszközeit is alkalmazza. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása. Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. 17

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az Ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); Az Ember a természetben műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza. Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását. A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését! Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést, az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni! A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába. Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. A nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanuló megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően.. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/ A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai. Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/ Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése. 18

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása. Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon. Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés. A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ez által válik alkotó művészetté. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. Differenciálás Kooperatív technikák Projektek A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása. Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása 19

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információáramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. A tanulók idegen nyelv használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez. Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában. A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás. A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni. A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti. A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.. Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat. Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás Autentikus olvasott és hallható anyagok. Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban. A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére. A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása. 20