IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30.

KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895 4 IGAZGATÓ: NYITRAI JÓZSEF TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI KÉSZÍTETTE: DR. BÓDINÉ VAJDA GYÖRGYI A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

TARTALOM 1. Az idegenforgalom országos jellemzői...5 2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma...6 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban...6 2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai...8 2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai...9 2.4. A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása...10 2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma...11 2.6. Az üdülőkörzetek vendégforgalma...14 2.6.1. Bakony üdülőkörzet...14 2.6.2. Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet...14 2.6.3. Szigetköz üdülőkörzet...15 2.6.4. Nyugati-határszél üdülőkörzet....16 2.6.5. Rába-Marcal mente üdülőkörzet...16 2.6.6. Balaton partközeli települések...17 2.6.7. Balaton üdülőkörzet további települései...18 2.6.8. Göcsej üdülőkörzet...18 2.6.9. Dél-Zala üdülőkörzet...18 2.7. Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken...18 2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain...20 2.9. Vendéglátás...21 TÁBLÁZATOK A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004...24 A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004...25 A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004...26 A kereskedelemi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004...30 Az üdülőkörzetek idegenforgalma, 2004...32 A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, 2004...35 A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjai, 2004...36 A nemzetközi idegenforgalom a régió határállomásain...37 Módszertani megjegyzések...39 Függelék...40 3

1. Az idegenforgalom országos jellemzői A turizmus a gazdasági ágak közül legközelebb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz áll, melynek 2004. évi teljesítménye a nemzetgazdaság egészét jellemzőnél kisebb ütemben, 3,1%-kal nőtt. A vállalkozások közel 5%-a, szám szerint 40 ezer szervezet foglalkozott ilyen jellegű tevékenységgel, 60%-uk egyéni vállalkozóként. Az ágazat 4 főnél többet foglalkoztató szervezeteinél az egy évvel korábbinál 7%-kal több munkavállalót alkalmaztak. A 148,8 ezer fő közül a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 90,2 ezer forintot ért el. Egy év alatt az országos átlagot meghaladó mértékben, 8%-kal nőtt az átlagkereset, ennek ellenére összege a fő gazdasági ágak közül itt a legalacsonyabb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházási ráfordításai 35,8 milliárd forintot tettek ki, ami a nemzetgazdaság egészét jellemzővel ellentétben kevesebb a tavalyinál (5%-kal). Az ágazat nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése évről-évre mérséklődik, 2004-ben aránya nem érte el az egy százalékot. A fejlesztések felét az építések jelentették, belföldi gépekre a pénzeszközök 34%-át, importgépekre 16%-át fordították. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 Mutató Mértékegység I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év 2004. év GDP előző év nemzetgazdaságban 104,3 104,2 103,7 103,8 104,0 azonos szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 103,8 104,1 101,8 103,3 103,1 időszaka=100,0 Beruházás előző év nemzetgazdaságban 118,9 110,0 112,7 100,3 107,8 azonos szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 97,8 100,5 91,2 91,6 95,1 időszaka=100,0 Foglalkoztatottak nemzetgazdaságban 3 891,5 3 894,1 3 906,6 3 909,2 3 900,4 ezer fő szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 144,0 143,1 151,9 155,3 148,8 Bruttó átlagkereset nemzetgazdaságban 140 719 143 097 139 747 159 184 145 675 forint szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 87 822 89 265 86 682 97 173 90 188 Vendégéjszakák előző év összesen 109,7 99,8 98,2 106,9 101,5 azonos külföldi 114,9 103,5 99,5 113,4 104,7 időszaka=100,0 belföldi 104,7 95,0 96,8 99,8 97,9 2004-ben a külföldiek 36,6 millió alkalommal léptek be az országba, ami az előző évinél egy százalékkal volt több. Az Európai Unió tagállamaiból ide látogatók száma ennél nagyobb mértékben, 8%-kal emelkedett. A magyar állampolgárok esetében 17,6 millió határátlépést regisztrált a Határőrség. A román és az ukrán határszakaszon igen élénk volt a forgalom. Turisztikai céllal 12,7 millió külföldi kereste fel az országot, átutazás, vásárlás, munkavállalás, munkavégzés, illetve egyéb célból további 24 millióan érkeztek. Kétharmaduk egynapos utazó, legtöbben Romániából, Szlovákiából, Ausztriából és Ukrajnából. A hosszabb időn át maradók száma 6 millió körüli és zömében turisztikai motiváció miatt keresték fel hazánkat. Az ide látogatók átlagos napi költése 8 400 Ft volt, az európai országok közül az Egyesült Királyságból érkezők költöttek a legtöbbet, 14 500 Ft-ot. A külföldiek magyarországi fogyasztási szerkezete azt mutatja, hogy kiadásaik nagyobb részét szállásra, ajándékokra fordították, kulturális programokra már kevesebb jutott. A legtöbben a 5

harmadik negyedévben érkeztek hazánkba. Az egynapos turisták a határ menti régiókat részesítették előnyben, míg a több napra maradók leginkább a fővárost, de a leglátogatottabb régiók közé tartozott a Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. (Részletesebb elemzés a Turizmus 2004, illetve A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004 c. kiadványokban található.) 2. A Nyugat-dunántúli régió idegenforgalma 2.1. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág szerepe a régióban Az ország legfejlettebb területe Közép-Magyarország, de a régiók közül Nyugat- Dunántúl is jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez. Az egy főre jutó GDP nagysága alapján a második helyet foglalja el. A térségben a főbb nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb súlyt az ipar képviseli, ami nem véletlen, hiszen hazánk egyik legiparosodottabb része. A GDP és a bruttó hozzáadott érték, 2003 Megnevezés Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft, 2003 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értékéből való részesedése, % 2002 2003 2003. évi bruttó hozzáadott értékének az aránya, % Ország 1 807 100,0 100,0 1,7 Közép-Magyarország 2 927 39,8 38,4 1,4 Közép-Dunántúl 1 679 10,0 9,8 1,6 Dél-Dunántúl 1 301 10,5 10,8 2,6 Észak-Magyarország 1 162 7,9 8,3 1,7 Észak-Alföld 1 187 9,6 10,2 1,7 Dél-Alföld 1 236 8,2 8,5 1,5 Nyugat-Dunántúl 1 955 14,0 13,8 2,1 Győr-Moson- 2 176 4,2 4,2 1,3 Sopron megye Vas megye 1 902 3,2 3,5 2,1 Zala megye 1 675 6,5 6,2 3,7 Turisztikai adottságainak, kedvező földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának köszönhetően számos turista keresi fel a térséget és tölti itt a szabadidejét. 2003-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág bruttó hozzáadott értékének a 13,8%-át az ágazat nyugat-dunántúli szervezetei állították elő. Ez az érték valamelyest kisebb ugyan az egy évvel korábbinál, de még így is a második legmagasabb a régiók sorában. A Nyugat-Dunántúlon a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás hozzáadott értékének a 44,7%-át Zala megyében, 30,2%-át Győr-Moson-Sopronban és negyedét Vas megyében állították elő úgy, hogy az egy évvel korábbihoz képest Zalában csökkenés, Vasban növekedés, míg Győr-Moson-Sopronban stagnálás a jellemző. 2004-ben a régióban nyilvántartott vállalkozások száma gyarapodott, szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással közel 10%-uk foglalkozott, nagyobb arányban mint országosan (6,5%). Nyugat-Dunántúl megyéi közül Vasban volt a legmagasabb (9,5%) a 6

hányaduk, míg Zalában és Győr-Moson-Sopronban elmaradt az országostól. Nyugat- Dunántúlon 11 és fél ezer szervezet tartozott ebbe az ágazatba, melynek több mint a fele zalai székhelyű, a Vas, illetve a Győr-Moson-Sopron megyeiek pedig ugyanakkora részarányt, 23%-ot képviseltek. Jellemző az egyéni vállalkozások túlsúlya az összes vállalkozás körében is, de az idegenforgalom területén még annál is fokozottaban. Különösen Zala megyében, ahol arányuk 86,6%, országos átlag feletti Vas megyében is (81,4%), míg Győr-Moson-Sopronban a vállalkozások kevesebb, mint kétharmadát jegyezték be ebben a formában. A külföldi tőke célterülete nem az idegenforgalom volt elsősorban, az ágazatban mindössze 188 szervezet tevékenykedett, ennek több mint fele Zala megyében. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ág vállalkozásainak a megoszlása gazdálkodási forma szerint, 2004 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat- Dunántúl Ország kft bt egyéni vállalkozás egyéb 2004-ben 3 és fél millió forint, az összes beruházási ráfordításnak csupán 1,1%-a került az ágazatba, melynek közel felét építésre fordították. Vasban és Zalában ennél is nagyobb hányada szolgálta az épületek, egyéb építmények építését, míg Győr-Moson- Sopronban nagyobb arányt képviselt a gép, berendezés, járműbeszerzés. A szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó szervezeteknél az alkalmazásban állók száma valamivel több volt mint egy évvel korábban. A 10 264 foglalkoztatott közel 38%-a Győr-Moson-Sopronban, 36,2%-a Zalában és 25,9%-a Vas megyében dolgozott. A munkavállalók nagyobb hányada fizikai munkát végzett. A főbb gazdasági ágakat nézve a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozók 85 935 Ft-os bruttó átlagkeresete a legalacsonyabb, a régiós nemzetgazdasági átlagtól több mint 45 ezer forinttal, az ágazatot országosan jellemzőtől pedig mintegy 4 ezer forinttal maradt el. A régión belül Győr-Moson-Sopron megyében a bruttó átlag a 75 ezer forintot sem érte el, Vasban mintegy 86 ezer forintot tett ki, míg Zalában közel 97 ezer forint volt, ami az ágazat országos átlagát több mint 7 ezer forinttal múlta felül. Az adók és járulékok levonása után 64 030 forintot vihettek haza az idegenforgalomban tevékenykedők, Győr-Moson-Sopronban 58 ezret, Vasban közel 64 ezret és Zalában mintegy 70 ezret. 7

2.2. A lakosság belföldi utazási szokásai 2004-ben a nyugat-dunántúli háztartások által tett belföldi utazások közül a legnagyobb arányt, 90,1%-ot az egynaposok képviselték, számuk 13,6 ezer. A 2-4 napos utaké valamivel több, mint ezer, míg az 5 és többnaposoké az 500-at sem érte el. Az ország régiói közül Nyugat-Dunántúlon regisztrálták a legkevesebb belföldi utazást. A többnapos belföldi utazások megoszlása a lakóhely és a célrégió szerint, 2004 (százalék) Célrégió Győr-Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Balaton 35,0 25,5 22,1 27,5 15,4 Budapest, Közép- Dunavidék 11,5 17,0 13,1 13,5 20,1 Dél-Alföld 4,0 3,6 1,8 3,0 9,6 Dél-Dunántúl 2,8 3,6 7,5 4,9 7,9 Észak-Alföld 5,3 4,1 1,0 3,3 13,4 Észak- Magyarország 5,1 0,8 1,2 2,5 13,1 Közép-Dunántúl 6,8 3,6 5,0 5,3 9,4 Nyugat-Dunántúl 28,8 41,2 47,5 39,3 8,3 Tisza-tó 1,5 0,5 0,2 0,7 2,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A több napra történő utazások többsége a régión belül történt, de több mint 400 alkalommal keresték fel a Balaton parti településeket, ennek közel felét tette ki a Budapestre és a Közép-Dunavidékre tett utak száma. Ezek az elsőrendű úticélok általában jellemzik a dunántúli háztartások belföldi utazásait. A Duna másik felén az első két célrégió a saját régió, illetve Budapest és a Közép- Dunavidék volt, de ezen felül például az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi, egymással szomszédos régiókban jellemző még az oda-vissza történő utazás is. A délalföldi háztartásokat nézve közel ugyanolyan számú utazást tettek a Balatonhoz, illetve Észak-Magyarországra. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a legtöbb utazás a Balatonhoz történt, ezt követték a régión belüli utak. Vas és Zala megyében a fő úticél megegyezett az előbbivel csak a sorrend volt fordított. Azok a háztartások, melyekre nem jellemző a több napos utazás, a távolmaradás legfőbb okának az erre fordítható pénzeszközeik szűkösségét, illetve egészségügyi problémákat jelöltek meg. Ez jellemzi az ország egész területét. A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül Zala megyében a legmagasabb (38,2, illetve 26,5%) azon háztartások aránya, akik az előbbi két ok miatt nem utaztak el sehová. 8

A nem utazó háztartások megoszlása többnapos utazásoktól való távolmaradás oka szerint, 2004 Nem volt kivel utazni 1% Szoktak, de most nem 17% Egyéb 1% Nem szeret utazni 3% Munkából adódó kötelezettségek 19% Családi, baráti kötelezettségek 5% Egészségügyi problémák 22% Anyagiak 32% 2.3. A hazánkba érkező külföldiek látogatásai 2004-ben a Magyarországra több napra látogató külföldiek a legtöbb esetben Budapestet keresték fel, de a leglátogatottabb régiók között van Nyugat-Dunántúl és a Balaton is. A látogatások negyedévenkénti alakulására jellemző, hogy a harmadik negyedévben fokozódik a balatoni forgalom, a fővárosi csökken, míg a nyugat-dunántúli az első negyedévben a legmagasabb. A Magyarországra látogató külföldiek látogatásainak turisztikai régiók szerinti megoszlása, 2005 (többnapos látogatók) Dél-Alföld 7% Dél-Dunántúl 5% Közép-Dunántúl 11% BUDAPEST 29% Tisza-tó 3% BALATON 15% Észak- Magyarország 5% NYUGAT- DUNÁNTÚL 16% Közép-Dunavidék 4% Észak-Alföld 5% Az Európai látogatások egyenletesebben oszlanak meg az egyes turisztikai régiók között, mint az Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Ausztráliából érkezőké, ugyanis ez utóbbiak legnagyobb hányada a fővárost keresi fel. Az osztrák turisták több mint 40%-a a Nyugat-dunántúli régióba tesz több napos utazást, ami értelemszerűen összefüggésben van 9

azzal, hogy a térség az osztrák-magyar határ mentén található. Ugyancsak ezzel magyarázható a szlovén látogatások száma is, ami 35,1%-ot ért el. Nagyobb arányt, 19,1%- ot képvisel még a német forgalom is, ami a Balatoni és a Budapesti után a harmadik. Az egynapos utakra elsősorban a határ menti régiók felkeresése a jellemző, több mint harmaduk a Nyugat-dunántúli régióban történt, ezt követi Észak- és Dél-Alföld. 2.4. A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása Az ország kereskedelmi szálláshely-kapacitásának 17,5%-a található a Nyugat- Dunántúlon. Szállástípusonként nézve a szállodai férőhelyek 16 és fél %-ával, a panziók és a kempingek kapacitásának egyaránt a 20%-ával rendelkezik. 2004. július 31-én Nyugat-Dunántúlon a kereskedelmi szálláshelyek közel 59 ezer férőhellyel várták a vendégeket, melyek legnagyobb hányadát, 42%-át Zala megyében regisztrálták. Nyugat-Dunántúl szállodai, turistaszálló és üdülőház kapacitásának több mint a fele Zala megyében, az ifjúsági szállókénak 81,4%-a, a panziókének a 40,9%-a Győr- Moson-Sopronban található, a kempingek 44,4%-a ugyancsak itt és 39,2%-a pedig Zalában. A legkisebb befogadóképességgel Vas megye szálláshelyei rendelkeztek. A régió szálláshelystruktúrája nem teljesen azonos az országossal, míg a térségben a legnagyobb arányt, 35,1%-ot a kempingek képviselik, addig az országban a szállodák 33,5%-kal. A többi szálláshelynél a férőhely szerinti rangsor megegyezik az országossal, csak arányaiban mutatkozik eltérés. Jelentős hányaduk a városokra koncentrálódott, ugyanis a kapacitás 54,9%-a itt található. Zala megyében ennél nagyobb az arányuk, 63,8%, Győr- Moson-Sopronban 51,7%. 100% Kereskedelmi szálláshely-kapacitás szállástípusonkénti megoszlása, 2004 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Ország Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda Az ország magánszálláshely kapacitásának közel 16,3%-át a nyugat-dunántúli szálláshelyek adják. A 39,2 ezer férőhely több mint háromnegyedével Zala megye, 7,4%- ával Győr-Moson-Sopron és 15,5%-ával Vas rendelkezett. Az országoshoz hasonlóan a magánszálláshelyek férőhelyeiből a fizetővendéglátás képviselt nagyobb arányt a régióban, de míg Vasban jóval magasabb a falusi szállásférőhelyek hányada, addig Zalában kilenctizedük fizetővendéglátó. Győrben nem ilyen markáns a különbség, de több férőhellyel várták az idelátogatókat a falusi vendéglátók. 10

Magánszálláshely kapacitás megoszlása megyénként, 2004 Győr-Moson- Sopron megye 7% Vas megye 16% Zala megye 77% 2.5. A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma Míg az ország kereskedelmi szálláshelyein az egy évvel korábbihoz képest nőtt a forgalom, addig a régióban annál szerényebb ütemben, 2,8%-kal emelkedett a vendégek száma, a vendégéjszakáké pedig 0,5%-kal csökkent. A régió megyéi közül csak Zalában maradt el az egy évvel korábbitól, Győr-Moson-Sopronban közel ugyanolyan mértékben (3,4, illetve 3,5%-kal) nőtt a vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma, Vasban pedig a vendégforgalom 7 és fél %-os bővülését nem kísérte a vendégéjszakák jelentős növekedése (0,9% volt). Nyugat-Dunántúl szálláshelyein a vendégek és a vendégéjszakák számának a változása, 2004 (előző év=100,0) Magánszálláshelyek Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda -30-20 -10 0 10 20 30 40 50 60 vendég vendégéjszaka Az előző évihez képest az országoshoz hasonlóan a Nyugat-Dunántúlon is a szállodákba és az ifjúsági szállókba érkezett több vendég. Az általuk eltöltött éjszakák száma az előbbiben az országosnál kisebb mértékben, 3,8%-kal nőtt, az utóbbiban pedig több mint negyedével (országosan fogyás a jellemző). A többi szállástípus esetében a forgalom csökkenéséről számolhatunk be. A régión belül az összességében csökkenő idegenforgalmat elkönyvelő Zala megyei szálláshelyek közül csak a szállodák vendégszáma nőtt 1%-kal, a turistaszállásoké pedig 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma pedig mindenhol csökkent. Győr-Moson-Sopronban a szállodák szolgáltatásait 12,2%-kal több vendég vette 11

igénybe, az ifjúsági szállókét 1,6-szer annyian, a kempingekét pedig 0,9%-kal többen. A vendégéjszakák száma csak ezeken a szálláshelyeken emelkedett, az előbbi sorrendben 8,6, 45,4, illetve 25%-kal. Vas megyében csak a szállodák bonyolítottak nagyobb forgalmat, ugyanis negyedével több vendég, 15,1%kal több éjszakán át tartózkodott ott. A régióban általában jellemző, hogy a legtöbb vendégéjszakát, két és fél milliót a szállodák könyvelhették el. A kempingek és a panziók vendégei 395 ezer, illetve 374 ezer éjszakán át maradtak szálláshelyükön. Az átlagos tartózkodási idő (3,8 éjszaka) magasabb volt az országosnál. A leghosszabb ideig (4,3 éjszaka) a Zala megyei szálláshelyeket vették igénybe. A tartózkodási idő a kempingekben volt a legtöbb, 5,9 éjszaka, de a szállodákban is átlagosan 3,6 éjszakát. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a megoszlása szállástípusok szerint, 2004 Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping A magánszálláshelyek vendégeinek a száma még az országosnál is jóval nagyobb mértékben, 26,3%-kal emelkedett a régióban, de a vendégéjszakáké ennek ellenére 5,6%- kal csökkent (ez mérsékeltebb az országosnál, ami 8,8% volt). Nyugat-Dunántúlon a vendégéjszakák 62%-át a Zala megyei szálláshelyeken, közel harmadát pedig a Vas megyeieken produkálták. A fizetővendéglátók forgalma nagyobb volt, mint a falusi szállásadóké, ugyanis a magánszálláshelyek vendégéjszakáinak a 85%-át ők regisztrálták. Az egy évvel korábbihoz képest a fizetővendéglátás szolgáltatásait többen vették igénybe és több éjszakán át maradtak ott, míg a falusi szállásadóknál elmaradtak az idén a vendégek és ezáltal a vendégéjszakák száma is jelentősen visszaesett. Ez utóbbi országosan is jellemző tendencia, csak mérsékeltebb ütemű. Az országossal ellentétben a régióban 1,9%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma, míg a belföldiek által eltöltötteké 1,2%-kal növekedett. Ennek eredményeképpen a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakákból közel 1,3 milliót a belföldiek, 1,7 milliót pedig a külföldiek töltöttek el. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodákban az az előbbi az országosnál is nagyobb mértékben, 9,1%-kal emelkedett, az utóbbi pedig stagnált. A kempingek vendégkörének jelentős részét a külföldről érkezők teszik ki, a vendégéjszakák 92,9%-át ők realizálták. A szállodákban ez az arány 56,7%. A turistaszállásokon, az ifjúsági szállókban és az üdülőházakban a belföldi vendégéjszakák túlsúlya a jellemző, arányuk 90% fölötti, ez utóbbit kivéve, ahol a 80%-ot közelít. 12

Nyugat-Dunántúl megyéi közül Győr-Moson-Sopronban a vendégéjszakák nagyobb hányadát, 65%-át töltötték el a belföldi vendégek, míg Vas és Zala megyében a régiós, illetve az országos átlag fölötti a külföldi vendégéjszakák aránya (58,7, illetve 61,2%). A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya a régió különböző típusú szálláshelyein, 2004 Összesen Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0% 20% 40% 60% 80% 100% Belföldi Külföldi A régió magánszálláshelyein eltöltött éjszakákat nézve ugyancsak a külföldi forgalom a nagyobb, hányaduk 62,4%, országosan 52,8%. Győr-Moson-Sopron megyét kivéve Vasban és Zalában is valamivel több az arányuk. A falusi szállásadóknál a hazai vendégek által eltöltött éjszakák száma a magasabb mindhárom megyében, míg a fizetővendéglátóhelyeket nézve ismét Győr-Moson-Sopron a kivétel, ahol belföldi többlet a jellemző. A belföldi és külföldi vendégéjszakák aránya, 2004 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat- Dunántúl Ország Belföldi Külföldi Az országoshoz hasonlóan a külföldi forgalom legnagyobb hányadát az Európai Unió országaiból érkezők teszik ki, azon belül is a legtöbben és a legtöbb éjszakát (1,1 milliót) a Németországból érkezők töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, pedig forgalmuk nem érte el az egy évvel korábbit. A régió német vendégéjszakáinak a legnagyobb hányadát, 63,2%-át a Zala megyei szálláshelyeken regisztrálták, negyedét a vasi forgalom adta. A három megye közül csak a közel 12%-os részarányt képviselő Győr-Moson-Sopron megyében nőtt, 7,2%-kal az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A német forgalom 72%- át a szállodák bonyolították, Zala megyében ez az arány a 80%-ot is elérte, Győr-Moson- Sopronban 64 és Vasban 55,7%. A második legtöbb vendégéjszakával az osztrákok 13

rendelkeztek, ami Zala megyét kivéve meghaladta a tavalyit. Különösen Vas megye szállodáiban nőtt a forgalmuk (25,5%kal). Ennél szerényebb, de a többihez képest nagyobb a holland és az olasz vendégéjszakák száma a régió mindhárom megyéjében. Dinamikájuk eltérően alakult, ugyanis az olasz emelkedett, de a holland vendégéjszakák száma Zalában stagnált, a másik két megyében pedig csökkent, Vasban jelentősen. Zala és Vas megye szálláshelyein a cseh vendégéjszakák képviseltek még nagyobb arányt, számuk Vasban több mint 25 ezer volt és 28,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg Zalában ennek fele, ami viszont 11,6%-kal kevesebb volt. Győr-Moson-Sopronban Franciaországból 7,2 ezer, az Egyesült Királyságból közel 6 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, míg előbbi 43,1%-kal nőtt, addig az utóbbi 3,8%-kal csökkent. A francia forgalom Zalában is erősödött 26,4%-kal, az éjszakák száma 9,4 ezer volt. Említést érdemel még az Amerikai Egyesült Államokból érkező turisták eltöltött vendégéjszakák száma is, mely mindhárom megyében emelkedett, különösen Zalában és Győr-Moson-Sopronban. 2.6. Az üdülőkörzetek vendégforgalma Az ország 26 üdülőkörzetéből kilencben megtalálhatók a régió települései, közülük a Sopron-Kőszeghegyalja, a Göcsej, a Nyugati-határszél és a Szigetköz teljes egészében a régió településeiből áll, míg a Balaton, a Bakony, a Dél-Zala és a Rába-Marcal mente üdülőkörzeteknek csak egy részét képezik. (Az üdülőkörzetekhez tartozó településjegyzéket a függelék tartalmazza.) A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásának a megoszlása üdülőkörzetenként, 2004 Balaton további 8% Göcsej 6% Dél-Zala 1% Bakony 0% Sopron- Köszeghegyalja 28% Szigetköz 8% Balaton partközeli 42% Rába-Marcal mente 2% Nyugati-Határszél 5% 2.6.1. Bakony üdülőkörzet Az üdülőkörzetnek a régióból, azon belül is Győr-Moson-Sopron megyéből egy település Bakonyszentlászló a tagja, ahol egy turistaszállás és egy üdülőház várta az idelátogatókat, 52 férőhellyel. A szálláshelyeket valamivel több mint ezren keresték fel, zömében hazai vendégek és mintegy 2 500 éjszakát töltöttek el ott. Az egy évvel korábbihoz képest jelentősen csökkent a forgalom. 2.6.2. Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzet Az üdülőkörzetet alkotó települések Győr-Moson-Sopron és Vas megyében találhatók. A szálláshelyek széles választékával várják idelátogatókat. A férőhelyek legnagyobb hányadát a kempingek, a magánszálláshelyek és a szállodák adták. A szálláshely-kapacitás az üdülőkörzetek közül a Balaton partközeli településeket követően itt a legnagyobb, több mint 25,7 ezer férőhellyel. A vendégforgalom csak a szállodákban, a magánszálláshelyeken 14

és a legkisebb forgalmú ifjúsági szállókban emelkedett. A szálláshelyeken összesen 368,6 ezren szálltak meg és 1,3 millió éjszakát töltöttek el ott. A legnagyobb forgalmat bonyolító szállodák szolgáltatásait közel 220 ezren vették igénybe és 712 256 éjszakán át maradtak ott, az előző évihez képest 15,6%, illetve 11%-os a növekedés. Közel ugyanannyi éjszakával rendelkeztek a belföldi és külföldi vendégek, arányuk 48:52 %. A kempingekben több mint 30 600 vendéget és mintegy 198 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami 16,8, illetve 9,4%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez a szálláshely a külföldiek körében kedvelt, ugyanis az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya 95,8%. A magánszálláshelyeket, ahol szintén nőtt a forgalom, kevesebb mint 30 ezren keresték fel és valamivel több mint 183 ezer éjszakán át maradtak ott. A panziók forgalma nem érte el az egy évvel korábbit, de a különböző típusú szálláshelyekét meghaladta. A közel 46 ezer vendég több mint kétharmaduk belföldi mintegy 107 ezer éjszakát töltött el. Az üdülőházakban 24 ezer vendég fordult meg, ami jóval kevesebb az egy évvel korábbinál. Az általuk eltöltött éjszakák ennél kisebb mértékben, 8,3%-kal csökkentek, számuk 81,4 ezer volt. A vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként a Sopron-Kőszeghegyalja üdülőkörzetben, 2004 Magánszálláshely 14% Kemping 15% Üdülőház 6% Szálloda 54% Ifjúsági szálló 1% Turistaszállás 2% Panzió 8% 2.6.3. Szigetköz üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései teljes egészében Győr-Moson-Sopron megyéből kerültek ki. Mindenféle típusú szálláshely megtalálható itt. Az 8 960 fős férőhely-kapacitással az üdülőkörzetek között a középmezőnyben helyezkedik el. A legtöbb férőhellyel, több mint 2 800-zal itt is a szállodák rendelkeztek, ennek felét tette ki a panzióké, míg a kempingek és a magánszálláshelyek közel ugyanannyi hellyel, több mint 1 200-zal várták az idelátogatókat. Csak a szállodák forgalma (vendégéjszakák száma) bővült az előző évihez képest, a többi szálláshelyen elmaradtak a vendégek, a legnagyobb mértékű csökkenést az üdülőházak szenvedték el. A szállodákat 126 300-an keresték fel és 294 862 éjszakát töltöttek el ott, az egy évvel korábbinál 23,8, illetve 17,4%-kal többet. A külföldi vendégéjszakák aránya 53,1% volt. A panziókban 34 523 vendég szállt meg, többségük belföldi, azonban ennek ellenére a 70 741 éjszakából nagyobb arányt, 51,2%-ot képviseltek a külföldiek. A magánszálláshelyek vendégforgalma 7 715 volt, a vendégéjszakák száma pedig 22 127, melyből a külföldiek által eltöltöttek aránya 47,5%. A kempingekben több vendég volt (4 400), mint az ifjúsági szállókban, de a vendégéjszakák száma ennek ellenére ez utóbbiban volt magasabb, 15

16 371, a kempingekben regisztráltnak a duplája. Az ifjúsági szállók szolgáltatásait csak hazai vendégek vették igénybe, míg a kempingek vendégeinek a 69,7%-a külföldről érkezett. A vendégéjszakák megoszlása a Szigetköz üdülőkörzetben szállástípusonként, 2004 Szálloda 67% Panzió 16% Turistaszállás 5% Ifjúsági szálló 4% Üdülőház Kemping 1% 2% Magánszálláshely 5% 2.6.4. Nyugati-határszél üdülőkörzet Az üdülőkörzet Vas megye nyugati részén terül el. Szálláshelyeinek a befogadóképessége 5 406 volt. A legtöbb férőhellyel, 1 670-nel a panziók várták az idelátogatókat. A magánszállások kapacitása meghaladta az ezret. Az ifjúsági szállón kívül minden típusú szálláshely megtalálható itt. Az üdülőkörzetben a belföldi forgalom túlsúlya a jellemző. A vendégek száma csak a szállodákban és a turistaszállásokon nőtt, míg a vendégéjszakáké ez utóbbiban és a magánszálláshelyeken. A szállodákat közel 27 ezren keresték fel és több, mint 50 ezer éjszakán át tartózkodtak ott. A hazai forgalom magasabb volt mint a külföldi. A panziókban ennél többen szálltak meg, 33 235-en, és 65 528 éjszakát töltöttek el ott. Itt is a belföldi forgalom a domináns. A magánszállások vendégeinek a száma nem érte el az 5 ezret, a vendégéjszakák száma közelítette a 29 400-at. Az üdülőházakban kevesebb, mint 10 ezer éjszakát regisztráltak. 2.6.5. Rába-Marcal mente üdülőkörzet Szálláshely-kapacitása szűkös, az előbbihez hasonlóan csak ifjúsági szállója nincs. Az üdülőházak, a turistaszállások és a magánszálláshelyek kivételével több vendég érkezett ide, de az éjszakák száma csak a kempingekben nőtt. A legtöbb vendéget a szállodákban fogadták, több mint 5 ezret, többségük belföldi volt, a vendégéjszakák száma 10 848. A kempingekben kevesebb vendéget, 3 384-et regisztráltak, de a vendégéjszakáik száma mégis 4 805-tel több volt a szállodákénál. A panziókat 3 841 vendég kereste fel, viszonylag rövid ideig maradt ott, 6 314 éjszakán át. 16

2.6.6. Balaton partközeli települések Az üdülőkörzet települései a régióból Zala megyében találhatók. Nyugat-Dunántúl üdülőkörzetei közül ezeknek a partközeli településeknek a kapacitása és egyben a vendégforgalma is a legnagyobb. A Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településeinek a szálláshely-kapacitása, 2004 Szálloda 20% Panzió 3% Turistaszállás 1% Magánszálláshely 59% Üdülőház 2% Ifjúsági szálló 0% Kemping 15% A harmadik olyan körzet, ahol mindenféle típusú szálláshely megtalálható. Szállásférőhelyeinek a száma 39 438, melynek több mint fele magánkézben volt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák 7 721 férőhellyel, a kempingek pedig 5 991- gyel várták a turistákat. A vendégek száma a legkisebb forgalmat bonyolító ifjúsági szállókban és a magánszállásokon nőtt, a többiben csökkent. Ugyanakkor a vendégéjszakák minden szállástípus esetében elmaradtak az egy évvel korábbitól. A vendégéjszakák megoszlása a Balaton üdülőkörzet Zala megyei partközeli településein, 2004 Magánszálláshely Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0% 20% 40% 60% 80% 100% külföldi belföldi A kempingek és a magánszálláshelyek kivételével a hazai vendégek száma volt magasabb, míg a vendégéjszakákat nézve a turistaszállásokon és az ifjúsági szállókon kivűl a külföldről érkezők több éjszakát töltöttek el, mint a belföldiek. 17

A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban könyvelhették el, 1,1 milliót, ami az üdülőkörzet összes forgalmának közel a háromnegyede. A magánszálláshelyeken eltöltötekt száma 229,6 ezer, ennek kevesebb mint a felét regisztráltak a kempingekben (101,1 ezret), míg a legkisebb forgalommal a kisebb kapacitású turistaszállások és ifjúsági szállók rendelkeztek. 2.6.7. Balaton üdülőkörzet további települései A Balaton üdülőkörzet azon települései, melyek nem a part mentén találhatók szintén rendelkeznek szálláshelyekkel. A turistaszállást és az ifjúsági szállót kivéve itt is található szálloda, panzió, üdülőház, kemping és magánszálláshely, melyek együttes férőhelykapacitása közelíti a 7 100-at. A vendégek száma a szállodákban és az üdülőházakban nőtt, míg a vendégéjszakáké a szállodákban is emelkedett, de emellett csak a kempingekben haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb vendégéjszakát a szállodákban regisztrálták, összesen 217 922-t, ezt követte a magánszálláshelyek forgalma 111,5 ezerrel. Míg az előbbiben közel megegyezett a külföldi és a belföldi forgalom, addig az utóbbiban 90,3%-ot képviseltek a külföldi vendégéjszakák. A kempingekben 46 983 éjszakát töltöttek a vendégek, 93,5%-ukat a külföldiek. A legkisebb forgalmat bonyolító panziókban is jellemző a külföldi többlet. Ugyanakkor az üdülőházakban sokkal több hazai vendég fordult meg. 2.6.8. Göcsej üdülőkörzet Az üdülőkörzet települései Zala megyében találhatók, kapacitását tekintve a középmezőnyt képviseli. Az 5 313 férőhelyből a turistaszállások 1 818-cal rendelkeztek, de 1 512 férőhelyet kínáltak a magánszálláshelyek is. A többi szállásé alacsonyabb ennél, ifjúsági szállója nincs az üdülőkörzetnek. A vendégszám a turistaszállásokon, a panziókban és a magánszálláshelyeken, a vendégéjszakáké pedig ez utóbbi kettőben nőtt. A legtöbb vendég a szállodákat és a panziókat kereste fel, mindkét esetben számuk több mint 16,5 ezer. A legtöbb vendégéjszakával 51,6 ezerrel a panziók rendelkeztek, míg a magánszálláshelyek könyvelhették el a második legnagyobb forgalmat az üdülőkörzetben (39,5 ezer éjszakát). A külföldi vendégéjszakák száma csak az üdülőházakban és a kempingekben haladta meg a belföldiekét. 2.6.9. Dél-Zala üdülőkörzet A régió kilencedik üdülőkörzete, a második legkisebb befogadóképességű, mindössze 1 319 férőhellyel. Ifjúsági szállója és kempingje nincs. A legtöbb férőhellyel (670) a turistaszállások várták az idelátogatókat, de a legtöbb vendég (6 662) a szállodákban szállt meg, ettől csak ezerrel maradt el a panziók és turistaszállások vendégforgalma. Az egy évvel korábbihoz képest csak a panziókban és a magánszálláshelyeken vették többen igénybe a szálláshelyek szolgáltatásait, ennek ellenére a vendégéjszakák száma csak a szállodákban emelkedett. Az üdülőkörzet szálláshelyeinek a vendégköre a hazai turistákból került ki. 2.7. Bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A kereskedelmi szálláshelyek 2004. évi bevétele 35 595 millió forint volt, melynek 41,8%-a a szállásdíjból származott, egyaránt 29,1%-át teszi ki a vendéglátás és az egyéb szolgáltatás bevétele. A bevételek összetétele a régió megyéiben másképpen alakult, Győr- Moson-Sopronban közel ugyanannyi a szállásdíjé és a vendéglátásé, míg az egyéb szolgáltatásé csak 15,5%-ot képviselt. Vas megyében a legnagyobb része a szállásdíjból származott, a vendéglátásé pedig valamivel több, mint az egyéb. Zala megyében is nagyobb része a szállásdíjból folyt be, de nem érte el a másik két megyében képviselt arányt, míg a második legnagyobb összeget az egyéb szoltatás kötelező reggelivel jelentette. 18

A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek az összetétele, 2004 Ország Nyuga-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% szállásdíj egyéb vendéglátás A régió kereskedelmi szálláshelyeinek a bevétele nem egyenletesen oszlott meg a megyék között, ugyanis több mint a fele Zala megyében realizálódott, 23,7%-a Győr-Moson- Sopron-ban és 21,4%-a pedig Vasban. Ezen belül a szállásdíj bevételek 51,7%-a a Zala megyei szálláshelyeken keletkezett, közel azonos hányadot ért el Győr-Moson-Sopronban és Vasban is. A vendéglátásból származó bevételek legnagyobb arányt ugyancsak Zalában értek el, de a második legnagyobb hányaduk, több mint harmaduk Győr-Moson-Sopronban realizálódott, 20%-uk pedig Vasban. Az egyéb bevételek tekintetében Zala megye még nagyobb arányt, 68,5%-ot képviselt, míg Vasban 18,8%-uk, Győr-Moson-Sopronban pedig 12,6%-uk keletkezett. A legnagyobb bevételt a drágább árfekvésű, de magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek, azaz a szállodák és a panziók produkáltak, az összes 96,0%-át adták. A régióban a szállásdíjbevétel 61,3%-a származott a külföldi vendégektől, ami alacsonyabb az országosan jellemzőnél (70%). Zala és Vas megyében a régiós átlagnál magasabb volt ez az arány, Győr-Moson-Sopronban közelítette az 50%-ot. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj összege 4 143 Ft volt, ami 1 108 Ft-tal alacsonyabb az országosnál. A régió megyéi közül Zalában volt a legmagasabb 4 252 Ft, ettől nem sokkal maradt el Vasban, míg Győr-Moson-Sopronban nem érte el a 4 ezer Ft-ot. Ugyanakkor az egy külföldi vendégéjszakára jutó szállásdíj ez utóbbiban volt a legmagasabb, 5 143 Ft, ami a régiós átlag fölött alakult, de az országosnál még mindig kevesebb. Összege Zalában 4 588, Vasban 4 389 Ft-ot tett ki. A különböző típusú szálláshelyeket nézve a vasi szállodákban a legmagasabb a szállásdíj, a panziókat és a turistaszállásokat illetően Győr- Moson-Sopron vezet. Az ifjúsági szállókban egy éjszakára Zala megyében kellett átlagosan többet fizetni, az üdülőházak esetében Vas megye az első, míg a kempingeknél ez a mutatószám Vasban és Zalában is ugyanannyi, Győr-Moson-Sopronban pedig alacsonyabb. A régióban átlagosan jellemző egy vendégéjszakára jutó szállásdíjak összegét nézve általában magasabb a mutató értéke az országban, kivétel ez alól turistaszálló és a kemping. 19

Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj, Ft, 2004 Kemping Üdülőház Ifjúsági szálló Turistaszállás Panzió Szálloda 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 Nyugat-Dunántúl Ország 2.8. A nemzetközi idegenforgalom a Nyugat-Dunántúl határállomásain A régió határállomásain 16,5 millió alkalommal léptek a külföldiek hazánkba, ami 10,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Különösen Győr-Moson-Sopronban erősödött a forgalom (13,4%-kal), ahol 12,4 millió külföldi határátlépést regisztráltak. Vasban ennek csak töredékét, 2,1 milliót, Zalában pedig 2 milliót tartott nyílván a Határőrség. Az idegenforgalmi szezonban nagyobb a forgalom, de az idényen kívüli határátlépések száma is eléri a 6 700-at. A külföldre utazó magyarok határátlépései a külföldi belépéseknek a felét jelentette. A kifele irányuló magyar forgalom csökkent 3,1%-kal. A Vas megyei határszakaszon viszont 1,2%-kal emelkedett, a Győr-Moson-Sopron megyein 1%-kal lett kevesebb, míg a zalain jelentősen visszaesett, az egy évvel azelőttinek a háromnegyedét sem érte el. A nemzetközi idegenforgalom Nyugat-Dunántúl határállomásain, 2004 ezer 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 Magyarországra érkező külföldi Külföldre utazó magyar 20

2.9. Vendéglátás Az ország vendéglátóhelyeinek a 11,5%-a, összesen 6 389 a Nyugat-dunántúli régióban található, ahol számuk évről-évre emelkedett. A térség megyéi közül Győr-Moson- Sopronban működött a legtöbb (2 810), de Zalában is több mint kétezer kínálta a szolgáltatásait, míg a legkevesebb (1 517) Vasban tevékenykedett. A vendéglátóhelyek megoszlása, 2004 Ország Nyugat-Dunántúl Zala megye Vas megye Győr-Moson-Sopron megye 0% 20% 40% 60% 80% 100% étterem, cukrászda bár,borozó munkahelyi vendéglátóhely 91,5%-uk kereskedelmi vendéglátóhely, azon belül a legnagyobb hányadot (70,8%-ot) az éttermek és a cukrászdák teszik ki. A bárok, borozók száma valamivel több, mint 1 700. Míg a legtöbb étterem és cukrászda Győr-Moson-Sopronban és Zalában található, addig a bárok és borozók Győr-Moson-Sopron mellett Vas megyében fordultak elő nagyobb hányadban. A vendéglátó egységek több mint felét egyéni vállalkozók működtették. 21

TÁBLÁZATOK

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás főbb jellemzői, 2004 Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %- ában A gazdasági ág részesedése a 2003. évi bruttó hozzáadott értékből, % 1,3 2,1 3,7 2,1 1,7 123,5 Regisztrált vállalkozások száma összesen 2 677 2 695 6 201 11 573 78 253 14,8 Ebből: vállalkozás ebből: korlátolt felelősségű társaság 426 251 277 954 8 892 10,7 részvénytársaság 4 1 7 12 93 12,9 szövetkezet 1 1 2 28 7,1 betéti társaság 462 232 508 1 202 10 397 11,6 egyéni vállalkozás 1 732 2 195 5 369 9 296 58 206 16,0 Külföldi érdekeltségű vállalkozások: száma összesen 50 34 104 188 1 262 14,9 egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 8,7 13,8 20,9 16,4 82,8 19,8 Gazdasági szervezetek beruházásai b): értéke, millió Ft, 1 029 873 1 605 3 507 41 966 8,4 ebből: épület, egyéb építmény 389 500 845 1 734 17 561 9,9 Alkalmazásban állók száma összesen 3 889 2 658 3 717 10 264 80 694 12,7 Ebből: teljes munkaidőben foglalkoztatott 3 290 2 321 3 347 8 958 71 035 12,6 ebből: szellemi foglalkozású 686 553 899 2 138 17 698 12,1 Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: forint 74 614 86 042 96 988 85 935 89 978 95,5 a nemzetgazdasági átlag %-ában 82,9 95,6 107,8 95,5 x x 24

A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalmának az alakulása, 2004 (százalék) Megnevezés Győr-Moson- Sopron Vas Zala megye Vendégek száma az előző évi %-ában Nyugat- Dunántúl Szálloda 112,2 125,1 101,0 109,0 Panzió 98,0 95,9 96,1 96,8 Turistaszállás 61,7 100,1 86,3 Ifjúsági szálló 163,5 80,3 147,4 Üdülőház 68,2 87,2 96,0 77,9 Kemping 100,9 79,8 90,9 88,8 Kereskedelmi szálláshelyek összesen 103,4 107,5 99,6 102,8 Fizetővendéglátás 100,3 231,8 145,4 149,5 Falusi szállásadás 112,6 36,6 119,9 71,1 Magánszálláshelyek összesen 105,0 99,9 142,4 126,3 Vendégéjszakák száma az előző évi %-ában Szálloda 108,6 115,1 98,6 103,8 Panzió 95,7 86,3 94,3 91,9 Turistaszállás 64,9 84,8 81,2 Ifjúsági szálló 145,4 71,5 126,5 Üdülőház 83,4 79,3 80,3 81,8 Kemping 125,0 84,7 94,8 94,2 Kereskedelmi szálláshelyek 99,5 összesen 103,5 100,9 96,9 Fizetővendéglátás 100,2 150,3 93,2 104,6 Falusi szállásadás 121,6 30,5 105,4 60,4 Magánszálláshelyek összesen 108,8 90,7 94,2 94,4 25

A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Szálloda Szoba 2 203 1 594 4 233 8 030 47 611 16,9 Férőhely 5 143 3 588 9 923 18 654 112 769 16,5 Vendég 238 602 143 458 321 176 703 236 4 570 856 15,4 Ebből: külföldi 118 032 65 236 135 346 318 614 2 744 786 11,6 Vendégéjszaka 565 778 510 247 1 432 499 2 508 524 12 638 477 19,8 Ebből: külföldi 226 251 316 507 880 453 1 423 211 8 106 140 17,6 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,4 3,6 4,5 3,6 2,8 53,6 Ezen belül: külföldi 1,9 4,9 6,5 4,5 3,0 150,0 Panzió Szoba 1 423 1 101 908 3 432 16 652 20,6 Férőhely 3 639 2 910 2 359 8 908 45 201 19,7 Vendég 65 853 59 754 35 573 161 180 832 307 19,4 Ebből: külföldi 25 098 15 781 10 288 51 167 206 144 24,8 Vendégéjszaka 134 330 129 149 110 870 374 349 2 023 626 18,5 Ebből: külföldi 52 639 41 367 42 860 136 866 622 542 22,0 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,0 2,2 3,1 2,3 2,4 95,8 Ezen belül: külföldi 2,1 2,6 4,2 2,7 3,0 90,0 Turistaszállás Szoba 698 809 1 507 8 410 17,9 Férőhely 2 716 350 3 116 6 182 34 827 17,8 Vendég 11 804 21 746 19 572 53 122 330 440 16,1 Ebből: külföldi 1 102 698 969 2 769 23 476 11,8 Vendégéjszaka 31 128 49 854 47 638 128 620 857 605 15,0 Ebből: külföldi 3 988 2 937 2 899 9 824 68 817 14,3 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,6 2,3 2,4 2,4 2,6 92,3 Ezen belül: külföldi 3,6 4,2 3,0 3,5 2,9 120,7 26

A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Ifjúsági szálló Szoba 113 37 150 5 356 2,8 Férőhely 725 166 891 21 890 4,1 Vendég 12 627 1 489 14 116 244 467 5,8 Ebből: külföldi 63 30 93 35 110 0,3 Vendégéjszaka 36 043 6 093 42 136 702 384 6,0 Ebből: külföldi 101 420 521 111 792 0,5 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,9 4,1 3,0 2,9 103,4 Ezen belül: külföldi 1,6 14,0 5,6 3,2 175,0 Üdülőház Szoba 291 7 436 734 6 895 10,6 Férőhely 815 212 1 050 2 077 22 862 9,1 Vendég 22 086 8 844 11 554 42 484 279 819 15,2 Ebből: külföldi 1 436 318 4 263 6 017 44 402 13,6 Vendégéjszaka 78 763 21 522 42 432 142 717 923 351 15,5 Ebből: külföldi 4 350 936 23 628 28 914 238 014 12,1 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,6 2,4 3,7 3,4 3,3 103,0 Ezen belül: külföldi 3,0 2,9 5,5 4,8 5,4 88,9 Kemping Szoba Férőhely 9 180 3 385 8 116 20 681 98 945 20,9 Vendég 16 857 23 143 26 747 66 747 358 554 18,6 Ebből: külföldi 13 926 19 637 23 150 56 713 215 950 26,3 Vendégéjszaka 67 165 156 935 170 418 394 518 1 754 040 22,5 Ebből: külföldi 60 600 147 777 158 114 366 491 1 360 804 26,9 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 4,0 6,8 6,4 5,9 4,9 120,4 Ezen belül: külföldi 4,4 7,5 6,8 6,5 6,3 103,2 27

A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Kereskedelmi szálláshelyek összesen Szoba 4 728 3 257 6 423 14 408 84 924 16,9 Férőhely 22 218 11 964 24 730 58 912 336 494 17,5 Vendég 367 829 256 945 416 111 1 040 885 6 616 443 15,7 Ebből: külföldi 159 657 101 670 174 046 435 373 3 269 868 13,3 Vendégéjszaka 913 207 867 707 1 809 950 3 590 864 18 899 483 19,0 Ebből: külföldi 347 929 509 524 1 108 374 1 965 827 10 508 109 18,7 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,5 3,4 4,3 3,4 2,9 131,0 Ezen belül: külföldi 2,2 5,0 6,4 4,5 3,2 171,9 Fizetővendéglátás Szoba 524 725 13 076 14 325 89 514 16,0 Férőhely 1 179 1 686 27 198 30 063 196 011 15,3 Vendég 10 313 21 004 86 467 117 784 550 395 21,4 Ebből: külföldi 3 463 13 859 54 332 71 654 295 712 24,2 Vendégéjszaka 35 733 154 548 371 739 562 020 2 598 587 21,6 Ebből: külföldi 7 531 91 850 278 927 378 308 1 525 627 24,8 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,5 7,4 4,3 4,8 4,7 102,1 Ezen belül: külföldi 2,2 6,6 5,1 5,3 5,2 101,9 Falusi szállásadás Szoba 727 1 983 1 377 4 087 18 383 22,2 Férőhely 1 730 4 405 3 031 9 166 44 365 20,7 Vendég 7 016 6 917 9 612 23 545 129 869 18,1 Ebből: külföldi 2 604 1 075 2 160 5 839 22 217 26,3 Vendégéjszaka 29 072 30 957 37 078 97 107 495 637 19,6 Ebből: külföld 10 306 7 202 13 724 31 232 106 970 29,2 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 4,1 4,5 3,9 4,1 3,8 107,9 Ezen belül: külföldi 4,0 6,7 6,4 5,3 4,8 110,4 28

A kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma, 2004 (folytatás) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Nyugat- Dunántúl az országos %-ában Magánszálláshelyek összesen Szoba 1 251 2 708 14 453 18 412 107 897 17,1 Férőhely 2 909 6 091 30 229 39 229 240 376 16,3 Vendég 17 329 27 921 96 079 141 329 680 264 20,8 Ebből: külföldi 6 067 14 934 56 492 77 493 317 929 24,4 Vendégéjszaka 64 805 185 505 408 817 659 127 3 094 224 21,3 Ebből: külföldi 17 837 99 052 292 651 409 540 1 632 597 25,1 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 3,7 6,6 4,3 4,7 4,5 104,4 Ezen belül: külföldi 2,9 6,6 5,2 5,3 5,1 103,9 Kereskedelmi és magánszálláshelyek összesen Szoba 5 979 5 965 20 876 32 820 192 821 17,0 Férőhely 39 547 18 055 54 959 112 561 576 870 19,5 Vendég 385 158 284 866 512 190 1 182 214 7 296 707 16,2 Ebből: külföldi 165 724 116 604 230 538 512 866 3 587 797 14,3 Vendégéjszaka 978 012 1 053 212 2 218 767 4 249 991 21 993 707 19,3 Ebből: külföldi 365 766 608 576 1 401 025 2 375 367 12 140 706 19,6 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,5 1,6 4,3 2,8 3,0 93,3 Ezen belül: külföldi 2,2 5,2 6,1 4,6 3,4 135,3 29

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 Összesen Ebből: szállodákban Ország előző előző száma száma év=100,0 év=100,0 Győr-Moson-Sopron megye Összesen 347 929 109,5 226 251 112,1 Ebből: Európai Unio országai együtt 261 956 107,3 164 217 108,3 Amerikai Egyesült Államok 4 829 149,8 4 167 161,0 Ausztria 68 779 104,1 37 324 96,8 Belgium 4 203 86,4 2 411 87,9 Csehország 5 385 133,3 2 658 105,7 Franciaország 7 211 143,1 5 128 157,6 Hollandia 13 011 97,6 6 309 128,3 Izrael 796 247,2 445 251,4 Horvátország 1 305 193,0 804 170,3 Szerbia és Montenegró 2 350 106,5 986 106,9 Lengyelország 4 431 163,7 3 295 220,5 Egyesült Királyság 5 999 96,2 4 481 104,3 Németország 133 147 107,2 85 325 108,1 Olaszország 13 443 111,5 10 099 112,1 Oroszország 2 108 114,6 1 600 132,5 Románia 12 390 107,1 9 175 136,2 Szlovákia 3 860 80,8 2 821 76,3 Szlovénia 991 135,9 690 180,2 Ukrajna 5 675 88,7 4 509 76,8 Vas megye Összesen 509 524 98,2 316 507 106,3 Ebből: Európai Unio országai együtt 435 636 97,5 261 156 108,2 Amerikai Egyesült Államok 2 775 113,6 1 799 82,5 Ausztria 128 905 104,4 90 303 125,5 Belgium 2 228 83,3 620 71,2 Csehország 25 334 128,2 19 446 127,0 Franciaország 2 039 106,6 1 110 81,3 Hollandia 7 341 86,2 2 517 87,3 Izrael 494 279,1 471 336,4 Horvátország 584 71,0 242 115,2 Szerbia és Montenegró 490 52,6 264 52,2 Lengyelország 3 147 114,0 1 148 130,5 Egyesült Királyság 3 746 117,5 2 894 108,6 Németország 277 845 94,2 154 751 100,8 Olaszország 7 912 105,9 4 783 88,8 Oroszország 508 99,0 367 172,3 Románia 2 060 44,7 1 130 30,7 Szlovákia 3 047 114,1 2 164 104,6 Szlovénia 1 212 103,0 914 143,0 Ukrajna 490 84,2 168 56,6 30

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakái országok szerint, 2004 (folytatás) Ország száma Összesen előző év=100,0 Ebből: szállodákban száma előző év=100,0 Zala megye Összesen 1 108 374 94,9 880 453 95,4 Ebből: Európai Unio országai együtt 999 082 95,7 787 247 96,0 Amerikai Egyesült Államok 6 446 188,2 5 108 215,3 Ausztria 221 987 99,6 178 343 100,6 Belgium 7 303 121,2 5 123 146,4 Csehország 12 436 88,4 10 270 95,0 Franciaország 9 443 126,4 7 355 123,5 Hollandia 15 966 100,4 4 031 115,8 Izrael 632 85,5 562 103,7 Horvátország 3 299 121,5 2 637 171,9 Szerbia és Montenegró 836 57,1 535 44,9 Lengyelország 5 881 90,0 2 964 104,0 Egyesült Királyság 6 231 70,6 5 028 96,0 Németország 707 177 93,8 567 044 93,7 Olaszország 12 283 104,6 9 729 113,8 Oroszország 7 849 99,1 7 338 122,1 Románia 2 036 75,7 1 347 136,9 Szlovákia 3 063 122,9 2 062 110,0 Szlovénia 4 643 94,5 3 998 114,6 Ukrajna 1 317 132,5 961 125,8 Nyugat-Dunántúl Összesen 1 965 827 98,1 1 423 211 100,0 Ebből: Európai Unio országai együtt 1 696 674 97,8 1 212 620 100,0 Amerikai Egyesült Államok 14 050 154,5 11 074 155,1 Ausztria 419 671 101,8 305 970 106,3 Belgium 13 734 101,3 8 154 114,6 Csehország 43 155 114,0 32 374 113,1 Franciaország 18 693 129,6 13 593 128,5 Hollandia 36 318 96,2 9 257 114,0 Izrael 1 922 155,3 1 478 172,1 Horvátország 5 188 123,1 3 683 166,2 Szerbia és Montenegró 3 676 79,9 1 785 71,8 Lengyelország 13 459 112,1 7 407 141,8 Egyesült Királyság 15 976 87,6 12 403 101,6 Németország 1 118 169 95,3 807 120 96,3 Olaszország 33 638 107,6 24 611 107,3 Oroszország 10 465 101,8 9 305 125,2 Románia 16 486 87,4 11 652 102,2 Szlovákia 9 970 100,3 7 047 92,3 Szlovénia 6 846 100,4 5 602 124,2 Ukrajna 7 482 93,8 5 638 81,3 31

Az üdülőkörzetek idegenforgalma a), 2004 Megnevezés Szálloda Panzió Ifjúsági szálló Kemping Turistaszállás Üdülőház Magánszálláshelyek Férőhelyek száma b) Bakony 36 16 Sopron-Kőszeghegyalja 4 744 2 951 967 433 825 10 160 5 666 Szigetköz 2 813 1 427 1 856 292 98 1 220 1 254 Nyugati-határszél 765 1 670 1 162 409 350 1 050 Rába-Marcal mente 196 196 13 155 655 488 Balaton partközeli települések 7 721 1 177 431 82 828 5 991 23 208 Balaton további települések 1 377 40 70 1 240 4 358 Göcsej 521 791 1 818 36 635 1 512 Dél-Zala 120 168 670 12 349 Vendégek száma Bakony 879 133 Sopron-Kőszeghegyalja 219 538 45 642 10 655 8 746 23 913 30 658 29 413 Szigetköz 126 299 34 523 6 591 3 881 2 238 4 381 7 715 Nyugati-határszél 26 998 33 235 15 287 3 969 1 355 4 956 Rába-Marcal mente 5 026 3 841 68 677 3 384 954 Balaton partközeli települések 232 605 10 775 1 162 1 000 7 795 17 622 64 796 Balaton további települések 55 273 556 2 538 5 389 14 138 Göcsej 16 543 16 865 11 736 608 3 302 8 365 Dél-Zala 6 662 5 679 5 549 35 1 411 Ebből: külföldi vendégek száma Bakony 126 Sopron-Kőszeghegyalja 90 161 14 784 174 63 572 28 025 15 383 Szigetköz 80 117 16 258 1 020 766 3 055 4 497 Nyugati-határszél 10 875 6 208 602 277 597 384 Rába-Marcal mente 1 487 2 271 4 13 1 666 227 Balaton partközeli települések 109 750 5 072 121 30 3 368 15 398 44 102 Balaton további települések 16 393 373 202 4 639 10 152 Göcsej 5 808 4 144 104 397 2 875 1 329 Dél-Zala 2 491 307 743 18 132 a) Az üdülőkörzetek régióba tartozó települései. b) Július 31-én. 32