Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002) Vezetéstudományi Intézet Vezetés és kontroll tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8.; 1828 Budapest, Pf. 489. Tel.: (1)4825377, (1)4825263; fax: (1)4825118 Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu
A nemzetközi benchmark elemzés során az élenjáró szabályozási és intézményi példák bemutatását egységes szempontrendszer szerint végeztük Élenjáró nemzeti szabályozási példa A felsőoktatási intézményrendszer általános jellemzői: A felsőoktatási intézmények száma és típusai; A felsőoktatási szektor főbb működési adatai (pl. intézmények száma, hallgatószám, oktatószám). A felsőoktatási ágazat irányítási rendszere: A felsőoktatási ágazat irányításában résztvevő szervezetek köre, feladatés határkörmegosztás. A felsőoktatási ágazat finanszírozási rendszere: A felsőoktatási intézmények finanszírozási rendszerének főbb jellemzői. A felsőoktatási intézmények stratégiai tervezését és menedzsmentjét szabályozó és támogató intézmény- és keretrendszer: A felsőoktatási intézmények stratégiai tervezését és menedzsmentjét szabályozó jogszabályi környezet bemutatása; A felsőoktatási intézmények stratégiai tervezését és menedzsmentjét támogató intézmény- és szabályrendszer bemutatása. Értékelés: Általános értékelés; Következtetések a hazai gyakorlatra vonatkozóan. Élenjáró intézményi példa Főbb adatok: Az intézmény rövid története; Oktatási és egyéb tevékenységek; Hallgatói létszám; Szervezeti struktúra; A bevételek összege és összetétele; Az intézmény pozíciója az ország felsőoktatási intézményrendszerében. A stratégiai menedzsment tevékenységekért felelős / érintett szervezeti egységek neve, elhelyezkedése a szervezeti struktúrában; A stratégiai menedzsment tevékenységekért felelős szervezeti egységek által ellátott feladatok. A stratégiai tervezés folyamata: A stratégiai tervezés időtávja, rendszeressége; A stratégiai tervezés során elvégzett feladatok; A stratégiai tervezésben résztvevő szervezeti egységek, érintettek; Alkalmazott stratégiaalkotási módszertanok; A stratégiai tervezés informatikai támogatottsága. A stratégiai menedzsment folyamata: A stratégia nyomon követésének rendszeressége; A stratégiai menedzsment keretében elvégzett feladatok; A stratégiai menedzsmentben résztvevő szervezeti egységek, érintettek; A stratégiai menedzsment informatikai támogatottsága. Stratégiai dokumentumok: A stratégiai dokumentumok típusai; A stratégiai dokumentumok tartalma, főbb elemei. Értékelés: Általános értékelés; Következtetések a hazai gyakorlatra vonatkozóan.
Új-Zéland ágazatirányítás A felsőoktatásban folyó intézményi stratégiaalkotást befolyásoló rendszertani tényezők Tagolt intézményrendszer, fix kategóriákkal Felsőoktatás és felsőfokú oktatás együttes kezelése Az oktatási minisztérium világos stratégiai prioritásokat fogalmaz meg, a közvetlen ágazati irányítás és felügyelet egy ügynökségen keresztül Jelentős intézményi önállóság az erőforrás-allokációban, stratégiai és operatív szint szétválasztása (board és alkancellár), adminisztratív és akadémiai tevékenységek szétválasztása Finanszírozás, forrásallokáció: Az állami támogatás alapja a Beruházási terv (ez elválhat az intézményi stratégiától), amely egyben finanszírozási megállapodás is Oktatási támogatások tervezett létszámok alapján (input) utánkövetéssel, kis részben output-indikátorok alapján + tandíj, jelentős külföldi hallgatói létszám Kutatási támogatás periodikus peer review alapú minősítési eljárás (RAE) alapján, illetve versenyeztetéssel Egyéb projekt alapú támogatások Hallgatói létszámok utánkövetése és célindikátorok utánkövetése Erős pénzügyi monitoring Támogató intézményrendszer: a finanszírozó hatóság által elérhető adatok, statisztikák, elemzése korlátozott mennyiségben
Az intézmény rövid bemutatása, főbb megállapítások Egyetem rövid bemutatása: Új-Zéland nyolc egyeteme közül a legfiatalabb. Az intézményt 2000-ben alapították, jogelődjein keresztül az iskola több mint 110 éves oktatási múltra tekint vissza, Öt karon folytat képzést (Alkalmazott Humán Tárgyak, Üzlet és Jog, Design és Kreatív technológiák, Egészség- és Környezettudományok, Maori Fejlesztés), képzési szintek: alapképzés, mesterképzés, doktori képzés és posztgraduális képzés, 26 ezer hallgató. A stratégiai menedzsment tevékenységek bemutatása: A stratégiai irányok meghatározásáért az egyetem vezetéséért felelős vezető, a Vice-Chancellor felel. A Vice-Chancellor munkáját a három főből álló Vice-Chancellor Osztály (Vice-Chancellor s department) segíti auditálási, jogi és stratégiai kérdésekben. A stratégiai tervezés két síkon történik: egyfelől belső használatra készített stratégiai terv készül, másfelől a szabályozó szervek felé elkészített beruházási tervet is készítenek. A stratégiai tervezés időhorizontja szintén kettős: a belső stratégiai terv 5 évet (2007-2011-es stratégiai terv) ölel fel, míg a beruházási terv (2008-2010-es Beruházási Terv ) az előírtaknak megfelelően 3 éves időtávot fed el. A stratégiai célokhoz rendelt mutatók teljesülését évente ellenőrzi az intézmény, illetve a mutatókat felülvizsgálják és frissítik, ha annak szükségét látja az intézmény. A mutatók tényértékeit az Éves Jelentésben rögzítik. Az intézmény a stratégiai menedzsment keretében ellátott feladatokról nem közöl információkat. A stratégiai terv dokumentumban utalás található arra, hogy a vezetőség elvárása az intézmény munkatársai felé, hogy az egyetemi döntéshozatalban érintettek (az intézmény egészét tekintve) tartsák mindenkor szem előtt, hogyan tudnak hozzájárulni a kitűzött célok, sikertényezők teljesüléséhez. Ezáltal fókuszt ad a folyamatos napi feladatok elvégzéséhez. A stratégiai tervezés eredményeként előállt stratégiai terv logikai ábráját részletesen bemutatjuk a következő pontban.
Stratégiai terv (publikus) 2007-2011-es Stratégiai Terv összefoglaló ábrája: a stratégiai témák, célok, elvárt eredmények és ismertségi tényezők rendszerét összefoglaló ábra - Küldtetés: egy mondatban a teljes stratégiát összefoglalja. - A stratégia az ismertségre, mint kitűzött, részletesen megfogalmazott célállapotokra épül : öt állítás, amiről az intézmény ismert kíván lenni. - Az ismertség öt eleméhez szorosan kapcsolódva öt stratégiai területet jelöl ki az intézmény. - A stratégai területekhez elvárt eredmények kapcsolódnak, melyeket operatív célok (4-5) elérésén keresztül lehet megvalósítani. - Az operatív célok prioritásokra (4-5) bomlanak.
Sikertényezők a stratégiai tervhez Sikertényezők leírása (részlet) Sikertényezők: stratégiai területeken megfogalmazott stratégiai szándékok megvalósításához kulcs sikertényezőket definiál az egyetem (10 db). - A sikertényezőket kell teljesíteni ahhoz az egyetemnek, hogy a stratégiai szándékok és célok teljesüljenek. - A sikertényezők teljesülésének nyomon követésére az intézmény indikátorokat és mutatókat definiál. - A stratégiai mutatókat részletesen a beruházási tervben definiálja az intézmény, célértékek meghatározása mellett.
Beruházási terv ( Intézményfejlesztési terv ) 2008-2010-es Beruházási Terv - stratégiai célok és mutatók közötti összefüggések*: - Az előírt kötött struktúrát követve az egyetem részletesen bemutatja, hogy a különböző stratégiai témákhoz milyen elvárt eredmények kapcsolódnak, és ezeket milyen mutatókkal kívánj mérni. - A kulcs teljesítménymutatók mindegyike esetében 2006-os tényértéket, és 2010-ig évekre lebontott célértéket határoz meg a terv. Értékelés, egyéb érdekességek: - Az egyetem stratégiai tervezését nagyban meghatározza a szabályozó hatóság által előírt beruházási terv. - Fiatal intézmény ellenére megfelelő a stratégiai szemlélet. Vagyis nincs szoros összefüggés az intézmény kora és a stratégiai érettség között.